Kezdőlap Címkék Húsvét

Címke: húsvét

Putyin a pusztító

Az orosz elnök dühös, mert háborúja Ukrajnában nem sikeres. Ezért most hozzálátott az ukrán identitás lerombolásához. Templomokat is lőttek  Ukrajnában – még Húsvétkor is.

A Húsvét az orosz és az ukrán ortodoxok legnagyobb ünnepe, de a harcok akkor sem álltak le. Az orosz csapatok tudatosan rombolják a templomokat, hogy az ukrán identitást megsemmisítsék vagy legalábbis meggyengítsék. Egy amerikai felmérés eredményeit a londoni Guardian ismertette.

A kulturális örökség 191 darabját rombolták le a háború idején eddig Ukrajnában – állapította meg Virginia állam egyik múzeuma, melynek kutató csoportja feltérképezte a helyzetet a harcok sújtotta országban. 58 székesegyház, templom, mecset szerepel a veszteség listán, 111 nemzeti emlékhely és 9 műemlék. A kulturális intézmények is célpontot jelentenek: Mariupol városában lerombolták a színházat is. A hágai nemzetközi egyezmény tiltja az ilyen akciókat, de nagyon ritka, hogy emiatt vizsgálat induljon az elkövetők ellen.

„Az oroszok most a polgári infrastruktúrát akarják tönkretenni, ez azt jelenti, hogy immár célbavesznek múzeumokat és műemlékeket is” – nyilatkozta egy amerikai kutató az Observernek. Szerencsére Ukrajna leghíresebb műemlék temploma, a Szent Szófia székesegyház Kijevben egyelőre sértetlen.

Ukrajna keleti részén ez a folyamat előbbre haladt: az oroszok megsemmisítik az ukrán emlékhelyeket, és helyettük olyanokat hoznak létre, amely a közös múltat hangsúlyozza.

Putyin öt milliárd dolláros alapja az ukrán identitás megsemmisítésére

A Krím elfoglalása után Putyin elnök egyik korábbi tanácsadóját, Vaszilij Szurkovot bízta meg azzal, hogy a közös múlt hangsúlyozásával megpróbálja eltörölni az ukrán identitást. Szurkov szerint ukrán identitás nincs is. Az invázió kezdete előtt Szurkov azt jelentette Putyinnak, hogy az ukránok nagyrésze lelkesen fogadja majd az orosz csapatokat. Minthogy ez nem következett be, Putyin megorrolt Szurkovra, akinek most házi őrizetben kell számot adnia arról, hogy mire is költötte az 5 milliárd dolláros alapot. A brit hírszerzés szerint jelentős összegek landoltak Szurkov offshore számláin – írta a londoni Daily Mail.

Orbán húsvéti imája

0

Óh istenem, a hatalmat már megadtad,
csak a felelősséget ne kelljen
keresztként hordoznom

No comment… – Lengyel magyar két jóbarát?

A velünk élő antiszemitizmus. Húsvét alkalmából egy dél-lengyelországi kisvárosban “zsidó bábut” (Júdás 2019 felirattal) égettek el.

Never Again? – Polish crowd beat, burn Jewish stereotypical doll on Passover eve

As Christians mark the weekend of Easter and Jews celebrate Passover, anti-Semitic residents of the town of Pruchnik in southern Poland beat and burned a doll made to represent a Jew with stereotypical features. https://wp.me/p9XqAk-qXU

Közzétette: Behind the News – Stand with Israel – – 2019. április 21., vasárnap

facebook
facebook

Hagyományőrző húsvét

Vannak, akik még mindig komolyan veszik a népszokásokat határon innen és túl. Képgaléria vödrökkel támadó fiúkról, menekülő lányokról és hímestojásokról.

Bréking nyúz, április 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az ünnep sem tartotta vissza a kormánypárti médiát attól, hogy migránsokkal riogasson, de az Orbán Viktor unokájáról bemutatott első videó is fontos hír volt, és persze a húsvét és a választás között is sikerült párhuzamot vonni.

A Ripost kinyomozta, hogy Orbán Viktor az unokáját locsolta meg

„A helyszín – igaz, erre nincs semmiféle utalás – Orbán Viktor családi házának a kertje. A kislány pedig, összehasonlítva a korábbi fotókkal, csak a 2016 június 20-án született Alíz, az első unoka lehet. Akinek ez a második húsvétja, hiszen, ha jól számoljuk, akkor 21 hónapos.” (Ripost: Az első videó Orbán Viktor kisunokájáról, Alízról)

Simicska Lajos állítólag az anyjába küldött egy (ál?)pizzafutárt, ami annyira fontos hír, hogy az Origo átvette az ATV-től (!), és vezető cikkben tálalta

„Minden bizonnyal Simicska Lajos és egy magát pizzafutárnak kiadó férfi indulatos beszélgetése hallható azon a felvételen, amit az ATV tett közzé. A Jobbikot kilóra megvásárló milliárdost egy ismert telefonbetyár-alkalmazással verhették át, az atv.hu erre gondol. (már amennyiben nem egy valódi pizzafutárról van szó) Simicska megint nagyon ocsmányul beszélt. …

A beszélgetésből nyilvánvaló, hogy Simicska megint részeg volt, amikor felhívták. Ilyen dührohamot nem kap egy normális ember, ha felhívja tévedésből (vagy akár viccből) egy futár.” (Origo: Simicska Lajos: elmész a k.. anyádba kis köcsög! – hangfelvétel)

A Pesti Srácok szerint a választás is arról szól, védjük-e a kereszténység alapvető titkát

„Húsvét nyolcada csak most kezdődik, s a „nyolcadik nap” idén április 8-ára esik. Érdekesen rendezi a Sors az idei évet: Valentin napon induló Böjt, Bolondok napjára eső húsvét, és 18.4.8. mint „mágikus” számsor a Választások napján, mely egyben „húsvét nyolcada”. A locsolkodás és mulatozás közben azonban nem szabad elfelejteni, hogy Húsvét maga életünk, kultúránk, identitásunk nagy választásairól szól. …

Láthatjuk tehát, hogy a Feltámadás ünnepének másnapján már elindult a „politikai játszmák” ideje, amikor az Igazságot hazugságokkal igyekeznek elfedni a Világi Hatalmasok, amikor a Nép érdekei és politikai igazságok felülírják azt a tényt, amely egész keresztény kultúránk sarokköve. Az a bizonyos „szegletkő” melyet elvetettek, s melyen az egész, jelenleg épp veszélyben érzett európai kultúránk alapszik. Húsvét üzenete egyértelmű: igen, vagy nem. Hit, vagy tagadás. Feltámadás, vagy valami más. Jelenleg, 2000 évvel később is „szóbeszédek” terjednek, legyen az a liberális média által sugárzott „Da Vinci-kód” gnoszticizmus Mária Magdolna „méhének gráljával” vagy épp a „szeretett tanítvánnyal” való kapcsolat homoerotikus felhangjainak lebegtetésével. Tartja magát az, a már az apostolok korában elterjedt eretnekség is, miszerint Jézus meg se halt a kereszten, helyette Isten „kicserélte” Jézust egy rabszolgára és az halt meg helyette. Mellesleg ezt az „eretnekséget” hirdeti az iszlám világszerte, szintén tagadva a Feltámadás tényét, Jézus Isten-fiúságát. Igenek és nemek: a Feltámadásban hívők, és a Feltámadásban nem, vagy máshogy, feltételekkel, langyosan, „egyrészt-másrészt” hívők, vagy épp annak nyílt tagadói.

Természetesen a parlamenti választások, melyek jövő héten esedékesek alapvetően politikai, „evilági” témák mellett folynak. A viták, döntések is aktuális témákról szólnak, de azt állíthatjuk, hogy ezek mögött a választások mögött is világos kérdések nyugszanak: tagadjuk-e az Igazságot, védjük-e a kereszténység alapvető titkát, vagy mi is az „egyrészt-másrészt” döntések, politkai játszmák, végső soron az Igazság elkendőzésének pártján állunk.” (Pesti Srácok: Választások)

Rendhagyó riportot (?) közölt az Origo a franciaországi migránshelyzetről

„A bűnöző Tariq Ramadan elengedését követelik a Muzulmán Testvériséghez közelálló muszlim kongresszus résztvevői Párizsban. … A muszlim kongresszust éppen húsvétra időzítették, ez nyilvánvaló és tudatos provokáció.

Tariq Ramadant a gyenge francia állam természetesen nem szalafista, a terrorizmussal szemben gyáván megengedő nézeteiért tartóztatták le, nem. Egészen hétköznapi (és aljas) bűncselekményért. A világ jobbításáról hazudozó szónok három nőt megerőszakolt. Érdekes egyébként, hogy feleségét ez nem zavarja, ő is a szabadon engedését követeli.

A muszlim konferencián egyébként egy fél nap alatt 17 ezren vettek részt. Amar Lasfar, az elnök semmifajta felelősséget nem hajlandó vállalni a muszlim terrorakciókért. Ő 15-20 muszlim terroristáról tud. A valóság persze az, hogy az elmúlt három évben elfogott (vagy meggyilkolt) 137 franciaországi terroristából 137 volt muszlim. Mindegyik az volt.

A muszlim konferencia egyébként csak nevében egy tudós esemény. Valójában egy vásárszerűségnek kell elképzelni elsősorban. A nők muszlim elnyomásának összes kellékét például meg lehet venni, ezekből valóságos kirakodóvásárt rendeznek ilyenkor.” (Origo: A nőket erőszakoló, gyűlölködő muszlim elengedését követelik migránsok)

A 888 számon kérte a Google-on a tojásokat és a nyuszikat

„Úgy tűnik, hogy a Google megfeledkezett a húsvétról. Számos keresztény szervezet fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy a cég nem csinált erre az alkalomra egy doodle-t úgy, ahogy számos ünnep és jeles nap alkalmából szokott.

Számos híres személyiség írta ki a közösségi médiában, hogy a Google „anti-keresztény”. Így tett a híres hollywood-i sztár, James Woods is – akit a magyar nézők többet között a Shark – Törvényszéki ragadozó című sorozatból is ismerhetnek. „Gyűlölik a keresztényeket. Ennyire egyszerű”– írta Woods a Twitteren, aki megosztotta az egyik jobboldali amerikai portál szerkesztőjének kérdését a követőivel: „A Google-nak mindenre van egy doodle-ja, de húsvétra semmi?”. …

A cég azzal védekezett, hogy a vallásokhoz kapcsolódó ünnepnapokra nem készítenek ilyesmit. …

Tényleg olyan nehéz lett volna két nyamvadt húsvéti tojást és nyulat tenni a Google-logó köré?” (888: A Google-nek a húsvét az smafu)

Ferenc pápa megkeresztelt egy hősként ünnepelt nigériai migránst

0

A 31 éves nigériai John Ogah illegális bevándorlóként érkezett Olaszországba, most pedig húsvét alkalmából maga a pápa keresztelte meg.

Ogah több ezer társával együtt tavaly érkezett Nigériából Olaszországba, de nem maradhatott volna az országban. Szeptemberben egy római bolt előtt koldult, amikor egy álarcos rabló megpróbálta kirabolni azt. Ogah hatástalanította a bárddal hadonászó rablót: rávetette magát és lefogta, amíg megérkezett a rendőrség. Jutalmul az olasz hatóságok tartózkodási engedélyt adtak a „hős migránsnak”- ahogy a lapok elkeresztelték.

A nigériai férfi korábban jelezte: szeretné felvenni a keresztséget. Ferenc pápa húsvét alkalmából, a nagyszombati vigílián személyesen keresztelte meg (összesen nyolc embert ért ez a megtiszteltetés), ezzel is hangsúlyozva álláspontját a migránskérdésben.

A nigériai férfi keresztapjának a római rendőrség egyik kapitányát, Nunzio Carbonét kérte fel, a keresztségben pedig a Francesco nevet vette fel. Mostanra munkát is talált: az olasz Vöröskeresztnél dolgozik.

Ferenc pápa egyébként a hagyományos húsvét vasárnapi Orbi et Orbi áldásban is beszélt a bevándorlókról és a menekültekről: azért imádkozott, hogy Jézus ereje nekik is hozza meg a remény és a méltóság gyümölcseit.

 

Honnan ered a húsvét?

Jézus feltámadását ünneplik a keresztények húsvétkor, maga az ünnep viszont régebbi ennél: kapcsolódik hozzá a zsidó pészah és különböző, a tavaszi napéjegyenlőség kapcsán tartott termékenységi ünnepek is, amelyeknek szintén központi eleme a feltámadás.

Forrás: Pixabay

A húsvét a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe, a hívők ilyenkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. Az ünnep több mint egy hétig tart, hiszen virágvasárnap kezdődik: a hagyomány szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Nagypénteken ítélték halálra és feszítették keresztre, majd a Biblia szerint vasárnap támadt fel.

A Biblia által leírt eseménysor egybeesett a zsidók egyik legnagyobb ünnepével, a pészahhal:

Jézus utolsó vacsorája például egy szédereste volt.

Érdekesség, hogy mozgó, tehát nem naptári naphoz kötött ünnepekről van szó, de a kettő idén is gyakorlatilag egybeesik. Ez egyébként a 325-ben tartott niceai zsinatig mindig így is volt, ott azonban megváltoztatták a húsvét időpontját: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra tették.

Istár és Tammuz esküvője egy sumer táblán
Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbb történész ugyanakkor egyetért abban, hogy a húsvét eredete jóval régebbi. Többek szerint egy sumer (de az akkádok és az asszírok között is népszerű) mítosz az alapja: a pásztoristen Tammúz (Dumuzi) és felesége,

a termékenység-istennő Istár (más néven Inanna) története,

amelyet már i.e. 2100 körül keletkezett agyagtáblákon is lehet olvasni.

Eszerint, amikor Tammúz meghalt, Istár annyira gyászolta, hogy utána ment az alvilágba (más verzió szerint meg akarta hódítani az alvilágot), ki is szabadította, őt viszont megfosztották isteni erejétől és ruháitól is, majd karóba húzták. Mivel azonban nélküle terméketlen lett a föld, egy másik isten, Enki segített rajta: két követet küldött, akik feltámasztották. Az alvilágból azonban csak úgy térhetett vissza, ha valaki ott marad: mivel Tammúz közben megcsalta, ezért Istár őt küldte maga helyett. Ettől kezdve a mítosz szerint fél évet Tammúz, fél évet Istár töltött az alvilágban.

Istárnak megfelelő isten több más mitológiában is megjelent: a kánaánitáknál ő volt Astarte, a görögöknél és a rómaiaknál pedig Aphrodité, illetve Vénusz.

Az Istár-kapu a berlini Pergamon Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Talán véletlen egybeesés, talán nem, hogy amikor a 4. században a keresztények Jézus sírját keresték, egy olyan helyet választottak, ahol Aphrodité temploma állt. Ennek helyén épült a ma is álló Szent Sír Templom Jeruzsálemben.

Hasonló meghaló és feltámadó istenek persze más vallásokban is megjelentek, amelyek szintén hatottak a kereszténységre. Ilyen volt például Mitrász, vagy az egyiptomi Hórusz is. Ami mindegyik mítosznál közös:

a feltámadást a termékenységgel, a fénnyel, vagyis a tavasszal kapcsolták össze.

A húsvét mai változatának kialakulására egy európai ünnep is hathatott: Eostre / Ostara, az angolszász tavaszistennő ünnepe (nem nehéz észrevenni a szó hasonlóságát az angol Easter, vagy a német Ostern szóhoz). Ezt a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották, és Jacob Grimm Német Mitológiája szerint ez is termékenységünnep volt.

A húsvét magyar nevének eredete ennél prózaibb: a hús magunkhoz vételére utal. Ilyenkor ugyanis véget ér a húshagyó kedden kezdődött 40 napos böjt, vagyis az ezt betartók innentől kezdve ehetnek újra húst.

A húsvét jelképei

Az egyik legrégibb húsvéti jelkép a bárány. Ez a Bibliához kapcsolódik: a zsidók fogságban tartása miatt Egyiptomot sújtó tíz csapás közül az utolsó az elsőszülöttek halála volt. A zsidó családok viszont előtte bárányt áldoztak, és megjelölték a vérével az ajtajukat. Az áldozati bárány helyébe később Jézus lépett, aki az Újtestamentum szerint halálával megváltotta az emberiséget: ő lett „Isten báránya”.

MTI Fotó: Vajda János

A húsvéti nyúl eredete ennél bonyolultabb, valószínűleg a termékenységhez kapcsolódik, hiszen nagyon szapora. A nyúl megjelent Eostre már említett ünnepén: ez volt az istennő szimbóluma, gyakran vele együtt ábrázolták. A gyerekeket megajándékozó nyúl viszont csak 16. században került elő, konkrétan a húsvéti nyulat pedig egy német tudós, Georg Franck von Franckenau 1722-ben megjelent könyvében említik először, ott arról ír, hogy a nyulak rejtik el a színes tojásokat, amelyeket gyerekeknek kell megkeresniük.

A tojás maga viszont jóval régebbi termékenységi szimbólum, már az ókori egyiptomiak és perzsák is annak tartották. Utóbbiaknál a tavaszi napéjegyenlőség volt az év első napja, ezt többek között tojások díszítésével, ajándékozásával és elfogyasztásával ünnepelték.

MTI Fotó: Komka Péter

A Bibliában keveset írnak a tojásról, egy ortodox keresztény legenda szerint viszont Mária Magdolna főtt tojásokat vitt Jézus sírjához, amelyek vörössé változtak, amikor észrevette, hogy Jézus nincs ott. Egy másik változat szerint amikor a császárnak, Tiberiusnak mondták azt, hogy Jézus feltámadt, azt válaszolta: annyira támadt fel, mint amennyire ez a tojás piros, mire az vörössé változott.

Végül pedig a húsvéti locsolkodás alapja az a hit, hogy a víz tisztít és termékenységet biztosít – persze itt nem nehéz észrevenni a szexuális utalásokat sem, amelyek egy termékenységünnepnél nem is meglepőek.

Nem prosti és nem feleség

Szép és érzékeny film a Mária Magdolna, amelynek célja az volt, hogy mellékszereplőből főszereplővé avassa, és ezzel együtt rehabilitálja is a Krisztus-követő magdalai Máriát, akinek alakja körül máig rengeteg az ellentmondás. Rooney Mariát jó nézni a címszerepben, Joaquin Phoenix Jézusa pedig kellően szokatlan, de radikálisan újat nem mond Garth Davis a bibliai alakokról.

 

A Mária Magdolna azzal a szöveggel nyit, hogy a film magdalai Mária története, tehát nem Jézusé vagy a 12 tanítványé, hanem azé a nőé, akiről a legtöbben valószínűleg annyit tudnak, hogy állítólag prostituált volt, de Jézus ennek ellenére magához fogadta, esetleg Krisztus később letagadott felesége volt – lásd Dan Brown és A Da Vinci-kód. Garth Davis rendező ezen a tévhitekből, illetve vitatott állításokból kialakult képen szeretne változtatni (az első egyébként a korai kereszténység hibás Biblia-értelmezésén, a második pedig leginkább az apokrif szövegeken alapszik). Mária Magdolna a filmben a férfiakkal egyenrangú, sőt, bizonyos szempontból fontosabb tanítványi és evangélista szerepben tűnik fel. Davis eközben – egyébként az elmúlt évek vatikáni törekvéseivel összhangban –

hangsúlyozza Mária Magdolna nőiségét, de tartózkodik története szexualizált értelmezéstől.

Az ő magdalai Máriája (szülővárosából jött a Mária Magdolna név) bizonyos szempontból egyfajta 21. századi verziója a Bibliából és az apokrif iratokból kirajzolódó alaknak. Egy fiatal nő, aki úgy érzi, hogy számára nem az anyaság és a feleségszerep van elrendelve, hanem valami másra hivatott. Hiába szereti a családját és hiába tűnik egyébként kötelességtudónak, inkább a saját útját akarja járni, csak eleinte nem tudja, hogy mi lenne az. Ez pedig annyira felfoghatatlannak tűnik a környezete számára, hogy azt gondolják, démonok szállták meg a testét.

Mária akkor találja meg a helyét a világban, amikor találkozik Jézussal, akinek tanításaira és csodatételeire egyre többen felfigyelnek. Mária is benne látja meg léte igazi értelmét, és a választ a hitkeresésre, ezért családja akarata ellenére követni kezdi őt. Persze a tanítványok közül sem mindenki nézi ezt jó szemmel, főként, hogy Mária szinte azonnal Jézus egyik fő bizalmasa lesz.

Nem csak tanítja, hanem ő maga is tanul Máriától: például a segítségét kéri, hogy szólhasson az asszonyokhoz is. Belső vívódásait is vele osztja meg, és Mária azt is megérti/megérzi, hogy Jézus nem forradalmat csinálni érkezett a zsidók közé, és a királyság, amiről prédikál, mást jelent, mint amit a tanítványai remélnek. Garth Davis azt sugallja, hogy mindez Mária úgynevezett női érzékenységéből is fakadt szemben a többi tanítvány földhözragadt hozzáállásával.

De a filmnek

az a legerősebb és legjobban kibontott része, amely Mária útkeresésével foglalkozik.

Ahogy megjelenik a filmben és Mária életében, persze Jézus is a történet központi alakja lesz, ami Joaquin Phoenix megformálásában nem is lehetne másként. Ez pedig egy elég sajátos és szokatlan Krisztus-ábrázolás, de korántsem korszakalkotóan emlékezetes. Kicsit hasonlít ahhoz a figurához, amit a The Masterben láttunk tőle: karizmatikus vezető, de van benne valami felkavaró, mániás jelleg. Érdekes módon Mária és Jézus jelenetei nem mindig sikerültek erősre, és igazából az sem teljesen világos, hogy mi az a különleges kapocs, ami összeköti őket. Mindenesetre úgy tűnik, hogy arra vigyáztak az alkotók, hogy szexuális töltetet ne, maximum valamiféle plátói szerelmet lehessen belelátni a kapcsolatukba.

Joaquin Phonex és Tahar Rahim. Forrás: UIP

A film egészen addig lassan csordogál, amíg Jézus és tanítványai bevonulnak Jeruzsálembe, hogy aztán jöjjenek a jól ismert, filmekben is ezerszer ábrázolt jelenetek: az utolsó vacsora, Júdás árulása, a keresztre feszítés. De ezekkel a jelenetekkel nemigazán tudott mit kezdeni Garth Davis azon kívül, hogy Máriát is odaülteti ahhoz a bizonyos vacsoraasztalhoz, és ő is látja a kereszten haldokló Jézust. Ráadásul az eddig finom rezdülésekre épülő film elkezd hatalmas ugrásokkal haladni a bibliai történetben.

A sztori nem emberi, hanem misztikus elemeivel pedig mintha nehezen boldogult volna a rendező,

így igyekezett minél kevesebbet ábrázolni belőlük, radikálisan elhagyni viszont nem akarta/merte őket.

Nem teljesen érthető, hogy miért azokat a részeit tartotta meg a forgatókönyv a bibliai történetnek, amelyeket megtartott, és miért hagyott ki más, fontos eseményeket. A kötelezőket persze felmondják az alkotók, csak változtatnak a nézőponton és a fókuszon, viszont ezzel a filmnek korántsem ott van a katarzisa, ahol várnánk. Sőt, igazából nincs is. A keresztrefészítés és a feltámadás jelenetet például kifejezetten csalódást keltő, és ezek után a film lezárása sem túl erős, hiányérzetet kelt a nézőben.

Összességében a Mária Magdolna akkor a legjobb, amikor tényleg Máriára koncentrál, akit Rooney Maria kifejezetten visszafogottan játszik, mégis a kezdetektől érezhető a benne rejlő különlegesség és erő. De Chiwetel Ejiofor Pétere és Tahar Rahim Júdása is nagyszerű alakítás és érdekes interpretációja a sokszor egyoldalúan ábrázolt karaktereknek, az ő történetszáluk kibontására viszont nem volt lehetőség a Mária Magdolna központú filmben. Így pedig kissé a levegőben lógnak a róluk szóló jelenetek, bár a többi tanítványról még ennyi sem derül ki. Az viszont egyértelműen a pozitívumokhoz tartozik, hogy a film gyönyörűen van fényképezve (az operatőr Greig Fraser), kifejezetten lenyűgözőek a tájak, és a zenéje is nagyon magával ragadó, ami a nemrég tragikusan fiatalon meghalt Jóhann Jóhannsson egyik utolsó munkája volt.

A kiabálós bácsi

– Anyu, miért kiabál a bácsi?
– Melyik bácsi, kicsim?
– Az ott, elől, amelyik az emelvényen áll.
– Nem tudom, kicsim. Fogalmam sincs.
Húsvétkor is kiabálni fog? Otthon a családjával? Amikor jön a nyuszi?
– Miért kiabálna Húsvétkor a családjával? Honnan veszed ezt a butaságot? Miért kiabálna a bácsi húsvétkor?
– Mert a Húsvét is ünnep. És most is ünnep van. Gondoltam, ha ezen az ünnepen kiabál, akkor lehet, hogy más ünnepeken is ezt csinálja.
– Nem tudom, kicsim. Húsvétkor még sosem láttam ezt a bácsit.

– Akkor biztosan mérges, azért kiabál.
– Miért lenne mérges, kicsim?
– Hadonászik a kezével és grimaszol. Felidegesítették?
– Lehet az is, kicsim. Sok gondja van mostanában.
– Vagy elromlott a mikrofonja. És azt akarja, hogy mindenki hallja, amit mond.
– Nem romlott el a mikrofonja. Nagyon jó, drága mikrofonjai vannak a bácsinak, és jól megfizetett technikai szakemberek állítják be a hangminőséget. Sokba kerül ez nekünk, de neki megéri. Úgyhogy, nem gondolnám, hogy ezért kiabál.

– Értem, Anyu. Akkor azt hiszem, tényleg rájöttem, hogy mi van.
– Mondtam, hogy okos kislány vagy, jól vág az eszed.
– Emlékszel arra a kutyára, amelyiket tavaly nyáron láttunk a Balatonnál?
– Emlékszem, kicsim. Apró kis kutya volt, kedves.
– Igen, Anyu. És szinte sohasem ugatott. Csak akkor, amikor nálánál nagyobb kutyákat látott. Még morgott is olyankor, mert azt hitte, hogy így nagyobbnak látszik. Szerintem félt, ezért akart félelmetesnek látszani.
– Nagyon jó megfigyelő vagy, kicsim. De hogy jön ide az a kutya, amit tavaly nyáron láttál?
– Nem tudom, Anyu. Csak úgy, eszembe jutott… Te, Anyu, a bácsi is busszal érkezett?
– Nem busszal jött.
– Akkor miért mondja azt mindig, hogy busszal?
– Nem azt mondja, kicsim. Azt mondja, hogy Brüsszel.

Színjáték nyugdíjasoknak

0

Az ellenzéki pártok reagáltak arra, hogy az Idősek Tanácsának „javaslatára” a kormány ismét Erzsébet-utalványokat osztogat a nyugdíjasoknak, húsvéti ajándékként.

A Demokratikus Koalíció – Szolidaritás szövetség szerint a nyugdíjasoknak nem választási ajándékra van szükségük a Fidesz 8 végighazudott és végigígérgetett éve után, hanem tisztességes nyugdíjemelésre és megbecsülésre. Meg is fogják kapni a kormányváltás után.

Az LMP újra benyújtja a minimálnyugdíj 50 ezer forintra emeléséről szóló törvényjavaslatot.

„Jól ismert színjátéknak lehettünk ma tanúi: a kormány sebtében összehívta az Idősek Tanácsát, majd Novák Katalin, a Tanács alelnöke eljátszotta, hogy a testület újabb, húsvéti Erzsébet-utalványra tesz javaslatot a kormánynak.   Az LMP szerint nem kell a színjáték: teljesen nyilvánvaló, hogy ez a választások előtti osztogatás a kampány része. A Fidesz ezzel akarja megvenni a nyugdíjasok szavazatát, hogy aztán a választások után újabb négy évre feledkezzen meg róluk. A párt szerint nem egyszeri, ötletszerű osztogatásra, hanem a nyugdíjasok helyzetének megnyugtató rendezésére lenne szükség.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!