Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Zelenszkij feladta a leckét Izraelnek

Zelenszkij, ukrán elnök elítéli Oroszország és Irán „szövetségét” országa ellen, és arra buzdítja Izraelt – máig hiába –, adjon neki eszközöket, hogy ellenálljon a közös ellenségeknek.

A február 24-i orosz inváziót követő hetekben Zelenszkij elnök online beszélt számos parlament előtt, és minden alkalommal meleg fogadtatásban részesült a képviselőktől, akik meghallgatták és tapsolták őt. Ám március 20-án Jeruzsálemben kiürültek a Kneszet öblei, mert az izraeli választott tisztségviselők nem voltak hajlandóak megszakítani parlamenti szabadságukat, hogy a közgyűlésükből az ukrán államfő beavatkozását kövessék, amelyet a Zoom sugárzott. Zelenszkij ezután ezzel az idézettel nyitotta meg beszédét, amelyet a kijevi születésű Golda Meir, aki Izrael kormányfője volt1969 és 1974 között kormányfője idézett:

„Szeretnénk életben maradni, a szomszédaink holtan akarnak minket látni. Ez nem olyan kérdés, amely sok lehetőséget hagy a kompromisszumra.”

Emlékeztetve arra, hogy „a zsidók és az ukránok története hogyan fonódik össze ” – fejezte be:

„Mindig megkérdezhetjük, miért nem kapunk önöktől fegyvereket, miért nem vezet be Izrael súlyos szankciókat Oroszországgal szemben, miért nem gyakorol nyomást az orosz cégekre. De a válasz mindig ugyanaz. Ez a ti döntésetek, kedves testvéreim. És ezzel a válasszal kell élned, Izrael népe.”

Moszkva és Teherán „szövetsége”

Ez a beszéd távolról sem váltott ki támogatást Izraelben, megerősítette a vezetőket Ukrajna és Oroszország közötti látszólagos semlegesség irányvonalában, mivel az utóbbit annál is inkább kímélték, mert Szíriában Moszkvának hallgatólagos együttműködése jól működik az izraeli légierővel az Iránnal kapcsolatos célpontok ellen.

Iráni beismerés

Irán szombaton először ismerte el, hogy drónokat szállít Moszkvának, de azt mondta, hogy azokat az ukrajnai invázió előtt küldték, és nem azért, hogy Oroszország ezeket a drónokat használja ukrajnai erőművek és polgári infrastruktúra elpusztítására.

Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy „kis számú” drónt szállítottak Oroszországba még hónapokkal azelőtt, hogy az orosz erők február 24-én megszállták volna Ukrajnát.

Irán eddigi legrészletesebb válaszában a drónokkal kapcsolatban Amir-Abdollahian cáfolta, hogy Teherán továbbra is szállít drónokat Moszkvának.

„Egyes nyugati országok pletykája szerint Irán rakétákkal és drónokkal látta el Oroszországot, hogy segítse az ukrajna elleni háborúban – a rakéta rész teljesen téves” – mondta.

„Ez igaz a drónokra, és néhány hónappal az ukrajnai háború előtt biztosítottuk Oroszországot néhány drónnal” – mondta.

A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán megígérte, hogy további drónok mellett föld-föld rakétákat is szállít Oroszországnak.

A hivatalos IRNA hírügynökség idézte Amir-Abdollahiant, aki azt mondta, hogy

Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy megvitassák az iráni drónhasználattal kapcsolatos vádakat Ukrajnában, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

„Megállapodtunk Ukrajna külügyminiszterével, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amir-Abdollakhian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban kihátrált a tervezett találkozóról.

Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy Teherán „nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.

Mint ismeretes, Oroszország a közelmúltban tömegesen használ kamikaze drónokat Ukrajna elleni támadásokhoz, amelyeket a szakértők az iráni Shahed-136-ként azonosítanak, az orosz erők pedig Geran néven használják őket. Teherán többször is tagadta drónok Oroszországnak való átadását. A Fehér Ház  valótlannak tartja Irán tagadását.

Az ukrán külügyminisztérium  kijelentette, hogy Irán fegyverekkel látja el Oroszországot egy teljes körű háború megvívásához, az Ukrajna területén elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkossá teszi Iránt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztériumának vezetője  javaslatot nyújtott be az elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Iránnal amiatt,  hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Iránt meg kell büntetni azért, amit „az orosz terrorban való bűnrészességnek” nevezett, és azzal vádolta a teheráni rezsimet, hogy hozzájárult a háború elhúzódásához és annak élelmiszer- és energiaellátásra gyakorolt ​​hatásának fokozásához.

„Ha nem az irán nem látná el fegyverrel az agresszort, most közelebb lennénk a békéhez”

– mondta Zelenszkij vasárnap este.

Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon elmondta Zelenszkijnek, hogy ezen a héten 18 milliárd eurós (17,9 milliárd dolláros) pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajna jövő évi szükségleteinek fedezésére.

DK: Az Országgyűlés ítélje el az iráni nők elleni jogsértéseket!

A nők helyzete a világ sok országában elfogadhatatlan. Az Orbán-kormány a magyar nőket is lenézi, sokszor megalázza szóban, és politikai cselekvéseiben is. Vannak helyzetek, amikor akkor is meg kell szólalni, ha tőlünk távol történnek kirívóan durva jogsértések.

Az erkölcsrendészet letartóztatásában életét vesztett iráni Mahsza Amini halála miatt tiltakozáshullám robbant ki Iránban, elítélve a nők elleni állami erőszakot, a nők jogait szorgalmazva. A tüntetéseket a karhatalmi szervezetek, a rendőrség mellett egy félkatonai erő brutális kegyetlenséggel igyekszik vérbe fojtani.

A halottak száma meghaladja a kétszáz főt, és több olyan nőről tudni, akiknek több évtizedes börtönbüntetést és száznál is több korbácsütést kellett elszenvedniük, mert nyilvánosság előtt követelték az öltözködés szabadságát.

A DK határozati javaslatot nyújt be, miszerint az Országgyűlés elítéli az iráni karhatalmi erők által az iráni nők ellen elkövetett erőszakot, jogsértéseket és jogfosztásokat. Az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy hivatalosan tiltakozzon az iráni kormánynál. Az Országgyűlés követeli, hogy az iráni hatóságok haladéktalanul vessenek véget a nők, a tüntetők elleni agressziónak, és tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Az Országgyűlés a nők jogait követelő tüntetéseken az őrizetbe vett és letartóztatott személyeket politikai foglyoknak tekinti és követeli azonnali szabadon bocsátásukat.

Tűz ütött ki Irán legnagyobb politikai foglyokat őrző börtönében

A már szeptember óta tartó tüntetések és zavargások során őrizetbe vett tüntetőket a teheráni Ewin börtönben tartják fogva. Egyelőre tisztázatlan okok miatt a börtönben tűz ütött ki, ugyanakkor lövések is dördültek a falak mögött. Hivatalosan a fogvatartottak közötti konfliktusokat említik okként – de a helyzet teljességgel zavaros.

 

Tűz ütött ki szombaton egy börtönben Irán fővárosában, Teheránban.  A tűz keletkezésének oka tisztázatlan. A közösségi oldalakon nem csupán tűzesetről adnak hírt, de a falak mögül lövések és robbanások hallatszanak. A tűz okát vizsgálják – írja a »Shargh« nevű helyi újság a Twitteren.

A börtön által kiadott információk szerint „huligánok és lázadók” vitába kezdtek a börtönőrökkel, majd felgyújtották a börtön textilraktárát. A tűzoltóság azóta eloltotta a tüzet.

Az IRNA állami hírügynökség közölte a börtön vezetősége azt állítja, hogy a fogolytáborban ismét helyreállt a rend, ugyanakkor egy szemtanú azt mondta a Reutersnek, hogy füst szállt fel a börtön fölött, és mentők szirénáját lehetett hallani. A börtönhöz vezető utakat lezárták.

Eközben a Twitteren továbbra is keringenek a fotók és videók, amelyeken az égő épület látható, bentről lövéseket lehet hallani a videón. Állítólag még szombat este is hallani lehetett lövéseket a börtön falain belülről.

Több száz családtag áll naponta a börtön előtt, és keresi gyermekeit és rokonait.

„A szomszédos épületekben az emberek a „Halál Hamenei”-t skandálják az ablakokból”

– mondta egy szemtanú, Ali Khamenei ajatollahra utalva.

A teheráni ügyész tagadta, hogy bármi köze lenne a folyamatban lévő rendszerkritikus tiltakozásokhoz. Állítása szerint az eset belső konfliktus volt a börtönben elítélt tolvajok között. Az állami hírügynökség jelentése szerint legalább nyolc ember megsérült, de nem haltak meg. Az információ független módon nem ellenőrizhető.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a helyzet kialakult miatt.

„Irán teljes felelősséggel tartozik az igazságtalanul fogva tartott állampolgáraink biztonságáért, akiket azonnal szabadon kell engedni.”

Iránban csaknem egy hónapja zajlanak kormányellenes tüntetések, és állítólag több mint 200 ember halt meg a tüntetések során

A 22 éves Mahsa Amini múlt hónapi halála óta  sokezren országszerte a kormány elnyomó politikájka és a kötelező fejkendő ellen. Aminit állítólagos »nem szabályos iszlám öltözéke« miatt tartóztatták le. Hogy ezután pontosan mi történt Aminivel, az nem világos. A nő szeptember 16-án kómába esett, és a kórházban meghalt. Világszerte sokszázezres tüntetések erőszakkal vádolják az erkölcsrendőrséget. A rendőrség ezt visszautasítja.

Az OPEC nagy olajkeresletre számít a jövő év végéig

Nem enyhül a piaci nyomás az olajkitermelőkre, amelyek küszködnek azzal, hogy megfelelő mennyiségű olajat hozzanak a felszínre a következő másfél évben.

Napi 32 millió hordóra becsüli saját  olajának keresletét 2023 végére a szervezet. Ez megközelíti a maximális kitermelést, sőt lehet, hogy meg is haladja azt – jegyzi meg a Financial Times. Emiatt továbbra is deficit mutatkozhat a világ olaj kínálatában.

“Nagy lesz az egyensúlyhiány jövőre is”

– kommentálta az OPEC friss jelentését Amrita Sen, az Energy Aspects vezető szakértője. Ez az első ilyen előrejelzés 2023-ra, és ebből az derül ki, hogy elsősorban Kína és India növekvő fogyasztása miatt nem enyhül a nyomás a termelőkre. Napi 2,7 millió hordó plusz termelésre lesz szükség, és ebből az OPEC-en kívüli termelők csak 1,7 millió hordós többletet  produkálhatnak. Mindebből az következik, hogy a 13 OPEC tagállamnak átlagosan napi több mint 30 millió hordó olajat kell kitermelniük, az év végére pedig el kell érniük a 32 millió hordós teljesítményt.

Idén júniusban az OPEC napi 28,7 millió hordót ért el vagyis ehhez kellene még hozzátenni legkevesebb 3,3 millió hordót naponta. Amrita Sen szerint:

“a piac rendkívül feszes, és az OPEC valószínűleg nem lesz képes hozni ezt a többlet teljesítményt.”

Mit jelent ez az árra nézve?

Bár a világban megnövekedett a félelem a gazdasági recessziótól, de az ár továbbra is magas: a Brent 100 dollár körül jár. Júniusban persze volt 125 dollár is, ez tehát csökkenést jelent.

Az International Energy Agency szerint sok függ Irántól, mely az OPEC tagja, de jelenleg amerikai szankciók sújtják. Elvben ugyanis az OPEC képes lenne napi 34 millió hordós olaj kitermelésre, de ebben már benne van az iráni olaj. Ez napi 1,3 millió hordó olajat jelent. A szankciók miatt a legális piacon ez nincs jelen.

Mi van az orosz olajjal, melyet ugyancsak szankciók sújtanak? Az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság. Az OPEC szerint az orosz olajkitermelés csak napi 200 ezer hordóval csökken jövőre vagyis 10,4 millió hordó lesz naponta.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint jobban csökkenhet az orosz olajkitermelés a szankciók miatt: napi 3 millió hordóval. Ha így lesz, akkor ez tovább fokozza a nyomást az OPEC országokra.

Az olajexportáló országok szervezete az elmúlt 12 hónapban megszüntette a korlátozásokat, melyeket a pandémia miatt vezetett be amikor alacsony volt a kereslet, de nem növelte agresszív módon a kínálatot, pedig erre többen is felszólították. Biden elnök többször is kérte erre Szaúd Arábiát, az OPEC legnagyobb exportőrét, és a héten személyesen is tárgyal ebben az ügyben Mohamed bin Szalman herceggel, a sivatagi monarchia trónörökösével. A külső nyomásra az OPEC már belement abba, hogy növelje az olajkitermelést júliusban és augusztusban. Eredetileg naponta csak 432 ezer hordó pluszt akartak kitermelni, de ezt megemelték napi 650 ezer hordóra. Ezzel tulajdonképp véget vetettek a kvóta rendszernek, melyet Oroszországgal együtt határoztak el a pandémia idején.

Mi lesz augusztus 31 után?

Képes lesz-e az OPEC növelni a kitermelést? Teljes a bizonytalanság – írja a londoni Financial Times. Az OPEC két tagállama: Nigéria és Angola már nem volt képes emelni a kitermelést, Szaúd Arábia emiatt bevállalt napi 11 millió hordót. A baj az, hogy eddig tartósan ilyen sok olajat nem volt képes a felszínre hozni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC+  (ez Oroszországot és néhány más termelőt jelent a 13 tagállamon kívül) képes lehet a kereslet kielégítésére 2023-ban, de csak úgy, ha a tartalék kapacitásait a minimálisra vagyis napi 1,5 millió hordóra csökkenti.

Megmenti-e Kína Putyint, avagy SWIFT kontra CIPS

Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.

Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.

Mi az a CIPS?

2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.

Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még
40%-ot tett ki.

A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.

A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek  tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja,  a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.

Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.

Kilátásban Iránnal a nukleáris megállapodás?

Egyesek számára az amerikai és iráni fél bejelentése, hogy hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, pozitív fejlemény lehet. Mások úgy értékelik ez egy olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez vezethet.

A Biztonsági Tanács öt tagjának delegációja és Németország nyolc tárgyalási fordulója után úgy tűnik, hogy az iráni alkutárgyalások a siker küszöbén állnak, hacsak Irán meg nem változtatja álláspontját, nem szab új feltételeket kihasználva a jelenlegi nemzetközi és nagyhatalmak közötti válságokat (Ukrajna és Tajvan körüli feszültség).

A közvetett tárgyalások folyamata közben érdekes fejlemények zajlottak az amerikai küldöttségnél: Richard Nephew, az Egyesült Államok (USA) iráni különmegbízottjának, Robert Malley helyettesének a tárgyalódelegációból való elbocsátása vagy lemondása. Sajtóértesülések szerint ennek az az oka, hogy a delegáció tagjai között továbbra is nézeteltérés van az Iránnal folytatott tárgyalások mechanizmusát illetően. Nem Malley az egyetlen, aki lemondott vagy elbocsátották, az amerikai tárgyalódelegáció két másik tagja követte a példáját.

Hossein Abdullahian külügyminiszter ezután bejelentette, hogy országa készen áll az USA-val folytatott közvetlen tárgyalásokra. Irán két feltételt szabott. Az egyik feltétel az, hogy a 2015-ös megállapodást aláíró Egyesült Államok és európai partnerei vállalják: nem lépnek ki a felújítandó megállapodásból. Másik feltételként azt szabták, hogy nem indítják be azonnal Irán ellen a szerződésszegés esetére kidolgozott büntetőeljárást, hanem azt figyelmeztetés és tárgyalás előzi meg.

Az amerikai és az iráni fél bejelentése, miszerint hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, egyesek számára pozitív jel lehet, mások számára viszont olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez és Irán számára stratégiai előnyökhöz vezethet.

Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy Biden elnök valójában elzárkózik az Iránnal kötendő megállapodás minden formájától, mert attól tart, hogy a tárgyalások kudarca ronthatja a Demokrata Párt esélyeit a novemberi félidős választásokon.

Robert Malley utalt arra, hogy a Biden-kormányzat a bécsi tárgyalásokat a kongresszusi választásokhoz köti. Nemrég közvetve utalt arra, hogy az iráni nukleáris megállapodáshoz való visszatérés négy bebörtönzött amerikai állampolgár szabadon bocsátásához kötött.

Malley megerősítette az Egyesült Államok álláspontját, miszerint az Iránban fogva tartott négy személy kérdése elkülönül a nukleáris tárgyalásoktól, azonban egyre világosabbá válik, hogy szabadon bocsátásuk előfeltétele egy nukleáris megállapodásnak, sőt egyes megfigyelők ezt a visszatérés egyetlen feltételének is tartották.

„Két külön téma, de mindkettőre keressük a megoldás”t – mondta Malley.

„Ettől függetlenül mondom, nagyon nehéz elképzelnünk bármiféle atomalkut, miközben négy ártatlan amerikait tart túszként fogva Irán.”

Ez nagyrészt tükrözi az Egyesült Államok álláspontjának elmozdulását, amely egy esetleges Iránnal kötött megállapodás felé halad, amelyet diplomáciai és politikai haszonként el lehet adni az amerikai közvéleménynek.

Más szóval, a négy amerikai szabadon bocsátása megmentheti Biden elnök arcát, és lehetővé teheti számára, hogy kijelentse, hogy az amerikaiak életének védelme fontosabb, mint az Irán elleni szankciók szigorítása.

Valójában Irán, valamint Oroszország és Kína, de más országok is,  úgy érzik, hogy az amerikai diplomáciának nincsenek karmai.

Úgy vélik, hogy Biden kizárja a háború lehetőségét.

Ez komoly veszélyt jelent az Egyesült Államok befolyására és globális státuszára.

A dolog lényege az, hogy Iránnak sikerült időt nyernie és közben kiépítette nukleáris képességeit a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megkerülésének időszakában, amióta Trump 2018-ban kilépett a megállapodásból, és persze a jelenlegi tárgyalási folyamat ideje alatt sem tétlenkedett.

A bécsi tárgyalások eredményeként létrejövő bármilyen megállapodás a legjobb esetben is korlátozott vagy feltételes visszatérést jelent az eredeti 2015-ös megállapodáshoz. A regionális biztonság és stabilitás tekintetében nincs sok újdonság, de még nagyobb káoszra kell számítani.

A Moszad és az iszlám atom

Az izraeli Moszad német és svájci cégeket ellen követett el robbantásos merényleteket, hogy leállítsák a pakisztáni atomfegyverprogramot – jelentések szerint Pakisztán az 1980-as években Irán tiltott nukleáris programjának megsegítésén dolgozott.

A Moszadot azzal gyanúsítják, hogy az 1980-as években bombákat robbantott és fenyegetett német és svájci vállalatokat, amelyek közvetlenül részt vettek a Pakisztáni Iszlám Köztársaság megsegítésén, annak születőben lévő atomfegyver-programjában.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) neves svájci napilap szombaton számolt be először az eredményekről. A lap szerint „felmerült a gyanú, hogy a Moszad állhat a támadások és fenyegetések mögött.

Izrael számára egzisztenciális fenyegetést jelentett az a kilátás, hogy Pakisztán az első iszlám állammá válhat amelyik atombombával rendelkezik.”

A lap arról számolt be, hogy Pakisztán és az Iráni Iszlám Köztársaság az 1980-as években szorosan együttműködött nukleáris fegyverek gyártásában. A lap szerint a német és svájci cégek intenzív munkája az iráni nukleáris program támogatásában „viszonylag jól kutatott”. Azonban „a berni és washingtoni archívumokból származó új, korábban ismeretlen dokumentumok élesítik ezt a képet.”

A lap idézte Adrian Hänni svájci történészt, aki szerint a Moszad valószínűleg részt vett svájci és német vállalatok elleni bombatámadásokban, hozzátéve azonban, hogy nem volt „füstölgő pisztoly”, amely bizonyítaná, hogy a Moszad hajtotta végre a támadásokat.

Egy dél-ázsiai nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szervezet, egy korábban ismeretlen szervezet, a svájci és a németországi robbanásokért vállalta a felelősséget.
Az NZZ beszámol a néhai pakisztáni atomtudós, Abdul Qadeer Khan, Pakisztán atomfegyver-programjának atyjának szerepéről, aki az 1980-as években átszelte Európát, hogy technológiát és tervrajzokat szerezzen a nyugati intézményektől és cégektől egy nukleáris fegyverhez. A lap azt írta, hogy Khan egy zürichi szállodában találkozott az Iráni Atomenergia-szervezet küldöttségével 1987-ben. Az iráni delegációt Masud Naraghi mérnök, az iráni atomenergia-bizottság főnöke vezette.
Két német mérnök, Gotthard Lerch és Heinz Mebus, valamint Naraghi, aki az USA-ban szerzett PhD fokozatot, találkozott Khan csoportjával Svájcban. További találkozókra Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben került sor.

Pakisztán nukleáris fegyverprogramjának felgyorsítására tett gyors ütemű erőfeszítéseivel szemben az Egyesült Államok kormánya sikertelenül próbálta elérni, hogy országaikban a német és a svájci kormány lépjen fel a Pakisztánt segítő cégek ellen.

A feltételezett Moszad-ügynökök állítólag Svájcban és Németországban léptek fel a Pakisztánt segítő cégek és mérnökök ellen.
Az NZZ szerint „Néhány hónappal az amerikai külügyminisztérium Bonnban (az akkori Nyugat-Németország fővárosa) és Bernben történt sikertelen beavatkozása után ismeretlen tettesek veszélyes támadásokat hajtottak végre három ilyen cég ellen: 1981. február 20-án a a Cora Engineering Chur egyik vezető alkalmazottjának háza; 1981. május 18-án a Wälischmiller cég markdorfi gyárépületén; végül 1981. november 6-án Heinz Mebus erlangeni mérnöki irodájában. Mindhárom támadás csak anyagi kárt okozott, csak Mebus kutyája halt meg.”
A lap megjegyezte, hogy „A robbanóanyag-támadásokat több telefonhívás kísérte, amelyekben idegenek angolul vagy törött németül fenyegettek más szállítócégeket. Néha a hívó elrendelte a fenyegetés rögzítését.

„Önnel is megtörténhet az a támadás, amit a Wälischmiller cég ellen követtünk el”

– ezzel megfélemlítették a Leybold-Heraeus adminisztrációs irodát. Siegfried Schertlert, a cég akkori tulajdonosát és vezető üzletkötőjét, Tinnert többször is hívták magánvonalakon. Schertler a svájci szövetségi rendőrségnek is beszámolt arról, hogy az izraeli titkosszolgálat felvette vele a kapcsolatot. Ez derül ki a nyomozási aktákból, amelyeket az NZZ először láthatott.”
Schertler elmondta, hogy Izrael németországi nagykövetségének egyik alkalmazottja, akit Davidnek hívtak, felvette a kapcsolatot az cégvezetővel. A cég vezetője elmondta, hogy David sürgette, hogy hagyja abba „ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos üzleteket”, és térjen át a textilüzletre.

„E beszállítók közül sokan, főleg Németországból és Svájcból, hamarosan milliós értékű üzletet kötöttek Pakisztánnal:

a Leybold-Heraeus, a Wälischmiller, a Cora Engineering Chur, a Vakuum-Apparate-Technik
(a fő vevő Friedrich Tinnerrel) vagy a Buchs fémművek, hogy csak néhányat említsünk. Egy fontos körülmény hasznot húzott nekik: a német és a svájci hatóságok igen nagyvonalúan értelmezték a kettős felhasználásra vonatkozó rendelkezéseiket: az urándúsításhoz szükséges alkatrészek többségét, például a nagy pontosságú vákuumszelepeket elsősorban polgári célokra használják.”

Az NZZ arról számolt be, hogy a washingtoni Nemzetbiztonsági Archívum nemrégiben közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1980-ban folytatott bonni és berni diplomáciai levelezését.

„Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok komolyan nehezményezte a két ország laza kezelését a pakisztáni kényes szállításokkal kapcsolatban.

Egy alkalmazott feljegyzésében Bern viselkedését „elengedett megközelítésnek” minősítették – ennek megfelelően a helyi hatóságokat azzal vádolták, hogy szemet hunytak a kétes tevékenység folytatása fölött.

A most nyilvánosságra hozott, korábban titkosnak minősített küldeményeken először szerepelnek azok a cégek, amelyeket az Egyesült Államok azzal vádolt meg, hogy szállításaikkal támogatják a pakisztáni atomfegyver-programot. A listán körülbelül fél tucat cég szerepelt Németországból és Svájcból.

Yossi Cohen, a fecsegő kémfőnök

Yossi Cohen a Moszad főnöki posztjáról nemrég ment nyugdíjba. Az izraeli hírszerzés ászának számított, és akit eddig mindenki csodált, mert kulcsszerepe volt abban, hogy Irán nukleáris programját sikerült lelassítani. A csodálat eddig tartott.

Kiderült, hogy Cohen nem tudta tartani a száját: szeretőjének, sőt annak férjének is mesélt méghozzá szigorúan titkos ügyekről. A férj kitálalt, és Izraelben áll a bál: hogy lehetett ennyire vigyázatlan a Moszad vezetője?

A sajtóban is dicsekedett a mesterkém

Az izraeli hírszerzés az iráni atombomba atyját eltette láb alól, ezzel alaposan visszavetette az egész iráni nukleáris programot.

Yossi Cohen felvállalta az iráni atombomba atyjának meggyilkolását mint a Moszad mesterművét. Ez visszatetszést keltett, mert noha nagyon sokan sejtették, hogy a gyilkosságot az izraeli hírszerzés hajtotta végre, de korábbi Moszad főnökök ilyesmit sosem ismertek volna be nyilvánosan. Annál kevésbé, mert ezek után Teherán terrorizmussal vádolta meg Izraelt. Mindez nem zavarta Yossi Cohent, aki azzal is eldicsekedett, hogy izraeli információk alapján végzett egy amerikai drón Szulejmani iráni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Yossi Cohen kiváló kapcsolatokat ápolt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ezért sérthetetlennek érezte magát.

Szinte egyidőben távoztak a hatalomból, és azóta megszaporodtak a bírálatok a Moszad egykori főnökének nem egészen ortodox viselkedését illetően. Míg a korábbi kémfőnökök diszkrétek voltak, ahogy azt a szakma megkívánja, Yossi Cohen fecsegett. De nemcsak ez volt a baj. Benjamin Netanjahu körében elharapózott a korrupció, és ez Yossi Cohent is érintette. Egy ausztrál dollár milliárdos 20 ezer dolláros nászajándékot küldött Cohen lányának. Vajon miért?

Cohen kormányfő akar lenni?

Benjamin Netanjahu bizalmasa át akarja venni a stafétabotot a 72 éves ex miniszterelnöktől, aki eddig a legtöbb időt töltötte a kormányfői székben Izraelben. Jelenleg Netanjahu ellenfelei kormányoznak Izraelben, de Yossi Cohen abban bízik, hogy előbb utóbb felbomlik a szivárvány koalició, melyben a baloldal éppúgy benne van mint a szélsőjobb illetve a palesztinok egy csoportja. Pénze lesz bőven a választási kampányokra Yossi Cohennek, mert napokkal azután, hogy távozott a Moszadtól a japán Soft Bank izraeli igazgatójának nevezte ki Japán egyik leggazdagabb embere, a milliárdos, Maszajosi Szon.

Újságírók megkérdezték Yossi Cohent: akar-e kormányfő lenni?

„Gondoltam rá, de még nem döntöttem”

– válaszolta a mesterkém, aki az izraeli sajtó szerint lenyűgöző hatással van a szebbik nemre.

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

Az orosz elnök új Jaltát akar – ez derül ki az amerikai-orosz tárgyalásokról kiszivárgó információkból. Putyin szerint az amerikaiak átverték Gorbacsovot, aki először feladta a szovjet birodalmat majd magát a Szovjetuniót is. Az orosz elnök szerint eljött a Reconquista ideje vagyis újra meg kellene húzni a kelet-nyugati határokat Európában.

Először Hitler és Sztálin nevében Ribbentrop és Molotov alkudozott erről. Meg is született a paktum, amely a többi között Lengyelország felosztásához vezetett a náci Németország és a Szovjetunió között. Ezért hivatkoznak még ma is gyakran erre a paktumra Varsóban. A második világháború idején Churchill és Sztálin többször is tárgyalt erről. Jaltában azután az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió vezetői szentesítették Európa kettéosztását. A nyugati nagyhatalmak nem naivitásból adták fel Közép Európa nagyrészét hanem, mert ezeket a területeket a szovjet hadsereg hódította meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak szüksége volt Sztálin hadseregére a japánok ellen, akik jelentős haderőt állomásoztattak az ázsiai szárazföldön.

Szovjet szamárbőr

Villámgyorsan bomlott fel a szovjet birodalom, és szinte minden távozó állam vagy épp szovjet tagállam csatlakozott a NATO-hoz, köztük Magyarország is. A balti államok csatlakozása azt jelentette például, hogy a NATO Oroszország második legnagyobb városának, Szentpétervárnak illetve a hadikikötőknek a közvetlen szomszédságába került. Jelenleg Ukrajna és Grúzia csatlakozni kíván az észak-atlanti szervezethez, és ezt Putyin már nem tudja és nem is akarja elfogadni. Az orosz vezérkar szerint Ukrajna NATO tagsága lehetetlen helyzetbe hozná Oroszországot hiszen Moszkva túlságosan is közel van a határhoz.

Az oroszok mind Napóleon mind pedig Hitler ellen úgy győzedelmeskedtek, hogy volt hova visszavonulniuk miközben az ellenség utánpótlási vonalai túlságosan is hosszúra nyúltak. Putyin azért követeli az amerikai katonák kivonását Magyarországról , hogy legyen mit feladnia a tárgyalások során. Magyarországnak ugyanis nincs stratégiai jelentősége sem Moszkva sem pedig Washington szempontjából. Stratégiai szempontból az USA két államra számít ebben a térségben : Lengyelországra és Romániában. Ebben a két országban senki sem kérdőjelezi meg a NATO tagságot.

Mire számít Putyin?

Arra, hogy Európa leértékelődik az amerikai stratégák szemében. Ázsia válik az amerikai érdeklődés középpontjává. Kína pedig komoly ellenfél nem olyan mint a Szovjetunió, amely agyaglábakon állt hiszen katonai erejét nem támogatta komoly gazdaság. A Financial Times nemrég felhívta arra a figyelmet, hogy a belső problémákkal küzdő USA nem vállalhat fel konfliktusokat három hadszíntéren egyszerre. Ázsiában Kína az első számú ellenfél. Ez a legfontosabb játszma, és az Egyesült Államok nem áll nyerésre. Az európai hadszíntéren Oroszország az ellenfél, amely katonailag még mindíg erős. A harmadik hadszíntér pedig a Közel és Közép Kelet, ahol az iráni kérdés rendezetlen. Trump felrúgta az atomalkut. Irán fejleszti az atomfegyvereket, sem az USA sem Izrael nem fogadja el, hogy az iszlamista állam atombombához jusson. Három hadszíntér viszont túl sok az USA-nak. Már Trump is felvetette az amerikai csapatok kivonását Európából – Putyin nem kis örömére. Biden ugyan kiáll az atlanti szolidaritás mellett, de az erőforrásai végesek.

A vörös vonal

Ukrajna NATO tagsága elfogadhatatlan Moszkva számára – ezt maga Putyin is megerősítette. A magyar diplomácia itt besegít hiszen a kárpátaljai kisebbség jogaira hivatkozva blokkolja a folyamatot. Tegyük hozzá, hogy emiatt Washingtonban sincsenek különösebben kétségbe esve hiszen az ukrán csőd tömeg felvállalása igazán nem ér meg egy komoly konfliktust Moszkvával.

Washingtonból nézve a világot Ukrajna arra jó, hogy sakkba lehet vele tartani az oroszokat.

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

Benkő Tibor tábornok elmondta a sajtónak, hogy a katonai kapcsolatok jobbak a két állam között mind a diplomáciaiak. A magyar tisztikar idősebb része a Szovjetunióban végezte tanulmányait éppúgy mint Ukrajna tisztikarának jórésze.

A NATO jelenleg olyan hadműveletre készül fel, melynek célja Ukrajna megvédelmezése egy esetleges orosz támadással szemben. A magyar hadsereg ebben a szereposztásban egyertelműen a NATO tagjaként lépne fel mint az ukrán hadsereg szövetségese. Ezzel Putyin is tisztában van hiszen a második Jalta, melyet Gorbacsov kötött meg az amerikai vezetőkkel Magyarországot egyertelműen a nyugati táborba sorolta. Ukrajnát viszont a keletibe. Erre kívánja Putyin emlékeztetni Biden elnököt. Érdekes módon ezt Putyin francia szövetségese, Marine Le Pen asszony, a szélsőjobb vezére mondta ki nyíltan Varsóban:

„Ukrajna Oroszország érdekszférájának része.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!