Kezdőlap Címkék Hirosima

Címke: Hirosima

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált. 

Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.

Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.

Zelenszkij  vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia „az [ukrajnai] háború ösztönzésével.

Zelenszkij jelenléte Hirosimában „nagyon fontos”, különösen azért, hogy „erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.

Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” tette hozzá a német kancellár.

„Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet

– figyelmeztetett.

Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a „történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

A tisztviselők nem közölték, pontosan mikor érkezik Zelenszkij, remélve, hogy biztonsági okokból homályosak maradnak utazásai részletei.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd. 

Ez valószínűleg magában foglalja a megbeszéléseket a szankciók végrehajtásáról, arról, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak-e Kijevnek, valamint a fegyverszünetről vagy a békeszerződésről szóló tárgyalások lehetőségéről.

Zelenszkij terveiről egyelőre nem érkezett nyilvános bejelentés, és az ukrán sajtó azt javasolta, hogy virtuálisan csatlakozzon a csúcstalálkozóhoz. Az elmúlt héten azonban Nagy-Britanniában és más európai országokban járt, és hajlandósága Kijeven kívülre utazni részben annak bizonyítására szolgál, hogy bízik saját kormánya stabilitásában. Az oroszok semmiféle erőfeszítést nem tettek, hogy megzavarják utazásait.

Ha Zelensky Hirosimába érkezik, szinte biztos, hogy személyes találkozója lesz Bidennel. India, Brazília és más, Ukrajnát nem szívesen támogató nemzetek vezetői is megfigyelőként jelen vannak a találkozón, és Zelenszkij jelenléte megnehezítheti álláspontjuk folytatását – mondta több tisztviselő.

Az elnök kéréseit egy olyan város hátterében terjeszteni elő, amely a 78 évvel ezelőtti első nukleáris támadás elszenvedője, s ennek a párhuzamnak alapját az adja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen megfenyegette, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában.

„Feladatunk, hogy fenntartsuk Ukrajna nemzetközi támogatásának és kommunikációjának lendületét”

– mondta Zelenszkij csütörtöki éjszakai beszédében. „Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg fogjuk valósítani.”

p.s.: Zelenszkij az Egyesült Államok katonai repülőgépével repül Japánba, miután várhatóan Szaúd-Arábiában részt vesz az Arab Liga csúcstalálkozóján is – közölték a bizalmas információk megvitatása során a személyazonossága elhallgatását kérő emberek.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Hirosima és a világ idén is emlékezett

0
Forrás: Pixabay

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért.

Megemlékeztek vasárnap Japánban, Hirosimában arról, hogy az Egyesült Államok 72 évvel ezelőtt ezen a napon hajtotta végre a város ellen a világtörténelem első atomcsapását.

A megemlékezésen több ezren vettek részt; ott voltak a támadás túlélői és Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Helyi idő szerint reggel 8.15 órakor egy perc néma csenddel emlékeztek arra a több tízezer emberre, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, miután az Enola Gay nevű B-29 Superfortress amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát, amely 15 ezer tonna TNT pusztító erejét szabadította a városra.

Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.

Matszui Kadzumi, a város polgármestere a világ minden országát arra kérte, szereljék le nukleáris arzenáljukat. Emlékeztetett arra, hogy a világ 122 országa pár hete nemzetközi egyezményt fogadott el, mely betiltja az atomfegyvereket. Az egyezményhez egyetlen atomhatalom sem csatlakozott, de Japán sem írta alá, mert irreálisnak tart egy olyan tiltó egyezményt, melyet az atomhatalmak nem támogatnak.

A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később pedig Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért. Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre; a császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK