Kezdőlap Címkék Hajóbaleset

Címke: hajóbaleset

A Hableány kapitánya nem számított vészhelyzetre

Az elsüllyedt Hableány kapitánya előnye tudatában nem számított arra, hogy neki fog ütközni a Viking Sigyn – derül ki a szakértői jelentésből. Ez feltárja azt is, hogy a kapitányok közt semmiféle kommunikáció nem volt. A Viking kapitányát utasok értesítették a bajról.

Nem tett kitérő manővert a Hableány kapitánya a május 29-i esti katasztrófa előtti másodpercekben, mégpedig azért, mert neki volt elsőbbsége, abban a helyzetben, a Margit híd pillérei közt előzési tilalom volt – derül ki a rendőrség felkérésére végzett hajózási szakértői jelentésből, amelyet a hvg.hu ismertet.

A Hableány nem jelezte, hogy tilos az előzés

A Hableány kapitánya sem érzékelte a veszélyhelyzet kialakulását, és feltehetően azt sem, amikor a Viking Sigyn hablemeze (orra) elérte a Hableány farát. A Hableány kormányállásából a körkilátást részben a kémény, valamint a felső fedélzeten elhelyezett ponyva korlátozta – rögzíti a szakértői jelentés. Azt is megállapították, hogy a Hableány nem adott le figyelmeztetést a rádió 10-es csatornáján, és a veszélyhelyzetre figyelmeztető öt rövid hangjelzést sem adta le. Hajók között ez jelenti azt, hogy nem szabad megelőzni.

A jelentés azonban kimondja azt is, hogy

„a Hableány kapitánya a behajózó csatornában, mint útjogos hajó, nem számolt azzal, hogy a korábban megelőzött kabinos hajó a Margit híd alatt fog előzni”.

A Viking kapitányának a radar jelzett

Egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik szakértő, hogy a Viking kapitánya, Jurij C. hibásan mérte fel a helyzetet, az adott körülmények – a másik hajó sebessége és iránya – között nem előzhetett volna,

a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta.

Jurij C. se a veszélyhelyzetet, se az ütközést nem érzékelte, holott a radaron látnia kellett volna, hogy a másik hajó is a kijelölt hídnyílás felé tart.

A Viking radarja működőképes volt, az ütközés előtt másfél perccel riasztást is leadott. A hangokat a kormányállás rögzítette – innen lehetett visszahallgatni az utasok kiabálását is –, a radar hangja viszont minden bizonnyal le volt némítva, annak hangját ugyanis nem említette a korábbi rendőrségi jegyzőkönyv. (A Hableányon nem volt radar, mert nem kötelező ekkora járművön.)

Az utasok szóltak

A két hajó vezetője nem kommunikált egymással, holott előzés előtt ez kötelező. A hajózási szakértői jelentés szerint a Margit hídtól 120 méterre volt a Viking, mikor a radarkép alapján veszélyes közelségbe került a Hableány. Ebben a helyzetben a Viking kapitánya megállással elkerülhette volna az ütközést.

Döbbenetes, hogy az adatok szerint

az ütközésre egy utas figyelmeztette a Viking kapitányát,

akkor, amikor már a víz alá került a Hableány. Jurij C. csak ekkor lassított.

A jelentésben leírják a két hajó sebességét is: a Hableány átlagos, 7-8 kilométer/óra sebességet tartott, a Viking 2,4-ről gyorsult fel a Parlamentnél 12,4-re, így érte utol az előtte menő kisebb hajót.

Nem volt kitérési manőver

A korábban feltételezett kitérési manőverről a szakértő azt állapította meg, hogy a Hableány nem ezért fordult a bal parti (vagyis pesti oldali) kikötő felé. Az enyhe jobbra fordulással a hajó farát a Viking elé, annak közelségébe hozta, de

a kormánykitérítés a két hajó helyzetére nem volt hatással,

mert a kabinos személyhajó oldaltávolság tartása nélkül hajózott a Hableány után, a Hableányról tudomást sem véve, holott szabad szemmel is látnia kellett volna az előtte úszó hajót.

Érezték az ütközést a Vikingen, csak a kapitány nem

A Vikingen meghallgatottak egyértelműen arról számolt be, hogy érezték az ütközést. Egy magyar kabinjának ablaka 30-40 centire volt a víztől, ő látta az embereket a vízben. A matrózok azonnal megkezdték a mentést. Több utas látta, hogy baj van, elkezdtek kiabálni, ők szóltak a kapitánynak is.

Nem volt riasztás

A Viking kapitánya azonban azután sem jelentette rádión, hogy „ember a vízben”. A NAVINFO-n késve jelentette az esetet, és csak részinformációkat mondott el, a térségben közlekedő hajók felé nem volt közlemény.

A riasztás hiánya miatt a mentés szervezetlennek tűnt. A hajók még közlekedtek, észlelték is a bajt, hozzáfogtak a mentéshez, bár a pontos bejelentés hiánya miatt az ebben részt vevők csak találgatni tudták, hogy mi történt.

A másik Viking

A jelentés foglalkozik a Sigyn után hajózó Viking Idun kapitányával is, aki nem reagált az „ember a vízben” riasztásra. Amint ez elhangzott a hely megjelölésével, az Idunnak ki kellett volna húzódnia a bal part mellé, ott megállni, és elrendelni a riadót.

Az Idun kapitánya csak azután lassított, hogy Jurij C.-vel is beszélt rádión. A rendőrségi jegyzőkönyvből ennek a beszélgetésnek is ismert a tartalma.

Nagyjából öt perccel a baleset után beszéltek oroszul.

Az Idun kapitánya megkérdezte, mi történt, mire Jurij C. annyit mondott, összeütközött valami hajóval, és megkérdezte, lát-e valamit a Sigyn mögött. Az Idun kapitánya nem látott, csak azt, hogy a jobb oldalon valaki kiabál.

A hajózási jelentés szerint az, hogy a Sigyn csökkentette a sebességét, csónakját vízre tette, illetve mentőgyűrűk kerültek a vízbe,

elég indokot szolgáltathatott volna az Idun kapitányának arra, hogy valamilyen intézkedést hozzon.

(Emiatt az Idun kapitányát az egyik sértetti ügyvéd fel is jelentette segítségnyújtás elmulasztása miatt.)

A Hableányt üzemeltető cég változatlanul vitatja, hogy a kellő számú személyzet hiánya miatt hajózásra alkalmatlan lett volna a jármű. Megítélésük szerint 75 utas felett kell még egy matróz. Az általuk felvetett kérdésekre a szakértőknek válaszolniuk kell, utána lesz végleges a jelentés.

Hajóbaleset: letartóztatták az ukrán hajóskapitányt

Ismét elrendelte a dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó meggyanúsított ukrán kapitányának letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – közölte a szerdai döntés után a gyanúsított védője, Tóth M. Gábor. A végzés nem jogerős.

Az ügyvéd elmondta: a bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére hivatkozva rendelte el védence letartóztatását 30 napra. Hozzátette:

fellebbeznek a végzés ellen.

A kerületi bíróság azt állapította meg, hogy

a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak

(ez az új gyanúsítás a kapitánnyal szemben). Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy védence a baleset után megkezdte a bajba jutottak mentését.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság a letartóztatási okok között említette a gyanúsított „felelősségelhárító” magatartását, holott szerinte ez a bírósági hivatkozás meglehetősen idejétmúlt, meghaladott.

Az eljárás megnehezítésével mint letartóztatási okkal kapcsolatban az ügyvéd azt emelte ki, hogy ez megítélése szerint két hónappal az események után már nem jogszerű és nem is észszerű. A gyanúsított ugyanis

heteken át szabadon közlekedhetett Budapesten, és megsemmisíthetett volna bizonyítékokat.

Arra is felhívta a figyelmet az ügyvéd, hogy védence a bűnügyi felügyelet szabályait maradéktalanul betartotta.

A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményében az áll, hogy a nyomozási bíró osztotta azt az ügyészségi álláspontot, amely szerint csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosítható a terhelt jelenléte az eljárásban, valamint kizárólag így akadályozható meg a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása.

A mostani döntés előzménye, hogy az ügyészség két napja azután kezdeményezte a letartóztatást, hogy a Kúria kimondta: törvénytelen volt két bírósági végzés arról, hogy az ukrán kapitány 15 millió forint óvadék ellenében szabadlábra kerülhetett az eljárás idejére.

A kapitányt eredetileg vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével gyanúsították meg, ezt egészítették ki hétfőn 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista, valamint a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyben a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése miatt indított eljárást.

Nem hajózhatott volna a Hableány?

Csak egy matróza volt a tragédia idején a Hableánynak, emiatt hajózásra alkalmatlan volt – áll egy szakértői véleményben. A sétahajónak radarja se volt, ami nehezítette a tájékozódást.

Két matróz helyett csak egy segítette a kapitány munkáját, vagyis hajózásra alkalmatlan volt a Hableány – olvasható az Indexen a birtokába került legfrissebb szakértői véleményben. Eszerint a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra.

A személyzet számának növelési igénye már az előző hajóbizonyítványba is bekerült. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy ezt a hajó vezetőjének kellett volna jeleznie az üzembentartónál, a Panorama Deck Kft.-nél.

Nehezítette a turistahajó dolgát, hogy nem volt felszerelve radarral, ami nagyban segítette volna mozgását olyan időjárási körülmények között, mint amilyenek a baleset idején is voltak. A kormányállásból „a körkilátást pedig a felső fedélzeten elhelyezett ponyva és kémény részben korlátozta.”

A Hableány május végén ütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten lévő 33 dél-koreai és a két fős magyar személyzetből hét turistát kimentettek az ütközés után, a többiek elhunytak. A Viking kapitányát már két bűncselekményben vádolják, a bíróság várhatóan ma dönt letartóztatásáról, amit az ügyész hétfőn kért.

Újra rács mögött a Viking kapitánya

A BRFK nyomozói segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatják ki a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát, akit őrizetbe vett – olvasható a Police.hu-n. Előtte a Kúria elkaszálta az óvadék kiszabását.

Napra pontosan két hónappal a Hableány tragédiája után a Budapesti Rendőr-főkapitányság ismét őrizetbe vette a Viking Sigyn kapitányát. A dunai hajóbalesettel összefüggésben halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt folytatnak nyomozást, amelyben a nyomozók a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát korábban gyanúsítottként hallgatták ki.

A szakértők bevonásával folyamatban lévő nyomozásban ma a nyomozók a kapitányt őrizetbe vették segítségnyújtás elmulasztása bűntett megalapozott gyanúja miatt.

Pár órával korábban a Kúria közölte, hogy

nincs helye óvadéknak, ha a bűnügyi felügyelet elrendelésének nincsenek meg a feltételei.

Megállapította, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság korábbi végzésének óvadékra vonatkozó rendelkezései törvénysértők.

A Kúria szerint ha a bíróság megállapítja, hogy a bűnügyi felügyeletnek nincsenek meg a feltételei, akkor óvadék kiszabásával ezt nem lehet kiküszöbölni. Vagyis ha a bűnügyi felügyelet törvényileg nem alkalmazható, az óvadék nem alkalmas ennek ellensúlyozására. Az alsóbb fokú bíróságok döntései törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok határozatai szerint sem álltak fenn a feltételei.

A kacifántos megfogalmazás azt jelenti, hogy a Kúria szerint

törvénysértő volt, hogy a Viking Sigyn kapitányának letartóztatását óvadék ellenében megszüntetik

és Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá helyezik és szabadlábra kerül. Ezzel nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles jelentkezni a nyomozóhatóságon. Ezután kérte a legfőbb ügyész a Kúriát, hogy mondja ki: törvénysértő a bíróságok kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntése.

A Kúrai mostani döntése „nem töri fel a jogerőt”, csak a törvénytelenséget deklarálja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és fellebbezésnek nincs helye.

Ünnepélyesen „engedték útjukra” a Hableány hajósait

Hajós tiszteletadás keretében búcsúztatták el a május végén a Dunán elsüllyedt Hableány sétahajó személyzetét, kapitányát és matrózát pénteken a folyó budapesti szakaszán.

A szertartás során a folyóba engedték azt az urnát, amely a Hableány matrózának, Pethő Jánosnak hamvait tartalmazza, míg a kapitány, Lombos László földi maradványait a család szervezésében máshol helyezik örök nyugalomra.

A búcsúztatás keretében koszorút engedtek a vízbe a baleset koreai áldozatainak emlékére.

A szertartásban 15 hajó vett részt,

amelyek alakzatba rendeződtek a Margit híd és az Árpád híd között. A központi esemény a Halászbástya sétahajón zajlott; a hamvakat tartalmazó papírurnát a hajó harangjának megkondulását követően egy egyenruhás matróz engedte a folyóba.

Ezután katonai tiszteletadás keretében

három díszlövés dördült el,

majd a korábban felderítő katonaként szolgáló Pethő János emlékére elhangzott az Il Silenzio. Végül csak a hozzátartozók részvételével tartottak búcsúztatót a hajón, Lombos László esetében egyházi, Pethő János esetében pedig polgári szertartás keretében.

A szertartást nagy tömeg kísérte figyelemmel a pesti rakpartról. Sokan, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. kérésének megfelelően, virágszirmokat szórtak a vízbe.
A búcsúztatás alkalmával elhangzott, hogy Lombos László gyerekkora óta a hajós pályára készült. Bejárta a világtengereket, ám igazán a Dunán érezte otthon magát. Tapasztalt, határozott kapitány volt és gépészként fokozott figyelemmel kísérte a rábízott járművek műszaki állapotát; 58 évet élt. Pethő János a tragédia előtti napon ünnepelte 53. születésnapját. Korábban a katonai pálya mellett kötelezte el magát, ám a víz mindig vonzotta. Tervei között szerepelt, hogy hajóvezetői képzést követően, az ehhez szükséges szolgálati idő letelte után maga is kormányállásba áll.

A cég, amely mindkét magyar áldozatot saját halottjának tekinti, már korábban bejelentette, hogy

a Hableány roncsát emlékmű céljára felajánlja

egy olyan szervezetnek, amely jogosult emlékhely állítására.

A balesetben részes szállodahajót üzemeltető Viking River Cruises pénteken a gyászszertartás alkalmából közleményben tudatta, hogy mélyen együtt éreznek a Hableány legénységének hozzátartozóival.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak meg. Azóta újabb 20 holttest került elő, egy koreai utast azonban még mindig keresnek a hatóságok. A balesetért a szállodahajó kapitányát gyanúsítják.

Még két áldozatot keresnek a Hableányról

Újabb áldozatot azonosítottak a Hableány utasai közül. Ezzel még két áldozatot nem találtak meg. A legénység tagjainak hajós temetést tartanak.

A Duna csepeli szakaszán szombaton megtalált elhunyt nő is a május 29-i balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó utasa volt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A hajó fedélzetén 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni, két embert továbbra is keresnek.

A legénység tagjai számára hajós temetést rendeznek hamarosan – írta meg a Magyar Nemzet. Az L. László kapitány és P. János matróz hamvait tartalmazó urnákat napokon belül a Panoráma Deck Kft. hajóiról fogják a Duna budapesti szakaszán a folyóba süllyeszteni.

Mivel P. János a hajózás előtt a szolnoki mélységi felderítők századosaként szolgált, ezért a hajós szertartás alatt katonai tiszteletadásra is sor kerül. Tóth Mihály, a Panoráma Deck Kft. szóvivője elmondta: a cég állja a hajós temetés teljes költségét, a szertartás részleteiről pedig ma tájékoztatják a sajtón keresztül a közvéleményt.

A TEK a hajóbalesettel debütált ilyen feladatban

Rövidesen eldől, maradtak-e holttestek a Hableányban az iszapréteg alatt. A TEK mindenesetre átadta a munkát a rendőrségnek. A koreaiakat nem engedték be a hajó roncsába.

Még lehetnek áldozatok a Dunából kedden kiemelt Hableány sétahajóban, ám ezt a vizsgálatot már nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), hanem a rendőrség végzi el – közölte a TEK főigazgatója. Hajdu János vezérőrnagy elmondta: az elsüllyedt hajóban vastag iszapréteget találtak, amely akár holttesteket is rejthet. Ha viszont nem találnak senkit a hajóban, akkor valószínűleg az ütközéskor zuhantak ki a járműből, ezért a Belügyminisztérium megkettőzte az eltűntek kutatásában résztvevő erőket a Duna mentén.

Még sose csináltak ilyet

Hajdu azt mondta, hogy a TEK igen nehéz feladatot kapott a belügyminisztertől, mert olyan feladatot kellett teljesíteniük, amilyet még soha nem hajtottak végre,

ezért rutinjuk se volt.

De a rendkívül sok résztvevő alkotta csapat tagjai hamar összeszoktak.

A 13 nap rendkívül megfeszített munkával telt, a mentésben résztvevők naponta négy-öt órát pihentek, az éjszakai munkavégzést pedig csak azért nem rendelték el, mert veszélyesnek ítélték – mondta Hajdu János. A főigazgató köszönetet mondott a mentésben és a hajóroncs felszínre hozatalában résztvevő összes szervezetnek, és a technikai eszközöket és tudást biztosító civil szervezeteknek. Ugyancsak köszönetet mondott az osztrák, a cseh, a norvég és a német segítő szervezeteknek, valamint a dél-koreai búvároknak és tanácsadóknak. Nagy támogatást adott a sajtó tárgyilagos, korrekt tájékoztatása is.

A TEK kiszállt

Hajdu János leszögezte: a TEK munkája véget ért a roncs kiemelésével, az összes többi vizsgálat a Budapesti Rendőr-főkapitányság feladata. A művelet költségeit firtató kérdésekre Hajdu János azt mondta, azokat még nem összesítették, várják a mentésben résztvevő vállalkozások igénybejelentését, és azt követően összesítenek.

Korea mindent megköszön, de

Szong Sun Keun ezredes, a Dél-Koreai Köztársaság Budapestre akkreditált katonai attaséja is azt hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is mindent megtesznek az eltűntek felkutatásáért. Ő is köszönetet mondott a Belügyminisztériumnak, a magyar kormánynak, a TEK munkatársainak, a magyar lakosságnak, a cseh, az osztrák, a norvég kormánynak, továbbá a civil szervezeteknek, a koreai nagykövetségnek és a koreai vállalatoknak, hogy segítették a mentési munkálatokat. Megköszönte Szlovákiának, hogy a Duna vízhozamának szabályozásával támogatták a mentést, valamint Szerbiának és Romániának, amiért továbbra is segítik az áldozatok felkutatását.

Az attasé azt mondta, a koreai fél képviselői

szerettek volna bemenni a már kiemelt hajótestbe, ám a magyar hatóságok ezt nem tették lehetővé.

Csupán egy keresőkutyát engedtek be, ám az nem jelzett holttestet.

A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni, hét holttestet még aznap éjjel megtalálták. Azóta több is előkerült, mostanra az összes megtalált áldozatot azonosították. Négy embert továbbra is keresnek. A hajót kedden emelték ki a Dunából.

Hajóbaleset: visszatértek a rendőrök a Vikingre – hiba volt elengedni?

Újabb szemlét tartott a rendőrség a hajóbalesetben részes Viking Sigyn szállodahajón a „további bizonyítékok beszerzése” érdekében. Az elhunyt hableányos matróz ügyvédje eleve hibának tartotta a hajó elengedését.

Önmagával került ellentmondásba a rendőrség a közel két hete történt hajóbaleset bizonyítási eljárásában.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozócsoportja hétfőn délután Visegrádon

„a további bizonyítékok beszerzése és a történeti tényállás teljes körű tisztázása érdekében”

újabb szemlét tart a menetrend szerint Magyarországra érkezett Viking Sigyn kabinos szállodahajón – tudatta a rendőrség.

Korábban mindent elvégeztek?

Ez azért tűnik különösnek, mert a baleset után pár nappal a rendőrség útjára engedte a szállodahajót. Állításuk szerint

minden bizonyítékot begyűjtöttek, amelyre szükség volt

a nyomozáshoz. Dél-Korea tiltakozott ez ellen, szerintük le kellett volna foglalni a hajót. Ugyanez a véleménye a Hableány balesetében elhunyt matróz családját képviselő Magyar György ügyvédnek is. Szerinte a rendelkezésre állott időben nem lehetett begyűjteni az összes bizonyítékot, és a büntetőeljárási törvény alapján egyébként is

le kellett volna foglalni, hogy érintetlen bizonyítási eszköz legyen az eljárásban.

Mindenesetre a fotókon látszik, hogy a Vikingen az eltelt időben kijavították az orron keletkezett sérüléseket.

A Viking Visegrádon most, alatta a baleset után. MTI/Cseke Csilla

Magyar György a múlt héten kifejtette, hogy a legkülönfélébb nyomokat, akár emberi maradványokat is, a baleset után azonnal kellett volna megszerezni a hajó elülső részéről.

A Viking Sigyn – korábbi elbocsátása után – visszaállt a szokásos utasforgalomba. Ennek részeként érkezett vissza Magyarországra.

Hajóbaleset: egy koreai párt már eltemettek odahaza

A Hableány négy áldozatának hamvai hétfőn megérkeztek Koreába, egy házaspárt pedig már el is temettek. Változatlanul zajlik a roncs kiemelésének előkészítése.

A hajótragédiában elhunyt dél-koreaiak közül négy maradványai hétfőn megérkeztek Szöulba, az Incson Nemzetközi Repülőtérre – jelentette a koreai hírügynökség, a Yonhap.

Mint írják, az áldozatokat még Magyarországon elhamvasztották, ezeket szállították haza, a a hozzátartozókkal együtt.

Ők voltak az első csoport, akik az ideutazott családtagok közül hazaérkeztek.

A nap folyamán pedig kettejük, egy házaspár maradványainak eltemetése már meg is történt Szöul déli részén, Anyangban.

„Soha nem álmodtam, hogy kellemes utazásuk (Magyarországra) utolsó napja életük utolsó napja lesz. Imádkozom, hogy boldogok legyenek a mennyben” – mondta egy gyászoló a Yonhapnak.

A Hableány roncsa kiemelésének előkészítése változatlanul zajlik, a hevedereket próbálják átfűzni. Ez már hétfőn megtörténhet,

a kiemelés kedden vagy szerdán lehetséges.

Bár a Hableány kiemelését nehezíti, hogy nem tudni, megroppant-e szerkezete az ütközéskor, a feltérképezést pedig az hátráltatja, hogy a búvárok nulla látótávolságban dolgoznak – mondta Götz Sándor hajómérnök, aki részt vett a Clark Ádám úszódaru tervezésében.

Ha a hajó az ütközéskor vagy a süllyedéskor megroppant, akkor az a kiemelés módján is nagyban változtat.

A víz alatti fotók alapján megállapítható, hogy a hajó orrával felfelé áll a talajon, így a kiemelés előtt billentett helyzetéből először vízszintesbe kell hozni.

A Duna vízszintje eközben gyorsan apad, a korábban jelzettnél némileg intenzívebb süllyedés valószínűsíthető – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Hétfő késő délelőtt 450 centi volt a vízszint, fél nap alatt 13 centit apadt.

A baleset 33 koreai és két magyar részese közül hét sérültet fogtak ki a vízből, a többi – vélhetően mind elhunyt – közül még nyolcat keresnek. Egyikük a hajó magyar kapitánya, a többi koreai.

A munkálatok idejére légtérkorlátozás van érvényben e hét vasárnap éjfélig a Duna érintett szakaszán. A korlátozást a TEK javaslatára a légi közlekedésért felelős hatóság vezetője rendelte el. Területig – hozzávetőleg – az Árpád hídtól északra 1 kilométerre kezdődik és délen egészen Paksig, valamint a Dunától keletre és nyugatra változó szélességben átlagosan 2-2 kilométert tart a korlátozás.

Akár holnap kiemelhetik a Hableány roncsát

Négy ponton rögzítve tervezik kiemelni a Hableány roncsát a Dunából az úszódaruval. Erre már holnap sor kerülhet.

A műszaki egyetem mérnökeinek számítása alapján négy drótkötélheveder kell a szerencsétlenül járt Hableány hajó kiemeléshez – jelentette be a Terrorelhárítási Központ (TEK) társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vezetője. Jasenszky Nándor a margitszigeti sajtótájékoztatón közölte:

a kiemelés akár szombaton vagy vasárnap megkezdődhet, de az is lehet, hogy a jövő hétig húzódik a művelet.

A Clark Ádám úszódaru délután a helyszínre érkezett, és rögtön munkába áll, amint a búvárok átvezetik a hevedereket a hajó alatt. Egy hevedert a hajó elején, kettőt középen a gépház alatt, ahol a legnagyobb a veszélye annak, hogy a hajó kettétörik, egyet pedig a tat alatt vezetnek át. Egy-egy heveder hat 32 milliméter átmérőjű drótkötélből áll össze, az elején és a végén pedig úgynevezett vezetőköteleket csatolnak hozzá.

A hevederek együttes hossza eléri a száz métert.

A hajó padozaton fekszik, ez alatt kell átvezetni a hevedereket, de ha nem találnak rést, akkor nagynyomású vízzel próbálnak helyet csinálni nekik. Még tart a gyártása annak a kötélnek, amellyel a hajó alatt átvezetett hevedereket fogják a daruhoz rögzíteni. A Clark Ádám úszódaru megérkezett a Margit hídhoz.

A múlt szerdai baleset óta sorra találták meg a Hableányon lévők holttesteit. Most még kilenc embert még keresnek, minden szóba jöhető eszközzel, hajókkal, technikával, halottkereső kutyákkal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!