Kezdőlap Címkék Információs Hivatal

Címke: Információs Hivatal

Pegasus ügy – minden titkos 2050-ig

Néhány dolog kiderült a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen ezúttal ott voltak a kormánypárti képviselők és Pintér Sándor belügyminiszter is.

  • Nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a kormány is megvette a Pegasus kém szoftvert, és ezzel ellenzéki politikusokat, jogászokat és újságírókat figyeltek meg.
  • A nemzetbiztonsági bizottság tagjai látogatást tehetnek a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál, ahol a megfigyeléseket végzik.
  • Nyilván arról sem nyilatkozhatnak majd hiszen a nemzetbiztonságra mindig hivatkozhat a kormány.

Nemzetbiztonság = Orbán Viktor érdeke?

Eziránt tudakozódott Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője. Molnár Zsolt, az MSZMP képviselője úgy fogalmazott, hogy a kérdésekre nyilvánvalóan csak akkor várható érdemi válasz, ha 2022 tavaszán kormányváltásra kerül sor.

Brüsszel is választ vár

Reynders uniós biztos többször is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánytól választ várnak arra, hogy valóban megfigyeltek – e ellenzéki személyiségeket, újságírókat? Varga Judit igazságügyi miniszter némi cinizmussal azt válaszolta a Pegasus kérdésre, hogy “minden kormány hajt végre megfigyeléseket nemzetbiztonsági okból”. Ami egyrészt igaz, de másrészt mind a magyar alkotmány mind pedig

az uniós jogszabályok tiltják, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat belpolitikai célból felhasználják!

A magyar joggyakorlat olyan, hogy gyakorlatilag a hatalom bármikor elrendelheti bárkinek a megfigyelését “nemzetbiztonsági célból”.

Orbán személyesen irányít

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a magyar miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Pegasus ügy kirobbanása után leváltották azt az államtitkárt, aki a miniszterelnök irodáján ezekkel az ügyekkel foglalkozott. Orbán Viktor nemigen bízhat meg a titkosszolgálatokban hiszen azok tisztikarát korábban Moszkvában képezték ki, a rendszerváltás után pedig a NATO országokban mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezért a szolgálatokat is figyeltetni kell hiszen a tisztikar egy része túlságosan is szoros kapcsolatban állhat azzal az állammal, ahol a kiképzését kapta.

A Pegasus szoftvert az a Czukor József tábornok vásárolta meg Izraelben, aki a Dzerzsinszkij akadémián diplomázott, majd sokáig diplomataként szolgált. A vásárlás idején Orbán Viktor diplomáciai főtanácsadója volt. Később kinevezték az Információs Hivatal élére, most pedig nagykövet Bernben.

Svájc a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió, ahol az USA európai szövetségesei egyeztetik azokat az elképzeléseiket, amelyekkel a titkosszolgálatokat bízzák meg.

Bus nagykövet miatt búsul a külügy

Magyarország thaiföldi nagykövetét visszahívták, és már nincs is a külügy állományában – tudatták a HVG munkatársával. Azt viszont nem árulták el, hogy Bus Szilvesztert miért hivták vissza Bangkokból.

Bus nagykövetről a legutolsó hivatalos hír az volt, hogy megkapta a koronavírus fertőzést – lehet, hogy magától a külügyminisztertől. Szijjártó Péter egy délkelet-ázsiai út során kapta el a Covid-19 vírust, amellyel megfertőzhetett több embert is. A magyar külügyminiszter bocsánatot kért Kambodzsa külügyminiszterétől, aki lehet, hogy tőle kapta el a Covid-19 vírust.

De miért kellett visszahívni Bus Szilveszter nagykövetet, aki 30 éve állt a külügy szolgálatában tehát veteránnak számított a gyorsan cserélődő állományban. Volt nagykövet Delhiben és Dzsakartaban vagyis jól ismerte Ázsiát. Valószínűleg túlságosan is jól.

Thaiföldön, a nyilvánosházak a turisták legfőbb célpontjai közé tartoznak. Bus nagykövet a hírek szerint maga is itt keresett felüdülést a diplomáciai munka után.

Minderre az Információs hivatal figyelt fel. Az ő javaslatukra hivták vissza Bus Szilvesztert.

A kínos előzmény a Kaleta ügy

Magyarország perui nagykövetét nem a magyar hanem az amerikai titkosszolgálat buktatta le méghozzá egy világméretű pedofil botrány keretében. A nagykövetet leváltották, Budapesten feltételes börtönbüntetésre ítélték.

A Fidesz törvényjavaslatot készített elő a pedofil ügyek korábbinál szigorúbb elítélésére.

Egyúttal megbízták az Információs Hivatalt, hogy fokozottan figyeljék a magyar kolóniák erkölcsi életét.

A Szájer ügy komoly politikai veszteséget okozott

A Fidesz alapító tagjának, a magyar alkotmány szerzőjének brüsszeli erkölcs botránya komoly botrányt okozott a Fidesz szavazó táborában. Főként azért, mert a Fidesz vezérkarában mindenki tudott Szájer hajlamairól, és képmutató módon eltitkolta azt.

Szájer József a kilencvenes években Bécsben egy pedofil botrányba is belekeveredett, és csak az akkori magyar nagykövet asszony, Pataky Etelka jó kapcsolatainak köszönhette, hogy elkerülte a rendőrségi vizsgálatot, és az ezzel járó kínos sajtó visszhangot.

A választások előtt Orbán Viktor kiadta a jelszót: nem akarunk újabb Borkai ügyet!

Bus Szilveszter a hatalom szerencséjére Bangkokban lépte túl az erkölcsi határokat, így nem lett belőle botrány Magyarországon.

A képmutatás tehát folytatódhat, és az Információs hivatal egyik fő feladata épp az, hogy minden erkölcs botrányt megakadályozzon a magyar kolóniákon külföldön. Vagy, ha ez nem megy, akkor legalább sűrű ködfüggöny mögé rejtse azt, ahogy Szájer József esetében csaknem harminc évig sikerült.

Déli kávé Szele Tamással – Camerata Hungarica

Kérem, most nem a komolyzenei együttesről lesz szó, hanem – hogy kicsit kerékbe törjük egy szójátékkal a latin nyelvet – a bekamerázott Magyarországról. Már a Parlament előtt van a törvényjavaslat, ami lehetővé teszi, hogy az ország összes térfigyelő kamerájának összes felvétele egy nagy, közös adatbázisba kerüljön.

Baj ez?

Nagy baj.

Miért?

Épp néhány nappal ezelőtt írtunk a Kínát most már minden pontján behálózó megfigyelőhálózatról, az élet minden pillanatát ellenőrző és értékelő állampolgári pontrendszerről, a totális kontrollról, amit európai ember képtelen volna elviselni: nos, ez a kamerarendszer már nem egy lépés az ehhez vezető úton, hanem egy ilyen rendszer lényeges eleme. A többi elem kidolgozása nem lesz egyszerű, de mindenképpen – olcsóbb lesz. Az egész hóbelevancban a legdrágább a kamerák kihelyezése mindenfelé.

Emlékszem, a Szabadság téri aktív tiltakozás napjaiban egyszer tüntetés után – én tudósítani voltam ott – beültünk páran a téren álló kis kerthelyiségbe sörözni. Állt mellettünk egy lámpaoszlop, rajta legalább öt kamera, négy puskamikrofon, keretantenna, egyáltalán, amit csak műszakilag el lehet képzelni – és egyszer csak megjött két rendőr, elkezdték leszerelni a technikát. Barátságosan odaszóltunk:

– Jó napot kívánunk, minek tetszik leszerelni, holnap nem fog kelleni?
– Dehogynem, szerelhetjük is majd vissza… de tudják, leltárban van, addig nehogy ellopja valaki!

Ez alig pár éve volt, azóta sokat fejlődtünk, például a kamerákat magasra szerelik, és így nem lehet őket ellopni. Mármost elég sok térfigyelő kamera van ebben az országban, körülbelül olyan 35 ezer, ezek egész nap működnek, minden felvételük kötelezően bekerülne a nagy, közös adatbázisba…

Hát mekkora lenne az az adatbázis?

Az bizony a tegnap nyilvánosságra került adatok alapján folyamatosan 25 ezer terabájtnyi megfigyelési adatot kezelne, és egyelőre – a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további helyi költség nélkül – ötven milliárd forintba kerülne. Közpénzből.

Lesz az száz is, urak, ha jobban megnézitek, de így mulat egy magyar kormány, főleg, ha még kukkoló is. És hogyan használnák ezt a hatalmas rendszert?

A tervezet arról szól, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. Ugyanakkor a központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Ezzel viszont nem lenne olyan gazdája ennek a hatalmas képtömegnek, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni.

Jogilag minimum aggályos a dolog

Nem is csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élén Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal nagyon tiltakozik a rendszer ellen:

„A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.” – írja a hivatal levele.

További aggályok is felmerülnek: elsősorban az, hogy a törvényjavaslat szövege szerint ezt a behemótot főként nem bűnüldözésre, hanem bűnmegelőzésre kívánják használni. Hogy ez miért gond? Kérem, ha egy megtörtént bűncselekményről készített felvételt elemeznek, az jó és helyes, hiszen megkönnyíti a bűnüldözők munkáját. Használták is ezeket a felvételeket a közelmúltban a körúti robbantó utáni nyomozásban, jól is tették. Azonban ha bűnmegelőzés céljából használják, akkor mindenkiről előre gyűjtenek adatokat, tömegesen, általában, különös ok nélkül, és az bizony még alaptörvény-ellenes is.

Egyszerűsítve: ha betörik az ablak az iskolai sportpálya mellett, a térfigyelő kamera felvételéből utólag meg lehet mondani, hogy a focizó huszonkét srác közül melyik törte be a labdával, Pistike vagy Jancsika. De ha bűnmegelőző figyelés folyik, akkor még a mérkőzés előtt elkezdik figyelni mind a huszonkét játékost, ahol csak megfordulnak, mert ki tudja, nem fogja-e valamelyik betörni az ablakot?

És aki nem is tagja egyik csapatnak sem, azt is lehet, sőt kell figyelni preventív célokkal, mert még beléphet, aki nem focizik, az is elkezdheti, szóval gyakorlatilag minden és mindenki állandó és jogtalan megfigyeléséről van szó.

Nem lesz többet magánélet?

Sőt. Külön jogtalan volna nem egyszerűen állandóan figyelni mindenkit és begyűjteni a felvételeket, hanem azokat biometrikusan elemezni is! Arról van ugyanis szó, hogy ha Pistike iskolába megy, mondjuk két kerülettel odébb, akkor őt egy csomó kamera látja. Az egyik látószögébe belép, a másikét elhagyja, és ez így megy végig. A kamera csak egy eszköz, nem tudja, kit, mit rögzít, ahhoz ember kéne, aki a felvételeket egyesítve utólag összevágja Pistike útját otthonról az iskoláig, de az is több óra munka lenne. Azonban, ha biometriai, arcfelismerő rendszert használunk, akkor elég kijelölni a megfigyelt orcáját, és akár utólag, akár élőben végigkövetheti a központban kukkoló tiszt az útját, ha akarja, egész nap is.

Ez nyilván azt jelentené, hogy nincs többet magánélet, de közélet sem. Ha valaki elkezdi csípni a rendszer szemét, azt naponta megbüntetik, mondjuk mert nem a zebrán ment át, vagy esetleg jegy nélkül utazott a trolin. Vagy bármiért. Lehetne erre mondani, hogy „be kell tartani minden szabályt és nem lesz baj”, csak olyan ember nem született még, aki erre képes volna. Olyan videovágó program viszont született már, ami azt is mozgóképre teszi, ami soha meg nem történt.

Egyszóval, nagy disznóság készülődik minálunk

Szerencsére vannak némely gondok a megvalósításával.

Egyrészt: a kamerarendszer hatalmas. Nem nagy: hatalmas. Csak rendőrségi térfigyelő kamerából van négyezer, ehhez jönnének még a bankok, bankautomaták, parkolók, magáncégek, magánszemélyek kamerái, az önkormányzatok, közterület-felügyeletek saját hálózatai, biztosítócégek eszközei, szóval meglehet, még kevés is az a becsült harmincötezer kamera és a huszonötezer terrabájtnyi adat. Ennek a kezelése nem csak jogi, hanem technikai szempontból is problémás: ehhez sem ember, sem testület nem elég.

Ehhez mesterséges intelligencia kell. Ami vagy jól működik, vagy nem: a példaképünkként szolgáló nagy Kínában is volt már példa meghibásodásra, és Dong Mingzhu ningpói esetét csak azért ismerjük pontosan, mert a tévedés áldozata történetesen milliomos – arról nincsenek adataink, hány névtelen és kevésbé tehetős ember arcát ismeri félre az folyamatos fejlesztés alatt álló kínai rendszer és MI. Amelyet különben csak mérhetetlenül drágán lehetne beszerezni, és mai állapotában, mint említettem, nem tökéletes – sőt, valószínűleg soha nem is lesz az, mert a neurális hálókra épülő mesterséges intelligencia nem fejleszthető korlátlanul.

A titkosszolgák sem örülnek

Másrészt: ha hiszik, ha nem ennek a rendszernek a legkevésbé az aktív titkosszolgák örülnek. Magyarországon ma ugyanis nem egy polgári titkosszolgálat működik, mint azt a közvélekedés tudni véli, á, dehogy is! Hivatalosan is legalább öt dolgozik, a valóságban lesz az félhivatalosan több is. A lista tehát távolról sem teljes, de ismereteink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, és a TEK is a saját információs függetlenségéért harcol, őrzi a területét és ellenáll a hazai társszolgálatok behatolási kísérleteinek: azt csak a legnaivabbak képzelik, hogy létezik egységes magyar hírszerzés és elhárítás, vagy hogy Kövér László és Pintér Sándor beleláthatnak egymás kártyáiba, mert összetartják őket a közös elvek.

Abszurd tehát, de tény, hogy maguk a gumitalpúak is ellenségei ennek a mindent és mindenkit látó kamerarendszernek.

Azt természetesen senki sem gondolja komolyan, hogy az Adatvédelmi Hatóság vagy a jogvédők érvei számítanának ebben a helyzetben – ha zátonyra fut a vállalkozás, annak inkább lesznek anyagi, technikai és titkosszolgálati okai.

Ha pedig megvalósul mégis a Camerata Hungarica, a bekamerázott Magyarország, akkor mindenkinek melegen ajánlom, hogy tessék folyamatosan mosolyogni.

Ugyanis folyamatosan fényképeznek majd.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK