Kezdőlap Címkék IMF

Címke: IMF

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 10 milliárd eurót

  • Orbán a falhoz érkezett

  • Brüsszelben nincs bizalom, Brüsszelből nem jön pénz

  • Az árulást mindenütt, az árulót sehol sem…  

  • Szövetségekhez közös érdek kell, de a szövetségesek a célt külön utakon tudják elérni

  • „Térdre, imához!”

A miniszterelnök a KAVOSZ rendezvényén beismerte: ”már a falnál vagyunk.” Fő okként az energiaválságot említette: tavaly 7 milliárd euró volt az energia számla, az idén 17 milliárd lesz. Jövőre pedig 17-21 milliárd. “Ezt kell kigazdálkodni”  – mondta a kormányfő, aki pontosan tudja, hogy ez lehetetlen. Ekkora lyukat csak az európai pénzekből lehetne befoltozni, de ezek nem érkeznek. A biztonság kedvéért Orbán nem is említette a Brüsszeltől remélt euró milliárdokat. Mindez azt igazolja: nem számít arra, hogy a közeli jövőben megérkezik ez a pénz. Amelyre viszont most van nagyon nagy szükség. A magyar fogyasztók forintban fizetnek míg az energia számla dollárban ketyeg. Talán nem kellett volna hagyni a forintot leértékelődni, de 2010-től fogva Orbán Viktornak ez a politikája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég azt mondta, hogy “jól van a forint árfolyama ott, ahol van.” Azóta kiderült, hogy a leértékelődés olyan mértékben erősíti fel az inflációt, melyet a hatalom képtelen megfékezni.

Honnan szerezhet Orbán Viktor 10 milliárd eurót?

Ha Brüsszelből nem jön a pénz, akkor a piacról kell hitelt felvenni. Ez nem lehetetlen, de olyan sokat kell érte fizetni, hogy az államadósság egyre nehezebben finanszírozhatóvá válik. A piacok nagyonis figyelik az európai pénzeket, mert azok azt a bizalmat jelzik, melyet Orbán Brüsszelben élvez. Ha Brüsszelben nem bíznak benne, akkor vajon a piacon miért bíznának? Fordulni lehetne az IMF-hez is dehát Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, amely uniós tagállam esetében mindenképp támaszkodik Brüsszel véleményére. Marad a kínai kölcsön. 10 milliárd eurót a kínaiak nem adnak. Cserében ugyanis a magyar kormány nem tud mit felkínálni. A görögök Pireusz kikötőjét adták cserébe. Erdogan elnök úgy kapott egymilliárd dolláros gyors segélyt, hogy le kellett mondania az ujgur mozgalmak támogatásáról. Erdogannak el kellett mennie Urumcsiba, ahol a meglepett ujgurokkal személyesen közölhette: számukra a kínai kommunista párt uralma a lehető legjobb megoldás. Orbán Viktor semmi ilyet nem tud felkínálni Hszi Csin-ping elnöknek. Marad a drága piaci kölcsön, és a remény, hogy nem lesz túlságosan mélységes a recesszió és a megélhetési válság Magyarországon.

Hármas szövetség

Mindeközben a magyar diplomácia szövetséget akar létrehozni Olaszországgal és Lengyelországgal. Ez a szövetség kizárólag Brüsszelre és az uniós pénzek megszerzésére korlátozódik. Még Lengyelország sem kapta meg az uniós eurómilliárdokat pedig az ukrajnai háborúban mintaszerűen vállal szerepet. Meloni asszony kormányra kerülése előtt úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli az uniós büntető intézkedéseket a magyar illetve a lengyel kormány ellen. A szövetséghez ez akár elég is lenne, de Olaszország is maximális mértékben rá van szorulva az Európai Unió jóindulatára. Az Európai Unió nincs adakozó kedvében hiszen leszakadóban van Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött. Franciaország és Németország nagy közös kölcsönt készít elő a gazdaság támogatására. Ha Orbán ezt megszavazza, akkor egy lépést tesz az Európai Egyesült Államok felé. Ha nem, akkor várhatja az uniós eurómilliárdokat amíg bele nem fárad.

A helyzet válságos, ezért

  ORBÁN, térdre imához”

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

“Az a fiskális politika, melyet jelenleg a magyar kormány művel (vártnál jóval magasabb ÁFA bevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövid távon sem, hosszútávon pedig különösen nem” – ez a véleménye Elek Péternek, aki a Dialóg befektetési alapkezelő igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank már lépett, most a kormányon a sor. Ha ugyanis nem lesz szigorítás, akkor a szakértő szerint

“akkora borulás lesz, mely még a Holdról is látszani fog.”

Miért? Mert egyre drágább finanszírozni az államadósságot. Kínos párhuzamot említ a szerző: a csőd szélén táncoló háborúban álló Ukrajnát.

Kijev olyan dollár kötvényt bocsátott ki 4,25%-os hozammal. “Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes” – írja a szakértő a G7  oldalon. Vagyis

a nemzetközi piac nagyobb kockázatnak tekinti Magyarországot mint a háborúban álló Ukrajnát!

Mi lesz a Nemzeti Bank gigászi veszteségével?

A Magyar Nemzeti Bank felvállalta, hogy a földgáz vásárlás költségeit átvállalja a deviza tartalék terhére. Ezzel nagyon sokat kockáztat, de a forint árfolyamán sikerült jelentősen javítani. Csakhogy 2022-ben a Nemzeti Bank gigászi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Korábban a nyereséges időszakban nem fizették be az egészet a költségvetésbe hanem leleményesen “privatizálták” Pallas Athéné alapítványokba. Most a magyar állam miből fizeti ki a gigászi veszteséget? Ha hozzávesszük ehhez az államadósság megnövekedett finanszírozási költségeit, akkor kiderül, hogy az annyira várt eurómilliárdok Brüsszelből nem biztos, hogy fedezik ezt! Ráadásul egyáltalán nem garantált, hogy a teljes összeget megkapja Magyarország.

A világ tőkepiacai idén igen gyenge teljesítményt nyújtanak, de Magyarország az átlagnál is sokkal rosszabbat.

Mit szól ehhez Varga Mihály?

Nem akarunk rászorulni az IMF pénzére – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter, aki részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter szerint a közép-európai régióban a különleges energiaválság okozza a legfőbb problémát. Ilyen magas gázárak mellett igen nehéz finanszírozni a gazdaságot. Bírálta az uniós szankciókat, melyek szerinte a magas ár fő okát jelentik. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés rendszere nemzetközi figyelmet keltett. Mi van azokkal, akik nem élvezhetik a rezsicsökkentés  előnyeit?

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az inflációt. Ez olyan teher növekedést jelent a középosztály és az alsó középosztály számára, melyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.

Vagyis a magyar társadalom többsége nemigen tudja elviselni a megnövekedett energia árakat.

A magyar kormány viszont mind kevésbé képes finanszírozni a világpiaci ár és a lakossági kedvezményes fogyasztói ár közötti különbséget.

A kormány két tűz között van: miközben egyre jelentősebb támogatást vár tőle a lakosság, amelynek jórésze azért szavazott rá, mert megígérte a rezsicsökkentés fenntartását, és ezt az ígéretét nem tartotta be. Másoldalról  viszont szigorítania kellene a kormánynak, hogy az ország nemzetközi hitelességét növelje, és reálisan reménykedhessen az infláció leszorításában.

Peking közvetlenül felügyeli az óriási kínai beruházást Debrecenben

0

3000 milliárd forintért építi meg Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát Debrecenben a kínai CATL, amely világelső ebben a felfutó ágazatban. A kínaiak az elektromos autózásban megelőzik Európát, mert az áttérés kiemelt állami program a levegő tisztításának érdekében.

Az Új Selyemút program keretében Kína előrenyomul Európában is. Magyarország az egyik hídfőállás. Az Intelligence Online portál szerint rendszeresen egyeztet Vang Ji külügyminiszter, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Az USA, amely gyanakodva figyeli a kínaiak nyomulását Európában, óva inti a szövetségeseit attól, hogy túlságosan szoros kapcsolatokat ápoljanak Pekinggel. Németországgal az élén ezért sok uniós tagállam lazítja kapcsolatait Kínával, Magyarország épp ellenkezőleg erősíti azokat.

Pesti Máté nagykövet, aki 2018 óta képviseli Magyarországot a kínai fővárosban, tartja a kapcsolatot a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkarával – írja az Intelligence Online. Pesti nagykövet a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban úgy nyilatkozott, hogy

“Magyarország a kapuja az Európába érkező kínai beruházásoknak.”

Az antikommunista Orbán a kínai kommunista párt legjobb szövetségese

A magyar miniszterelnök és Matolcsy György nagyra értékeli a kínai állam kapitalista modellt, amely ötvözi a politikai diktatúrát a hatékony piacgazdasággal. Orbán és Matolcsy még az ellenzéki időkben látogatást tettek Kínában, ahol már úgy fogadták őket mint a jövő embereit noha akkor még a Fidesz állandóan bírálta a kínai kommunista pártot a kisebbségek elnyomása miatt. Még tüntetéseket is szerveztek Tibet mellett. 2010 óta egyértelmű a fideszes fordulat, a kínaiakat éppúgy tárt karokkal fogadják Budapesten mint a baloldali kormányok idején. Legutóbb Kötcsén Orbán Viktor már hívei figyelmébe ajánlotta a kínai modellt. A magyar miniszterelnök többször is kifejtette, hogy amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól. A Nemzeti Bankban kínai tanácsadók is dolgoznak, emiatt az amerikaiak kínai ügynöknek tekintik Matolcsy Györgyöt, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűlésen Washingtonban valamelyik alelnök képviseli a magyar nemzeti bankot nem pedig az elsőszámú vezető.

A Fudan egyetem budapesti telepítését a sanghaji egyetem kommunista párttitkára Matolcsy Györggyel beszélte meg Budapesten.

A kínai állam kapitalista modell már meg is valósult Magyarországon

– nyilatkozta Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő vezetője , aki szívesen lenne amerikai és európai támogatással Magyarország miniszterelnöke.

Matolcsy a kijelölt bűnbak?

A Magyar Nemzeti Bank ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és felelősségi körén kívüleső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól! – szólítja fel az MNB a magyar  kereskedelmi kamara elnökét. Mind Matolcsy mind Parragh a nemzeti együttműködési rendszer talpkövei. Akkor mégis miről vitatkoznak?

A rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik – állítja Parragh, aki szerint tartós marad a magas infláció és gyors ütemben nő a munkanélküliség. Egész Európa recesszió előtt áll, és abból Magyarország sem tudja kivonni magát – mondta a Portfolio portálnak.

A Nemzeti Bank szerint a világgazdaságban már megkezdődött az infláció csökkenése, és ez előbb vagy utóbb Magyarországra is átterjed. A baj az, hogy a tartósan magas inflációért nemcsak Parragh tartja felelősnek a Magyar Nemzeti Bankot hanem annak régebbi elnöke, Surányi György is. Ezt még elviselné Matolcsy György, de mi van akkor, ha Orbán Viktor is csatlakozik a bíráló kórushoz? Jelenleg a magyar miniszterelnök számára az Európai Unió az első számú felelős a magas inflációért. Ez üres blöff, de a propagandában eladható hiszen az uniós szankciók valóban felfelé vitték az energiaárakat. Más kérdés, hogy azok már az ukrajnai háború előtt is magasak voltak, mert a világban hiány van olcsó olajból és földgázból. A palaolaj és a palagáz pedig méregdrága.

Az élelmiszerárak gyors növekedését Magyarországon nehéz az uniós szankciókkal indokolni, ezért erről hallgat a hatalom propagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kerek-perec kimondta: megélhetési válság fenyeget Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkét éve után ez kissé kínos konklúzió.

Matolcsy mint bűnbak

Matolcsy György a jobbkezem – mondta a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán Orbán Viktor, akinek egész elképzelése azon alapult, hogy a világgazdaságban folyamatosan jó idő lesz: olcsó pénz, olcsó munkaerő, olcsó energia, olcsó nyersanyagok stb. Bár már a pandémia idején kiderült, hogy ennek vége, de Matolcsy György – minden bizonnyal Orbán utasítására – teljes erővel nyomta a gázpedált. Áradt a pénzeső szinte mindenkinek a választások előtt. A siker nem is maradt el. Orbán utána kijelentette: hét szűk esztendő jön. Az Európai Unió egyelőre nem fizet, az onnan érkező eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere nem működik. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar költségvetésből hiányoznak ezek az eurómilliárdok hanem arról is, hogy a nemzetközi pénzpiacok Brüsszel véleményét nagyon is figyelembe veszik.

Vagyis Magyarország csak drágán kap hitelt a nemzetközi piacon.

Ennek következtében a magyar költségvetésnek mind többet kell fordítania az adósság törlesztésére. Emiatt pedig újabb hitelekre lehet szükség.

Parragh László nagy támogató csomagot kért a kormánytól. Miből? – kérdezheti Orbán Viktor, akitől most mindenki pénzt kér. Matolcsy viszont – a forint védelmében – az egekbe emelte a kamatlábat. A forintot megvédenie nem teljesen sikerült viszont agyoncsapta a konjunktúrát.

Ezért Orbán számára kínálhat átmeneti megoldást, ha Matolcsy “önként és dalolva” távozik. Egyrészt azért, mert a CIA Matolcsy Györgyöt kínai ügynöknek tartja, aki kínai tanácsadókat alkalmaz a Nemzeti Bankban. Az IMF nem áll szóba Matolcsyval hiszen ő volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán. Matolcsy távozásának tehát jó volna a nemzetközi visszhangja.

Az utód kéznél van: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki nemrég még Matolcsy jobbkeze volt a Nemzeti Bankban.

Amikor a deviza hitelesek problémáit Nagy Márton jól rosszul megoldotta, akkor Orbán azt mondta neki: egyszer majd kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szívbeteg: Matolcsy székét kérte, és egyelőre nem kapta meg. Közben Nagy Márton Orbán tanácsadója majd minisztere lett. Őt küldte a miniszterelnök Putyinhoz olyan megbízással, amelyről nem szivárgott ki semmi. Orbán bizalma Matolcsyban megrendült, de Nagy Mártonban egyelőre teljes. Csakhogy Nagy Márton most mint gazdasági csúcsminiszter az első számú válságmenedzser a kormányban. Politikailag ebbe is belehaltak már páran.

Sri Lanka csak kemény feltételekkel kap kölcsön a Nemzetközi Valutaalaptól

A csődbe jutott dél-ázsiai szigetország 2,9 milliárd dolláros kölcsönt kaphat azt követően , hogy megállapodik hitelezőivel. Sri Lanka áprilisban jelezte, hogy képtelen törleszteni adósságait.

8,7%-kal csökken Sri Lanka GDP-je az idén és az infláció legkevesebb 60%-os lesz az IMF előrejelzése szerint. A Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetői szerint azt szeretnék elérni a kölcsönnel, hogy stabilizálják az ország gazdaságát, és Sri Lanka népét megszabadítsák a válság legsúlyosabb következményeitől.

“Aránytalanul nagy terhet viselnek a válságból a szegények és a legsebezhetőbb társadalmi rétegek” – mondta sajtóértekezletén az IMF küldöttség két vezetője. Akik hangsúlyozták, hogy előzetes egyezményről van szó, mert azt még jóvá kell hagynia a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának. Ennek pedig az a feltétele, hogy Sri Lanka állapodjon meg az adósság visszafizetés új határidőiről a hitelezőkkel.

Több mint 50 milliárd dollár

Ilyen hatalmas összegről van szó. A megállapodás a hitelezőkkel távolról sem tűnik egyszerűnek, mert ott van közöttük Kína, amely szereti titokban tartani a pénzügyi szerződéseket. Az IMF küldöttség vezetői elmondták a CNBC tudósítójának, hogy a kínai Új Selyemút program keretében kiosztott hitelek részét képezik a mostani megállapodásnak.

Az IMF azt is kikötötte, hogy Sri Lanka reformokat hajt végre annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje a fizetésképtelenséget. A tervek szerint a reformok eredményeképp Sri Lanka költségvetése már 2024-ben többletet mutatna: 2,3%-ot. Idén a deficit a GDP 9,8% lesz. A váltást elsősorban az adóreform segítségével érnék el. Eddig ugyanis az adók begyűjtésében nem jeleskedett a kormányzat, amelyet átjárt a korrupció.

Mi lesz az inflációval, amely a múlt hónapban 64%-os volt?

Az IMF szerint ezt úgy lehetne megfogni, hogy megteremtenék  a jegybank függetlenségét. Ebből a célból Sri Lanka kötelezte magát arra, hogy új törvényt hoz , mely garantálja, hogy a nemzeti bank önállóan dönthet a fontos kérdésekben.

“Nagyon fontos a jegybank függetlensége. Ily módon ugyanis meg lehet akadályozni azt, hogy a nemzeti bank pénz nyomtatással finanszírozza a költségvetést. Ez táplálja az inflációt, amely a legsúlyosabb adót jelenti minden polgár számára Sri Lankán”

– mondták az IMF küldöttség vezetői  a dél-ázsiai szigetországban a CNBC tudósítójának.

Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

„A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázat kerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak” – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdász csapatának vezetője.

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit. Európa a legsebezhezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40%-a Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság hiszen energia exportőrré vált. Nagy Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays bank jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat mind a kormányban mind a nemzeti bankban. Az infláció és a recessziótól való félelem ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. A Federal Reserve Board egyelőre kitart amellett, hogy emeli a kamatlábat az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, melyet mind a kormányok mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

„A Federal Reserve Boardnak nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatlábat márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem” – állitja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatláb emelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész  globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-al lehet alacsonyabb az euró övezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-al lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olaj export Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-al csökkentené.

Az ukrajnai háború a két érintett félen túl a szomszédos országokban okozza a legtöbb gazdasági problémát – hangsúlyozza a Bloomberg. A kockázat kerülése nyilván csökkenti a befektetési hajlandóságot ebben a térségben.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa kevéssé népszerűvé válik a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak amiatt, hogy Európa leértékelődik a befektetők szemében.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják az eurózónában.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74, 1978 és 2007-2008- emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz mint régen

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb mint a korábbi olaj válságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energia árak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást. Ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat mint korábban.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC + tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát.

„Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény mint a hetvenes években” – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

AZ ORBÁNI HAZUGSÁGVÁR

Meghallgatva majd elolvasva Orbán Viktor október 23-i, vitathatatlanul hatásos beszédét, be kellett látnom: Orbán ezúttal is valóságos hazugságvárat épített fel, és ezzel ragadta magával azokat, akik hagyták magukat magával ragadni, akik szeretnek neki hinni, mert amit mond, az beilleszthető a világképükbe.

Orbáni a világképnek központi eleme pedig nem más, mint a külvilággal szembenálló, a külvilág által örökké támadott Magyarország állandó küzdelme „a fennmaradásért”. Mint Orbán legtöbb megszólalásának, ennek a beszédnek is a harc volt a vezérmotívuma, ahol ő vezeti a harcot, amelyet az általa vezetett magyarság az általa felrajzolt ellenséggel vív.

Más kormányok vezetői a gazdasági fejlődés biztosításának lehetőségeiről és módjairól, az adott társadalom kohéziójának erősítéséről, a mindenütt jelenlevő szegénység visszaszorításáról, klímavédelemről és más világproblémákról szoktak beszélni programadó beszédjeikben, ő azonban csak harcról tud már beszélni, s ehhez kell ellenséget kreálnia. Erre kínált alkalmat 1956 évfordulója:

„Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállással szemben, magyar hazafiak a kommunisták ellenében.”

Ez volt az a kiindulópont, amely még igaz is, hiszen 1956 valóban erről szólt, egy pontosítással: a kommunisták is magyarok voltak. A kiinduló szembeállításnak ez a kis pontatlansága azután gyökeresen hamis szembeállítássá terebélyesedett, amikor 1956-tal Orbán párhuzamba állította 2006-ot.

„Ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke” – mondta Orbán 2006-ról, kommunistákként írva le az MSZP–SZDSZ kormánykoalíciót és parlamenti többséget.

Azt állította róluk: „Hazugságok árán jutottak hatalomra”, holott kormányra jutásuk 2002-ben történt, s éppen az első Orbán kormány korrupciójának, fennhéjázásának volt betudható.

A Gyurcsány-kormány „bűneit” sorolva azt állította: „eltörölték a családtámogatásokat”, holott nem eltörölték, hanem a családi adókedvezményt beolvasztották a családi pótlékba, hogy minden gyerekes család hozzájusson. „Összejátszva a nemzetközi bankvilággal, devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit” – állította Orbán, holott a devizahitelek felvételével egészen a 2008-as pénzügyi válságig kifejezetten jól jártak azok, akik felvették azokat, s csak a svájci franknak a pénzügyi válság miatti, senki által nem előrelátott ugrásszerű árfolyamnövekedése okozta a valóban súlyos bajt.

Ilyen és hasonló állításokkal diabolizálta Orbán a politikai ellenfelet. 2006 őszéről pedig azt állította, hogy „Amikor pedig felemeltük a szavunkat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak.” Mintha a szavak felemelésén kívül nem lettek volna 2006-ban erőszakos támadások a rendőrkordonok ellen mind szeptemberben, mind októberben. Az övétől eltérő gazdaság- és társadalompolitikát állította be a nemzet tönkretételeként, a provokációval kikényszerített – és azután ellenőrizetlenné vált – rendőri intézkedést az ötvenes évek rákosista terrorjával folyamatos erőszakos hatalomgyakorlásként: ez Orbán hazugságvárának talapzata, a múlt gyökeres meghamisítása.

Nem lehet nem emlékeztetni arra, hogy az MSZP háromszor adta át szabályosan a kormányhatalmat választáson győztes ellenfelének, 1990-ben, 1998-ban és 2010-ben, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy semmilyen tekintetben nem tekinthető kommunistának, az ilyen folytonosság állítása nyilvánvaló hazugság.

Hazugság azért is, mert a hatalmon levő MSZP 1994-et követően, az SZDSZ-szel koalícióban a kormány játékterének szűkítésére, a kormánytól független intézmények (közmédia, ombudsmanok, bíróságok) erősítésére hozott törvényeket, a hatalommegosztást megszilárdítva, és nem felszámolva, a szabadság garanciáit erősítve, ami biztosan nem kommunistákra jellemző.

A beszédben a következő hazugság az orbáni magyar állam és a demokratikus Nyugat kapcsolatrendszerének meghamisítása volt.

„… amikor letörtük a rezsiárakat, amikor megskalpoltuk a multik extraprofitját, és amikor hazaküldtük az IMF-et, az egész Európai Unió ránk támadt. És ránk támadtak akkor is, amikor felépítettük a kerítést, és megvédtük a határainkat.”

Nem így történt: nem e piacellenes intézkedésekért támadták Unió illetékes biztosai a második Orbán-kormányt, hanem a jogállam leépítéséért: a bírók nyugdíjazásáért, a főbíró menesztéséért, a Klubrádió frekvenciája körüli huzavonáért, egyes befektetők jogsértő kiszorításáért.

A harmadik Orbán-kormány idején az Unió tudomásul vette Orbán embertelen menekültpolitikáját, a közös menekültpolitika orbáni blokádját, nem tehetett mást. Mégis, hamis történelmi párhuzammal folytatta: „Éppúgy, mint 1849-ben, 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban is, az európai főméltóságok megint a fejünk felett, rólunk, de nélkülünk kívánnak dönteni.” Hogy lehet az elvesztett háborúk utáni hátrányos döntéseket párhuzamba állítani azzal, hogy a magyar államon számon kérik azoknak a normáknak a betartását, amelyeket maga vállalt az EU-csatlakozáskor? Eddig elment:

„Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek minket, ha beledöglünk is.”

Amikor Orbán azt állította, hogy „a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát”, annyi igazság volt az állításában, hogy közös normák betartását kérik számon az azokat megsértő államon most is, mint Csehszlovákia 1968-as megszállásakor. A különbség azonban alapvető: akkor a „szocialista világrendszerbe” a szovjet hadsereg háborús győzelme nyomán kényszerültek bele a kelet-közép-európai kis országok, míg most a szovjet világhatalom összeomlását követően maguk jelentkeztek a NATO-ba és az Európai Unióba, a nyugati demokráciák közösségébe, s csak a közös normák teljesítésének alapos vizsgálata után nyertek oda bebocsátást. Ezt a gyökeres különbséget hazudta el Orbán ebben a beszédben is, mint az effajta párhuzamokkal évek óta mindig.

Ezúttal is a magyaroknak az idegen uralom elleni harcaként állította be saját törekvését a hatalom megtartására, ahol „a kommunisták” idegen hatalmak ügynökei voltak egykor is és azok ma is. „… itt, a Kárpát-medencében a szabadságért minden nap harcolnunk kell újra meg újra.”

Szabadságon pedig azt érti, hogy szabad neki a nemzetközi piac törvényeivel szemben mesterségesen szabni meg az energiatarifákat („rezsicsökkentés”), szabad neki a nemzetközi egyezményekkel szemben elzárkózni menekültek befogadásától, szabad neki a nemzetközi emberjogi normákkal szemben megbélyegezni a homoszexuálisokat.

Szabadságfogalma – mint évek óta mindig – nem az embereknek az állammal, a hatalmon levőkkel szembeni szabadságát jelenti, mint a liberális demokrácia híveinek szabadságfogalma, hanem csak az ő mint országúr szabadságát bármiféle akár belső, akár külső befolyástól, kontrolltól, és ezt tekinti a benne megszemélyesülő nemzet szabadságának.

A beszédet – híveit szédítve – újabb nyilvánvaló hazugsággal zárta: „Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga”. A világgal harcoló magyarokat visszamenőleg erősebbnek mutatja annál, amik voltak, holott a magyarok Rákóczi, Kossuth, Tisza vagy Horthy vezetésével rendre vereséget szenvedtek, akár igaz ügyet, a magyar függetlenségét képviseltek, akár más népek alávetéséért szálltak be mások háborújába.

Az 1989 utáni új nemzetközi helyzet, az európai integráció a közös békés felemelkedésben való részesedést kínálta fel Magyarországnak, s ehelyett Orbán a maga önkényuralmának biztosítására olyan harcot vállal, amiből újra csak vesztesként jöhet ki az ország.

Erre a harcra mozgósítja híveit a hazugságok gondosan felépített várába húzódva.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!