Kezdőlap Címkék Hírszerző

Címke: hírszerző

Afganisztán: a vérontásnak még közel sincs vége

Legkevesebb 60 ember – köztük 13 amerikai katona – halt meg amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat a repülőtéren illetve egy szálloda előtt Kabulban.

A terrorakcióért az Iszlám állam Afganisztánban működő frakciója vállalta a felelősséget. Ők fanatikusabbak mint a tálibok, akik valamiféle megegyezésre törekszenek az amerikaikkal. A merénylet épp ezt a kísérletet akarta meghiúsítani. A CIA főnöke nemrég Kabulban tárgyalt Abdul Ghani Baradarral, akit a tálibok vezérének tekintenek.

Kompromisszum a tálibokkal?

Kabuli hírek szerint a tálibok olyan Kormányzó Tanácsot akartak összehozni, amelybe a régi rendszer tekintélyes emberei is helyet kapnak. Például Hamid Karzai egykori köztársasági elnök , aki az amerikaiak támogatásával vált Afganisztán urává vagy Abdullah Abdullah, aki korábban miniszterelnök is volt. Hasonló tisztséget töltött be Gulbuddin Hikmatjar is, aki szintén a Kormányzó Tanács tagja lenne. Közben kiderült, hogy Karzai és Abdullah háziőrizetben van. Ettől még részt vállalhatnának a Kormányzó Tanácsban, de kérdés, hogy milyen szerepük lenne.

Ezerszámra áradnak be az iszlamista terroristák Afganisztánba

A hírszerző szolgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a világ elsősorban az afgán menekültekkel foglalkozik, aközben tódulnak be a dzsihád harcosok Afganisztánba. Érkeznek Irakból és Szíriából – ők alkotják a bombamerényleteket elkövető Iszlám állam frakció magját , de jönnek Észak Afrikából, az egykori Szovjetunió muzulmán államaiból és Kína nyugati határtartományából, a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományból. Pekinget az nyugtalanítja, hogy a közös határon érkezik e iszlamista terrorista brigád Kínába.

Tiencsinben júliusban a kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel, akik állítólag letették a nagyesküt: nem indítanak dzsihádot Kína nyugati határtartományában. Csakhogy a náluk is fanatikusabb Iszlám Állam megteheti ezt. Az Iszlám Állam frakció, mely a bombamerényleteket elkövette Kabulban, azzal vádolja a tálibokat, hogy Amerika után Kínával paktáltak le.

Az IS hivatalos Amaq hírügynöksége a Telegram csatornáján közölte, hogy egy Abdul Rahman al-Logari nevű harcosuk hajtotta végre a robbantást és halt „mártírhalált a Kabuli repülőtér közelében”. A név arra utal, hogy legalább 13 amerikai katona és több mint 60 civil gyilkosa afgán volt.

Vasárnap az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan kijelentette, hogy „akut” és „tartós” fenyegetés várható az afganisztáni fővárosban az ISKP-tól.

A figyelmeztetést, amely egy olyan csoportra összpontosította a figyelmet, amely eddig kevés figyelmet keltett, a héten visszhangozták a brit és a nyugat-európai tisztviselők.

Sokakat aggasztott az ISKP-hez kapcsolódó támadások fokozódása az elmúlt hónapokban.

„Az ISKP pályája a 2019-es és 2020 első felének nehéz időszaka utáni újjáéledés volt… de a tálib hatalomátvétel óta hirtelen elhallgattak, és ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a csoport új kampányra készül.” – mondta Charlie Winter, a Londoni Egyetem Nemzetközi Radikalizálódási Központjának (ICSR) vezető kutatója.

A repülőtér tömegei, repülőgépei és infrastruktúrája nyilvánvaló helyszínt biztosít az IS-nek ismert tömegtámadásoknak. Winter szerint a helyzet Afganisztánban is „tökéletes célpontoknak”: az amerikai hadsereg, az afgánok, akik segítették a nyugati erőket, és ezért együttműködőnek tekintik őket, valamint

a tálibok, amelyeket az ISKP „hitehagyottaknak” tekint.

Az ISKP valószínűleg „nagy győzelemnek” fogja tekinteni a repülőtér elleni támadást – mondta Tore Hamming, az ISSR szakértője is az ICSR -ben.

„Több dolgot is elérnek: jelzést adnak arról, hogy továbbra is számítani kell az erővel, és kihívják a tálibok állami projektjét, kiemelve, hogy a csoport nem tudja biztosítani Kabult.”

Az ISKP alig hat évvel ezelőtt alakult, miután az IS képviselői útnak indultak Pakisztán délnyugati részébe, hogy találkozzanak az elégedetlen tálib parancsnokokkal és más szélsőségesekkel, akik a régió dzsihadista mozgalmában marginalizálódtak.

youtube.com

Az elmúlt hónapokban az ISKP halálos műveletek sorozatát hajtotta végre. Védjegye, hogy  brutalitásuk minden egyéb csoportét felülmúlja.  Ráadásul a korábbiaknál szélesebb célpontokat céloztak meg: síita muszlimokat, újságírókat és külföldieket, valamint a polgári infrastruktúrát és a katonai személyzetet. (Egyes szakértők szerint vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy az ISKP valamilyen kapcsolatban áll a pakisztáni katonai hírszerző szolgálatokkal.)

A függetlenségre oly büszke afgánok számára ez súlyos vád, amely alaposan megnehezítheti a tálibok dolgát. Azzal viszont a tálib vezetők tisztában vannak, hogy működőképessé a 39 milliós Afganisztán csakis úgy válhat, ha talál valamilyen modus vivendit a külvilággal. Peking máris bejelentkezett: hajlandó részt vállalni Afganisztán újjáépítésében.

Több mint negyven éves háborúskodás után ez nem kis feladatnak ígérkezik.

Szijjártó ifjú magyar hírszerzőket  avatott fel

Átadtuk az új Hírszerző Akadémiánk első végzőseinek okleveleit. Lesz dolguk elég – írta Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon. Az időzítés csaknem tökéletes volt, mert a Pegasus botrányban a hatalom képtelen egységes álláspontra helyezkedni.

Nehéz úgy hazudni, hogy nem tudjuk az igazságot – mondta Illyés Gyula.

A titokgazda Orbán Viktor nem siet megszólalni. A közszolgálati Deutsche Welle ezt tűrhetetlennek nevezi, és azonnali szankciókat követel Ursula von der Leyen asszonytól, a Brüsszeli Bizottság elnökétől.

Kiből lehet hírszerző Magyarországon?

A Fidelitas tagság olyan ajánló levél mint régebben a KISZ tagság volt. A politikai megbizhatóság mindennél fontosabb. Régebben a magyar titkosszolgálat tisztjei külföldön szereztek diplomát: a rendszerváltás előtt a Szovjetunióban, utána pedig az USA-ban illetve Nyugat Európában. A szakma nagy öregje, Czukor József, akit Medgyessy Péter állított először az Információs Hivatal élére. Majd másodszor ugyanezt tette Orbán Viktor is. Hol szerezte diplomáját: a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában! Dehát ez régen volt.

Orbán dilemmája az, hogy a külföldön képzett titkosszolgálati tisztek ugyncsak szoros kapcsolatba kerülhetnek a kiképző állam szolgálatával. Híres példa: Milosevics szerb elnök titkosszolgálatának tisztje, akit az USA-ban képeztek ki, a hágai bíróság megdöbbenésére közölte: mindvégig tájékoztatta a CIA-t Milosevics terveiről!

A hazai képzés ezt a problémát kívánja orvosolni, de ilyenkor nagy kérdés az oktatás színvonala. Ebben lehet nagy segítség az, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök annak idején segítséget ígért ebben az ügyben. Nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta is Orbán Viktor miniszterelnök. A Pegasus is izraeli cég szoftvere, melyet csakis a miniszterelnök jóváhagyásával lehetett eladni külföldön.

Vagyunk az ifjú gárda

Az Orbánhoz hű hírszerző csapat most megkapta diplomáját, de olyan parancsnokok alatt szolgálnak majd, akiket külföldön képeztek ki. Ezért a magyar miniszterelnök továbbra sem lehet biztos abban, hogy a tisztikar mennyiben lojális hozzá?!

Csak emlékeztetőül: Ceausesecut és feleségét olyan bíróság ítélte halálra, melynek élén Stanculescu tábornok állt, akit maga a román diktátor nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Meghalt Ion Mihai Pacepa (1928-2021), a hírszerző

Meghalt Ion Mihai Pacepa (1928-2021), a román hírszerezés (DIE) egykori igazgató-helyettese. A halál oka a koronavírus. Rendkívül sokrétű és ellentmondásos személyiség volt, s már ez is indokolja, hogy foglalkozzunk vele. Engem különösen inspirált a ’89-es rendszerváltás előtti évtizedben, főként azért, mert sokban elősegítette a Ceaşescu-rendszer bukását.

Pacepa 1978-ban – egyáltalán nem veszélytelen körülmények között – az Egyesült Államokba menekült, ahol azonnal menedékjogot kapott. Bár erről sohasem beszélt, szinte biztosra vehető, hogy a román hírszerzés vezetőjeként már korábban beszervezte a CIA.

1987-ben megjelent könyve, a Red Horizons (Vörös horizontok), ami a Ceauşescu-rendszer titkairól rántotta le a leplet. Három fontos dolgot elemzett mélyebben könyvében Pacepa. Mind a három főbenjáró bűnnek számított Nyugaton; ez győzte meg Washingtont és a nyugat-európai fővárosokat, hogy nincs más alternatíva: szembe kell fordulni Ceauşescuval.

(Amikor az Orbán körüli nyugati érzelmek megfordulását, Orbán személyének és rendszerének egyre egyetemesebb elutasítását látom manapság, akkor mindig Pacepa és az ő leleplezései jutnak eszembe. Pacepa fellépése előtt voltak a román diktátornak bizonyos mentségei a nyugatiak számításaiban. Pacepa könyvének megjelenése után már egy ilyen mentség sem akadt. A párhuzam adja magát: 2021 előtt egyesek még dédelgettek illúziókat Orbánnal szemben, 2021 után már sehol sincs erre példa.)

Pacepa három olyan vádat fogalmazott meg és bizonyította be valóságos voltukat, melyek esetében a nyugati érdekek szempontjából nem volt mentség:

(1) A „vörös horizontok” egy hadművelet kódnevét jelenti, melynek keretében Ceauşescu eljátszotta, hogy együttműködik a Nyugattal, de tulajdonképpen mégiscsak az oroszoknak dolgozott. A román hírszerzés energiát nem kímélve dolgozott a nyugati titkok megszerzésén, melyek aztán az orosz KGB és főként a GRU (katonai hírszerzés) asztalán landoltak.

(2) A román rezsim lényegi eleme volt az antiszemitizmus, az Izraellel fenntartott „jó” viszony álcája, csak a belső, egyre erősödő antiszemitizmust volt hivatva leplezni.

(3) Általában a kisebbségek elképesztő elnyomása, különösen a magyaroké, minthogy a korábban jelentékeny számú németből (szászokból és svábokból) ekkorra már szinte senki sem maradt.

De Pacepának volt egy másik arca is. A kelet-európai rendszerváltásokat követően egymás után adta ki újabb műveit, melyek már egyébbel sem voltak tele, mint álhírekkel, feltételezésekkel, konfabulációkkal és rémhírekkel; nyilvánvalóan képtelen volt arra, hogy Kelet-Európa-szakértőként a felszínen maradhasson, kultúrája és tudása pedig kevés volt ahhoz, hogy tényleges és hasznos geopolitikai következtetésekre jusson.

Mindennek oka főként abból fakadt, hogy Románia és a többi állam aktualitásaival már nem lehetett tisztában. Csak a nyílt információkhoz juthatott hozzá, így a régi receptek alapján próbált azokból következtetésekre jutni – de ezek kiábrándítóan hajmeresztőknek, sőt nevetségeseknek bizonyultak.

Munkált benne a düh is, hogy hazájában, Romániában csak kevesen méltatták korábbi tetteit, s a rendszerváltásban betöltött szerepét. Amikor a ’90-es évek elején egyszer Bukarestben voltam, az akkor még liberális Magyar Hírlapnak interjút készítettem az újonnan létrehozott titkosszolgálat (SRI) igazgatójával, Virgil Măgureanuval. Kérdésemre az igazgató valami olyasmit mondott, hogy Pacepa áruló volt s így fogják megítélni a jövőben is. Nagyjából ez máig igaz.

Ara-Kovács Attila

NotPetya – orosz hírszerző hackerek ellen emeltek vádat Amerikában

Az orosz hírszerzés hat tisztje rendszeresen nemzetközi hacker akciókat szervezett és hajtott végre 2015 és 2019 között – állitja az USA igazságügyi miniszterének nemzetbiztonsági helyettese.

John Demers ellenőrzi a kémelhárítást az Egyesült Államokban. Az amerikai sajtó már régóta ír arról, hogy az oroszok – és hozzájuk hasonlóan a kínaiak is – különleges hacker alakulatokat tartanak fenn a hírszerzés kötelékében.

Kezdetben ez az orosz hacker csapat Ukrajnában szervezett akciókat a hibrid háború keretében. Megbénították ideiglenesen Ukrajna elektromos rendszerét és leállt a fűtés is abban az országban, ahol a keleti tartományok nyíltan elutasítják Kijev irányítását és Putyinnal működnek együtt.

NotPetya néven világméretű hacker akció folyt, amely számos országban okozott komoly problémát. Elsősorban az infrastruktúrát támadták: Indiában Mumbai volt a célpont, az ország gazdasági központja. Hollandiában Amszterdam kikötőjét vették célba, amely a legforgalmasabb egész Európában.

Franciaországban Emmanuel Macron került a célkeresztbe, mert Putyin ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatta az elnökválasztáson.

USA elnökválasztás

A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes elmondta, hogy Pennsylvania államban az egészségügyi rendszert támadták és több gyógyszergyár informatikai rendszerét is leállították.

2016-ban az elnökválasztás idején aktívan beavatkoztak a kampányba – elősegítve ezzel Trump győzelmét. Hillary Clinton, a vesztes, jelentős részben ennek tulajdonította vereségét.

Az amerikai sajtóban rendszeresen írnak arról, hogy Putyin ezúttal is Trumpot támogatja. A Joe Biden elleni támadások jelentős része az orosz hírszerzés információin alapul. Különösen azok, melyek az ifjabb Biden ukrajnai ténykedésével kapcsolatosak.

Putyin megpróbálja destabilizálni a nyugati nagyhatalmakat, és ehhez nyújtanak nagy segítséget a hírszerzés hackerei, akik megmutatják a vetélytársak rendszereinek sebezhetőségét szerte a világon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK