Kezdőlap Címkék Horvátország

Címke: Horvátország

Migránsok a Balkánon

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

Miniszterelnökségemet egy vasútért – A szlovén kormányfő bukása

Számtalan anekdota forrása, hogy Szlovákiát és Szlovéniát már a függetlenségük óta gyakran összekeverik egymással nemcsak a médiában, hanem a politikában is. Nincs ez most másképp sem: ugyanazon a napon, amikor Robert Fico lemondott Szlovákiában a miniszterelnöki posztjáról, Miro Cerar szintén távozott a kormány éléről. Habár a szlovén kormányfő teljesen más okok miatt kényszerült elhagyni a székét, legalább olyan belpolitikai bizonytalanságot hagyott maga után, mint a szlovák kollégája. 

 

„Egyesek meg akarják állítani Szlovénia fejlődését, pedig az ország sokkal jobb állapotban van, mint amikor négy évvel ezelőtt átvettem a kormányzást”

– többek közt ezekkel a szavakkal búcsúzott Miro Cerar, amikor március 15-én Borut Pahor köztársasági elnök a ljubljanai Elnöki Palotában hivatalosan elfogadta a miniszterelnök lemondását. Ezzel párhuzamosan pedig megkezdődtek a többpárti egyeztetések az előrehozott választásokról: egyelőre csak annyi biztos, hogy valamikor májusban fog erre sor kerülni, vagyis az eredetileg júniusra tervezett parlamenti választások előtt alig egy hónappal. Addig Cerar ügyvivő kormányfőként fogja vezetni Szlovéniát.

2017. december 14-én Brüsszelben készített kép Miro Cerar szlovén miniszterelnökről. Édesapja híres olimpiai tornászbajnok. A francia elnökválasztások alatt sokan vontak párhuzamot közte és a francia elnök, Emmanuel Macron között, hiszen ugyanúgy a “semmiből” jöttek és pár hét alatt építették fel a pártjukat.  A kép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq.

Természetesen nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a közösségi oldalakon és a médiában megint viccet csináljanak Szlovákia és Szlovénia összetévesztéséből, főleg azért, mert mindkét országban nagyjából egy időben robbant ki egy belpolitikai válság, több tízezer fős tüntetések zajlottak a városokban, illetve miniszterelnökök mondtak le a tisztségükről. Ugyanakkor Cerar – a szlovák társától eltérően – egy sokkal “enyhébb” ügy miatt kényszerült távozni a hatalomból: március 14-én a szlovén Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nevezte egy tavaly szeptemberi népszavazás eredményét.

Elfuserált népszavazás 

A referendum Cerar pártjának, a Modern Közép Pártnak(SMC) az egyik legjelentősebb és régóta dédelgetett álmának megvalósításáról szólt, vagyis az olasz határ mellett fekvő Divača város és Koper – Szlovénia legfontosabb kikötővárosa – közötti vasútvonal fejlesztéséről. A stratégiai beruházás még a legalacsonyabb becslések szerint is 1,3 milliárd euróba került, amellyel jelentősen növelték volna Szlovénia logisztikai képességeit és tranzitszerepét, s ebből az Európai Unió tagállamai éppúgy profitáltak volna, mint Kína. Sőt, a második vasúti vágány megépítésében Magyarország is részt vett volna: februárban Budapest felajánlotta, hogy 200 millió euróval járulna hozzá a projekthez, cserébe a magyar vállalatoknak komoly szerepet kellett volna játszaniuk a fejlesztésben.

A Divača Koper közötti vasútvonal. A kép forrása: Wikimedia Commons

Habár a szlovén parlamentben 2017.május 18-án elfogadták a vasútfejlesztési tervet, az ellenzék nem hagyta annyiban a kérdést. A jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) és egy „Adófizetők nem adják fel” nevű civil szervezet kezdeményezte, hogy tartsanak referendumot. Janez Jansa, az SDS vezetője szerint az egész terv túl drága és eleve rosszul kidolgozott volt, amellyel csak a korrupciót növelték volna az országban. Vili Kovačič idős szlovén aktivista pedig több mint 40 000 aláírást gyűjtött össze, és így 2017 szeptember végén népszavazást tartottak Szlovéniában.

Csakhogy rendkívül alacsony volt a részvételi arány – a szavazóképes szlovén lakosság alig 20 százaléka – és kis többséggel ugyan (53 százalékkal), de a projekt támogatói győztek. A népszavazást kezdeményezők azzal magyarázták a vereségüket, hogy ők nem kaptak elegendő állami pénzt, valamint állításaikkal nem nagyon lehetett találkozni sem a médiában, sem a politikában. A kampány alatt kizárólag a kormány érveit mutattak be, ezek reklámozását pedig közel 95,000 eurónyi közpénzből finanszírozták. Kovačič nem hagyta annyiban a dolgot és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely a múlt héten hozott ítéletet. Egy új referendum megtartását rendelték el, de a szakértők és elemzők szerint ez sokkal rosszabbul végződött volna, ezért Cerar a lemondásával lényegében előremenekült.

A sárga ruhában Vili Kovačič, akiből tavaly óta igazi médiaceleb lett Szlovéniában. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Macron bétaverzió 

Nem a népszavazás volt Cerar bukásának egyetlen oka. Az elmúlt hónapokban több olyan dolog is történt, amely következtében megrendült a belé vetett bizalom, pedig Szlovéniában 2000 óta egyetlen párt sem került hatalomra olyan nagy támogatottsággal, mint az SMC. A liberális párt alig egy hónappal a 2014-es választások – amelyek szintén előrehozottak voltak Alenka Bratusek szlovén miniszterelnök asszony távozása miatt – előtt alakult meg. A szlovénok 34,6 százaléka szavazott az SMC-re, és így Cerar-pártja 36 mandátumot szerezett a 90 fős szlovén nemzetgyűlésben. Viszonylag rövid idő alatt sikerült tető alá hozni egy kormánykoalíciót a balközép Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjával (DeSUS-al) és a Szociáldemokratákkal (DS).

Cerar elsősorban a 2008 óta tartó gazdasági recesszió megállítását tűzte ki célul. Ez kétségkívül sikerült neki: Szlovénia tavaly öt százalékos GDP-növekedést produkált, amellyel Ljubljana az Európai Unió gazdasági élbolyába került. Évek óta most a legalacsonyabb a szlovén munkanélküliségi ráta (6,1 százalék); a költségvetési hiányt 3 százaléka alá szorították; a pénzügyi szektorban már nincsenek akkora kilengések, mint 2008 utáni években, illetve számtalan külföldi beruházást eszközöltek az országban.

Azonban ezek is kevésnek tűntek: az elmúlt években drasztikus mértékben csökkent az SMC népszerűsége, a közvélemény-kutatók csak 2018-ban, még a miniszterelnök lemondása előtt,

 5-8 százalékot mértek, ami óriási visszaesés a 2014-es választások idején mért több mint 30 százalékhoz képest.

Ennek egyik oka, hogy az elmúlt hetekben az orvosok és a tanárok tíz százalékos béremelkedésért sztrájkoltak. Február 14-én mintegy 40 000-en vonultak utcára, de múlt hét szerdán is bezártak az iskolák a pedagógusok tüntetése miatt. Ezen felbátorodva a rendőrök, a szociális szektorokban dolgozók és a bürokraták rövid időre felfüggesztették a munkájukat. Viszont Cerar hajthatatlan maradt és a költségvetés felborításától tartva elutasított minden közalkalmazotti béremelést. Az SMC szerint több mint egy milliárd euróba kerülne a szakszervezetek követeléseinek teljesítése, ráadásul eleve a GDP-jük több mint tíz százalékát eleve a közszférára költik.

A tanárok tüntetése Ljubljanában.

Szlovéniában a kormány migrációs politikájával sem nagyon voltak elégedettek. Habár Ljubljana eddig nagyrészt teljesítette az uniós kvótákat – a hivatalos adatok szerint az 567-ből eddig 335 menedékkérőt fogadtak be – és csökkent a belső határellenőrzésekből, kerítésépítésekből és visszatoloncolásokból fakadó feszültség a környező államokkal, a koalíciós tagokat mindig megosztja a kérdés. Miközben az SD teljes mellszélességgel támogatja a menekültek befogadását, addig a DeSUS ezen a téren egyetért a migrációellenes és Orbán-barát SDS-el.

A DeSUS volt az egyik legfőbb kezdeményezője a 2017 elején elfogadott szigorúbb szabályozásnak, ami lehetővé tette, hogy az illegális migránsok belépését Szlovéniába már a határon elutasítsák. Tavaly novemberben pedig kisebb kormányválságot idézett elő az az eset, amikor az SMC a korábban hozott törvényekkel szembemenve meg akarta akadályozni egy szíriai menekült Horvátországba való toloncolását. A kormánypárt megpróbálta visszatartani és a dublini rendszert megkerülni, miközben az SD képviselők a szlovén parlamentben próbálták “elrejteni” az illetőt. Csakhogy Karl Erjavec külügyminiszter és a DeSUS vezetője a kilépéssel fenyegetőzött, ha nem deportálják a menekültet, ezért az SMC inkább visszavonulót fújt.

Ahmad Shamieh szíriai menekült, aki miatt majdnem bukott a Cerar-kormány. Megtanult szlovénul és humanitárius programokban vett részt. A kép forrása: Flickr.

A Pirangate-botrány

Egy határvita szintén közrejátszhatott Cerar bukásában. Horvátország és Szlovénia Jugoszlávia felbomlása (1991) óta nem tud megegyezni a Pirani-öböl egy bizonyos szakaszának hovatartozásáról. Ljubljana számára különösen fontos kérdésről van szó, hiszen csak ezen a tengeri szakaszon juthat ki a nemzetközi vizekre. Zágráb egyfajta politikai nyomásgyakorló eszközként akarta felhasználni a vitát, de végül a szlovénok évekig blokkolták a horvátok uniós csatlakozását.

Habár a két ország 2011-ben a nemzetközi döntőbírósághoz fordult, ebből a horvátok 2015-ben kihátráltak, mivel a helyi sajtó értesülései szerint az egyik szlovén bíró magántalálkozókon vett részt a szlovén külügy egyik hivatalnokával, ami az ilyen ügyek esetében tilosnak számít.  Hágában 2017. június 29-én Szlovénia javára döntöttek, és ezentúl a szlovén hajók szabadon, horvát engedélyek kérése nélkül hajózhatnak ki az Adriai-tengerre. Azonban Zágráb a mai napig nem fogadta el a döntést a korábban említett “részlehajlás” miatt. Természetesen ennek gazdasági okai is vannak: a horvát Fiume (Rijeka) és az olasz Trieszt kikötővárosok között már évek óta zajlik a verseny a közép-európai piacokért, s Horvátország ezen a téren nem akart egy újabb riválist.

A horvát-szlovén határvita. A balkáni sajtó egyszerűen Pirangate-nek nevezi az ügyet. A kép forrása: Link.

Egyelőre még kérdéses, hogy vajon a felbomlott kormánykoalíció és egy előrehozott választás milyen új irányba tereli a vitát. Ezen a téren ugyanis lényegében konszenzus van a szlovén kormány és ellenzék között: már az összes parlamenti párt és a tavalyi októberi elnökválasztáson győzelmet arató Pahor szinte követeli az Európai Bizottság beavatkozását az ügyben.

Ugyanúgy gyakran bírálták Cerart, hogy túl “enyhe válaszokat ad” és nem kezeli megfelelően a vitát. Az ő számlájára írták azt is, hogy az elmúlt hetekben ismét kiújult a feszültség a Pirani-öbölben. A horvát halászhajókat rendőri kísérettel védik, amikor ők a Zágráb által el nem ismert szlovén felségterületű vizeken fogják ki a halakat, miközben a szlovén partiőrség felsőbb utasításra semmit sem tesz. Jelzésértékű, hogy Cerar lemondása után Ljubljana egy több száz oldalas levelet küldött az EB-nek, hogy mivel a horvát vezetés továbbra sem hajlandó teljesíteni a hágai döntést, ezért mindenképp gyakoroljon nagyobb nyomást Horvátországra. Ha pedig ez nem történik meg, akkor Szlovénia saját kézbe veszi az ügyet, és ő maga keres támogatókat az EU-ban.

Fordulatra készülj? 

A szlovák és a szlovén miniszterelnök egyidejű távozása igencsak érdekes helyzeteket teremtett a környező országokban. Ám miközben az északi szomszédunk esetében nem nagyon várható lényeges változás – legalábbis egy-két területet leszámítva – az eddigi politikai irányvonalban, addig Szlovéniában egy előrehozott választás komoly fordulatot hozhat Ljubljana bel- és külpolitikájában. Különösen Magyarország számára lehet érdekes majd az eredmény: a közvélemény-kutatásokban jelenleg két párt vezet, amelyek közül az egyik (SD) keményen Orbán-ellenes, miközben a másik (SDS) a Fidesz bevándorlási és gazdaságpolitikáját tartja követendő mintának.

120 perc – 2018. január 27. 16:00

0

LMP: a Fidesz az adófizetők pénzén kampányol

Ungár Péter, a párt elnökségi tagja szerint a Fidesz kampánytevékenysége, hogy “kitalálták a mesebeli Soros-tervet, ami nem létezik, ami kincs, ami nincs”, és csak arra szolgál, hogy elfedje a Fidesz kormányzásának kudarcát. Ehelyett Orbán Viktornak arról kellene beszélnie, miért zajlik OLAF-vizsgálat egyik rokona ellen.

MSZP: a Fidesznek nem számít a magyarok biztonsága

A párt közleménye szerint „a Fidesz a magyarok biztonságával nem törődve osztogatja az állampolgárságot magyar gyökerekkel nem rendelkező ukránoknak és oroszoknak. Emellett 20 ezer gazdasági bevándorlót is idetelepítettek.” Vizsgálatot követelnek az ügyben.

Tiltakoznak a horvátok a szlovéneknél

A szlovén rendőrség felszólítást küldött a horvát halászoknak a Pirani-öbölben húzódó határvonal megsértéséért. Emiatt a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött. A határról a hágai bíróság döntött, de Horvátország nem ismeri el a döntést.

Letartóztatták a legnagyobb horvát vállalat volt vezetőit

0

Nagyszabású akcióban letartóztatta a rendőrség Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor volt vezetőit. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy hamis pénzügyi jelentéseket fogadtak el és megtévesztették üzleti partnereiket, valamint Ivica Todoric tulajdonost jogellenesen juttatták haszonhoz és hiányos dokumentációt vezettek a vállalatnál. Todoric már korábban külfödre távozott.

Hétfőre virradóra 300 rendőr tartott házkutatást 60 helyszínen Zágrábban és eddig öt embert tartóztatott le. Ivan Crnjac volt ügyvezető pénzügyi alelnököt, Piroska Canjuga volt üzleti fejlesztési alelnököt, Ljerka Puljic volt ügyvezető alelnököt, valamint Tomislav Lucic és Damir Kustrak volt igazgatósági tagot.

A vállalat élén Ivica Todoric elnök állt, idősebb fia, Ante Todoric pedig alelnök volt a konszernben. Őket nem tudták őrizetbe venni, mert már hetekkel ezelőtt elhagyták az országot.

Sajtóértesülések szerint mindketten Londonban tartózkodnak.

Ivica Todoric ügyvédjein keresztül azt üzente: a horvát igazságügyi szervek rendelkezésére áll, amennyiben erről hivatalos értesítést kap.

A 2016-ban csődközelbe jutott cégcsoport Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt. Az Agrokoron belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret,

a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) független könyvvizsgáló cég által nemrég elkészített konszolidált pénzügyi jelentésből ugyanakkor kiderült, hogy az Agrokor éveken keresztül meghamisította könyvelését úgy, hogy több banki kölcsönt is tőkeként könyvelt el, és ezzel félrevezette a pénz- és hitelminősítő intézeteket, amelyek a kozmetikázott pénzügyi jelentések alapján úgy ítélték meg, hogy a vállalat mindvégig hitelképes volt. Az Agrokor emiatt hitelspirálba került, és egyre csak nőtt az adósságállománya.

Todoric a horvát kormánytól kért segítséget, miután a bankoktól már nem kapott több hitelt. A horvát kormány megtagadta ugyan a pénzügyi támogatást, de a parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadta a lex-Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást.

Fegyverszállítási botrány Horvátországban – videó

Fegyverszállítási botrány Horvátországban. Részletek: https://fuhu.hu/hullam-ok-atcsaptak-horvatorszagi-krk-sziget-felett/

Közzétette: FüHü – www.fuhu.hu – 2017. október 9.

További részleteket ide kattintva olvashat.

A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is

0

Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek.  

Tovább terjednek annak a fegyvereladási üzletnek a hullámai, amely még szeptember végén robbant ki Csehországban: a helyi tényfeltáró újságírók alapos nyomozás során kiderítették, hogy a cseh fegyvergyártók 2015-től 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre, amelyet aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoportoknak adtak oda. A dolog pikantériáját az adta, hogy Prága eredetileg azokat a fegyvereket az Egyesült Államoknak adta el, de a Pentagon meghamisította a hivatalos dokumentumokat, és így azok végül nem az amerikai hadseregnél kötöttek ki.

Zágrábból szeretettel 

A botrány begyűrűzött most Horvátországba is. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) tényfeltáró újságírók október 3-i publikált cikkükből kiderült, hogy Krk-szigete a  legfontosabb logisztikai bázisa a közel-keleti térségbe irányuló fegyverexportnak, és nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország is ezen keresztül szállít hadianyagot. Mindezt Washington tudtával és közbenjárásával, sőt, a hivatalos dokumentumokból  maga a Pentagon “tüntette el a nyomokat”.

A helyiek számára feltűnt, hogy április óta jelentősen megnövekedett a légi forgalom és többé nem csak az utasszállító repülőgépek, hanem rendszeresen érkeznek a reptérre nagy és zajos, amerikai típusú teherszállító gépek. Az újságírók a nyomozás során 14 “nem azonosított, katonai eszközöket szállító” gépet figyeltek meg. A hivatalos iratok szerint a fegyverek végső felhasználója az amerikai hadsereg. Az amerikaiak az Alan Agencytől, egy horvát állami kézben lévő fegyvergyártó cégtől vásároltak meg a hadianyagot. A horvát vállalat április óta 12,4 millió dollár értékben adott el jugoszláv/szovjet típusú fegyvereket az Egyesült Államoknak.

Viszont akárcsak a cseh fegyvervásárlási botrány esetében, ezek nem érkeztek meg amerikai területre. Az igaz, hogy egy amerikai légibázisra szállították le őket, csak éppen  a Perzsa-öböl mellett fekvő Katarban: Dohától, az ország fővárosától nem messze fekvő Al Udeid támaszponton pakolták ki a horvát és más balkáni államtól összevásárolt hadieszközöket.

Katar ugyanis hivatalosan nem számít vevőnek, ahogyan “papíron” nem részese annak a programnak sem, amely során az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló fegyvereseket képzik ki. Továbbá a katari hadsereg elsősorban nyugati – amerikai, brit, francia – fegyvereket használ, nem pedig az egykori keleti tömb országainak hadieszközeit. Ezért ezeket a fegyvereket a nyugati országok és a szunnita arab monarchiák által szponzorált csoportoknak – Líbiától kezdve Jemen és Szírián át, egészen Iraki bzárólag – adták oda. Sőt, a BIRN rámutatott arra is, hogy Kuvait szintén úti célként szerepelt, amely a szíriai „mérsékelt felkelők” egyik fő kiképzője és fegyverellátója.

Továbbá az is kiderült a logisztikai feladatokat elvégző azerbajdzsáni Silk Way nevű légitársaság kiszivárogtatott dokumentumokból, hogy nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország, mint például Bulgária, szintén Krk szigetén “csomagolta át” az eladott lőszereket. A 16 millió dollár értékű bolgár lőszereket és töltényt ebben az esetben is Washington vásárolta fel és eredetileg ezeket Németországon keresztül szállították volna le az arab kuncsaftoknak. Csakhogy idővel a német hatóságok véget vetettek ennek a gyakorlatnak: 2016-ban keltezett e-mailek szerint a németek “túlságosan érzékennyé” váltak a balkáni országok felől érkező hadianyagok miatt, mert szerintük azokból nagy valószínűséggel a szélsőséges iszlamista csoportok is részesülnek, amelyek könnyen nyugati célpontok és állampolgárok ellen használhatják fel azokat. Berlin tiltakozása miatt Washington végül Horvátországba, és azon belül is a Krkben lévő repülőtérre irányította át a forgalmat.

A BIRN kérdéseire sem az Alan Agency és sem a Pentagon nem válaszolt. Ugyan Zágráb elismerte, hogy az Egyesült Államok fontos partnere Horvátországnak és a két ország katonai terén szorosan együttműködik egymással, de arról már nem beszélt, hogy ténylegesen kinek is adtak el fegyvereket. Ivica Nekic, a horvát fegyverexporttal és -importtal megbízott ügynökség tagadta, hogy Szíriába vagy más, konfliktusba süppedt országba vittek volna fegyvert. Továbbá ők csak törvényes fegyverüzletben vettek részt és az amerikai partner ezen a téren minden vita felül áll.

Nem először, nem utoljára… 

Ez már nem az első eset, hogy Horvátország ilyenfajta botrányokba keveredik. 2012 telén szaúdi felségjelű gépek repültek Zágrábból Jordániába, ahol felszerelték az országban brit-francia tisztek által kiképzett szíriai fegyveres csoportokat. A BIRN  az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) együttműködve egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.

Ezek között pedig Horvátország volt az élen: több mint 300 euró millió értékben adott el fegyvereket Szaúd-Arábiának (126 millió), Jordániának (44 milliót) és a maradékot Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Törökországnak szétosztva. Ez több mint 6000 tonnányi hadianyag, amely elsősorban kézifegyvereket és könnyű tüzérségi eszközöket jelentet.

Horvátország csak 2016 februárja és szeptembere között 2600 volt jugoszláv/szovjet és új gyártmányú rakétát, lőszert, illetve töltényt szállított le a Közel-Keletre. A világ a horvát fegyverek felbukkanásáról és szerepéről a szíriai és az iraki háborúkban legelőször nem az oknyomozó újságírókon keresztül szerezhetett tudomást: a szíriai fegyveres csoportok a közösségi médiába felrakott képeiken vagy videóikon gyakran pózoltak olyan horvát fegyverekkel, mint a RBG-6-os gránátvető vagy RAK-12-es rakétavető.

Horvátország csatlakozna a schengeni övezethez

0

Horvátország mindent elkövet, hogy 2018 végéig technikailag felkészüljön és még 2019-ben csatlakozzon a schengeni övezethez – ezt mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter. Arról is beszélt, hogy betartják a kvótarendeletet, és befogadnak 1600 menekültet.

Bozinovic Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztossal tárgyalt, utána pedig azt mondta: a horvát kormány számára stratégiailag fontos cél a belső határellenőrzés nélküli térséghez való csatlakozás.

A horvát EU-csatlakozáskor, 2013-ban szűnt meg a kettős határellenőrzés
MTI Fotó: Varga György

A menekültekkel kapcsolatban azt mondta, hogy Horvátország eleget tesz a 2015-ben vállalt kötelezettségeinek, ami az elosztásukra irányuló kötelező európai uniós kvótát illeti.

Horvátország csaknem 1600 menekült befogadását vállalta két éven belül:

1064-et az áttelepítési kvóta és 500-at az EU-Törökország megállapodás alapján.

A miniszter szerint Horvátország szilárd meggyőződése, hogy

a migrációs válság kezelésében Európa válaszának a szolidaritáson és a felelősségen kell alapulnia.

Ugyanakkor a legutóbbi adatok szerint mindössze néhány tucat menekültet vett át az ország.

Dimitrisz Avramopulosz szerint Horvátország nemcsak egy európai ország, hanem kulcsfontosságú EU-tagállam és nagyon fontos partner, amikor migrációról, a határok védelméről és biztonságpolitikáról van szó. Szerinte az Európai Unió a migrációt illetően nagy előrelépést tett az elmúlt két évben, de nem szabad elfelejteni, hogy

Olaszország és Görögország továbbra is nagy nyomásnak van kitéve, ezért folytatni kell az áttelepítéseket.

Horvátország schengeni övezethez való csatlakozási terveiről azt mondta, az ország jó munkát végzett, és

“közös érdekünk, hogy Horvátország teljes jogú tagjává váljon a schengeni térségnek”.

Avramopulosz Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, az uniós tagállamok együttműködéséről és az EU külső határainak védelméről.

Horvátországban ítélték el a hírhedt szerb martalócot, Dragan kapitányt

0

A horvátországi háború idején elkövetett háborús bűncselekményekért, nem jogerősen tizenöt év börtönre ítélte egy horvát bíróság kedden Dragan Vasiljkovićot, a szerb félkatonai alakulatok egyik parancsnokát – jelentette az N1 hírcsatorna.

A spliti megyei bíróság ítélete szerint Dragan Vasiljković – aki Dragan kapitány néven vált ismertté a délszláv háborúk idején – a szerb félkatonai alakulatok parancsnokaként az 1991-95-ös horvátországi háború elején horvát katonák, rendőrök és polgári személyek, valamint külföldi újságírók kiűzésére, megkínzására és megölésére adott parancsokat a közép-horvátországi Glinában és Kninben.

Vasiljković a bírósági eljárás során ártatlannak vallotta magát, a vádakat pedig hazugságnak nevezte.

Az egy éve, 2016. szeptember 20-án kezdődött perben a bíróság 60 tanút hallgatott meg, köztük szerb állampolgárokat, a vádirat 40 ezer oldalból áll.

Dragan kapitány ellen először Sibenikben emeltek vádat, majd 2010 szeptemberében a legfelsőbb bíróság döntésének értelmében az ügyet Splitbe helyezték át.

A 62 éves, belgrádi születésű Vasiljković ausztrál állampolgársággal is rendelkezik, korábban Ausztráliában élt, és ott a Daniel Snedden nevet használta. Az ausztrál rendőrség Zágráb követelésére 2006-ban vette őrizetbe. 2009 és 2010 között egyszer szabadlábra helyezték, majd az ausztrál legfelsőbb bíróság újra elfogatóparancsot adott ki ellene. Az ausztrál kormány 2012-ben döntött arról, hogy kiadja Horvátországnak Dragan kapitányt, aki kilenc évig küzdött a kiadatás ellen. Miután minden jogi lehetőséget kimerített, nem volt módja további fellebbezésre, ezért az ausztrál hatóságoknak át kellett adniuk őt Horvátországnak. Dragan kapitány rendőri felügyelet mellett 2015 nyarán érkezett meg Horvátországba, ahol előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet háromszor meghosszabbítottak. A bíróság korábban elutasította, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezze. Rövid ideig szívpanaszok miatt a spliti kórházban is kezelték.

MTI/FüHü

 

Horvát erdőtüzek: sok letartóztatás

0

Legalább 10 embert letartóztattak Horvátországban az erdőtüzek miatt. Miután kiderült, hogy többet is gyújtogatók okoztak, Andrej Plenkovic kormányfő elrendelte az erdőtüzek okának alapos kivizsgálását – közölte a horvát N1 tévé.

A miniszterelnök újságíróknak úgy nyilatkozott: megbízta Davor Bozinovic belügyminisztert, hogy határozottan járjon el az ügyben, és alaposan vizsgálják ki az erőtüzek okát.

“Az eredmények elemzését követően döntünk a további lépésekről is,

hogy mit tehetnénk a horvát erdők és az illetékes szolgálatok munkájának javítása érdekében” – mondta.

UPRAVO Promina

Közzétette: Vatrogasci – Oni su naši heroji – 2017. augusztus 21.

Vasárnap este óta több mint 30 helyen tört ki tűz Zadar és Sibenik környékén. A tűzoltásba a hadsereg is bekapcsolódott. Jelenleg is égnek a tüzek Brac szigetén, Sibenik környékén és a Velebit-hegységben. A lángok nem veszélyeztetetik ugyan a turisták által látogatott üdülőövezeteket, de még napokig eltart eloltani őket.

Szándékos gyújtogatás miatt hét embert vett őrizetbe a rendőrség – mondta még hétfőn a belügyminiszter. Azóta további gyújtogatókat fogtak el. Egy 22 éves férfit tetten értek, amikor cigarettájával felgyújtotta száraz füvet, és így okozott tüzet Sibeniktől nem messze.

Két gyereket is őrizetbe vett a rendőrség.

Ők a sínek mellett gyújtották fel a száraz aljzatot, ami átterjed a Krka Nemzeti Parkra. A tűzoltóknak sikerült ugyan eloltani a lángokat, de azok komoly károkat okoztak. Egy 75 éves idős nőt is előállítottak, mert szemetet égetett, és a lángok a szél miatt tovább terjedtek.

A fokozott tűzveszély miatt Horvátországban tilos tüzet gyújtani olyan helyeken, ahol a lángok tovaterjedhetnek. Gondatlan tűzokozás esetén 15 ezertől 150 ezer kunáig (640 ezer forinttól 6,4 millió forintig) terjedhet a pénzbírság, vagy 60 nap elzárás is járhat érte. Szándékos gyújtogatás esetén három évig terjedő börtön is kiszabható.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!