Kezdőlap Címkék G20

Címke: G20

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Polonius
-
0
Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Hszi Csinping elnök a pekingi televízióban arról beszélt, hogy együtt kíván működni az USA-val. A kínai államfő, akit nemrég választottak meg újra a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt főtitkárának hangsúlyozta, hogy a világ stabilitásának érdekében a két nagyhatalomnak együtt kell működnie.

Hszi Csinping már évek óta hangsúlyozza, hogy olyan világot akar, amelyet az USA és Kína együtt irányít. Először a G20 csúcstalálkozón hirdette ezt meg Hangcsouban. Washington azóta bírálja a kínai elnököt, mert nem kíván osztozni a vezetőszerepben. Nemrég az Egyesült Államok harmadik legfontosabb politikai tisztségviselője, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott. 25 éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus a szigeten, melyet Peking kínai területnek tekint.

Kereskedelmi háború

Trump elnök büntetővámokkal sújtotta a kínai export jó részét, hogy csökkentse Peking befolyását. Egyúttal felszólította az amerikai cégeket: térjenek vissza Kínából az Egyesült Államokba! Biden elnök folytatja ezt a politikát: továbbra is büntető szankciókat alkalmaz Kínával szemben. Ezenkívül chip háborút indított, hogy megakadályozza Kína felzárkózását ezen a stratégiailag fontos területen. Ennek értelmében nemcsak az amerikai cégek nem szállíthatnak korszerű chipeket Kínába, de azokat a külföldi cégeket is büntetik amelyek ezt teszik. Korábban Hszi Csinping elnök bejelentette: 2025-ben világelsők lesznek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol meg akarják őrizni az elsőbbségüket ebben a stratégiai fontosságú ágazatban.

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A legutóbbi pártkongresszuson kikerültek a vezetésből azok, akik a piacgazdaság fejlesztését és az amerikai kapcsolatok javítását forszírozták. Liu Ho miniszterelnök-helyettes vezette azt a delegációt, mely az amerikaiakkal tárgyalt. Minthogy eredmény nem volt, ezért kikerült a Politikai Bizottságból, ahol ő volt az egyetlen, aki a Harvard egyetem doktori fokozatával dicsekedhetett.

A reformista miniszterelnök is távozik. Utóda minden bizonnyal Sanghaj párttitkára lesz, aki korábban Hszi Csinping kabinetfőnöke volt. Li Csiangnak nincsen kormányzati gyakorlata, de Sanghaj élén komoly tapasztalatokat szerezhetett. A külföldi üzletembereket jó benyomást szerezhettek róla. Sanghaj 25 millió lakója kevésbé: a nagy Covid lezárást igen nehezen viselte az a kínai város, mely New York-kal akar versengeni. A kínai tőzsdék mindenütt kedvezőtlenül fogadták Hszi Csinping új csapatát, amely nagyobb szerepet szán az államnak mint a piacnak, és amely Kína nemzetbiztonsági szempontjai alá rendeli a gazdaságot.

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

Polonius
-
0
Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Megerősítették Putyin és Zelenszkij részvételét a G20-csúcstalálkozón

FüHü
-
0
Megerősítették Putyin és Zelenszkij részvételét a G20-csúcstalálkozón

Az indonéz külügyminiszter megerősítette Putyin és Zelenszkij részvételét a novemberi G20-csúcson, melyet november közepén rendeznek Bali szigetén.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter hivatalosan is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20 Bali csúcstalálkozóján . Erről a TASS számolt be indonéz forrásokra hivatkozva.

Az indonéz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi világhelyzet instabil”, de osztálya igyekszik kapcsolatot teremteni a két állam vezetőjével.

A csúcstalálkozót Balin tartják november 15-16.

Korábban Putyin és Zelenszkij megállapodott abban, hogy részt vesznek a G20-csúcson. A G20-csúcson egy esetleges találkozó lesz az első személyes találkozó Oroszország és Ukrajna vezetői között a különleges katonai művelet február 24-i kezdete óta. „A G20-akat a béke, nem pedig a konfliktus platformjává akarjuk tenni” – mondta Husin Bagis indonéz nagykövet.

Amerikai – kínai csúcs Balin?

Polonius
-
0
Amerikai – kínai csúcs Balin?

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

A G20 csúcsértekezletet novemberben rendezik meg Indonéziában, és ebből az alkalomból találkozhatna egymással Biden és Hszi Csinping. A két államférfi egyébként jól ismeri egymást még abból az időszakból amikor mindketten alelnökök voltak. A CIA állítólag fontos információkkal is szolgált Hszi Csin-ping akkori alelnöknek a kínai belpolitikával kapcsolatban. Biden akkori alelnök arról tájékoztatta a hatalomra készülő Hszi Csin-pinget, hogy hazai ellenfele, Po Hszilaj puccsot tervez ellene. Hszi Csin-ping köszönte szépen az információt. Hazatérve megakadályozta a puccsot, majd hatalomra kerülve leszámolt Po Hszilajjal, aki korrupciós váddal került börtönbe.

Akkor az USA Hszi Csin-pinget támogatta a belső harcokban, de ez megváltozott azóta, hogy a kínai elnök nyíltan jelezte: Kína az USA-val egyenrangú nagyhatalomként akar beleszólni a világ ügyeibe. Hszi Csin-ping elnök ezt akkor jelentette be amikor a G20 csúcstalálkozót Kínában tartották. Azóta Kína az USA első számú ellenfelének számít, Hszi Csin-ping pedig kommunista diktátornak.

Lavrov idő előtt távozott

Heves szócsatára került sor az orosz és az amerikai külügyminiszter között. Blinken jó diplomáciai érzékkel azon a ponton támadta az oroszokat, amely a G20 államokat a leginkább érdekli. Ez pedig az, hogy

az ukrajnai gabona export akadályozásával Putyin élelmezési világválságot robbantott ki.

Ennek a következménye sok országban az lehet, hogy destabilizálódik a politikai hatalom, és megindulhat a migráns áradat a gazdag államok felé. Ettől mindenütt tartanak az egész világon.

Résztvesz-e Putyin a G20 csúcstalálkozón? A nyugatiak nemigen kívánnak szóba állni vele az Ukrajna elleni agresszió óta. Kína viszont támogatja az oroszok részvételét. Indonézia elnöke mint házigazda Moszkvába és Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni, de ő sem járt eredménnyel. Felmerült az a lehetőség is, hogy Putyin virtuálisan vegyen részt a G20 csúcson. Bali szigete jó messze van Moszkvától, és kérdés: Putyin egészségi állapota vajon megenged-e ilyen távoli utazást? Diplomáciai szempontból előnyös megoldás lenne, ha Putyin csak virtuálisan venne részt a tanácskozáson, mert elkerülhetővé válna a személyes konfrontáció. Putyin eddig csak egyetlen külföldi útra vállalkozott azóta, hogy megindította az orosz offenzívát Ukrajna ellen (február 24): a volt Szovjetunió két legszegényebb tagállamában járt. Tadzsikizstánban és Türkmenisztánban fogadták, és ez jól mutatja azt, hogy az Ukrajna elleni agressziót az egykori szovjet tagállamok jó része is elítéli.

Oroszország diplomáciailag hihetetlen mértékben elszigetelődött.

Ráadásul Türkmenisztánban meg is viccelték Putyint: még annál is nagyobb asztalhoz ültették mint amilyennél ő szokta fogadni vendégeit Moszkvában – a többi között Orbán Viktor miniszterelnököt is.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Polonius
-
0
Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

Polonius
-
0
A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

A magyar pénzügyminiszter közölte, hogy részt vesznek az erről szóló tárgyalásokon: az Európai Unióban kedden egyeztették a különböző elképzeléseket, de semmiképp sem támogatják a társasági adó felemelését minimum 15%-ra, ahogy azt Biden amerikai elnök javasolta. Az európai nagyhatalmak – Németország, Franciaország, Olaszország – egyetértenek az amerikai javaslattal. Abban bíznak, hogy a hónap végéig megszülethet a tervezet a globális minimum adóról.

Varga Mihály Svájc pénzügyminiszterével találkozva megerősítette, hogy nem támogatják a globális minimum adót. Ez ugyanis Magyarországon jelentős adóemelést jelentene: jelenleg a társasági adó nálunk csak 9%! A magyar pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, és abban hisz, hogy az adó verseny hasznos a globális gazdaság szempontjából.

A G7 pénzügyminiszterei támogatták az amerikai tervet, de sok uniós állam ellenzi azt. Írország, ahol csak 12,5% a társasági adó, szembenállt az amerikai javaslattal. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felhívta ír kollégáját és valamivel megzsarolhatta őt, mert utána úgy nyilatkozott, hogy Írország elfogadja a globális minimum adót.

Júliusban üléseznek majd a G20 pénzügyminiszterei, akik közül sokan ellenzik az amerikai elképzelést. A kínaiak kerek-perec kijelentették, hogy számukra az elfogadhatatlan. Majd hozzátették: elmúltak azok az idők amikor a gazdag államok egy kis csoportja meghatározhatta a globális gazdaság szabály rendszerét!

Az USA nem is számít világméretű adó reformra viszont az OECD keretében igen. Ez a szervezet a Marshall segély koordinálására jött létre, és a nyugati világ fejlett államai tartoznak ide. A kilencvenes években Magyarország is belépett. Ezért, ha makacskodik, akkor a magyar pénzügyminiszter is számíthat Yellen amerikai pénzügyminiszter telefonjára…

Az EU megosztottsága lehet a fő akadálya a globális társasági adó elfogadásának

Kenderessy Milán
-
0
Az EU megosztottsága lehet a fő akadálya a globális társasági adó elfogadásának

Írország, Ciprus és Magyarország máris jelezte, hogy számukra nem elfogadható a G7 államoknak az a javaslata, hogy legyen globális minimális társasági adó. Erről ír a brüsszeli Politico, melynek munkatársai olyan uniós diplomatákkal beszélgettek, akik kérték nevük elhallgatását, mert nincsenek felhatalmazva arra, hogy a háttértárgyalásokról nyilatkozzanak.

“Újjáéled a multilateralizmus – a vezető államoknak az az akarata, hogy a G7 és a G20 keretében rendezzék a világ jelenleg legfontosabb gazdasági problémáit” – jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt követően, hogy a hétvégén a G7 pénzügyminiszterek 15%-os globális társasági adót javasoltak. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy egy hosszú úton indultak el. Nyilvánvalóan emlékezett arra, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök már előállt azzal, hogy egységes adózási rendszer kellene az Európai Unióban, de ez az elképzelése elbukott.

2019-ben az írek kaszáltak el egy olyan uniós kezdeményezést, hogy egységesen adóztassák az olyan óriásokat mint a Google, a Facebook vagy az Apple. Így aztán a tagállamok – Franciaországgal az élen – maguk alkottak adótörvényeket a multik ellen – emlékeztet a Politico, amely felidézi a kelta tigris siker történetet.

Írország az alacsony társasági adónak köszönheti fellendülését

A nyolcvanas évektől fogva sok amerikai cég kereste fel az ír adó paradicsomot, amely számukra remek adóelkerülési megoldást jelentett. Példájukat azután mások is követték: Luxemburg ennek köszönheti, hogy ez a kis állam mondhatja magáénak a legmagasabb egy főre jutó GDP-t! Ez az eredmény egyáltalán nem a luxemburgi gazdaság remek teljesítményének a következménye hanem azoknak az adó konstrukcióknak, melyeket Jean-Claude Juncker akkori miniszterelnök talált ki. Példájukat azután követte Ciprus , majd Szlovákia és Magyarország.

A nagy kérdés: kötelező lesz-e a 15% mindenki számára vagy lesz kibúvó nemzeti alapon?

A G7 pénzügyminiszterei nyitva hagyták ezt a kérdést, de a Politico megkérdezte a tárgyalásokon résztvevő szakértőke , akik megerősítették: a nagyhatalmak kötelező érvényűnek tekintik a 15%-ot. Pontosabban szólva ennél több lehet a társasági adó, de kevesebb nem! Csakhogy Magyarországon ez 9%, Írországban 12,5%. Mindkét ország arra hivatkozik, hogy épp ez az alacsony adó segít abban, hogy becsábítsák a külföldi tőkét.

Számukra ez potenciálisan nagy veszteséget jelenthet. A Politico által megkérdezett uniós diplomaták szerint ezek a kritikus kis államok egyelőre mégiscsak hallgatni fognak, mert tudják: nagyon messze van még az az idő amikor ezeket az elképzeléseket valóban alkalmazni is fogják a gyakorlatban.

Menetrend-élet-halál harccal

A G7 csúcstalálkozó minden bizonnyal megerősíti a globális társasági adó tervet márcsak azért is, mert mindegyik országnak szüksége van a várható plusz adó milliárdokra. A G20 csúcson már aligha alakul ki konszenzus hiszen ott a résztvevőknek nagyon is különbözőek az érdekeik: a kínaiak, az indiaiak, az oroszok vagy a törökök aligha fogadják el szó nélkül a G7 javaslatot. Még akkor is, ha július 9-én a G20 pénzügyminiszterek elfogadják a globális társasági adó tervet, hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az Európai Unió érdemben tárgyalja az ügyet. A nagy csata ugyanis az unión belül várható: Németország és Franciaország támogatja az elképzelést, de a kis államok lelkesedése ugyancsak visszafogott. Írország, Ciprus és Magyarország pedig harcolni fog a 15%-os adó ellen.

Szakértők szerint optimális esetben 2023 nyarán kezdődhet meg a vita a közös uniós társasági adóról – írja a brüsszeli Politico. A portál hozzáteszi: élet-halál harc lesz a kis államok küzdelme a minimális társasági adó ellen!

A mostani áttörést az tette lehetővé, hogy az USA új elképzelésekkel állt elő áprilisban. A 15%-os minimális határt már lelkesen támogathatta Németország és Franciaország is. Paolo Gentiloni, az EU pénzügyi biztosa is támogatásáról biztosította a globális társasági adó tervet.

Ezt a dinamikát nehéz lesz figyelmen kívül hagyni, de gyorsan hozzátesszük: a harc még csak most kezdődik az Európai Unióban.

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

FüHü
-
0
G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

A fejlett államok pénzügyi vezetői hangsúlyozták „mindent meg kell tenni a legszegényebb államokért!” A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érinti azokat az országokat, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ezért a G20 pénzügyminiszterei és nemzeti bank elnökei egységesen maximális támogatásra szólítanak fel mindenkit – beleértve a magán hitelezőket  is.

Hat hónappal meghosszabbították a hitel moratóriumot a legszegényebb államoknak, melyek gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak a Covid-19 vírusválság miatt. A kínaiak szerepe itt különösen érdekes – mutat rá a Reuters szakértője – mert ők hatalmas adósságállományt tartanak kézben, de eddig nemigen mutattak hajlandóságot annak leírására. Ehelyett inkább a nagy adósság egy részének az elengedése címén felvásároltak értékes területeket: olajmezőket, kikötőket, hogy ezzel fokozzák befolyásukat ezekben az országokban.

Történelmi fordulat

A világ nagyhatalmai most egységesen döntöttek egy nagyon fontos kérdésben annak ellenére, hogy számtalan ellentét áll fenn köztük: „a nemzetközi adósság rendezés ügyében a közös keret történelmi jelentőségű áttörésnek számít” – hangsúlyozta a G20 tanácskozás soros elnöke, Szaúd Arábia pénzügyminisztere. Mohammed al Dzsadaan kiemelte: nemcsak az államok, de a magán hitelezők is elvben egyetértenek ezzel!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Ha szükséges, akkor leírják az adósságokat, segítik a szegény államokat abban, hogy menedzseljék az államadósságot és támogassák a reform politikát” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Mnuchin a fejlett államokat is figyelmeztette: nehogy idő előtt visszavonják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az állam illetve a jegybank sietett a gazdaság segítségére a Covid-19 járvány idején.

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok jobban megúszhatják a világjárványt mint a közepesen fejlett és szegény országok. Az utóbbiak közül sokan adósságcsapdába kerülhetnek. Ezért a G20 pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohamtempóban dolgozzák ki az új globális adósság menedzselési rendszert. A G20 a jövő hónapban virtuális csúcstalálkozót tart, és ezen már szeretnék bemutatni az új konstrukciót. Erre annál is nagyobb szükség lehet, mert a gyakorlatban a magán hitelezők egyelőre nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a szegény államoknak elfogadható módon rendezzék az adósság válságot – mutatott rá Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.

Putyin: a liberális eszmék elavultak

Polonius
-
0
Putyin: a liberális eszmék elavultak

Az európai társadalmak elvetik a multikulturális világot – érvelt Putyin, aki a londoni Financial Times-nak nyilatkozott a Kremlben. Nem sokkal azelőtt, hogy elindult volna Japánba, ahol a G20 csúcson találkozik Trump elnökkel és néhány más vezetővel.

Putyin szerint Angela Merkel kancellár kapitális hibát követett el azzal, hogy beengedett Németországba több mint egymillió migránst. A legutóbbi európai választásokon megerősödött az Alternative für Deutschland mozgalom, amely Putyinhoz hasonlóan fatális hibának tekinti a migránsok beengedését Európába. Olaszországban és Franciaországban az a párt győzött , amely a leghatározottabban lépett fel az illegális bevándorlás ellen. Mind Matteo Salvini mind pedig Marine Le Pen élvezi Putyin elnök támogatását. Éppúgy mint Orbán Viktor Magyarországon. Jaroslaw Kaczynski pártja is győzött, de ő abban különbözik a többiektől, hogy hangsúlyozottan orosz ellenes. Ezért is nem csatlakozott ahhoz a frakcióhoz az Európai parlamentben, melyet Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjai vezetnek.

Donald Tusk az Európai Unió elnöke sietett reagálni Putyin nyilatkozatára. A lengyel politikus kijelentette:

nem a liberális demokrácia hanem az autokrata rendszer idejétmúlt!

Tusk is részt vesz a G20 csúcstalálkozón, ahol 19 nemzetállam mellett egy állam szövetséget képvisel. Ettől függetlenül a G20 csúcs résztvevője az EU négy nagyhatalma: Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Oroszország is.

Kokainnal bukott le Bolsonaro testőre

Polonius
-
0
Kokainnal bukott le Bolsonaro testőre

Rengeteg kokainnal bukott le a brazil elnök egyik embere Spanyolországban. Bolsonaro elnök kormányőrségének egyik őrmesterét elcsípte a spanyol rendőrség Sevilla repülőterén: bőröndjében 39 kilogramm kokaint találtak.

Jair Bolsonaro brazil elnök Oszakába repült és útközben megállni tervezett Sevillában. A tartalék gép előbb szállt le, ezen utazott az őrmester, aki már több külföldi úton is elkísérte Brazília elnökét. Aki úgy került hatalomra, hogy elődeit korrupcióval vádolta meg. Az ellenzéki sajtó már régóta írogat arról Brazíliában, hogy a jobboldali Bolsonaro elnök élvezi a kábítószer-maffiák támogatását is.

Amint Bolsonaro elnök hírül vette az őrmester őrizetbe vételét, utasította a kormánygépet, hogy kerüljék ki Spanyolországot. Az elnök gépe végül Lisszabonban tartott technikai pihenőt , majd tovább repült Oszakába, ahol a G20 csúcstalálkozót rendezik a hétvégén. „Több, mint 300 ezer ember szolgál a brazil hadseregben. Nem lehet mindenkit állandóan ellenőrizni” – írta Twitteren Jair Bolsonaro.

Az ellenzéki sajtó szerint az őrmester nyilvánvalóan „öszvér” volt, aki kihasználta az elnöki gép adta kiváltságokat. Brazília alelnöke is elismerte, hogy az őrmester a kábítószer maffia megbízásából szállított 39 kilogramm kokaint külföldre.

De vajon nem rendszerről van-e szó? – teszi fel a kérdést az ellenzéki sajtó Brazíliában, ahol máris Aerococa botrányról beszélnek.

1232. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség