Kezdőlap Címkék Határ

Címke: határ

Nemcsak tanárból és orvosból, de migránsból is hiány van

– Tiszteletem migráns urak, üdvözöljük Önöket a mi kedves, barátságos, vendégszerető országunkban.
– Jó napot.
– Cigaretta? Szivar? Sajnos, röviditalokból jelenleg nem túl széles a választékunk…
– Bocsánat, úgy látszik, eltévedtünk. Azt hittük, ez itt Magyarország.
– Jó helyen járnak, migráns urak. Kerüljenek beljebb, biztosan elfáradtak a hosszú úton.
– Viccel velünk? Gúnyt űz a nyomorunkból? Nekünk azt mondták, hogy Magyarországon nem kedvelnek bennünket, idegengyűlölő kormányplakátokkal szórták tele az országot.
– Ez a maguk csoportjára nem vonatkozik. Önöket kiválasztottuk, és különleges bánásmódban részesülnek.
– Tessék? Nem zárnak be bennünket? Nem viselkednek velünk lekezelően és embertelenül?
– Ellenkezőleg, uraim! Tisztes megélhetést biztosítunk az Önök számára. Munkát kapnak, rendes fizetést, valamint költségtérítést.
– Még mindig nem értjük. Önök örülnek nekünk?
– Igen. Tudják, a magyar kormány fél évvel meghosszabbította a bevándorlási válsághelyzetet.
– És? Mi közünk nekünk ehhez?
– Sokkal több, mint gondolnák. Miután senki nem akar hozzánk bevándorolni, kellenek olyan emberek, akiket meg lehet mutatni a tévében. Arra gondoltunk, hogy Önöket képezzük ki bevándorlóvá. Tudnak marcona képet vágni?
– Ez lesz a dolgunk?
– Alapvetően igen. Önök legitimálják a kormány bevándorlóellenes politikáját.
– Ennyi?
–  Van még valami, mondjuk úgy, plusz feladat: Ha már úgyis itt vannak, Önök lesznek a mi bűnbakjaink.
– Bűnbakok? Nem követtünk el semmit.
Tudjuk, uraim, de bennünket ez most nem érdekel. Önöket bűnbakként kívánjuk foglalkoztatni Magyarországon.
– Bűnbakként?
– Igen. Egyetlen feladatuk lesz: elviselni, hogy Önök miatt van minden.
– Szökőár? Földrengés? Kolera?
– Na, ennyire azért nem komoly a helyzet, nálunk szerencsére nincsenek ilyenek.
– Akkor mi az, amiért mi leszünk a felelősek?
– Mindenért, ami rossz a magyar embereknek. Tudják, nálunk nagy a korrupció, lopnak a közpénzből, és az emberek hajlamosak ezért a kormányt okolni. A miniszterelnököt, az ő családját, pártját, barátait, üzletfeleit. Ezen szeretnénk változtatni.
– Megszüntetik a korrupciót? Többé nem fognak lopni?
– Látszik uraim, hogy Önök egy másik kultúrából jöttek. Szó sincs ilyenről.
– Hanem?
– Önök lesznek mindennek az okai. Ha bármi rossz történik Magyarországon, olyan, amit nem szeretnek a magyar emberek, Önökre mutogatunk majd.
– Hallhatnánk egy példát?
– Többet is. Mondjuk, kiderül, hogy a miniszterelnök baráti köre gyanúsan gyorsan gyarapodik. A saját lábán álló családja úgyszintén. Hogy Rogán Antal a bevallott jövedelménél sokkal fényűzőbben él. Hogy Kósa Lajos… Ilyenekre gondolunk.
– És nem lesz ebből nekünk bajunk? Ha a magyar emberek mérgesek lesznek ránk, rajtunk töltik ki a haragjukat. Meg is verhetnek bennünket.
– Ettől Önöknek nem kell tartaniuk uraim. Az előbb felsorolt urakat sem kedveli senki, mégsem esett semmilyen bántódásuk. Sőt, a kormányzópárt, a Fidesz, toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Különben is, a TEK majd gondoskodik az Önök védelméről.
– Hallottunk azokról a régi plakátokról, amikkel tele volt az ország. Hogy tartsuk be az Önök törvényeit.
– Ez egy szabad ország, migráns urak. Ha az a hobbijuk, hogy betartják a törvényeket, senki nem fogja Önöket megakadályozni ebben. De persze nem is tesszük kötelezővé az Önök számára.
– Ez nem teljesen világos.
– Pedig, nagyon egyszerű. Van egy ősrégi, türk eredetű magyar mondás: a törvények azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

A magyar határon éheztetett menekültekről írt a kormánynak és az egyházaknak Iványi Gábor

0

Júliustól új menekültügyi szabályozás van érvényben Magyarországon, melynek az a lényege, hogy minden Szerbiából érkező ember menedékkérelmét elutasíthatják.

Magyarország ugyanis biztonságos tranzitországnak tekinti Szerbiát, annak ellenére, hogy az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az. A kérelmeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az új jogszabályra hivatkozva utasítja el.

A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasítás ellen, annak nincs halasztó hatálya, így idegenrendészeti eljárás alá vonják, majd kitoloncolják őket. Az érintett menedékkérőket oly módon is megpróbálják visszaküldeni Szerbiába, ugyanis a tranzitzónában maradó nagykorúak nem kapnak enni.

A nők és a gyerekek kapnak ellátást, de meglehetősen embertelen módon úgy, hogy őket átkísérik a zóna egy másik részébe, nehogy adhassanak az ételből a családtagjaiknak.

Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze levelet írt Magyarország kormányához, valamint a magyarországi bevett egyházak vezetőihez a hazánk határán fogvatartott és éheztetett menekültek ügyében.

Éheztetik a határon a menekülteket

A magyar kormányhoz írt levél valójában egy petíció, melyven az aláírók felszólítják a magyar kormányt, hogy azonnal vessen véget annak a kínzásnak, mellyel szétszakítva a hazánk határához érkezett menekült családokat, a felnőtt férfiakat és gyermek nélküli nőket azzal próbálják visszafordulásra kényszeríteni, hogy nem adnak nekik enni. Ez a bánásmód hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan. Mint Iványi a felhívásban fogalmaz, mindez méltatlan a magyar zsidó-keresztény vagy humanista hagyományokhoz. Ez az eljárás emberiesség elleni bűn.

Külön minősíthetetlen az is, hogy a hatóságok csakis azok esetében engednek, akik ügyében ilyen ítéletet hozott az Európai Emberi Jogok Bírósága, bár erre is napokat kell várni. A magyar illetékesek ezzel a bánásmóddal nem a tisztességes magyar állampolgárok nevében járnak el, nem az ő, a mi érdekeinket szolgálja ez a szégyen. Különös abszurdum, hogy erre az intézkedésre Szent István és az új kenyér ünnepi időszakában kerül sor. akarunk tenni arra, hogy élelmiszert vigyünk az éhezőknek és felhívjuk minden jószándékú ember figyelmét erre a példátlan ügyre.

A petíciót itt lehet aláírni.

Egy sokkal nagyobb Úr előtt kell számot adniuk a tetteikért

Az egyházi vezetőkhöz írt levelében Iványi Gábor lelkész arról ír, hogy a felhívást a magyar határon éheztetett embertársaink érdekében adták ki. „Arra kérem Önöket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz és bátorítsák híveiket is erre. Bíztatom Önöket arra is, hogy emeljék fel szavukat a kormány embertelen eljárásával szemben.”

Mint írja, a „bevett egyház” megkülönböztető rang nem azt jelenti, hogy az „Önök státuszát nem fenyegeti a kormány”, hanem hogy Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel. Bizonyára nem felejtik, hogy egy sokkal nagyobb Úr előtt adnak számot tetteikért. Hallgassanak jó lelkiismeretükre, és kövessék az isteni elveket! Legyenek irgalmasak, hogy irgalmasságot nyerhessenek! Budapest,

A levélben említett egyházak felsorolását, valamint az egyházi vezetőkhöz írt levelet itt lehet elolvasni.

Bréking nyúz, 2018. július 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

A volt balettművésznek, aki most a Magyar Idők főmunkatársa, sem a szurikátához, sem a Billy Elliothoz nincs köze, Orbánt hiba antiszemitának nevezni, a nyitott határokkal viszont jó lesz vigyázni, mert ott sokkal könnyebben terjesztik a migránsok a vérmételyt, mint a nem nyitott határokon. 

 

Egy afrikai rágcsáló sajnálatos elhalálozása

„Nem is tudom, melyik úgynevezett ügy vetett nagyobb hullámokat kedves, ám kicsiny hazánkban. Egy bizonyos afrikai rágcsáló sajnálatos elhalálozása (a szurikátaincidens), avagy annak a szimpatikus, ám fiktív brit kisfiúnak az életét feldolgozó musical, aki boksz helyett a balettművészet fáradságos, ám kevés sikerrel és még kevesebb fizetséggel járó, azonban sok buktatóval és megpróbáltatással kikövezett útját követi végig.

Én magam ugyanis körülbelül ugyanannyira érzem érintettnek magam. Ugyanannyi közöm van egy távoli országból származó szurikátához, mint a Billyhez. Semmi. Ezért sem reagáltam eddig a számtalan, sokszor rendkívül erőszakos megkeresésre: fejtsem már ki, hogy én, mint az Operaház volt balettművésze és a Magyar Idők jelenlegi főmunkatársa, mit is gondolok a Billy Elliot néven futó musicalről”. (Magyar Idők: A szurikáta és a Billy Elliot)

Vérmételyt hoznak Európába a migránsok

„Karl Hoffmann, az Aberystwyth University parazitológiai professzora a The Independentre írt hosszú elemzésében figyelmeztet egy olyan veszélyre, amihez nagyban hozzájárult a nyitott határok gondolata. Így ugyanis olyan betegségek terjednek – sokkal könnyebben, mint korábban -, amelyek okozhatnak emésztési zavarokat, vakságot, vagy megnövelik az Aids fertőzés, a rák kialakulásának valószínűségét. A szerző egy konkrét példát is citál, a schistosomiasis vagy bilharziózis nevű betegségre figyelmeztet  – emberi nyelvre lefordítva vérmétely fertőzésről.

Nem olyan régóta még azok a betegségek, amiket ezek a férgek terjesztenek, még Afrika, Ázsia és Dél-Amerika földrészére korlátozódtak. De manapság, amikor szabad a mozgás, és itt a klímaváltozás, ezek a paraziták Európában és Észak-Amerikában is felütik fejüket. (888:Halálos paraziták érkezhetnek Európába az afrikai migránsokon keresztül)

Orbán ajtaja nyitva áll a zsidók előtt

„Kirívóan súlyos hiba antiszemitának bélyegezni Orbán Viktor magyar kormányfőt, hiszen Magyarország Izrael kevés barátainak egyike a nemzetközi diplomáciában – állapította meg cikkében a First Things című konzervatív, ökumenikus amerikai vallási magazin szerzője, David P. Goldman.

Orbán ajtaja nyitva áll a budapesti zsidó közösség vezetői előtt, és a város egyre vonzóbb az izraeli befektetők számára a jó infrastruktúra és az alacsony költségek miatt – mutatott rá a szerző. „Budapest azért biztonságos a zsidók számára, mert nagyon kevés muszlim migráns él ott” – vélekedett Goldman. (Lokál: Kirívóan súlyos hiba antiszemitának bélyegezni Orbánt)

Pár ezer euróért be lehet surranni Magyarországra

A magyar-szerb határtérségben szerzett tapasztalatok alapján a Tages Anzeiger azt írja, hogy Magyarország szinte teljesen beszüntette a menedékeljárást. A hatóságok naponta csupán két kérelemmel foglalkoznak, most pedig a büntetőjog hatálya alá kerülnek a segélyszervezetek.

A kormány, miután kettős kerítéssel, szögesdróttal, mozgásérzékelőkkel és rendőrjárőrökkel biztosította be az EU külső határát, még tovább korlátozza a nemzetközi egyezmények által szavatolt menedékjogot. A tompai és a röszkei tranzitövezetben naponta csak egy-egy embert engednek be, őket is csak munkanapokon, de hogy odáig eljusson valaki, ahhoz jelenleg másfél évet kell Szerbiában várakozni.

A családok együtt léphetnek be, de utána pár napig senki sem mehet be oda, hogy kijöjjön a napi egy fős kvóta. Csak összehasonlításképpen:

a hasonló nagyságú Ausztria az idén 30 ezer embert fogad be.

Ha már valaki bejutott, akkor az illetékesek úgy intézik, hogy az érintettnek ne jusson eszébe jogi segítséget kérni. Amúgy sem civilek, sem újságírók nem léphetnek be az övezetbe, csakis ügyvédekre támaszkodhatnak, de a ’Stop, Soros’ miatt most az ő munkájuk is veszélybe kerül.

Az NGO-k munkatársai akár börtönbe is kerülhetnek, mivel a tervezet igen lazán szabja meg, hogy milyen esetekben kell alkalmazni.  A Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jövőben nem tudják gyámolítani a bajba került embereket.

A migránsok közül sokan most is feladják, és inkább visszamennek Szerbiába, ahol 8 ezren vesztegelnek.

Mások már 10 hónapja várnak a kietlen konténerekben a döntésre. Viszont úgy tudni, hogy az embercsempészek meg tudnak vesztegetni magyar határőröket, így egy pár ezer euróért mégiscsak be lehet surranni az országba. Röszkénél két hete 32 határőrt vettek őrizetbe ilyen okokból.

A geciség nem halványuló bája

A szokásos jelenetek a szerb-magyar határon, a kerítésen innen: az egyenruhával felfegyverzett fontoskodó, kioktató emberkék ott alázzák meg az utasokat, ahol érik.

Az előzmények: majálisra igyekezve Szabadkára azonnal fájó sebek tépődnek fel. Négyen állunk a kocsisorban, a rendőrkisasszony azonban alapos. Elveszi a személyiket, felolvassa róluk a neveket, szemével megkeresi azok hordozóit, kinyittatja a csomagtartót – a migráncsok nem nyugszanak, habár zavaró körülmény, hogy miért akarnának Szerbiába menekülni. De csak azokat zavarja, akik Magyarországon még olyan felesleges dologgal szeretnének foglalkozni, mint a logikai következtetés. Így a négykocsis sor is időigényessé válik. Annál is inkább, mert a személyikkel a kuckóba távozik a magyar állam képviselője. Kocsinként. Ott valószínűleg a számítógépen ellenőrzi az adatokat. Majd visszajön és szabad az út.

Jönnek a szerbek. A vámos vagy húsz méterről unottan néz rá a kocsi rendszámára és egy laza kézmozdulattal int: mehetnek. És ez így történik legalább tíz-tizenöt éve. Még nem akadt szerb vámos, aki megtisztelt volna aggódóan atyáskodó figyelmével.

Visszafelé szerbeknél ugyanaz a helyzet. Itt már a vámos a környéket is kerüli. De jönnek a magyarok. Az átkos óta csak egy dolog változott: a fináncnak vagy rendőrnek már nincs az a fedeles, nyakba akasztós ládikája.

Rendőrkisasszony jön, személyi elő, névsorolvasás, csomagtartó nyitás. Migráncsveszély nuku. Bódéba el. Következik a mosolygós, ám szigorú és főleg kíváncsi vámos. A szokásos, számomra megfejthetetlen második kérdés, a van-e valami bejelentenivalójuk után: Hol voltak? Egy nyugdíjas szabadkai vámos haverom azt mondta, hogy a vámosok magyarországi iskolájában valószínűleg elfelejtették törölni ezt a részt. Vagy csak a szokás hatalma. Vagy mélyebb, közönséges halandók számára felfoghatatlan pszichológiai értelme van. A sunnyogó tettes ilyenkor válik falfehérré és a kérdés súlya alatt hirtelen megtörve, de egyben felszabadultan is a kerékbe rejtett kokóra, a kipufogóba kapaszkodó szír terroristára vagy a zárjegy nélküli házi barackpálinkás üvegre mutat. Mindenre kész, csak ne jöjjön a következő kérdés. De jön: Milyen célból jártak Szabadkán?

Egy tapasztalt határjárót is megdöbbentett volna a szívélyes társalgás ilyen fordulata. Ilyenkor a gyanútlan utas vagy felháborodik vagy a váratlan gyomorgörcstől vezérelve, kedvességet mímelve elvicceli a dolgot. Az első megoldást már többször választottam. Legutóbb évekkel ezelőtt.

Hozzám lépett a finánc. Öntudatos komolysággal, az egyenruhájából sugárzott a hatalom szerény tudata.

’Hol jártak?’

‘Požarevacban’ – mondom én tisztelettudóan.

Pillanatnyi zavar, de még nem megütközés az egyenruha gallérja felett.

’Rokonok vannak ott?’

’Nem.’ Hatásszünetet tartok.

’Virágot vittem Slobodan Milošević sírjára.’

A zavar fokozódik, de a bosszúvágy lassan felülkerekedik. Egyenruha elveszi az útlevelet. Szó nélkül távozik. Ilyen csak a szerb-román határnál történt meg velem 1989. decemberében, amikor forgatni akartunk a „forradalomról”. A román rendőr egy órát várakoztatott, a demokratikus magyar 10 percet. Visszajött és mogorván intett, hogy mehetek.

Akkor mégis jobban éreztem magam, mint a minap a munka ünnepén. Mert most a második változatot adtam elő. A szellemeskedő, a bürokratikus hatalom előtt meghajló nagyon kis polgárt.

120 perc – 2018. január 16. 14:00

0

Csatlakozásra kérte az ellenzéki pártokat Fodor Gábor

A Magyar Liberális Párt elnöke arra kérte a többi, baloldali ellenzéki pártot, hogy csatlakozzanak ahhoz az MSZP-ből, Párbeszédből és Liberálisokból álló szövetséghez. Fodor Gábor közölte: a megállapodás technikai részleteit később dolgozzák ki. (MTI)

Vona Gábor önálló határőrséget akar

A Jobbik elnöke szerint a kormány félrevezette a közvéleményt a migrációval kapcsolatban. Vona Gábor keddi budapesti sajtótájékoztatóján az évszázad átverésének nevezte, hogy 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben pedig 1291 menekültet fogadott be Magyarország. (MTI)

Meghalt az Oh, Happy Day című dal szerzője

A négyszeres Grammy-díjas Hawkins hasnyálmirigyrákban szenvedett. Az Oh, Happy Day egy 18. századi himnusz gospel-átirata, melyet Hawkins Singers nevű énekegyüttesével vett fel 1969-ben. A dal kislemezen 7 millió példányban kelt el, és mind a brit, mind az amerikai slágerlista élmezőnyébe felkerült. (hvg.hu)

MSZP: Ne az adófizetők, hanem az Elios fizesse ki az uniós büntetés!

Az MSZP szerint a magyar adófizetők helyett az Elios Zrt.-nek kell visszafizetnie a 12 milliárd forintos büntetést az uniós kasszába. Harangozó Tamás, a párt országgyűlési képviselője kezdeményezi az OLAF-jelentés beszerzését és nyilvánosságra hozatalát több mint egy tucat olyan önkormányzatnál, ahol az Elios beruházást végzett. (MTI)

Újabb Észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába

A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint egy viszonylag alacsony rangú észak-koreai katonáról van szó, aki reggel 8.04 órakor a demilitarizált övezet középnyugati részén, sűrű ködben sétált át egyszerűen a déli oldalra, és jelentkezett az egyik őrhelyen. A dél-koreai hatóságok igyekeznek kideríteni, hogy mik a szökevény szándékai.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a szökést követően észak-koreai katonák – vélhetően a szökevény után kutatva – megközelítették a határvonalat, ezért a dél-koreai katonák mintegy 20 figyelmeztető lövést adtak le. Ez után 40 perccel pedig lövéseket lehetett hallani a határ északi oldaláról, de a határt nem érték el lövedékek.

Idén már a negyedik észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába a két országot elválasztó demilitarizált övezeten keresztül.

Legutóbb öt héttel ezelőtt, novemberben szökött át egy észak-koreai katona Dél-Koreába. Ő drámai üldözést követően jutott át a déli oldalra Panmindzsonnál, s több lövés is érte.

Ezzel egy időben a szöuli országegyesítési minisztérium arról adott számot, hogy szerdán két észak-koreai férfira bukkant a dél-koreai haditengerészet, akik szintén közölték, hogy Dél-Koreába akarnak szökni.

Ebben az évben 15 ember szökött át a kommunista diktatúrából Dél-Koreába, háromszor annyian, mint tavaly.

Átjárható határokat kér Pintértől egy vajdasági magyar ellenzéki párt

0

Arra kérik a magyar belügyminisztert, hogy hasson oda: gyorsítsák fel a vám- és adatkezelést. A körülményes eljárás miatt hatalmas sorok keletkeznek a magyar-szerb határon, több órás várakozással, ami az ingázó vajdaságiakat érinti a legérzékenyebben.

A Magyar Mozgalom 2017. november 3-án levelet intézett Magyarország belügyminiszteréhez, belgrádi nagykövetéhez és szabadkai főkonzuljához, amelyben arra kéri őket, vessék latba tekintélyüket a magyar-szerb határátkelőkön tapasztalt áldatlan állapotok rendezése érdekében.

“Az elmúlt egy év során látványosan megnőtt azon személyek száma, akik nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket, azon határmenti településeken keresnek munkát, ahonnan hetente hazajárhatnak a család többi tagjához, gyermekeikhez, akik továbbra is itthon járnak magyar óvodába, iskolába. Tudván, hogy a magyar kormányzat fontos célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldön történő megmaradása, boldogulása, rá kell mutatnunk arra, hogy a határátkelőhelyeken tapasztalható torlódások, több órás várakozások eredményeként ezek a családok vagy szétszakadnak, vagy pedig véglegesen áttelepülnek Magyarországra, feladva őseik földjét. Ezért is fordulunk Önhöz, kérve közbenjárását, hogy az áldatlan állapotok a határainkon megszűnjenek, a hétvégi hazalátogatások rendszeresek maradhassanak és a harag és düh helyett, örömmel, feltöltődéssel járjanak.

Kérjük Önt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, tekintélyével járuljon hozzá a határátkelés felgyorsításához. Jelentsen ez hatékonyabb, gyorsabb vám- és adatkezelést, ha szükséges az ott dolgozó hivatalnokok átcsoportosításával, vagy létszámuknak megnövelésével. A két ország közötti jó kapcsolatok mentén lehetővé kellene tenni, hogy a meglévő határátkelőhelyek mindegyike 0-24 órán át működjön és, hogy belátható időn belül akár új átkelőhelyek is nyíljanak, mindez a vajdasági magyar nemzeti közösség megmaradása, a családok és közösségek együtt maradása, nemzetünk erősödése érdekében.”

A nyitott határ is zárható

0

Ezt javasolja a brüsszeli bizottság, amely a schengeni szerződés “megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.

“Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”- hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermas uniós alelnök azt közölte: büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.

Mi most a helyzet? Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, a másik öt a migráns válságra hivatkozik: Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére. Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig meg lehet toldani újra kettővel- rendkívüli eseményre hivatkozva!Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:

ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.

Az EU vezérkara szeretne úgy tenni mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker beszédében az unió helyzetéről még Horvátország is szerepelt a listán, de most kihúzták. Így sem sok az esély a sikerre, mert jelenleg majdnem mindenütt a határ ellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb migráns invázió indulhatna meg Európa szíve felé mint 2015-ben.

A kormány szerint továbbra is szükség van a határvédő intézkedésekre

0

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, szerinte ezeknek köszönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépő menedékkérők száma.

A kormányszóvivő erről a röszkei határátkelőhelyen beszélt. Szerinte 2015-ben Magyarország nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját érdekében és Európa védelmében teljesítette, ami a kötelessége.

Kovács Zoltán szerint a migrációs nyomás a határainkon állandó,

a ma is életben lévő intézkedések nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne.

Bakondi György és Kovács Zoltán egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó közölte: szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. Szerinte a műszaki akadályrendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóztatni a “tömegesen érkezőket.”

A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent.

Bakondi szerint ez a tendencia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető.

A Helsinki Bizottság véleményét itt olvashatja.

FRISS HÍREK

Eurószázmill...

Kultúrharc a...

A főváros ne...

Ingyen bérle...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK