Címke: függetlenség
MSZP: a kormány korlátozná a kutatás szabadságát
Közel 200 éve Széchenyi még a saját jövedelméből támogatta az Akadémia létrehozását, az MSZP szerin napjainkban már oda jutottunk, hogy az Orbán-kormány a tudományra szánt pénzt is a sajátjának akarja tudni.
Mint közleményükben írják, azzal, hogy a Fidesz Palkovics miniszterhez rendelte az MTA kutatási pénzeit, ismét bebizonyította, hogy a már nyolc alkalommal átírt tákolmányuk, az Alaptörvény tényleg csak dísznek jó. Még ennyi próbálkozás után sem sikerült úgy megcsinálniuk, hogy képesek legyenek betartani.
Az Alaptörvény szerint „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát..”. Azt, hogy
Palkovics László egyedül dönthet arról, hogy milyen kutatásra ad pénzt a tudósoknak,
sokféleképpen lehet nevezni, de a kutatás szabadságának biztosításaként, egyáltalán nem.
„Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ezt az alkotmányos előírást sem akarja a Fidesz betartani, hiszen a pénzügyileg akarja magához láncolni az MTA-t, amivel felszámolja az intézet szabadságát és függetlenségét.
Áder János köztársasági elnöknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia azért, hogy megszüntesse az alkotmánysértést. Azonban ha továbbra is együttműködik a kormánnyal a törvénysértésekben, akkor az MSZP kezdeményezni fogja, hogy az ellenzéki képviselők együtt kérjenek utólagos normakontrollt.
Újabb fordulat a katalán válságban
A spanyol kormány bejelentette: bírósághoz fordult, ha Carles Puigdemont volt elnököt távollétében újraválasztja a katalán parlament. Márpedig erre van esély.
A spanyol kormányszóvivő szerint ellentétes a törvényekkel és a józan ésszel is, hogy Puigdemont Skype-on tartaná meg programbeszédét. Szerinte
az elnökjelöltnek személyesen kell megjelennie a törvényhozásban.
Puigdemont ellen azonban elfogatóparancs van érvényben a tavalyi népszavazás miatt, ami ellen a spanyol rendőrség brutális erőszakkal lépett fel. A később leváltott elnök azt mondta: ha újraválasztják, hazatér. A kikényszerített választáson a függetlenségpártiak nyertek.
Pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) szerint
az elnök a távollétében is megválasztható,
és megbízhat például egy másik képviselőt, hogy olvassa fel programbeszédét. Egy másik, szintén Puigdemontot támogató párt erről jogászoktól kér állásfoglalást, a többi párt viszont elutasítja az elképzelést.
A katalán parlament jövő szerdán tartja alakuló ülését, és utána választanak elnököt.
Újabb óriástüntetés volt Barcelonában
Több tízezren tüntetettek Barcelona központjában azt követelve, hogy a spanyol hatóság engedje szabadon a börtönbe csukott katalán vezetőket.
“Szabadságot a politikai foglyoknak!”, “Kifelé a megszálló hatalommal!” – ilyen követeléseket kiabáltak és transzparenseket vittek a tüntetők, akik közül sokan Katalónia különböző városaiból és falvaiból érkeztek Barcelonába.
A demonstrációt két civil szervezet szervezte, amelyek vezetői szintén börtönben vannak. Két vezető aktivistán kívül
a feloszlatott katalán kormány nyolc volt tagja is vizsgálati fogságba került,
a vád szerint szerepet játszottak a spanyol alkotmány megsértésében azzal, hogy a brutális rendőri fellépés által kísért népszavazás után októberben törvénytelenül deklarálták Katalónia függetlenségét. Ezután a spanyol kormány felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
A madridi legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy hat másik, szintén függetlenségpárti katalán politikus óvadék fejében szabadlábon védekezhet. Köztük van Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke, neki 150 ezer euró (46,8 millió forint) óvadékot kell fizetnie jövő csütörtökig.
Közben ő és a leváltott elnök, Carles Puigdemont
az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult,
jogaik megsértése miatt. Szerintük nem volt szabályos, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament ülését, amikor kikiáltották a függetlenséget.
Letartóztattak nyolc katalán kormánytagot
Előzetes letartóztatásba helyezte az eltávolított katalán kormány nyolc tagját a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön Madridban.
Carmen Lamela bíró döntését azzal indokolta, hogy fennáll a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. Ezért a bírósági tárgyalásról egyenesen öt különböző börtönbe szállítják a katalán politikusokat: Oriol Junqueras, volt elnök-helyettest, továbbá Jordi Turull, Josep Rull, Meritxell Borras, Joaquin Forn, Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa volt tanácsosokat. Lamela egy kilencedik kormánytag, Santi Vila esetében 50 ezer euró (15,5 millió forint) óvadékot állapított meg, amelynek ellenében szabadlábon védekezhet – írja az MTI.
Santi Vila ügyvédje, Pau Molins az épületből távozóban a sajtónak elmondta: addig, amíg ügyfele ezt a pénzt nem fizeti ki, amire ezen a napon már nincs lehetőség, neki is börtönbe kell vonulnia.
Ő volt az egyetlen a katalán politikusok közül, aki a délelőtti tárgyaláson hajlandó volt válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire is,
a többiek – élve ezzel a jogukkal – kizárólag védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek. Santi Vila azelőtt lépett ki a katalán kormányból, hogy múlt pénteken a katalán parlament megszavazta volna a “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.
Jaume Alonso Cuevillas ügyvéd, aki több kormánytagot is képvisel, a tárgyalás után azt mondta, hogy a vádhatóság által felsorolt bűncselekmények nem állnak meg. Kifogásolta, hogy a bíróság a kényszerintézkedésekről egységesen döntött, nem mérlegelte az olyan egyéni körülményeket mint például az állandó gyógyszeres kezelés vagy a kiskorú gyermek. Továbbá, hogy az idézéseket kevesebb mint 24 órája kapták meg, mégis megjelentek, annak ellenére, hogy a védelemnek nem állt rendelkezésére elég idő a felkészülésére.
Nem jelent meg viszont a bíróságon a leváltott katalán elnök, Carles Puigdemont,
és kormányának négy másik tagja sem, akik mind Brüsszelben vannak. Közülük hárman kezdeményezték a bírónál, hogy videokonferencián tehessenek vallomást, ám kérésüket Carmen Lamela elutasította. A bíróság jelenleg még tanulmányozza, hogy az ügyészség kérésének helyt adva kezdeményezi-e európai elfogatóparancs kiadását ellenük. Puigdemont ügyvédje útján korábban azt üzente, hogy együttműködik a bírósággal, de Brüsszelben marad.
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt az eltávolított katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. “Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.
A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy Katalónia függetlenségének egyoldalú kikiáltása után oszlatta fel a katalán kormányt.
Mint a népmesében: országok, akik elutasították a független Katalóniát, meg nem is
Habár a világ nagy része elítélte a Katalán Köztársaság pénteki kikiáltását, nem mindenki volt ennyire elutasító a katalán vezetés lépését illetően: a szeparatista csoportok, politikusok és autonóm terület üdvözölték a lépést, miközben néhány ország is eléggé érdekesen nyilvánult meg az üggyel kapcsolatban.
A világ 193 országa közül egy sem fogadta el a független Katalóniát vagy ismerte el önálló állanként. Az Európai Unió tagállamainak (többsége) egyértelműen elutasította a katalán parlament “egyoldalú aktusát, vagyis Katalán Köztársaság október 27-i kiállítását”. (Magyarország pedig Spanyolország belügyének tekintette az esetet). Csakhogy néhány állam – nemcsak Európában – nem egyértelműen áll hozzá a kérdéshez és néha egész furcsa nyilatkozatokat tesznek ez ügyben, és a Független Hírügynökség összegyűjtötte ezeket az országokat és megnyilvánulásokat.
Belgium
Korántsem véletlen, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült, miután a spanyol kormány aktiválta a spanyol alkotmánynak a katalán területetek autonómiáját megszüntető 155. cikkelyét, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy Madrid menesztette a teljes katalán vezetést, átvette az irányítást a helyi rendőrség felett és már néhány függetlenségpárti katalán vezető ellen eljárás indítottak . A nyugat-európai országban ugyanis Theo Francken, a flamand származású menekültügyi és migrációs államtitkár egy televíziós interjúban
“belga politikai menedékjogot ajánlott Carles Puigdemontnak és a többi katalán vezetőnek”
Ezzel együtt Geert Bourgeois, a flamand ügyek vezető miniszter szintén támogatását fejezte ki a katalánok önrendelkezési jogát illetően, bár hozzátette, hogy a Katalán Köztársaság elismerése elsősorban a belga föderális kormány döntési joga. A belga kormány többi tagja rövid időn belül elítélte ezek a megnyilvánulásokat: Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy Francken megjegyzése csak “olaj volt a tűzre”, miközben Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt “bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott. Ennek ellenére a belga miniszterelnök nem utasította el egyértelműen Katalónia függetlenségét, csupán arról beszélt, hogy “békés megoldást kell találni az ügyre, egy olyat, amely a hazai és a nemzetközi rendszerrel összefüggésben van.”
Szlovénia
Nem Belgium volt az egyetlen az Európai Unióban, amely másképp fogalmazta meg a hivatalos álláspontját a “katalán-kérdést” illetően. Szlovéniában a múlt héten eléggé árnyaltan fogalmazott az ország első elnöke, Milan Kučan is. Az interjújában elutasította azt a közvélekedést, hogy bármiféle hasonlóság lenne Katalónia és Szlovénia függetlenségi harca között, hiszen Spanyolországot nem lehet az egykori Jugoszláviához hasonlítani, ahol „szlovénoknak morális kötelességük volt fellázadni”.
Ugyanakkor elismerte, hogy “minden népnek meg van a lehetősége arra, hogy békés és demokratikus keretek között megszerezze az önrendelkezéshez való jogot”, és a katalánok sem kivételek ez alól. Sőt, ezzel együtt felszólította a szlovén kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alapelvet, még akkor is, ha „ezzel valakit esetleg feldühítenének”. A volt elnök nem volt egyedül a véleményével : Jan Skoberne, a Szociáldemokrata Párt helyettes vezetője még október közepén azt írta ki a Twiterre, hogy “Szlovénia az elsők között fogja elismerni a független Katalóniát”. Sőt, reagálva a kommentekre hozzátette azt is, hogy a katalánok önrendelkezési jogát
A spanyol kormány terrorja csak megerősítette
A múlt hét pénteki katalán proklamáció után a szlovén kormány szintén kétértelműen fogalmazott: a belgákhoz hasonlóan nem foglalt állást Spanyolország területi integritása mellett és nem utasította el egyértelműen Katalán Köztársaság megalakulását. Lényegében elismerték “minden nemzet univerzális és elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez”, természetesen betartva a helyi törvényeket, a demokratikus standardokat és a nemzetközi előírásokat.
Finnország
Habár Finnország hivatalosan nem ismerte el az önálló Katalóniát, mégis néhány nemzetközi néhány hírügynökség és lap azt pedzegeti, hogy a következő napokban fordulat állhat be ezen a téren. Elsősorban Mikko Kärnä lapföldi képviselőre és az országot vezető liberális-konzervatív Centrum párt tagjára hivatkoznak, aki már a kezdettől fogva kiemelt támogatója a katalán önállamiságnak, gratulált a katalánoknak és a közösségi oldalán lévő profilképét pedig az Ibériai-félszigeten lévő régió “színeibe öltöztette”. Csakhogy a politikus nem elégedett meg ennyivel, mivel bejelentette, hogy a finn parlamentben indítványozta Katalónia elismerését, és ha elfogadják, akkor ezen a téren Helsinki hajlandó lesz szembemenni az Európai Unióval is.
Argentína
Ugyan nem európai ország, de mindképp figyelemreméltó Argentína hozzáállása is. Akárcsak a Skandináv-félsziget országában, a latin-amerikai államban egy képviselő szintén azt indítványozta, hogy hivatalosan ismerjék el a Katalán Köztársaságot. A Baloldali és Munkásfront (Frente de Izquierda y de los Trabajadores) egyik képviselője, Juan Carlos Giordano javaslata nemcsak azt tartalmazta, hogy Argentína álljon ki a katalánok mellett, hanem széleskörűen ítéljék el és jegyzékben tiltakozzanak a spanyol kormány “durva és erőszakos intervenciója ellen”.
Bár ez eddig nem történt meg, mégis figyelemre méltó az, hogy az argentin kormány nem utasította el, de el sem ismerte a Katalónia függetlenségét, lényegében nyitva hagyva az egész kérdést. Buenos Aires reakciójának hátterében leginkább az áll, hogy hiába jelentették be tavaly az argentin-spanyol politikai és gazdasági kapcsolatok “újraindítását“, azóta sem történt előrelépés és nem rendeződött a két ország viszonya. Továbbá Argentínában 175 000-en beszélnek katalánul és itt van az egyik legnagyobb, legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező diaszpóra is, ezért nem alaptalan feltételezés, hogy miattuk volt ennyire közömbös az argentin kormány a “spanyol állam területi integritását illetően”.
Gambia
Az összefoglaló végére pedig mindenképp meg kell említeni Gambia esetét: ez a nyugat-afrikai ország mégsem ismerte el Katalán Köztársaságot, miközben korábban elterjedt a hír, hogy Banjul volt az első, amely megtette ezt a lépést. Csakhogy kiderült, hogy ismeretlen tettesek Gambia külügyminisztériumának nevében egy hamis Twitter-fiókat nyitottak és ezen keresztül közölték a “gambiai kormány hivatalos kiállását a katalán állam mellett”. A gambiai kormány nem sokkal később egy közleményben tudatta, hogy ilyesmiről szó sincs, valaki szándékosan akarta befeketíteni „Banjul és Madrid közötti jó viszonyt, amelynek alapja az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása”.
Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek
Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.
Fotó: MTI/EPA/Ballesteros
José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.
“Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során
intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,
az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.
A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez
A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,
30 év börtön is járhat érte.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.
Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.
Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend
Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:
Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.
Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak “olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt “bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.
A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.
“Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy “megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy
a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.
A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.
Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo
A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.
A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat
Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.
A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.
Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.
Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.
„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”
– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.
Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.
A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.
A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.
Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.
Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az “igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.
Katalán válság: felszámolják a tartományi kormányzást
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt és parlamentet és előrehozott választást ír ki – döntött péntek este a madridi kabinet. Lényegében megszüntetik a katalán közjogi önállóságot, és menesztenek egy sor vezetőt. Zendülésért büntetőeljárást indít az ügyészség.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
A kabinet döntött arról is, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel az a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Felmentik posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszüntetik a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszterei veszik át ideiglenesen.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Előzőleg, délelőtt a spanyol Szenátus megszavazta a katalán kormány feloszlatását azt követően, hogy a barcelonai parlament – az ellenzéki képviselők kivonulása után – 72-10 arányban megszavazta a függetlenséget. A spanyol kormányfő nyugalomra intett.
A Szenátus jóváhagyta, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Az intézkedések megjelentetésük után lépnek életbe.
A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy twitteren intett nyugalomra alig pár perccel azután, hogy a katalán parlament megszavazta Katalónia függetlenségét. Mint írta: a jogállamiság helyre fogja állítani a jogszerűséget Katalóniában.
Korábban, Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes tegnap a spanyol parlamenti bizottság ülése után azt mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát “meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Carles Puigdemont korábban bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában. Mint közölte: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.
“SENKI NEM MONDHATJA, HOGY NEM VOLTAM KÉSZ ÁLDOZATOKRA”
– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.
Valóban felfüggesztheti a spanyol kormány a katalán autonómiát
Megszavazta a spanyol parlament felsőházának eseti bizottsága azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.
Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar
A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Az elfogadott intézkedésről pénteken tart vitát és szavazást a szenátus.
Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén a kormány javasalai mellett érvelve arról beszélt, hogy minden kormány kötelessége a törvények betartása és betartatása, ők pedig teljesítik ezen “törvényi, demokratikus és jogi” kötelezettségüket. Szerinte egy kormány sem engedheti meg, hogy területén ne legyen teljes a “fejlett demokrácia”, és épp ez az, ami jelenleg történik Katalóniában.
Azt is mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát “meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Ebben bírálta a spanyol kormányt, amely szerinte
jelentősen és indokolatlanul túllépte az alkotmány biztosította kereteket
azzal, hogy a jelenlegi katalán kormányt elmozdítaná posztjáról a függetlenségi folyamat miatt. A tervezett intézkedéseket aránytalannak nevezte és szerinte a jelenleginél még súlyosabb helyzetet hoznak létre azzal, hogy megfosztják Katalóniát politikai autonómiájától.
Josep Lluís Cleries, a függetlenségpárti Európai Katalán Demokrata Párt szenátusi képviselője a bizottság ülését követően kifogásolta, hogy a vitában nem kapott szót a katalán kormány küldöttje.
A kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt több módosító javaslatot is benyújtott be az eredeti szöveghez, ezek közül elfogadták azt, amely szerint
az intézkedéseket fokozatosan vezetnék be
attól függően, hogy a politikai körülmények miként alakulnak Katalóniában. Leszavazták viszont azt a szocialista indítványt, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Puigdemont egyébként közölte: nem ír ki előrehozott választást.
Fotó: MTI/EPA/Marta Perez
A katalán parlamentben rendkívüli ülést tartottak, amelyen az ellenzék előre hozott választásokat követelt, míg a kormánypárt a függetlenség kinyilvánításának tervéről beszélt.
Lluís Corominas, a Junts pel Sí (Együtt az Igenért) kormányzó pártszövetség nevében az MTI tudósítása szerint azt mondta: képviselőcsoportja
javasolni fogja, hogy a katalán parlament pénteken nyilvánítsa ki a függetlenséget
a katalán néptől október 1-én, a népszavazáson kapott mandátum alapján. Szerinte az alkotmány 155-ös cikke támadás a katalán nép ellen. “Vérrel és félelemmel akarja kierőszakolni Spanyolország egységét” – jegyezte meg, a népszavazás elleni brutális rendőri erőszakra utalva.
Ana Gabriel, a függetlenséget támogató szélsőbaloldali Népi Egység képviselője beszédében azt mondta: a 155-ös cikk “bosszúszomjból” született.
“Katalónia nem lesz független, de szegényebb lesz, köszönhetően Önöknek”
– ezt Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos nevű liberális középutas párt politikusa mondta. Szerinte a katalán elnök nem szereti a vitát, csak a monológot, és ő az a vezetője Katalóniának, aki a legtöbbet beszélt a párbeszédről, de a legkevesebbet gyakorolta. Egy kormánya sem okozott annyi kárt Katalóniának, mint ez a mostani – mondta, de szerinte még időben vannak, hogy visszatérjenek a törvényességhez, és az egyetlen kiútnak az előrehozott választások megtartását nevezte. “Jobban szeretnénk, ha azt Ön írná ki” – mondta Carles Puigdemontnak.
Fotó: MTI/EPA/Toni Albir
Miquel Iceta, a katalán szocialista párt vezetője úgy vélte, ez a katalán parlamenti ciklus “teljes és abszolút katasztrófa volt”. Szerinte sokkal megosztottabb a társadalom, gyengébb a gazdaság és Katalónia még elszigeteltebb nemzetközileg mint korábban. Felszólította a katalán elnököt, hogy teljesítse azon választási ígéretét, hogy csak 18 hónapig tart a parlamenti ciklus, és mivel ez letelt, írjon ki parlamenti választásokat. “Jobb ha ez a kormány távozik mint, hogy a vállalatok menjenek el Katalóniából” – mondta. Szerinte nincs meg az a többség, amely alátámasztja a függetlenségi célokat.
Lluis Rabell, baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, Igen, Lehetséges) képviselője szerint mindent meg kell tenni a 155-ös cikk alkalmazásának elkerülése érdekében, ehhez
ki kell írni az előrehozott parlamenti választást és fel kell függesztetni bármiféle függetlenségi nyilatkozatot.
“Önnek politikai és morális felelőssége, hogy ezt megtegye” – mondta. Szerinte a függetlenség kinyilvánításhoz nincs demokratikus felhatalmazás, azt senki sem fogja elismerni.
“Van egy utolsó lehetősége, kérem, hogy használja ki”
– Ezt Xavier Garcí Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán szervezetének elnöke mondta, aki egyben arra is kérte a katalán elnököt, hogy pénteken jelenjen meg a madridi szenátusban a spanyol kormányzati javaslatokról szóló vitán és szavazáson. Szerinte “soha Katalóniában nem hazudtak még ennyit, ennyi időn keresztül”. Példaként említette, hogy korábban azt mondták: a vállalatok nem hagyják el Katalóniát a függetlenségi törekvések miatt, de eddig 1500 cég helyezte át székhelyét Spanyolország más részére.
Carles Puigdemont, amikor bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, azt is mondta, hogy kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák jelenleg ezt a lépést. Kijelentette, hogy nem fogadja el a 155-ös cikk intézkedéseit, amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett. Szerinte a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.
