Kezdőlap Címkék Fitch

Címke: Fitch

Az uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához

Ez derül ki A Fitch most közzé tett jelentésből kitűnik, hogy z uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő csomag milyen hatással lesz várhatóan a keleti uniós államokra. Korábban a magyar miniszterelnök meg akarta vétózni az uniós válságkezelő alapot arra hivatkozva, hogy ahhoz politikai feltételek járulhatnak. Később

Orbán Viktor lemondott a vétóról márcsak azért is, mert tisztában volt vele: a magyar gazdaságnak égetően szüksége van minden uniós euróra!

6,2%-os visszaesés

2020-ban ilyen súlyos mínuszba jutott a magyar gazdaság a Covid-19 vírus válság miatt. Az EU épp ezt a válságot kívánja enyhíteni a 750 milliárd eurós alappal, melynek egy része vissza nem fizetendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel, melyért az uniós tagállamok közösen vállaltak garanciát. Ennek sem igazán örült a magyar kormány pedig az EU kedvezőbb kamat feltételekre számíthat mint Magyarország hiszen Németország, a világ negyedik legerősebb gazdasága biztos garanciát jelent.

A Fitch szerint az idei első félév rámegy a Covid-19 járvánnyal folyó küzdelemre, fellendülésre csak a második félévben számíthatunk. Magyarország esetében ez valószínűleg  4,2% lesz vagyis várhatóan csak 2022-ben tudjuk újra elérni a 2019-es színvonalat. 2022-ben már 6,9%-os növekedésre számít a Fitch.

A választások viszont minden bizonnyal 2022 tavaszán lesznek vagyis akkor amikor a válság következményeit még mindenki nagyonis érezheti. Különösen így lehet ez akkor, ha a magyar kormányzat folytatja az uniós pénzek elosztásának korábbi gyakorlatát, amely lojalitás alapján osztogatja a Brüsszelből érkező euró milliárdokat.

Az EU épp ezt kifogásolja, mert mindenképp azt szeretné, ha a válságkezelő uniós pénzek oda jutnának, ahova szánták őket: a magyar családokhoz és vállalkozókhoz nem pedig a hatalom embereihez, akik az utóbbi években elképesztő tempóban gazdagodtak – jelentős részben épp az uniós pénzekből.

Lapszem, 2018. március 10.

0

Szombat van ugyan, de munkanap, így a hétvége most rövidebb lesz. Nézzük, miről írnak a mai lapok, utána pedig köszöntsék fel Ildikó nevű ismerőseiket.

Tarlós: Csak hazafiak védhetik meg Magyarországot

A Magyar Időknek adott interjúban Tarlós István főpolgármester azt mondta, emberileg tiszteli az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket, de

egyikről sem tételezi fel, hogy képes lenne egy országot vezetni.

Szerinte „gyerekeink, unokáink jövője” a tét az április 8-i választáson, az ellenzék politikája pedig ezt kockáztatja. Beszélt az Orbán-kormány és a főváros közötti nyolcéves együttműködésről is.

Kamupárt is növelheti Simonka György esélyeit

A Magyar Nemzet szerint ugyan a Fidesz a látszatát is igyekszik elkerülni annak, hogy bármi köze lenne az egyre több kamupárthoz, Békés megyében hangfelvétel bizonyítja, hogy a Magyarországi Cigánypárt képviselőjelöltje, Faragó Lajos

rendszeres kapcsolatban van Simonka Györggyel,

a körzet kormánypárti képviselőjével. A lap Faragó feleségével tudott beszélni, ő azt mondta: Simonka rendszeresen meghívja Faragót politikai gyűlésekre is.

„A politika lehet csinos”

El ne dobja senki a szavazatát – ezt mondta Kuncze Gábor Kunhalmi Ágnes jelöltbemutató fórumán, Pestszentimrén a Népszava szerint. A jelöltre utalva azt mondta: „a politika lehet csinos”. Kunhalmi Ágnes bízik benne, hogy a választás el fogja söpörni a kormányt, mert

négy újabb fideszes évet nem bírnak ki az emberek.

A fórumon beszélt Lendvai Ildikó és Dobrev Klára is.

Elmaradt Magyarország felminősítése

A Világgazdaság arról ír, hogy Magyarország devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű államadósságának BBB mínusz szintű, befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings. Elemzésében a Fitch azt írja: a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a BBB minősítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós mediánértékeivel összevetve.

Egy jó hír a hétvégére

0

Jó hír a magyar gazdaságpolitika irányítóinak: a három nagy hitelminősítő közül immár a második is az eddigi stabilról pozitívra módosította a magyar államadósságot. A Fitch mostani lépésének az indokai között szerepel, hogy az idei zsinórban a hatodik olyan év lesz, amikor csökken a magyar államadósság.

A hosszú lejáratú, mind devizában, mind forintban denominált magyar államkötvények kilátásainak javítása arra utal, hogy lehetőség látszik a felminősítésre. Jelenleg a magyar államadósság besorolása BBB mínusz, ami már befektetésre ajánlott kategória, és a többi között az a haszna, hogy

a magyar államot jó adósnak tartják a nemzetközi pénzpiacokon,

és elvben olcsóbban tud hitelhez jutni. Immár mind a három nagy hitelminősítőnél ebbe a kategóriába tartozik Magyarország: a Standard & Poor’s-nál is pozitív kilátással, a Moody’-snál azonban csak stabillal.

Az idén már nem várható változás – legalábbis az előre meghirdetett program nem tartalmaz magyar felülvizsgálatot (attól meg mentsen meg minket az ég, hogy hirtelen, programon kívül kerüljön napirendre a magyar államadósság, hiszen az valami nagy buktát feltételezne, amire szerencsére semmi jel nem utal).

Ami a Fitch mostani döntését illeti: a hitelminősítő értékelése a többi között azt hangsúlyozza, hogy a várakozás szerint a GDP-hez mért magyar államadósság-ráta az idei esztendő végére 72 százalékra csökken az egy évvel korábbi 74 százalékról. A cég előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 69 százalékig mérséklődik. A Fitch ugyanakkor megjegyzi, hogy

az általa “BBB” kategóriásként nyilvántartott többi szuverén adós mediánértéke 42 százalék

– idézi az MTI londoni tudósítója. A külföldi befektetők augusztusban az államadósság 38 százalékát birtokolták a 2014-ben mért 56 százalék helyett. Emellett markánsan javult a magyar gazdaság nettó külső adóspozíciója (NXD) is.

Megjegyzendő, hogy a a Fitch nem vette figyelembe az Európai Unió és Magyarország közötti, az Eximbankot érintő elszámolási vitát. Pedig mint a FüHü is megírta, nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Eurostat javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, és így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A Fitch megítélése szerint a választásokhoz köthető nagyobb költségvetési elcsúszások kockázata korlátozott, tekintettel az erőteljes makrogazdasági környezetre és a kormánypárt jelentős politikai támogatottságára.

A felmérések a Fidesz választási győzelmére utalnak, és ez gazdaságpolitikai folyamatosságot jelentene a választások utáni időszakban. A Fidesz előnyére szolgál a kedvező gazdasági környezet és az ellenzék gyengesége is.

Magyarország és az EU között ugyanakkor feszültségek vannak, és ha az Európai Unióval fennálló viszony komoly mértékben romlana, annak potenciálisan kedvezőtlen következményei lehetnének a gazdaság kilátásaira és közfinanszírozásra közép- és hosszú távon – áll a Fitch elemzésében.

Fotó: Wikimedia Commons

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sietett közleményt kiadni, amelyben azt írja: Magyarország jó úton jár, és ezt a piaci szereplők, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek mellett már a hitelminősítők is megerősítik. Rendkívül kedvező, hogy az államadósság hét éve csökken, az éves deficit pedig 2 százalék körüli és – mint a hitelminősítő is kiemelte – a foglalkoztatás is bővül, áll a közleményben.

Magyar devizaadósság – minden rendben van

0

Az előzetes menetrendnek megfelelően pénteken megvizsgálta a hosszúlejáratú magyar deviza államadósságot a Moody’s, ám nem jelentett be módosítást sem magára az osztályzatra, sem pedig annak a kilátásra. Tavaly novemberben került a magyar besorolás a befektetői kategóriát jelentő Baa3-ba, stabil kilátása. Azaz úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, van tehát kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Mint a FüHü korábban megírta: a hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard&Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván.

A három nagy közül egyedül a Standard&Poor’s –nál van pozitív kilátással ellátva a besorolás – ami annyit jelent, hogy felminősítésre látó jeleket érzékel a hitelminősítő. A másik kettőnél stabil a kilátás.

Bankokat is minősítettek

Több bankok is megvizsgált a Moody’s, s több esetben lépett is – pozitív irányban.

Az OTP Bank hosszú és rövid lekötésű forintbetét-állományának osztályzatát az addigi “Baa3/Prime-3”-ról egy fokozattal “Baa2/Prime-2”-re emelte, egyidejűleg a bank alapszintű adósminőség-értékelésének (baseline credit assessment, BCA) mutatóját “ba2”-ről szintén egy fokozattal “ba1”-re javította – írja az MTI.

A K&H Bank hosszú és rövidtávú, forintban és devizában elhelyezett betétállományának osztályzatait javította az eddigi “Ba1/Not Prime”-ról egy fokozattal “Baa3/Prime-3”-ra, egyidejűleg a bank BCA-mutatóját “b1”-ről “ba3”-ra, a kiigazított BCA-minősítést ba2-ről ba1-re emelte, a K and H hosszú távú forintbetét-besorolásának kilátását pedig stabilról pozitívra javította.

A hitelminősítő tavaly júniusban pozitívra javította a magyar bankrendszer egészére adott kilátását is. E pozitív kilátást a múlt hónap végén megerősítette, és ehhez fűzött elemzésében kiemelte, hogy várakozása szerint a szektorszintű nem teljesítő kinnlevőség-ráta a teljes hitelportfolió 9 százaléka körüli szintre csökken 2018 végéig a tavalyi év végén mért 14,7 százalékról – emlékeztet az MTI londoni tudósítója.

 

Hitelbesorolás: A felminősítés jele

0

A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken éjjel a Standard & Poor’s. Egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, BBB- hosszú- és rövid távú államadós-besorolását. Ez – mint ahogy korábban megírtuk – a befektetők számára iránymutató. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra.

A nemzetközi hitelminősítő globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) a lépését mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását.

„Mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul”

– idézte az MTI az indoklásból

Az S&P Global Ratings közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. Tegyük hozzá, ami az előbbit illeti: a lakossági szférában erről már egy friss jegybanki jelentés is beszámol.

Növekedés és kockázatok

A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött londoni elemzése szerint az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít a hitelminősítő Magyarországon, s hangsúlyozza, hogy

az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét.

Ám a szerkezeti növekedési kihívások –köztük a rossz demográfiai folyamatok – 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.

Az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Elismerik a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.

A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy

„a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét,”

az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai.

 

A cég szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.

Így lát a többi hitelminősítő

Mint tegnap megírtuk, a hosszúlejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz van kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Mind a három hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal volt megcímkézve a magyar államadósság besorolása,

azaz gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak. Ez egészen ma éjjelig, a Standard & Poor’s döntéséig volt érvényes.

Magyar reakció

Fotó: Wikimedia Commons

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet döntése is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra, ami segíti a pénzügyi stabilitást és Magyarország gazdasági növekedését – jelentette ki Varga Mihály az MTI-nek azt követően, hogy a nemzetközi hitelminősítő stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadós-besorolásra adott kilátását.

„A Standard & Poor’s mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti”

A nemzetközi gyakorlatban nem szokás közvetlenül az országgyűlési választások előtt a hitelminősítési besorolás javítása – állította, de ennek ellenére azt várja, hogy a másik két hitelminősítő is hamarosan követheti a Standard & Poor’s-t és pozitív kilátással látják el a besorolásunkat.

Szerinte egyébként a piaci befektetők jóval a hitelminősítők előtt járnak, jól mutatja ezt az is, hogy a kötvényhozamaink egy ideje hasonlóak több magasabb besorolású ország hozamszintjéhez.

Hitelminősítés és hitelminősítők

A délutáni órákban várható a Standard & Poor’s hitelminősítő közleménye arról, mire jutottak a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálatakor. A kiindulási pont befektetésre már ajánlott BBB, stabil kilátással. De mit is jelent ez valójában, és miért fontos a nagy nemzetközi hitelminősítők besorolása egy gazdaság számára?

A hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz

van kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Ugyanakkor az egy fokkal rosszabb besorolás – és ebben voltunk hosszú évekig, ld. a táblázat piros sávját – már az úgynevezett bóvli kategóriát fedi: a magas kockázat miatt nem érdemes megtartani vagy vásárolni a kibocsátott kötvényeket. Mindhárom hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal van megcímkézve a magyar államadósság besorolása, azaz

gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak.

Csak érdekességképpen érdemes megnézni, hogyan áll a magyar besorolás a térségbeli versenytárs-országokkal összehasonlítva.

Menetrend szerint és azon kívül

Egy-egy olyan előre bejelentett, menetrend szerinti felülvizsgálatnál, mint amilyent a Standard & Poor’s most hajt végre – javítás esetén általában „félfokokat” változtatnak csak: azaz, először a kilátásokat szokták javítani/rontani (esetünkben most a stabil helyett tehát pozitív jöhetne), ám van arra is példa, hogy ezt a grádicsot kihagyva rögtön a besorolást magát módosítják. Ez – ahogy a mellékelt táblából is látható – , már Magyarországgal is előfordult, pont a Standard & Poor’s-nál, amely tavalyelőtt, illetve tavaly is úgy javította a besorolást, hogy előtte nem változtatta pozitívra a stabil kilátást.

Rontás esetén más a helyzet, ott ugyanis nagyon gyors változások is lehetnek, drámainak ítélt esetekben, amikor nem lehet megvárni a következő, esedékes felülvizsgálatot. Például – ám ez persze kirívó példa – a 2008-as pénzügyi válság kitörésében  szerepet játszó, negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers papírjait, annak csődje miatt egyik napról a másikra a legjobból a leggyengébbe sorolták át.

Árgus szemekkel figyelnek

Lehet, hókuszpókusznak tűnik ez az egész „besorolásdi”, sokan, sokszor bírálják is, és hivatkoznak a fent említett példánál maradva arra, hogy nem képesek előre látni és jelezni még az ilyen drámai eseményeket sem. (A hitelminősítők nem csak állami, de magáncégek besorolását is végzik.) Meg is tépázta az eset a hitelminősítők hitelét, de ezzel

együtt máig megkerülhetetlenek, hiszen még mindig irányt mutatnak,

és támaszkodnak az általuk kiadott minősítésekre a befektetők, oly annyira, hogy például az óriási pénzeket mozgató nagy befektetési alapoknál szigorúan előírják, hogy bóvli kategóriájú papírokba nem fektethetnek. Ilyenkor úgy járnak, mint Magyarország is járt a 2008-as válság után, nem tudnak megfelelő finanszírozáshoz jutni a nemzetközi pénzpiacokon. És habár nem csak államkötvényeket, hanem – ahogy már szó volt róla – vállalati kibocsátásokat is minősítenek, az előbbieké a meghatározó, az adott ország vállalkozásai ugyanis nem kerülhetnek magasabb kategóriába, mint az államkötvényei.

A hitelminősítők, amelyek 21, illetve 24 fokozatú skálán osztályozzák az adósságot (legyen a szuverén, devizában vagy helyi devizanemben kibocsátott állami, önkormányzati, illetve vállalati), mégpedig nem egyazon szempontok alapján. Magyarország esetében – ennek a tapasztalat is az oka –

elsősorban a makrópályát, az államháztartás és a költségvetés állapotát, a finanszírozási kilátásokat vizsgálják.

Kiszámíthatóság

Az, hogy ma születik-e, és ha igen, milyen döntés, nem lehet előre tudni. Annyi bizonyos csupán – ahogy az MTI londoni tudósítója is írta – a Standard & Poor’s-nak ez az idei utolsó felülvizsgálati időpontja. Ugyanis az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján – hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik – a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-államadósok, köztük hazánk esetében. A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő szuverén EU-adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.

Egy kis történelem

Az első hitelminősítő, pontosabban annak az elődje a 19. század második felében indult: Amerikában egy cég megjelentetett egy, az amerikai vasúttársaságok pénzügyi helyzetéről és működésükről képet adó könyv. 1906-ban alapították meg a Standard Statistics hivatalt, azzal a céllal, hogy pénzügyi információt nyújtson nem vasúti társaságokról. A Standard & Poor’s, ahogy ma ismerjük 1941-ben alakult a fenti két cég összeolvadásával. 1966-ban egy felvásárlás eredményeként pénzügyi szolgáltató részleggel bővült. A Moody’s-t 1909-ben alapította John Moody, a cég 1914-től kezdve végez hitelminősítést, s a hetvenes évek óta államkötvényekét is. A Fitch Ratings 1913 óta kínálja szolgáltatásait, először kötvényekről és részvényekről publikált könyveket. 1924-ben kiterjesztette tevékenységét, egy rendszert dolgozva ki arra, hogy mérjék, miként tudnak megfelelni a vállalatok a kötelezettségeiknek. Végül ez lett a hitelminősítés standardja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK