Míg az Orbán kormány a levegőbe beszél, a pragmatikus kínai cégek a saját kezükbe veszik az energiaellátás megszervezését.
A Vsquare értesülései szerint a CATL, a BYD és a többi kínai cég, amely nagy beruházásokat hajt végre Magyarországon rájött arra, hogy a magyar kormány képtelen lesz annyi energiát biztosítani, amely számukra elegendő lenne. Ezért óriási napelem beruházásba fognak Magyarországon.
Mit vettek észre a kínaiak? Azt, hogy Paks 2 csak jóval később adhat áramot mint ahogy azt az Orbán kormány állítja. A magyar-orosz szerződésben még a 2030-as átadási dátum szerepel, de a szakértők szerint ennek az égvilágon semmiféle realitása sincsen. Az Orbán kormány manapság a 2032-es dátumot emlegeti Paks 2 kapcsán, de ebben is sokan kételkednek. Szijjártó Péter külügyminiszter kapta meg Paks 2 felügyeletét, és ő jelezte, hogy még márciusban Magyarországra látogathat a Roszatom elnök – vezérigazgatója. Lehet véletlen is, hogy Paks 2 előző miniszterét, Süli Jánost korrupcióval gyanúsítja az Integritási hivatal, de az sem kizárt, hogy belőle akarnak bűnbakot csinálni Paks 2 várható késése miatt. A kínai cégeknek azonban nem bűnbakra hanem energiára van szükségük, ezért vágnak bele a nagy napelem beruházásba Magyarországon.
Orbán is utalt erre évértékelő beszédében
“A naperőmű fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként megbokrosodott lóra emlékeztet” – mondta a miniszterelnök, aki elmondta, hogy
“a mi tervünk az, hogy meghosszabbítjuk Paks 1 működését, és felépítjük Paks 2-őt.”
Február elsején a beépített naperőmű kapacitás meghaladta az 5700 megawattot, ez majdnem a háromszorosa Paks 1 kapacitásának.
Ami Paks 2 elkészülését illeti: a Portfolio szerint ez valószínűleg csak 2035-től, de lehet, hogy csak 2037-től ad áramot.
“Az energiafogyasztás 15%-át már napelemekkel állítjuk elő“
– büszkélkedett a miniszterelnök, aki a szükségből csinált erényt. A kínaiak épp azt akarják kihasználni, hogy olcsó hazai 50 kilowattóra teljesítményű vagy még nagyobb napelem erőművekkel állítsanak elő áramot Magyarországon elsősorban a saját gyáraik számára.
Mindez persze szükségessé teszi az energia hálózat korszerűsítését, amely óriási pénzeket igényel. Kérdés, hogy a kínaiak tervezett 2,5 milliárd dolláros napelem beruházása hozzájárulást jelent-e ehhez is, mert hogyha a magyar államnak kell ezt egyedül megvalósítania, akkor ugyancsak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az utóbbi időkben – az uniós pénzek be nem érkezése és a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt – azt kell, hogy tapasztalja: a nagy zseb üres. Ingyen pedig csak a halál jön…
Orbán miniszterelnök elmondta esedékes „évértékelő” beszédét. Szokása szerint sikerekről beszélt. Sikerei között sorolta fel, hogy a Vodafone felvásárlásával immár az infokommunikációs szektorban is megnövekedett a magyar tulajdon részaránya, és célzást tett arra is, hogy hamarosan a ferihegyi repülőtérre is sor kerül.
Az ellenzéki pártok is nyilatkoztak Orbán beszédéről. Elmondták, hogy szerintük miről kellett volna Orbánnak beszélnie, de nem beszélt. Arról viszont nem mondtak véleményt, amiről beszélt. Például arról sem, hogy szerintük is siker-e, hogy az Orbán-kormány sokezer milliárd forintot költött valamennyiünk pénzéből külföldi tulajdonú cégek visszavásárlására illetve megvásárlására.
Kezdődött a korábbi kormányok által privatizált közüzemek (energetikai cégek, vízművek) visszavásárlásával, amit úgy kényszerítettek ki, hogy a „rezsicsökkentéssel”, nyomott tarifák hatósági előírásával ráfizetésessé tették a közüzemek (energia- és vízszolgáltatók) működését, majd ajánlatot tettek azok megvásárlására. Folytatódott a külföldi befektetők javára privatizált bankok és egy kereskedelmi lánc visszavásárlásával, külföldi kézbe került médiavállalkozások felvásárlásával, most pedig biztosítókra és egy távközlési-infokommunikációs cég, a Vodafone állami felvásárlására is sor került. Orbán elbüszkélkedett vele: sikerült mindezt „magyarítani”. Amit az állam megszerzett, azt többnyire Orbánhoz közel álló magyar magáncégeknek tovább is adták.
Mire jó ez? Számít a fogyasztónak, hogy a vízmű, az áramszolgáltató, az élelmiszerbolt vagy a mobilszolgáltató üzemeltetője külföldi vagy hazai tulajdonban van? Magyar tulajdonban olcsóbb a szolgáltatás vagy biztonságosabb az ellátás? Minthogy a legkorábbi ilyen akciók óta eltelt egy évtized, nyugodtan elmondhatjuk: nincs ilyen tapasztalat. Az ellenkezője viszont igen.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője legfontosabb politikai témájává a hazai vízszolgáltatás romló állapotát tette. Mindig elmondja, hogy azért romlik a helyzet, mert az állam nem hajtja végre a szükséges fejlesztéseket. Csak azt nem szokta hozzátenni, hogy ha a privatizált vízművek a nyugati befektetők kezében maradtak volna, a szükséges fejlesztéseket is nekik kellett volna finanszírozniuk. Most, hogy állami kézbe került a szolgáltatás, a fejlesztések finanszírozása is az államra hárul. Pontosabban hárulna. Íme, a „magyarítás” egyik nyilvánvaló hátránya.
És vajon a külföldi kézből állami közvetítéssel Orbán-barát magyar befektetők kezére játszott kereskedelmi bankok visszaszerzésének mi az előnye? Egyszerű ez: ezekből a bankokból ömlik a pénz az Orbán-barát vállalkozásokhoz. Hogy valaha visszafizetik-e a hitelt, az a jövő zenéje. Az állam teszi őket jövedelmezővé azzal, hogy rájuk szabott közbeszerzési pályázatokon, sokszor egyetlen pályázóként nyernek el állami megbízásokat, magas árak mellett. Ha egyáltalán, az így szerzett bevételből tudják törleszteni a hitelt. Egy,
a nemzetközi sztenderdek szerint működő bank szemében aligha lennének hitelképesek.
Ezt teszi lehetővé az, amivel Orbán dicsekszik: hogy a korábban külföldi szakmai befektetőknek privatizált bankoknak újra magyar tulajdonosa van, s így a magyar bankszektornak több mint fele van „magyar kézben”.
Amikor a Horn-kormány idején felgyorsult a magyar privatizáció, és sor került a közüzemek jelentős részének eladására, SZDSZ-es képviselőként szavazatommal támogattam a kormány gazdaságpolitikáját, és annak részeként ezeket a privatizációs döntéseket is, melyeket azóta folyamatosan támad a Fidesz.
Miért támogattam?
Közgazdászként tisztában voltam vele, hogy ez tőkebevonást jelent a magasan eladósodott magyar gazdaságba. Amikor 1995 végére a hatalmas privatizációs bevétel megékezett a magyar költségvetésbe, szavazatommal támogattam azt a költségvetéshez benyújtott módosító indítványt is, hogy a privatizációs bevételeket teljes összességében fordítsák az államadósság csökkentésére. (Az SZDSZ-es Gaál Gyula és az MSZP-s Keller László jegyezte a javaslatot, egyeztetve Bokros Lajos pénzügyminiszterrel. Igazuk volt.)
Ezzel indult be 1996-tól a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Az viszont, hogy az Orbán-kormányok hatalmas összegeket fordítanak nagy cégek visszavásárlására, sőt a Vodafone esetében már olyasmit is megvásárolnak, amit a magyar piacra belépő befektető hozott itt létre, nem más történik, minthogy
tőkét vonnak ki a magyar gazdaságból.
Milyen célból?
Egyetlen célja van ennek: az önkényuralmi rendszer kiterjesztése a magyar gazdaság mind több szektorára. A magyar kézbe – sokszor enyves magyar kézbe – került bankok azt finanszírozzák, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar kézbe került energetikai cégek olyan kondíciókkal szolgáltatnak, amilyet Orbán Viktor előír nekik, a magyar kézbe – sokszor enyves kézbe – került médiacégek azt íratják meg a lapjaikban, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar infokommunikációs cégek azt sugározzák és kommunikálják majd, amit Orbán Viktor elvár tőlük.
Mindezt úgy, hogy a forrás a polgárok adója, amit sok-sok értelmesebb célra is lehetne és kellene fordítani.
Vagy ha nem fordítanának erre ezermilliárdokat, kevesebb adót kellene szedni. Akkor esetleg valóban csökkenthető lenne az áfa anélkül, hogy felborulna ettől az államháztartás.
Vajon miért nem hívják fel a figyelmet a parlamenti ellenzék politikusai arra, hogy amivel Orbán sikerként büszkélkedik, az az országnak nem előnyös, hanem hátrányos?
Orbán miniszterelnök elmondta esedékes „évértékelő” beszédét. Szokása szerint sikerekről beszélt. Sikerei között sorolta fel, hogy a Vodafone felvásárlásával immár az infokommunikációs szektorban is megnövekedett a magyar tulajdon részaránya, és célzást tett arra is, hogy hamarosan a ferihegyi repülőtérre is sor kerül.
Az ellenzéki pártok is nyilatkoztak Orbán beszédéről. Elmondták, hogy szerintük miről kellett volna Orbánnak beszélnie, de nem beszélt. Arról viszont nem mondtak véleményt, amiről beszélt. Például arról sem, hogy szerintük is siker-e, hogy az Orbán-kormány sokezer milliárd forintot költött valamennyiünk pénzéből külföldi tulajdonú cégek visszavásárlására illetve megvásárlására. Kezdődött a korábbi kormányok által privatizált közüzemek (energetikai cégek, vízművek) visszavásárlásával, amit úgy kényszerítettek ki, hogy a „rezsicsökkentéssel”, nyomott tarifák hatósági előírásával ráfizetésessé tették a közüzemek (energia- és vízszolgáltatók) működését, majd ajánlatot tettek azok megvásárlására. Folytatódott a külföldi befektetők javára privatizált bankok és egy kereskedelmi lánc visszavásárlásával, külföldi kézbe került médiavállalkozások felvásárlásával, most pedig biztosítókra és egy távközlési-infokommunikációs cég, a Vodafone állami felvásárlására is sor került. Orbán elbüszkélkedett vele: sikerült mindezt „magyarítani”. Amit az állam megszerzett, azt többnyire Orbánhoz közel álló magyar magáncégeknek tovább is adták.
Mire jó ez?
Számít a fogyasztónak, hogy a vízmű, az áramszolgáltató, az élelmiszerbolt vagy a mobilszolgáltató üzemeltetője külföldi vagy hazai tulajdonban van? Magyar tulajdonban olcsóbb a szolgáltatás vagy biztonságosabb az ellátás? Minthogy a legkorábbi ilyen akciók óta eltelt egy évtized, nyugodtan elmondhatjuk: nincs ilyen tapasztalat. Az ellenkezője viszont igen.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője legfontosabb politikai témájává a hazai vízszolgáltatás romló állapotát tette. Mindig elmondja, hogy azért romlik a helyzet, mert az állam nem hajtja végre a szükséges fejlesztéseket. Csak azt nem szokta hozzátenni, hogy
ha a privatizált vízművek a nyugati befektetők kezében maradtak volna, a szükséges fejlesztéseket is nekik kellett volna finanszírozniuk.
Most, hogy állami kézbe került a szolgáltatás, a fejlesztések finanszírozása is az államra hárul. Pontosabban hárulna. Íme, a „magyarítás” egyik nyilvánvaló hátránya.
És vajon a külföldi kézből állami közvetítéssel Orbán-barát magyar befektetők kezére játszott kereskedelmi bankok visszaszerzésének mi az előnye? Egyszerű ez: ezekből a bankokból ömlik a pénz az Orbán-barát vállalkozásokhoz. Hogy valaha visszafizetik-e a hitelt, az a jövő zenéje.
Az állam teszi őket jövedelmezővé azzal, hogy rájuk szabott közbeszerzési pályázatokon, sokszor egyetlen pályázóként nyernek el állami megbízásokat, magas árak mellett.
Ha egyáltalán, az így szerzett bevételből tudják törleszteni a hitelt. Egy, a nemzetközi sztenderdek szerint működő bank szemében aligha lennének hitelképesek. Ezt teszi lehetővé az, amivel Orbán dicsekszik: hogy a korábban külföldi szakmai befektetőknek privatizált bankoknak újra magyar tulajdonosa van, s így a magyar bankszektornak több mint fele van „magyar kézben”.
Amikor a Horn-kormány idején felgyorsult a magyar privatizáció, és sor került a közüzemek jelentős részének eladására, SZDSZ-es képviselőként szavazatommal támogattam a kormány gazdaságpolitikáját, és annak részeként ezeket a privatizációs döntéseket is, melyeket azóta folyamatosan támad a Fidesz. Miért támogattam?
Közgazdászként tisztában voltam vele, hogy ez tőkebevonást jelent a magasan eladósodott magyar gazdaságba.
Amikor 1995 végére a hatalmas privatizációs bevétel megékezett a magyar költségvetésbe, szavazatommal támogattam azt a költségvetéshez benyújtott módosító indítványt is, hogy a privatizációs bevételeket teljes összességében fordítsák az államadósság csökkentésére. (Az SZDSZ-es Gaál Gyula és az MSZP-s Keller László jegyezte a javaslatot, egyeztetve Bokros Lajos pénzügyminiszterrel. Igazuk volt.)
Ezzel indult be 1996-tól a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Az viszont, hogy az Orbán-kormányok hatalmas összegeket fordítanak nagy cégek visszavásárlására, sőt a Vodafone esetében már olyasmit is megvásárolnak, amit a magyar piacra belépő befektető hozott itt létre, nem más történik, minthogy tőkét vonnak ki a magyar gazdaságból.
Milyen célból?
Egyetlen célja van ennek: az önkényuralmi rendszer kiterjesztése a magyar gazdaság mind több szektorára.
A magyar kézbe – sokszor enyves magyar kézbe – került bankok azt finanszírozzák, amit Orbán Viktor elvár tőlük,
a magyar kézbe került energetikai cégek olyan kondíciókkal szolgáltatnak, amilyet Orbán Viktor előír nekik, a magyar kézbe – sokszor enyves kézbe – került médiacégek azt íratják meg a lapjaikban, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar infokommunikációs cégek azt sugározzák és kommunikálják majd, amit Orbán Viktor elvár tőlük. Mindezt úgy, hogy a forrás a polgárok adója, amit sok-sok értelmesebb célra is lehetne és kellene fordítani. Vagy ha nem fordítanának erre ezermilliárdokat, kevesebb adót kellene szedni. Akkor esetleg valóban csökkenthető lenne az áfa anélkül, hogy felborulna ettől az államháztartás.
Vajon miért nem hívják fel a figyelmet a parlamenti ellenzék politikusai arra, hogy amivel Orbán sikerként büszkélkedik, az az országnak nem előnyös, hanem hátrányos?
Az idén Orbán Viktor évértékelője zárta a járványossá vált summázások sorát. Mivel a tavalyi évről sok dicsekedni valója nem volt ezért nagyobb hangsúlyt fektetett ködbe vesző, vízióira, melyben hazánkat Édenkertté varázsolja. No, jöttek is az ütős ellenzéki válaszok, melyek a Holdról is látszanak.
A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc,
szerint „Nincs átfogó javaslat a családok megsegítségére, az infláció leküzdésére, a fizetések felzárkóztatására, az értékteremtő új munkahelyek létrehozására. Mindezekért természetesen mindenki más hibás a kormányfő szerint, csak ő maga nem.”
Gelencsér felsorolja Orbán és a Fidesz hazugságait, melyeket természetesen majd a Momentum orvosolni fog:
hazugság, hogy a rezsicsökkentés működik;
hazugság, hogy hatósági ár működik;
hazugság, hogy a munkaalapú társadalomban meg lehet élni;
hazugság, hogy Oroszország a barátunk;
hazugság, hogy az EU az ellenségünk.
A Párbeszéd
szerint Orbán Viktor Magyarországot is Európa szégyenpadjára juttatta azzal, hogy támogatja az agresszor Oroszországot, akinek elnöke diktátorként Ukrajna békés polgárainak hóhérjává vált. Politikája miatt nem jutnak hozzá a magyarok az uniós forrásokhoz. Saját családtagjaiból, a bűntársaiból és azok barátaiból érinthetetlen, „közpénztolvaj kasztot” hozott létre.
Az LMP
képviselője, Kanász-Nagy Máté videójában elmondja, hogy ami lényeges az mind kimaradt Orbán beszédéből: a rossz kormányzás miatti válság. Egyébként meg a világon mindenki – persze Oroszországot kivéve – összeesküdött Magyarország ellen. A felelősséghárítás és mellébeszélés jellemzte az évértékelőt.
A Jobbik
elnöke, Gyöngyösi Márton arról posztolt, hogy Putyin utolsó európai szövetségese kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, békéről papol, de barátaival háborúzik. Orbánnak a Kreml fújja a passzátszelet.
Az MSZP
közleménye szerint Orbán Magyarország helyzetét kizárólag a háború és az EU szankciói taszítják szakadékba, saját és kormánya felelősségéről hallgat.
A Demokratikus Koalíció
az Orbán évértékelő beszédét kétségbeesett kísérletként jellemzi, melyben utólag gyártott ideológiával megmagyarázza az elmúlt 12 év kormányzásának súlyos kudarcait. Orbán Viktor az elmúlt 12 év alatt Európa legmagányosabb kormányfőjévé vált, elvesztette a Magyarországnak járó uniós pénzeket, elvesztette európai szövetségeseit, elvesztette a becsületét, elvesztette Magyarország reményét arra, hogy végre olyan európai jólétben éljenek, amelyet megérdemelnek. Gyurcsányék szerint egy kérdés maradt: csak Orbán Viktor marad a vesztes vagy az egész ország veszíteni fog.
Fidesz: … és különben is
„Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban!”
Uff, én beszéltem! – egy régi dakota közmondásnak megfelelően.
Azt mondják az úgynevezett elemzők, hogy Orbán beszédében az az újdonság, hogy klímaprogramot hirdetett. Amit elmondott, az valójában a klímaprogram paródiája.
Miért mondom ezt? Amit előadott, az javarészt olyasmit tartalmaz, amit a civilizált országok évek óta mondanak és csinálnak, részben még Magyarország is. A Ne szemetelj! feliratokra gyerekkoromból emlékszem, a faültetési programokra is („ültessetek fát, úttörők!”), napelemekkel már vagy egy évtizede tele vannak a német háztetők, és a pet-palackok és konzervdobozok visszaváltását is még akkor vezették ott be, amikor a zöldek a szociáldemokratákkal közösen kormányon voltak, annak pedig már tizenöt éve.
Klímapolitikán azt értjük, amikor a társadalom elfogad kellemetlen, költséges intézkedéseket is, hogy unokáink és az ő unokáik számára is élhető legyen a Föld. Orbán pontjai közül az ilyenek hiányoznak. Ilyen lenne például az egykori Gagarin Hőerőmű, ma Mátrai Erőmű bezárása, ő azonban erre nem hajlandó. Ilyen lenne, ha a napelem-program mellett végre újrakezdődne a szélenergiára alapuló áramtermelés terjesztése is, de erre sem hajlandó. Igaz, a szélkerekek zavarják azokat, akik közelében azokat felállítják, de ez is olyan áldozat, amit a jövő érdekében kell vállalni.
Orbán nem ezért tiltja a szélerőműveket, hanem mert nem akar konkurenciát kedves atomerőművének, Paks II-nek.
Azt állítja, hogy az atomenergia környezetkímélő, hiszen nem termel széndioxidot. Azt nem, kiégett fűtőelemeket viszont igen, és azok elhelyezésére továbbra sincs semmi elképzelés.
Igen, a megújulókkal termelt energia összességében lehet drágább, mint a fosszilis energiahordozók elégetésével termelt energia, legalábbis azonnal, és ez óhatatlanul többletkiadást jelent az emberek számára. Ez az, amit Orbán azzal a hamis állítással kerül meg, hogy az atomenergia majd olcsó lesz, mint ma Paks I árama, csakhogy Paks II árama bizonyosan sokkal drágább lesz, nem is beszélve a hitelek törlesztéséről és az atomszemét majdani elhelyezéséről. Minderről Orbán a maga úgynevezett klímaprogramjában hallgat.
Az eddigi reakciókból ítélve, az ellenzék sem tud ezzel mit kezdeni, talán mert ők sem mondják meg a választóknak, hogy ingyenlevest klímaügyben sem kínálhat senki.
Szokás szerint Balog Zoltán nyitotta meg Orbán mai évértékelőjét. Az egybegyűlteket, a fideszes politikai közösség tagjait úgy jellemezte, mint akik „magyarok, fehérek, heterók, keresztény nők és férfiak”, nyilvánvaló célzással Niedermüller Péter szavaira. (Később még utalt is a VII. kerületre.)
Egyetlen kérdés merül föl az emberben: honnan tudja Balog, hogy az egybegyűltek mind heteroszexuálisok? Noha sosem foglalkoztat mások szexuális orientációja, és senkit nem ítélek meg ezen az alapon, a coming out pedig eddig csak ellenzéki politikusoknál fordult elő, azért tudni lehet néhány vezető fideszes politikusról, hogy meleg. Vajon őket nem hívták meg vagy nem mentek el? Honnan veszi Balog, hogy ők mind „heterók”? Mellesleg eddig zsidók is lehettek a Fideszben, akik vallásilag nem keresztények, ha csak, felkészülve valamire, nem választották a kikeresztelkedés rég ismert aktusát. Szóval: honnan veszi Balog, amit mondott?
Nem tudom, hogy mindazok, akik felhőtlen derűvel kacarásztak és lelkesen vastapsikoltak tegnap Orbánnak, azokból az ösztönös seggnyalás ősi forrása buzogott-e elő, avagy tényleg képtelenek voltak utánagondolni annak, amit a fülükbe duruzsolt a vezér?
Én nem értek a szociálpolitikához, de a hét pont egy józan kívülálló számára is alaphangon sok súlyos kérdést vet fel. Fertelmes demagógia, amelynek ígéretcunamijával legfeljebb a felső középosztály, az eddig is támogatott gazdagok járnának csak jól, habár középtávon már ők sem, vesd össze hitelspirál; a hiteleket törleszteni kell, amihez fedezet szükséges; nem elég megvenni egy autót kedvezményes áron, utána azt fenn is kell tartani stb.; az adócsalóknak tejjel-mézzel folyó kánaáni állapotokat teremt; vajon egy újabb Ratkó-korosztály megkérdőjelezhetetlenül és egyértelműen hatalmas előny-e a nemzetnek, a hazának (most nem a szülőkről beszélek, hiszen a program állami), avagy ezzel esetleg újabb terhek keletkeznének – lásd Ratkó-korosztállyal kapcsolatos valamennyi vizsgálódást; ha az elkövetkezendőkben hirtelen sok gyerek születne, ám az oktatási és az egészségügyi helyzet, az oktatásba, tudományba, művészetbe, az élet szinte valamennyi területébe történő diktatórikus beletenyerelés nem okozhatja-e majd azt, hogy az államnak igen „drága” gyerekek az első adandó alkalommal éppen úgy kezdenek majd elszivárogni és menekülni az országból, ahogy teszik ezt most is a legjobbak, s a „gyermekbefektetés” eredménye csőd lesz; vizsgálta-e bárki is a családvédelmi programnak a nyugdíjrendszerre való kihatását stb., stb.
Szóval, ha Botka egykor a „fizessenek a gazdagok” programjával állt elő, most Orbán a „fizessünk a gazdagoknak” programjával.
Aztán milyen duma volt az, hogy a pénzeket pótlandó, amit a multik innen kivisznek, a magyar nagyvállalkozók fektessenek be külföldön, és ők meg hozzák haza a kikerült tőkét? Egyrészt a multik rohadt nagy összegekért beruháztak itt, teremtettek munkahelyeket, a legkorszerűbb technológiákkal ismertették meg a magyar munkavállalókat, aztán leadózták azt, amit az Orbán-kormány rájuk szabott, majd az osztalékot kivitték. Mi ebben a csúnyaság, miért kell most őket ezért ellenszenvessé tenni? És az, hogy a magyar nagyvállalkozók külföldön befektetnek, hogy „visszahozzák” azt a korpát, amit a multik kivittek, egyrészt hazugság, mert a két összeg köszönőviszonyban sincs egymással, másrészt az a gyanúm, hogy azzal, hogy a magyar tőkét „nemzetköziesítik”,
valójában saját összelopott pénzüket próbálják imígyen megvédeni és hozzáférhetetlenné tenni egy esetleges hatalomváltást követően.
Nem beszélek most OV jövőképéről, ahol továbbra is meghatározó szerepe van az olajos kezű munkásnak, nem beszélek az oktatásról elhangzott ostobaságokról, mindössze azt jegyezném meg, hogy a cigányozással, spekulánsozással, háttérhatalommal és a tiszta, vagyis nem kevert nép fogalmának emlegetésével Orbán a Jobbik pozíciójába helyezte magát, s ugyanazt a retorikát alkalmazza. Vicces ez annak tükrében, hogy közben a vezér a kommunisták és a nácik együttműködésével riogatja a magyar választót, a vörös- és barnainges összefonódással, miközben maga büszkén feszít a barna ingében.
Orbán refrénszerű mondása, de nevezhetjük ráolvasásnak is, így hangzott: „Győzni fogunk, újra és újra győzni fogunk!”
A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1934-ben összehívott XVII. kongresszusát a „győztesek kongresszusának” nevezték el. Utána következett a sztálini diktatúra igazi terrorja és leszámolása.
Hát csak mondom.
Orbán Viktor és barátai pénzzé tették az országot. Mivel ez működik nekik, most azt hiszi, pénzzé tehetik a családok életét is. Pénzért szülnek majd „az asszonyok”, mert szerinte minden megvehető, a születés is.
Orbán közben maga a legnagyobb gátja a gyerekek megszületésének azzal a mérhetetlen bizonytalansággal, amit az országban kelt. Miután a szeretet és a családok jelentette biztonságot kihúzta a fiatalok alól, most pénzzel akarná betömködni a réseket az általa mellesleg szent intézménynek aposztrofált családban. Szerdán stadionokat épít, csütörtökön családokat malteroz. Éppen ennyit ér Orbán felfogása szentségről, szeretetről, gyerekekről.
Minden megvehető. És ahogy szerte a világban születnek az érdekházasságok, Magyarországot majd ellepik az érdekgyerekek. Akik felnőve jóval nagyobb eséllyel fogják tapasztalni a többieknél, hogy valami nincs rendben az életükkel. És majd valamikor a serdülőkorukban ugyanezek azt is megkérdezik a szüleiktől (ha még együtt lesz egyáltalán a család): miért is vagyok a világon? És mi is lesz a válasz? Szja-mentességért, lányom.
Nem tudtátok? A gyereket az államnak szüljük. De, all’s well that ends well, a vége úgyis a nemzeti lombikprogram lesz.
Éktelen rombolás zajlik a nemzet nevében. Az ember győzi kapkodni a fejét, hol nyit új frontot az őrület. Egy klikk hatalmi és gazdasági céljaiért felszámolja a józan ész és az erkölcsök maradékát, miután a szabadság már régóta a rezsimmel való egyetértés szabadságára korlátozódik. Soha rosszabb évet, csettint hátradőlve a Nagy Inszeminátor és a sarokba hajítja Atwoodot.
Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a „régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.
Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.
Három év alatt tízezer embert „dobott az utcára”, a „felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.
Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a „rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.
A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.
A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a „rabszolgatörvényt” – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.
Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány „megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.
Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, „Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem „talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.
A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.
Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint „folyamatosan terjed a remény”, hiszen „a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.
Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen „Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a „rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.
Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.
Szerinte Orbán Viktor „buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi „csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.
Az Akadémiát „a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.
Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, „nem hazaárulók, hanem hősök”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, „Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Tüntettek az Állami Számvevőszéknél
A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.
A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.
Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.
Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.
A következő választásokon „zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.
Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint „fideszes vámszedőszék”.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.
Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor „Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.
Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.
A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői „Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.
A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az „Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.
A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a „Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől
A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen „közönségesre” a hangvételt.
Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, „ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. „Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.
Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: „Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.
A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a „szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.
MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra
Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.
Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.
A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.
DK: Orbán egy beteges hazudozó
A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.
„Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. „Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.
LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot
Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: „Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”
Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot
A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a „kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.
A Liberálisok közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. „A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.
Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.
A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: „a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.
KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.
Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy „lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.
Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel akarják számolni a nemzetek Európáját.
Orbán a Várkert Bazárban megtartotta az évértékelőt. Szerinte az ország felemelkedik. Hét pontos tervet jelentett be a gyerekvállalás támogatására.
Beszéde végén Orbán azzal köszönt el, hogy a haza védelmére és országépítésre hív mindenkit. Némi jókedv és humor hiányzik, de arról majd a magyar ellenzék gondoskodik – mondta Orbán, mire óriási tapsot kapott. Az évértékelő beszéd után a vendégek feldobott hangulatban távoztak.
Orbán: a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek
„Az igazi nagy utazás még vár a magyarokra, és a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek” – fogalmazott a kormányfő.
Beszédében bejelentette a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítését, közölve: minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén.
Beszámolt továbbá arról, hogy a kormány döntése értelmében 700 milliárd forintot fordítanak egészségügyi fejlesztésekre, ideértve a budapesti centrumkórházak megépítését is.
A bevándorlás fegyverletétel, nekünk magyar gyerekek kellenek – mondja.
Ha nem tudjuk fenntartani biológiailag magunkat, azt mutatjuk, nem vagyunk fontosak magunknak. Nem lamentálni kell azon, hogy miért nincs elég gyerek, hanem cselekedni.
Ezért 7 pontos akciótervet jelent be.
Bevezetik a fiatal házasok gyerekvállalási támogatását, 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 milliós kedvezményes kölcsönt kap. A törlesztést az első gyerek érkezésekor 3 évre fölfüggesztik. A második gyerek érkezésekor újabb 3 évre felfüggesztik, a tőketartozás harmadát nem kell fizetni, harmadik gyereknél elengedik a kölcsönt.
Csok kedvezményes hitelt is bővítik. A falusiaknak néhány hét múlva testreszabott támogatást jelent be, de felújításra is lehet használni a csokot a kétgyerekeseknek is.
A második gyerek születésekor 1 milliót, a 3.nál 4 milliót, minden további gyereknél egy milliót vállalnak át a jelzáloghitelből. Ha legalább 4 gyereket szültek és nevelnek, a nők mentesülnek az szja fizetés alól.
A miniszterelnök azt állítja, van válaszunk arra, hogy a világgazdaság lelassul, ha a többiek lassulnak, „mi a kanyarban fogunk előzni”.
A kommunizmussal és nemzetek feletti világkormánnyal riogatott
De hogy szerinte kik is akarnak világkormányt „eszkábálni”, az nem derült ki a szavaiból.
Orbán szerint külföldről irányított „nemzetközi erők” akarják eltörölni vallásunkat és kultúránkat. Az Internacionálé sorait idézve azt mondta, ezek az erők úgy gondolják: „Ez a harc lesz a végső”.
Ezért szerinte ezek az erők bármit meg is tesznek. Azt mondta, az EU be akar telepíteni sok millió bevándorlót, Soros György pedig már „4 millió, Törökországban várakozó migránst telepítene”, „migránsvízumot” és „bankkártyákat” adnak nekik. Az új internacionalizmus fellegvára Brüsszel, eszköze a bevándorlás.
A migráció növeli a bűnözést, a nők elleni bűncselekményeket, behurcolja a terrorizmus vírusát. Túl kell látnunk a félelmeinken. Kevert népességű országokat hoznak létre a migrációt támogatók, ott új világ veszi kezdetét. Keresztény-muszlim világ jön létre, folyamatosan zsugorodó keresztény iránnyal. Erre nem lehet legyinteni – figyelmeztet Orbán.
Nem ismer olyan országot, amit spekulánsok naggyá és erőssé tettek volna, olyat igen, amit nyomorba taszítottak. Nyílttá vált a harc, mióta Soros Timmermanst állított a harc élére. Ők viszont meg akarják állítani a bevándorláspártiakat – mondja Orbán.
Orbán szerint antiszemita kommunisták támadják őket ellenzékből
Karácsony Gergelyről azt mondta: ha őt nem zavarja, hogy a „zsidókat listázó” jobbikos képviselővel való együttműködés elfogadhatatlan, nem főpolgármesterként kellene indulnia, hanem „elkullogni a kertek alatt”.
Szerinte a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon megtörténhetett a szocialisták és a szélsőjobb koalíciója, és „ez maga a politikai pornográfia”.
Orbán szerint a szegénység felszámolható
2010 óta egymillió ember tudott kitörni a szegénységből, és ezt az Unió írta rólunk, pedig „nem vagyunk a lieblingjeik” – dicsekedett a kormányfő. Szerinte a szegénység felszámolható, Magyarország az a hely, ahol mindenkinek jó lesz magyarnak lenni.
A kormányfő szerint egy kérdésre kell felelni, ha a magyarokról gondolkodunk. Ez pedig: az ország mai állapotát értelmezhetjük-e felemelkedéstörténetként. Fölfelé tartanak-e a magyarok. A válaszhoz a jelent a korábbi évtizeddel kell összevetni. 2009-ben, a baloldali kormányzás vége felé közös vagyonunkat, tartalékainkat és a jövő lehetőségeit is felélték. Azt mondta, Magyarországnak nemcsak válságkezelő csomagokra, hanem teljes megújulásra, új irányra van szüksége.
Szerinte most minden jó irányba halad,
a magyarok tovább élnek. A házasságkötések száma nő, a csecsemőhalandóságot csökkentették. A foglalkoztatottság is nő, a munkanélküliséget harmadára vágták. Az államadósságot is visszametszették 85 százalékról 11 százalékkal. A minimálbér is nőtt.
„Tíz év közös munkájának eredményeként a magyarok ismét hisznek közös jövőjükben.”
Orbán leszögezte: „Nemzetünk mintegy tíz év alatt talpra állt, visszavette az önrendelkezés jogát. Ezért röviden a válaszom: győzni fogunk és újra és újra győzni fogunk.” Hozzátette azonban, „Nem az jelenti a győzelmet, ha a pártunk nyer, az jelenti a győzelmet, ha az országunk nyer.”
Orbán azt mondta, nem „divatos ideológiák”, hanem a nemzet érdekében kormányoznak
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy Hála és köszönet a Jóistennek és a munkásoknak, akik „tekerik a gazdaság biciklijét”, és azoknak is, akik tudták, hogy biztos munkahely és növekvő fizetés csak akkor van, ha a kormányzás világa is kiszámítható és rendezett. Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség
Megérkezett Orbán Viktor a pódiumra, vastapssal fogadta a fideszes közönség.
Balog Zoltán konferálta fel a kormányfőt. Soha rosszabb évet, mint a 2018-as volt, harmadszor is kétharmaddal nyertek, a gazdaság majd öt százalékkal nőtt. Ha összefüggést sejtenek, nem tévednek – mondta. Létezik mély összefüggés a politika és gazdaság között, az eredmények sohasem a vak szerencsének köszönhetően.
Mintegy 200 tüntető megérkezett a Lánchídhoz röviddel három óra előtt.
A Fiatalok a Demokráciáért által szervezett két tüntetés – a hídblokád, valamint a Hősök teréről indult menet – összeért a Lánchídon, ahol a tüntetők rögtönzött évértékelőt tartanak.
Ismét tüntet Budapesten a „Soros-lista” – így értékelte a vasárnapi demonstrációkat Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója újságíróknak. „Gyurcsány vezetésével, a szocialistákon át a Momentumig, Hadházy Ákos, Karácsony Gergely kéz a kézben a Jobbikkal adnak elő egy közös színjátékot” – fogalmazott Hidvéghi Balázs. Szerinte ezek a politikusok mind „feliratkoztak a Soros-listára” és mindannyian bevándorláspártiak.
A DK ki akarta rakni, hogy O1G, de a biztonságiak megakadályozták. Elzavarták őket a kordontól, most keresnek egy másik felületet. Hiába tették fel máshova, onnan is letépkedték a papírt a biztonságiak, arra hivatkozva, hogy magántulajdont rongálnak.
Forrás: Facebook
Fekete kordonnal zárták le a Várkert Bazár környékét Orbán évértékelője előtt. Bombakereső kutyákkal és a Valtonnal biztosítják az esemény helyszínét, amit hermetikusan lezártak a nyilvánosság elől.
Egy kisebb tüntető csoport a Hősök teréről elindult a Lánchíd felé, gyorsan haladnak, megpróbálnak az évértékelőig odaérni.
Pécset közös ellenzéki évértékelő tüntetést tartanak.
A Fiatalok a Demokráciért nevű civil szerveződés reggel 8 órától tüntet a Lándhídnál, terveik szerint éjfélig lezárják a hidat. Délután ellenzéki tüntetés indul a Budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
