Kezdőlap Címkék Fudan Egyetem

Címke: Fudan Egyetem

Palkovics miniszter a Fudan alapítvány elnöke

A törvény szerint ez az alapítvány tartja fenn a sanghaji Fudan budapesti egyetemét. Az alapítványnak átadtak 26 hektár területet, melyet eredetileg a Diákváros helyszínének szántak. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a Fudan terv ellen, melynek a finanszírozása is kicsapta a biztosítékot.

A Direkt 36 szerint ugyanis bár a magyar állam veszi fel a hitelt, de a munkálatokat kizárólag Kína és a világ legnagyobb építőipari cége végzi majd. A magyar kormány elképzelése az, hogy olyan tempóban hajtsa végre a Fudan tervet, hogy a jövő évi választások eredményétől függetlenül azt már ne lehessen leállítani.

A Fudan egyetem elsősorban pénzes diákokra számít: a tandíj magasabb lesz mint a prágai közgazdasági egyetemen, de csak fele annyiba kerül majd mint a London School of Economics.

2024-re tervezik a nyitást

Az első évben a bevétel a tandíjból és a kollégiumi díjakból mintegy 20,5 milliárd forint lenne miközben az éves működési költség valamivel több mint 50 milliárd dollár. A különbözetet részben a magyar részben a kínai félnek kell állnia, de nem világos, hogy milyen arányban.

Csak fizetős magyar hallgatók lehetnek

A Direkt 36 által megszerzett kormány dokumentumokból az derül ki, hogy az Orbán kormány egyetlenegy diák tanulását sem kívánja államilag finanszírozni a Fudan egyetemen. A magyar diákok csakis magán ösztöndíjakra számíthatnak amiből esetleg fedezni tudnák a tandíjat illetve a kollégiumi költségeket.

Az első évben az alapszakos diákok tandíja 2,5 millió forint körül lesz évente, de ez az infláció függvényében gyorsan emelkedhetne, és elérhetné a 3 millió forintot. Mesterszakon kezdetben 3,7 millió forintos tandíjat irányoznak elő, de ez hamarosan felmenne 4,4 millióra.

Ez persze a hivatalos minisztériumi számítás 2021-ben, melyet a galoppozó infláció mindenképp felülírna.  A magyar fizetésekhez képest ezek magas tandíjak, melyekhez még kollégiumi díjak is társulhatnak, ha a diák vidéki.

Kérdés, hogy ér-e ennyit a Fudan diplomája?

Kína egyik legjobb egyeteméről van szó, melyet még jezsuita atyák alapítottak meg a XX-ik században. Ma egyertelműen a kommunista párt irányítása alatt áll. Az első megállapodást a Fudan magyarországi telepítéséről az egyetem párttitkára írta alá Matolcsy Györggyel, a Nemzeti Bank elnökével.

Az amerikai nagykövetség szerint kínai tanácsadók dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban, tehát a Fudan egyetem közgazdász diplomásai is szép karrier elé nézhetnek e tekintetben.

Más kérdés, hogy a megszerzett információk mennyire maradnak meg Budapesten hiszen a kiválóan működő kínai hírszerzés minden lehetőséget felhasznál arra, hogy pontosan tájékozódjon egy uniós tagállamban.

Orbán számíthat Peking megértésére  Fudan ügyben

Kínai megfigyelők pozitívan fogadták, hogy a magyar parlament területet biztosított Budapesten a Duna partján a Fudan egyetem számára – fogalmaz a Global Times, amely általában a pekingi központi vezetés véleményét tükrözi. Mindez kedvezően befolyásolja a kulturális és oktatási kapcsolatokat – fűzi hozzá a Pekingben megjelenő angol nyelvű lap.

Orbán kormánya szerint a Fudanról szóló döntés más kutató és fejlesztő központokat is Magyarországra vonzhat. A külföldi befektetések nagyon fontosak ennek a 10 milliós országnak a növekedés szempontjából. A Global Times egyáltalán nem ír magáról a Fudan szerződésről sem pedig annak pénzügyi kondícióiról. A kínaiak általában ragaszkodnak ahhoz, hogy ez titokban maradjon, és ez feltehetően az Orbán kormánynak sincs ellenére.

Az ellenzéki tiltakozás ellenére Orbán kitart

Ezt hangsúlyozza a Global Timesnak szerdán nyilatkozó kínai szakértő. Csang Hung a pekingi Társadalomtudományi Akadémia Oroszország, Kelet Európa és Közép Ázsia kutató intézetének munkatársa.

„Ez a döntés pozitív lépés, mert azt mutatja, hogy a magyar kormány el van szánva a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztésére Kínával.” Ezután következik az ellenzéki tüntetés bírálata: a tiltakozó menet, amelynek során a magyar ellenzék politikai célból ki akarta használni a Fudan egyetem ügyét a kínai kapcsolatok gyengítésére. Ezután a magyar miniszterelnök felfüggeszteni látszott az ügyet, és felajánlotta, hogy népszavazást rendeznek erről 2023-ban. Mindez azt mutatta hogy néhány ellenzéki politikus megpróbálja elrabolni (hijack) a kínai-magyar és a kínai-EU  kapcsolatokat – írja a Global Times.

A magyar parlamentnek a jövő év végén kell megtárgyalnia a Fudan egyetem ügyét – a választások után.

„Azt javaslom, hogy függesszék fel a tervet mindaddig amíg stabil politikai környezet nem alakul ki Magyarországon a választások után. A Fudan terv nem lehet a magyar ellenzék eszköze arra, hogy támadja Kínát és az Orbán kormányt”

– nyilatkozta a kínai szakértő a Global Timesnak.

Csang Hung ezután Karácsony Gergely budapesti polgármestert bírálta mondván, hogy egy kis ellenzéki párt vezére, aki bűnösnek akarja nyilvánítani Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Így kívánja  magát helyzetbe hozni a magyar miniszterelnökkel szemben – mondta a kínai szakértő, aki végül figyelmeztet arra, hogy

„Kína bűnössé nyilvánítása sőt démonizálása nem bölcs dolog a hosszú távú kínai-magyar kapcsolatok szempontjából.”

Arról nem tett említést, hogy 2002 és 2010 között Orbán Viktor mint ellenzéki vezér gyakran hasonló bírálatokat fogalmazott meg, különösen akkor amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Pekingbe látogatott. A kínaiak olyannyira nem vették a szívükre Orbán bírálatát, hogy magas szinten fogadták amikor Matolcsy György kíséretében Pekingben járt még ellenzéki vezérként. Nemrég viszont Orbán Viktor azzal dicsekedett, hogy Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Pekingbe.

A kínai külügy szóvivője arra hívta fel a magyar politikusokat, hogy objektív, racionális és tudományos álláspontot tanúsítsanak. Kerüljék el, hogy politikai ügyet csináljanak a kulturális kapcsolatokból, és hogy bűnösnek nyilvánítsák Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Őrizzék meg a két állam közti baráti kapcsolatot – idézi a pekingi Global Times a pekingi külügy szóvivőjét.

Peking minden bizonnyal azért ily érzékeny Fudan ügyben, mert Biden amerikai elnök épp azért jött Európába, hogy valamiféle Kína ellenes koaliciót hozzon össze az USA és az EU között. Pekingben ehhez a diplomáciai kampányhoz kapcsolják a magyar ellenzék tiltakozását a Fudan egyetem ellen noha annak elsősorban belpolitikai okai vannak.

Orbán meghátrált Fudan ügyben

Orbán meghátrálásaként értékeli a hétvégi tüntetés után kialakult politikai helyzetet Magyarországon a londoni Financial Times. A befolyásos pénzügyi lap ugyanakkor nem hiszi el a magyar kormányfőnek, hogy még nem született szerződés a sanghaji egyetem budapesti kampuszáról.

A Financial Times idézi a Direkt36 információit a titokban megkötött magyar-kínai szerződésről. Eszerint egy konferencia központ is épülne az egyetemi komplexumban, nem beszélve a sport pályákról.

1,5 milliárd euróról van szó

Ez hatalmas összeg, melyet a kínaiak meghiteleznek, de nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel. Sokszor tartalmaznak az ilyen kínai szerződések egy úgynevezett politikai stabilitási záradékot, mely kiköti, hogy Pekingnek joga van a teljes összeg követésére idő előtt, ha az országban olyan káosz bontakozik ki, mely kétségessé teheti a hitel visszafizetést. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az adós államokat.

Kína pedig ezt kihasználva megszerezhet a szóban forgó országban számára fontos ingatlanokat.

Montenegróban épp emiatt áll a bál, a kis balkáni állam nem tud fizetni. A kínaiak pedig értékes tengerparti területeket szereznének meg ily módon.

Budapesten a tiltakozó tüntetésen hangsúlyozták: nem Kína, nem is a Fudan egyetem hanem Orbán Viktor kétes kínai üzletei ellen tiltakoznak!

Ki jár jól?

Miközben a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a Fudan egyetem budapesti kampusza nagy terheket ró a magyar államra néhányan nagyonis jól járhatnak Orbán Viktor környezetében.

Mészáros Lőrinc épp így lett Magyarország leggazdagabb embere, megelőzve az OTP vezérét, Csányi Sándort.

Pekingben nagyon is jól ismerik a magyar elitet. Azt is világosan látják, hogy az egyéni meggazdagodás a magyar elit számára sokkal fontosabb mint az ország érdeke!

Épp ezt a gyengeséget kihasználva nyomulnak előre a kínaiak, trójai falóként kihasználva Orbán Viktor diplomáciáját az Európai Unióban.

Matolcsy Györgyöt, a Fudan projekt keresztapját egyenesen kínai ügynöknek tekintik az Egyesült Államokban. Nem véletlen, hogy a washingtoni IMF közgyűléseken a Nemzeti Bankot az egyik alelnök, Patai Mihály képviseli és nem az első számú vezető.

A Huawei Magyarországon működteti legnagyobb külföldi kutató központját – írja a londoni Financial Times.

Pontosan akkor amikor Biden elnök Európába érkezett, hogy az USA és az EU között erős szövetséget hozzon létre Kínával szemben.

Gyilkosság a Fudan Egyetemen Sanghajban

Egy matematika professzor azért szúrta le az egyetem párttitkárát, mert az ki akarta őt rúgni Kína egyik legnevesebb egyeteméről. Csinal Venhua matematika professzor állítólag nem jól végezte munkáját, ezért akarta őt eltávolítani a Fudan egyetem vezetősége. Vang Jongcsen párttitkárt gyanúsította a professzor azzal, hogy ő áll a döntés mögött, mert már régóta üldözi őt. A professzor beismerte tettét – tudatta a kínai sajtó.

Minden állami intézményt a kommunista párt irányít

Kínában alapszabály a kommunista párt vezető szerepe. Ennek megfelelően minden intézményben a fontos döntéseket a kommunista párt helyi végrehajtó bizottsága hozza meg. Ennek élén áll a párttitkár, aki egyértelműen az intézmény első számú döntéshozója.

Sanghajban alakult meg a kommunista párt – épp száz évvel ezelőtt. Ebből az alkalomból Hszi Csinping pártfőtitkár újra határozottan kijelentette: senki sem kérdőjelezheti meg a kommunista párt vezető szerepét Kínában!

A budapesti Fudan egyetemről is a párttitkár tárgyalt

2017-ben érkezett meg a Fudan egyetem küldöttsége, melyet fogadott Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke, aki szívesen tetszeleg Budapesten a Kína első számú magyar barátja szerepben. Még amikor a Fidesz ellenzékben volt, akkor kísérte el Matolcsy György Kínába, ahol hosszas utazást tettek. Pekingben magas szinten fogadták Orbán Viktort, mert a kiválóan értesült kínai vezetők tudták, hogy övé a jövő Magyarországon. Egyáltalán nem zavarták őket Orbán Viktor antikommunista kijelentései, és állásfoglalásai az elnyomott tibeti kisebbség mellett. Orbán Viktor 2010 után gyorsan változtatott Kína politikáján, és jó kapcsolatokat épített ki Pekingben. Nemrég büszkén közölte: Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Kínába!

Ez a pekingi protokoll szerint nagy megtiszteltetés egy kis ország vezetőjének.

“Nem leszünk kínai gyarmat!”

Ezt mondta Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Korábban Magyarország egykori washingtoni nagykövete szintén azzal vádolta Orbán Viktort, hogy kínai gyarmattá változtatta Magyarországot. Miután az ex nagykövet egy zenekarban muzsikált Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel, így valószínű, hogy álláspontja nem áll túlságosan távol a jelenlegi washingtoni hivatalos állásponttól.

Matolcsy Györgyöt már korábban is azzal gyanúsította a CIA, hogy túlságosan is jó kapcsolatba került Pekinggel. A nemzeti bankban kínai tanácsadókat alkalmaz. Erre a szovjet tanácsadók kivonulása óta nem volt példa.

Arról, hogy valójában hogy is állnak a magyar-kínai kapcsolatok csak nagyon kevés embernek lehet információja miután minden egyezmény titkos. Ehhez – állítólag – a kínaiak ragaszkodnak elsősorban, de egyáltalán nincsen ellenére Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki nem véletlenül hívta fel bírálói figyelmét arra, hogy“ ne azt figyeljék amit mondok hanem azt, amit csinálok!”

Privatizált egyetemek, ahol a közpénz elveszítheti közpénz jellegét

Magyarország parlamentje, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök fideszes pártja kétharmados többséggel ural, kedden (április 27-én) jóváhagyta az állami vagyon, az egyetemek és más közintézmények átadását a kormánnyal szövetséges új alapítványokhoz – írja az EUObsrever az elmúlt héten megjelent cikkében.

Kritikusok és ellenzéki pártok szerint ez a lépés Orbán hatalmának megragadását erősíti meg, és a közvagyont a pártokhoz tartozó szervezetek felé tereli a jövő évi választások előtt, ahol a Fidesz-kormány várhatóan a 2010-es hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívással néz szembe.

parlament több mint egy tucat ilyen új alapítvány létrehozását hagyta jóvá, amelyek adományai között állami vagyon áll, az ingatlanokig, a blue-chip társaságok részesedésén és egy futballstadionon keresztül. A Bloomberg pénzügyi híradója becslések szerint több milliárd euróra nőtt.

Az alapítványok többsége az állami egyetemeket fogja felügyelni, igazgatóságaikban Orbán közeli szövetségesei vannak – egyes esetekben kormányminiszterek.

„Ez a magyar emberek vagyonának szervezett lopása”

– mondta Arató Gergely ellenzéki képviselő a parlamenti vita során.

Daniel Hegedus, a berlini Német Marshall Alap munkatársa az EUobservernek elmondta, hogy a kormánynak három célja van:

„elkülöníteni az állami vagyont, hogy még egy választási  vereség után is meg tudják tartani őket, megnehezítve ezzel az EU csalásellenes ügynökségének [OLAF ] az uniós források felhasználásának és a felsőoktatás megreformálásának megvizsgálása – ami egyben azt is jelenti, hogy pártirányítás alatt kell tartani „.

Természetesen az Orbán-kormány kommunikátorai szerint mindennek semmi köze sem a választásokhoz, sem a vagyonkimentéshez,  ez a lépés a felsőoktatási rendszer szükséges modernizációja. Állítják, hogy semmilyen formában nem válhat magánvagyonná a közvagyon, azonban a fideszes „kreatívitásról” már nem csak a magyaroknak, de az Uniónak is van fogalma.

A uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az alapok ellehetetlenítik a Magyarország felsőoktatásának megerősítésére tervezett uniós források nyomon követését.

Helyreállítási terv tervezetében Magyarország a unió helyreállítási alapjából rendelkezésre álló uniós támogatások ötödét az egyetemek modernizációjára kívánta irányítani, amelyet alapítványok felügyelnek.

Zöld, liberális és baloldali pártok tucatnyi képviselője levelet küldött Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnökének, amelyben figyelmeztette, hogy a blokk országai számára rendelkezésre álló helyreállítási alapjából az uniós források 20 százaléka „eltűnik” átláthatatlan finanszírozási struktúrákban „és” amelyek célja az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia további megsemmisítése Magyarországon”.

Magyarország többször vezette az OLAF azon tagállamok listáját, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak az uniós alapok felhasználásában.

Delbos-Corfield zöldpárti uniós képviselő hozzátette, hogy ez a lépés illeszkedik az Orbán-kormány azon eredményéhez, hogy „hibrid szervezeteket” használ az ellenőrzés elkerülése érdekében.

Az Orbánhoz közeli masszív médiaalapítvány, a KESMA példáját hozta fel, amely csaknem 500 médiaszervezetből álló konglomerátumot működtet, és amely megúszta az uniós vizsgálatot, mert a piaci torzulásokat nem sikerült bizonyítani.

Az EU vezetői tavaly decemberben jóváhagytak egy új mechanizmust, amelynek értelmében az uniós források a jogállamiság tiszteletben tartásától függenek, ha az uniós források közvetlenül érintettek.

A mechanizmus azonban megakadt, miután Budapest és Varsó csak akkor állapodott meg a helyreállítási alapban és az EU hosszú távú költségvetésében, ha a mechanizmust nem hajtják végre, mielőtt az Európai Bíróság döntene róla.

Lengyelország és Magyarország megtámadta a mechanizmust a luxemburgi székhelyű bíróságon, és gyorsított eljárással sem valószínű, hogy a következő tavaszi magyar választások előtt érvénybe léphet.

„Hibrid rendszer”

Az oktatás átalakítása azután következik, hogy a budapesti kormány gyakorlatilag elüldözte a Közép-európai Egyetemet.

Eközben az Orbán-kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti egyetemének építését tervezi kínai vállalkozókkal, amelyet Magyarország finanszíroz egy Kínától felvett 1,25 milliárd eurós hitelből!

A Freedom House szerdai számában elmondta, hogy Magyarország az eddigi legnagyobb mértékű visszaesésen ment keresztül, mióta az amerikai székhelyű civil szervezet 1995-ben megkezdte a demokrácia állapotainak értékelését.

Szerinte Magyarország

„páratlan demokratikus romlásnak volt tanúja az elmúlt évtizedben”.

A kormány nemzetközi kommunikációs irodája elutasította a jelentés megállapításait, azzal, hogy a Freedom House-t migrációpárti szervezetnek nevezte, amelyet Soros amerikai amerikai milliárdos, Orbán kritikusa finanszírozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK