Kezdőlap Címkék Hőség

Címke: hőség

Ilyen hatással lehet a klímaváltozás Magyarországra

0

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot Magyarországon – erre hívják fel a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja.

Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója, Málnási Tibor, az OKI munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője tanulmánya egy

16 éven át tartó kutatás összegzése.

A munkacsoportot Páldy Anna vezette, a tanulmány a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.

Azt írják: a Magyarországon 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyerekek.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte,

Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan hőség

– olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.

A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Magyarországon elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. A tanulmány szerint az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után

akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, a parlagfű, a legtovább virágzó gyom pedig akár november közepéig is szórhatja virágporát.

Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.

A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Magyarországi vizsgálatok is bizonyították, hogy

a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységek, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályok, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottságot.

A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is.

Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére.

Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre – olvasható a cikkben.

A három legforróbb év egyike az idei

0

Az időjárási mérések 1880-as kezdete óta mért három legforróbb év egyike lesz valószínűleg a 2017-es esztendő – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az idei lehet továbbá az El Nino légköri jelenség nélkül telt évek közül az eddigi legmelegebb a világon.

Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint 2017 lehet zsinórban a harmadik legforróbb év 2015 és 2016 után, ráadásul úgy, hogy az előző kettőtől eltérőn, a 2017-es évet nem kísérte a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség.

A WMO az ENSZ hétfőn kezdődött klímakonferenciájához időzítette bejelentését. A találkozón csaknem 200 nemzet 25 ezer tudósa, követe és környezetvédelmi aktivistája vesz részt, hogy

közösen kidolgozzák a 2015 decemberében, Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket.

A két évvel ezelőtti klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett “törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot. Csakhogy Donald Trump bejelentette: az USA kilép az egyezményből.

A WMO szerint a klímaváltozásért elsődlegesen felelős tényezők, úgy mint a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése, a globális tengerszint-emelkedés és az óceánok savasodása, 2017-ben is változatlanul jelen voltak.

Január elejétől szeptember végéig a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 fokos átlagnál.

A 2013 és 2017 közötti ötéves időszak átlaghőmérséklete pedig több mint egy fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket.

A WMO szerint 2017-ben az átlagosnál jóval gyakoribb esőzések sújtották egyebek között Kína nyugati részét, Dél-Amerika déli részét és az Egyesült Államok egyes területeit, továbbá az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is jelentősen elmaradt a szokásos átlagtól.

A szakemberek szerint valószínűleg a 2017-es lesz az eddigi legforróbb olyan év, amelyet nem kísért az El Nino jelenség, amely az elmúlt években szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.

MTI/FüHü

Visszatér a hétvégére a kánikula

0

Augusztus utolsó hétvégéjén visszatér a kánikula, akár 35 fok is lehet. Sok lesz a napsütés, de helyenként lehet zápor, zivatar.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott előrejelzése szerint pénteken is már 29-33 fok lehet, de a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben még több lehet a gomolyfelhő, itt délután, estefelé zápor, zivatar is előfordulhat.

Szombaton is sok lesz a napsütés. Északon délután, este több lehet a gomolyfelhő, és ott néhol zápor, zivatar is kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 12-18,

a legmagasabb hőmérséklet 30-35 fok között valószínű.

A sok napsütés mellett vasárnap is főként az ország északi felén alakulhat ki zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak zivatar környezetében lehet erős a szél. A leghidegebb órákban 14-19 fok lehet. A nappali maximumok 30-35 fok között alakulnak.

Visszatér a kánikula

0

Tartós hőség miatt Budapestre és nyolc megyére ismét figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Budapesten, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Tolna megyében van érvényben az elsőfokú figyelmeztetés.

A napi középhőmérséklet várhatóan meghaladja a 25 Celsius-fokot.

A legmagasabb hőmérséklet 29-34 fok között valószínű.

Késő estére 19-26 fok közé hűl le a levegő.

A Bakony környékén, illetve a keleti, északkeleti határvidéken kisebb zivatar is lehet.

Csak egyszer volt az ideinél nagyobb hőség

0

Csak a 2007-es kánikula idején volt ennél nagyobb a forróság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint (amelyet az MTI idéz) az 1981 óta számított időszakban az idén július 31-étől augusztus 6-áig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt.

Idén nyáron már két hőhullámos időszak is volt: július 20. és 23. között másodfokú,

július 31-étől augusztus 6-áig pedig a legmagasabb fokú hőségriadó kihirdetésére is szükség volt.

Átmeneti felfrissülés után augusztus 9-étől három napon keresztül ismét nagy forróság jellemezte a régiót.

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett. Az elemzés szerint

az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele régiónkban a meleg hőmérsékletekhez köthető szélsőségek gyakoribbá válása.

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém magas hőmérsékletű napok.

Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi maximumhőmérséklet a 35 fokot is meghaladja.

A közeljövőben nyaranta legfeljebb három, az évszázad végére viszont már átlagosan akár kilenc napon is várhatóak extrém hőmérsékletek. Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimumhőmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoribbak lesznek a jövőben.

Az emberi szervezetre nagy megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napokból álló hőhullámos időszakokból nemcsak több várható, hanem az átlagos hosszuk is növekedni látszik a modelleredményekben. Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hőségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. század második felében pedig akár évente előfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hőségriadók.

MTI/FüHü

A mai volt az év eddigi legmelegebb napja

0

Megdőlt a fővárosi melegrekord, az országos hőmérséklet is megközelítette a több mint száz éve mért legmagasabb értéket.

A meteorológiai szolgálat az MTI-vel azt közölte, hogy Budapesten mostanáig 36,7 fok volt a fővárosi csúcsérték, amelyet 1921-ben mértek. Újpesten viszont délután

39,7 fok volt.

Az országos csúcs végül nem dőlt meg, bár már többfelé emelkedett 40 fok köré a hőmérséklet. Az augusztus 4-én mért országos melegrekord 40,5 fok, amelyet 1905-ben Orosházán rögzítettek. Ma

Kübekházán volt a legmelegebb, 40,3 fok.

Az előrejelzés szerint az északnyugati megyékben már szombatra pár fokot mérséklődik a hőség. Máshol viszont marad a kánikula. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 18-24 fok között várható, de a nagyobb városokban ennél melegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet jellemzően 31-38 fok között alakul.

Nem lesz kamionstop a hőség miatt

0

A rendkívüli melegre tekintettel a nemzeti fejlesztési miniszter felfüggesztette a teherautók szombat-vasárnapi közlekedési tilalmát. Ezzel lehetővé válik, hogy a valamivel enyhébb éjszakai hőmérsékletben vigyék szállítmányaikat.

A nehéz tehergépkocsik a tartós kánikula miatt, egészségvédelmi és közlekedésbiztonsági okokból szombaton és vasárnap korlátozás nélkül közlekedhetnek a magyarországi utakon –adta közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A sofőrök a vezetési és pihenőidő betartása mellett hosszabb megszakítás nélkül teljesíthetik szállítási feladatukat,

nem kell a nagy hőségben a kocsijukban, parkolókban várakozniuk.

A kamionstop felfüggesztése lehetőséget ad akár arra is, hogy a nehéz teherautók az enyhébb esti, éjszakai órákban induljanak útnak.

A kamionstop szombaton 15 órától vasárnap 22 óráig lenne érvényben a mostani hétvégén is. Az EMMI országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára azonban az érkező hőhullám miatt 3. fokozatú hőségriasztást rendelt el vasárnap éjfélig. A nehéz teherautók hétvégi forgalomkorlátozását a nemzeti fejlesztési miniszter a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével veszélyhelyzetben átmenetileg felfüggesztheti.

MTI/FüHü

Lapszem – 2017. augusztus 4.

Jó reggelt, mindenkinek! Ma csúcsot dönt a meleg, mi már itt vagyunk, és a lapszemle is megérkezett.

Bizonytalanságban tartják a kórházak vezetőit

Megzsarolt kórházigazgatókról ír a Népszava. Miután a kórházakban is tart a szabadságolás, a főigazgatók egy része talán még nem is értesült róla, hogy állást ajánlott neki a humán tárca vezetője. Ugyanis augusztus első napjaiban érkezett meg az új munkaszerződés azokhoz a kórházigazgatókhoz, akiknek július végén lejárt a megbízatásuk.

Azok közül, akik már olvasták a Balog Zoltán miniszter által aláírt szerződést, többen meglepődve észlelték, hogy az évek óta hivatalban lévő főigazgatók augusztustól „csak” három hónapos próbaidővel folytathatják vezetői munkájukat. E dokumentum szerint az is meglehetősen ködös, hogy pontosan mennyi ideig tölthetik majd be posztjukat. A munkaszerződésben ugyanis az van, hogy „a megbízás a főigazgatói pályázatok kiírásának eredményes lezárásáig vagy legfeljebb 5 évre” szól.

Csakhogy azt senkivel nem közölték, hogy kinek a posztját kívánják megpályáztatni, s kiét nem. A papír aláírásával lényegében tudomásul veszik, hogy a kórházfenntartó bármikor kiírhat posztjára pályázatot.

A budapesti MSZP szembe megy Botkával

Függetlenül attól, hogy Botka László javaslatára a XIII. kerületi polgármesterre, Tóth Józsefre bízták a fővárosi választási felkészülést, a budapesti MSZP-elnökség egy nappal később hivatalosan is megnevezte saját kampányfelelőseit – értesült a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a Kunhalmi Ágnes vezette testület szerdán délután ült össze, és a párt alapszabályának megfelelően őt magát mint elnököt jelölték a fővárosi választási bizottság élére, míg Őrsi Gergely ügyvezető alelnököt kampányfőnöknek.

A feladatok kiosztásában – információink szerint – nem szerepel Tóth József neve, bár a döntést még jóvá kell hagynia a budapesti párttanácsnak is.

Magyarország helyben segíti az üldözött keresztényeket

Gyógyszerszükséglet fedezésével, megrongált lakóházak helyreállításával és speciális ösztöndíjjal is támogatja hazánk az üldözött keresztényeket – olvasható a Magyar Hírlapban. Emellett helyettes államtitkárságot hozott létre a háború sújtotta országokban élő keresztények megsegítésére.

A Magyar Közlöny április 28-i számában megjelent kormányhatározat szerint a rendkívüli kormányzati tartalék terhére több mint egymilliárd forintot különítettek el az üldözött keresztényeknek nyújtott célzott támogatások finanszírozására. Ennek részeként Orbán Viktor miniszterelnök és II. Ignác Efrém szír ortodox pátriárka még februárban arról állapodott meg, hogy hazánk egy-egy millió euróval támogatja az antióchiai szír ortodox és katolikus egyházak munkahelyteremtő, karitatív és humanitárius tevékenységét.

Szintén a támogatások része az a megállapodás, amelyet Balog Zoltán, a humántárca vezetője és Bashar Matti Warda érsek májusban kötött. Ennek alapján a kormány száznegyvenötmillió forintnyi támogatásból biztosítja az iraki Erbil városában található Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét.

Nem oldódtak meg az ellentétek a szocialistáknál

Nem oldódtak meg az ellenzéki szövetségi politikával kapcsolatos kérdések azzal, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László a nyilvánosság előtt kibékült Molnár Zsolt elnökségi taggal – tudta meg a Magyar Idők.

Egyöntetű megnyugvás övezi az MSZP-ben, hogy Botka László a nyilvánosság előtt kibékült az általa korábban leárulózott Molnár Zsolttal, és ezzel megszűnt a sajtón keresztüli üzengetés.

A Magyar idők szerint a pártban ugyanakkor nagy a tanácstalanság, hiszen ezzel egyáltalán nem oldódtak meg a szövetségi politikával kapcsolatos kérdések. Mint egyikük fogalmazott: „Laci hiába simította el most az ellentéteket, ettől még nem látszik a hogyan tovább”. Azért sem, mivel Molnár Gyula pártelnök hiába hívta egyeztetésre a haragos feleket, a raportból nem lett semmi. Itt is Botka akarata érvényesült, csakúgy, mint a szegedi „béketárgyaláson” Molnár Zsolttal szemben.

40 fok: újabb melegrekordok dőltek meg

0

A csütörtök hajnali országos rekord után napközben újabb melegrekordok dőltek meg; Békéssámsonban 40,1 Celsius-fokig melegedett a levegő – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-t.

Budapesten mostanáig 37,8 fok volt az augusztus 3-ai csúcshőmérséklet. Ma viszont a város több pontján is melegebb volt ennél, a legmelegebb Újpesten: 38,7 fok.

Megdőlt az országos napi melegrekord is:

Békéssámsonban 40,1 fok volt.

Az OMSZ előrejelzése szerint a hétvégén tovább fokozódik a hőség, többfelé lehet 40 fokos meleg, és

helyenként a leghidegebb órákban is 25 fok várható.

Vasárnap este érkezhet meg egy hidegfront, amelynek hatására a jövő hét elején pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, de ennek mértéke még bizonytalan.

Így reagált egy bisztro a hőségre

0

Kedves gesztussal reagált egy nyíregyházi bisztro a hőségre: kitettek két kancsó citromos vizet, mellé műanyag poharakat, a pulton egy felirattal: „állj meg egy pohár vízre, vigyázunk rád.”

Vigyázzatok magatokra, mi is vigyázunk rátok ;)🌞🏖💥💦🔆😍

Közzétette: Bistro 69 – 2017. augusztus 3.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK