Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Orbán a török úton

Török infláció az égben, líra a mélyben. 70%-os inflációt mértek Törökországban, ahol az elmúlt években már folyamatosan kétszámjegyű volt az áremelkedés.

Az infláció újabb határvonalat lép át azzal, hogy most már attól tartanak hamarosan három számjegyű lesz. A török líra ezzel párhuzamosan folytatja a mélyrepülést: 2020-ban egy euró hét török lírát ért, már 17-et. Pedig közben a dollárhoz képest az euró is gyengült.

Erdogan elnök saját kezébe vette a pénzügyeket is, és ezt nem kellett volna tennie. Nem ortodox gazdaságpolitikája csak tovább rontott az amúgy sem fényes helyzeten.

Jövőre pedig választások lesznek Törökországban, ahol folyamatosan csökken a lakosság életszínvonala. Ez elvben csökkentheti Erdogan népszerűségét, de más oldalról az emberek jelentős része az államtól várja a problémák megoldását. Erdogan rájátszhat a gazdasági függésre hiszen állami támogatás nélkül a török családok jórésze visszasüllyedhetne az ötvenes évek életszínvonalára.

Magyar jövő?

A nemzeti együttműködés rendszere némi késéssel követi a török diktátor útját: a nem ortodox gazdaságpolitika gyengíti a fizetőeszközt és fokozza az inflációt. Az eredmény az életszínvonal csökkenése. Orbán Viktor szerencséjére ez a választások után következik be amikor a népszerűség csökkenése nem okoz különösebb problémát.

A Fidesz a szegény választói körzetekben aratta igazán nagy sikereit – egyáltalán nem véletlenül. A liberális piacgazdaság vesztesei csakis az államtól várhatják sorsuk jobbrafordulását. Orbán Viktor ennek megfelelően hatalmas pénzekkel támogatta meg szavazóit.

Az infláció most részben arra is kell, hogy az állam visszavegye azokat a pénzeket, melyeket a miniszterelnök beleölt a választásokba.

Meg kell egyezni az unióval!

Nem más jelentette ezt ki mint Nagy Márton, Orbán Viktor egykori gazdasági főtanácsadója, aki most miniszterként próbálja meg menedzselni a válságot. A Nemzeti Bank egykori alelnöke pontosan tudja, hogy a forint mélyrepülése mindaddig folytatódni fog amíg Brüsszel nem jelzi  : hajlandó fizetni. Ehhez viszont Orbán Viktornak engedményeket kellene tennie, például be kellene lépni az európai ügyészségbe. Ez nem kockázatmentes vállalkozás tekintettel a hatalom korrupciójára. A hatalmon levők viszont csak addig lophatnak amíg van miből.

A következő hónapokban kiderül, hogy mire játszik Orbán Viktor?

Eredetileg arra gondolhatott a megnyert választás után, hogy a következő időszakot guggolva is kibírja amíg Washingtonban ismét hatalomra jutnak Trump hívei és Európában a Meloni-Salvini páros szerepet kaphat Rómában. Most viszont mindez kérdésessé vált: eljött a válság menedzselés korszaka. Ki kell például gazdálkodni a rezsicsökkentés fenntartásának az árát miközben hétszer drágábban vesszük az oroszoktól a földgázt mint amennyit a lakosság fizet érte.

Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

Nem az infláció a fő veszély a magyar gazdaság számára hanem a recesszió – hangsúlyozta a fejlesztési miniszter, aki nemrég még Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója volt.

A Matthias Corvinus kollégiumban szakmai előadást tartott és nem politikailag korrekt tájékoztatót. Elismerte, hogy a jegybankok mindenütt a világon ördögi körbe jutottak, mert

“Alaphelyzet, hogy magas az infláció. Erre agresszív kamatemeléssel reagálnak a jegybankok. Ez erősíti a dollárt és minden más fizető eszközt gyengít. Ha gyengül az árfolyam, akkor nő az infláció hiszen a külföldről behozott áru drágább lesz. Ha a dollár erősödik, akkor azzal az USA kinyomja az inflációt a többi országba.”

Ez persze nem minden országra igaz: Japánban 1%, Kínában 2% az infláció. Vagyis nem kizárólag import inflációról van szó hanem a belső tényezők is fontosak. Például az, hogy a magyar kormány milliárdokért vásárolt szavazatokat amikor visszahozta a tizenharmadik havi nyugdíjat, visszafizette az adót a fiatal családoknak etc…

Arról sem tett említést Nagy Márton, hogy Magyarország élelmiszerben jelentős részben önellátó mégis rakéta sebességgel növekednek az árak. Miért? A magyar mezőgazdaság erőteljesen monopolizálódott az elmúlt években: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc szerepe meghatározóvá vált az agrár piacon. Ők pedig ezt ki is használják: emelik az árakat.

Megélhetési válság

Ez annak a következménye, hogy a lakosság jelentős része nem tudja olyan ütemben növelni a bevételeit mint ahogy a kiadásai nőnek. Vagyis csökken a reáljövedelem. Ez az, amit a családok életszínvonalnak hívnak. Ez nemcsak gazdasági hanem méginkább poltikai válság – hangsúlyozta Nagy Márton – hiszen jelentős társadalmi csoportok életszínvonala csökken.

A megélhetési válság jövőre megoldódhat, de a recesszió elkerülhetetlen

– mondta a fejlesztési miniszter. Nem tért ki arra, hogy Orbán Viktor hogyan ígérhette meg a választóknak: nem lesznek megszorítások! Ráadásul politikai válságot idézhet elő a munkanélküliség – hangsúlyozta.

Tegyük hozzá:

nem épp világos, hogy miképp oldódik meg a megélhetési válság jövőre, ha jön a recesszió és a munkanélküliség?!

Az Európai Unióval ki kell egyezni!

Ebben a helyzetben a magyar kormány számára ez egyértelmű feladat hiszen az uniós milliárdok nélkül veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége is.

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járna a gazdaságélénkítési alapból, de ezen kívül a magyar kormány most már igényt tart a 9,6 milliárd eurós olcsó hitelre is. Ezt először elutasította a magyar miniszterelnök, de rájött arra, hogy így sokkal olcsóbban jut pénzhez mintha a piacon próbálna kölcsönt szerezni.

Ha nem jönnek meg az euró milliárdok az Európai Uniótól, akkor Magyarország a fizetésképtelenség szélére sodródhat. Erről nem beszélt Nagy Márton, de a helyzet egyre jobban hasonlít a 2008-ashoz amikor a kormány kezdetben azt állította: a nemzetközi pénzügyi válság minket nem érint, majd pedig kénytelen volt az IMF-hez fordulni, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, velük nehéz lesz zöldágra vergődni. Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott: vészhelyzetben a kínaiaktól kérhet pénzt. Ez nem épp eurokonform eljárás …

Álmodik a nyomor

Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt a Facebookon, hogy Magyarország fokozatosan csökkenti államadósságát. Tavaly év végén 76,8% volt a GDP arányos államadósság, a következő választás idején 2026-ban ez 63,1%-ra csökken – állítja a pénzügyminiszter.

Ha recesszió várható, vagyis a GDP nem nő hanem csökken ugyanakkor egyre több kölcsön felvételére kényszerül a Nemzeti Bank, a törlesztő részletek egyre többet visznek el az aktuális költségvetésből, akkor hogy csökkenhet lényegesen az államadósság aránya az éves GDP-hez viszonyítva?

Csökkentjük a költségvetési hiányt – ígéri Varga Mihály. Akkor viszont, hogy védik meg a lakosságot az inflációtól?

Ha ennyire egymásnak és önmaguknak is ellentmondó, szakmaiatlan kijelentéseket tesznek azzal csak nehezítik a kormány és végső soron az egész ország helyzetét.

Mindebből az látszik, hogy Orbán Viktor emberei látják a gazdasági válságot, de megoldási elképzelésük nincs arról, hogy a miniszterelnök ígéreteit hogy lehetne tényekkel alátámasztani.

Amerika válság előtt

Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.

Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.

A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis

5% fölé nőhet a munkanélküliség.

Rosszabb a gyógymód mint a betegség

Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.

“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”

A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.

UGYAN, LACI

Rossz a kedvem, ha saját pártom politikusa beszél komolytalan dolgokat. Alelnökünk, aki költségvetési, gazdaságpolitikai kérdésekben szokott nyilatkozni, tiltakozik az ellen, hogy a benzinkutaknál korlátozzák az egy-egy autóba tankolható üzemanyagmennyiséget.

Varju Laci szerint: „A DK elutasítja a brutális orbáni megszorítócsomag minden elemét, így a benzinárstop kivezetését is. Felszólítjuk a Fideszt, hogy ne az emberekkel akarja megfizettetni a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát, ne vezesse ki a benzinárstopot!”

Bizony, a vásárolható mennyiség korlátozása évtizedek óta ismeretlen dolog, a hiánygazdaság jellegzetes tünete, de lássuk be, az üzemanyag-forgalmazók nem tehettek mást.

Hasonlóképpen hiánygazdasági tünet a kettős árrendszer bevezetése, vagyis az, hogy más árat számítanak fel a külföldieknek, mint a hazai vevőknek – én utoljára az egykori NDK-ban, Csehszlovákiában, meg a népi Kínában találkoztam ilyesmivel, évtizedekkel ezelőtt. Mindennek oka a hatósági benzinár bevezetése. Az ellen kellett volna tiltakozni, de emlékezetem szerint az ellen nem tiltakoztak az ellenzékiek, köztük Varju Laci sem, pedig ez a legrosszabb válasz a külpiaci áremelkedésre.

Ha külföldön felmennek az üzemanyagárak, Magyarországon pedig maximálják az árat, abból, ha nyitva vannak a határok, természetesen üzemanyagturizmus lesz, az ellen pedig nem marad más, mint az abszurd, mellesleg az uniós normákat durván sértő kettős árrendszer.

Ha nálunk a nagykereskedelmi árat is maximálják, ahogy az Orbán-kormány megtette, akkor nem érdemes Magyarországra szállítani benzint, és akkor hiány lesz. (Tudjuk a MOL vezérétől, hogy a magyarországi üzemanyagellátáshoz szokás szerint hozzájárul valamennyi import, és ez most kiesik.) Ezt látjuk ezekben a napokban. Ezt akarjuk?

Ha a világpiacon emelkednek az árak, akkor Magyarországon sem lehet azokat büntetlenül a korábbi szinten tartani. A környezetünkben levő civilizált országok ebben a helyzetben az autóhasználók számára valamilyen kompenzációt nyújtanak, esetleg csökkentik az üzemanyagár adótartalmát, bár ez utóbbi sem igazán jó megoldás, mert az adócsökkentésnek többnyire csak egy részét engedik át a vásárlóknak. A kompenzációra a legjobb eszköz a gépjárműadó elengedése, de elképzelhető „negatív gépjárműadó”, az autótulajdonosoknak adott egységes összegű juttatás is. Ezért is felléphetett volna az ellenzék, a hatósági árért, „ársapkáért” (micsoda eszement fogalom) azonban semmiképpen.

Tudjuk jól, a Fidesz már ellenzékben is szervezett népbutítást folytatott, ennek volt emlékezetes mondata „az egészség nem üzlet”, és ezt folytatta kormányon a „rezsicsökkentéssel”, és ebbe a sorba illeszkedik az „ársapkák” előírása.

Komolyan hiheti valaki, hogy tízezernyi élelmiszertermékből hét termék árának megkötésével mérsékelni lehet az inflációt? Nyilván minden eladó a többi termék árában felszámított nyereséggel ellensúlyozza a kiválasztott néhány terméken elszenvedett veszteséget.

Minden ellenzékinek el kellene utasítania az árak hatósági megkötését. Ha nem teszi, maga is hozzájárul a fideszes népbutításhoz.

Azt sem kellene mondani, hogy a Fidesz ne az emberekkel fizettesse meg „a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát” – Ez ugyanaz, mint hogy Orbánék szerint „ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. A háború árát is valamennyien fizetjük meg, európaiak, és az elrontott gazdaságpolitika árát is valamennyien fizetjük meg, akik Magyarországon élünk. Aki mást mond, becsapja az embereket, legyen akár fideszes, akár ellenzéki.

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

Macron parlamenti többség nélkül

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

Merkel kancellár távozása után Macron az Európai Unió meghatározó politikusává vált, aki soros uniós elnökként is képviselhette a 27 tagállamot – nemrég például Kijevben a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román elnök társaságában.  A diplomácia elnöki előjog Franciaországban, ebben nem lesz változás, de Macron maga nagyon meggyengült hiszen Franciaország kormányzása igen nehézzé vált. A szélsőbaloldal, amely eredetileg megcélozta a kormányfői posztot, most meg akarja buktatni Macron miniszterelnökét, akinek immár nincsen többsége a parlamentben. A Les Républicains – a köztársaságiak – szavazataikkal megmenthetik Macron rendszerét, de kérdés, hogy  mit kérnek cserébe. Ráadásul ők is megosztottak: egy részük hajlik a paktumra Macronnal, de a szélsőségesebbek szívesebben működnének együtt Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmával.

A vásárlóerő a vereség oka

Macron ötéves elnöksége idején az átlag francia úgy érezhette, hogy stagnál az életszínvonala miközben az elité növekszik. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is galoppozni kezdett az infláció, amely milliók életkörülményeit tette nehezebbé. Ők szavaztak a szélsőjobbra és a szélsőbalra.
Franciaország államadóssága a vírusválság miatt az éves GDP 100%-a fölé nőtt vagyis Macron mozgástere minimális. Ezért a francia elnök előre menekül: a gyorsabb európai integrációban látja a megoldást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Unió vegyen fel hiteleket. Ezt Merkel kancellár egyszer elérte a vírus válságra hivatkozva. Macron a dél-európai államokkal együtt állandósítani szeretné. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a fukar államok, mindenekelőtt Németország?

Európa vezetők nélkül maradhat

A Macron-Scholz-Draghi trió komoly belpolitikai kihívással néz szembe. Az infláció és a fenyegető gazdasági válság nemcsak Macron helyzetét nehezíti meg hanem a német kancellárét és az olasz miniszterelnökét is. Olaszországban nemrég a jobboldal- szélsőjobboldal koalíciója nyerte a helyhatósági választásokat.

Matteo Salvini szeptemberig adott haladékot a Draghi kormánynak. Addigra ugyanis a miniszterelnök kioszthatja az uniós euró milliárdokat. Salvini épp ezért lépett be a kormányba. Később viszont megpróbálja megbuktatni Draghi kormányát, melynek parlamenti támogatottsága és népszerűsége ugyancsak kérdéses.

Scholz kancellárnak a koalícióval akadnak gondjai: mind a zöldek mind pedig a szabad demokraták az amerikai nézeteket vallják az ukrajnai konfliktusban, és ugyancsak megnehezítik a szociáldemokraták dolgát. Akik gyors tűzszünettel szeretnék mielőbb lezárni az ukrajnai konfliktust. Scholz kancellár nem támogatta eredetileg az orosz olaj embargót sem, de az USA külső és koalíciós partnereinek belső nyomása végülis rávette erre. Ha orosz gázembargót is akarnak, akkor kérdésessé válik a téli gázellátás Németországban.

Ilyen körülmények között kicsit nehéz vezető szerepet vállalni az Európai Unióban egy gazdasági válság kellős közepén.

Recesszióhoz vezet-e a Federal Reserve Board történelmi kamatdöntése?

22 éve nem volt ilyen nagy kamatláb emelés – 50 pont – de a tőzsdéket az hozta igazán lázba, hogy Jerome Powell kizárta a 75 pontos növelést. Sokan ugyanis ettől tartottak a következő periódusban. A Federal Reserve Board bízik benne, hogy ennyi is elég lesz, és visszatérhetnek a 25 pontos emeléshez.

Márciusban 8,5% volt az infláció az Egyesült Államokban, amely negyven éves rekord.

„Az infláció túlságosan magas, és mi megértjük azokat a nehézségeket, amelyeket okoz”

– hangsúlyozta Jerome Powell sajtóértekezletén.

A kamatláb emelése szigorítást jelent: mindenki nehezebben juthat pénzhez. Emiatt recesszió alakulhat ki. A Federal Reserve Board elnöke igyekezett mindenkit megnyugtatni: „elkerülhetjük a recessziót”. A szakértők nem olyan bizonyosak ebben hiszen javában tart a háború Ukrajnában az Oroszország elleni szankciók következményeivel, Kínában még a Covid lezárások okoznak óriási gondot.

Donald Kohn, aki nemrég még maga is benne volt a Fed kamatdöntő tanácsában úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy „nagyon nehéz feladatuk van, mert nagyon keskeny az az ösvény, melyen járniuk kell”.

Elég arra utalni, hogy a Federal Reserve Board inflációs előrejelzése 2% miközben a valós áremelkedés meghaladja a 8,5%-ot.

Egy szakértő szerint ez a kamatdöntés azt jelenti, hogy a Fed átesett a ló túlsó oldalára.

„Lemaradtak a trendről – éppúgy mint a többi jegybank. Most ezt a hibát akarják korrigálni egy másikkal: magas kamatláb emeléssel. Azt hiszem, hogy elég magas árat kell majd ezért fizetniük egy recesszió formájában” – mondta a George Mason egyetem vezető kutatója, Thomas Hoenig, aki csaknem 40 évig dolgozott a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardnál.

A tőzsde szárnyalt majd korrigált

Jerome Powell bejelentése után emelkedtek az árak a New York-i tőzsdén – 900 pontos rekord egyetlen napon – noha a Federal Reserve Board elnöke nem hallgatta el, hogy igen sok a probléma a globális gazdaságban. Az Ukrajnában zajló háború és a kínai lezárások ellátási gondokat jelenthetnek.

„Nem tudjuk igazában befolyásolni az olaj, a nyersanyagok vagy az élelmiszerek árát” – hangsúlyozta Jerome Powell. Aki sietett hozzátenni:

„fontos feladatunk annak megakadályozása, hogy az inflációs várakozások beépüljenek az emberek gondolkodásába. Ez minden jegybankot nagyon nehéz helyzetbe hoz.”

A Wall Street Journal szerint a tőzsde kijózanodóban van csütörtökön, mert a döntéshozók azt a kérdést teszik fel: meddig emeli még a Federal Reserve Board a kamatlábat? Az arany ára mindenesetre 1,4%-al emelkedett, egy uncia 1895 dollárba kerül. Az arany biztos menedéknek számít nehéz időkben – zárja értékelését a Wall Street Journal.

 „Az infláció megeszi a nyugdíjat!”

A száguldó infláció és az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válság arra ösztönözte a német kormányt, hogy évtizedek óta nem látott mértékben emelje a nyugdíjakat.

5,35%-os lesz az emelkedés az egykori Nyugat Németországban, ahol tavaly nem változott a nyugdíj, mert a Covid vírusválság padlóra küldte a német gazdaságot is. 1983 óta nem volt ilyen jelentős mértékű emelés. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ilyen nagy infláció sem. Erre pedig Németországban nagyon érzékenyek, mert a két elveszített világháború után rémes tapasztalatokat szereztek.

Még nagyobb lesz a nyugdíjemelés az egykori NDK-ban, ahol pedig tavaly is volt növekedés, igaz, hogy minimális mértékben. 6,12%-al nő a nyugdíjak értéke Németország keleti részén, ahol tavaly 0,72% volt a növekedés. 1994 óta ez a legnagyobb emelés.

Az infláció gyorsabb lehet

5%-nál gyorsabban emelkednek az árak Németországban, ahol ez kifejezetten magas inflációnak számít.

„Teljesen megeszi az infláció a szép nyugdíjemelést”

– panaszkodott a közszolgálati Deutsche Wellenek egy szakszervezeti vezető. Anja Piel, a legnagyobb szakszervezet, a DGB  vezetőségi tagja, arra is utalt, hogy tavaly nem volt egyáltalán emelés a nyugati tartományokban.

Kiújult az örök vita a nyugdíj rendszerről. Elvben a nyugdíjak növekedési indexét a bérek emelkedéséhez  igazítják. Csakhát a bérből és fizetésből élőket is sújtja az infláció, de ezt nem mindenütt ellensúlyozza a jövedelmek növekedése. A DGB szakszervezetnek azért is nem tetszik a mostani nyugdíjemelés, mert az el van választva a bérek növekedésétől.

Mind a bérből és fizetésből élők, mind pedig a nyugdíjasok fő problémája az, hogy az infláció csökkenti az életszínvonalukat, mert az árak gyorsabban nőnek mint a háztartások bevételei.

„A helyzet az, hogy a nyugdíjak reálértéke csökken”

– összegezte a szakszervezeti vezető.

Mitől van infláció?

0

A globális ellátó rendszerek gyenge működése az infláció egyik oka fő oka – ebben megegyeznek a szakértők.

A Covid járvány szétzilálta a globális ellátó rendszereket, de idén már mindenütt arra számítottak, hogy javul a helyzet. Aztán jött Putyin háborúja Ukrajna ellen, és minden rosszabb lett. Az áruhiány pedig áremelkedéshez vezet a globális piacon.

25-30%-al akarta növelni termelését az idén a General Motors. Mary Barra főnökasszony elmondta, hogy a negyedik negyedév eredményei jobbak voltak mint a harmadik negyedév. Ezért optimisták voltak, bíztak benne, hogy a chip hiány enyhül, és több autót tudnak gyártani.

Ehelyett mi történt? Bejelentették, hogy a jövő héttől kezdve leáll az egyik legnagyobb gyár Fort Waynben, ahol a Chevrolet Silveradot és a GMC Sierrát gyártják. Miért? Ukrajna és Oroszország nem exportál chipet. A neon legfőbb exportőre a világpiacon viszont Ukrajna volt a háború előtt. A neon nélkülözhetetlen azokhoz a lézerekhez, amelyek a chip gyártásban működnek. A chip gyártók bespájzoltak ugyan neonból a háborús hírek hallatán, de a hiány máris érezhető.

Mindenki számított arra, hogy a chip hiány idén is folytatódik, de Ukrajnára senki sem gondolt – vázolja fel a helyzetet Bernard Swiecki, a Center for Automotive Research kutatási igazgatója, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.

Infláció

Miután nehezebb hozzájutni az olajhoz, az autóhoz vagy a chiphez, ezért globális áremelkedést okoz a hiány. A nagy szállító láncok gyenge működése növeli a hiányt , és senki sem tudja: mikor javulhat a helyzet. Az Ukrajna elleni orosz agresszió keresztülhúzta az üzleti számításokat és megváltoztatja az árakat. A háború már több mint egy hónapja tart, és minél tovább elhúzódik annál több problémát okoz a globális gazdaságban. Az Ukrajna elleni háborút megelőzően mindenki azzal számolt, hogy a nagy szállító rendszerek az év végére helyreállhatnak, és 2023 már normális év lesz a világgazdaságban. Most viszont mindenkinek azzal kell számolnia, hogy hosszú ideig fennállhat a globális szállító láncok gyengélkedése sőt megszakadása.

„Minden lánc annyit ér mint a leggyengébb láncszem. Putyin Ukrajna elleni háborúja rádöbbentett mindenkit arra, hogy sok gyenge láncszeme van a globális szállító láncoknak”

– mondta a CNN gazdasági rovatának Kristin Dziczek, a chicagói Federal Reserve Board tanácsadója.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!