Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Roubini: a háború = infláció

ki
-
0
Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Brutális életszínvonal csökkenést jósol a Nemzeti Bank

Polonius
-
0
Brutális életszínvonal csökkenést jósol a Nemzeti Bank
4%-kal csökkennek idén a bruttó bérek, erre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank mégiscsak ezzel számol a verseny szférában. Ez brutális életszínvonal csökkenést jelent hiszen az infláció a Nemzeti Bank szerint 15-19,5% között lehet 2023-ban.
A magyar kormány előrejelzése ennél valamivel kedvezőbb, de csak minimális 1%-os reálbér növekedést jelenthet. A Nemzeti Bank jóslata viszont 4-6%-os reálbér csökkenést tart valószínűnek még akkor is, ha az éves infláció nem éri el a 20%-ot. De mi van akkor, ha eléri?

15% nyugdíj emelés

Ez még a kormány szerint is csak a szinten tartáshoz elég hiszen az éves inflációt 15%-ra becsülik. Valójában azonban az áremelkedés meghaladhatja a 25%-ot is 2023-ban. A nyugdíjasokat a kormány jól rosszul kompenzálja majd emiatt novemberben, de mi lesz a versenyszféra dolgozóival, akiknek a bruttó bére 4%-kal csökken idén?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és a 2023-as év máris a Bokros csomagot idézi. Csakhogy a miniszterelnök épp a liberális Bokros csomag tagadására építette programját. Ha most nem ígérhet mást a választóknak mint vért, könnyeket és erőfeszítést, akkor könnyen megkaphatja a választ: kösz szépen, az nélküled is megvan!

42%-os élelmiszeráremelés

Polonius
-
0
42%-os élelmiszeráremelés

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Az energia 39, az üzemanyagok 21%-kal drágulnak jövőre. A Nemzeti Bank szerint az infláció jövőre 15-19,5% lesz.

Ezt nyilván azért kellett jósolnia a Nemzeti Banknak, mert a nyugdíjakat 15%-kal emelik január elsejétől, és kínos lett volna a kontraszt a magas inflációval.

Nem világos persze, hogyha az élelmiszerek és az energia ára ilyen nagy mértékben növekszik, akkor az inflációs átlag hogy lesz ilyen alacsony, de hát ez a kötelező kincstári optimizmus. Arról már szó sincsen, amit Orbán Viktor pár napja ígért: egy év múlva az infláció egy számjegyű lesz!

Jöhetnek az európai pénzek

Aláírták a megállapodást a brüsszeli bizottsággal a kohéziós alapokról tehát jöhetnek a pénzek, persze nem lehet tudni, hogy mikor. A forint árfolyamára viszont jó hatással lehet a hír hiszen a pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és az Európai Unió vitáját. A magyar infláció egyik legfőbb oka az, hogy a forint leértékelődése folyamatos még az euróhoz képest is pedig az sem teljesít jól a dollárhoz és a svájci frankhoz képest.

Bár Orbán Viktor ezért most Matolcsy Györgyöt hibáztatja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik be nem vallott eljárása a forint folyamatos leértékelése. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a magyar munkavállalók jövedelme folyamatosan nőhet forintban miközben továbbra is olcsónak számít euróban vagy dollárban.

Míg az energiaáremelés általános nemzetközi tendencia, az már távolról sem magyarázható meg könnyen, hogy a mezőgazdasági exportjára büszke Magyarországon miért nőnek ilyen nagy mértékben az élelmiszerek árai? Pedig ennek tragikus következményei vannak az életszínvonalra.

A Nemzeti Bank előrejelzése is azt mutatja, hogy enyhén csökkenhet a reáljövedelem jövőre.

Valójában azonban drámai életszínvonal csökkenés várható a magas élelmiszer- és energiaárak miatt. Miért nézheti mégis nyugodtan mindezt az Orbán kormány? Mert az ellenzéknek elképzelése sincs arról, hogy miképp lehetne megoldani Magyarország gazdasági problémáit. A lejtmenet így jövőre biztosnak látszik. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben azt mondta: 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta. Jövőre újra elmondhatja ugyanezt…

2025-ig inflációval számol az Európai Központi Bank

Polonius
-
0
2025-ig inflációval számol az Európai Központi Bank

Negyedszer is emelte a kamatlábat az, hogy leküzdje az inflációt. Egyidejűleg új negyedéves előrejelzést tett közzé, hogy ennek alapján a befektetők megbecsülhessék: még hány kamatláb emelés várható. A Reuters tudósítójának Frankfurtban elmondták, hogy a tervezett 2% fölött lesz várhatóan az áremelkedés az euróövezetben egészen 2025-ig.

Miért alakult ki infláció a 19 tagállamból álló euró zónában? Sok ok van erre az energia válságtól kezdve az ukrajnai háborúig. Sok közgazdász az óriási támogatásokat is okolja, melyeket az államok illetve az Európai Unió adott annak érdekében, hogy a helyreállítási programok megszüntessék a Covid pandémia következményeit.

A probléma az, hogy az infláció tartósnak mutatkozik – mondta a Reuters tudósítójának az Európai Központi Bank egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa Frankfurtban. Októberben 10,6%-os volt az infláció, de ez novemberben lassú csökkenésnek indult az euróövezetben.

2025-ig eltarthat az az állapot, hogy a tervezett 2% fölött lesz az infláció mértéke.

A piacok is inflációval számolnak a következő két évben, de az Európai Központi Bank előrejelzése meghaladja a várakozásokat.

Ezek az előrejelzések ritkán válnak be a gyakorlatban, de az Európai Központi Bank mégiscsak kibocsát ilyeneket, hogy tájékozódni lehessen mi várható a következő hónapokban. Az Európai Központi Bank középtávra tervez. A héják az EKB igazgató tanácsában az utóbbi időkben bírálták az előrejelzéseket, és szélesebb körű vizsgálatokat követeltek.

Mi várható?

A megkérdezett közgazdászok úgy vélik, hogy az eurozóna inflációja jövőre 6%-os lesz, 2024-ben pedig 2,3%-ra számítanak.

A Bundesbank elnöke mennyiségi szűkítést javasol. Eszerint hagynak lejárni 175 milliárd euró értékű adósságot, hogy ezzel megemeljék a hosszútávú hitelek kamatlábát. A héják szerint ezt már márciusban meg kellene kezdeni, de a galambok véleménye az, hogy ráér később is. Az Európai Központi Bank negyedéves terveit csütörtökön tette közzé.

A következő előrejelzést a várható inflációról márciusban adják ki Frankfurtban.

27%-os infláció decemberben?

ki
-
0
27%-os infláció decemberben?

Ennyit jósol a Kopint-Tárki intézet arra hivatkozva, hogy a benzinársapka eltörlése tovább növelheti az inflációt. Amely a Központi Statisztikai Hivatal számai szerint is 22,5%-os volt novemberben. Közben pedig mind az Egyesült Államokban mind pedig az eurozónában megállt az infláció, sőt lassú csökkenésnek indult.

Az Európai Központi Bank azzal számol, hogy 2025-ig lesz infláció az eurozónában, de 10% alatt.

A magyar infláció viszont bajnok az Európai Unióban, és nyoma sincsen annak, hogy megindulna a csökkenés. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy erre jövő tavasszal kerülhet sor.

Egy év múlva egy számjegyű infláció?

Ezt jósolta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus gazdasági alapítvány tanácskozásán. Nagy Márton szerint nincs világválság, európai válság viszont van. Való igaz, hogy az energiaválság padlóra vitte az Európai Unió tagállamait miközben az USA és Kína megúszta ezt a krízist. Nagy Márton rámutatott arra, hogy a földgáz ára Európában ötször vagy hatszor magasabb mint az Egyesült Államokban, és az olcsó energia alapvetően befolyásolja a versenyképességet. A tőke oda megy, ahol profitot várhat, és ez ma sokkal inkább Észak Amerika vagy Kelet Ázsia nem pedig Európa.

Ennek ellenére Magyarország elkerülheti a recessziót – legalábbis Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter abban bízik, hogy idén a GDP 5% kal nő, jövőre pedig
1,5%-kal.

Optimizmusát arra alapozza, hogy Magyarországot nem vitte padlóra az energiaválság. Bár jelentős mértékű cserearány romlást szenvedett el a magyar gazdaság, de hogyha ezt kivesszük a képletből, akkor a külkereskedelmi mérleg pozitív lenne.

A magyar kormány bízik a kínai beruházásokban – erről tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel. A Debrecenben épülő kinai akkumulátor gyár jelentősen javíthat a magyar külkereskedelmi mérlegen.

A baj csak az, hogy jelenleg van válságközeli állapot a magyar gazdaságban – ahogy arra Matolcsy György rámutatott a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az európai pénzek pedig egyelőre nem jönnek. Milyen lesz így a jövő évi költségvetés? Hogy viseli el a lakosság a magas inflációt?

Mihez kezdenek a nyugdíjasok a 15%-os emeléssel, ha az infláció 20% fölött van? Ezeket a kérdéseket kellene megválaszolnia Orbán Viktornak, aki még nem is oly rég azt állította, hogy

“nem lesz megszorítás.”

Matolcsy menni készül?

ki
-
0
Matolcsy menni készül?

Nem akarja eljátszani az ügyeletes bűnbak szerepet a Nemzeti Bank elnöke, aki ezt megelőzni kívánva adta elő igen kritikus mondanivalóját a magyar gazdaság válságközeli helyzetéről a parlament gazdasági bizottsága előtt.

Orbán Viktorban először akkor villanhatott fel Matolcsy menesztésének gondolata amikor egy éve a Nemzeti Bank elnöke 2000 milliárd forintos megszorító csomagot javasolt az energiaválság megállítására. Ezt enyhén szólva nem érezte időszerűnek a választások előtti hónapokban Orbán Viktor, aki épp ellenkezőleg költekezésre buzdította mind a Nemzeti Bankot mind pedig a kormányt, hogy ily módon megvásárolják a választók jóindulatát.

Orbán Viktor Matolcsy javaslatára akkor azt mondta, hogy térjünk rá vissza áprilisban a választások után. A siker után Orbán nem érezte úgy, hogy elő lehetne állni egy megszorító csomaggal hiszen ez felidézte volna az őszödi szép napokat amikor kiderült, hogy a miniszterelnök azért  nyert választást, mert félrevezette mind a választókat mind a külvilágot. Ezek után mondta azt Merkel kancellár Gyurcsány Ferencről, hogy “ezt az embert többé nem akarom látni.” Orbán ugyanígy járt a rezsivédelemmel, amelyet el kellett engednie, mert az állam nem képes finanszírozni a földgáz árának hatszorosra emelkedését a világpiacon. Csakhogy a választók ezt joggal értékelhetik becsapásként  éppúgy mint a 13 hónapja tartó benzinársapka villámgyors visszavonását.

Nincs költségvetés

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 1500-2000 milliárd forintot. Ennyi kellene a magas energiaszámlák fizetésére és az államadósság egyre drágább törlesztésére. Az Európai Központi Bank közölte a magyar kormánnyal  hogy ők ugyan nem támogatnak egy magyar kötvény kibocsátást, mert a magyar diplomácia meg akarta akadályozni az Ukrajnának nyújtott közös kölcsönt. A Nemzeti Bank persze maga is piacra dobhat államkötvényeket csak épp a feltételek sokkal kedvezőbbek, ha azok mögött ott áll az Európai Központi Bank.

Orbánnak azért kell 1500-2000 milliárd forintot találnia, mert a forint folyamatos leértékelődése egyre drágábbá teszi az energiaszámlát és az államadósság törlesztését. Az inflációban is jelentős részben azért bajnok Magyarország az Európai Unióban, mert

a forint még az amúgy gyengélkedő euróval szemben is folyamatosan veszít az értékéből.

Ki ezért a felelős ? – kérdezi Orbán Viktor, aki rámutathat Matolcsy Györgyre mint ügyeletes bűnbakra. Matolcsy ezért is szerette volna, ha ígéretet kap arra, hogy posztját 2025 és 2031 között is betöltheti, de kérésére egy nemzetközileg jólismert karjelzés volt a válasz. Ehelyett felajánlhatják neki, hogy még 2025 előtt “saját kérésére” távozzon a Nemzeti Bank éléről megromlott egészségi állapotára hivatkozva.”

Ha netán ellenkezne arra hivatkozva, hogy Orbán Viktorral együtt voltak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének építőmesterei, akik a forint szisztematikus leértékelését tekintették pénzügyi politikájuk alapjának, akkor

a miniszterelnök emberei felhívhatnák  Matolcsy György figyelmét arra, hogy az újonnan megalakult Integritási Hivatal szívesen foglalkozna ügyeivel – az Európai Unió legnagyobb örömére. Különösen az a kérdés váltana ki nagy érdeklődést, hogy Matolcsy Ádám, a jegybank elnök fia miképp növelte vagyonát 100 milliárd forint fölé?!

Netán rá célzott Matolcsy György amikor a parlament gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy itt az idő: a rendszerhű oligarchák is visszaadhatnának pár milliárdot az elmúlt 12 év során megszerzett zsákmányból? Aligha valószínű, hogy Matolcsy György be kívánna számolni családja vagyonosodásának érdekfeszítő történetéről, amely Orbán Viktor famíliájának sikersorozatát idézi. Orbán felajánlhat menekülő utat is egykori jobbkezének: börtön helyett lehet ő a Számvevőszék elnöke vagy nagykövet valahol, ahol nem sok vizet zavar. Matolcsynak ugyanis víziói vannak, de erre a pénz világa nem vevő. A vég mindenképp dicstelen, de Matolcsy még hősi halált halhat egy rendszerért, amely mint régen a kommunista pártok azt kérheti tőle, hogy

vállalja magára a bűnbak szerepét “az Ügy érdekében.”

Miért magasak az élelmiszer árak?

Polonius
-
0
Miért magasak az élelmiszer árak?

Szinte az egész világon drámai mértékben nőnek az élelmiszerek árai, de senki sem tudja igazában megindokolni, hogy miért?

Sokféle magyarázat van: az energia válság a legfontosabb, amely megnövelte a műtrágya árát. A Covid pandémia az ellátási láncokat is meggyengítette. Az ukrajnai háború. Csakhogy Kínában ennek ellenére jó volt a gabonatermés tavaly, az USA-ban pedig idén. Igaz, hogy az ukrajnai háború két fontos gabonaexportőr ország között folyik, de a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete kielégítő kínálatot jelzett előre 2022-23-ra. A klímaváltozás megváltoztatja ugyan a mezőgazdaság működési feltételeit, de ez nem igazán újdonság, fel lehetett készülni rá. Az árak ennek ellenére elszabadultak az olyan hagyományos élelmiszer nagyhatalmak esetében is mint az Egyesült Államok, ahol az éves élelmiszer infláció 12%.

Magyarországon ennél sokkal nagyobb, noha hagyományos élelmiszer exportőr országnak számítunk. Mi indokolhatja mégis az élelmiszer inflációt, amely megélhetési válságot okoz sok országban köztük Magyarországon is?

Az árakat a tőzsdéken manipulálják

Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet egy jeles közgazdász. Sophie van Huellen, aki a Manchesteri egyetem kutatója számokkal mutatta ki, hogy

az árak egyértelműen a tőzsdei kereskedésben dőlnek el nagyon távol az agrár termelőktől és fogyasztóktól.

A határidős ügyletek pedig árfelhajtó jellegűek, és ezzel élnek is a pénzügyi befektetők. A piaci kereslet-kínálatot jelentős mértékben ők határozzák meg hiszen a termelők is hosszú távon előre adják el a termésüket. A pénzügyi befektetők hajtják fel az árakat, melyeket azután a fogyasztók kénytelenek megfizetni.

Miért nem működik a piac ármérséklő hatása?

Erre érdekes módon Matolcsy György célzott nevezetes beszédében a parlament gazdasági bizottsága előtt. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik építőmestere egyszercsak észrevette, hogy a piac monopolizált Magyarországon. Vagyis a nagy élelmiszer termelők olyan piaci pozícióban vannak, hogy jelentős mértékben befolyásolhatják az árakat. Ki a legnagyobb mezőgazdasági termelő Magyarországon? Csányi Sándor, aki egyben a legnagyobb bank, az OTP vezére és részben tulajdonosa is.

Az infláció áldozatairól gyakran lehet olvasni a sajtóban, de a haszonélvezőiről ritkábban. Csányi Sándor viszonya Orbán Viktorhoz különösen érdekes hiszen MLSZ elnökként az OTP vezér igen könnyen összefuthat a közismerten futball fanatikus magyar miniszterelnökkel.

Orbán Viktor arra kérte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy jövőre vigyék le az inflációt 10% alá.

Jelenleg Magyarország rekorder az unióban az infláció tekintetében. Ennek két fő oka az energiaválság és az élelmiszerek árának kétségbeejtően gyors növekedése. Az energiaárak esetében még lehet a külföldre mutogatni, de az élelmiszerek esetében ez már jóval nehezebb.

Miért emelkedik a tojás, a tej vagy a kenyér ára?

A magyar kormánynak nincs más elképzelése mint az ársapka, melyet jövő tavaszig meghosszabbítottak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint akkor tetőzik majd az infláció.

Az USA-ban már ötödik hónapja csökken az infláció mértéke.

Rekord infláció, de miért?

Polonius
-
0
Rekord infláció, de miért?

Akinek kötél szorongatja torkát az levegőért kapkod, minél jobban szorul a hurok annál kétségbeesettebben kalimpál, pedig ettől csak hamarabb fogy el a szervezetében az oxigén.

102%-al nőtt a tojás ára novemberben, az élelmiszereké átlagosan 43,8%-al lett magasabb. Az átlagos infláció 22,5 % volt. Sikerült Európa-rekordot elérnünk.

A forint árfolyama a mélyben. December elején végetért a benzinársapka 13 hónapos uralma, az árak elszabadultak. Ez minden bizonnyal tovább növeli az inflációt.

A háztartási energia ára 69,5%-al nőtt! Ez a rezsivédelem a gyakorlatban.

Orbán Viktor szankciós áremelést emleget miközben az olaj világpiaci ára csökken!

2022-ben a mélypontra jutott az olaj ára a világpiacon azt követően, hogy a G7 államok és Ausztrália bevezették a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, az Európai Unió pedig megtiltotta az orosz olaj tengeri importját.

A MOL a bűnbak

A miniszterelnök résztvett a MOL igazgató tanácsának ülésén, ahol jelezte: 95%-os extraprofit adóval sújtja a céget. Meg is mondta, hogy miért: ebből az összegből akarja feltölteni a rezsivédelmi alapot. Korábban ugyanis bevallotta: egyelőre nem találják a pénzt erre a célra. Ez pedig további brutális energia áremelést jelenthet január elsején. Mindeközben fizetni kell az import energiáért, és ez tovább rontja a magyar fizetési mérleget. Matolcsy György jegybank elnök utalt arra, hogy jövőre ebből nagy baj lehet.

Bűnbak már van, de pénz nincs. Márpedig a jövő évi költségvetésnek január elsején mindenképp életbe kell lépnie. Kérdés, hogy a MOL-ra kivetett extra profit adó mennyi pénzt hoz a konyhára. Matolcsy György azt is pedzegette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői talán hozzájárulhatnának a problémák megoldásához. Mészáros Lőrinc neve alatt épp válságalapot hozott létre a miniszterelnök, aki maga is szépen profitált az általa kreált rendszerből, amely most összeomlóban van. Putyin folyamatosan fosztogatja oligarcháit. Ugyanezt tette Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiában. Lassú tűzön kínozták azokat az olajmilliárdosokat, akik nem siettek külföldi számlaszámukat megadni az államkincstár feltöltésének érdekében.

Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig merészkedik a nagy elődök nyomában, de valahonnan pénzt kell szereznie hiszen a lakosság tűrőképessége egyáltalán nem végtelen. A jövedelmi szint oly alacsony Magyarországon, hogy a döntő többség megélhetése kerülhet veszélybe, ha az infláció ilyen ütemben galoppozik jövőre.

Matolcsy élesen bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját

Polonius
-
0
Matolcsy élesen bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját

“Szembe kell néznünk azzal, hogy Magyarország válság közeli helyzetben van” – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlament gazdasági bizottsága előtt mondta el a véleményét a magyar gazdaság helyzetéről.

Amely lesújtó: ”a pénzügyi és makrogazdasági mutatók jelenleg az első-második legrosszabbak az Európai Unióban, jövőre már minden bizonnyal az elsők lesznek.
15-18% lesz az infláció, ez pedig a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Ha Magyarország folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát és nem hajt végre kétharmados fordulatot, akkor elveszett ez az évtized. Stagnálás, stagfláció következik. Ez most még megelőzhető , de egy év múlva már nem”- jósolta a Nemzeti Bank elnöke. Aki hozzátette : “ pénzügyi szempontból Magyarország a világ negyedik vagy ötödik leginkább sérülékeny országa.” Miért ? Nem az uniós szankciók miatt- ahogy azt a kormány állítja.

“A magyar infláció 80%-át az energia árrobbanás okozta, amely már az ukrajnai háború előtt 2021-ben elkezdődött.”

Matolcsy György nem tagadta, hogy az infláció és a forint leértékelődése között szoros összefüggés áll fenn.

“A forint egy százalékos leértékelődése 0,3%-os inflációt okoz. Tehát egy 10%-os forint leértékelődés 3%-os inflációs többletet okoz.”

Matolcsy György ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország a fizetésképtelenség határán táncolna: ”semmilyen veszély semmilyen fizetésképtelenségre nem áll fönn. Nagyon sajnálom, hogy barátunk, Kaczynski úr a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt. A magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze. Bajban vagyunk sok szempontból épp saját döntéseink hiánya miatt, de egész Európa bajban van.”

Matolcsy bírálta az ársapkákat, és követelte, hogy azokat azonnal vezessék ki a rendszerből. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy

“Magyarország az egyetlen olyan ország, amely több benzint és több gázolajat fogyaszt mint az energia válság előtt.”

Az Orbán kormány hallgat

Most állítja össze a jövő évi költségvetést a kormány, amely kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy miképp tudná megfékezni az inflációt recesszió nélkül. Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést, mert tudja, hogy ez politikai támogatottságának egyik legfőbb alapja.

”Ez közgazdaságilag lehet, hogy nem helyes, de társadalompolitikai szempontból szükséges” – mondta a miniszterelnök pénteki rádiós interjújában. Orbán zárt ajtók mögött többször is a Nemzeti Bank politikáját tette felelőssé az inflációért és a forint leértékelődéséért. Más kérdés, hogy maga Orbán ösztönözte ezt azokban az időkben amikor az egész világon laza pénzügyi politikát alkalmaztak.

Immár ennek vége van – ezt hangsúlyozza Matolcsy György, aki azt a megbízást kapta Orbán Viktortól, hogy jövő ilyenkorra vigye le az inflációt 10% alá. Matolcsy tisztában van vele, hogy erre jóformán semmi esélye sincsen. Most szigorú pénzügyi és költségvetési politikát sürget a stabilitás érdekében. Orbán viszont előre menekül: úgy akarja leállítani az inflációt, hogy közben a gazdaság ne süllyedjen válságba.

Ezt kellene megoldania Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki Matolcsy székére pályázik. A Nemzeti Bank egykori alelnöke sokkal jobban ért a pénzügyekhez mint maga Matolcsy György, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja oldani az Orbán Viktor által rábízott feladatot. Neki kellene megmentenie a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerét. Csakhogy az az olcsó pénzre és a kedvező nemzetközi feltételekre volt kitalálva. Ezek híján a magyar gazdaság a válság felé tart, ahogy Matolcsy György megjósolta.

Orbán Viktor pedig – mint Münchausen báró – a saját hajánál fogva akar kimenekülni  a krízisből, amely hosszú alkonyt ígér a nemzeti együttműködés rendszerének.

 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

Kenderessy Milán
-
0
 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.

A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.

Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.

Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.

10 milliárd euró

Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.

Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet

– ismerte el a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.

Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.

Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?

1...678...157. oldal a 15-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség