Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Kövér és “az uniós Kun Béla”

0

A magyar parlament elnöke furcsa párhuzammal örvendeztette meg hallgatóit a Trianon múzeum újra nyitási ünnepségén: szerinte az Európai Unió jövője is az lehet, hogy “uniós Kun Béla érkezik Brüsszelbe.”

Kövér László, akinek felmenői vörös katonák voltak Kun Béla hadseregében, most vörös veszélyt szimatol az Európai Unió központjában. Miért? Mert arra számít, hogy a középutas pártok megőrzik befolyásukat a jövő évi választásokon, és nem tör át a szélsőjobboldal, ahogy abban Orbán Viktor reménykedik.

A Fidesz európai magánya egyféle agyhalált okoz a vezetésben, amely nem tudja, hogy zsákutcában hol van előre?

Agyalágyult analógiák helyett valamiféle reális helyzetértékelésre lenne szükség ahhoz, hogy meg tudja mondani a hatalom, hogy miképp próbálja meg kezelni a gazdasági válságot?

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pálfordulása intő jel lehetne: a szélsőjobboldali programmal választást nyert kormányfő lepaktált Brüsszellel és Washingtonnal. Budapesten Orbán Viktornak pedig kerek perec megmondta, hogy csakis akkor kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, ha az ő útját követi. Meloni gazdasági főtanácsadója elődje  Mario Draghi, a Goldman Sachs embere, aki az Európai Központi Bankból ült át az olasz miniszterelnök székébe – Angela Merkel akkori német kancellár támogatásával.

Orbán Viktor viszont szakított Angela Merkellel, mert lehetségesnek nevezte az együttműködést az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonáci elemek is vannak. Ezt a szélsőjobboldali szervezetet nemcsak azért nem fogadja el a német politikai rendszer, mert kísértene a múlt hanem, mert az Európai Unió meghatározó államában nem lehet Brüsszel és Washington ellenes húrokat pengetni. Jól tudja ezt a CDU elnöke Merz is, aki az amerikai Blackrock németországi igazgatója volt.

A CSU is megszakította a kapcsolatot a Fidesz-szel holott korábban még a vezetőségi ülésre is meghívták Orbán Viktort a bajor keresztényszociálisok.

A hajó süllyed – a kapitányi hídról használhatlan ideológia jelszavak áradnak

A nemzeti együttműködés rendszere gazdaságilag megbukott – lényegében ezt közölte Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen. Utódjelöltje, Nagy Márton megpróbált válaszolni, de érdemi cáfolatra nem telt. Nem is csoda: a Nemzeti Bank egykori alelnöke, aki elnök szeretne lenni pontosan tisztában van azzal, hogy Matolcsynak igaza van. Az olcsó pénzre alapozott gazdaságpolitika megbukott, mert a pénz megdrágult különösen azért, mert Brüsszelből nem jönnek az uniós eurómilliárdok, melyekkel mindenki számolt – beleértve Orbán Viktort is.

A görögök úgy tartották: azok az uralkodók, akiket az istenek bukásra ítéltek, azok először az eszüket vesztik el, és csak utána a hatalmukat.

Kövér László trianoni beszéde után csak arra lehet következtetni, hogy a Fidesz érkezett el a maga Trianonjához vagy még inkább Waterloohoz. Napóleon császár is azért bukott el, mert egész Európa szembeszállt vele. A magyar mini Napóleon, Orbán Viktor ugyanebbe a helyzetbe manőverezte magát. Napóleon bukása megkímélte Franciaországot, mely továbbra is európai nagyhatalom maradt. Orbán maradásával Magyarország azt  kockáztatja , hogy még az Európai Unió szegényházából is kikerülhet holott legjobb cimborája, a szerb Vucsics épp oda igyekszik befelé.

Egyforma

„Nem elég a célt látni;
járható útja kell!

Két lehetőség van, az Európai Unió vagy egyben marad, vagy szétesik, szétcsúszik, darabjaira hullik – mondta Orbán Viktor Kötcsén. A miniszterelnök 50-50 százalék esélyt lát mindkét lehetőségre, tehát mind a kettőre fel kell készülni.

Ebből két dolog következik. Az egyik, hogy mivel Fritz Tamás politológus, úgy tűnik, a politológusok kezdik megtalálni a helyüket az információs láncban, mert ezek szerint a fő feladatuk a nem nyilvános beszédek kiszivárogtatása.

A másik, hogy az Orbán féle megállapításról a régi vicc jut az ember eszébe:

– Tudod, mennyi annak az esélye, hogy ha kimész az utcára, találkozol Mária Teréziával?
– Mennyi?
– Ötven százalék.
– Miért?
– Mert vagy találkozol vele, vagy nem.

Ezen logika mentén az Orbán féle jóslat információtartalma nulla. Járható utat nem kínál.

Az természetesen alapvető politikusi követelmény, hogy az ember felkészül mindenre, ami szerinte bekövetkezhet, csak az a gond, hogy az EU egyben maradására való felkészülés ugyan nem okoz semmiféle bizonytalanságot (business as usual), de az Orbán vízió szerinti szétesés, szétcsúszás, darabjaira hullás már igen, az ugyanis nagy kérdés, hogy a katasztrófa milyen törésvonalak mentén következik be. Itt sokféle forgatókönyv elképzelhető. A legvalószínűbb az, hogy az EU megunva renitenseinél a demokrácia semmibevételét, a vétófenyegetéseket, a szövetség állandó szidalmazást és a szövetséget bűnbaknak beállító hamis vádakat, az úri együttműködésre alkalmatlan tagjait végül kirúgja. Magyarország már most is alkalmatlannak minősíttetik, szerencsénk, hogy jogilag nincsen mód a kirúgásra. Márpedig a magyar kormánnyal ellentétben az unióban adnak a jogszerűségre. Amire a jog lehetőséget ad azt be is vetik annak érdekében, hogy betartassák velünk a közösség elfogadott szabályait. Orbán csak azt készíti elő, amit a Néppárt esetében is tett, úgy tesz mintha mi akarnánk leszállni arról a lóról, amelyen valójában csak mi ülünk fordítva.

További forgatókönyvek a különböző kérdések mentén szintúgy elképzelhetők, például migránskérdés, atomerőmű kérdés, meg ilyenek, de ezeknél rendkívül valószínűtlen, hogy az EU tagok között szakadás következzen be. Ez a valószínűtlenség abból következik, hogy az EU egy nagyon jól működő gazdasági társulás, amelynek minden tagország számára rengeteg előnye van, és hülyének nézi őket az, aki úgy gondolja, hogy majd az együttműködés méretéhez képest töpörtyű problémák miatt hajba fognak egymással kapni. A tagok azzal is tisztában vannak, hogy a méret a lényeg, és egyenként se az Egyesült Államokkal se Kínával nem tudnának versenyezni. De még Indiával vagy Japánnal sem.

A legvalószínűbb változás tehát az, hogy az EU megszabadul a kellemetlenkedőktől, és elindul az egyre szorosabb szövetséggé válás útján, azaz az Európai Egyesült Államok felé, ami nagymértékben csökkenteni fogja a bürokráciát, mert rengeteg egyeztetés, vita és győzködés fog elmaradni, amelyek lassítják a szövetség működését. A magyar miniszterelnök tisztában van vele (mondták neki, vagy magától is érzi), egy ilyen államban ő nem lehetne senki, illetve csak az lehetne, ezért kapálózik teljes erejéből, erőlteti a magyarkodó nacionalizmust, a „nemzetállami jogok” hangoztatását a végtelenségig, és (legnagyobb szerencsétlenségünkre) belengeti kilépésünket az EU-ból, ha úgy érzi, hogy a hazai szemétdombon való mindennapi parádéja veszélybe kerül. Vesszen az ország, csak ő győzzön.

Mondott persze Orbán indokot, hogy honnan veszi ezt a széteséses elképzelést:

“Nincs egy közös éthosz, nincs egy közös szellemiség, értékrend. És ebben már benne van annak a lehetősége, hogy nem tudjuk, hová vezet ez az út”.

Hát igen. Ez valóban így van. Elvileg pont olyan a helyzet, mint kies hazánkban, ahol egy közös éthosz, egy közös szellemiség, egy közös értékrend csak 2,7 millió választópolgárra jellemző, mert a 8 millióból 5,3 millió nem tartozik közéjük, lévén egészen más éthoszt követ, azaz az éthoszpalettánk pont olyan változatos, mint az EU-é. Sajnos az ország népe derék értelmisége asszisztálásával elintézte, hogy a mi helyzetünk mégiscsak más legyen.

A jelenlegi miniszterelnököt többször is diktátorrá választva (számára a kétharmad ezt jelenti) biztosította azt, hogy a miniszterelnöknek joga van azt az 5,3 millió, nem az ő 2,7 millió egyforma alkotta brancsába tartozó választópolgárt úgy kisemmizni, lenullázni és háttérbe szorítani, hogy se döntési jogkörük, se pénzük, de még csak beleszólásuk se lehessen semmibe. Mintha nem is lennének itt. Így aztán az ország kívülről totálisan homogénnek látszik, frissen lenyírt, egyformazöld jellegű. Hogy mi, a valamennyire mégiscsak többség (5,3 > 2,7) miért hagyjuk már 13 éve, hogy így legyen, az nagy kérdés. Válasz egyelőre nincs.

A miniszterelnök úr szerint az országunkat illetően semmilyen másság nem kívánatos. Semmiféle változás. De hát a sokszínűség, hördül fel valaki… ugyan, kérlek, te hülye vagy? Kussoljál, és állj be a sorba, ha kedves a munkád meg az életed.

Így őrzi a múltba dermedt ország a miniszterelnök által diktált „közös” éthoszt, szellemiséget és értékrendet 2,7 millió emberével, akik bárhová, bármiben követik, és amely éthoszt „magyarnak” neveznek, holott a többségnek nincs hozzá köze. Sőt. Száz százalékban csak egyedül a miniszterelnök úrnak. Nem csoda, hogy ha Orbán mást lát, például borzasztó összevisszaságot, ahol nincs mindenható parancsnok (például EU), arról úgy gondolja, a rendszer működésképtelen, és biztos benne, rövid időn belül külön utakra térnek a résztvevők, mert szerinte ha az egyik a tökfőzeléket szereti, a másik meg a rántott húst, azaz nem hajszálra ugyanolyanok, azoknál lehetetlen az összedolgozás például egy ház felépítésében, vagy akár az EU mindennapi életében is.

Az együttműködést megállapodások és kompromisszumok mentén nem képes értelmezni, csak úgy, hogy van egy parancsnok, aki azt mondja, jobbra át, és akkor mindenki azt csinálja, amit ő mond, azaz „együttműködik”. Olyasmit, hogy megbeszélik, ráadásul vitákkal színesítve, hogy merre forduljanak, látott már ugyan, de nem fogadja el. És nem engedi, hogy itt, nálunk az EU-hoz hasonlóan sokszínű rendszer működhessen. A 2,7 millió meg mindig megszavazza. Az 5,3 millió ellenében. Kétharmaddal!

13 éve ez megy. Még mindig nem elég?

Miniállamok maxi pénzügyi gondok

Andorra, Monaco és San Marino az Európai Unió területén található, de nem részei az integrációnak, viszont pénzügyileg kiskaput jelenthetnek az uniós szabályok megkerülésére – állapították meg szakértők Brüsszelben, ahol már előkészületben vannak a három miniállammal megkötendő kereskedelmi egyezmények.

Andorra, Monaco és San Marino nem tagjai az Európai Uniónak, de nyolc éve tárgyalásokat folytatnak, mert kereskedelmi egyezményt kívánnak kötni Brüsszellel. Csakhogy az európai bankok pénzpiacok és biztosítók  felügyelete most megállapította: mindhárom miniállamban komoly kockázata áll fenn a pénzmosásnak és más illegális pénzügyi műveleteknek, mert az ellenőrzési rendszer nem eléggé hatékony. A brüsszeli Politico megszerzett egy levelet, melyben a bank és pénzpiaci és biztosítási felügyelet  határozottan figyelmezteti arra a brüsszeli bizottságot, hogy a három miniállamon keresztül olyan pénzügyi cápák érkezhetnek az uniós piacra, melyek komolyan károsíthatják a fogyasztók érdekeit. A három felügyelet épp arra törekszik, hogy rászorítsa Ciprust: be kell tartani a szigorú uniós szabályokat. Korábban ugyanis oroszok és más egykori szovjet tagállamok polgárai leleményes módszerekkel játszották ki az uniós szabályokat a szigeten.

Málta szigetén Azerbajdzsánból érkezett vállalkozók még bankot is alapítottak, melyet azután be kellett zárni miután az akkori miniszterelnök is belekeveredett a korrupciós ügybe. Egy oknyomozó újságírónő megpróbálta feltárni az ügyet, de maffia módszerekkel felrobbantották autóját.

Monaco, a szupergazdagok kedvenc mini állama, már jelenleg is adóparadicsom.

“Nem akarunk trójai falovakat beengedni az Európai Unióba, szigorú pénzügyi szabályozásra van szükség“

– hangsúlyozta az Európai Parlament egyik holland képviselője, aki a szociáldemokrata frakció szakértője pénzügyi jogi kérdésekben. Paul Tang úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy “ha a három felügyelet óva int valamitől, akkor arra jó odafigyelni!”

Csakhogy a pénzügyi fejezet benne van abban a három kereskedelmi egyezményben, melyet az Európai Unió szeretne megkötni Andorrával, Monacoval és San Marinoval még az év vége előtt.

Maros Sefcsovics alelnök a brüsszeli bizottság nevében idén januárban úgy nyilatkozott, hogy 2024-re már meglehet a kereskedelmi egyezmény a három mini állammal. Jövőre jönnek a parlamenti választások vagyis hogyha addig nem írjak alá az egyezményeket, akkor hosszú időre félreteszik őket más fontosabb ügyek miatt.

A mini államok megdöbbentek az utolsó percben érkezett bírálaton

San Marino kormányának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy: ”A múlt problémáinak semmi közük sincsen a jelenlegi helyzethez hiszen folyamatosan vezetjük be a szigorú pénzügyi szabályokat. Az a törekvése mind a három tagállamnak , hogy szinkronban hozza saját pénzügyi ellenőrzési rendszerét az uniós tagállamokkal.”

Monaco a nyáron meghívta a 27 tagállam uniós nagykövetét, hogy a helyszínen tájékozódjanak a miniállam kivételes helyzetéről.

“Meg akarjuk őrizni a gazdasági modellünket”

– hangsúlyozta a nagykövetek előtt Pierre Dartout államminiszter, aki “kreatív megoldásokat” sürgetett a kereskedelmi egyezményben, amely új helyzetet hoz létre abban a miniállamban, ahol a helyi polgárok előnyöket élveznek a “külföldiekkel” szemben. Naponta 50 ezren ingáznak  Monaco és Franciaország között – írja a Nice Matin, mely rámutat arra, hogy egyáltalán nem véletlen az, hogy kevés munkavállaló lakik Monacóban hiszen a világon itt a legdrágább egy négyzetméter.

A nizzai lapnak nyilatkozó monacói kormányzati emberek állandó kompromisszum keresésről számolnak be.

Lehet-e ebből kereskedelmi egyezmény még az év vége előtt? Ez erősen kérdéses hiszen a három felügyelet szigorú bírálatát aligha tudja ilyen rövid idő alatt tisztázni a három miniállam és a brüsszeli bizottság.

A Soros alapítvány kivonul az Európai Unióból

Az ifjabb Soros leértékeli Európát, és a világ más részein kívánja fejleszteni a hálózatot. Alex Soros decemberben vette át a Soros alapítvány igazgatását édesapjától, a 93 éves Soros Györgytől.

Az ifjabb Soros sokkal aktívabb az Egyesült Államok belpolitikájában mint édesapja volt, rendszeres vendég a Fehér Házban. Biden elnök választási kampányának egyik fő szponzora. A jövő évi választások nem ígérkeznek könnyűnek a demokraták számára, mert a 80 éves Biden népszerűsége a mélyponton miközben a fő vetélytárs, Donald Trump erőteljes kampányra készül, ha ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. Az Egyesült Államok diplomáciájában Európa mindinkább leértékelődik. Az ukrajnai háború az USA szövetségi rendszerének megerősítésére jó, de különben nincsen nagy stratégiai jelentősége hiszen az Egyesült Államok Kínát tekinti fő ellenfélnek nem pedig Oroszországot, melyet Putyin teljesen zsákutcába vezetett.

Orbánt már megbuktatni sem akarják

A teljes jelentéktelenség vár a magyar miniszterelnökre miután az USA leértékelte Európát és annak a középső, Oroszországtól  elválasztó régióját még inkább. Washingtonban nemigen láthatnak perspektívát Európa keleti felében, amely a Szovjetunió bukása és a rendszerváltás után sem produkált értékelhető eredményeket. Sem figyelem sem pedig pénz nem marad e régió számára, amely a demokrácia több mint három évtizede alatt bizonyította: saját erőből nem jut túlságosan sokra.

Magyarország és benne Orbán Viktor lejtmenetben várakozhat a fellendülésre és a felzárkózásra a fejlett világhoz. Ebben reménykedni és hinni lehet, de reálisan csak csekély az esély. Európa legerősebb állama, Németország is gazdasági gondokkal küszködik, saját problémáit sem tudja megoldani nemhogy másokét. Maga az Európai Unió is úton van oda, hogy a világgazdaság félperifériája legyen, és ennek perifériáján helyezkedik el Magyarország. Orbán Viktor összeveszett a nyugati világ döntéshozóinak többségével miközben tragikomikus harcot folytat a globalizáció ellen. Alex Soros mostani döntése azt jelzi: Orbán Viktor ellen már harcolni sem érdemes. A zsákutcában ugyanis nehéz megmondani, hogy hol van előre…

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

0

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

“Most a háború miatt elnézzük azt, hogy Ukrajna hasonlít Orbán Viktor Magyarországára. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet erre. Nagyon. Csakhogy Magyarországon nincs háború. A mi országunk polgárai kénytelenek szemet hunyni ezek előtt a jelenségek előtt, de

Magyarországon semmi értelme sincs Orbán Viktor rendszerének!

Mi nem építhetünk hasonló rendszert Ukrajnában a háború után, mert akkor biztosan nem vesznek be sem az Európai Unióba sem pedig a NATO-ba!” – hangsúlyozza az ukrán szakértő, aki a BBC-nek nyilatkozott. Hozzátette:

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

– jelentette ki Vitalij Portnyikov.

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

A legutóbbi NATO csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége egyáltalán nem erre gondol hanem sokkal inkább ütköző zónának tekinti Ukrajnát Oroszország és az Európai Unió között. Ezt persze nem mondják ki, mert ez csökkentené az ukrán csapatok harci morálját.

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.  

Erről tárgyalt már legutóbb is a CIA igazgatója és az SZVR, az orosz hírszerzés vezetője telefonon. Szergej Nariskin ellenezte Putyin ukrajnai háborúját, és mégiscsak a helyén maradt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt telefonon Moszkvában még 2021 őszén. Burns jól ismeri Putyint hiszen az USA nagykövete volt korábban Moszkvában.

A 100 éves Kissinger vetette fel először az ötletet, hogy a kínai béketervet el kellene fogadni, ez pedig nem más mint a területért békét elv elfogadása. Ha ezt az ukránok elfogadnák, akkor cserébe nemcsak az Európai Unióba, de a NATO-ba is bekerülhetnének – mondja Kissinger, aki még Pekingbe is elrepült, hogy elérje az USA-Kína kapcsolat javítását. Jelenleg a Biden adminisztráció ellenségnek tekinti Kínát és Oroszországot, de Blinken külügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “stabil kapcsolatra törekszünk Kínával.”

Ha kínai közvetítéssel vagy másképp véget tudnának vetni a nagyhatalmak az ukrajnai háborúnak

“akkor ezzel a lehető legjobbat tennék az egész világgazdaságnak”

– hangsúlyozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben.

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

Az olcsón beáramló ukrán gabona miatt egységesen tiltakozik öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. A gond az, hogy az ukrán gabona jóval olcsóbb mint amennyiért ezekben az országokban megtermesztik azt. Ugyanez a helyzet a baromfi fronton is.

“A háború előtt 70 ezer tonna volt az ukrán baromfihús kvótája az Európai Unióban. Amióta szabad a kereskedés, azóta ez felment 280 ezer tonnára. Ez a magyar termelés kétszerese” – nyilatkozta a hvg-nek ifjú Bárány László, a legnagyobb magyar baromfi nevelő cég, a MasterGood igazgatója. Azt is elmondta, hogy

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az interjúból persze az is kiderül, hogy az olcsó ukrán gabona exportból a magyar cégek egy része  is profitált, mert a takarmány így olcsóbbá vált. Tavaly a gazdák 140 forintért adhatták a búzát, ma ennek alig több mint a feléért.

Az igazán nehéz év csak most következik

“A vásárlóerő tovább csökken. Ennek megállítására szükség lenne egy kétszámjegyű jelentős béremelésre, de erre 2024 január elseje előtt nem látok esélyt”

– mondja a legnagyobb magyar baromfi ágazati vállalkozó, aki hozzátette: 10-20%-kal esett vissza a fogyasztás Európában, mert az emberek elkezdtek mindenütt spórolni.

A csirke hátsó felét az Európai Unió keleti felén adjuk el, az első felét pedig a nyugati részén. Oroszországba nem exportálunk, mert 18 évvel ezelőtt három kamionunk megjárta: alig mentek át a határon Fehéroroszország felől, megállították őket “a hatóságok”, akik közölték, hogy lefoglalják az árut és a kamionokat, ha nem fizetünk több tízezer eurót. Kifizettük, de Oroszországban többet nem kereskedünk.”

Magyarországon is lehet visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a hatalomtól, de a MasterGood még nem kapott ilyet.

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

“Ha a gazdaság növekedési pályára tud állni , akkor van esély arra, hogy a 3,9%- os költségvetési hiánycélt teljesítsük”- nyilatkozta Varga Mihály a világgazdaság portálnak. Aki hozzátette:” a gazdaság első számú ellensége az infláció. 8%-kal elégedettek lennénk decemberben.”

Miután már nagyon magasak voltak az árak 2022 második felében , ez még akár igaz is lehet, de a reálbér csökkenés is kétségtelen: idén eddig 15,4%! Ez uniós negatív rekord éppúgy mint az egyelőre még 20% fölötti infláció.

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

“Nem lesz gondban a magyar költségvetés akkor sem, ha nem jönnek meg ezek a pénzek az Európai Unióból. A magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatást. Ha az nem jön meg, akkor hitelt kell felvenni a piacról, ezt szolgálta részben a 4,2 milliárd dolláros kölcsön kibocsátás”

– mondta Varga Mihály azt nemigen hangsúlyozva, hogy ennek a kölcsönnek a kamatai jóval magasabbak mint amennyit az uniós kölcsönért kellene fizetni. Hosszú távon tehát Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet. Tudja ezt Orbán Viktor is, aki Tusnádfürdőn elővezette a megoldást:

a magyar kormány újra megzsarolja az Európai Uniót!

Brüsszel ugyanis óriási támogatást vállalt Ukrajnának – 50+20 milliárd eurót -, de erre sehol sincs pénz. Marad a közös kölcsön felvétele, ehhez meg konszenzus kell. Orbán vétóval fenyegetőzhet, és ily módon megszerezheti az uniós milliárdok egy részét. Egyúttal pedig az Európai Unió előre menetelhet az Európai Egyesült Államok irányába. Erről senki sem beszél, de a közös adósság volt az USA megalakulásának fő oka. Ezért hívják ezt Hamilton hatásnak, az Egyesült Államok első pénzügyminiszteréről.

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Jóformán semmire: ”érezhető reálbér növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják” – mondja Varga Mihály, aki ezen a ponton óvakodik a konkrétumoktól. Egyáltalán nem véletlenül. Az idei óriási reálbér csökkenés után nem olyan nehéz “érezhető növekedést” ígérni. Vajon ez “az érezhető növekedés” kompenzálja az idei drámai csökkenést? Aligha. A nyugdíjasok helyzete még cifrább: miközben az emelés 15% volt, az infláció hivatalosan mért értéke meghaladta a 20%-ot! Jövőre a kormány 6%-os nyugdíj emeléssel számol. Ez jelentené a nyugdíjak értékének megvédését?

Orbán Viktor is tudja, hogy nem így van, ezért szépen el is engedte a jövő évi választásokat: sem az európai sem az önkormányzati választás nem olyan fontos a számára, hogy pénzt osztogasson mint a 2022-es parlamenti választás előtt. Orbán minden erejével a 2026-os választásra koncentrál, de az még messze van. Addig a nemzeti együttműködés rendszere túlélő üzemmódban üzemel, és az agyhalott ellenzék ehhez pompásan asszisztál – ahogy az Orbán Viktor nagykönyvében meg vagyon írva.

Orbán a zsaroló mohikán

0

20 milliárd eurót szán Ukrajnának a brüsszeli bizottság, a magyar diplomácia vétója csaknem biztosra vehető.

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Borrell 20 milliárd eurós alapot szeretne létrehozni, hogy ebből finanszírozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Minthogy Magyarország kivételével szinte minden uniós tagállam szállít fegyvert Ukrajnának, ezért a magyar diplomácián kívül aligha vétóz bárki is. Szijjártó Péter, Orbán első janicsárja viszont elszántan vétóz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Orbán kormány így akarja megzsarolni a brüsszeli bizottságot: fizesse ki az uniós milliárdokat, melyeket a jogállami problémák miatt tart vissza. Csakhogy a brüsszeli bizottság állítólag már megüzente a magyar miniszterelnöknek:

a feje tetejére is állhat, de nem kap pénzt amíg nem hajt végre lényeges módosításokat a nemzeti együttműködés rendszerén.

A brüsszeli bizottság is bajban van hiszen egyre újabb eurómilliárdokat kér a tagállamoktól az ukrajnai háborúra miközben tudja: senki sem akar befizetni a kasszába! Amikor Ursula von der Leyen meghirdette 50 milliárd eurós  csomagtervét, akkor Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni: a német költségvetésben erre nincsen pénz! De akkor honnan lesz?

Orbán a magányos koldus szerepében

“Csak nem Ukrajnának akarjátok adni azt a pénzt, melynek a helye itt lenne, az én zsebemben?”

– kérdezné a magyar miniszterelnök, ha tévedésből őszinte lenne. Orbán profi, vele ilyen sosem fordulna elő. Ő védekezés helyett inkább támad, és fölteszi a teljesen jogos kérdést: miből finanszírozza az Európai Unió Ukrajna támogatását?

Netán közös hitelfelvételt terveznek?

Amikor Merkel kancellár elérte, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel kölcsönt, akkor letette a nagy esküt: ez először és utoljára történt meg. Németországban senki sem akar második közös hitelfelvételt hiszen egyáltalán nemcsak a magyar kormánnyal kapcsolatban él a gyanú az Európai Unióban, hogy saját zsebébe helyezi a pénzt. Csakhogy az Ukrajnának megígért pénzt valahogy össze kell hozni. Annál is inkább, mert Ukrajna újjáépítésének hatalmas költségeit is jelentős részben az Európai Uniónak kell vállalnia – ez 431 milliárd dollár a Világbank becslése szerint.

A közös hitelfelvétel viszont lépés lehet az Európai Egyesült Államok felé. Tulajdonképp Hamilton amerikai pénzügyminiszter egyesítette a 13 felszabadult brit gyarmatot azzal, hogy közös kölcsönt vett fel – egyesítve a helyi adósságokat.

Orbán Viktor ezt végképp nem akarja hiszen “szuverenista” alapállása pontosan azt célozza, hogy mindenről egyedül ő döntsön. Egy globalizált rendszerben a pénzügyi csőd szélén tébláboló miniszterelnök esetében ez kissé tragikomikus egy nem egészen tízmilliós országban. A magyar miniszterelnök az EU-Latin Amerika csúcsról utazott Tusványosra, hogy évi nagy beszédét megtartsa a “magyar Mekkában”.

A latin-amerikai országok sorsán Orbán Viktor tanulmányozhatta, hogy mit ér a szuverenista politika egy periferikus világban, amelynek súlya nem túl jelentős a globális gazdaságban, de nagyobb mint a közép-kelet-európai régióé, ahol meglehetősen magányos harcosként a magyar miniszterelnök előadja magát.

Orbán az utolsó mohikán szerepében tragikomikus hős, aki csak azzal vigasztalhatja magát, hogy mások is nyakig ülnek a szószban az Európai Unióban.

Talicska

  • Köszönöm, üljetek le. Tudom, mit akarsz kérdezni, Béres, azt akarod kérdezni, hogy miért nem Mara néni jött. A kérdés jogos. Naszóval. Mara néninek, aki Hencidától egészen Felsőcsatárig tanítja a matekot, mert elfogytak a tanárok minálunk, és már nincs más az országban, aki tanítsa nektek, megbetegedett a gyereke. Egyébként ő maga is megbetegedett, valamint a délelőtti műszakban kasszásként dolgozik a boltban, mert a hitelt törleszteni kell. Hogy mondod Bedő? Igen, jól tudjátok, a délutáni műszakban is dolgozik, mikor éppen nem matekot tanít, nem a beteg gyerekét ápolja, és nem a kórházban fekszik, mert ilyen az élet, és nektek is jobb lesz, ha már most hozzászoktok, mintha később esnétek pofára benne rutintalanul, nem pedig úgy, ahogy én, aki rutinosan.

Gondolom, arra mindenki rájött, hogy Mara nénit én fogom helyettesíteni. Az én szakom ugyan a trombita, de ha ez van, akkor ez van, ahogy az igazgató bácsi mondja, mikor tehetetlen, és bizony mostanában sokszor az… na de térjünk vissza a tanuláshoz, elvégre matekóra van. Egy könnyebb példával kezdeném, mely példát az életből merítettem, illetve hát a közgazdász haverom mondta… nem mindegy az nektek, hogy kicsoda? Tehát a példa. Tíz, mínusz hat, mínusz egy az mennyi? Poroszlai? Úgy van, pontosan. Ötös. Ülj le. Mit motyogsz, Jegenye? Hogy hogyan kapcsolódik ez a primitív számítás az élethez? Nagyon egyszerű. Ha például az AUDI egy nálunk gyártott autót elad Hollandiában vagy Új Zélandon tíz millió forintnak megfelelő összegért, amely autó importhányada hat millió, az AUDI által kitalicskázott haszon meg egy millió, akkor kiszámítható, hogy mennyi pénzt hozott be az országba, amelyet nálunk bérekre, közszolgáltatásokra és adóként fizet. Poroszlai már megmondta, hogy három milliót. Ezzel a pénzzel szegényebbek lennénk, ha nem lenne itt az AUDI, ugyanis Lőrinc bácsinak nincs a világpiacon eladható terméke… nem, Zsoldos, amit mondasz, az egy hülyeség, mert Pista bácsinak sincs, Viktor bácsinak és a családjának meg pláne semmi. Nem abból élnek ők, hogy külföldön házalnak valami vacaksággal, hohó, de nem ám! Nem szánalmas vigécek, hanem az ország gazdái! Ezért építik maguknak. Érthető?

A példához visszatérve elmondom még egyszer, hogy mindenki értse: az AUDI nem kivisz az országból pénzt, hanem, behoz, amely pénz nélküle nem lenne itt. Ebből következően, ha valaki azt mondaná, hogy az Európai Uniótól… ki nem tudja, hogy mi az? Rendben, mindenki tudja, akkor folytathatom. Tehát, ha valaki azt mondaná, hogy az Európai Uniótól a multik kitalicskázott haszna miatt kapjuk kompenzációként a támogatást, ezért az nekünk kötelezően jár, akkora hülyeséget beszél, mint ide Lacháza. Hogy az mennyi? Harmincöt kilométer. Se több, se kevesebb. Mit akarsz már megint, Jegenye? Hogy ha ez akkora hülyeség, akkor miért mondana ilyet bárki? Nagyon egyszerű. Egyrészt akkor senki nem vetheti Miniszterelnökúr szemére, hogy könnyű neki, mert ilyen rengeteg EU-s pluszpénzzel gyerekjáték országot vezetni, másrészt lehet rohadékozni az Európai Uniót, azt hazudva, hogy a pénz nem is segítség, csak kompenzáció. A rohadékozásra a legjobb példa Viktor bácsi, ahogy mindenre is. Ő rohadékozik a legjobban. Úgy is kell azt! A nyomorút mindenit!

Kérdés?… Igen, Kenderesi, annak a mocskos, minket gátlástalanul kihasználó AUDI-nak is van haszna az ügyletből, mégpedig az a kitalicskázott egymillió, és igen, jobb lenne, ha ezt is itt hagyná nekünk a hárommillió behozott forinton túl, de amilyen önző egy banda az, mind elviszi tőlünk haza, és az egyik részéből az ottani tudásalapúan kiképzettek révén új és jobb autókat fejleszt, a másik részét meg odaadja a részvényeseknek, akik tőkealapúan csak ülnek, és vagdossák a szelvényeket, miközben mi itten munkaalapúan gürcölünk. Ilyen a döglődő Nyugat, ahogy én tanultam ötven éve János bácsinál, és ahogy ti tanuljátok most a huszonegyedik század első negyedének végén Viktor bácsinál. Szemét egy világ az! Se tartás, se erkölcs, se angyalszárnyú vízió, munkára, harcra egyáltalán nem készek, bizony mondom néktek, én nem szeretnék ott élni, ahogy a gyerekeimnek is mindig könyörgöm, jöjjenek már haza onnét London mellől, de ők nem és nem, az istennek se… csak küldik a pénzt derék, pedagógus szüleiknek, ami azért nem annyira rossz. Ha itthon élnének, egy vasat sem tudnának küldeni.

Ugye, milyen szép kis matekpélda volt? Kihangsúlyozta, hogy mi a munka országa vagyunk, és ha az AUDI pénzt akar, akkor nem a magyar kormánynál kell kuncsorogni adócsökkentésért, hanem meg kell dolgozni érte, például kemény talicskázással. Mit vigyorogsz, Hajnal? Hogy a kuncsorgás se rossz?

Orbán Viktor:

„Brüsszelből egy év egészét tekintve több pénz jön, mint amit befizetünk, de ha ebből levonom azt, amit a nyugatiak kivisznek ebből az országból minden évbe’, akik a brüsszelieknek a kedvencei, akkor ez a mérleg már negatív.

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

A március végén kiosztott 56 millió euró után Brüsszel április közepén további 100 milliós támogatást javasolt öt olyan ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdálkodói között, akiket destabilizált az Ukrajnából érkező tömeges gabonaimport.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok  a piacain.

Ehhez a kerethez a tagállamok beleegyezése szükséges, amelyek közül tucatnyian kértek „felvilágosítást” a források kiszámításának és elosztásának kritériumairól. Brüsszel 39,33 millió eurót szán Lengyelországnak, 29,73 milliót Romániának, 15,93 milliót Magyarországnak, 9,77 milliót Bulgáriának és 5,24 milliót Szlovákiának – pontosította sajtóközleményében az európai ügyvezető.

Ezenkívül a Bizottság június elején felhatalmazta ezt az öt államot, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítsák korlátozó intézkedéseiket, amelyek célja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazásának blokkolása a területükön, azzal a feltétellel, hogy más országokba történő tranzitjukat szüneteltetik.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok csaknem fele élesen bírálta, és közös levélben aggodalmát fejezte ki a „belső piacon belüli eltérő bánásmód” miatt.

A vonakodás leküzdése és a 100 millió eurós keretről való megállapodás biztosítása érdekében Janusz Wojciechowski biztos június közepén megígérte, hogy a másik huszonkét tagállam javára aktiválja a „mezőgazdasági válságtartalék ” maradék részét, amelynek teljes összegét felfelé módosítva, 530 millió euróra az évre (szemben a korábbi 450 millióval). A huszonkét állam így 330 millió eurót oszthat meg, hogy segítse gazdáit abban, hogy szembenézzen a pillanatnyi válságokkal: az ukrajnai háború közvetett hatásaival, amelyek megemelték az energia- és műtrágyaárakat, de a közelmúltban bekövetkezett árvizeket is. Olaszországot  az fokozottan, de a többi országot is sújtó szárazság miatt.

A Bizottság hétfőn részletezte az erre a keretre javasolt felosztást. Spanyolország lenne az első kedvezményezett (mintegy 81,08 millió euró), ezt követi Olaszország (60,55 millió), Franciaország (53,1 millió) és Németország (35,77 millió). Minden ország felhatalmazást kap arra, hogy megháromszorozza az európai segélyt nemzeti finanszírozással. Ezt a 330 millió eurós keretet még hivatalosan jóvá kell hagyni a tagállamok képviselőinek jövőbeli találkozóján – szögezte le az európai végrehajtó hatalom.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK