Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Kiléptetheti-e Orbán Magyarországot az Európai Unióból?

0

“Orbán Viktor kiutáltatta a Fideszt az Európai Néppártból, ez a szörnyű forgatókönyv megismétlődhet az Európai Unióval is. Ezután viszont Magyarország Európa Bantusztánja lenne” – hangsúlyozta Balázs Péter ex külügyminiszter, aki a Pénzügykutató intézet Andrássy körében fejtette ki a véleményét a magyar diplomáciáról, melynek egykor maga is jeles alakítója volt.

A magyar miniszterelnök a jobboldali lengyel kormány bukásával teljes mértékben elszigetelődött az Európai Unióban. Ez derült ki a legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozón, melyet épp Orbán Viktor miatt hívtak össze, és amelyen a magyar miniszterelnök teljes mértékben kapitulált. Olaf Scholz kancellár fenyegette meg Orbán Viktort azzal, hogy végzetesen meggyengítik a magyar gazdaságot, ha a magyar miniszterelnök nem fogadja el Ukrajna pénzügyi támogatását. Orbán Viktor kapitulált, de a kérdés megmaradt: miért finanszíroz az Európai Unió egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában? Ezt a kérdést persze elsősorban Washingtonban kellene feltenni hiszen az ukrajnai háború befejezéséről az USA és Oroszország dönthet. És az Európai Unió? Fuck the EU! – kiáltotta Kijevben Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes, aki a térséggel foglalkozik. A kijelentés évekkel ezelőtt hangzott el, de elég jól kifejezi az USA diplomácia és az Európai Unió viszonyát.

Miből finanszírozza a gazdasági válságban levő Európai Unió az ukrajnai háborút?

Ezt kérdeztem Balázs Péter egykori külügyminisztertől, aki meglepően optimista választ adott:

”Az Európai Unió tagállamai többnyire gazdagok tehát hogyha megvan a politikai akarat, akkor meglesz a szükséges pénz is a költségvetésből és a hitelből. Különben is az uniós költségvetés csak a GDP 1%-át jelenti. Ha felemelnék 2%-ra, akkor azt senki sem venné észre.”

Ez bizonyára így is volt Balázs Péter fénykorában, de ma már nem így van, mert minden uniós tagállam költségvetési gondokkal küzd. Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni, hogy az Ursula von der Leyen által bejelentett 50 milliárd euró Ukrajnának nincsen benne a német költségvetésben. Ráadásul visszaállították a 3%-os költségvetési hiány plafont és a 60%-os államadósság határt. A legtöbb uniós tagállam nem teljesíti ezt viszont hatalmas összegekkel támogatja a rezsit, melyet az energia válság mindenütt megemelt.

Mi lesz, ha jön Trump?

“Ez nagy veszély mind az Európai unióra mind pedig a NATO-ra nézve. Épp ezért Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy hónapokig húzza a hatalomváltást mint ahogy ez eddig megszokott volt a parlamenti választások után. Olaf Scholz német kancellár már egyeztetett is erről legutóbbi washingtoni útján Biden amerikai elnökkel. Ursula von der Leyen megmaradhat a brüsszeli bizottság élén – ebben az európai nagyhatalmak már korábban megállapodtak” – mondta Balázs Péter – Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia egyetért ebben.

“Az pedig, hogy Orbán Viktor ellene van, már senkit sem érdekel.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Magyarországot évtizedek óta kiírták a szereposztásból miután a régióban az USA csakis Lengyelországot és Romániát tekinti stratégiai szövetségesnek. Ennek megfelelően Blinken külügyminiszter terve szerint az ukrajnai háború lezárulása után két regionális központ alakulna ki: az erősebb északi, amely Lengyelországból, Ukrajnából és a három balti államból állna, a másik, a déli pedig Románia, Moldova és esetleg Bulgária szövetsége lenne. Orbán Viktor úgy érzi, hogy a nemzetközi diplomáciában leszarták, ez motiválhatja radikális fellépéseit, melyek semmilyen kézzelfogható eredményt sem hoznak Magyarországnak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált a nemzeti együttműködés 14 éve alatt.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Európai főügyész: a pénzügyi visszaélések legkevesebb 50 milliárd eurós kárt okoznak évente  az Európai Uniónak

Hatalmas pénzügyi visszaéléseket fedett fel az Európai Ügyészség. Erről beszélt elsősorban a brüsszeli Politiconak adott interjújában Laura Codruta Kövesi, aki Romániában a korrupció elleni küzdelem vezére volt, és két éve áll az Európai Főügyészség élén.

Magyarország, melyet a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nevezett, nem lépett be az Európai Főügyészségbe, amely nálunk nem nyomozhat.

“Több mint 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió pénzügyi visszaélések miatt egy évben” – hangsúlyozta az európai főügyész. Idézte ezzel kapcsolatban az Europolt, mely szerint ez a nagyságrend már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Milyen európai pénzeket céloznak meg elsősorban a különböző érdekcsoportok?

Jelenleg az Európai helyreállítási alap a legfontosabb célpont – mondta Laura Codruta Kövesi. Ezt a 750 milliárd eurós alapot a Covid pandémia utáni helyreállításra szánták Brüsszelben, de az európai ügyészség többszáz vizsgálatot folytat jelenleg is, mert erős a gyanú a jogtalan pénzfelvételre. 135 ügyész dolgozik jelenleg, de több kellene hiszen rengeteg a kivizsgálásra váró ügy. Érkezik is utánpótlás Lengyelországból, ahol az Európa-barát Tusk kormányzat elődjével ellentétben támogatja az Európai Főügyészséget. Svédország is jelentkezett, de Magyarország távol marad – írja a brüsszeli Politico. Amely felveti:

Európai FBI kellene?

“Az európai pénzek védelmére létrehozott rendszert egy kissé át kellene alakítani” – fogalmaz óvatosan a főügyész. Aki tudja, hogy nagyon érzékeny területről van szó. Neki is azért kellett távoznia Romániából, mert a korrupció miatt gyakran vizsgált elit végül is megbuktatta őt.

“Mi megváltoztatjuk az európai rendszert. Már eddig is több milliárd eurót szereztünk vissza. Közben együttműködésre törekszünk az OLAF-fal”

– mondja Laura Codruta Kövesi, aki pénzt kér Brüsszeltől az eddig eredményekre hivatkozva.

“Az Európai Főügyészség joggal várhatja azt, hogy megemeljék a költségvetését, mert az eredményei igazolják a teljesítést, de az OLAF esetében nem egészen ez a helyzet” – így értékeli  a két szervezet munkáját  egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós diplomata. Elmondta, hogy májusban megnyílik az Európai Főügyészség akadémiája, ahol továbbképzik a különböző tagállamokból érkező ügyészeket. Az olasz pénzügyőrség pénze és szakmai támogatása segített az akadémia létrehozásában. Olaszországban a pénzügyőrség élenjár a korrupciós és maffia ügyek leleplezésében. Ők jól képzett pénzügyi szakemberek vagyis képesek átlátni a bonyolult nemzetközi ügyleteket is. Erről az akadémiáról kerülnek ki azok az ügyészek, akik nem csak egy országban nyomozhatnak hanem szinte az Európai Unió egész területén.

Európai FBI-t akar a főügyészség vezetője?

“Nagyra tartom azt, amit az FBI csinál, de mi európaiak vagyunk, megvannak a saját eszközeink arra, hogy megvédjük a polgárainkat”

– válaszolja óvatosan Laura Codruta Kövesi. Akinek megvannak a saját tapasztalatai arról, hogy miképp működik a rendszer. Görögországban személyesen próbált meg kivizsgálni egy gyanús esetet: súlyos vasúti balesetben 57 ember meghalt. Uniós pénzeket vettek igénybe a kártérítés során, de felmerült a visszaélés gyanúja. Hiába mutattak erre rá az Európai Főügyészség emberei, hiába utazott oda Laura Codruta Kövesi, mert közölték velük: a görög törvények szerint balesetek során csakis hazai szervek nyomozhatnak! Az Európai főügyész abban maradt a görög kormánnyal, hogy hamarosan megváltoztatják a törvényt nehogy újra falakba ütközzenek az Európai Főügyészség emberei. A brüsszeli bizottság nemrég adott ki egy jelentést arról, hogy számos tagállamban akadályozzák az Európai Főügyészség munkáját a nemzeti jogszabályokra hivatkozva.

Szlovákiában visszalépés van ezen a téren, mert a Fico kormány jogi reformot hajt végre, és feloszlatta a korrupció ellen küzdő hatóságot.

“A szlovákiai változás nagyon nagy mértékben érint bennünket, írtam is egy levelet erről a brüsszeli bizottságnak. Korábban Szlovénia esetében tapasztaltuk, hogy olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak enyhe büntetést szabtak ki korrupció esetén, sőt olykor egyenesen amnesztiát adtak” – nyilatkozta a főügyész.

Mi van akkor, ha magát a brüsszeli bizottságot kell vizsgálni?

A Pfizergate a brüsszeli bizottság elnökasszonyát érinti. Ursula von der Leyen a Covid pandemia idején amerikai gyógyszergyáraktól szerzett vakcinát – Pfizer és Moderna. A vizsgálat tárgyát az Ursula von der Leyen és a Pfizer elnök vezérigazgatója közötti levelezés képezi.

Hol tart a vizsgálat? Nem áll-e nyomás alatt az Európai Főügyészség? Ezek most különösen érzékeny témák hiszen júniusban európai választásokat tartanak. Laura Codruta Kövesi válasza a Politico kérdéseire:

”Ha lesz nyomás felülről az Európai Főügyészségre, akkor azt mindenki megtudhatja majd, mert azonnal közzétesszük.”

Végül pedig Laura Codruta Kövesi mindenkinek üzent, aki európai pénzeket kíván lenyúlni:

“senki nem alhat tőlünk nyugodtan!”

Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Miért kekeckedik Ukrajna ügyében a NATO-val és az Európai Unióval a magyar miniszterelnök? A Direkt36 megszerezte egy tavaly tavaszi tanácskozás jegyzőkönyvét, mely szerint a magyar kormányfőt azért zavarja Ukrajna nyugati támogatása, mert az USA kiírta Magyarországot a forgatókönyvből.

Blinken külügyminiszter terve, mely felvázolja az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború utáni időkre. Eszerint régiónkban két országcsoportra számít Washington Oroszországgal szemben: az északira és a délire. Régiónk északi részén létrejönne egy balti-lengyel-ukrán szövetség, a déli részén pedig egy román-moldovai. Orbán Viktor szerint ezzel létrejönne egy

“olyan erőközpont az Európai Unióban, mely az Egyesült Államok irányítása alatt állna.”

Uniós atombomba

Macron elnök és Orbán Viktor ugyanakkor egyetért abban, hogy az Európai Uniónak mielőbb létre kellene hoznia egy közös hadsereget. Rajtuk kívül kevesen osztják ezt a véleményt, de Manfred Weber előállt azzal az ötlettel, hogy legyen az Európai Uniónak önálló atomütőereje, mert Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a fenyegetéssel járna, hogy az USA a jövőben nem vállalja fel Európa védelmét Oroszországgal szemben. Macron elnök taktikusan a német Weberre bízta a közös uniós atombomba ötletét hiszen elsősorban Németországnak kellene azt finanszíroznia. Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, melynek van saját atombombája. Az uránért nagy harc alakult ki Afrikába, ahol a franciák elveszítették Nigert, de ezért most Csádban próbálják megvetni a lábukat magyar katonai segítséggel. A 200 fős magyar alakulat összekötő tisztje nem más mint Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök egyetlen fia.

Úton az Európai Egyesült Államok felé

Ukrajna tartós megsegítését és pláne önálló atomütőerő kifejlesztését csak csillagászati összegből lehetne finanszírozni, melyre az Európai Uniónak nincsen pénze. Macron elnök ezért javasolta eurókötvények kibocsátását Davosban. Vagyis a pandémia utáni 750 milliárd eurós hitelfelvétel után az Európai Unió újabb közös hitelt venne föl. Elvben ezt Orbán Viktor ellenzi, de Ukrajna támogatását sem akarja felvállalni. Így viszont hozzá kellene járulnia az újabb közös hitel felvételhez. Ez pedig elvezethet a Hamilton jelenséghez: az USA első pénzügyminisztere egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait  és egységes pénzügyi területté tette az országot, amely innen indulva vált a világ vezető hatalmává a huszadik században.

10 milliárd eurós uniós támogatást nyúltak le Orbán rokonai, barátai és üzletfelei

Az elmúlt költségvetési ciklusban mintegy 30 milliárd euró érkezett Brüsszelből Magyarországra, és ennek egyharmada jutott a hatalomhoz közelálló emberek zsebébe.

Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb emberévé vált, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István milliárdos vállalkozóvá már igen fiatalon. Minderről a Transparency International magyarországi igazgatója beszélt a Szabad Európának. Martin József Péter hangsúlyozta: ez a fő oka annak, hogy Brüsszel vonakodik kiutalni a Magyarországnak járó euró milliárdokat. Ezek a pénzek ugyanis Orbán Viktor hatalmát erősítik, és nem Magyarország javát szolgálják.

Orbán Viktor azért zsarolja most kétségbeesetten az Európai Uniót az állandó vétózással, mert a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon nem működik az uniós eurómilliárdok nélkül. Orbán pedig egy őszinte pillanatában bevallotta tavaly, hogy hét szűk esztendőre kell felkészülni. Ezt persze csak az ország lakosságára értette, ő maga, rokonai, barátai és üzletfelei a jövőben sem kívánnak szűkölködni. Csakhogy csökkenő életszínvonal mellett mindinkább szemet szúr, hogy Mészáros Lőrinc az ő Andreája oldalán luxusjachton hajókázik a Földközi tengeren miközben az átlag nyugdíjas csak jövőre éri el a 200 ezer forintot havonta.

Magyarország egyszerre két listán is az utolsók között kullog az Európai Unióban: az egyik a jólét, a másik a korrupció. Szegényház és szégyenpad – ez a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves eredménye.

Nem minden oligarcha függ Orbántól

Csányi Sándor már évtizedek óta az OTP vezére és az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozója. A hetvenéves nagy túlélő Orbán Viktort is túl kívánja élni, és olyan szövetségesei vannak mint Hernádi Zsolt, a MOL elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Polt Péter főügyész. Ez a csapat viszonylagos autonómiát élvez a nemzeti együttműködés rendszerén belül. Ezért is vette el Orbán Viktor Pintér Sándortól az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét. És ezért hozott létre Mészáros Lőrinc álnév alatt alternatív nagy bankot az OTP-vel szemben. Orbán számára a lojalitás minden. Márpedig ez a csapat éppúgy mint Orbán csakis a saját érdekeit nézi. Csakis addíg tartanak ki mellette amíg nyeregben van. Orbán oligarchái egymást is ölik az uniós euró milliárdokért. Ráadásul nem hajlandók tudomásul venni, hogy az aranykor véget ért: Orbánnak egészen egyszerűen nincsen elég pénze ahhoz, hogy hűséges oligarcháit is pénzelje, és egyben emelje a lakosság életszínvonalát. Márpedig ettől függ a választók támogatása.

Minthogy a földgáz ára csökken a tőzsdéken, ezért a kormány rezsit csökkenthet a jövő júniusi választások előtt, ha meg akarja nyerni az önkormányzati és európai választásokat. Akárhogy dönt Orbán Viktor ez hosszú távon kevés: a rendszer elveszítette a perspektíváit.

Jól mutatja ezt, hogy a nemzeti konzultáció marginális témákra koncentrál: migránsok, LMBTQ stb. Mindez a figyelem elterelésére szolgál: nehogy a választópolgárok észrevegyék: miközben ők megélhetési gondokkal küszködnek addig Orbán Viktor rokonai, barátai és ügyfelei jól elvannak.

Szijjártó és Dzsudzsák együtt a templomban

Együtt ment az éjféli szentmisére Szijjártó Péter külügyminiszter és Dzsudzsák Balázs labdarúgó veterán – írta meg a 444. Szijjártó Péter az első sorban ült a Jézus szíve templomban Dunakesziben, mellette felesége és a gyerekeik. Mögöttük pedig Dzsudzsák Balázs, aki immár bokros érdemei elismeréseképpen diplomata útlevéllel utazgathat a világban. Ferenc pápa a napokban megengedően beszélt az azonos nemű párokról, de a magyar kormány kérlelhetetlen az LMBTQ közösséggel szemben. Törvényt hozott ellene, és könyveket ítél el LMBTQ propaganda miatt. Az alkotmányban az a Szájer József fogalmazta meg az azonos neműek kapcsolatát elítélő mondatokat, aki azután Brüsszelben lebukott egy homoszexuális partin. “Ez nem fér bele a mi érték közösségünkbe” – mondta akkor Orbán Viktor, aki épp azért küldte ki jóbarátját Brüsszelbe, mert tudta róla, hogy meleg, de ez az Európai Unió központjában nem érdekel senkit. Magyarországon viszont Orbán Viktor politikai kérdést csinál belőle, hogy elterelje a figyelmet az életszínvonal csökkenéséről.

Szijjártó Péter, aki az Európai Unió legrégebben funkcióban levő külügyminisztere, szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Lehetetlen, hogy Orbán ne tudna hűséges janicsárja és Dzsudzsák Balázs viszonyáról. A miniszterelnök nyilvánvalóan engedélyezte azt. Az általános képmutatás világában ez valójában fel sem tűnik, de a sikerhez szinte teljes média kontroll kell. Ki tudott arról, hogy Szájer József meleg mielőtt lebukott volna Brüsszelben a Covid pandémia idején? Szájer a bádog ereszen újdonságnak tűnt szinte mindenki számára pedig a fideszes politikus lebukott már Bécsben is a kilencvenes évek elején.

Ám a sajtó halálmegvető bátorsággal hallgatott. Ahogy a korrupciós ügyekben is csak kerülgeti a forró kását. Az omerta – a hallgatás törvénye – nemcsak az olasz maffiában kötelező…

Gulyás Gergely: január elsejétől emelkedhet a tanárok bére

Csaknem 700 ezer forintra emelkedne a tanárok átlagos bére amennyiben megérkezik a 10 milliárd euró az Európai Uniótól – nyilatkozta Gulyás Gergely kancellária miniszter a Blikknek.

Még nem is oly rég Navracsics Tibor, az uniós pénzek megszerzésével megbízott miniszter, azt mondta, hogy a magyar költségvetés nem tudja megelőlegezni a tanárok fizetésemelését. Orbán Viktor a parlamentben azt jelentette ki, hogy “már nincs tennivalónk az uniós pénzekkel kapcsolatban.” Ez finom célzás arra, hogy lepaktált Macron francia elnökkel: ha a magyar kormány megkapja a mintegy 10 milliárd eurós uniós pénzt, akkor Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának ígért 51 milliárd euró megszavazását az Európai Unió csúcstalálkozóján.

Orbán: nem a kilépés hanem Brüsszel elfoglalása a cél

Erről a magyar miniszterelnök a Mandinernek nyilatkozott. Mi van emögött a koncepció mögött? Az Európai Unió és mindenekelőtt Németország a keleti nyitásra alapozta gazdaságpolitikáját évtizedek óta. Ez az együttműködés – az USA tevékeny részvételével – radikálisan meggyengült, sőt Oroszország esetében szinte meg is szűnt. Az eredmény: az

Európai Unió elveszítette a versenyképességét, és újra az Egyesült Államok függvénye lett mint a hidegháborúban.

Macron elnök ezzel szemben fogalmazza meg az európai szuverenitás koncepciót, melyhez Scholz kancellár és Orbán Viktor is csatlakozik: Európa ne legyen az Egyesült Államok vazallusa! – jelentette ki a francia államfő Pekingből hazatérőben. Míg Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője az Egyesült Államokkal való együttműködést és az eltávolodást Kínától szorgalmazza, addig Macron, Scholz és Orbán számára a kínai kapcsolat épp az európai szuverenitás záloga. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Peking számára is fontos az együttműködés: kiderült ez azon a csúcstalálkozón, melyet nemrég tartottak meg Pekingben az Európai Unió és Kína vezetői. Ursula von der Leyen azt szorgalmazta, hogy Kína ne támogassa Oroszországot a szankciók kijátszásában míg Hszi Csin-ping elnök fűt-fát ígért, ha az Európai Unió kitart a Kínával való együttműködés mellett, és nem csatlakozik az USA Kína elleni kereskedelmi háborújához.

Támogatja-e a magyar kormány Ursula von der Leyen asszony újra jelölését  a brüsszeli bizottság élére?

“Nem ettem meszet”

– válaszolta a kérdésre Orbán Viktor a Mandinernek.

EU perspektíva nélkül

A világgazdaság gyengén teljesít: sokan recesszióra számítanak az Egyesült Államokban, Kína a deflációval küszködik, és a növekedés üteme nem biztos, hogy eléri az évi 5%-ot, de az Európai Unióhoz képest mindkét vetélytárs pompás formát mutat, mert van perspektívája. Az Európai Unió recesszióban, a zászlós hajó, Németország keresi az irányt, mert ötven éves gazdaságfejlesztési programja landolt a kukában Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. Mind Scholz kancellár mind pedig Macron elnök hatalmas belpolitikai problémákkal küszködik. Mindehhez járul az a fenyegetés, hogy Donald Trump jövőre választást nyerhet és visszatérhet a Fehér Házba.

Ha ez bekövetkezne, akkor az Európai Uniónak mindenképp saját fejlődési perspektívával és szuverenitással kellene rendelkeznie hiszen Washingtonból Európa semmi jóra sem számíthatna.

Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére

Jelenleg Spanyolország az Európai Unió soros elnöke erről Pedro Sanchez miniszterelnök arról beszélt, hogy Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére. 

“Azt hiszem, hogy eljött a pillanat a nemzetközi közösség számára, különösen az Európai Uniónak és a tagállamainak, hogy elismerjék a Palesztin Államot.”

Pedro Sanchez, aki nemrég Izraelben és a palesztin területeken járt, a rafahi átkelő egyiptomi oldalán tartott sajtóértekezletet.

“Abban reménykedem, hogy több uniós tagállam elismeri majd a háború után a Palesztin Államot,

de hogyha nem így történik, akkor Spanyolország kész arra is, hogy egyedül cselekedjen.”

Alexander de Croo belga miniszterelnök elkísérte közel-keleti útjára a spanyol miniszterelnököt. Ő kijelentette a közös sajtóértekezleten, hogy “először ki kell szabadítani a túszokat a Hamász fogságából. Utána pedig le kell ülniük az uniós tagállamok vezetőinek, hogy megvitassák a Palesztin Állam elismerésének kérdését.”

A középkor végén a szent inkvizíció megkezdte a zsidók üldözését, a menekültek jelentős részben Németalföldre, a mai Belgiumba és Hollandiába távoztak. Spanyolországban a szent inkvizíciót csak Napóleon szüntette meg a tizenkilencedik század elején. A sok évszázados üldözés miatt Spanyolországban nem maradtak zsidók viszont a muzulmánok száma gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a közhangulat palesztinbarát Spanyolországban.

Mit szól ehhez Netanjahu?

Biden amerikai elnök nem ment el addig mint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, de ő is azt hangsúlyozta, hogy a palesztin hatóságnak fontos szerepet kell játszania a háború utáni rendezésben. Oslóban Izrael és a palesztin hatóság már aláírt erről egy megállapodást, de Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali diák emiatt meggyilkolta, és a jobboldal azóta sem fogadta el a palesztinok jogát egy önálló államra.

Benjamin Netanjahu épp arra alapozta egész politikáját, hogy megakadályozza a Palesztin Állam létrejöttét és nemzetközi elismerését.

Ezért kötött szövetséget a szélsőjobboldallal, amely nagy Izraelt akar vagyis a palesztin területek beolvasztását. Szépséghibája ennek az elképzelésnek, hogy máris több az arab nagy Izraelben mint a zsidó, és a demográfia a palesztinok oldalán áll hiszen ők jóval fiatalabbak, sokkal több közöttük a szülőképes nő.

Benjamin Netanjahu azért nézhette el a Hamász terrorakcióját október hetedikén, mert azt akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy a palesztinok terroristák, akikkel nem lehet tárgyalni. Erről a világot nem sikerült meggyőznie, de az izraeli közvélemény jórészét igen. Épp ezért patthelyzet alakult ki Izrael és legfőbb szövetségeseinek, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a kapcsolatában. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentése azt mutatja, hogy

egyes uniós tagállamok Izraellel szemben is készek elfogadni a Palesztin Államot.

Kérdés ezekután, hogy miképp dönt Orbán Viktor, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de a mérsékelt arab államokkal is. A katari emír Orbán Viktor egyik díszvendége volt augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén. Katarban éldegél a Hamász vezérkara, és a háborúig ez az emírség volt a terrorszervezet legfőbb szponzora. A túszdráma megoldásában fontos szerep jut Katarnak mint közvetítőnek. A kaotikus közel-keleti helyzetben minden állam diplomáciájának fel van adva ezek után a lecke: elismerik-e a Palesztin Államot?

Nemzeti konzultáció IV.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba

Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Erősödnek. A hangok. Melyeket kormányzatunk hall. Tisztára Jeanne d’Arc sztori, csak a hangok mások. A büfésnő is mondta… vagy a mellékhelységben valaki? Esetleg a portás? Fene tudja már, lényeg, hogy a hangok erősödnek. Viszont ezek Orbánék szerint nem jó hangok, mert alapjaiban forgatnák fel. A rendszereket természetesen.

Az utolsó két mondat egyértelműen mutatja, hogy mitől fél Orbán: Ukrajna elviszi előlünk a pénzt. A dolog érdekessége, hogy az EU által nekünk szánt pénz már most sem jön, mikor Ukrajna még nem tag, és nem visz el előlünk semmit, de amit tőlünk kér a nekünk szánt pénzért az EU (az általa konkrétan leírt 28 feltétel teljesítését), azt mi nem, azt semmiképp sem, azt az Atyaúristennek sem! Hiszen akkor Orbán vesztene! Tejóisten! Attól ments meg Uram minket!

A fentiek alapján megkérdezhető, hogy mi a francnak félünk Ukrajna leghamarabb 3–4 év múlva történő felvételétől, és mi a francnak teszünk bele ilyen témát a Szent Nemzeti Konzultációba, mikor a miniszterelnök úr miatt már most sincs pénz? Nem arról kéne inkább társalognunk, tessék mondani?

Konkrétan a szöveget illetően a FIDESZ természetesen az emberek irigységére bazírozik, ami úri körökben nem egy elfogadott bazírozási forma. Na és, von vállat egy emberként a FIDESZ Orbán intésére. Úri körök! Ugyan! Kit érdekel?

Sajnos van még egy további, kellemetlen hiba, mert a kérdésre adható két válasz:

A – Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához
B – Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát

nem egymás ellentéte, így nem is zárják ki a másikat, azaz az emberek logikai bukfenc nélkül ikszelhetnék be akár mind a kettőt. Jó, jó, tudjuk, az ilyen kérdőíveket nem akadémikusok állítják össze, de a kormány megtisztelhetné az állampolgárokat azzal, hogy hülyeséget nem ad ki a kezéből.

Remélem, azzal mindenki tisztában van, hogy Ukrajna felvétele (ha majd alkalmas lesz rá, ez ugyanis egy hosszas folyamat) Oroszországot és a FIDESZ-t kivéve mindenkinek jó lenne, azaz támogatásra érdemes. Na de hol van az még, tisztelt publikum…

Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.

A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát.

A tények:

A háború kitörése után az EU teljes vámmentességet biztosított Ukrajnának az exportterményei tekintetében, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja miatt az unió területéről az EU területén át tudja azokat tovább szállítani az eredeti célországokba. Ezzel egy időben az Ukrajnával szomszédos négy uniós ország és Bulgária szolidaritási folyosókat nyitott a saját területén, hogy segítsék az ukrán terményeket az EU-s kikötőkbe juttatni. A kereskedők viszont lecsaptak olcsó gabonára, amelyet aztán szétterítettek a tagállamok területén. Ez állítólag nagy kárt okozott az említett EU-s országokban, amelyek gazdálkodói a nyomott áron tartott ukrán termények miatt nem tudták értékesíteni a saját gabonájukat.

Közbevetés:

Annak megválaszolására, hogy a fentiek szerint 2022. eleje óta „hozzánk áramló olcsó ukrán gabona” hogyan egyeztethető össze a főleg gabonából készült termékek ugyanazon időszakbeli őrületes áremelkedésével, az Akadémia megfelelő szakágainak legjobb tudósait kérnénk fel nagy tisztelettel. Nem irigylem őket, azt aztán mondhatom.

A sztori folytatása:

Miután az ügyben leginkább érintett tagállamok úgy ítélték meg, hogy az EU-s belső piac védelme fontos, drasztikus lépésre határozták el magukat: idén áprilisban Brüsszel jóváhagyásával(!) betiltották az ukrán gabona importját, amely tilalom a határideje június 5-én járt le. A moratóriumi időszak kevés volt a kérdés megfelelő rendezéséhez, ezért Brüsszel engedélyezte(!) a tilalom meghosszabbítását szeptember 15-ig. Szeptemberben aztán az EU azzal az indokkal, hogy az Ukrajnával határos tagországokban megszűntek a piaci torzulások, úgy döntött, hogy már nincs szükség az intézkedésekre, így azok szeptember 16-val hatályukat vesztik. Az érintett államok azonban nem így látják. Magyarország Szlovákia és Lengyelország máris bejelentette, hogy egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonabehozatali tilalmat. Rendkívüli módon csodálkozom, hogy az érintett államok a moratórium ideje alatt nem jöttek össze egy megbeszélésre, ahol a problémát óvatos kompromisszum kereséssel meg tudnák oldani. Magyarország ugyan alkalmatlan az ilyesmire (a magyar érdek nem tűr kompromisszumot!), de Ukrajna, Lengyelország meg a többiek igen. Ezt kellene kihasználniuk.

Néhány megjegyzés a témához:

Az EU nyilván azt szeretné, ha minél kevesebb pénzzel kellene támogatnia Ukrajnát (ez minden tagállamnak jó), és ezt a támogatási igényt csökkentheti, ha Ukrajna a tengeri blokád ellenére el tudja adni a gabonáját.

Az érkező gabonát a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják, de egy eset kivételével nem találtak határérték túllépést, se a vegyszereket se a génmódosításokat illetően. Június óta új szállítmány gyakorlatilag nem jött egy féllapátnyi sem, mert nálunk a legalacsonyabb az ár, hülyeség lenne itt eladni, azaz a piac nálunk megoldotta az ukrán gabona kérdését.

Jelenleg még minden bizonytalan, a kormányzatnak és a hatóságoknak sincs kidolgozott koncepciója (újságírói kérdésekre senki nem válaszol), az EU-nak is csak javaslatai.

A génmódosítást illetően:

Az EU szerint a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával. Mint tudjuk, az evolúció egy folyamatos génmódosulás minden élőlénycsoport esetében. A módosulások egymásutánja az élőlénycsoport megjelenésének kezdetétől máig tart (és még sokáig fog tartani), mely hossza és bonyolult folyamatnak csúcsterméke a homo sapiens. Ennek fényében eléggé fura felfogásnak tűnik a GM technológia azonnali, zsigerből való elutasítása, ami a magyar kormányra jellemző. A laikusoknak mondanám, a génmódosítás nem úgy történik, hogy egy növény DNS-éből Zelenszkij ollóval kivág valamit, aztán már hozzák is ide, hanem csak nagyon sok és hosszadalmas ellenőrző vizsgálat alapján kapja meg a termelő az engedélyt, melynek alapján a termékét a továbbiakban is folyamatosan ellenőrzik.

Az EU-ban tilos engedély nélküli áru forgalmazása, így Ukrajnából kizárólag olyan termék érkezhet magyarországi forgalmazásra, amely az EU és a magyar követelményeknek eleget tesz, mert ha nem, visszaküldik vagy megsemmisítik.

A fentiek alapján mondható, hogy egy olyan témában, amelynek egyelőre minden vonatkozása bizonytalan, és amelyet illetően sem a szakemberek, sem a hatóságok nem tudnak még véglegesített adatokat közölni, ritka nagy ostobaság a gyakorlatilag 100%-ban dilettánsokból álló nép megkérdezése, hogy aztán az előre megadott, szélsőséges válaszhoz körömszakadtáig ragaszkodva, hetykén azt lehessen mondani: ezt akarják a magyarok!

A génmódosítás idekeverése azt mutatja, a regnálók fő célja a jónép ijesztgetése, kihasználva az atavisztikus félelmet az ismeretlentől (lásd még: atom, migráns, LMBTQ, COVID injekcióba integrált mikrocsip), továbbá a nép beetetése, hogy a kormány, íme, milyen kiváló munkát végez, hiszen az ő és a gyermekei egészségét védi, mert ha nem tenné, pár éven belül kies hazánkban mindenkinek harmadik füle nőne az Ukrajnából ide hordott, GMO élelmiszerektől.

Szomorú, hogy az efféle propagandisztikus hülyeségeket a magyar értelmiség jobb sorsra érdemes fele kemény írásokkal nem tiporja azonnal a sárba.

Csak ismerteti. Hátha valaki még nem tudja, milyen jó az Orbán, és milyen gonosz a Brüsszel.

(folyt. köv.)

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

Dániában takarít a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója

“A helyzet nem fog javulni, ezért, aki tudja, az szedje a sátorfáját“ – mondta a Magyar Hangnak Pukli István, aki 2016-ban a tiltakozó tanári mozgalom egyik vezéralakja volt. Azután felhagyott a politizálással, végül pedig Dániába költözött, és feleségével, három gyermekével ott kezdett új életet. Miért?

“44 éves voltam amikor a feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, mert azt akartuk, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak. Ezért hajlandók vagyunk bármilyen árat megfizetni. Tökéletesen mindegy, hogy mi a munkám, a lényeg az, hogy a gyerekeknek legyen esélyük egy normális felnőttkorra” – mondta a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója, és ennél lesújtóbb kritikát kevesebben fogalmaztak meg a nemzeti együttműködés tizenhárom éve tartó rendszere ellen.

Orbán Viktor elveszítette a perspektíváját: a siralmasan alacsony tanári fizetések ügyében Brüsszelre mutogat, amellyel ő veszett össze.

Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?

Orbán Viktor tisztában lehet azzal, hogy nem érkeznek meg ezek a nagyon is szükséges uniós eurómilliárdok, mert Brüsszel példát akar statuálni. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú kormányzati vezető megkérdezte a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosát: miért nem kapja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? Paolo Gentiloni olasz pénzügyi biztos válasza:

“két szóval válaszolok, ez pedig Viktor Orbán!”

Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa nemrég megerősítette: megtalálják a módját annak, hogy Orbán Viktor zsarolási potenciálját csökkentsék! A magyar miniszterelnök az Európai Unió egész több mint 100 milliárd eurós plusz programját megvétózná, mert ebben benne van az Ukrajnának ígért hatalmas összegű segély. Csakhogy az is benne van, amit a migránsválság enyhítésére szán az Európai Unió a frontországoknak. Épp ezért Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyon érdekelt abban, hogy megszavazzák ezt a csomagot, mert Olaszország szép pénzt kapna. Giorgia Meloni ideológia kérdésekben Orbán szövetségese lenne, de érdekei Brüsszel oldalára állítják.

Lengyelországban a magyar miniszterelnök elvbarátai nemigen tudnak kormányt alakítani. Aki viszont tudhat, Donald Tusk, az Brüsszel kedvencei közé tartozik. Tusk azzal kampányolt, hogy amennyiben őt választják meg, akkor gyorsan és biztosan megérkeznek az uniós eurómilliárdok, melyre Lengyelországnak is nagy szüksége van. Orbán magára maradhat, és Tusk kormánya semmiképp sem védelmezné őt az uniós szankciókkal szemben.

Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?

Semmit! A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az Európai Unió zászlós hajójához, Németországhoz, amely viszont Európa beteg emberévé vált. Olaf Scholz kancellár 100 milliárd eurós mentőcsomaggal akarja kihúzni a bajból hazáját, amely az olcsó orosz energiára alapozta gazdaságának működését. Németország legfeljebb közös hitelfelvétellel lesz képes finanszírozni az Európai Unió terveit. Ez lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, amelytől Orbán éppúgy tart mint az Amerikai Egyesült Államoktól. Pressman amerikai nagykövet keresi Orbán utódát, de egyelőre nem találja. Orbán utolsó ütőkártyája az, hogy mind Brüsszelnek mind Washingtonnak azt üzenheti: én vagy a káosz?! Minthogy káoszt senki sem akar, ezért egyelőre marad a nemzeti együttműködési rendszere, amely azonban képtelen Magyarország problémáinak megoldására. Orbán profi politikus és még csak hatvan éves, látnia kell, hogy zsákutcába jutott. Kérdés, hogy merre van előre?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK