Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

Mit akar a Jobbik az adománygyűjtéssel?

Adománygyűjtésbe kezdett a Jobbik, 660 millió forintot szeretnének összeszedni az emberektől, hogy indulhassanak a jövő évi választáson. Ezzel a nem kis összeggel büntette ugyanis Vona Gábor pártját az Állami Számvevőszék, mert állításuk szerint a Jobbik tiltott kampányfinanszírozást vett igénybe, vagyis, a piaci árnál olcsóbban kapta a plakáthelyeket. Simicska Lajostól, tegyük hozzá, mert hát valójában ezúttal is ő áll az események hátterében.

A Jobbik tagadja a vádat, de ez nem sokat jelent, a döntés ellen nincs fellebbezés. 330 millió forint a büntetés, ugyancsak 330 millió forint az az összeg, amit nem kap meg a Jobbik a pártoknak járó pénzből. Ez testvérek között is 660 millió forint, ennyi hiányzik majd a Jobbik kasszájából, és állításuk szerint emiatt nem tudnak majd kampányolni és elindulni  a jövő évi választáson.

Sok pénz a 660 millió forint, és a Jobbik jól tudja, hogy ennyi pénzt közösségi adakozásból nem lehet összegyűjteni. Még akkor sem, ha az első nap után büszkén jelentették, hogy 24 óra alatt közel 9 millió forint jött össze. Ha minden magyar ember jobbikos lenne – amiről persze nincs szó – akkor sem jönne össze ennyi pénz. A Jobbik tehát – ebből a szempontból legalábbis – esélytelen. Persze, tudják ezt Vonáék is, ők sem ma jöttek le a falvédőről. Van egy csomó szakértőjük, akik nem buta emberek, és ha valaki, ők tudják, hogy mit lehet és mit nem.

A Jobbik azonban nem a 660 millió forintot szeretné összegyűjteni.

Nyilván örülnének néhány tízmillió forintnak, mert milyen pártkassza az, amelyiknek nem jönne jól ennyi pénz, ám a lényeg azonban nem ez, hanem a párt valódi támogatottságának a felmérése, vagyis, hogy hányan vannak, akik akár anyagi áldozatot is hoznának a pártért.

Ez azonban meglehetősen kétélű dolog. Ha nem jön össze elég pénz, akkor az nem csupán anyagi kudarc. Ugyanígy rosszul sülhet el az is, amivel Vona Orbánt fenyegeti: hogy utcára viszi az embereket. A kormány által megjósolt forró ősz elmaradt, a tél fagyosnak ígérkezik, a tavasz pedig még bizonytalan. Jelen helyzetben egyetlen párt sem tud nagyon sok embert utcára vinni, még a Jobbik sem. Ha pedig kevesen lesznek egy gigantikusnak beharangozott tüntetésen, az megint csak bukás, amit olyan tapasztalt pártvezető, mint amilyen Vona Gábor, nem kockáztat meg.

A Jobbik büszkén jelentette, hogy már az első napon közel 9 millió forint adományt gyűjtöttek össze.

Ám messze még a vége, az adományozó kedv mindig az első néhány napban a legmagasabb, később már csak jóval kevesebb pénzre lehet számítani. Ha Simicska segíteni kíván a Jobbiknak – egyelőre nincsenek erre utaló jelek – akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Pénze még maradt valamennyi, és az indulatai is megvannak hozzá, már csak azért is, mert most már tényleg az látszik, amiben először még sokan kételkedtek. Vagyis, hogy nem a nyilvánosságnak szóló cicaharc, ami közte és Orbán között zajlik. Egyre biztosabban kimondható, hogy ez a két ember tényleg el akarja pusztítani a másikat, és ezért számukra semmilyen ár nem drága. Ebben a csatában Orbánnak egy gigantikus hadsereg áll a rendelkezésére, míg Simicska egy nem lebecsülendő, de ellenségéhez képest mégiscsak kevésbé átütő szabadcsapatokkal rendelkezik.

Azoknak a polgároknak, akik sem a Fideszhez, sem a Jobbikhoz nem állnak közel akár közömbös is lehet a „nagyok” csatája. Nekik legföljebb az marad, hogy elgondolkodhatnak azon, miről is van szó: tényleg két párt háborújáról, vagy két – egykor üzlet- s harcostársként működő – férfi utolsó csepp vérig tartó küzdelméről.

Végezetül valami, ami érdekes lehet. Az ügy még nem teljesen lefutott, a Jobbiknak ugyanis 15 napon belül kell válaszolnia az ÁSZ-nak, amely ezek után dönti el, hogy fenntartja-e a büntetést. Orbán Viktor köreiben most feltehetőleg osztanak és szoroznak és a számolás végeztével bizonyára pontosan meg tudják ítélni, mivel járnak jobban. Ha a számítások azt mutatják, akkor még az sem kizárt, hogy az ÁSZ meggondolja magát, és eltörli, vagy mérsékli a Jobbik büntetését.

A Fidesz jelöltje nyert Solymáron

1

Nem sikerült a baloldali áttörés Solymáron, bár ezúttal megvolt az országos szinten sokak által hiányolt összefogás. A hat baloldali párt közös jelöltjeként induló Kárpáti Zsuzsanna 169 szavazatot kapott és ezzel alulmaradt a kormánypártok jelöltjével, Dalos Attilával szemben, aki a leadott szavazatok  közül 225-öt szerzett meg. A választáson való részvétel 58 százalékos volt.

A mostani időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni, mert a korábbi önkormányzati képviselő, a kereszténydemokrata Gaal Gergely országgyűlési képviselő lett.

A solymári választást azért övezte kiemelt figyelem, mert ez lehet a próbája a sokak által hiányolt ellenzéki összefogás működőképességének. A választókerületben függetlenként induló Kárpáti Zsuzsannát ugyanis immár hat ellenzéki párt – DK, Együtt, LMP, MSZP, Párbeszéd és Momentum – is támogatta, a Jobbik pedig nem indított jelöltet. Vele szemben a kereszténydemokrata Dalos Attila indult.

Solymár mindig is erősen jobboldali beállítottságú település volt. A 2014-es önkormányzati választáson például egyéni körzetben kizárólag a jelenlegi kormánypártok jelöltjei győztek. 2014-ben az akkori kormánypárti jelölt, Gaal Gergely 215 szavazatot kapott (61,9 százalék), az MSZP–DK színeiben induló Aranyi Zoltán Zsolt 96-ot (27,6 százalék), a jobbikos Murányi Levente pedig 36 voksot szerzett (10,3 százalék).

Nemzetközi megfigyelőket hívna a választásra a Momentum

0

A Momentum nyílt levélben fordul az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezetéhez (EBESZ), kérve a 2018-as országgyűlési választások tisztaságának teljes körű ellenőrzését.

Az EBESZ 2014-ben már kénytelen volt egy korlátozott választási misszió küldésének javaslására, ám a 2018-as választásokra

a Momentum a legszélesebb körű választási ellenőrzést kéri.

Az elsődleges cél a választási folyamat értékelése és a jövőbe mutató javaslatok megfogalmazása annak érdekében, hogy a magyar állam a következő választásokra összhangba tudja hozni választási eljárását az EBESZ követelményeivel. A közelmúlt eseményei ugyanis megmutatták, hogy nem lehet bízni a magyar szervek függetlenségében, különösképp a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszékében.

A választások tisztaságának garantálása mindannyiunk érdeke. Emiatt a Momentum felkéri a tiszta, demokratikus választásokért elkötelezett magyar pártokat a javaslathoz való mielőbbi csatlakozásra.

A Momentum megkereste a magyarországi pártokat is, hogy a tiszta és ellenőrzött választások ügyében csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz.

Orbán egy zsarnok, de huszonöt évig is uralkodhat

A magyar kormányfő nincs egyedül, tulajdonképpen létezik a zsarnokok közössége, Orbán tőlük tanul, veszi át a mintákat – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Heller Ágnes filozófus. A nagy vitát kiváltó nézetét most is fenntartja: szerinte a teljes ellenzéknek közösen kell fellépnie a zsarnoki rendszer ellen, tehát a Jobbikkal is meg kell egyezni, különben marad minden úgy, ahogy eddig. Illetve még rosszabbá válik a helyzet: tovább folyik majd a centralizáció, minden Orbán Viktor és a haverjainak a kezébe kerül, miközben az ellenzék továbbra is béna kacsaként fog létezni. Heller szerint a populizmus, a nacionalizmus mannáját eszik az emberek, és erre jó sokáig vevők is maradhatnak; hiába élnek zsarnokság alatt, ez akár huszonöt éven keresztül is így maradhat. Legalább is akkor, ha az ellenzéki pártok továbbra is képtelenek a politizálásra.

 

 Emlékszik még erre a kifejezésre, hogy belvárosi értelmiségi?

Nem, nem emlékszem, nem is hallottam soha.

Pedig még az Antall-kormány idejében használták.

Lehet, hogy azért, mert akkoriban nem Magyarországon éltem.

Talán a Csurkáék minősítették így a liberális, libsi értelmiséget, és csak azért hozom elő, mert mostanság újra előjött ez a minősítés, ráadásul a Fidesz retorikájában…, és pontosan önnel kapcsolatban. Azt hangsúlyozzák, hogy Heller Ágnes, mint a baloldal képviselője, lám összeborulni egy szélsőséges párttal, a Jobbikkal…

Először is én nem képviselem a baloldalt. Amúgy pedig

számomra a fő konfliktus nem bal és jobb oldal között van, hanem azok között, akik a jogállam mellett állnak, és akik ellene dolgoznak.

Ez szerintem ma a fő konfliktus Magyarországon. De nem csak Magyarországon, Németországban, vagy Franciaországban is. Ekörül forog a mai európai konfliktus. Így aztán én hiába vagyok, valóban, ballib ember, a konfliktus ebbe az irányba mozdult el az egész kontinensen, de Amerikában is.

És ez a konfliktus milyen irányban mozdult el?

Hát nagyon jó lenne, ha a jogállam irányába tartana. Ma sajnos arról beszélhetünk, hogy Magyarországon és Lengyelországban teljesen megszűnt a jogállam, több kelet-európai országban még létezik, de nem elég erős, Nyugat-Európában szerencsére erős a jogállam. A jogállami keretek között a jobb és baloldal meg tud élni egymás mellett, függetlenül attól, hogy egyébként, mint éreznek egymás iránt. Még egyszer mondom, jogállami keretek között a két oldal, kivéve a szélsőségeket, tud egymás mellett létezni, egy zsarnokságban viszont mindegyik elveszíti a saját arculatát, és elveszítik annak lehetőségét is, hogy saját eszméjüknek megfelelően politizáljanak, éljenek.  Itt mindenki arról beszél, hogy a saját arculatát, hogyan őrizheti meg, holott, ha a Fidesz újra nyer, márpedig nyerni fog, mindenki úgyis elveszti az arculatát.

A zsarnokságnak milyen lenyomatait látja ma? Hiszen itt beszélgetünk, elmondhatja a véleményét, én leírhatom, megjelenhet, nem visz el bennünket a Pobjeda, akkor mégis mivel igazolható vissza az ön állítása?

Nem tévesztendő össze a totalitárius állam és a zsarnokság. Ma a világon nagyon kevés totális állam van, ezek akkor jöttek létre, amikor osztálytársadalmak voltak. Olyan rendszerek kellettek, ahol egy párt képes volt uralni a teljes társadalmat. Ez volt Mussolini, Hitler, Sztálin, vagy Mao Ce-tung…

Ma nem osztály, hanem tömegtársadalmakban élünk, a szegényeknek, a munkanélkülieknek nincsenek osztályérdekeik. Ezzel szemben vannak ideológiák. Minden párt ideológiával harcolt. Így bukkan fel a populizmus, aminek központi gondolata a nacionalizmus, az idegengyűlölet.

Ezzel az ideológiával lehet megszerezni a többséget, akár választásokon át. És rendre olyan választási rendszert hoznak létre, hogy biztosítható legyen számukra a többség. Persze, lehet beszélni, írni, filmeket készíteni, de lényegében egy párt diktál, az történik, amit ez a párt akar. Ilyen zsarnokság van ma Magyarországon, ehhez nem kell totális állam.

A zsarnokságnak tehát az a definíciója Magyarországon, hogy a hatalom lényegében egypártrendszer felé tolja a társadalmat?

Ez nem csak nálunk van így.

De most Magyarországról beszélünk.

Igen, ez van. A zsarnokságnak mindig van egy feje, maga a zsarnok.

Magyarországon tehát az történik, amit Orbán Viktor akar, és semmi nem történik, amit ő nem akar.

A parlamenti ellenzéki pártok béna kacsák, beszélnek, beszélnek, eredmény és hatás nélkül, díszellenzékei a kormánynak, az a funkciójuk, hogy a világ felé elmondható legyen, lám itt van és működik az ellenzék, ráadásul szabadon. A lényege a rendszernek, az, hogy mindig ugyanaz a hatalom maradjon, és marad is.

De mi a magyarázata annak, hogy egy olyan országban, amelynek volt módja megtapasztalni milyen a zsarnokság, sőt a totális áll, a társadalom csak némán nézi, hogy mi történik vele?

Megszokták az emberek, hogy alattvalók, nem érzik, hogy felelősek saját sorsuk alakulásáért. A szabadság, amit kaptak, kívülről érkezett, nem küzdöttek meg érte, ajándék volt, semmit nem fizettek érte. De semmi nincs végül ingyen: most benyújtották a számlát, erről van szó.

Felcsuti Péter nyilatkozta a portálunknak, hogy Orbán kiváló hatalomtechnikus, tulajdonképpen vihette volna jó irányba is az országot, de nem volt szerencsénk, nem ezt tette. Ön szerint látható voltak ezek a jegyek, jelek a liberális Orbánon is?

Persze. Én már akkor megmondtam a barátaimnak, hogy ez az ember egy akarnok, látszik az arcán. De ezt azért nem néztem ki belőle. Azt igen, hogy hataloméhes, de hatalommal lehet jól is élni, nem csak visszaélni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy Orbán nincs egyedül, és egy tendencia képviselője, olyan, mint Putyin, vagy Erdogan… Ott is zsarnokság van, Orbán a zsarnokoktól tanul el mindent. Nézze meg: Orbán Sorost támadja, Erdogan az ugyancsak Amerikában élő Güllent. Ugyanaz a modell. Azt állítom tehát, hogy Soros is egy kopírozott minta, eltanulta Orbán, hogyan kell ellenséget gyártani. Putyin betiltotta a civilszervezetek, szóval ez sem csak Orbán.

Itt van egy közösség, a zsarnokok közössége, akik egyirányba mennek. Ez nem pusztán technika, egyfajta tehetség is, amihez nagyban hozzájárul, hogy azok az országok, amelyekről beszélünk, sose tudták mi az a szabadság, mi az a demokrácia. Nacionalizmus, nacionalizmus – ezzel mindig meg lehet főzni az embereket az ilyen országokban.

Történelmi tapasztalatok alapján megjósolható, hogy egy ilyen zsarnokság meddig él?

Ezt nem lehet előre megmondani. Kádár János huszonöt évig uralkodott, miért ne uralkodna Orbán is ugyanennyi ideig, ha nem teszünk ellene semmit. És ebben a pillanatban nem teszünk ellene semmit.

Ön, a meglehetősen nagy vihart kavart interjújában, amiről már a bevezetőben is beszéltünk, a Jobbikkal közös fellépésben látja az Orbán-kormány leváltásának esélyét. Gondolom arra is utalva, hogy a Fidesz lényegében sokmindent átvett a Jobbik szélsőséges retorikájából…

Nézze, amit nem akarnak megérteni: a Fidesz egy zsarnoki hatalom. A Jobbik, meg egy párt. A pártokkal mindig lehet valamit kezdeni, ezzel a hatalommal viszont semmit. Nem egy pártot kell tehát legyőzni, hanem egy zsarnoki rendszert kell legyőzni. Nem azt mondom, hogy meg kell egyezni a Jobbikkal. Én arról beszéltem, hogy legyen két ellenzéki lista, a 106 egyéni körzetben pedig egy induló a Fidesz jelöltjével szemben, akkor meg lehet nyerni a választást. Nem kell nekünk szövetséget kötnünk a Jobbikkal, vagy nekik velünk. Aki Gyurcsányt utálja, az ne szavazzon rá, aki Vonát utálja, ne szavazzon Vonára, ha ugyanis két ellenzéki csoport van, el lehet kerülni, hogy a nemszeretemre kelljen szavazni. Ami az egyéni körzeteket illeti: ha az adott helyen a Jobbik az esélyes, akkor igen is, rá kell szavazni. Természetesen mindezt úgy kell megtenni, hogy előzetesen megegyeznek hat-hét programpontban, amelyeket, kormányra kerülve megvalósítanak, a kialakított konszenzus alapján.

A kérdés azonban nem ez, bár ez is, de most inkább az: egy zsarnokságot le lehet váltani demokratikus körülmények között?

Hát vannak a barátaim között is olyanok, akik azt mondják: ezt a kormányt nem lehet leváltani, az csak illúzió, hogy választások útján meg lehet tőle szabadulni. Ők azt mondják, se most, se 2022-ben nem lehet őket leváltani. Lehet, hogy igazuk van, de meg kell próbálni. Tudjuk, hogy egy olyan párt, amelyik kontroll nélkül bemondhatja, hogy 2.3 millió ember küldte vissza a kérdőíveket, az a választást is elcsalhatja. Ez is lehetséges, de akkor is, meg kell próbálni.

Azt akarja ezzel mondani, hogy a Fidesz képes elcsalni a választásokat?

De mennyire. Kérhetünk persze európai megfigyelőket, minden attól függ, mennyire éber az ellenzék. A mi ellenzékünk azonban egyelőre egymással van elfoglalva, még az is lehet, hogy a szocialisták, meg a DK-sok sem képesek megállapodni, és csak az a fontos számukra, hogy hány képviselői helyet tudnak majd maguknak szerezni. Ám ezekkel a helyekkel épp olyan béna kacsák maradnak, mint most. Tehát muszáj összeállni, de még ez is kevés: ha a 106 körzetben csak egy baloldali jelölt lesz, de megmarad még a Jobbik is külön indulóként, az is kevés lesz a sikeres szerepléshez.

A zsarnokság természetrajzából mi következik: ha marad az Orbán-kormány, miben lesz rosszabb a helyzet?

Mindenben rosszabb lesz. Először betiltja majd a neki nem tetsző civilszervezeteket, megfojtja a maradék, félig-meddig szabad médiát, harmadsorban az ország javait fogja még tovább kiosztani saját maga, és a haverjai között. Minden a kezében fog összpontosulni. Itt ugyanis miden vagyon a haverjainak, vagy a strómanjainak a kezében van. És mindent megtesz annak érdekében is, hogy a szegénység öröklődő legyen. Tönkreteszi még jobban az oktatást, az egészségügyet. Itt sokkal erősebb centralizáció lesz, mint a nyolcvanas évek Kádár-korszakában. A Parlament még inkább béna kacsa lesz, világosan látom azt az utat, amit a Fidesz járni fog, minden tovább eszkalálódik, a totális hatalom irányába. Ugye korábban is azt ígérték, hogy ismét ők nyerik a választásokat, nyitottabbá válnak, de nem így történt, tovább szigorították a rendszert. Most is ez lesz. Hazudni fognak folyamatosan, épp úgy, mint a Soros-ügyben, ki fognak még hasonlókat találni, az egész országot gyűlöletre fogják hangolni; nem tudhatjuk, hogy mindez hova fog vezetni.

Azokból, amiket most felsorolt, mi fogja zavarni az embereket?

Semmi.

Az emberek a nacionalizmus mannáját fogyasztják.  A zsarnoki rendszerben megtalálják a hatalmon lévők azt a módszert, amelyben a társadalom többsége az ő ideológiájuk fogyasztójává válik.

Azt mondta, hogy a teljes ellenzéknek együtt kellene fellépnie, de ennek most az esélyét sem látni. Ez azt jelenti, hogy egyik párt sem látja a ma létező, az ön terminológiáját használva, zsarnokságnak a mibenlétét?

Sajnos azt kell mondanom, hogy a többi párt eltanult valamit a Fidesztől: hazudnak. Ők is csak hazudnak. Pontosan tudják, hogy egyedül nem nyerhetik meg a választást, de mégis mondják. Miért mondják? Mert megtanulták, miként lehet ideológiával etetni a saját választóikat. Mindenki hazudik ebben az országban.

De itt most inkább önt támadják, mégpedig azzal, hogy a Jobbikot elfogadhatóbbnak tartja, mint a Fideszt…

Persze, hogy annak tartom. A Jobbik egy ellenzéki párt, míg a Fidesz zsarnok. Mindenki, aki a zsarnok ellen van, elfogadhatóbb, mint maga a zsarnok.

Még akkor is ezt állítja, ha tudjuk, hogy a Jobbik esetleg egy báránybőrbe bújt farkas…

Nem érdekelnek a Jobbik motívumai. Különben ha figyelte a parlamentet: Orbán jobban gyűlöli őket, mint bárki mást, és nem a szélsőjobb nézeteik miatt. Látja, hogy mi történik most: Orbán a nyakukra helyezte a kést.

Még néhány szót a jövőről: április után miről fogunk beszélgetni?

Április után már nem fogunk beszélgetni. Legalábbis politikáról semmiképp. A politika ugyanis megszűnik Magyarországon. Ami itt történik, és a Fidesz hatalom által lesz, annak semmi köze nincs a politikához. Ma politikáról nem folyik diskurzus, a baloldal sem vet fel politikai kérdéseket.

Egy nap alatt 8 970 094 forintot gyűjtött össze a Jobbik

0

A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatást kérő felhívására csütörtök estétől péntek estig 1112 embertől összesen 8 970 094 forint pénzadomány érkezett a megadott bankszámlára.

Szabó Gábor pártigazgató közlése szerint „a Jobbik és a magyar emberek közös, hosszú menetelése elindult” annak érdekében, hogy a legnagyobb ellenzéki párt mégis el tudjon indulni az országgyűlési választáson.

Mint ismeretes, az Állami Számvevőszék szabálytalan kampányfinanszírozás miatt mintegy 330 millió forintra büntette a Jobbikot, és a párt ugyanakkora összegtől esik el, miután nem fizetik ki számukra az ugyancsak 330 millió forintnyi párttámogatást.

Az ÁSZ közlése után jelentette be Vona Gábor pártelnök, hogy adománygyűjtésbe kezdenek.

Pócs Jánosnak távozni kell a közéletből!

0

Pócs János fideszes képviselő egy nyíltan antiszemita képet osztott meg a Facebook oldalán. Egy normális demokráciában már nem lehetne képviselő, hanem a bíróságon kellene felelnie a gyűlöletkeltő tetteiért – szögezi le az MSZP közleménye.

 

A milliárdokba kerülő állami propaganda mellett, önszorgalomból a fideszes képviselők is beszálltak a gyűlöletkeltésbe a közösségi médiában – vonták le a következtetést a szocialisták, akik rámutatnak, hogy a kép megosztása nem volt elég a képviselőnek, még meg kellett fejelnie egy saját hozzászólással is csak, hogy lássa a főnöke, hogy ő jó pártkatona és ahol tudja, hirdeti a gyűlöletet.

A Fidesz uszító kampánya egyre inkább elterjed és ehhez a fideszesek minden segítséget meg is adnak – írja a közlemény.

 

Soros, a disznó

Most tekintsünk el attól, hogy ez a vicces fotó egy országgyűlési képviselő Facebook oldaláról való. Pócs Jánosnak hívják ezt az embert, a Fideszt képviseli a parlamentben. Ő osztotta meg ezt a képet, hozzá a vicces megjegyzéssel: Erdélyben már eggyel kevesebb a disznó. Jó étvágyat.

Tekintsünk el ettől, és minden mástól, ami az általános emberi normákkal bármiféle kapcsolatban van. Vigyázó szemünket vessük inkább a képen látható hölgyekre és urakra. Akik Jászványról rándultak át Erdélybe, ottani testvértelepülésükre. S ha már ott voltak, jól érezték magukat.

A disznóról nincs mit mondani, ő már halott. Előtte nyilván halálfélelme volt, és szenvedett is valamelyest, amikor megszúrták egy nagy késsel, de most ebbe se menjünk bele, örüljünk annak, hogy a képen látható emberek elégedettek.

És nem csupán elégedettek, de mosolyognak is a kamerába. Csíz, mondhatta nekik a fotós. Vagy, nem mondott semmit, tudták maguktól is, hogy ha vicc van, akkor nevetni kell.

Mert nyilván nincs annál viccesebb, mint amikor egy leölt állatra mulatságos szöveget írnak. Van, akinek ez tetszik.

Hogy is írta Bródy János, a Százéves pályaudvar című dalban? „Vannak idők, mikor menni kell, ha feltűnik a ház falán a jel.”

Most a leölt disznó oldalán feltűnt fel a jel.

A Momentum kérdezne is a Jobbiktól

0

A Momentum szerint érdekes, hogy az Állami Számvevőszék valamiért éppen a választások előtt emleget tiltott támogatást a Jobbik pénzügyei körül, miközben a Fidesz módszerei ellen nem szólal fel.

A párt szerint bár a Jobbikot ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden pártot, amelyik a demokratikus versenyben ma részt vesz Magyarországon, a demokrácia melletti elkötelezettségüket és ártatlanságukat bizonyítaniuk kell.

Ahhoz, hogy a többi ellenzéki párt egységesen kiálljon a Jobbik mellett, nem kamuvizsgálatoknak kell megfelelniük, hanem az alábbi kérdésekre kell választ adniuk:

  • Miért nem vizsgálták érdemben KGBéla ügyét?
  • Hozott be orosz pénzt a Jobbikba Kovács Béla?
  • Hogyan engedhette meg magának a párt több ezer plakát bérlését, majd felvásárlását?
  • Üzletel még egymással Kovács Béla és Szabó Gábor pártigazgató?

Ha a párt ezekre a kérdésekre kielégítő válaszokat ad, a Momentum kész támogatni a hatalommal szembeni fellépést.

Győz a jobbik?

„A jelenlegi kormányhatalom még leváltható, ha az ellenzék összehangoltan készül a jövő évi választásokra” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán. A neves választási szakértő szerint a Fidesz menesztéséhez szükség van az ellenzék minden pártjára, így a Jobbikra is, ami azonban nem azt jelenti, hogy az egykori radikális párt és a demokratikus ellenzék hosszú távon is képes lenne közösen kormányozni. Egy rövid átmeneti idő alatt azonban vissza lehet állítani az ország nemzetközi tekintélyét, a jogállamot, s a gazdaság működését is. Tóth Zoltán szerint, ha a pártok képesek az együttműködésre, akkor meg tudják akadályozni az olyan diktatúra kialakulását, amelyet ma Orbán Viktor működtet. Viszont ha nem sikerül a Fidesz megdöntése, akkor a demokratizálási remények hosszú időre elvesztek Magyarországon.

 

Van kétséget kizáró válasza arra a kérdésre, hogy mai állapotában az ellenzék le tudja még győzni a Fideszt?

Teljesen egyértelmű, hogy ha hatmillió ember – tehát a szavazók 70 százaléka – elmenne szavazni, akkor a Fidesz biztosan legyőzhető lenne, de még a Jobbik is. A baloldal mindig akkor került kormányra, amikor magas volt a választási részvételi arány. Ennek érdekében azonban a pártoknak kampányolni kéne. Leginkább a fiatal szavazókat kéne aktivizálni, körükben a legalacsonyabb a részvételi hajlandóság, de ma még távol maradnának az urnától a vidéki választók is, legalábbis azok körében akiknél megszűnt a Fidesz korábbi befolyása. Végül ugyancsak megszólításra várnak még a centristák, akik ma egyáltalán nem találják pártjukat. Emiatt a három bizonytalan csoport miatt magas – jelenleg több, mint negyven százalék – a választ megtagadó, illetve szándékaik szerint otthon maradó szavazók aránya. Ha a demokratikus ellenzék e három csoportból még tudna támogatókat szerezni, akkor valóban meg tudná nyerni a választást.

Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy ma már nem is az a kérdés, hogy a Fidesz újra kormányra jut, hanem az, hogy újra megszerzi-e a kétharmados, tehát az alkotmányozó többséget. Még ez is előfordulhat?

Igen, ugyanis nagyon kevés szavazat kell ma ahhoz, hogy ha egy pártnak már megvan az egyszerű többsége, akkor abból könnyen alkotmányozó többség is legyen. Ha a három – a jelenleg meghatározó  – pártalakulat állít listát, és az első kettő 29 százalékos szavazati arányt tud szerezni, de a harmadik eléri a 31 százalékot, akkor a szavazatok 2 százalékával már meg is szerezte a kétharmados többséget, mert ennyire torzít a választási rendszer. Az alkotmányozó többséget ma bármelyik kialakulni látszó lista, tehát a Fidesz-KDNP, a Jobbik-LMP-Momentum, illetve az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd is megszerezhetné.

Akkor a választás valóban nem lefutott, hisz fél évvel a döntés előtt még bármilyen végeredmény előfordulhat, legalábbis papíron. Mi az, ami befolyásolja a végeredményt?

Annak ellenére, hogy a Fidesz papíron nagy, attól még bármi lehet. Tehát még a közvélemény-kutatások sem mutatják meg egyértelműen a várható végeredményt. Minden attól függ, hogy melyik politikai erő képes a befolyását növelni a következő hónapokban, mert azzal lehet választást megnyerni.

Ugyanakkor Heller Ágnes azt olvasta ki az ön helyzetelemzéséből, hogy a demokratikus ellenzéknek nevezett csoport csak akkor győzhet, ha összeáll a Jobbikkal. Így van?

Induljunk ki abból, hogy csak akkor teljesen kizárt az ellenzéki erők győzelme, ha a Fidesz-KDNP a Jobbikkal szövetkezne. Ezért a demokratikus ellenzék érdeke, hogy a két erő között élesedő politikai ellentét maradjon.

De a Jobbik már egyértelműen leszögezte, hogy számára a Fidesz nem lehet koalíciós fél. Ez nem számít?

Nem, ez szinte semmit sem számít. A Fidesz az 1998-as választási kampányban végig azt hajtogatta, hogy a Kisgazdákkal biztosan nem lép koalícióra, de végül a politikai érdeke mégis ezt diktálta.

A győzelem érdekében a baloldali pártoknak valóban együtt kell működni a Jobbikkal?

Egy dolog a választás érdekében megkötött, szűken vett együttműködési koalíció, amely a Fidesz legyőzésére jön létre, másik pedig, hogy egy választási győzelem után tudnak-e a győztesek együttműködni. Ezt a két dolgot külön kell elemezni!

Tehát más a választás, és más a kormányzás, de az ön értelmezése szerint ebben az együttműködésben benne van a Jobbik?

Arra nincs szükség szerintem, hogy a Jobbikkal kormánykoalícióra lépjen a baloldal, de arra igen, hogy a választás sikere érdekében együtt tudjon működni.

Emiatt beszélt Heller Ágnes két listáról, egyiken a mai kormánypártok, a másikon a mai ellenzék?

Igen. Bár szerintem, ha azt feltételezzük, hogy elmegy hatmillió ember szavazni, s a három politikai tömb szavazatai közel esnek egymáshoz, akkor ilyen típusú szövetségre nincs szükség.

Tehát ön azt mondja, hogy nem két, hanem három lista kell?

Igen, mert nem közös kormányzásra kell készülni a Jobbikkal, hanem – ahogy Bokros Lajos és Bitó László is megfogalmazta – egy győzelem után rövid átmeneti időszakra. Az a baj ugyanis, hogy a nagy társadalmi érdek- és értékkülönbségek miatt a Jobbikkal nem tudna közösen kormányozni a baloldal. Rövidtávú együttműködésre viszont szükség lenne, 150 naptól 500 napig terjedően. Vészintézkedéseket kellene hozni a nyugat bizalmának visszaszerzése, illetve a jogállam helyreállítása érdekében.

De mi van akkor, ha a Jobbik nyer, ez is benne van a kalapban, nem?

Persze, de az ország becsületének és a jogállam helyreállítása érdekében neki is szüksége lesz a baloldalra.

Azt mondja kormányozni nem, de együttműködni tudna a Jobbik és a baloldal. Annak érdekében, hogy ezt megtehessék, a választás előtt van bármiféle megállapodási kényszer?

Nézze, a választási törvénynek kétféle tartalma van. Matematikai értelemben az ellenzéki pártoknak már a választás előtt szövetségre kéne lépni a Jobbikkal. Ugyanis a Fidesz szavazóinak száma ma 2.5 millió körül van, ezzel szemben a Jobbiknak 1- 1.5 millió szavazata, a demokratikus baloldalnak pedig 1 millió voksa gyűlne össze. Ez tehát mindkét oldalon 2-2.5 millió választót jelenthetne. A ma meglévő hátrány tökéletesen kiegyenlítődne, tehát technikai értelemben bizonyítható az összefogás igénye.

Ugyanez a helyzet, ha a választási kerületeket nézzük. Matematikai értelemben, tehát teoretikusan az a „legjobb megoldás” ha valamennyi, tehát mind a 106 kerületben közös az ellenzéki jelölt, s csak egy közös lista van. Viszont a létező „legrosszabb” megoldás, ha minden kerületben elindul minden párt, s mindenkinek külön listája van. Ugyanis ha a szavazatok szétforgácsolódnak, akkor valóban csökken az ellenzék esélye. Ráadásul ezek csak számok, dönteni emberel fognak, akiknek elveik, gondolataik vannak, nem biztos tehát, hogy a társadalom elfogadja a matematikai gondolkodást.

A matekot valóban kevesen értik, de azt igen, hogy ha nincs összefogás – akár a Jobbikkal is, akkor marad a Fidesz, ez világos beszéd, nem?

Kétségtelen, de a baloldali szavazó bizalmatlan a Jobbik gondolataival szemben, s ez fordítva még inkább igaz.

Akkor mi a megoldás?

A koordinált megoldás – amiről most egyeztetnek közös lista hiányában – a még elfogadható megoldás  . Ezt kell feltölteni tartalommal, hogy a választók érzelmeik, politikai világlátásuk alapján szavazni tudjanak.

Érthető, de ezt látják a pártok is?

A pártok szerintem annyira el vannak foglalva saját humánerőforrásuk hatalmi és pénzügyi finanszírozásával, hogy ők ebben a pillanatban erre nem állnak készen. Ha viszont a legrövidebb időn belül mégis felkészülnének erre a lehetőségre, akkor a közvélemény olyan prémiumszavazatokban részesítené a demokratikus ellenzéket, hogy még a hatmilliónál is több szavazó menne el szavazni.

A baloldali pártvezetők ezt nem ismerik fel?

A mai politikai elit 1988. óta nem tanult semmit. A szimpatizánsok és a szaktanácsadók véleményét sem hallgatják meg, kizárólag a rendszerváltás előtt megszerzett ismereteik alapján politizálnak. Miközben a porondon lévők döntő része abszolút nem is ért a politikacsináláshoz. Persze van, illetve volt néhány kivételes tehetség, de ezek sem tudták a pártokat a hatalom- és vagyonszerzés gondolatából kibillenteni.

Másik oldalról azt tapasztaljuk, hogy az MSZP és a DK vezetői hetek óta egyeztetnek a 106 egyéni körzet jelöltjeiről, már-már megegyeznek, aztán kiderül, hogy mégsem. A helyzet egyre zavarosabb, tehát még egymással sem tudnak zöldágra vergődni?

Az együttműködés képtelensége abból származhat, hogy nem látnak más kiutat, mint nagy biztonsággal megszerezni húsz-harminc parlamenti helyet, illetve megőrizni a párt finanszírozásának lehetőségét, tehát az állami támogatásért folyik a küzdelem. Ha külön listán indul a két vagy több párt, akkor külön egységnyi pénzt is kap, közös lista esetén viszont a támogatás is közös. Ez egy döntő akadálya a pártok közös listán indulásának. Mindössze pénzkérdés tehát, hogy a jelenlegi állás szerint a DK már nem akar közös listát a szocialistákkal, az viszont politikai megfontolás, hogy a sorvadó MSZP közösködne a Demokrata Koalícióval.

Ön szerint milyen esélye van annak, hogy a Fidesz kormányozza tovább az országot, vagy az ellenzék átveszi a vezetést?

Jósolni nehéz, de azt mondom: 2017. decemberének első felében teljesen azonos az esély, vagyis 50-50 százalék! A következő néhány hónap politizálása dönti majd el, hogy az ugyanannyi szavazóval rendelkező Jobbik, illetve a demokratikus ellenzék, benne az MSZP és DK és szövetségesei, beleértve a jobboldali centrumot képesek-e átvenni a vezetést a Fidesz ellenében, vagy még erőteljesebb lesz a leszakadás.

Ez csak a pártvezetőkön múlik?

Szerintem most már az a pillanat jött el, hogy a párt hívei kikényszerítik a pártok együttműködését. Eddig ugyan a pártvezetők döntöttek az együttműködésről, de ma a választó igénye megnőtt az együttműködésre, mert nem akarnak tovább a Fidesz Magyarországán élni. Még az is lehet, hogy ha a politikusok nem kapnak időben a fejükhöz, akkor azokat elkergetik a szavazóik, akik nem képesek az összefogásra.

Arra gondol, hogy ma többen akarnak változást, mint elégedettek a hatalommal?

A plurális rendszer kikényszeríti a pártok együttműködését. Ha létrejön a demokratikus pártok győzelme, akkor az soha nem vezetne olyan diktatúrához, amilyet Orbán Viktor ma működtet. Tapasztalatom szerint már a Fideszen belül is megrendült a miniszterelnök helyzete, hisz támogatói közül is sokat elzavart a húsosfazék mellől, ami véleményem szerint már a januári közvélemény-kutatások eredményein is érzékelhető lesz.

A választási törvényt elemezve azt írta, hogy egy félig szabad, tisztességtelen, átláthatatlan választásra készülünk. Van így értelme? Nem okosabb inkább a bojkott?

Csak a szavazatok erejével lehet a hatalmat megváltoztatni, nem pedig fegyverekkel, vagy erőszakkal.  Ráadásul a bojkott soha, sehol nem hozott győzelmet. Ha viszont nem sikerül, akkor le kell vonni a tanulságait.

Azt mondja, hogy Magyarországon megszűnt a törvények uralma, a nyers gazdasági, politikai, kormányzati érdekek közvetlenül hatnak a választás végeredményére. Mire gondol?

A Fidesz nevű párt már nincs, mert ez a politikai alakulat teljes egészében beépült az államszervezetbe. Mindenütt ott vannak, övék a gazdaság jó része is. Egy ellenzéki választási győzelem esetén hatvan napig minden a Fidesz kezében marad, az országgyűléstől kezdve a rendőrségen, az ügyészségen át a hadseregig minden, továbbá a közigazgatás, s a gazdaság, s persze a sajtó is. Ez pedig veszélyes.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy egy autokratikus rendszert meg lehet-e változtatni a szavazatok erejével?

Ehhez az ellenzéki oldalon politikai innovációra lenne szükség, miközben a demokratikus ellenzék az elmúlt hét évben semmilyen innovációra nem volt képes. Elmaradtak az előválasztások, pedig az ma egy objektív együttműködési platformot jelenthetett volna. Nem állapodtak meg a feltétel nélküli alapjövedelem semmilyen formájáról sem. Politikai innováció nélkül viszont nincs megújulás. Ha a követező fél évben még képesek erre, akkor még van remény! Ha nem sikerül, akkor hosszú időre elveszett.

Kinek kell megköszönni az Erzsébet-utalványt?

Tévében hirdeti a kormány az Erzsébet-utalványokat. Ez nem önfényezés, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk, hanem nagyon fontos dolog. Szükséges ugyanis,a nyugdíjasok tudjanak róla, mi és miért történik. Hogy ha kapnak egy Erzsébet-utalványt, ne arra gondoljanak, mint amire egyre gyakrabban, hogy csalók akarják átvágni őket. Láttuk már ilyenre példát, a gyanútlan nyugdíjas azt hiszi, hogy kap valamit, és csak amikor elmentek a magukat jótevőnek álcázó szélhámosok, akkor jön rá, hogy csúnyán becsapták.

Nos, ezúttal szó sincs becsapásról, jön az Erzsébet-utalvány, ráadásul a kormány, amely mögött nem Soros, hanem a Fidesz áll, még azt is megmondja a nyugdíjasoknak, hogy kinek köszönhetik a karácsony előtti jótéteményt. Jó, kicsit veri a mellét a kormány, de ki az, aki nem így tenne a helyükben, és eltitkolná, hogy tőle van az ajándék.

Igen, kedves nyugdíjasok, Magyarország kormánya volt olyan kedves, és megajándékozott benneteket. Vagyis, a Fidesz-kormány. Ha még mindig nem értitek, elmondjuk még egyszer. Ezért kell a reklám, hogy ne maradjatok tudatlanok, és még véletlenül se higgyétek, hogy a Soros adta.

Azért a helyzet ennél valamivel bonyolultabb. Ezt is el kellene mondani a magyar nyugdíjasoknak, hogy valóban megtudják, kinek köszön hetik a karácsony előtti Erzsébet-utalványokat.

Kedves nyugdíjasok, legyetek erősek: ezt a pénzt nem a kormánytól kapjátok. A kormánynak ugyanis nincsen saját pénze. Külföldi rokona sincsen a kormánynak, aki adna neki pénzt, amije van, azt mind egy szálig tőlünk, magyar adófizetőktől kapja. Azt tudja elkölteni a kormány, amit mi adunk neki, vagyis, amit tőlünk, adó formájában beszedett.

Ezzel együtt persze hálásak lehettek a kormánynak, amiért odaadta nektek ezt a pénzt. Néhány milliárd forintról van szó – megtehette volna, hogy ezt is másra költi. Stadionokra költi, vagy, teszem azt, Mészáros Lőrinc további gazdagítására. Odaadhatta volna Garancsi Istvánnak, esetleg Orbán Ráhel saját lábon álló hites urának, Tiborcz Istvánnak.

Elkölthette volna ezt a pénzt ugyanúgy, mint a többit. Kisvasútra, vagy nagyberuházásra, kitömhette volna vele valamelyik csókos haver zsebét. De nem, a ti kormányotok kedves nyugdíjasok ezt a pénzt, ami nem az övé, hanem a miénk, magyar adófizetőké, odaadta nektek. Legyetek ezért nagyon hálásak, és köszönjétek meg magatoknak, hogy megdolgoztatok érte, és aktív éveitekben megkerestétek a rávalót!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK