Kezdőlap Címkék IMF

Címke: IMF

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

Túl soká élünk, ami pénzügyi kockázat

A vártnál is tovább élnek az emberek, ami akár 50 százalékkal megdobhatja a kiadásokat 2050-re – derül ki az IMF jelentéséből. A valutaalap vezetője a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését szorgalmazza, de szó lehet az ellátás csökkentéséről is.

Az idősek túl sokáig élnek, és ez veszélyt hordoz a globális gazdaság számára, most valamit kell tenni – véli Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF következő féléves csúcstalálkozójára készítette elemzését.

Az IMF tőkepiaci részlegének vezetője, a spanyol José Viñals a becsültnél hosszabb életet

„élettartam-kockázatnak”

nevezi. Eszerint ha az átlagos élettartam 2050-re várhatóan több, mint három évvel növekedne a 2010-es referenciaértékhez képest, akkor a fejlődő gazdaságokban az öregedés költsége a kormányokra, a vállalatokra, a biztosítókra és a magánszemélyekre 50 százalékkal emelkedne.

A feltörekvő országok esetében ez a többletköltség 25 százalék lenne. Abszolút összegben a várt többletköltségek több tízmilliárd dollárba kerülnek globálisan. Ez veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát, mert az államadósságot hasonló arányban növelné. Ez a magánszemélyek fizetőképességét is veszélybe sodorná.

„A hosszabb élet jó dolog, de jelentős pénzügyi kockázatot hordoz. Többe fog nekünk kerülni”

– mondta Vinals.

A bemutatott adatok szerint az élettartam valósággal száguldva nőtt az elmúlt bő 250 évben. 1750-ben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet. 1900 óta lineáris növekedés következett be, míg 2010-re el nem érte a 80-at. Globálisan az 1950-es 48-ról 1950-ig 70 évre nőtt a várható élettartam.

Az ENSZ várakozása szerint 2050-re a 60-dik év után a várható élettartam még 26 év lesz a fejlett gazdaságokban, és 22 a fejlődő országokban. Vagyis évente egy hónappal fog kitolódni. Az 1910-ben élt 60 éves európaiaknál a várható élettartam 15 év volt, egy évszázaddal később ez elérte a 24 évet.

Ez természetesen növekvő kiadást von maga után a nyugdíjakra és az egyéb társadalombiztosítási ellátásokra. „Felismerni és mérsékelni ezt a kockázatot olyan folyamat, amelyet most kell elkezdeni” – mondja az IMF szakértője.

Christine Lagarde szerint a hatások semlegesítése érdekében ajánlott kombinálni a nyugdíjkorhatár növekedését más intézkedésekkel. Azt javasolja, hogy

a korhatár növelését igazítsák a várható élettartamhoz,

ezzel nem nőne a nyugdíjban töltött évek száma.

A 67 éves nyugdíj-korhatárt kitoló spanyol reformban már van ilyen mechanizmus. A törvény előírja, hogy a nyugdíjrendszer legfontosabb változóit (mint például a korhatárt) a várható élettartam növekedésétől függően ötévente felülvizsgálják. De az IMF szerint ez se elegendő. Meggyőződésük, hogy további intézkedéseket kell hozni. Többek között a nyugdíjak csökkentését, a járulékok növelését és annak lehetőségét, hogy az államok a magánbiztosítókkal szerződést kötnek a „vártnál hosszabb ideig” élők miatti kockázat fedezésére.

Minden eladó! – Privatizációból akarja finanszírozni a költségvetést a kormány Rómában

0

18 milliárd eurós állami vagyont akar pénzzé tenni a költségvetési gondokkal küszködő olasz kormány, hogy így válaszoljon Brüsszelnek arra a kérdésére, mégiscsak miből kívánja fenntartani a költségvetési egyensúlyt?

Eddig a költségvetésben csak 5 milliárd eurós privatizáció szerepelt. Ezt most felemelték 18 milliárdra, vagyis a éves GDP egy százalékára! Giovanni Tria gazdasági miniszter Brüsszelnek küldött levelében még egy újdonság van: a hivatkozás a katasztrófa alapokra! Ezen a címen akar plusz pénzt szerezni Olaszország az Európai Uniótól. Ebben a katasztrófa alapban minden benne van: a földrengések éppúgy, mint a migránsok problémái. Olaszország pénzügyminisztere újra letette a nagy esküt, hogy semmiképp sem lépik túl a 2,4%-os határt a költségvetési deficittel. Brüsszelben nem hisznek ebben: kiszámolták, hogy a költségvetés hiánya jövőre 2,9% lehet, a következő évben pedig 3,1%! Ez pedig azt jelentheti, hogy Olaszország formálisan is túllépi a határt. Emiatt szankciók következhetnek, melyek elérhetik a GDP 0,2%-át. Ez Olaszország esetében 3,4 milliárd eurót jelenthet!

Ráadásul az IMF sem hisz Rómának, mely jövőre 1,5%-os növekedéssel számol. A Nemzetközi Valutaalap szerint jövőre alig haladja meg az 1%-ot a növekedés, 2020-ban pedig 1% lesz. Vagyis az olasz gazdaság egyáltalán nem növekszik majd olyan ütemben, mint ahogy ezzel a kormány Rómában számol.

Növeljük a nyugdíjakat és csökkentjük az adókat! Olaszország népének ez kell! Ha Európa ezt elfogadja, akkor jó, ha nem, mi akkor is megcsináljuk!- fogadkozott Matteo Salvini, a Liga vezére, a miniszterelnök helyettese, aki egyben belügyminiszter is.

Ésszerűség vagy népszerűség? – Ez itt a kérdés!

A piacok könyörtelenek: egyáltalán nem fogadják el a populista kormány érvelését. Az olasz és a német államkötvények között állandóan tágul a szakadék. Jelenleg 300 pont a különbség vagyis fél év alatt – amióta a populista kormány hatalmon van Rómában – a kétszeresére nőtt! Pénzben kifejezve ez 1,5 milliárd eurós plusz kiadást jelent hat hónap alatt! Mindeközben Olaszország államadóssága meghaladja a GDP 130%-át! Mindenáron tartania kell Rómának ezt a 130%-ot- figyelmeztet az IMF. De ha elszalad a költségvetési hiány, akkor az államadósság is tovább növekszik. Levelében Giovanni Tria pénzügyminiszter most az ígérte, 2021-re leviszik az államadósságot a mostani 131%-ról 126%-ra.  Ehhez kell az óriási privatizáció, mert a piacok bizalma meginoghat és az adósság piramisa túlságosan nagy az Európai Központi Banknak is ahhoz, hogy egyedül kezelje azt.

Brüsszel kompromisszumot javasol. Merkel kancellár az Európai Parlament előtt mondott beszédében kinyújtotta karját Olaszország felé. Pierre Moscovici, az EU pénzügyi biztosa halálosan megsértődött azon, hogy egy olasz uniós képviselő a cipőjét tisztogatta az EU levelével a nyilvánosság előtt, de ennek ellenére szintén kompromisszumot emleget. A szavak és a számok kínos kontrasztot képeznek. Kompromisszumról beszélni lehet ugyan, de ki állja a számlát? Az eurozóna tagállamai felsorakoztak Brüsszel mögé a populista olaszokkal szemben, mert elsősorban az ő pénzükről van szó. Marad tehát a róka fogta csuka helyzet az európai választásokig. Rómában abban bíznak, hogy felülkerekednek a populisták mindenütt az Európai Unióban. Matteo Salvini azt is megpendítette: szívesen lenne Jean-Claude Juncker utóda a brüsszeli bizottság élén! A németek szívesebben látnák a saját emberüket a vezető ülésen, mert számukra a gazdasági ésszerűség evidencia és a populista számmisztika elfogadhatatlan akkor is, ha az Európai Unió harmadik legnagyobb államából, Olaszországból érkezik.

Pakisztán hisz Szaúd Arábiának – 6 milliárd dollárért

0

„Pakisztán kétségbeejtő helyzetben van. Ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy valamilyen baráti államtól, akkor fizetésképtelenség fenyeget bennünket!”- nyilatkozta a nemrég megválasztott kormányfő a Middle East Eye portálnak. Imran Khan nem a levegőbe beszélt: Pakisztán pénzügyi helyzete katasztrofális. Ráadásul az IMF-hez nem fordulhat. Erre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmeztette az új miniszterelnököt Iszlamabadban. Miért nem?

Pakisztán legnagyobb hitelezője Kína. Az amerikaiak azt gyanítják – minden bizonnyal joggal -, hogy Pakisztán az IMF-től szerzett pénzt egyből átutalnák Kínának az adósság törlesztése címén. Csakhogy most Amerika kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Ezért Pompeo kerek-perec megmondta: megakadályozzuk az IMF hitelt Pakisztánnak! Ki képes dollár milliárdokat kölcsön adni abban a biztos tudatban, hogy nagy valószínűség szerint sosem látja viszont a pénzt? Szaúd Arábia trónörököse. Aki épp mostanra hívta össze a világ pénz embereit, hogy támogassák hazája nagyravágyó programját. Mohamed bin Szalman rosszul időzített: ellenfelének meggyilkolása Szaúd Arábia isztambuli konzulátusán, csoportos lemondási hullámot indított el Nyugaton. Ámde Imran Khan közölte : ő mindenképp jelen lesz a tanácskozáson Szaúd Arábiában. Ahol azután együtt fényképezkedett Szalman királlyal és kedvenc fiával a trónörökössel. Akinek véres a keze. viszont átnyújtott egy hatmilliárd dolláros csekket. Ennyiért nagyon sok mindent hajlandóak elhinni az emberek. Különösen hogyha egy 200 milliós csőd szélén álló állam, Pakisztán frissen megválasztott kormányfőjéről van szó …

Törökország egyre olcsóbb a külföldieknek

0

Vajon magával ránthat-e másokat is a török líra mélyrepülése (50% mínusz a dollárhoz képest az év eleje óta)? Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője mindenesetre a közös érintettség kapcsán felajánlotta Törökországnak: ne dollárban kereskedjenek egymással. Az orosz rubel egy hét alatt 8%-ot vesztett a dollárhoz képest éppúgy, mint a dél-afrikai rand. Az argentin peso (-6%) és a brazil real (-4%) sem úszta meg, de Ukrajna és Venezuela sem lehet nyugodt.

Ennek ellenére kevesen képzelik, hogy Recep Tayyip Erdoğan végül a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul – követve Argentínát. Pedig Ankarának is lenne miért az IMF segítségét kérnie. A fizetési mérleg hiánya a GDP 6,3%-a, az adósságállomány meghaladja a 200 milliárd dollárt. A gazdasági csoda, amely szinte teljhatalomhoz juttatta Erdoğant, azon alapult, hogy olcsó volt a hitel. Ezért nem emelik a bank kamatlábat Törökországban. De mi van azokkal, akik dollárban adósodtak el?

A devizaadósok rémdrámája alapjaiban fenyegeti Erdoğan rendszerét. A szorongatott elnök pedig a turizmusban keresi a csodafegyvert.

Pénzes turisták rohamozzák meg a luxusüzleteket Isztanbulban, ahol a líra értékvesztésének köszönhetően a dollárban fizetőknek minden olcsóbb lett. A Reuters arról számolt be, hogy elsősorban gazdag arab turisták vásárolnak a luxusbutikokban.

Erdoğan elnök gazdasági háborúval vádolta meg az USA-t.

„Nekik dollárjuk van, de velünk van a nép és Allah”

– harsogta Törökország teljhatalmú ura. Aki arra kérte a törököket, legyenek nagyon kedvesek a turistákhoz, hiszen ők dollárt hoznak az országba. A lakosságot arra intette, hogy ne essen pánikba, inkább vegye elő a dollárjait, euróit vagy épp aranyát, és váltsa be a bankban török lírára. A hazafias felhívásnak eddig nem sok eredménye mutatkozott Törökország pénzügyi válságában.

Erdoğan továbbra is dacol Donald Trump amerikai elnökkel: kedden bejelentette, hogy a jövőben nem vásárolnak elektronikai cikkeket az Egyesült Államoktól, 120%-ra emelik az amerikai autók vámját, 140%-ra az alkoholét és 60%-ra a dohányét.

Erdoğan egyúttal jelezte: Kínára és Oroszországra számít a válság elhárításában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már tárgyalt is Törökországban. Washingtont igencsak zavarja a mind szorosabb orosz-török szövetség, amely kiegészül Iránnal is. Az Egyesült Államok a térségben az Izrael-Szaúd-Arábia szövetséget támogatja, amelynek a viszonya kifejezetten rossz Törökországgal. Trump bírálta Törökországot, mert Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, amely nem NATO kompatibilis.

Az amerikai-török lélektani háború pedig várhatóan elhúzódik, így a törökök bánata és a külföldi turisták öröme tartós lehet: Törökország egyre olcsóbb – a külföldieknek…

Tizenhét év után ismét az IMF-re szorult Argentína

0

 50 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást kötött Argentína a Nemzetközi Valutaalappal. A latin-amerikai ország nem először szorul az IMF segítségére. Szigorú megszorítások jönnek Argentínában.

2001-ben került hasonló helyzetbe Argentína, amely akkor nem tudta elkerülni a pénzügyi csődöt. Ma is hasonlóan alakult a helyzet: a banki kamatok 40%-ra emelkedtek, a pénz értéke rohamosan csökken. A sors iróniája, hogy Mauricio Macri elnök már megkezdte a liberális reformokat, de így sem tudta elkerülni, hogy az IMF-hez forduljon.

Argentína Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, vezetői részt vesznek a G-20 csúcsértekezleteken. Évtizedek óta próbálkoznak a gazdasági problémák megoldásával, hogy felzárkózzanak a fejlett világhoz – mindmáig eredménytelenül. Az okokról megoszlanak a vélemények, de egy biztos:

a globális gazdaság realitásainak a figyelmen kívül hagyása semmiképp sem segíti a kibontakozást. Az elít a belső harcokkal foglalkozik, közben Argentína strukturális problémái megoldatlanok maradnak.

A három évre szóló hitelmegállapodás – melyet még az IMF igazgatüságánk jóvá kell hagyni – keretösszegének 30 százalékáta hitelkeret megnyitása után azonnal át is utalják majd Argentína számára. A kamata 1,96 és 4,96 százalék között alakul a felhasználás arányában. Argentínának minden egyes felvett tételt három éves moratórium után nyolc egyenlő negyedéves részletben kell törlesztenie.

A hitelszerződés értelmében Argentína 2019-ben a GDP 1,3 százalékára csökkenti költségvetési deficitjét a jelenlegi 2,2 százalékról, majd 2020-ra nullszaldót ér el, a következő évben pedig 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet.

Az 50 milliárd dolláros készenléti hitel megnyugtathatja a nemzetközi piacokat, de minden bizonnyal felzúdulást okoz majd Argentínában, ahol az IMF által megkövetelt megszorítások számlájára írja alakosság a katasztrofális következményekkel járó 2001-2002-es gazdasági válságot. Mauricio Macri elnök kapcsolatfelvétele a nemzetközi hitelintézettel most is tiltakozást váltott ki a lakosság körében.

Kijevben elfogadták a korrupcióellenes törvényt

0

Hosszas viták és több mint kétezer kiegészítés után a parlament Ukrajnában elfogadta a törvényt, mely különleges korrupcióellenes törvényszéket hoz létre Kijevben. Ez a Nemzetközi Valutaalap régi követelése volt, mert Ukrajnában a külföldi segélyek jelentős része szőrén szálán eltűnik.

A Nemzetközi Valutaalap 17,5 milliárd dolláros segély csomagot állított össze a csőd szélén álló Ukrajna számára. Ezt a hatalmas összeget Ukrajna részletekben kapja meg attól függően, hogy milyen tempóban hajtja végre a megígért reformokat. A korrupcióellenes törvény megszavazása az egyik szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkapja a következő részletet. Ehhez szükséges még az is, hogy emeljék a gáz árát, és tartsák a költségvetés hiányát a GDP 2,6%-a alatt!

Ezt az utóbbi kettőt igen nehéz teljesíteni hiszen rendkívül népszerűtlen döntésekről van szó egy olyan országban, ahol évtizedek óta csökken az életszínvonal. A pénzügyminiszter, akit a reformok elszánt hívének tartanak, össze is veszett a miniszterelnökkel.

Ukrajna mindezek mellett háborúskodik Oroszországgal. Az orosz többségű keleti tartományok sokkal inkább Moszkvának engedelmeskednek, mint Kijevnek. A külföldiek lelkesedése is alaposan megcsappant Ukrajna iránt hiszen azt láthatták, hogy a beérkező pénzek nem váltanak ki gazdasági fellendülést viszont eltűnnek a hatalomhoz közeli oligarcha zsebében. Ezen változtatna a most elfogadott korrupciós törvény. Ez olyan törvényszéket hoz létre, mely elven politikai befolyástól mentesen ítélkezik majd. Ezt deklarálni könnyű, de Ukrajnában eddig nemigen láttak olyan törvényszéket, amely a politikai befolyástól függetlenül ítélkezett volna …

Közös pénzügyi alapot javasol Lagarde

0

Közös pénzügyi válságalapot javasolt az eurozóna számára Christine Lagarde. A Nemzetközi Vautaalap vezérigazgatója szerint a jelenlegi konjunktúrát a protekcionizmus és a populizmus is fenyegeti.

 

Lagarde Németországban beszélt a többi között a globális konjunktúráról, ami az eruózónában is tapasztalható, s figyelmeztetett arra, hogy ezt kétfelől is ellenszél fenyegeti: az egyik oldalon a protekcionizmus, a másikon a populizmus.

A válság elkerülésére az IMF vezérigazgatója azt javasolta, hogy legyen valamiféle közös pénzügyi alap az eurozónában, amely alkalmas a gyors orvoslásra. Az eurozóna reformjáról márciusban kellett volna tárgyalnia az EU vezetőinek Brüsszelben, de Németország haladékot kért .

Angela Merkel német kancellár arra hivatkozott, hogy kormányalakítási tárgyalások elhúzódása miatt nem volt elég ideje a felkészülésre. Emmanuel Macron francia elnök tavaly vetette fel az eurozóna reformjának ügyét, amelyet Berlin – ha óvatosan is, de – támogatott.

Ha elkezdődik az unió reformja, akkor az EU kétsebességessé válik. Minden tagállamnak felajánlják, hogy lépjen be az eurózónába. Ha ezt elutasítja, akkor egyedül kell szembenéznie a pénzügyi válságokkal és kevesebb uniós pénzre számíthat.

Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter nemrégiben a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott :

a kormánynak nem sürgős a belépés az eurozónába…

Félelmetes kereskedelmi háborút indított el Trump az IMF szerint

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde azt mondta: senki nem nyerhet egy ilyen kereskedelmi háborúban.

Christine Lagarde a francia RTL-nek nyilatkozott azután, hogy Donald Trump 25%-os vámot vetett ki az importacélra és 10%-osat az alumíniumra. Mindkét intézkedés elsősorban Kínát veszi célba, de az Európai Uniót is érzékenyen érinti, így az EU is ellenlépéseket fontolgat.

Trump környezetében sem mindenkinek tetszett az extra vám bevezetése, ezért

le is mondott a gazdasági főtanácsadó,

Gary Cohn. Ő amúgy sikeresnek ítélte azt az évet, amelyet a Fehér Házban töltött, hiszen Trump eddig nem kezdte meg a választási kampányban megígért kereskedelmi háborút. Ott még 45%-os büntető vámokról szónokolt Kínával szemben. Ezen kívül sikeresnek ítélte az adóreformot is, amely főleg a nagy cégeknek és a gazdagoknak kedvezett.

Csakhogy Trump a rozsdaövezet szavazataival lett elnök. Ez a kifejezés azokat az államokat jelöli az USA-ban, ahol a hagyományos ágazatokban százezerszámra szűntek meg munkahelyek az olcsó külföldi import miatt.

Trump most nekik kedvezett.

A tőzsdén meg is indultak felfelé az acélt és alumíniumot gyártó cégek papírjai, de a lelkesedés nem tartott sokáig: mindenki tudja ugyanis, hogy ha kereskedelmi háború lesz, akkor annak negatív hatásait Amerika is érezni fogja.

Trump szerint ugyan nem kell félni ettől, de az IMF vezérigazgatója sem ért vele egyet. Szerinte

a kereskedelmi háborúnak félelmetes hatása lehet a globális gazdaságra.

Lelassulhat a kereskedelem és a gazdasági növekedés, mindenki rosszul jár. Ugyanezt jelezték a kínaiak is.

Christine Lagarde elismerte a tévéinterjúban, hogy az amerikai panaszok nem teljesen alaptalanok: a kínaiak (és nemcsak ők) sokszor ellopják a külföldi technológiát, majd ezt felhasználva indítanak exportoffenzívát. De a megoldás szerinte nem a háború, hanem a tárgyalás.

Akciótervvel a molesztálás ellen

0

Habár az elmúlt hetekben elsősorban a művész- és kis részt a politikai világból érkezett molesztálási, illetve a szexuális zaklatás még súlyosabb eseteinek a híre borzolja világszerte a kedélyeket, ne higgyük, hogy az élet kevésbé exponált területein nem lenne ez éppen olyan komoly probléma. Már nemzetközi szervezetek is dolgoznak a megelőzésen, illetve kezelésen.

A nemzetközi szervezeteknél előfordult hasonló botrány tán leghíresebbje a Nemzetközi Valutaalap korábbi, 2007 és 2011 közötti  – s ügyei miatt mandátumának kitöltése előtt távozni kényszerült – francia elnökének, Dominique Strauss-Kahn nevéhez fűződik. Volt, hogy hivatali hatalmánál fogva vette rá beosztottját szexuális kapcsolatra, de olyan is – s ebbe bukott végül bele –, hogy egy New-York-i szállodában letámadott egy ottani szobalányt.

Strauss-Kahn története(i) persze világszerte a címlapokra kerül(ek). Ha nem is kapott ekkora teret, de azért a világsajtó beszámolt például arról, hogy az idén az ENSZ bejelentése szerint július és szeptember között 31 állítólagos szexuális zaklatásos vád merült fel a világszervezet munkatársaival szemben, közel felük a menekültügyi szervezet embereit érintette, illetve 12 békefenntartó katonát.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa: a nevenincs „kisemberek” ügyei a legtöbbször még ki sem derülnek. De azért megtörténnek.

Erre is felhívja a figyelmet annak pusztán már a ténye is, hogy az IMF „testvérszervezete”, a Világbank most egy akciótervet tett közzé, amelynek a célja

„segíteni megakadályozni, illetve megfelelően kezelni a szexuális kizsákmányolást és abúzust, valamint a nemi erőszakot a nemzetközi szervezet által támogatott projekteknél”.

Az ügy érdekessége – ami bizonyítja, hogy korántsem újkeletű problémáról van szó, s mutatja, hogy már korábban is keresték rá a megoldást –, hogy nem a mostani Weinstein-hullámot lovagolja meg. Azzal csak véletlenül esik egy időbe. Ugyanis egy korábbi, a Világbank által finanszírozott ugandai közlekedési projektnél derült fény komoly szexuális visszaélésekre a projektre leszerződött cégeknél. Erre válaszként alakult meg tavaly a Világbankban egy munkacsoport, amely irányvonalakat dolgozott ki, s erre csatlakozott most rá az akcióterv, amely már konkrét lépéseket is sorol a teendők között.

Ne gondoljunk valami szenzációs újdonságokra – általánosnak hangozhatnak első hallásra, ám éppen ezért tanulságosak és átvehetők az élet más területein is. Már maga az a megközelítés is, hogy

„forrásokat kell biztosítani az ajánlások megvalósítására,

beleértve az oktatás, képzés és az ismeretterjesztés finanszírozását; továbbá egy két évre tervezett alap felállítását, amelyből az egyéb felmerülő költségeket lehet fedezni”.

Az akcióterv része egy módszertan kidolgozása olyan specialisták felkészítésére, akiknek a feladata az ilyen jellegű kockázatok felmérése a Világbank által támogatott projekteknél. Az alkalmazottakat és az ügyfeleket fel kell emellett készíteni a kockázatok kezelésére –

ehhez iránymutatást, tréninget, anyagokat és folyamatos képzést kell biztosítani.

Belső jelentési és reagálási protokollt kell kidolgozni a Világbank munkatársai számára az előforduló esetek kezelését segítendő. S végül, de nem utolsósorban a „civil” (azaz nem világbankos) szerződő felek számára is érvényes etikai kódexet kell alkalmazni, amely tiltja a szexuális molesztálást, abúzust, különös hangsúllyal a 18 év alattiakkal létesített szexuális kapcsolat tiltására. Erősíteni kell a panaszkezelési mechanizmusokat, a konzultációs lehetőségeket és biztosítani kell egy harmadik fél kontrolljának a lehetőségét is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK