Kezdőlap Címkék Horvátország

Címke: Horvátország

Diplomáciai vihar a Vihar miatt

0

Három izraeli vadászgép is részt vett egy horvátországi légi parádén, Szerbia tiltakozik emiatt.

A parádét ugyanis az 1995-ös Vihar hadművelet emlékére rendeztek meg: 23 évvel ezelőtt a horvát hadsereg nagy offenzívát indított meg a szerbek ellen. A harcok során több ezren meghaltak, köztük sok civil is. Több mint 250 ezer szerb menekült el Horvátországból.

A megemlékezésen Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök azt mondta: a Vihar a horvát nép és a horvát katonák teljes egységének ideje volt.

A szerbek viszont másképp látják ezt.

Alekszandar Vucsics szerb elnök egyenesen a holokauszthoz hasonlította a hadműveletet, szerinte a horvátok etnikai tisztogatást hajtottak végre.

Ez a számunkra olyan volt, mint egy hatalmas pogrom – mondta Szerbia izraeli nagykövete a Times of Israelnek. Szerinte a második világháború után ez volt a legnagyobb népvándorlás Európában – közben viszont diszkréten megfeledkezett arról, hogy

a szerbek csaknem egymillió koszovói albánt kényszerítettek menekülésre a délszláv háború idején.

A délszláv háború idején mindegyik oldalon követtek el háborús bűnöket. Hágában a Nemzetközi Törvényszék szerb és horvát háborús bűnösöket is elítélt, például Ratko Mladicsot vagy Ante Gotovinát – utóbbinak fontos szerepe volt a Vihar hadműveletben.

Az izraeli vadászgépek jelenléte a horvátországi parádén azt mutatja, hogy Benjamin Netanjahu kormánya fontosnak tartja a szövetséget egy NATO-tagállammal a Földközi tenger térségében. Miután Törökország egyre kevésbé megbízható NATO-szövetséges, ezért az USA szemében is felértékelődött a balkáni térség – elsősorban Románia és Horvátország. James Mattis amerikai hadügyminiszter nemrég Zágrábban találkozott a térség katonai vezetőivel. Izrael pedig a Földközi-tenger keleti medencéjében az Egyesült Államok legfőbb katonai szövetségese. Washingtonban a szenátus épp most hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros katonai segélycsomagot Izraelnek.

Mégiscsak a mi kutyánk kölyke!

A horvát focisták óriási sikerének hullámát igyekszik mindenki (értsd: politikusok) meglovagolni a lassan koldusbotra jutó országban. Főleg az államfő, aki lenyúlta a show-t és most már könnyebb dolga lesz, hogy a szélsőjobb élére álljon. Már régen ott van, csak még nem az élén.

Egy héttel ezelőtt állítólag félmilliós tömeg volt kint Zágráb utcáin, hogy Modrićékat bevárja a Jelašić bánról elnevezett főtéren. Több mint négy órát tartott az ezüst (Horvátországban ezt mindenki aranynak látja) fiúk utazása a Franjo Tuđman reptérről a belvárosba. A kapitány Luka Modrić mellett végig ott állt a Down-szindrómás fiú, akit a vébé legjobb játékosa igazán nagylelkű gesztusként karolt fel.

Egy egész ország (igaz kicsi) ünnepelt önfeledten, tegyük azonnal hozzá, minden különösebb incidens nélkül. És ekkor rázuhant a tömegre horvát valóság.

Színre, azaz a nyitott tetejű autóbuszra lépett, Marko Perković, ismertebb nevén Thomson,

aki az azonos nevű géppisztolytól kölcsönözte lődözős művésznevét.

Nem akárki felkérésére: Modrić és Dalić kapitányok invitálták a jeles énekes-szerzőt a nagyszámú publikum elé. Majd a főtéren együtt énekelték (Perković, a focisták és az önfeledt tömeg) Thomson egyik, a hitelesség kedvéért, szelídebb dalát.

Nos, a horvát szórakoztatóipar ezen képviselője csak azért nem lehetett jövedelmező exporttermék, mert több tisztességesebb európai országból (például Hollandia, Svájc) kitiltották. Thomson koncertjein kizárólag feketében lép fel (muzsikusai is) ezzel is érzékeltetve odaadását a hitleri horvát bábállam (Horvát Független Állam) pribékjeinek, az usztasáknak a kedvenc öltözékéhez. Kedvenc szórakozásuk pedig a gyilkolás volt.

Ezeken a meghitt dzsemborikon a közönség együtt tombol az előadókkal, a Za dom spremni! (Készen a hazáért – usztasa felkiáltás) vagy az Öld a szerbet! békés kinyilatkoztatásokkal. Az ilyen alkalmakkor elmaradhatatlan nóta címe is sokatmondó: Jasenovac i Gradiška Stara. Ezek voltak a második világháború során a horvát haláltáborok, amelyekben 80 ezer szerbet, zsidót, cigányt és horvátot mészároltak le, párját ritkító kegyetlenséggel. A végrehajtó usztasák között katolikus papok is felbukkantak.

Ez a Thomson volt a mindent elsöprő horvát népünnepély egyik főszereplője. Egyes értelmiségiek ezt követő kritikusabb megnyilvánulásait a kormánymédia a sárba taposta, volt és

azóta is tart a hazaárulózás és a még súlyosabb csetnikezés.

Horvátországban nincs helye senkinek sem, aki a hazafias indulattól nem tombol nemzeti örömében. Majdnem pórul járt a vébé utáni első parlamenti ülés levezető elnöke, az olasz kisebbség képviselője, Furio Radin, mert a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség egyik képviselője felelősségre vonta amiért nem azzal nyitotta meg az ülést, hogy gratulál a minden idők legnagyobb horvát sportsikere miatt. Radin kivágta magát és így nem keletkezett lincshangulat.

És akkor itt van még Kolinda Grabar-Kitarović is. Az elnökasszony, aki korábban a NATO-ban volt tisztségviselő (ez nem lebecsülendő, de a kulcsrendszer miatt felbecsülendő sem) és a Horvát Demokratikus Közösségnek az ellenjelöltje volt az addigi szociáldemokrata államfővel szemben.

És bejött: csinos hölgy, távolról jött, hazafi.

Kolinda, mert csak így nevezik Horvátországban eddig két kormányfőt nyűtt el és a harmadikat nyüvi. Tegyük hozzá, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül választják, de a nagypolitikába aligha szólalhatna bele. Kolinda, természetesen, alkotmány ide vagy oda, kivétel. A szociáldemokrata Milanović eltávolításában aktív szerepet vállalt, a saját pártját képviselő Tomislav Karamarko saját magát nyírta ki, de az államfőasszonyhoz eszmeileg (szélsőjobb) a legközelebb állt, a mostani Andrej Plenković pedig a háborús veteránok alkotta pártbázis számára túlságosan puhány, már majdnem liberális demokrata. Így vélekedik Kolinda is, aki szinte naponta kerül összetűzésbe miniszterelnökével. És közeleg az elnökválasztás.

Soha jobbkor nem jött még foci világbajnokság, az államfő nem is tétovázott:

le föl utazott fáradhatatlanul Moszkva és Zágráb között; berontott kamerákkal az éppen zuhanyozó félmeztelen horvát focisták öltözőjébe; ölelgette Macront; tapsikolta Medvegyevet; a horvát piros-fehér asztalterítős zászló első számú manökenje volt. De végül kifizetődött: a világsajtóban 20 százalékkal többet emlegették, mint Modrićékat.

Úgy tűnik, hogy Kolindának az ambíciói messze túlmutatnak a jövő évi elnökválasztáson. Az már szinte lefutott.

A tervei megvalósításához a szomszédságban már jól bevált utat választotta: a populizmust.

Ugyan hogyan lehetne másként nevezni azt, amikor az ország első számú embere azzal vádolja a politikai elitet, hogy elidegenedett az emberektől. Vagy, amikor szélsőjobbos szervezetek népszavazási javaslatát támogatja a kisebbségi jogok megnyirbálása érdekében. Mintha a horvát államfő üzenni akarna a magához közelállónak érzett Magyarországnak, Lengyelországnak és Olaszországnak. Otthon pedig a pártja bázisának tartott (szélső)jobboldalnak, a katolikus egyháznak és a háborús veteránoknak.

Külpolitikai tevékenysége is a kormánytól független és sajátságos lett. Szívélyesen elcsevegett Moszkvában Putyinnal, amikor éppen az EU újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Lelkes híve volt a Baltikum-Adria tengelynek, az úgynevezett Három Tenger kezdeményezésnek. A határok lezárását és a katonák kivezénylését szorgalmazta a migránsok megállítására. Akkor, amikor a kormány ezt egészen másként kezelte. Ankarában Erdogannál járt közben, hogy a török államfő támogassa a bosznia-hercegovinai választási törvény megváltoztatását, ami a horvát részek könnyebb önállósulásához vezetett volna. Erdogan kikosarazta.

És a csattanó:

mindig megértést tanúsított Orbán Viktor politikája iránt. Még akkor is a pártjára állt, amikor horvát-magyar vitáról volt szó.

Végül a száraz tények: Horvátországban szemmel láthatóan csökken a lakosság száma, 2008-ban ugyanis 4,3 millióan voltak, tíz évvel később pedig 204.300-al kevesebben. Csak tavaly 47 ezren hagyták el a világ egyik legszebb tengerpartjával rendelkező országot.

Kamu a horvátok 28 millió dolláros jótékonykodásáról szóló hír

Humorrovatból emelhette ki valaki és az MTI lecsapott rá. Futótűzként terjedt a magyar nyelvű médiában, hogy az ezüstérmes horvát labdarúgó-válogatott hátrányos helyzetű gyerekeknek ajánlotta fel a teljes pénzjutalmát, ami összesen 28 millió dollár.

A Magyar Távirati Iroda híre szerint „A Zlatko Dalić szövetségi kapitány, valamint a játékosok és a teljes stáb által a nemzeti együttes Facebook-oldalán közzétett nyilvános levélben felhívták a figyelmet az ország nehéz helyzetére, s reményüket fejezték ki, hogy ezzel a gesztussal legalább néhány gyerek nyarát szebbé tudják tenni.

Horvátország az Európai Unió legszegényebb tagállama, amely húsz éve nyögi a délszláv háború örökségét. Sok gyermek nem tud iskolába járni, az idősek a létminimumon élnek, az egészségügy összeomlóban, a vezetés pedig korrupt – írták a hazai helyzetről a horvát válogatott tagjai.

Hozzátették,

az országot nem a megfelelő emberek vezetik,

éppen ezért nem kérnek a politikusok köszönetnyilvánításaiból, és azt szeretnék, hogy tartsák magukat távol a nemzeti csapat sikerétől.

Ez a torna megmutatta, hogy a labdarúgásban mindenki egyenlő esélyekkel indul. Egy tehetséges generáció egyéniségei igazi csapattá formálódtak, mert alárendelték magukat a közös érdeknek – fogalmaztak a válogatott tagjai.

Sok gyermek van, aki még nem látta a horvát tengerpartot, pedig mindenki megérdemelné, hogy legalább egy hetet eltöltsön ott – írták közleményükben. Kiemelték, sok gyerek éhezik, mert a szüleiknek nincs munkájuk, így nem tudnak mit letenni az asztalra. A horvát válogatott döntős szereplésével 28 millió dollárt keresett a világbajnokságon. A vasárnapi döntőben a francia csapat 4:2-re nyert.”

A hír azonban egy olyan levélre alapozza állításait, amit nem is Zlatko Dalić írt, hanem egy horvát újságíró, aki az eredeti levél aljára oda is tette:

Írta Igor Premužić, nem Zlatko Dalić

A levél ide kattintva olvasható.

A cikk a Humor rovatban kapott helyet a honlapon.

Tőke János (Szabad Magyar Szó)

Franciaország a világbajnok

0

Franciaország 4:2-re legyőzte Horvátországot az oroszországi futball világbajnokság moszkvai döntőjében. A gólkülönbség nem tükrözi azt, hogy kiegyenlített volt a játék, olyannyira, hogy az első félidőben a horvátok még jobban is játszottak, dacára annak, hogy 2:1-es francia vezetéssel fordultak rá a második félidőre. A horvátok minden dicséretet megérdemelnek.

Minden volt ezen a világbajnoki döntőn: öngóllal szerzett vezetést a francia válogatott; majd a horvát egyenlítés után videóbírónak köszönhetően odaítélt tizenegyessel lőtte a következő vezető gólt; a második félidőben a Pussy Riots orosz punkzenekar tagjai megzavarták a játékot, amikor berohantak a pályára (a meccset néző Vlagyimir Putyin boldog lehetett.)

De menjünk sorjában!

Az első félidőben a horvátok többet támadtak, egységesebb és karakteresebb játékot mutattak, mégis a franciák szerezték meg a vezetést a 17. percben, mégpedig Mandzukic öngóljával – ami egyébként első volt a vb-döntők történetében. Tíz perc kellett a horvátoknak az egyenlítéshez: Perisic lőtt a kapuba a 16-oson belüli kavarodás végén. Nem sokkal később ő volt az, aki egy tisztázás közben kezezett, s a videobírói döntés eredményeként tizenegyest ítéltek a horvátok ellen. Griezmann lőtte a bűntetőt, s ezzel 2:1-es vezetést szereztek a franciák.

A horvát lendület kitartott a második félidőben is, de a franciák egy-egy kitámadása veszélyt okozott a horvát kapu előtt, az 59. percben azonban Mbappé elfutása góllal végződött. 3:1 a franciák javára. Hét perc múlva Mbappé 20-22 méterről középről, szintén takarásból a kapu jobb oldalába lőtt. A horvátok javára szól, hogy ezután sem adták fel, s a 69. percben sikerült is szépíteniük, Mandzukic szemfüles góljának köszönhetően.

De a horvátok is vittek el trófeát: a vb legjobb játékosa Luks Modric lett.

Az oroszországi vb bronzérmét az angolokat szombaton 2-0-ra legyőző belgák szerezték meg, történetük során először végezve az első három között.

Ki lesz a világbajnok? Szavazzon!

0

Ma délután öt órakor Franciaország és Horvátország játssza a döntőt a foci vb-n. Ön szerint melyik csapat nyer majd? Szavazzon!

Ön szerint ki lesz a világbajnok?

Tuggyukkik: két sörrel kevesebbet ihatunk Horvátországban

Egyelőre senkit nem izgat különösebben, hogy gyenge a forint. Kivéve azokat az embereket, akik nyaralni mennek külföldre. De a kormány őket is megnyugtatja: két sör a horvát tengerparton. Ennyivel kell kevesebbet vedelünk Dalmáciában és máris egyenesben vagyunk. Aki meg nem iszik sört, sem egyet, sem kettőt, az még nyer is az ügyön.

Egyébként is, a forint most nem azért gyenge, mint 2010 előtt, a szocialista kormányok alatt volt. Akkor tényleg volt ok az aggodalomra, mert elfordult, hogy a 270-et is meghaladta az árfolyam. De akkor az elhibázott gazdaságpolitika volt az oka.

Most jó a gazdaságpolitika, ezért nem tudni, hogy mitől gyenge a forint. Ha valakit nagyon érdekel, annak azt mondják, hogy spekuláció áll a háttérben. Hogy ki spekulál, azt nem részletezik, de nem is kell, mert tudja mindenki, hogy Tuggyukkik.

Tuggyukkik áll a forint gyengülése mögött. Miatta kell a magyar embernek két sörrel kevesebbet ledöntenie a horvát tengerparton. Ha egyáltalán eljut oda, merthogy a benzin is drágul. Arról ugyanis gondoskodik a kormány, hogyha olcsóbb lesz a kőolaj a világpiacon, akkor a magyar fogyasztó csak mérsékelten örülhessen. Emelik ilyenkor a jövedéki adót, hogy ne legyen mérhetetlenül olcsó a benzin.

De ha drágul az olaj, vagy gyengül a forint,. akkor a kormány azt mondja, hogy ő nem avatkozik be a nemzeti valuta árfolyammozgásába. A jegybank pedig azt, hogy ők nem kommentálják az árfolyam mozgását.

Maradjunk tehát annyiban, hogy Tuggyukik miatt zuhant be a forint. Mert nyilván Tuggyukkiknek ez a jó. Ő hozná be a migránsokat Magyarországra és Európába. Ha hagynánk. Meg ha akarna bárki is idejönni. De nem akar idejönni senki, szólni kellene néhány migránsnak, hogy vegyék errefelé az irányt, hogy mi majd jól megállíthassuk őket a határon. Ott van a kerítés, a megerősített határőrvédelem, a mindig, minden korban megbízhatóan működő besúgóhálózat. Mire jó mindez, ha nincs ki ellen használni?

Messziről indultunk. A gyenge foerinttól, meg attól hogy mostantól két sörrel kevesebbet ihat a magyar a horvát tengerparton.

Nem is baj az, ha vigyázunk az alakunkra. Nehogy már sörhasunk legyen, és úgy nézzünk ki, mint a disznók!

Hazazavarták a Milan csatárát a vb-ről, bemutatkozott egy abszolút újonc

0

A horvát Nikola Kalinic nem volt hajlandó csereként pályára lépni, ezért a szövetségi kapitány hazaküldte. A most először vb-n szereplő Panama simán kikapott az esélyesek közé sorolt Belgiumtól, az angolok a vártnál nehezebben verték Tunéziát, a svédeknek pedig a videóbíró hozott győzelmet.

Simán, 2-0-ra nyerte első csoportmeccsét a horvát válogatott a vb-n, Nigéria ellen, utána mégis botrány tört ki. A Milanban játszó csatár, Nikola Kalinic ugyanis egyszerűen nem volt hajlandó csereként beállni, arra hivatkozva, hogy megfájdult a háta. Így aztán a szövetségi kapitány, Zlatko Dalic úgy döntött, hogy neki ezek után nincs is szüksége Kalinicre, mondván, egészséges, játékra kész focisták kellenek neki, és hazaküldte Oroszországból.

A vb-n ma is három meccset rendeztek. Az elsőn a dél-koreaiak kezdtek lendületesebben a svédek ellen, de helyzetük nem volt, majd kiegyenlítettebb lett a meccs, sőt, a koreai kapusnak kellett nagyokat védeni. Igazán folyamatos játék nem volt, sok volt viszont a szabálytalanság.

Végül Svédországnak a videóbíró hozott győzelmet:

a bíró ugyanis nem vette észre, hogy az egyik svéd játékost felrúgták a 16-oson belül, pontosabban látta az esetet, de szabályosnak ítélte. Aztán amikor szóltak neki, hogy érdemes lenne ezt videón visszanézni, ő is rájött, mi történt. A 11-est Granqvist belőtte, ezzel 1-0-ra nyertek a svédek.

A második meccsen bemutatkozott a vb abszolút újonca, Panama is, méghozzá a vb egyik titkos esélyesének tartott, Hazard-ral, De Bruyne-nel, Lukakuval felálló Belgium ellen. Az első félidőben, bár voltak belga helyzetek, de alapvetően jól tartották magukat a panamaiak.

A második félidő viszont ritkán látható nagy góllal kezdődött:

egy kifejelt labdát Dries Mertens kapásból, a 16-os jobb sarkától zúdított a kapuba.

A meccsen egymást követték a kemény belépők, sok volt a sárga lap, a félidő közepén aztán jött a második belga gól: De Bruyne beadását Lukaku fejelte a kapuba, majd néhány perccel később egy kontra után ugyanő növelte az előnyt, ezúttal Hazard passza után. Több gól már nem született: 3-0-ra nyert Belgium.

A nap utolsó meccse angol rohamokkal és a tunéziai kapus bravúrjaival kezdődött, de egy szöglet után Hasszen hiába védett hatalmasat, a kipattanót Harry Kane a kapuba lőtte, már a 11. percben vezetett Anglia.

A kapus válla ráadásul meg is sérült, le kellett cserélni, sírva ment le a pályáról.

Ezután viszont az angolok visszavettek, és erre rá is fizettek: egy 16-oson belüli ütközésnél ugyanis a bíró úgy ítélte meg, hogy Walker odaütött Ben Juszefnek, büntetőt ítélt, amelyet Szasszi be is lőtt. A félidő hátralévő részében hiába dolgoztak ki az angolok sorra helyzeteket, ki is hagyták azokat.

A második félidőben egyre nőtt az angol nyomás, de jó ideig helyzet nélkül. Végül az utolsó percben egy szöglet után egy tovább pattanó labdát a teljesen egyedül hagyott Kane a hálóba fejelt, ezzel 2-1-re nyert Anglia.

Migránsok a Balkánon

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

Miniszterelnökségemet egy vasútért – A szlovén kormányfő bukása

Számtalan anekdota forrása, hogy Szlovákiát és Szlovéniát már a függetlenségük óta gyakran összekeverik egymással nemcsak a médiában, hanem a politikában is. Nincs ez most másképp sem: ugyanazon a napon, amikor Robert Fico lemondott Szlovákiában a miniszterelnöki posztjáról, Miro Cerar szintén távozott a kormány éléről. Habár a szlovén kormányfő teljesen más okok miatt kényszerült elhagyni a székét, legalább olyan belpolitikai bizonytalanságot hagyott maga után, mint a szlovák kollégája. 

 

„Egyesek meg akarják állítani Szlovénia fejlődését, pedig az ország sokkal jobb állapotban van, mint amikor négy évvel ezelőtt átvettem a kormányzást”

– többek közt ezekkel a szavakkal búcsúzott Miro Cerar, amikor március 15-én Borut Pahor köztársasági elnök a ljubljanai Elnöki Palotában hivatalosan elfogadta a miniszterelnök lemondását. Ezzel párhuzamosan pedig megkezdődtek a többpárti egyeztetések az előrehozott választásokról: egyelőre csak annyi biztos, hogy valamikor májusban fog erre sor kerülni, vagyis az eredetileg júniusra tervezett parlamenti választások előtt alig egy hónappal. Addig Cerar ügyvivő kormányfőként fogja vezetni Szlovéniát.

2017. december 14-én Brüsszelben készített kép Miro Cerar szlovén miniszterelnökről. Édesapja híres olimpiai tornászbajnok. A francia elnökválasztások alatt sokan vontak párhuzamot közte és a francia elnök, Emmanuel Macron között, hiszen ugyanúgy a “semmiből” jöttek és pár hét alatt építették fel a pártjukat.  A kép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq.

Természetesen nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a közösségi oldalakon és a médiában megint viccet csináljanak Szlovákia és Szlovénia összetévesztéséből, főleg azért, mert mindkét országban nagyjából egy időben robbant ki egy belpolitikai válság, több tízezer fős tüntetések zajlottak a városokban, illetve miniszterelnökök mondtak le a tisztségükről. Ugyanakkor Cerar – a szlovák társától eltérően – egy sokkal “enyhébb” ügy miatt kényszerült távozni a hatalomból: március 14-én a szlovén Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nevezte egy tavaly szeptemberi népszavazás eredményét.

Elfuserált népszavazás 

A referendum Cerar pártjának, a Modern Közép Pártnak(SMC) az egyik legjelentősebb és régóta dédelgetett álmának megvalósításáról szólt, vagyis az olasz határ mellett fekvő Divača város és Koper – Szlovénia legfontosabb kikötővárosa – közötti vasútvonal fejlesztéséről. A stratégiai beruházás még a legalacsonyabb becslések szerint is 1,3 milliárd euróba került, amellyel jelentősen növelték volna Szlovénia logisztikai képességeit és tranzitszerepét, s ebből az Európai Unió tagállamai éppúgy profitáltak volna, mint Kína. Sőt, a második vasúti vágány megépítésében Magyarország is részt vett volna: februárban Budapest felajánlotta, hogy 200 millió euróval járulna hozzá a projekthez, cserébe a magyar vállalatoknak komoly szerepet kellett volna játszaniuk a fejlesztésben.

A Divača Koper közötti vasútvonal. A kép forrása: Wikimedia Commons

Habár a szlovén parlamentben 2017.május 18-án elfogadták a vasútfejlesztési tervet, az ellenzék nem hagyta annyiban a kérdést. A jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) és egy „Adófizetők nem adják fel” nevű civil szervezet kezdeményezte, hogy tartsanak referendumot. Janez Jansa, az SDS vezetője szerint az egész terv túl drága és eleve rosszul kidolgozott volt, amellyel csak a korrupciót növelték volna az országban. Vili Kovačič idős szlovén aktivista pedig több mint 40 000 aláírást gyűjtött össze, és így 2017 szeptember végén népszavazást tartottak Szlovéniában.

Csakhogy rendkívül alacsony volt a részvételi arány – a szavazóképes szlovén lakosság alig 20 százaléka – és kis többséggel ugyan (53 százalékkal), de a projekt támogatói győztek. A népszavazást kezdeményezők azzal magyarázták a vereségüket, hogy ők nem kaptak elegendő állami pénzt, valamint állításaikkal nem nagyon lehetett találkozni sem a médiában, sem a politikában. A kampány alatt kizárólag a kormány érveit mutattak be, ezek reklámozását pedig közel 95,000 eurónyi közpénzből finanszírozták. Kovačič nem hagyta annyiban a dolgot és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely a múlt héten hozott ítéletet. Egy új referendum megtartását rendelték el, de a szakértők és elemzők szerint ez sokkal rosszabbul végződött volna, ezért Cerar a lemondásával lényegében előremenekült.

A sárga ruhában Vili Kovačič, akiből tavaly óta igazi médiaceleb lett Szlovéniában. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Macron bétaverzió 

Nem a népszavazás volt Cerar bukásának egyetlen oka. Az elmúlt hónapokban több olyan dolog is történt, amely következtében megrendült a belé vetett bizalom, pedig Szlovéniában 2000 óta egyetlen párt sem került hatalomra olyan nagy támogatottsággal, mint az SMC. A liberális párt alig egy hónappal a 2014-es választások – amelyek szintén előrehozottak voltak Alenka Bratusek szlovén miniszterelnök asszony távozása miatt – előtt alakult meg. A szlovénok 34,6 százaléka szavazott az SMC-re, és így Cerar-pártja 36 mandátumot szerezett a 90 fős szlovén nemzetgyűlésben. Viszonylag rövid idő alatt sikerült tető alá hozni egy kormánykoalíciót a balközép Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjával (DeSUS-al) és a Szociáldemokratákkal (DS).

Cerar elsősorban a 2008 óta tartó gazdasági recesszió megállítását tűzte ki célul. Ez kétségkívül sikerült neki: Szlovénia tavaly öt százalékos GDP-növekedést produkált, amellyel Ljubljana az Európai Unió gazdasági élbolyába került. Évek óta most a legalacsonyabb a szlovén munkanélküliségi ráta (6,1 százalék); a költségvetési hiányt 3 százaléka alá szorították; a pénzügyi szektorban már nincsenek akkora kilengések, mint 2008 utáni években, illetve számtalan külföldi beruházást eszközöltek az országban.

Azonban ezek is kevésnek tűntek: az elmúlt években drasztikus mértékben csökkent az SMC népszerűsége, a közvélemény-kutatók csak 2018-ban, még a miniszterelnök lemondása előtt,

 5-8 százalékot mértek, ami óriási visszaesés a 2014-es választások idején mért több mint 30 százalékhoz képest.

Ennek egyik oka, hogy az elmúlt hetekben az orvosok és a tanárok tíz százalékos béremelkedésért sztrájkoltak. Február 14-én mintegy 40 000-en vonultak utcára, de múlt hét szerdán is bezártak az iskolák a pedagógusok tüntetése miatt. Ezen felbátorodva a rendőrök, a szociális szektorokban dolgozók és a bürokraták rövid időre felfüggesztették a munkájukat. Viszont Cerar hajthatatlan maradt és a költségvetés felborításától tartva elutasított minden közalkalmazotti béremelést. Az SMC szerint több mint egy milliárd euróba kerülne a szakszervezetek követeléseinek teljesítése, ráadásul eleve a GDP-jük több mint tíz százalékát eleve a közszférára költik.

A tanárok tüntetése Ljubljanában.

Szlovéniában a kormány migrációs politikájával sem nagyon voltak elégedettek. Habár Ljubljana eddig nagyrészt teljesítette az uniós kvótákat – a hivatalos adatok szerint az 567-ből eddig 335 menedékkérőt fogadtak be – és csökkent a belső határellenőrzésekből, kerítésépítésekből és visszatoloncolásokból fakadó feszültség a környező államokkal, a koalíciós tagokat mindig megosztja a kérdés. Miközben az SD teljes mellszélességgel támogatja a menekültek befogadását, addig a DeSUS ezen a téren egyetért a migrációellenes és Orbán-barát SDS-el.

A DeSUS volt az egyik legfőbb kezdeményezője a 2017 elején elfogadott szigorúbb szabályozásnak, ami lehetővé tette, hogy az illegális migránsok belépését Szlovéniába már a határon elutasítsák. Tavaly novemberben pedig kisebb kormányválságot idézett elő az az eset, amikor az SMC a korábban hozott törvényekkel szembemenve meg akarta akadályozni egy szíriai menekült Horvátországba való toloncolását. A kormánypárt megpróbálta visszatartani és a dublini rendszert megkerülni, miközben az SD képviselők a szlovén parlamentben próbálták “elrejteni” az illetőt. Csakhogy Karl Erjavec külügyminiszter és a DeSUS vezetője a kilépéssel fenyegetőzött, ha nem deportálják a menekültet, ezért az SMC inkább visszavonulót fújt.

Ahmad Shamieh szíriai menekült, aki miatt majdnem bukott a Cerar-kormány. Megtanult szlovénul és humanitárius programokban vett részt. A kép forrása: Flickr.

A Pirangate-botrány

Egy határvita szintén közrejátszhatott Cerar bukásában. Horvátország és Szlovénia Jugoszlávia felbomlása (1991) óta nem tud megegyezni a Pirani-öböl egy bizonyos szakaszának hovatartozásáról. Ljubljana számára különösen fontos kérdésről van szó, hiszen csak ezen a tengeri szakaszon juthat ki a nemzetközi vizekre. Zágráb egyfajta politikai nyomásgyakorló eszközként akarta felhasználni a vitát, de végül a szlovénok évekig blokkolták a horvátok uniós csatlakozását.

Habár a két ország 2011-ben a nemzetközi döntőbírósághoz fordult, ebből a horvátok 2015-ben kihátráltak, mivel a helyi sajtó értesülései szerint az egyik szlovén bíró magántalálkozókon vett részt a szlovén külügy egyik hivatalnokával, ami az ilyen ügyek esetében tilosnak számít.  Hágában 2017. június 29-én Szlovénia javára döntöttek, és ezentúl a szlovén hajók szabadon, horvát engedélyek kérése nélkül hajózhatnak ki az Adriai-tengerre. Azonban Zágráb a mai napig nem fogadta el a döntést a korábban említett “részlehajlás” miatt. Természetesen ennek gazdasági okai is vannak: a horvát Fiume (Rijeka) és az olasz Trieszt kikötővárosok között már évek óta zajlik a verseny a közép-európai piacokért, s Horvátország ezen a téren nem akart egy újabb riválist.

A horvát-szlovén határvita. A balkáni sajtó egyszerűen Pirangate-nek nevezi az ügyet. A kép forrása: Link.

Egyelőre még kérdéses, hogy vajon a felbomlott kormánykoalíció és egy előrehozott választás milyen új irányba tereli a vitát. Ezen a téren ugyanis lényegében konszenzus van a szlovén kormány és ellenzék között: már az összes parlamenti párt és a tavalyi októberi elnökválasztáson győzelmet arató Pahor szinte követeli az Európai Bizottság beavatkozását az ügyben.

Ugyanúgy gyakran bírálták Cerart, hogy túl “enyhe válaszokat ad” és nem kezeli megfelelően a vitát. Az ő számlájára írták azt is, hogy az elmúlt hetekben ismét kiújult a feszültség a Pirani-öbölben. A horvát halászhajókat rendőri kísérettel védik, amikor ők a Zágráb által el nem ismert szlovén felségterületű vizeken fogják ki a halakat, miközben a szlovén partiőrség felsőbb utasításra semmit sem tesz. Jelzésértékű, hogy Cerar lemondása után Ljubljana egy több száz oldalas levelet küldött az EB-nek, hogy mivel a horvát vezetés továbbra sem hajlandó teljesíteni a hágai döntést, ezért mindenképp gyakoroljon nagyobb nyomást Horvátországra. Ha pedig ez nem történik meg, akkor Szlovénia saját kézbe veszi az ügyet, és ő maga keres támogatókat az EU-ban.

Fordulatra készülj? 

A szlovák és a szlovén miniszterelnök egyidejű távozása igencsak érdekes helyzeteket teremtett a környező országokban. Ám miközben az északi szomszédunk esetében nem nagyon várható lényeges változás – legalábbis egy-két területet leszámítva – az eddigi politikai irányvonalban, addig Szlovéniában egy előrehozott választás komoly fordulatot hozhat Ljubljana bel- és külpolitikájában. Különösen Magyarország számára lehet érdekes majd az eredmény: a közvélemény-kutatásokban jelenleg két párt vezet, amelyek közül az egyik (SD) keményen Orbán-ellenes, miközben a másik (SDS) a Fidesz bevándorlási és gazdaságpolitikáját tartja követendő mintának.

120 perc – 2018. január 27. 16:00

0

LMP: a Fidesz az adófizetők pénzén kampányol

Ungár Péter, a párt elnökségi tagja szerint a Fidesz kampánytevékenysége, hogy “kitalálták a mesebeli Soros-tervet, ami nem létezik, ami kincs, ami nincs”, és csak arra szolgál, hogy elfedje a Fidesz kormányzásának kudarcát. Ehelyett Orbán Viktornak arról kellene beszélnie, miért zajlik OLAF-vizsgálat egyik rokona ellen.

MSZP: a Fidesznek nem számít a magyarok biztonsága

A párt közleménye szerint „a Fidesz a magyarok biztonságával nem törődve osztogatja az állampolgárságot magyar gyökerekkel nem rendelkező ukránoknak és oroszoknak. Emellett 20 ezer gazdasági bevándorlót is idetelepítettek.” Vizsgálatot követelnek az ügyben.

Tiltakoznak a horvátok a szlovéneknél

A szlovén rendőrség felszólítást küldött a horvát halászoknak a Pirani-öbölben húzódó határvonal megsértéséért. Emiatt a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött. A határról a hágai bíróság döntött, de Horvátország nem ismeri el a döntést.

FRISS HÍREK

A világ legj...

Visszagyorsu...

Részletek a ...

Mind Macron ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK