Éfraim Inbar professzornak, aki a Stratégiai és Biztonságpolitikai Intézet igazgatója Jeruzsálemben az a véleménye, hogy a Nyugatnak nem érdeke az ukrán háború elhúzódása.
“Sem a Krím sem pedig a Donbasz régió nem tér vissza Ukrajna fennhatósága alá” – jósolja az erőviszonyok ismeretében az izraeli professzor. Putyin elnök nemrég arról beszélt, hogyha kell, akkor 1,5 millió katonát mozgósítanak, hogy elérjék a céljaikat Ukrajnában.
“A Nyugat már elérte stratégiai céljait, mert meggyengítette Oroszországot, és megerősítette a NATO keleti szárnyát.”
Jens Stoltenberg NATO főtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a szervezet célja: megakadályozni Oroszország győzelmét!
“Oroszország immár nem tudja lenyelni Ukrajnát“ – hangsúlyozza az izraeli biztonságpolitikai szakértő, akinek nézetei közel állnak ahhoz, amit Henry Kissinger megfogalmazott. A 99 éves ex USA külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak olyan békekonferenciát kellene összehoznia, melyen Oroszország képviselői is jelen lesznek. Kissinger a bécsi békét hozza fel példaként amikor a vesztes franciák képviselője, Talleyrand külügyminiszter is részt vett a tárgyalásokon. Igaz, hogy az egykori püspök időközben Napóleon külügyminiszteréből a Bourbon dinasztia diplomáciájának vezetője lett, de akkor is Franciaországot képviselte.
Ázsiára kell koncentrálni
Éfraim Inbar professzor szerint az Egyesült Államoknak Ázsiára kellene koncentrálnia hiszen az első számú stratégiai ellenfél nem a gyengülő Oroszország, hanem Kína. Washingtonban ugyan már három elnök is deklarálta, hogy a huszonegyedik évszázad Ázsia százada lesz, de az USA figyelme ehelyett Európára és a Közel Keletre koncentrált. Más az Egyesült Államok és Európa érdeke:
“Az európaiaknak mindent meg kell tenniük az ukrajnai háború befejezésének érdekében “
– hangsúlyozza az izraeli professzor, aki szerint ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy Európa maga is hadszíntérré válik.
Mi lehetne a megoldás?
Az izraeli professzor szerint Washingtonnak nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára, hogy mondjon le a Krímről és a Donbaszról, és arról a vágyáról, hogy csatlakozik a NATO-hoz. Oroszországnak viszont cserébe el kellene fogadnia, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak.
Kissinger szerint ma már Ukrajna NATO tagsága sem elképzelhetlen. A lényeg az, hogy elkezdődjenek a tűzszüneti tárgyalások. Senki nem tudja pontosan, hogy Biden elnök mit ígért Zelenszkijnek a Patriot légvédelmi rakétákon kívül. Amerikai nyomás nélkül Zelenszkij nem hajlandó tárgyaló asztalhoz ülni Putyinnal. Az izraeli professzornak ugyanaz a véleménye mint a 99 éves Kissingernek: a tárgyalások csakis akkor vezethetnek el a békéhez, ha Oroszország érdekeit is figyelembe veszik.
1941 júniusában az IG Farben mesterséges gumit gyártó üzemet indított be Monowitzban – Auschwitz mellett. A hadiüzem jelentős részben amerikai technológiával dolgozott. A Du Pont vegyióriás nemcsak a profit miatt működött együtt a náci Németországgal hanem azért is, mert a család igencsak szimpatizált a Führer fajgyűlölő nézeteivel.
Irenee du Pont, aki a huszas években a cég elnöke volt. Már akkor is segítette a nácikat amikor azok még csak meneteltek a hatalom felé. A Du Pont nem az egyetlen amerikai cég, mely nagy szerepet játszott abban, hogy Hitler megindíthatta a második világháborút. Olyan nagyvállalatok szerepeltek a listán mint a Standard Oil, a Ford, az IBM, az ITT, General Motors stb.
Sok minden ebből már eddig is ismert volt, de egy fiatal izraeli történész új kutatások alapján azt állítja:
a náci Németország nem lett volna képes háborút kezdeni, ha az USA egyes óriásai nem támogatják pénzzel és ami ennél talán még fontosabb volt, technológiával!
Együttműködés meggyőződésből
Nadan Feldman, aki a jeruzsálemi Zsidó Egyetem kutatója, elmondta a Haaretz című lapnak, hogy a Du Pont sok technológiai szerződést kötött az IG Farbennel, melynek két vezetőjét is elítélték háborús bűnök miatt.
A Du Pont-nak részesedése volt két német cégben is, melyek a Zyklon B gázt előállították. A gázkamrákban ezzel öltek meg több millió embert!
Az amerikai Du Pont együttműködése a náci Németországgal csak 1943-ban szűnt meg amikor minden amerikai tulajdont elkoboztak. A háború után semmilyen komoly felelősségrevonás sem történt az USA-ban, noha az Egyesült Államok 1941 decembere óta hadiállapotban volt a náci Németországgal.
A Du Pont és a többi érintett cég történészeket fogadott, akik úgy írták meg a vállalat történetét, hogy a nácikkal való együttműködésről megfeledkeztek
– hangsúlyozta Nadal Feldman történész.
William Dodd, aki az Egyesült Államok nagykövete volt a náci Németországban, többször is figyelmeztette Roosevelt elnököt, hogy az amerikai vállakozói elit együttműködik a nácikkal. Az elnök belpolitikai okokból nem tett semmit. Londoni nagykövete, Kennedy elnök édesapja, kifejezetten békepárti volt: ellenezte, hogy az Egyesült Államok a brit birodalom oldalán háborúzzon a náci Németország ellen.
Az izraeli Haaretz hosszú cikket közölt az USA cégeinek és a náci Németországnak az együttműködéséről. A fiatal történész felhívja arra a figyelmet, hogy a holokauszt háborús körülmények között ment végbe.
Abban a gyárban, mely a mesterséges gumit előállította a náci háborús gépezetnek zsidó rabmunkások dolgoztak, akik közül sokan belehaltak az embertelen munkakörülmények miatt.
Ők a munka általi megsemmisítés áldozatai voltak a holokauszt idején amikor 6 millió embert öltek meg zsidó származása miatt. Az antiszemitizmus az USA-ban is erős volt: a Du Pont és a Ford család az élen járt ebben. Ők pusztán ideológiai okból támogatták a nácik háborús gépezetét – hangsúlyozza a fiatal kutató a jeruzsálemi Zsidó Egyetemről.
A Haaretz, izraeli napilap arról számolt be, ha más nem is de annyi előnye lehet a koronavírus járványnak, hogy a két közösség hagyományosan meglehetősen feszült viszonyán enyhített a koronavírus járvány okozta együttműködési kényszer. A feszültség Trump elnöknek bejelentése óta különösen érzékelhető, amikor is az elnök Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. A palesztinok is a fővárosuknak tekintik az ősi várost, amely ráadásul a keresztények és a muzulmánok számára is szimbolikus hely.
Netanjahu nemigen segítette az enyhülést
Az izraeli hadsereget bízta meg a karantén szabályok ellenőrzésével Kelet Jeruzsálemben, ugyanakkor nem ismerte el a palesztin rendőrség hatáskörét ebben az ügyben. Ez visszatetszést keltett a palesztinok körében, akik továbbra is kitartanak álláspontjuk mellett noha a támogatottságuk egyre csökken a muzulmán világban is.
A polgármester rádöbbent: szükség van az együttműködésre
Moshe Leon polgármester és munkatársai egy héten többször is találkoznak a palesztin vezetőkkel, hogy megbeszéljék az aktuális problémákat. Mindenütt másutt ez természetes lenne, de Jeruzsálemben újdonságnak számít a rendszeres egyeztetés hétköznapi ügyekben, amelyek élet fontosságúak lehetnek a járvány veszély idején. A vírus nem ismer különbséget zsidók és palesztinok között, ezért a védelmi szabályok betartása mindenkinek az érdeke. Szerencsére mindkét fél felismerte ezt. Abban persze csak reménykedni lehet, hogy ez a pragmatikus párbeszéd fennmarad a járvány után is a zsidók és a palesztinok vezetői között Jeruzsálemben – írja a Haaretz.
Látja, hogy van egy piros telefonja. Megkérdi: – mire jó ez?
A pápa közli, hogy azon az Örökkévalóval szokott beszélni.
Nem hiszem – mondja a rebbe.
– Próbáld ki!
– Ok. Felveszi és tényleg… – Utána megkérdi mit fizet.
A pápa 50%-os kedvezményt ad és csak százezer kemény magyar forintot kér. Viszontlátogatáson Jeruzsálemben a pápa is észrevesz egy piros telefont a rebbe asztalán. – – Mire jó? -kérdi.
Magam is beszereztem egyet – szerénykedik a rebbe.
– Nem hiszem mondja a pápa.
– Próbáld ki.
– Ok. – Felveszi és tényleg… Megkérdi – mit fizetek?
A rebbe 1 forintot kér. A pápa nem érti fizetne többet is.
A rebbe megnyugtatja: – Hagyd barátom, hiszen csak helyi beszélgetés volt.
Iránnak sohasem lehet atombombája! – hangsúlyozta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója miután tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben.
Irán jogosan állomásoztat csapatokat Szíriában, mert Asszad elnök kérte meg őket erre – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára. Aki résztvesz egy szigorúan titkos hármas találkozón Jeruzsálemben. Az orosz és az amerikai elnökök embereit Meir Ben Shabbat, az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója fogadja. A téma a Közel Kelet, és benne elsősorban Irán. Izrael mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán, mely a zsidó állam létjogosultságát sem ismeri el, atomfegyverhez jusson. Ezért üdvözölte Netanjahu miniszterelnök, hogy az USA kilépett az iráni atomalkuból.
Irán eddig együttműködött Oroszországgal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam vezérkari főnökei rendszeresen egyeztették terveiket. Azután egyszercsak közölték Zarif iráni külügyminiszterrel: Irán nem kapja meg a legkorszerűbb orosz rakétavédelmi rendszert! Ezt ugyanis fel tudná használni az izraeli légierő ellen Szíriában és egy esetleges amerikai támadás esetében otthon Iránban. Jeruzsálemben ünnepeltek. Netanjahu nagy diplomáciai sikert könyvelhetett el: nemhiába találkozik évente legkevesebb háromszor is Putyin elnökkel. Ezenkívül rendszeresen beszélgetnek telefonon is.
Mit ígérhetett az USA cserébe Putyinnak?
Ha Oroszország cserbenhagyja Iránt, akkor az USA-nak sokkal könnyebb leszámolni Iránnal. Putyin minden bizonnyal megkérte az árát a pálfordulásnak valószínűleg az Oroszországot fojtogató szankciók enyhítését. Így kerülhet sor a furcsa hármas találkozóra, ahova Putyin bizalmi emberét, Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot küldte el. Ő korábban az FSZB főnöke volt, most pedig hozzá tartozik az összes titkosszolgálat. A védelmi tanácsnak , melynek Patrusev a titkára, maga Putyin az elnöke. Azt valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy miről is tárgyalnak Jeruzsálemben az amerikai, orosz és izraeli nemzetbiztonsági tanácsadók, de önmagában a találkozó ténye azt mutatja: új helyzet van a Közel Keleten, ahol Irán végzetesen elszigetelődhet …
A németországi zsidók tanácsának elnöke üdvözölte a döntést és közölte: a jövőben jó lenne, ha egy zsidó irányítaná a Zsidó múzeumot Berlinben. A lemondást egy kiállítás váltotta ki, melyet sokan bíráltak belföldön és külföldön egyaránt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly decemberben levélben kérte Angela Merkel kancellárt, hogy zárassa be a Welcome in Jerusalem kiállítást. Izrael kormányfője szerint a kiállítás elfogult, mert a palesztinok és a muzulmánok szemszögéből mutatja be Jeruzsálemet. Peter Schäfer most lemondott igazgató akkor azzal védekezett, hogy Jeruzsálem mind a zsidók mind a keresztények mind pedig a muzulmánok számára szent város. Trump elnök tavaly decemberben ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de az Európai Unió kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint Jeruzsálem egyben a palesztinok fővárosa is.
Berlinben a Zsidó múzeum közintézmény, mely évente több mint 700 ezer látogatót vonz. A holokauszt előtt Berlinben jelentős zsidó közösség élt, de a többségüket meggyilkolták, a túlélők jó része pedig emigrált. A Szovjetunió bukása után (1991) jelentős számú zsidó emigrált Izrael és az USA mellett Németországba is. Ennek eredményeképp a Németországban élő zsidók száma immár meghaladja a negyedmilliót. A Zsidó tanács őket képviseli. Ezért amikor az elnök, Josef Schuster felszólította a Zsidó múzeum igazgatóját a távozásra, akkor az vette a kalapját és sietve lemondott. Joseph Schuster elnök javasolta: a Zsidó múzeum igazgatója a jövőben legyen zsidó!
Viorica Dancila miniszterelnök asszony Washingtonban bejelentette: a román kormány áthelyezi nagykövetségét Jeruzsálembe! Utánozva ezzel az Egyesült Államokat, mely tavaly megtette ezt a muzulmán államok nem kis felháborodására.
Viorica Dancila az USA legnagyobb zsidó szervezetének tanácskozásán jelentette be a bukaresti kormány szándékát. Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztatására cselekedett így, aki ugyancsak részt vesz a washingtoni összejövetelen. Csakhogy Románia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Az EU pedig nem helyesli ezt a lépést. Erre hivatkozva közölte azt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy a kereskedelmi képviselet Jeruzsálemben lesz, de a magyar nagykövetség nem költözik oda. Klaus Johannis elnök rögtön megvétózta a kormányfő bejelentését. Az államfő szerint csakis neki van joga dönteni a nagykövetség áthelyezéséről. Ő pedig nem helyesli ezt. Sőt az államfő pártja emiatt hazaárulással vádolja a kormányt! A baloldali kormány viszont mindennél fontosabbnak tartja a jó viszonyt Washingtonnal. Ahol jó szemmel nézik, ha az Európai Unió egyik tagállama, mely ráadásul a soros elnök is, követi az Egyesült Államok példáját. Az USA szempontjából a régiónak két fontos állama van: Lengyelország és Románia Mindkét ország óriási fegyverüzleteket kötött amerikai cégekkel és kiváló kapcsolatot ápol Washingtonnal. Trump beiktatásán csak a román vezetők vettek részt a külföldiek közül. Obama elnök idejében az USA Klaus Johannis államfőt támogatta. A bukaresti amerikai nagykövetség szállította az információkat Laura Codruta-Kövesi korrupció ellenes főügyésznek. Aki célbavette a szociáldemokraták vezérkarát is, köztük Liviu Dragneát, Románia erős emberét. Akinek sikerült megbuktatnia a főügyészt, akit az államfő védelmezett. Az Európai Unió most arra készül, hogy Laura Codruta-Kövesit nevezze ki az új uniós főügyészség élére. Magyarország nem vesz részt az uniós főügyészség munkájában …
Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei, amelyekkel az Egyesült Államok a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt szeretné rendezni – jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának.
A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális “előretolt helyőrségekre”.
Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.
Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.
Az amerikai elképzelést Barak Ravid, politikai újságíró szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.
Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Donald Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.
Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Barak Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.
Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.
Ezen a héten Donald Trump amerikai elnök beváltotta az egyik legtöbb nemzetközi vitát kavaró ígéretét: az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból Jeruzsálembe. Az Egyesült Államokon kívül más – főleg latin-amerikai országok – is jelezték ebbéli szándékukat, amely leginkább abból fakadt, hogy már a hidegháború óta szoros kapcsolatot ápoltak Izraellel.
Miután Donald Trump amerikai elnök tavaly december 6-án aláírta a Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő dekrétumot, az ENSZ Közgyűlésén szavazásra bocsátottak egy olyan határozatot, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a döntését. Erre 128 ország igennel szavazott, 35 távol maradt, 21 pedig nem adta le a voksát. Ellenben kilenc állam kiállt Washington döntése mellett: Guatemala, Honduras, Izrael, Marshall-szigetek Mikronézia, Nauru, Palau és Togo. Ezzel együtt egy tucatnyi ország – köztük a Magyarországgal szomszédos Románia és Csehország – jelezte, hogy a nagykövetség kérdését illetően az amerikaiak hasonlóan lépésre szánták el magukat. Ezzel együtt pedig az izraeli kormány azt ígérte, hogy az első tíz “költöző ország” kedvező adminisztratív és jogi kedvezményekben fog részesülni.
Donald Trump amerikai elnök videoüzenetben szól a résztvevőkhöz a Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetett amerikai nagykövetség megnyitóünnepségén 2018. május 14-én. A kép forrása: MTI/EPA/Abir Szultan.
Habár egyes országokban ez a döntés elég nagy belpolitikai feszültséget – például Romániában, de erről lásd majd bővebben a következő cikkünket – generált, mások már jelezték, hogy május végére megtörténik a “jeruzsálemi átállás”. További érdekesség, hogy Közép- és Dél-Amerikában található országok döntöttek így:
Honduras, Guatemala és Paraguay
Elsőre úgy tűnhet, hogy ezek az országok az Egyesült Államok miatt döntöttek így, hiszen a hidegháború óta (nagyrészt) Washingtonhoz igazították a külpolitikájukat, s ha ezekben az államokban veszélybe kerültek az amerikai érdekek vagy szimplán csak “túl cikivé” váltak az amerikai elnökök számára, akkor egy puccsal/katonai hadművelettel buktatták meg őket (pl. Guatemala 1954-ben, Panama 1989-ben). Csakhogy a valóság ennél sokkal árnyaltabb:
ezek a latin-amerikai országok a mai napig szoros viszonyt ápolnak Izraellel.
Leghűségesebb partner
Jorge Gracia Granados guatemalai nagykövet. A kép forrása Wikimedia Commons.
Guatemala volt az első dél-amerikai ország, amely 1948. május 19-én elismerte az önálló Izraelt. Ám már előtte is különösen szoros kapcsolatot tartott fenn a zsidó szervezetekkel és korántsem elhanyagolható szerepet töltött be az önálló zsidó állam megteremtésében. Ugyanis Guatemala tagja volt a 1947. május 15-én megalakult „Egyesült Nemzetek Szervezetének Palesztinai Különleges Bizottságának” (United Nations Special Committee on Palestine – UNSCOP), amely megvizsgálta Izrael létrehozásának jogi kérdéseit és felmérte annak esetleges következményeit. Jorge Garcia Granados ENSZ nagykövetük bejárta Palesztinát és a többi latin-amerikai országot, meggyőzve őket Izrael létrehozásának szükségességéről. Egyike volt azoknak, akik 1947. november 29-án megszavazták a Palesztina gazdasági egységgel egybekötött felosztási tervét. A guatemalaiak pozitív Izrael-képe elsősorban vallási okokból fakadt:
a lakosság egynegyede evangélikus volt, akiknek befolyása nagy a politikai és üzleti életre. Ők pedig kiemelten támogatták egy zsidó állam létrejöttét a Szentföldön.
Ugyanúgy Guatemala volt az első ország, amely 1955-ben Jeruzsálembe költöztette át a nagykövetségét, igaz, az ENSZ 478. számú határozata és a helyi farmerek nyomására – akik elsősorban arab piacra termeltek – visszatértek Tel-Avivba. Ennek ellenére ez az esemény sem befolyásolta negatívan a két ország közötti együttműködését, mert Guatemalában a hatóságok erőszakos spanyolosításba kezdtek a maják körében (több száz tiszta maja települést romboltak le, betiltották a nyelvhasználatot stb.), miközben egy rendkívül véres polgárháború zajlott az országban. Mindezek miatt a guatemalai kormányok egyre inkább elszigetelődtek a világban, s a hetvenes évektől már az Egyesült Államok is megvonta a segélyek átutalását.
Így latin-amerikai állam vezetése számára hamarosan Izrael lett a legfontosabb fegyverellátó, az IDF (Israel Defense Force) kiképzői oktatták a helyi katonai és a rendőri erőket (számukat 300-ra becsülik), valamint a két ország titkosszolgálata számos közös akciót hajtott végre. Ugyan a polgárháború 1996-os befejezésével és a belpolitika demokratizálódásával Guatemala elszigeteltsége csökkent, ez sem vetett véget a két fél közötti szoros együttműködésnek.
Sőt, 2015-től egy teljesen új szintre léptek a kapcsolatok. Ebben az évben megválasztott Jimmy Morales, egy egykori színész-humorista, akit „Guatemala Donald Trumpjának” hívnak, Washington legszorosabb partnerévé vált a térségben. Évenkénti 500 millió dollárnyi támogatást kapnak az Egyesült Államoktól, amiért cserébe a guatemalai vezetés szinte minden téren támogatja az amerikai elnököt, legyen szó Izraelről vagy az amerikai-mexikói határon lévő fal felépítéséről.
A guatemalai zászló már több hete kitűzték Jeruzsálemben. A kép forrása: Twitter.
2016-ban Izrael volt az első régión kívüli ország, ahova Morales ellátogatott. Az útja során számos mezőgazdasági, tudományos és műszaki egyezményt írtak alá, a guatemalaiakat leginkább az izraeliek vízgazdálkodás felhasználása terén elért eredményei érdekelték. Tavaly Morales egyfajta „karácsonyi ajándékként” közölte, hogy Guatemala az Egyesült Államok után szintén Jeruzsálembe fogja költöztetni a nagykövetségét.
Azóta pedig nem telt el úgy hét, hogy az izraeli kormány valamelyik prominens tagja ne fejezte volna ki háláját, és rendre felemlegetik a guatemalai döntéshozók “bátorságát”. Morales márciusban tartott amerikai zsidó lobbiszervezet, az AIPAC, éves konferenciáján tűzte ki a költözés pontos dátumát:
“Két nappal az amerikaiak után, vagyis május 16-tól már Jeruzsálemben fog működni az guatemalai nagykövetség is”
Mintakövetők
Az izraeli vezetésben sokan bíznak abban, hogy miképp 1948-ban, ugyanúgy most 2018-ban is Guatemala jelenti a “vízválasztó vonalat” a térségben, s hamarosan a többi régióbeli állam szintúgy követi a példáját. Már egy ország jelezte, hogy bár tavaly decemberben nem jelentette be, de idén május végére szintén átköltözteti a nagykövetségét. Ez az ország pedig Paraguay. A megnyitó ünnepségen pedig lehet számolni a paraguayi elnök, Horacio Cartes részvételére, mivel május 21-én és 22-én egy izraeli körúton vesz részt.
Ám ennél többet nem nagyon tudni Paraguay szerepéről vagy arról, hogy Asunciónban miért döntöttek a költözés mellett. Eddig ugyanis viszonylag kevés figyelmet fordítottak az izraeli-paraguayi kapcsolatok történetére, mivel sokkal kevesebb eredményt mutathatnak fel, mint például Guatemala esetében. Sőt, 2002-ben “költségvetési megfontolások” miatt bezárták a diplomáciai képviseleti irodákat egymás országaiban.
Annyi bizonyos, hogy Cartes személye jelentősen hozzájárult a két ország közötti viszony rendezéséhez. Az ő győzelmében nem kis szerepe volt a közel-keleti országnak, mert a paraguayi elnökválasztási kampányának tanácsadói és szakértői között szép számmal akadtak izraeliek. Hálából a segítségért, Cartes a 2013-as megválasztása óta nem egyszer maradt távol vagy vétózott az Izraelt elítélő vagy valamire kényszerítő (például a nukleáris létesítmények megnyitása a nemzetközi ellenőrök előtt) határozatok ellen. 2015-re újranyitották a nagykövetségüket, s azóta a bilaterális kereskedelmük nagysága 200-250 millió között mozog. További érdekesség, hogy a két állam titkosszolgálata együttműködik egymással a Hezbollah ellen, amely komoly kapcsolatokkal és üzleti hálózattal rendelkezik a dél-amerikai országban.
Az egyik Paraguayba utazott tanácsadó például a képen Netanjahu mellett álló Ali Harov volt. Ő egykoron az izraei miniszterelnök kabinetfőnöke volt, aki tavaly vádalkut kötött és átadta az összes miniszterelnök korrupciójáról szóló anyagot.
Guatemalán és Paraguayon kívül még egy latin-amerikai ország jelezte, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetné át a nagykövetségét, ám pontos időpontot még nem közöltek. Hondurasban Orlando Hernandez elnök tavaly decemberben még Panamával együtt jelentette be ezt a szándékát. Ez korántsem keltett meglepetést, hiszen ő a MASHAV, vagyis az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés által indított oktatási programon belül és ösztöndíjából érettségizett le, azóta pedig rendre felemlegeti Izrael-barátságát. Ezt bizonyítva tavaly decemberben vétózott az Egyesült Államokat és Izraelt elítélő határozat ellen, ahogyan azt megelőző években is távol maradt vagy nemmel szavazott, ha a zsidó államról volt szó.
Márciusban a hondurasi parlament elfogadta az átköltöztetésre vonatkozó határozatot, s az izraeli kormány is felkészült az elnök fogadására. Csakhogy Hernandez izraeli útja
nagy belpolitikai vihart kavart Izraelben.
Az izraeli baloldal és ellenzék a hondurasi vezetés korrupciója, a bűnszervezetekkel való együttműködése, és emberjogi helyzet miatt utasították el a hondurasi elnök érkezését. Az ellenállás miatt végül Hernandez április végén lemondta az ünnepségen való részvételt. Azóta pedig hirtelen megszakadt mindenféle kommunikáció a felek között, semmi konkrétumot nem tudni azzal kapcsolatban, hogy a közép-amerikai ország vajon tényleg kitart-e a korábbi döntése mellett vagy inkább visszakozik.
Hondurason kívül Panama esetleges költözése szintén bizonytalan. A Palesztin Hatóság tavaly decemberben terjesztette el, hogy ez az ország szintén csatlakozik Trump döntéséhez. Azóta viszont ezt az információt a hivatalos panamai csatornák nem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták érdemben. Ez annak tükrében furcsa, hogy Isabel Saint Malo de Alvarado elnökasszony szintén széles körben ismert az Izrael-iránti barátságról, de még ő sem említette adta jelét annak, hogy valóban átköltöztetné a követséget.
Isabel Saint Malo de Alvarado panamai elnökasszony és Reuvén Rivlin izraeli államfő találkozója 2015-ben. A kép forrása: Wikimedia Commons
Dominóeffektus vagy elszigetelt esetek?
Természetesen nem mindegyik latin-amerikai ország viszonyult pozitívan Trump döntéséhez és többször leszögezték, hogy továbbra sem lesznek hajlandóak elismerni Jeruzsálemet Izrael fővárosának, s nem fogják átköltöztetni a nagykövetségüket sem. Az elmúlt napokban Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke Venezuelában járt, ahol felszólította a térség államait, hogy ne kövessék Guatemala és Paraguay példáját. Egyes országok a “tradicionális Amerika-ellenességük”, mások ellenben az arab országokkal való szoros kapcsolataik miatt mindenképp a palesztin elnök felszólításának fognak eleget tenni.
Ráadásul az egész költözés paradoxona, hogy amikor tavaly szeptemberben Benjamin Netanjahu – az első izraeli miniszterelnökként – egy történelmi látogatást tett Latin-Amerikába, akkor nem kereste fel Guatemalát, Hondurast és Paraguayt. Ellenben az izraeli miniszterelnök által meglátogatott Argentína, Kolumbia, Mexikó mindössze annyit tettek, hogy távol maradtak a tavaly decemberben tartott ENSZ Közgyűlés szavazásán, de a költözés kérdése fel sem merült az esetükben. Ez pedig alighanem arra készteti a mostani izraeli vezetést, hogy újragondolja az ország közép-és dél-amerikai politikájának prioritásait.
“Trump elnök bátor volt, és elismerte Jeruzsálemet Izrael örök fővárosaként, ezzel is kifejezte szeretetét népünk iránt” – utalt az elnök decemberi bejelentésére a klub közleménye.
Az Egyesült Államok elnöke iránti tisztelet jeléül Beitar Trump Jeruzsálem néven folytatja szereplését Izrael egyik legsikeresebb labdarúgócsapata.
A hatszoros bajnok és hétszeres kupagyőztes klub abból az alkalomból módosította a nevét, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége Tel-Avivból Jeruzsálembe költözött.
“Trump elnök bátor volt, és elismerte Jeruzsálemet Izrael örök fővárosaként, ezzel is kifejezte szeretetét népünk iránt” – utalt az elnök decemberi bejelentésére a klub közleménye.
A Beitar két fordulóval az idény vége előtt a tabella második helyén áll, és már biztos, hogy a következő szezonban indulhat az Európa Ligában.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
