Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Mit keres Zarif iráni külügyminiszter a G7 csúcson?

Biarritzban a G7 csúcstalálkozó helyszínén Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter megbeszélést folytatott iráni kollégájával. Előzetesen Emmanuel Macron köztársasági elnök jelezte ugyan, hogy magasrangú iráni diplomaták érkezése várható a G7 csúcs idején, de arra csak nagyon kevesen gondoltak ami végül bekövetkezett: Zarif külügyminiszter végül úgy tárgyalt a francia diplomácia vezetőjével, hogy előzetesen Jean-Yves Le Drian megkapta Trump beleegyezését!

Az USA elnöke már választási kampánya során szidalmazta a nagyhatalmak és Irán atom alkuját, melyet az Egyesült Államok részéről Barack Obama írt alá 2015-ben. Amint Trump bejutott a Fehér Házba, az első dolga volt megfúrni a szerződést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tapsolt, de az európai nagyhatalmak kétségbe estek, mert attól tartottak, hogy újabb háborúskodás kezdődhet meg a Közel Keleten. Az eredmény pedig újabb milliós menekült hullám lehet Európa felé. Németország a külügyminiszterét is elküldte Teheránba, Macron elnök pedig diplomáciai tanácsadóját küldte Irán fővárosába. Az eredmény Zarif külügyminiszter Biarritzban érkezett és fennhangon dicsérte Macron elnök kezdeményezését.

Sem Trump sem Irán nem akar háborút

Az amerikai elnök nemrég kezdte meg elnökválasztási kampányát, és semmi sem hiányzik neki kevésbé mint egy népszerűtlen háború. Tábornokai lebeszélik erről, mert elhúzódó konfliktusra számíthatnának. Az amerikai diplomaták pedig azt látják, hogy Izraelen és esetleg Szaúd Arábián kívül senki sem támogatna egy ilyen akciót.

Iránnak máris nagy károkat okoznak az amerikai szankciók. Egy esetleges háborús konfliktus esetében nemigen számíthatnának senkire sem. Amikor tavasszal Zarif külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, akkor kerek-perec megmondták neki: Irán nem kapja meg az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert, mely igen hatékony az amerikai és az izraeli légierő ellen. Putyinnak fontosabb Amerika és Izrael mint Irán.  Ilyen körülmények között Zarif iráni külügyminiszter nem döngetett zárt kapukat Biarritzban, ahol a G7 vezetői csúcstalálkozót tartanak. Ebből persze nem következik az, hogy eredményt is elér. De legalább csökken a háborús feszültség a Közel Keleten, és talán enyhül a szankciós szorítás Irán nyaka körül, ahol az amerikaiak úgy akarnak lázadást kirobbantani, hogy rontják az életszínvonalat. Évek óta kísérleteznek ezzel- eredménytelenül. Talán a tárgyalások újabb egyezményhez vezetnek el, melyek pótolják az atomalkut, melyből Trump kilépett, de később jelezte: hajlandó új egyezségre, ha az jobban megfelel az USA és Izrael érdekeinek.

Mire jó az arabok pénze?

0

Az Öböl országok 54 milliárd dollárt áldoztak Szaddam Husszein megbuktatására. Az eredmény: Irak ma Irán szövetségese.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek a libanoni Hezbollah szétzúzására. Az eredmény: ma Libanon ¾-e Hezbollah szövetségében áll.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek Erdogan, török államfő megbuktatására. Az eredmény: ma Törökország Irán szövetségese.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek Katar megzabolázására. Az eredmény: Katar Irán felé közeledett.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek a jemeni Irán-barát Anszar Allah szervezet megbuktatására. Az eredmény: ma Jemen ¾-e Irán szövetségében áll.

Az Öböl országok milliárdokat áldoztak arra, hogy az Iránnal kötött nukleáris egyezményt Amerika felrúgja. Az eredmény: Az EU országok Irán felé közeledtek.

Az arabok a világ lakósságának 5 %-át teszik ki, ennek ellenére a világ fegyvergyártásának 50%-át vásárolják fel. Az eredmény: a világ menekültjeinek 60%-a arab.

Mihálffy Balázs fordítása

Párizs nem közvetít az USA és Irán között

0

A francia fővárosban cáfolták, hogy Emmanuel Macron elnök meghívta volna Franciaországba Rouhani iráni elnököt, hogy ott találkozzon Donald Trumppal.  A francia államfő ugyan többször beszélt az iráni elnökkel, hogy megpróbálja őt rávenni: Irán tartsa magát az atomalkuhoz annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kilépett abból.

Macron nem hívta meg Franciaországba az iráni elnököt, hogy ott találkozzon Donald Trumppal, aki résztvesz a G7 csúcstalálkozón a hónap végén Biarritzban. Sem az USA sem pedig Irán nem kíván egymással szóba állni azt követően, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyhez az öt másik nagyhatalom (Franciaország, Nagy Britannia, Németország,Kína és Oroszország) továbbra is ragaszkodik.

Macron viszont közvetíteni akar Putyin és Trump között

Ezért meghívta Franciaországba az orosz elnököt, akivel közvetlenül azelőtt találkozik, hogy megkezdődne a G7 csúcstalálkozó Biarritzban. Oroszország korábban tagja volt a nagyhatalmak klubjának, akkor még G 8 csúcstalálkozókat tartottak, de a Krím félsziget annektálása miatt kizárták onnan. Franciaország – Németországhoz és Olaszországhoz hasonlóan – szeretné, ha Oroszország előbb vagy utóbb visszatérne a nagyhatalmak klubjába. Ezt a leghatározottabban Nagy Britannia ellenzi, melynek területén orosz hírszerző tisztek megpróbálták likvidálni Szkripal ezredest, a titkosszolgálat híres árulóját. Trump elnök valószínűleg szívesen visszavenné Oroszországot a nagyhatalmak klubjába, de ellenfelei folyamatosan azzal bírálják: túlságosan is jó kapcsolatot ápol Putyinnal, aki segítette hatalomra jutását 2016-ban. Minthogy Trump újra pályázik az elnöki posztra, ezért számára elég problematikus a nyilvános békülés Putyin elnökkel, aki Washingtonban sokan stratégiai ellenfelének tekintenek.

25 éve politikai alku 85 zsidó meggyilkolása

Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!

A vizsgáló ügyész “öngyilkos lett”

Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora  maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.

Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…

Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.

Titkos megállapodás Argentína és Irán között

Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.

Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.

People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images)
wikimedia

A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…

Polonius/Kenderessy Milán

Kínát és Oroszországot tartja stratégiai ellenfélnek az új amerikai hadügyminiszter

0

Mark Esper a washingtoni szenátus előtt fejtette ki nézeteit, melyek szerint a jövőben az Egyesült Államoknak nem kellene beszállnia helyi háborúkba. “Míg mi Afganisztánban és Irakban háborúztunk, addig a kínaiak és az oroszok gyors ütemben fejlesztették a hadseregüket!” – hangsúlyozta Trump új hadügyminisztere.

Esper megjegyzése a helyi háborúkról most különösen fontos lehet hiszen Iránnal kiéleződtek a kapcsolatok. Trump elnök legutóbb már tíz perccel a csapás előtt fújt le egy katonai akciót Iránnal szemben.

Zarif iráni külügyminiszter egyébként tárgyalási szándékát hangoztatta, igaz, hogy kissé magas árat szabott érte: az USA szüntesse meg Izrael és Szaúd Arábia támogatását. Jelenleg Washington erre a két államra támaszkodik a Közel Keleten. Mind Izrael mind pedig Szaúd Arábia azt szeretné, hogyha az Egyesült Államok csapást mérne Iránra, de a Pentagon tábornokai óvják ettől Trump elnököt, mert úgy vélik: egy katonai csapás Iránra kiszámíthatatlan következményekkel járna az egész térség számára.

Mark Esper hadügyminiszter a West Point katonai akadémián végzett éppúgy mint Mike Pompeo külügyminiszter, akivel már régóta barátok. Korábban már szolgált a hadügyminisztériumban, ahol a haditengerészet államtitkára volt. A washingtoni kongresszust zavarhatja, hogy Esper utoljára a Raytheon fegyvergyártó óriás egyik vezetője volt hiszen ez felvethet összeférhetetlenségi problémákat. A fegyver lobby Trump fő támogatói közé tartozik. Ezért Trump állandóan növeli az USA hadi költségvetését, és erre biztatja szövetségeseit is. Régiónkban Lengyelország és Románia a két legfőbb vásárló. Ebben a két államban amerikai támaszpont is működik és fontos szerepet játszanak a NATO keleti szárnyán. Ahol az új amerikai hadügyminiszter éppúgy sürgeti a hadsereg korszerűsítését mint hazájában az Egyesült Államokban.

Irán feltétele a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez

0

Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televízió kedd éjjeli híradójának New Yorkban adott interjújában.

Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban.

Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trump elnöknek meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.

“Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák”

– jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – “végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.

Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki.

“Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését”

– fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Mohamed Dzsavád Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.

Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy “az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.

Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy “rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. “Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.

Újabb levél és újabb fejlemények

Miközben a Mail on Sunday folytatja Sir Kim Daroch  diplomáciai levelezésének közlését Őfelsége nagykövete kénytelen volt lemondani a posztjáról a kiszivárogtatások miatt. (Erről szóló cikkünk  itt és itt olvasható)A második levél is hasonló nemzetközi figyelmet kaphat. Főleg, hogy a történet folytatódik.

  • Közben Trump telefonon beszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki korábban az iráni atomalku felrúgására ösztönözte az Egyesült Államok elnökét.
  • Mind Netanjahu mind pedig Trump választási kampányt folytat, és ezért el akarnak kerülni egy komoly háborút Iránnal, mely beláthatatlan következményekkel járhat a Közel Keleten.
  • A háború népszerűségvesztést jelenthet az USA-ban Trumpnak és  Izraelben Netanjahunak.

Trump új iráni alkut akar

Legalábbis így értesült az izraeli Haaretz, melynek szakértője szerint az amerikai diplomaták titkos tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. Trump az oroszok közvetítését is fel kívánja használni. Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára nemrég Izraelben járt, ahol Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója mellett találkozott John Boltonnal is.

Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával megvitatták  az iráni problémát. Oroszország Irán szövetségese, de az amerikaiak és Izrael kérésére nem szállít Sz 400-as korszerű rakétavédelmi rendszert az irániaknak.

A francia diplomácia is közvetít: Macron elnök tanácsadója két napon át tárgyalt Teheránban egy új atomalkuról. Az eredeti egyezményt hat nagyhatalom írta alá, és közülük csakis Amerika lépett ki.

Ha a Moszad értesülései jók, akkor Trump diplomáciája most azon dolgozik, hogy létrehozza a kettes számú atomalkut, melyet az elnök felmutathat a választási kampány során az Egyesült Államokban, ahol jövő novemberben választanak.

Londoni gesztus Iránnak

0

Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.

Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.

Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.

Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.

Ami a liberális demokráciákban közérdek

Újabb bizalmas diplomáciai levelet hozott nyilvánosságra a Mail on Sunday. Sir Kim Darroch – aki az első Mail on Sundayban közzétett diplomáciai levele után tarthatatlan helyzetbe került Washingtonban és ezért lemondott nagyköveti megbízatásáról – korábbi elmarasztaló bizalmas levelét tették közre az iráni atomalku-egyezmény felmondásával kapcsolatosan.

  • Sir Kim Darroch 2018-as emlékeztetője azzal vádolta Donald Trumpot, hogy amit tesz az „diplomáciai vandalizmus”
  • A nagykövet azt állítja, hogy Trump azért mondta fel az Iránnal kötött megállapodást, mert azt Barack Obamát hozta tető alá
  • A nagykövet észrevételei után Boris Johnson megpróbálta az amerikai elnököt rávenni ne rúgja fel a megállapodást
  • Boris Johnson külügyminiszter nem tudta meggyőzni a Fehér Ház urát, hogy mentse meg a nukleáris megállapodást

Az egyezmény felmondását követően a washingtoni kormánynak semmiféle stratégiája nem volt arra vonatkozóan, hogy az üres szavakat milyen tettek kövessék. Ezt a megjegyzést nagyban alátámasztja az is, hogy ebben az ügyben nem történt előzetes egyeztetés az USA elsődleges szövetségeseivel sem.

Maga Boris Johnson, akkori brit külügyminiszter semmi eredményt nem ért el eredményt Trumpnál elnöknél tett gyors látogatása során, a Fehér Ház ura hajthatatlan maradt.

Trump elnök már az első levél nyilvánosságra kerülését követően durva kirohanásokkal reagált Sir Derroch megállapításaira, egyenesen félnótásnak, ostoba felfuvalkodottnak nevezte a nagykövetet, akit Theresa May miniszterelnök és Jeremy Hunt külügyminiszter is megvédett, hangsúlyozva a diplomata kimagasló munkáját és profizmusát.

Boris Johnson árnyaltan fogalmazott, lévén mint a brit kormány várható következő elnöke nem akart nyílt diplomáciai vitába bocsátkozni elsőszámú szövetségesével, még akkor sem, ha annak a szövetségesnek történetesen egy Donald Trump nevezetű „vandalizmusra” hajlamos személy az elnöke.

A kiszivárogtatás miatt a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított melynek során emlékeztetőket közlő sajtóorgánumok ellen vizsgálat is indulhat.

Ezzel kapcsolatban Jeremy Hunt Twitter bejegyzésében megjegyezte: a kiszivárogtatások ugyan károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanakkor nem vitatja a sajtó jogát, hogy a hozzájuk eljutó információkat közölhessék.

Boris Johnson is felsorakozott a közlést védelmükbe vevő politikusok mellé, s hamarosan nem is maradt el a Scotland Yard közleménye, mely megnyugtatja a közvéleményt:

nem kívánják a sajtót korlátozni olyan értesülések közzétételében, amelyeknek megismerése a liberális demokráciákban közérdeknek minősülnek.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK