Kezdőlap Címkék Hőség

Címke: hőség

A párás hőség hamarosan lakhatatlanná teszi a Föld egy részét

“A rendkívüli hőség abnormális”- hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Ha minden így megy tovább, akkor hamarosan egyes térségek élhetetlenné válhatnak a hőség és a pára miatt – írta a NASA jelentése.

2,4 milliárd ember – a világ dolgozóinak 70%-a olyan régióban él, ahol nagyon magas a hőség kockázat – közölte az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint Afrikában ez a munkaerő 93%-ára vonatkozik, az arab államokban pedig 84%-ra. A hőség évente 23 millió balesetet okoz a globális gazdaságban évente és legkevesebb 19 ezer ember emiatt hal meg minden évben.

“Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!”

– kérte az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres.

Tavaly június óta minden hónap hőségrekordot döntött – jelezte az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központja, amely arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon.

2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik

Erről közölt tanulmányt a NASA, amely műholdak segítségével elemezte a klímaváltozást. A hőség olyan pára buborékokat hozhat létre a közeli jövőben, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat – hívja fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet tanulmánya, mely rámutat arra, hogy amennyiben hat óránál tovább 35 fokos hőmérséklet idején pára buborék alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot.

Az elmúlt 15 év során néhány szubtrópusi területen ez már be is következett!

Hol fenyeget a legnagyobb veszély a NASA modellje szerint? Mindenekelőtt délkelet Ázsiában, ott is elsősorban Pakisztánban, azután az Arab/Perzsa öböl térségében. Ezeken a területeken 2050-re válhat élhetetlenné a világ a hőség és a tartósan magas páratartalom miatt. Ha minden így megy tovább, akkor már Brazília egyes régiói és Kína fejlett keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek 2070 táján. Sőt, az Egyesült Államok egyes régióit is sújthatja a tartós hőség – írja a NASA jelentése, amely hozzáfűzi, hogy ott a forróság  többnyire alacsony páratartalommal párosul, ez viszont aszályt és tűzvészt okozhat.

Kaliforniában most is óriási erdőtűz pusztít – jelentette a Reuters.

“Csak egyetlen éjszakát töltsenek el egy 30 fokos kórteremben!”

0

Csak egy éjszakára…

Gyóni Géza híres versében invitálta így a háborús döntéshozókat az első világháború idején amikor milliók veszítették életüket az értelmetlen négyéves háború idején. Most a NATO már tíz évre tervezi az ukrajnai háborút…

“Csak egy éjszakát töltsenek a 30 fokos kórteremben!”

Így invitálta az Orbán kormány döntéshozóit Szijjártó doktor Győrben. Úgy látszik a Szijjártó famíliának olyan tagjai is vannak, akik nem “Orbán Viktor első janicsárjai” mint a külügyminiszter, aki igyekszik 110%-ban túlteljesíteni  főnöke utasításait. Az eredmény: a magyar diplomácia még sohasem volt ennyire elszigetelt a nyugati világban az elmúlt évtizedekben.

Szijjártó doktor a nemzeti együttműködés rendszerének belső problémáira hívta fel a figyelmet:

“a hőség idején elviselhetetlen állapotok uralkodnak sok kórházban!”

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke szerint:

”Nincs ma olyan kórház Magyarországon, ahol ne jelentene komoly problémát a hőség!”

Szijjártó doktor meg is invitálta a döntéshozó politikusokat: töltsenek el egy éjszakát a kórtermekben, ahol harminc fok van!

Szijjártó doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy melegben az orvosok és az ápolók is gyakrabban hibázhatnak. Kásler Miklós, aki nemrég még miniszterként irányította az egészségügyet, ezzel kapcsolatban annyit mondott:

”korábban is 50 fokos műtőben dolgoztam 10-12 órát naponta, és most is ez a helyzet.”

Ez bizony a nemzeti együttműködés rendszerének totális csődje. Nem véletlen, hogy Győrben meg is bukott a hatalom orvos – polgármestere, és egy olyan újságírót választottak meg, aki gyakran hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hangzatos frázisai mögött szánalmas valóság lapul még Győrben is, ahol pedig sokkal kedvezőbb a kép mint Kelet Magyarországon.

Orbán Viktor tudatosan és szisztematikusan elhanyagolja az egészségügyet, melynek nincsen saját minisztériuma 2010 óta. Jelenleg épp a belügyminisztérium alá tartozik – erre a világon sehol nincsen példa!

Miért nem érdekli Orbán Viktort az egészségügy? Ebben a magyar miniszterelnök Thatcher asszonyt követi, aki neoliberális politikát folytatott ezen a téren is mondván: akinek fontos az egészsége az megfizeti a magán egészségügyet, a közszolgálati NHS pedig pontosan annyi pénzt kap, hogy ne menjen csődbe.

Orbán számára még egy fontos előnye van a gyengén teljesítő egészségügynek: ily módon problémamentesen megszabadulhat hűséges nyugdíjas választóitól, akikre csakis a választások idején van szüksége, utána már csak gondot jelentenek az államkincstárnak. Magyarországon a lakosság döntő többsége nem tudja megfizetni a magán egészségügyet, ezért az élete a szó szoros értelmében a hatalom kezében van. Ezekután aligha lehet csodálkozni azon, hogy a kiszolgáltatott emberek a hatalomra szavaznak hiszen nemcsak az egzisztenciájukat, de az életüket is kockáztatják, ha esetleg szembefordulnának vele.

Kultúrával a hőség ellen

A múzsák termében a Prado Múzeumban Madridban a szieszta végén előadások kezdődnek, ahol a hőség elől védve kulturális produkciókban gyönyörködhetnek a látogatók.

41 fokot is eléri a hőmérséklet Madrid utcáin júliusban és augusztusban, ezért gondolták azt a Prado Múzeum vezetői, hogy menekülőutat kínálnak a főváros lakosságának éppúgy mint a turistáknak: légkondicionált termekben élvezhetik a kultúrát miközben kint tombol a nyár, melyet már maguk a spanyolok sem viselnek el könnyen hiszen a klímaváltozás miatt egyre nagyobb a hőség és egyre tovább tart: már júniusban megkezdődött és nem biztos, hogy augusztusban vége lesz. A tenger mellett enyhíti a hőséget a szél, de Madrid az ország kellős közepén fekszik távol a tengerparttól.

Refugiate en la cultura!

Menekülj a kultúrába! Ez a program neve, amely ingyenes kulturális produkciókat kínál nemcsak a Pradoban, de a Reina Sofia és a Thyssen- Bornemissza múzeumokban is.

“Tudjuk, hogy a nyár nehéz időszak mindenkinek. Régebben nemigen voltak turisták Madridban júliusban és augusztusban, de mostanában egyre többen érkeznek, és megdöbbennek a hőségtől. Tudtuk, hogy ezeket a turistákat nem hagyhatjuk a forró utcákon júliusban és augusztusban, ezért találtuk ki ezt a programot. Ezért megnyitottuk a légkondicionált múzeumokat, könyvtárakat, kulturális központokat és mozikat” 

– nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának Madrid városának kulturális tanácsosa.

Rivera de la Cruz hangsúlyozta, hogy “Madrid lakói már tudják, hogy miképp védekezzenek a hőség ellen. Egészen egyszerűen otthon maradnak, és csak este mennek ki az utcára. A külföldi turisták viszont védtelenek. Miután kevés idejük van, kísértést érezhetnek arra, hogy bejárják Madridot a legnagyobb hőség idején. Ehelyett inkább azt ajánljuk nekik, hogyha csak pár napot töltenek Madridba, akkor menjenek el a Pradoba!”

A klímaváltozás már nagyon is érezhető Spanyolországban is, de sok turista nem számol ezzel: július – augusztusban keresi fel Madridot. “Nekik kínálunk alternatívát”- hangsúlyozza a kulturális tanácsos.

Mit jelent ez a gyakorlatban? El Yiyo flamenco táncot mutat be a Pradoban a Múzsák termében. Kezdetben sokan csodálkoztak, de most már megszokták, és a turisták lelkesen tapsolnak.

Amikor délután háromkor megszólal a gong, akkor sokan azt hiszik, hogy tűzriadó van vagy a gyerekek szórakoznak pedig csak így hirdetik meg az előadást.

“Nagyszerű volt amit ez a flamenco táncos műveit“

– dicsérte az előadást egy amerikai turista Tennessee államból.

Maga a flamenco táncos kezdetben tartott tőle, hogy a szokatlan környezetben nem lesz megfelelő  a fogadtatás, de kedvezően csalódott a közönségben: ”Ez egészen más mint a színpadon táncolni, de gyönyörű, és nagyon jó érzés itt bemutatkozni. Kezdetben tartottam tőle, hogy a közönség nem reagál kedvezően a flamenco zenére és táncra, de kiderült, hogy nagyon élvezik és elismerik a produkciót. Így tudjuk kultúrával legyőzni a hőséget” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának El Yiyo flamenco táncos, aki a madridi Prado Múzeumban lép fel a hőség idején.

Ilyen hatással lehet a klímaváltozás Magyarországra

0

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot Magyarországon – erre hívják fel a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja.

Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója, Málnási Tibor, az OKI munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője tanulmánya egy

16 éven át tartó kutatás összegzése.

A munkacsoportot Páldy Anna vezette, a tanulmány a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.

Azt írják: a Magyarországon 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyerekek.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte,

Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan hőség

– olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.

A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Magyarországon elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. A tanulmány szerint az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után

akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, a parlagfű, a legtovább virágzó gyom pedig akár november közepéig is szórhatja virágporát.

Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.

A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Magyarországi vizsgálatok is bizonyították, hogy

a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységek, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályok, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottságot.

A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is.

Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére.

Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre – olvasható a cikkben.

A három legforróbb év egyike az idei

0

Az időjárási mérések 1880-as kezdete óta mért három legforróbb év egyike lesz valószínűleg a 2017-es esztendő – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az idei lehet továbbá az El Nino légköri jelenség nélkül telt évek közül az eddigi legmelegebb a világon.

Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint 2017 lehet zsinórban a harmadik legforróbb év 2015 és 2016 után, ráadásul úgy, hogy az előző kettőtől eltérőn, a 2017-es évet nem kísérte a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség.

A WMO az ENSZ hétfőn kezdődött klímakonferenciájához időzítette bejelentését. A találkozón csaknem 200 nemzet 25 ezer tudósa, követe és környezetvédelmi aktivistája vesz részt, hogy

közösen kidolgozzák a 2015 decemberében, Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket.

A két évvel ezelőtti klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot. Csakhogy Donald Trump bejelentette: az USA kilép az egyezményből.

A WMO szerint a klímaváltozásért elsődlegesen felelős tényezők, úgy mint a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése, a globális tengerszint-emelkedés és az óceánok savasodása, 2017-ben is változatlanul jelen voltak.

Január elejétől szeptember végéig a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 fokos átlagnál.

A 2013 és 2017 közötti ötéves időszak átlaghőmérséklete pedig több mint egy fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket.

A WMO szerint 2017-ben az átlagosnál jóval gyakoribb esőzések sújtották egyebek között Kína nyugati részét, Dél-Amerika déli részét és az Egyesült Államok egyes területeit, továbbá az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is jelentősen elmaradt a szokásos átlagtól.

A szakemberek szerint valószínűleg a 2017-es lesz az eddigi legforróbb olyan év, amelyet nem kísért az El Nino jelenség, amely az elmúlt években szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.

MTI/FüHü

Visszatér a hétvégére a kánikula

0

Augusztus utolsó hétvégéjén visszatér a kánikula, akár 35 fok is lehet. Sok lesz a napsütés, de helyenként lehet zápor, zivatar.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott előrejelzése szerint pénteken is már 29-33 fok lehet, de a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben még több lehet a gomolyfelhő, itt délután, estefelé zápor, zivatar is előfordulhat.

Szombaton is sok lesz a napsütés. Északon délután, este több lehet a gomolyfelhő, és ott néhol zápor, zivatar is kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 12-18,

a legmagasabb hőmérséklet 30-35 fok között valószínű.

A sok napsütés mellett vasárnap is főként az ország északi felén alakulhat ki zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak zivatar környezetében lehet erős a szél. A leghidegebb órákban 14-19 fok lehet. A nappali maximumok 30-35 fok között alakulnak.

Visszatér a kánikula

0

Tartós hőség miatt Budapestre és nyolc megyére ismét figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Budapesten, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Tolna megyében van érvényben az elsőfokú figyelmeztetés.

A napi középhőmérséklet várhatóan meghaladja a 25 Celsius-fokot.

A legmagasabb hőmérséklet 29-34 fok között valószínű.

Késő estére 19-26 fok közé hűl le a levegő.

A Bakony környékén, illetve a keleti, északkeleti határvidéken kisebb zivatar is lehet.

Csak egyszer volt az ideinél nagyobb hőség

0

Csak a 2007-es kánikula idején volt ennél nagyobb a forróság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint (amelyet az MTI idéz) az 1981 óta számított időszakban az idén július 31-étől augusztus 6-áig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt.

Idén nyáron már két hőhullámos időszak is volt: július 20. és 23. között másodfokú,

július 31-étől augusztus 6-áig pedig a legmagasabb fokú hőségriadó kihirdetésére is szükség volt.

Átmeneti felfrissülés után augusztus 9-étől három napon keresztül ismét nagy forróság jellemezte a régiót.

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett. Az elemzés szerint

az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele régiónkban a meleg hőmérsékletekhez köthető szélsőségek gyakoribbá válása.

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém magas hőmérsékletű napok.

Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi maximumhőmérséklet a 35 fokot is meghaladja.

A közeljövőben nyaranta legfeljebb három, az évszázad végére viszont már átlagosan akár kilenc napon is várhatóak extrém hőmérsékletek. Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimumhőmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoribbak lesznek a jövőben.

Az emberi szervezetre nagy megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napokból álló hőhullámos időszakokból nemcsak több várható, hanem az átlagos hosszuk is növekedni látszik a modelleredményekben. Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hőségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. század második felében pedig akár évente előfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hőségriadók.

MTI/FüHü

A mai volt az év eddigi legmelegebb napja

0

Megdőlt a fővárosi melegrekord, az országos hőmérséklet is megközelítette a több mint száz éve mért legmagasabb értéket.

A meteorológiai szolgálat az MTI-vel azt közölte, hogy Budapesten mostanáig 36,7 fok volt a fővárosi csúcsérték, amelyet 1921-ben mértek. Újpesten viszont délután

39,7 fok volt.

Az országos csúcs végül nem dőlt meg, bár már többfelé emelkedett 40 fok köré a hőmérséklet. Az augusztus 4-én mért országos melegrekord 40,5 fok, amelyet 1905-ben Orosházán rögzítettek. Ma

Kübekházán volt a legmelegebb, 40,3 fok.

Az előrejelzés szerint az északnyugati megyékben már szombatra pár fokot mérséklődik a hőség. Máshol viszont marad a kánikula. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 18-24 fok között várható, de a nagyobb városokban ennél melegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet jellemzően 31-38 fok között alakul.

Nem lesz kamionstop a hőség miatt

0

A rendkívüli melegre tekintettel a nemzeti fejlesztési miniszter felfüggesztette a teherautók szombat-vasárnapi közlekedési tilalmát. Ezzel lehetővé válik, hogy a valamivel enyhébb éjszakai hőmérsékletben vigyék szállítmányaikat.

A nehéz tehergépkocsik a tartós kánikula miatt, egészségvédelmi és közlekedésbiztonsági okokból szombaton és vasárnap korlátozás nélkül közlekedhetnek a magyarországi utakon –adta közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A sofőrök a vezetési és pihenőidő betartása mellett hosszabb megszakítás nélkül teljesíthetik szállítási feladatukat,

nem kell a nagy hőségben a kocsijukban, parkolókban várakozniuk.

A kamionstop felfüggesztése lehetőséget ad akár arra is, hogy a nehéz teherautók az enyhébb esti, éjszakai órákban induljanak útnak.

A kamionstop szombaton 15 órától vasárnap 22 óráig lenne érvényben a mostani hétvégén is. Az EMMI országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára azonban az érkező hőhullám miatt 3. fokozatú hőségriasztást rendelt el vasárnap éjfélig. A nehéz teherautók hétvégi forgalomkorlátozását a nemzeti fejlesztési miniszter a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével veszélyhelyzetben átmenetileg felfüggesztheti.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK