Hszi Csinping Archives Page 5 of 6 › Független Hírügynökség

Esély Európa számára

Polonius

-

2019-03-30

Manfred Weber, aki az Európai Bizottság elnöke lehet a májusi választásokat követően, Kína növekvő szerepéről nyilatkozott a Die Weltnek Hszi Csinping elnök nemrég véget ért európai útja kapcsán.

Weber: az USA és Kína kereskedelmi háborúja esély Európa számára

A kínai államfő Olaszországban olyan egyezményt írt alá, mely lehetővé teszi a kínaiaknak, hogy kulcs pozíciókat foglaljanak el az olasz gazdaságban. Manfred Weber szerint korlátozni kellene a kínaiak lehetőségeit az európai infrastruktúra felvásárlásában. A bajor politikus, aki Jean-Claude Juncker utóda szeretne lenni, arra célzott, hogy Görögországban a kínaiak megszerezték Pireusz kikötőjét, ahonnan eláraszthatják áruikkal egész Európát.

Két irányzat van Európában a kínaiak előrenyomulásával kapcsolatban: az egyik egységes uniós fellépést akar. Ide tartozik Macron francia elnök vagy Manfred Weber. A másik irányzat olyan európai államokból áll, melyek örülnek minden kínai befektetésnek, mert óriási szükségük van külföldi pénzekre. Ide tartozik Görögország, Itália és a közép-kelet európai uniós tagállamok többsége – köztük Magyarország is. Amikor a magyar miniszterelnököt arról faggatták, hogy honnan lesz pénz, ha az Európai Unió bekeményít, akkor Orbán Viktor azt válaszolta: a kínaiaktól!

Az USA és Kína kereskedelmi háborúja felértékeli az EU-t

Ezt hangsúlyozza Manfred Weber a Die Weltben. Az uniónak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy a globális gazdaság két főszereplője jelenleg harcban áll egymással. Ebből politikai előnyt lehet kovácsolni – állítja Manfred Weber. Arra célzott, hogy április elején Brüsszelben gazdasági csúcstalálkozón vitatják meg az Európai Unió és Kína kapcsolatait. Ha az európaiak képesek lesznek egységesen fellépni, akkor nyilván előnyösebb tárgyalási pozícióra számíthatnak mint hogyha külön-külön tárgyalnának az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Peking viszont érthető módon igyekszik kihasználni azt, hogy az Európai Unió 28 tagállamában az elitek különbözőképpen ítélik meg a helyzetet. Az egységes európai fellépést a különböző érdekek miatt már most sem könnyű biztosítani, de minden bizonnyal még nehezebb lesz akkor amikor Weber az Európai Bizottság élére kerülhet, mert a májusi választások eredményeképp aligha alakul ki szilárd döntésképes többség az Európai Parlamentben.

Világhatalmi hadsereget akar Kína elnöke

FüHü

-

2019-02-01

0

Világhatalmi hadsereget akar Kína elnöke

A szárazföldi hadsereg létszáma immár a felénél is kevesebb a hadsereg összlétszámánál – büszkélkedett az Új Kína hírügynökség. Hszi Csinping elnök négy éve fogalmazta meg a reform lényegét a hadsereg számára létrehozva két új haderő nemet.

Önálló lett a stratégiai csapásmérő haderő nem, amely közepes és ballisztikus rakétákat irányíthat a világ bármelyik részére. Ezenkívül nőtt a légierő és a flotta szerepe és személyzetének létszáma. A legnagyobb érdeklődés mégiscsak az ötödik haderő nemet kíséri. Ennek neve: stratégiai szolgáltató haderő nem. Mi tartozik ide?

Mindenekelőtt az informatikai hadviselés

Katonai reform lényege Kínában: csökken a szárazföldi erők szerepe és nő az informatikai hadviselésé. A külső hírszerzés számára elsősorban az ötödik haderő nem jelent nagy kihívást: mire képes az informatikai hadviselés jelenleg illetve a közeli jövőben Kínában? Pekingben úgy érzik: Trump kereskedelmi háborúja valójában ezért indult meg, és ezért nem látni a végét. Az Egyesült Államok elnöke és katonai vezetői ugyanis – kínai megítélés szerint – nem is akarnak megállapodni, mert félnek attól, hogy Kína Amerika elé vág a katonai technológiai versenyben. Ez magyarázza a Huawei elleni amerikai offenzívát is. Meng Vangzsou asszonyt valójában ezért tartóztatták le Kanadában amerikai kérésre – nem pedig az iráni szankciók megsértése miatt. A Huawei az ötödik generációs technológiájával megelőzte az Egyesült Államokat, és ezt nem könnyen viselik el Washingtonban.

Hiába érkezett Liu Ho miniszterelnök helyettes Washingtonba?

Peking főtárgyalója a hivatalos program szerint két napig ül szemtől szembe a kínaiak mumusával, Robert Lighthizer-rel. Ő váltotta ugyanis a főtárgyaló posztján az engedékenyebb Steven Mnuchin pénzügyminisztert. Ebből következtettek a kínaiak arra, hogy Trump elnök nem is akar megállapodni. Tart ugyanis Kína világhatalmi törekvéseitől. Melyeket Hszi Csinping elnök nem is igen rejteget. Ő már nem önvédelmi hadsereget hanem világhatalmi ármádiát akar, mely képes bárhol beavatkozni a világon – éppúgy mint az Egyesült Államok. Trump ugyan azt nyilatkozta, hogy az USA immár nem akar a világ csendőre lenni, de ezt kevesen vették komolyan. Azt a szándékát viszont nagyonis komolyan veszik Pekingben Trumpnak, hogy egyáltalán nem akarja, hogy Kína váltsa fel az Egyesült Államokat az első számú világhatalom szerep körében.

Tűzszünet az óriások háborújában

ki

-

2018-12-03

0

Ebben állapodott meg két és félórás eszmecsere után Donald Trump és Hszi Csinping Buenos Airesben, ahol mind a ketten részt vettek a G20 csúcstalálkozón. A világ 20 gazdasági nagyhatalma a maga részéről a WTO reformjában talált közös érdeket, és ez befolyásolhatja az USA és Kína kereskedelmi háborúját, mely egyáltalán nem ért még véget.

Tűzszünet 90 napra

Trump visszatartja magát és nem emeli a büntető vámokat 10-ről 25%-ra, ahogy azt korábban bejelentette. A kínaiak tehát megkönnyebbültek, mert január elsejétől húsbavágó tarifa növekedés lett volna, mely kiszoríthatta volna őket sok nehezen megszerzett piacról az Egyesült Államokban. Megkönnyebbültek az Apple részvényesei és főnökei is, mert elhárult a veszély a Kínában gyártott IPhone-ok és IPadek feje felől. Trump ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai kedvenc játékszereit sem kíméli, hogyha Kína nem enged a nagy vitában és nem csökkenti lényegesen az USA kereskedelmi deficitjét.

Kína azonnal növeli felvásárlásait az amerikai farmereknél

Az Egyesült Államok farmerei ugyancsak megorroltak Donald Trumpra, mert legjobb vevőjüket elijesztette. Peking ravasz kereskedelmi diplomáciával gyorsan átterelte a mezőgazdasági vásárlásait az Egyesült Államokból Latin Amerikába. Ennek több előnye is volt, mert egyrészt olcsóbban kapott gabonát vagy szóját, másrészt pedig Argentína például nála rendelt atomerőművet és nem az amerikaiknál! Most Hszi Csinping elnök megígérte: azonnal változtatnak és visszatérnek az amerikai farmerek jól ismert termékeihez. Nem rohad meg az exportra szánt gabona a raktárakban az USA-ban. További nagyszabású vásárlásokra tettek ígéretet például az energia szektorban, ahol Trumpnak komoly szponzorai vannak. Emiatt Irán és Oroszország járhat pórul, mert Kína a világ legnagyobb energia importőre, ha az USA ott előrelép, akkor ők háttérbe szorulhatnak. Ugyanettől tartanak Európában is.

Az USA és Kína Európa kárára állapodhat meg

Ezt jelezte előre Cecilia Malström asszony a Politico című brüsszeli portálon. Az EU kereskedelmi biztosának jóslata bejött bár a részletek még nem ismeretesek. A Reuters szerint a kínaiak elsősorban a mezőgazdaságban és az energiaszektorban vásárolnak majd sok amerikai árut, hogy egy kicsit összébb záruljon az olló az export és az import között. Hol van itt a látványos eredmény? Trumpnak mindig kell valami, amivel kiállhat a TV elé. A kínaiak meg is találták:

Betiltják a fentanil exportját az USA-ba

Ez a kábítószer állítólag egész lepusztult városrészeket elárasztott az Egyesült Államokban. Kínából importálták méghozzá félig-meddig legálisan. Most Hszi Csinping elnök vállalta az egész fentanil export teljes leállítását az Egyesült Államokba! Így aztán jó hangulatban ért véget a két és félórás nagyon várt amerikai-kínai csúcs Buenos Airesben.

Újabb csúcstalálkozók várhatóak

Ezt Vang Ji államtanácsos, Kína első számú diplomatája közölte az újságírókkal Buenos Airesben. Míg Larry Kudlow, Trump elnök gazdasági tanácsadója elhajtotta az újságírókat mondván megy a kormánygép addig Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet is volt sajtóértekezletet tartott. Nem szolgált szenzációkkal, de minden újságíró úgy érezhette kapott valamilyen morzsákat a csúcstalálkozóról. Kiderült Hszi Csinping elnök az együttműködésre és a közös érdekekre helyezte a hangsúlyt és Trump nem mondott ellent. Persze ez csak színjáték a valós tárgyalásokat Liu Ho miniszterelnök-helyettes folytatja Steve Mnuchin pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen végzett, ezért remekül ismeri az amerikai gondolkodást. A másik oldalnak halvány fogalma sincs a kínaiak gondolkodás módjáról, és ez nagy előny a tárgyalásokon. Amelyek most tűzszünethez vezettek Buenos Airesben. 90 napig szünetel a tarifa háború az USA és Kína között. A kínaiak elérték azt, amit akartak. Cserébe Trump ígéreteket kapott, amelyekből senki sem tudja, hogy mennyi valósul meg, azt meg végképp nem, hogy mikor…

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

FüHü

-

2018-12-01

0

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

3000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csinping elnök. Azt hangsúlyozta, hogy Kína sohasem zárkózik be újra! A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval illetve annak tagállamaival.

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem, még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. A világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

Az Új Selyemút egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel?! Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figaronak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőle? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most a feltörekvő Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének. Ven Csiapao ugyanis megígérte, ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

Li Kocsiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Pekingben hosszú távú stratégiát követnek. Orbán Viktort már 2009-ben meghívták, hogy megváltoztassák nézeteit Kínával kapcsolatban. A korábbi kritikát fel is váltotta a lelkes együttműködési szándék.

Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. Ugyanakkor reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest. A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van. Brüsszel és Peking együtt akarja megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezik a G 20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csinping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: amikor szemtől szembe állnak majd, akkor az USA elnöke mögött nem lesz senki viszont Kína számíthat (egy alaposan megosztott Európa) feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.

Trumpnak áll a zászló kereskedelmi háborúban?

ki

-

2018-11-25

0

Trumpnak áll a zászló kereskedelmi háborúban?

14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak. A China Daily beszámol arról, hogy Pekingben a kereskedelmi minisztérium szóvivője sietett cáfolni az amerikai állításokat, és hangsúlyozta a szabadkereskedelem körülményei között is garantálni lehet a nemzetbiztonságot!

Korábban Donald Trump csak azért hivatkozott a nemzetbiztonságra a kereskedelmi háborúban, mert a WTO szabályai szerint ezzel a legegyszerűbb megindokolni a szankciókat. De most nem erről van szó hanem arról az ipari kémkedésről, melyet Kína elképesztő méretekben folytatott az USA-val szemben. Az NSA főnöke kijelentette 2014-ben: ez a világtörténelem legnagyobb anyagi transzfere – minden ellenszolgáltatás nélkül!

2015-ben az USA megállapodott Kínával

Megszüntetjük az államilag szervezett ipari kémkedést az USA-ban! – ígérték meg Hszi Csinping elnök emberei a Fehér Házban nem sokkal azelőtt, hogy a Mennyei Birodalom első embere amerikai földre lépett volna. Senki nem akart hinni nekik Amerikában, de Peking betartotta azt, amit ígért! Hosszú tanulmányban indokolja meg a Wired című általában igen jólértesült portál azt, hogy miért? Elkapták Kína mesterkémét, Szu Pint, aki kitálalt az enyhe ítélet reményében. Erre Pekingben átszervezték a hírszerzést. Korábban a katonák domináltak, de Hszi Csinping elnök megrendszabályozta őket. Helyükre lépett az állambiztonsági minisztérium. Ők kezdték újra az ipari kémkedést – ipari méretekben. Pekingben azután döntöttek így, hogy Trump megindította a kereskedelmi háborút.

A protekcionista gazdaságpolitika előnyös az USA-nak

Ezzel a meglepő állítással szolgál az Econpol Europe kutató intézet, mely a kereskedelmi háborút elemzi az USA és Kína között. Trump elnökön kívül szinte mindenki más azt állítja: a protekcionista gazdaságpolitika őrültség, mert egy kereskedelmi háborúban mindenki rosszul jár! Nem így van – közlik a kutatók, akik a Deutsche Welle közszolgálati portálnak magyarázzák el, hogy miért jó Amerikának Trump protekcionista gazdaságpolitikája. Mindenekelőtt megnézték a számokat. Az USA 250 milliárd dollár értékű kínai exportot sújt szankciókkal míg Kína 60 milliárd dollár értékű amerikait. Minthogy az USA deficitje óriási, nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem tudnak olyan megtorlást alkalmazni mint Washington. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a kínaiak álljak a megnövekedett költségek 75%-át, ebből pedig Amerikának 18,4 milliárd dollár haszna keletkezik. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a kínaiaknak az amerikai high tech „importjára” mindenképp szükség van. Hszi Csinping elnök ugyan kiadta a jelszót, támaszkodjunk a saját erőnkre ezen a területen is, de ez egyelőre inkább vágyálom mint valóság. Marad az ipari kémkedés …

Trump-Hszi Csinping találkozó Argentínában

A két világhatalom vezetője állítólag kedveli egymást. Legalábbis így értesült a hongkongi South China Morning Post. Elég lesz-e ez egy megállapodáshoz az USA és Kína között Argentínában, ahol a G 20 vezetői gyülekeznek a hónap végén? A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – mondta Trump elnök arra a telefon beszélgetésre hivatkozva, melyet Hszi Csinping elnökkel folytatott. Nemrég Washingtonban járt a kínai hadügyminiszter és Peking első számú diplomatája, hogy tisztázzák a nemzetbiztonsági kérdéseket Trump embereivel. Mike Pence alelnök Szingapúrban fenyegette meg Kínát, ha nem lesz megállapodás, akkor kétszeresükre nőhetnek a szankciók. Az Econpol Europe tanulmánya szerint a jelenlegi szankciók mellett 37%-al csökkenhet a kínaiak exportja az USA-ba. Ez oda vezethet, hogy az olló zárul vagyis kisebb lehet az amerikai kereskedelmi deficit 17%-kal.

A nevető harmadik

Ha ketten háborúznak, akkor a kívülállók jól is járhatnak. Ennek a nyilvánvaló igazságnak nézett utána a japán Nomura. Kiderült, hogy a Kína elleni amerikai szankciókból elsősorban Malajzia profitál, de bőven jut Japánnak, a Fülöp szigeteknek és Vietnamnak is. Washingtonban ugyanis ravaszul állították össze a szankciós listát. Olyan áruk szerepelnek rajta, melyek máshol is beszerezhetők nemcsak Kínában. Sokan profitálnak tehát Trump kereskedelmi háborújából, de egy nagy vesztes van: Kína. Érthető, ha Hszi Csinping elnök meg akar állapodni mielőtt a kereskedelmi háború végképp elfajul. Persze Pekingben is felmerült a gondolat: Amerikán kívül is van élet, de ez már egy másik történet …

Háború vagy béke – Kissinger Pekingben

ki

-

2018-11-11

0

Hszi Csinping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében. Az USA és Kína viszonya a leglényegesebb a világbéke szempontjából – mondta Kissinger Pekingben a China Daily beszámolója szerint. Most Kína első embere arra készül, hogy találkozik Donald Trumppal Argentínában, a G 20 csúcsértekezleten. Közben dúl a kereskedelmi háború. Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai importot büntető vámmal sújt, ha nem lesz megegyezés Argentínában. A tét nagy hiszen a globális gazdaság két titánja küzd egymással.

Vasfüggöny ereszkedhet le az USA és Kína között. Erre figyelmeztetett Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik válópert sürgetnek Kínával, mert Pekinget tekintik fő ellenfélnek. Ha Kína nem változtat az eddigi szokásain, akkor felerősödhetnek a hangok arra, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le Kína körül – hangsúlyozta az USA volt pénzügyminisztere a CNN szerint.

Hszi Csinping kínai elnök azt hangoztatta, hogy Kína akkor tud megállapodni az Egyesült Államokkal, ha Washington figyelembe veszi Peking saját érdekeit is! Hszi Csinping elnök és Donald Trump nemrég telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezt követően Trump kijelentette: a kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – e kijelentés nagyon nagy önbizalomra vall, aminek legalábbis szóban és twittben nincs híján az elnök. A két elnök legközelebb Argentínában találkozik egymással a G 20 csúcstalálkozón november végén. Az előkészítés gőzerővel folyik. Szerdán Washingtonban Kína első számú diplomatája John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt. Yang Jiechi /Jang Csiecsi/ tagja a Politikai Bizottságnak vagyis rangban a külügyminiszter fölött áll.

Pénteken magasrangú kínai küldöttség érkezik Washingtonba, ahol megkezdődik az amerikai-kínai stratégiai egyeztetés. Ott lesznek a katonák és a diplomaták mindkét részről. A kínai hadsereget a hadügyminiszter képviseli. Neki ez a dolga. Pekingben a hadügyminiszter nem a hadsereg valóságos feje, hanem egyfajta diplomáciai küldetést lát el. Ő tárgyal a külföldi katonai vezetőkkel. A fegyveres erők irányítása a Központi Katonai Bizottság kezében van. Ennek feje nem más mint maga Hszi Csinping elnök, Kína első embere. A kereskedelmi háború könnyen valóságos háborúvá válhat – figyelmeztetett nemrég Jack Ma. Kína leggazdagabb embere, az Alibaba alapító atyja a múlt kínos tapasztalatait idézte éppúgy mint most Kissinger Pekingben. Ezért Trump és Hszi Csinping találkozójának igen nagy a tétje Argentínában, ahol a G 20 csúcson a világ nagyhatalmainak vezetői szemtől szembe kerülnek egymással és a történelmi felelősségükkel.

Trump: megállapodhatunk Kínával

FüHü

-

2018-11-03

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

Pompeo: Kína a fő ellenfél

FüHü

-

2018-11-01

0

Az Egyesült Államok külügyminisztere azzal vádolta meg Kínát, hogy az nem tartja be a nemzetközi jogszabályokat. Ez meglehetősen ironikus hiszen Donald Trump elnök az, aki az America First elv alapján megsérti a nemzetközi jogszabályokat. Pompeo elsősorban a szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg a kínaiakat, akik előszeretettel koppintják le a külföldi termékeket, hogy aztán saját áruként adják el miközben nem fizetnek szabadalmi díjat.

A kínaiak adósság csapdába ejtik a gyanútlan afrikai és latin-amerikai országokat. Pompeo szerint a kínaiak gyors előrenyomulása Afrikában és Latin Amerikában azzal jár, hogy az ottani országok teljesen eladósodnak és így függő viszonyba kerülnek Pekingtől. Azt nem tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője, hogy Afrika és Latin Amerika államai épp azért fordultak Kínához, mert a nyugati nagyhatalmak – élükön az Egyesült Államokkal – ugyanezt a módszert alkalmazták.

Trump elnök Argentínában a G 20 csúcstalálkozó keretében cserél eszmét legközelebb Hszi Csinping elnökkel. Ha nem sikerül megállapodni, akkor újabb amerikai szankciók jönnek – fenyegetőzött már jó előre az Egyesült Államok elnöke. A világ két legnagyobb gazdasági erejének összecsapása az egész globális gazdaság egyensúlyát fenyegetheti- erre hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap. Sanghajban a jövő héten nyílik a nagy import expó, melyet személyesen Hszi Csinping elnök nyit meg. Magyarország is a díszvendégek között lesz – éppúgy mint Németország vagy Oroszország. Az USA nem lesz jelen Sanghajban mint díszvendég, mert Donald Trump szankciói súlyos gondokat okoznak a világ második legnagyobb gazdaságának, Kínának.

Az ellenségek szövetsége – Japán és kínai együtt az USA ellen?

ki

-

2018-10-26

0

Az ellenségek szövetsége – Japán és kínai együtt az USA ellen?

Hét év után most először látogat el japán miniszterelnök Pekingbe, ahova több 500 üzletember kíséri el. A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságának vezetői a két állam kapcsolatain túl a közös globális perspektívákat vizsgálják meg. Hszi Csinping és Abe Sinzo az elmúlt években gyakran találkozott egymással különböző nemzetközi fórumokon. Nemrég Brüsszelben tartottak Európa-Ázsia fórumot, melyen Japánt Abe Sinzo miniszterelnök, Kínát pedig Li Kocsiang kormányfő képviselte. Kína miniszterelnöke, aki a Mennyei Birodalom második számú vezetője, májusban tett látogatást Tokióban.

Belép-e Kína a csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetbe?

Amint Trump beköltözött a Fehér Házba máris azt közölte: az USA kimarad a Csendes óceáni szabadkereskedelmi (TPP) övezetből. Japán vezetésével mégiscsak létrehozták azt. Olyannyira, hogy Japán miniszterelnöke felszólította Nagy Britanniát: a brexit után lépjen be hozzájuk! Hasonló felkérést az 1,4 milliárd lakosú Kína valószínűleg nem kap, de tárgyalások kezdődhetnek a tagságról. Japán és Kína kereskedelmi fogalma meghaladja a 300 milliárd dollárt! A huszadik században a két ázsiai óriás sokáig ellenségként állt szemben egymással. Most azonban mindkét fél a komplementer jelleget hangsúlyozza. A 125 milliós Japán technológiai nagyhatalom míg Kínát egyre inkább sújtja az amerikai diszkrimináció ezen a téren. Trump America First politikája mindkét ázsiai óriást irritálja. Ettől persze még nem fogják megszeretni egymást, de a közös érdekek alapján együttműködhetnek – akár Amerikával szemben is. Japán persze továbbra is számít arra, hogy Amerika megvédelmezi bármilyen kínai katonai fenyegetéssel szemben, de Trump mindezért egyre több pénzt kér! Így aztán olcsóbb kibékülni Kínával, amely most maga is épp bajban van – és épp az Egyesült Államok miatt?!…

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

FüHü

-

2018-08-09

0

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Jelenleg a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkara Pejtaho üdülőkomplexumban nyaral. Ami igazán aggasztja őket az Donald Trump amerikai elnök, akiről egészen a legutóbbi időkig azt hitték, hogy csak blöfföl, amikor kereskedelmi háborút emleget. Aztán jöttek a szankciók, melyekre Peking válaszolt. Ebből nem sok jó jöhet ki – döbbentek rá a Tiltott Városban, ahol nemrég még vendégül látták Trumpot. Aki persze ügyesen rejti el valódi szándékait a bombasztikus kijelentések mögé.

A reformok atyja, Teng Hsziaoping azon a véleményen volt, hogy

„rejtsük el a valódi szándékainkat és ne mutassuk meg valódi céljainkat”.

A mostani első ember,

Hszi Csinping más véleményen van: ő meglehetősen nyíltan képviseli Kína világhatalmi terveit.

Ebben fő támogatója a propagandafőnök Wang Huning szociológia professzor, aki jól ismeri Amerikát, tanult, sőt tanított is ott, miközben annak az ősi kínai gondolatnak a híve, hogy Kína vezető szerepre jogosult mind a globális politikában, mind pedig a világgazdaságban, lévén egyben a világ legnépesebb állama.

Hszi Csinping a tavaly őszi pártkongresszuson vitte be a legfelső vezetésbe a kínaiak nagyságának a hívét. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságába eddig csak úgy lehetett bekerülni, hogy valaki bizonyított egy tartomány vezetésével. Wang Huning nem járta ki ezt az iskolát. Viszont ő tervezte az Új Selyemút programot és a Kína 2025 koncepciót, mely nem kevesebbet állít mint hogy Kína szükségképp hamarosan a világ első számú nagyhatalma lesz.

Emiatt rágtak be az amerikaiak, akik egyáltalán nem kívánnak lemondani erről a vezető szerepről

– állítja Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a Politikai Bizottságnak, de az Állandó Bizottságba nem került be. Viszont a Harvard egyetemen diplomázott, és ő vezeti azt a küldöttséget, amely a kereskedelmi ellentétekről tárgyal az amerikaiakkal. A tárgyalások titkosak, de Larry Kudlow, Trump gazdaságpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta:

kínai partnere rugalmasabb lenne, ha Pekingben ezt megengedné Hszi Csinping elnök.

Trump elnök unokája kínai nyelvű verssel köszöntötte videóról Pekingben a Tiltott városban Hszi bácsit. Ezek után Pekingben sokan azt hitték, hogy minden rendben van. Majd jöttek a szankciók. Trump már a teljes kínai exportot meg akarja vámolni.

Pekingben most nagy a bizonytalanság a válaszolt illetően.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

Sokan abban reménykednek, hogy Trump kemény szankciói csak határidős ügyletek. A novemberi választásokig tartanak amikor eldől, hogy megőrzi-e a többséget a republikánus párt a kongresszusban.

De hát addig is kell valamit lépni. A propagandát máris érezhetően visszafogták. Azt a kínai közgazdász professzort, aki a legnyíltabban képviseli a „China First” álláspontot, bírálatok érték Kínában. Hu Angang nyíltan hirdeti Kína különleges szerepét a világtörténelemben, s elsősorban azért vált a bírálatok tárgyává, mert nézetei remek lehetőséget kínálnak Trumpnak, hogy eladja saját America First elképzelését.

Kína kereskedelmi többlete ugyanis csakugyan óriási az Egyesült Államokkal szemben. A Kína 2025 program pedig nyíltan lefekteti, hogy a mesterséges intelligencia terén a Mennyei Birodalom az első helyre törekszik.

Ezt csináljuk, de ne mondjuk ki

– ez a vezetés többségének a véleménye Pekingben, ahol többen a propaganda irányítójának a fejét követelik. Kevéssé valószínű, hogy Hszi Csinping elnök beáldozza hű hívét, Kína nagyságának elszánt hirdetőjét a politikai harcokban. De visszafoghatja őt, hogy kevesebb muníciót adjon Donald Trumpnak a kereskedelmi háborúban Kína ellen.

Címke: Hszi Csinping

Weber: az USA és Kína kereskedelmi háborúja esély Európa számára

Az USA és Kína kereskedelmi háborúja felértékeli az EU-t

A szárazföldi hadsereg létszáma immár a felénél is kevesebb a hadsereg összlétszámánál – büszkélkedett az Új Kína hírügynökség. Hszi Csinping elnök négy éve fogalmazta meg a reform lényegét a hadsereg számára létrehozva két új haderő nemet.

Mindenekelőtt az informatikai hadviselés

Tűzszünet 90 napra

Kína azonnal növeli felvásárlásait az amerikai farmereknél

Az USA és Kína Európa kárára állapodhat meg

Betiltják a fentanil exportját az USA-ba

Újabb csúcstalálkozók várhatóak

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

2015-ben az USA megállapodott Kínával

A protekcionista gazdaságpolitika előnyös az USA-nak

Trump-Hszi Csinping találkozó Argentínában

A nevető harmadik

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA