Kezdőlap Címkék Jogállami normák

Címke: jogállami normák

Európai Parlament: ne higgyetek Orbánnak, avagy a sánta kutya esete

Törvényjavaslatot terjesztenek elő az Európai Parlamentben arról, hogy Magyarország milyen feltételekkel kaphatná meg az uniós eurómilliárdokat.

Öt pártcsalád készítette el a törvényjavaslatot, amely óva inti a brüsszeli bizottságot attól, hogy higgyen Orbán Viktor ígéreteinek. Az öt párt család: az Európai Néppárt (innen távozott a Fidesz mielőtt kirúgták volna), a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a baloldal vagyis az Európai Parlament meghatározó többsége.

Nagy pénzről van szó: 5,8 milliárd euróról, melyet a brüsszeli bizottság átutalni készül abban a reményben, hogy az Orbán kormány a jövőben inkább betartja a jogállami normákat mint eddig. A törvényjavaslat szerint erről szó sincs, mert “semmilyen garancia sincsen arra, hogy az európai pénzeket másképp használnák fel mint eddig.”

A törvényjavaslat arra is felszólítja a brüsszeli bizottságot, hogy ne fogadja el Magyarország fejlesztési tervét. Ez annak a feltétele, hogy Magyarország megkaphassa az uniós költségvetés neki járó részét. Az 5,8 milliárd euró efölött van. Ez az az uniós alap, mely a közös hitelfelvételből származik. Kezdetben Orbán Viktor közölte: nekünk erre nincs szükségünk. Majd a hatalmas energiaszámla láttán rádöbbent, hogy mégiscsak van.

Orbán és Münchausen báró

Saját hajánál fogva rántotta ki magát a bajból a legendás báró, és valami hasonlóra törekszik Orbán Viktor is. Aki nemigen számíthat arra, hogy teljes egészében és időben megkapja az uniós euró milliárdokat. Abban reménykedhet, hogy egy része az összegnek megérkezik méghozzá belátható időn belül, mert a magyar államnak komoly finanszírozási problémái lesznek, ha nem jönnek Brüsszelből az eurómilliárdok.

Surányi György volt jegybank elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió utalja ki a teljes összeget, de ne Orbán Viktornak hanem a Magyar Nemzeti Banknak, azzal a feltétellel, hogy az eurómilliárdokat csakis az államadósság csökkentésére lehetne fordítani. Ily módon meg lehetne állítani a forint mélyrepülését, amely a hazai infláció egyik legfontosabb oka.

Orbán Viktor Nagy Mártonban bízik a leginkább a gazdaság főszereplői közül. Neki kellene megoldania azt, hogy a gazdaság ne fékeződjön le, de közben az infláció ne vigye el a lakosság jövedelmét és megtakarításait.

Nagy Márton 1000 milliárd forintos állami tőke alapot jelentett be, mely szándéka szerint dinamizálná a recesszió felé tartó magyar gazdaságot. Nagy dolgokat akarni is elég – tartották a rómaiak, de a globális gazdaságban jelenleg csak annak hisznek amit látnak.

Magyarországot Putyin bennehagyta a pácban, még sajtókonferencián is megígérte, ennek ellenére sem szállít olcsóbban földgázt. Ennek következtében az energiaszámla olyan magas, hogy Magyarország azt egyre nehezebben tudja kifizetni, a magyar családok, vállalkozások és intézmények pedig csak a túlélésre játszanak. Ez rövid távon sem könnyű, de Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt. Ebben a tekintetben lehet, hogy nem tévedett.

Egy új kormány megkaphatná az euró milliárdokat

Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat

„Az Európai Unió Orbán korrupciója miatt blokkolja az uniós forrásokat, de az április választások után egy tisztességes és a korrupció ellen harcot folytató kormány várhatóan meg fogja azt kapni”

– hangsúlyozta a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje. Aki a Városházán találkozott Macron elnökkel. A vendéglátó Karácsony Gergely mellett jelen volt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök jelöltje és Donáth Anna, a Momentum elnöke.

Dobrev Klára, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, elmondta: fontos, hogy Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

„Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamiságot mechanizmust bevezetik a francia elnökség idején.

Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibevevő és a korrupciót támogató politikája uniós támogatást kaphat. Macron egy erős föderális Európában hisz, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságpolitikában, a környezet védelmében, a digitalizációban. A magyar ellenzék osztja Macron nézeteit.”

Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek Macron mozgalmával. A Momentum új elnöke kijelentette: a jogállamiság kérdésében nem lehet alkut kötni.

Nincs média pluralizmus és sajtószabadság Magyarországon” – hangoztatta a Momentum elnöke arra utalva, hogy a fontos információk a lakosság jelentős részéhez jelenleg nem juthatnak el.

Karácsony Gergely az orosz és kínai befolyást bírálta Magyarországon. „Európa – az Egyesült Államokkal együtt vezetheti a világ népeit egy fenntartható jövő felé, amely nem rövidtávú gazdasági érdekeknek hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek  és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá döntéseit.”

Karácsony retorikáját némiképp árnyalhatja, hogy jelenleg Magyarország energia ellátása az orosz földgáztól függ. A kínaiak pedig az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerévé váltak megelőzve az Egyesült Államokat.

Energiaválság és atomerőmű

Macron budapesti tárgyalásainak egyik fő célja épp az volt, hogy tisztázza: Magyarország és a három másik visegrádi állam egyetért az atomenergia fontosságával az energia válság idején. A francia elnök zöld energiaként akarja elismertetni az atomenergiát. Ha ez sikerülne, akkor a kötelező 3%-os költségvetési hiányt meg lehetne növelni hiszen a zöld energia beruházásokat másképp lehetne elszámolni. Ez Macron terve az uniós elnökség idejére. Ehhez keres támogatókat annális inkább, mert ő is választások elé néz.

Csakhogy a fő szövetséges, Németország egyáltalán nem helyesli ezt az elképzelést. A zöldek által erőteljesen befolyásolt új német kormány elveti az atomenergiát. Pénzügyileg pedig hallani sem akar arról, hogy a 3%-os költségvetési hiány kritériumot felfelé módosítsák. Ebből szempontból tehát jól jöhet Macron elnöknek a visegrádi államok támogatása. A francia elnök éppúgy küszködik az állam finanszírozásával mint Orbán Viktor illetve a visegrádi vezetők. Mindannyian azt szeretnék, ha nem állítanák vissza a régi szigorú kritériumokat. Abban is reménykednek, hogy a helyreállítási alap euró milliárdjai nem egyszeri alkalmat jelentenek. A német kormányprogram viszont azt hangsúlyozza, hogy csakis kivételt jelentett az, hogy Németország felvállalta az adósság közösséget a gyengébb uniós tagállamokkal, a pandémia elmúltával ennek véget kell vetni.

A válsághelyzet érdek közösséget teremtett Franciaország és a visegrádi államok között, ezért lehetett eredményes Emmanuel Macron rövid budapesti látogatása.

Csak az kapjon uniós pénzeket, aki betartja a jogállami normákat

Az Eurobarometer szerint a magyarok 77%-a ért egyet azzal, hogy a jogállami normák betartása feltétele az uniós pénzek kifizetésének. Az uniós átlag 81%. Több mint 26 ezer embert kérdeztek meg az Európai Unió 27 tagállamában.

Magyarországon és Szlovéniában az emberek 39%-a nem bízik abban, hogy a kormány megfelelőképp gazdálkodik majd a helyreállítási alapokkal. Ez a legmagasabb bizalmatlansági mutató az Európai Unióban. Orbán Viktor és szlovén barátja kezdhet aggódni? Ez korántsem biztos, mert az egykori szocialista országokban a közvélemény szinte természetesnek tekinti, hogy a hatalom korrupt. Ebben a tekintetben nem látnak komoly különbséget az elit különböző pártjai között. Ebből a szempontból jobban fenyegeti Orbánt az Európai Unió, és az a brüsszeli felismerés, hogy a pénz megvonásával lehet hatást elérni a kelet-európai tagállamok esetében. Lengyelországgal kapcsolatban ez már meg is kezdődött. A pénzbírságon túl a másik még hatékonyabb eszköz az, ha a renitens kormányok meg sem kapják az euró milliárdokat. Ezt látjuk Magyarország és Lengyelország esetében pedig mindkét országnak óriási szüksége lenne az uniós pénzekre.

A keresztény-nemzeti ideológia mindent elfedő palástja

Orbán Viktor egyáltalán nem véletlenül inditott el ideológiai kampányt a keresztény és nemzeti Európa védelmében, mert emögé bújva „megfeledkezhet” a korrupciós vádakról. Jobb Brüsszellel csatázni a pedofil törvény ügyében vagy épp a keresztény Európát védelmezni az iszlám migránsokkal szemben mint számot adni az eddig lenyúlt euró milliárdokról.

Csakhogy Orbánnak peche van a keresztény Európa védelmezésével, mert Ferenc pápa egészen másképp látja a helyzetet mint a magyar miniszterelnök.

Nemcsak a migráns kérdésben ellentétes a katolikus egyházfő véleménye a magyar miniszterelnökével de a korrupció ügyében is.

Ferenc pápa a korrupció ellenes küzdelem élharcosa is

A katolikus egyház vezetője, aki korábban Buenos Aires érseke volt, elszánt küzdelmet folytatott az argentin elit botrányos korrupciójával szemben. Argentína már többször a fizetésképtelenség határára került – jórészt a korrupció miatt, mely a jobboldalt éppúgy jellemezte mint a baloldalt.

Buenos Aires érsekét Argentína akkori elnökasszonya nyíltan megfenyegette: ha nem hagy fel korrupció ellenes kampányával, akkor tesz róla, hogy félreállítsák a katolikus egyházban. Kirchner asszony fenyegetése nem vált be, Buenos Aires érseke a katolikus egyház feje lett, aki Assisi Szent Ferenc nevét vette fel mint a szegények pápája. Igaz persze, hogy Kirchner asszony jelenleg is Argentína alelnöke noha számtalan korábbi korrupciós ügye lepleződött le.

A választópolgárok Latin Amerikában éppúgy mint Kelet Európában nemigen táplálnak illúziót a hatalmi elitekkel kapcsolatban akármilyen ideológia mögé is rejtik az államkincstár iránti vonzódásukat.

Szlovák államfő: fel kell lépni a jogállamiság megsértői ellen!

Hatékony mechanizmus kell a jogállami normák védelméhez az Európai Unióban – hangsúlyozta Zuzana Caputová, aki a londoni Financial Timesnak nyilatkozott.

A liberális szlovák államfő épp úgy került hatalomra, hogy mozgalmat szervezett Fico miniszterelnök kormányzata ellen, mely gyakran megsértette a jogállami normákat. A biztosítékot végül az csapta ki, hogy meggyilkolták azt az oknyomozó újságírót, aki megpróbálta leleplezni a kormányzat korrupciós ügyeit.

Fico miniszterelnök kénytelen volt lemondani, később pedig utóda elveszítette a választásokat. Az új miniszterelnök fogadkozott, hogy véget vetnek a régi kormányzat módszereinek.

„Ha nincs hatékony mechanizmus azokkal szemben, akik megsértik a jogállami normákat, akkor nem tudjuk megvédeni az európai értékrendet”

– fejtette ki Szlovákia államfője. Arra utalt, hogy Brüsszel évek óta bírálja Magyarországot és Lengyelországot, mert megsértik az igazságszolgáltatás önállóságát, korlátozzák a sajtószabadságot. A magyar kormányt ráadásul a korrupció eltussolásában is vétkesnek tekintik, de a bírálatnak eredménye nincs.

Az ok: Brüsszelben általános szabály az egyhangú döntés. Márpedig az nyilvánvaló, hogy sem Magyarország sem pedig Lengyelország esetében nem lehet számítani arra, hogy megszavazzák a másik elítélését. Ezért az Európai Uniónak el kell vetnie az egyhangúlag elvét – hangsúlyozza Zuzana Caputová.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!