Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis “felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan “kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

Orbán: a magyarok világosan kimondták, változást akarnak Brüsszelben

0

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson a magyarok világosan kimondták: Brüsszelben változást szeretnének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben.

A magyarok kimondták, olyan európai vezetőket akarnak látni, akik nem szervezni, hanem megállítani akarják a bevándorlást, olyan vezetőket szeretnének az európai intézmények élén, akik tisztelik az európai nemzeteket, és meg akarják védeni a keresztény kultúrát. A magyarok olyan vezetőket akarnak, akiknek mindig az európai emberek érdekei az elsők – mondta az EP-választást értékelve a kormányfő.

Közölte, hogy Magyarország nevében tárgyalva csak ilyen vezetőket fog támogatni.

A Fidesz-KDNP választási eredményét kommentálva Orbán Viktor megismételte: a kormánypártok az EP-választáson rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattak.

2004 óta ez volt a legmagasabb részvételű EP-választás – jelezte, úgy fogalmazva: a magyarok bebizonyították, hogy Magyarország európai nemzet, európai ország, “Európa a mi hazánk is”.

Azt is mondta, úgy tekint a vasárnapi választásra, hogy a kormány az emberektől ismét erős felhatalmazást kapott.

“Megbíztak minket a magyar emberek azzal, hogy Brüsszelben a változást képviseljük. Munkát és feladatot kaptunk” – jelentette ki, azt ígérve, mindent megtesz, hogy az európai politikában eredményesen képviselje a magyar választók akaratát.

Úgy értékelt, hogy a magyarok ismét bizalmat szavaztak a Fidesz-KDNP-nek és a kormánynak az EP-választáson, nagyobb támogatást kaptak, mint egy éve. A magyar választók azt kérik, hogy az EP-képviselők a magyarok érdekeit képviseljék Brüsszelben, ne pedig Brüsszel érdekeit Magyarországon – hangsúlyozta.

A kormányfő közölte: a választás azt is világossá tette, a magyarok szerint érdemes folytatni az elkezdett munkát. Az országgyűlési választás óta eltelt egy évben a magyar gazdaság eredményei tovább javultak, a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, az első negyedévben a nemzeti össztermék 5,2 százalékkal bővült – ismertette, jelezve, hogy az első negyedéves eredmények másfél évtizede nem látott bővülési ütemet mutatnak.

Orbán Viktor kiemelte, az első negyedéves adatok alapján a magyar gazdaság növekedett legerőteljesebben az Európai Unióban, “hazánk jelenleg a három legdinamikusabban fejlődő gazdaság Európában”.

Eközben azonban az EU teljesítménye “már kevésbé rózsás”, a régi tagállamok növekedése lassul – mutatott rá a miniszterelnök. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság eredményeit meg kell védeni, és minden évben meg is kell haladni az európai növekedést. Reális célnak nevezte az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó bővülés elérését.

Ennek megvalósítása érdekében rövidesen gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a Ház elé – közölte.

A miniszterelnök végül arról beszélt, hogy az EP-választás eredménye azt is megmutatta: a magyarok támogatják a kormány családpolitikai kezdeményezését. “A magyar emberek számára a gyermek az első” – hangoztatta -, ezért hirdette meg a kormány a családvédelmi akciótervet. Három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet teremtenek, amelyből az idei év végéig 10 ezer meg is valósul. Július 1-jétől elérhető a gyermeket vállaló fiatal házasok 10 millió forintos életkezdési támogatása, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, továbbá a csok, valamint a jelzáloghitel-elengedés bővítése. 2020. január 1-jétől pedig bevezetik a nagyszülői gyedet és a legalább négygyermekes édesanyák szja-mentességét – ismertette az akcióterv elemeit.

MTI

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 22. – Tudósítás a másik valóságból

Járóka Lívia leleplezte, hogy a luxus civil szervezetek lenyúlják a pénzeket, Soros is ezért hozza létre azokat. A Századvég kiderítette, hogy a magyarok 81 százaléka szerint változásokra lenne szükség az Európai Unió működésében. A Magyar Hírlap pedig elmagyarázza nekünk, hogy nincs nyoma az ellenzék által állított orbáni diktatúrának.

A luxus civil szervezetek lenyúlják a pénzeket

A baloldali és liberális elit csak szavakban támogatja a romák felzárkóztatását és a bevándorlók integrációját, valójában egyikért sem tesz érdemben semmit — összegezte eddigi tapasztalatait a Fidesz roma származású európai parlamenti képviselőjét, az Európai Parlament alelnöke. Járóka Lívia beszélt Soros György és más gazdasági szereplők befolyásáról is, amelyek komoly üzletet látnak a migránsok integrációs programjaiban, ezért luxus-NGO-k hálózatát hozták létre Euró­pában.

Arról is beszélt, hogy a tömeges bevándorlás lehetetlenné teszi a roma felzárkózás uniós támogatását. – Láttam, ahogy pénzeket csoportosítanak át a romastratégiától a menekültek integráció­jára, majd azt rosszul használják fel. Több tagországból kerestek meg migránsok, ilyen jellegű panasszal – fogalmazott. (Magyar Nemzet: Járóka Lívia: Luxus-NGO-k fölözik le az uniós pénzeket)

A magyarok 81 százaléka szerint változásokra lenne szükség az Európai Unió működésében

A magyarok döntő része elégedetlen az Unió migrációs válságkezelésével és változást akar az Európai Unióban. A pártpreferencia adatok alapján magabiztos Fidesz-KDNP győzelem várható a vasárnapi európai parlamenti választásokon – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.

A válaszadók 81 százaléka szerint változásokra lenne szükség az Európai Unió működésében, tehát a jelenlegi brüsszeli elit tevékenységéről igen lesújtó a magyarok véleménye. Ezzel szorosan összefüggő kérdés, hogy a magyar választók rendkívül elégedetlenek azzal, ahogy Brüsszel az elmúlt években a legmeghatározóbb európai kérdésben, a migrációs krízis kezelésében eljárt: 70 százalékuk szerint a jelenlegi uniós vezetés rosszul kezeli a tömeges illegális bevándorlás problémáját, és pusztán 26 százalékuk elégedett az Unióval e téren. (Magyar Nemzet: Századvég: A magyarok elsöprő többsége változást szeretne az Európai Unióban)

Hiába kiáltanak a baloldalon szörnyű orbáni diktatúrát, annak nincs nyoma

Az egyszeri ellenzéki szavazó, amikor kilép a való életbe, azzal szembesül, hiába kiáltanak a baloldalon szörnyű orbáni diktatúrát, annak nincs nyoma, hiába hangzanak el balkáni képet festő nagymonológok éhkoppon tartott orvosokról, az országból elüldözött rezidensekről, tanárokról, kisemmizett óvónőkről. A hétköznapokban ők köszönik szépen, jól vannak, több fizetésből, jobb munkakörülmények között.

Ebbe a sorba tartozik a szocialista Ujhelyi István vagy a DK-s Gyurcsányné Dobrev Klára EP-kampányszövege is, akik szerint (többek között) Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, így aki bent szeretné tartani hazánkat, szavazzon rájuk! S ahogy Kunhalmi Ágnest meglepetésként érte, hogy május elsején nem az Európai Unió megalakulásának, hanem Magyarország csatlakozásának ünnepeltük a tizenötödik évfordulóját, az ellenzéki szavazók is hátrahőkölhettek, feltéve a kérdést: Ki és mikor tett akár csak utalást arra a kormány részéről, hogy kilátásban van a Huxit?

Az ellenzéknek hasonlóan nagy aljassága azzal fenyegetőzni, hogy mostanra már tényleg csak az utolsó, hatvan év feletti orvosok dolgoznak a kórházakban, és annyi ápolónő távozik a nyugati országokba, hogy lassan már általános iskolában fogják oktatni az infúzióbekötést, hogy mindenki meg tudja oldani akár magának is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatsora szerint 1960 óta nem volt olyan magas az itthon dolgozó orvosok száma, mint 2017-ben. (Magyar Hírlap: Szemtelen hazugságok)

Kampány hajrá a Dunán

A mai napon a Momentum beindította a kampány hajráját az Európa Hajón. Az esemény első felében felszólalt:

  • Fekete-Győr András, a Momentum elnöke,
  • Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a V21 képviseletében,
  • Donáth Anna Júlia, a Momentum alelnöke és EP-képviselőjelöltje,
  • valamint Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője.
Momentum

Fekete-Győr András beszédében elmondta, be kell bizonyítanunk, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral – és ha ez sikerül, meg fogjuk tudni menteni az EU-s pénzeket a magyar embereknek. Fekete-Győr ismertette azt a három javaslatot, melyet elsőként be fognak terjeszteni:

  1. Csak abban az esetben kaphasson egy ország uniós támogatásokat, ha az csatlakozik az Európai Ügyészséghez!
  2. Az uniós támogatások közvetlenül az érintettekhez jussanak el: a kórházakhoz, iskolákhoz, munkaadókhoz!
  3. A mindenkori magyar kormány tagjai és közvetlen családtagjai ne kaphassanak uniós támogatást!

“Ha ezeken túl vagyunk, akkor pedig kezdeményezzük azt is, hogy a támogatásokat a valóban fontos dolgokra költsük: egészségügyre, oktatásra és munkahelyekre.” – tette hozzá. Emellett Fekete-Győr kiemelte, hogy a Momentum programjával – miszerint az EU-s forrásokat csak egészségügyre, oktatásra és munkahelyteremtésre lehessen költeni – a magyar lakosság több, mint ⅔-a egyetért, amely a Fideszes szavazók felét is magába foglalja.

Bod Péter Ákos: “vizsgaidőszak van, vizsgázik az ország”.

A volt jegybankelnök szerint a magyar társadalom hallgat, talán azért, mert azt érzik az emberek, hogy ez most megint egy olyan időszak, amikor hallgatni érdemes. De ez szerinte nem így van, és meg kell törni a csendet! Akár halkabban, akár harsányabban, de beszélni kell a problémákról, méghozzá felkészülten. Bod elmondta, mivel a mostani kormány kifelé kalmárkodik a diplomácia helyett, nagyon fontos, hogy ezt megfordítsuk, és szövetségeseket találjunk Európában, ezzel megmentve Magyarországot a saját rossz hírétől.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke szerint a legfontosabb feladat az, hogy a fiatalokat is bevonjuk a politikába. “Kell, hogy legyen hangja a fiatalságnak, mert csak így tudjuk elérni, hogy a múlt és a jelen csatái helyett a jövőnkkel foglalkozzunk. Nem szabad, hogy elhiggyük, amit mondanak: várjuk ki a sorunkat! Nem várjuk!” Donáth szerint azért kell a fiatalokat is meghallgatni és aktivizálni, mert ők azok, akik értik és tudják, hogy mit szeretnének a jövőjükkel kezdeni.

Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője szerint az Európai Uniós tagság a legjobb dolog ami valaha Magyarországgal történt.

Beszédében rámutatott: “Nem áll meg a munka május 26-án. Tégláról téglára kell lebontani a NER-t. Az EP-választáson rést ütünk a falba, az önkormányzati választásokon pedig kiütjük majd az első téglákat. Reményt kell adni azoknak, akik azt gondolják, hogy már sosem leszünk igazi európai ország, azoknak, akik elkeseredtek, akik politikai apátiába zuhantak.”

Az esemény második felében a Momentum tagjai osztottak meg egymással kampánnyal kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat, valamint a vezetőség megajándékozta a legsikeresebb aktivistákat is.

Másfél évtized az EU-ban egyetlen grafikában

Nem sok kommentárt igényel az az infografika, amelyet a KSH közölt. Ez mindazokat – talán – meggyőzi arról, hogy nincs visszaút, sőt, a „nemzeti internacionalizmus” egyre gyarapodó táborát is elgondolkodtathatja.

Sokféle megközelítésben írtak mostanában abból az alkalomból, hogy 15 éve lettünk az EU tagjai. Mi is vontunk egyfajta mérleget, elsősorban arra összpontosítva, ahol elmaradtunk a kínálkozó lehetőség(ek)től. Arra, hogy a pénzeső ellenére az egy főre jutó gazdasági teljesítményben a térség végére zuhantunk, a termelékenység lényegében nem javult, s a szavakkal szemben változatlanul az olcsó bérű ország a hivatalos stratégia, amelynek egyre inkább hátrányai ütköznek ki.

De azért számos alapvető változást hozott 2004. május elseje. Ezt szemlélteti a Központi Statisztikai Hivatal infografikája, amely önmagáért beszél.

Mai kérdés – A mai Magyarországot felvennék az Európai Unióba?

0

 

A mai Magyarországot felvennék az Európai Unióba?

Ismerje meg Frans Timmermanst, az európai szocialisták csúcsjelöltjét

0

Az Európai Unió talán legkritikusabb választása előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. A Raw Politics második vendége Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje volt. Timmermansnak a nézők is feltehették kérdéseiket.

Kicsoda Frans Timmermans?

Frans Timmermans azt mondja magáról, hogy európainak született, és ezt hét nyelven tudja bebizonyítani.

Az oroszt azért tanulta meg, hogy hadifoglyokat hallgasson ki, még a Vasfüggöny leomlása előtt. Timmermans 1994-ben lépett be az európai politikába, a néppárti Hans Vandenberg biztos asszisztenseként. Ezután egy bő évtizedig hazájában, Hollandiában volt képviselő.

2014-ben tért vissza az Unióba, ő lett a Juncker-bizottság első alelnöke. Ez pedig sok ember szemében kompromittálta. Timmermans a legbelsőbb körben volt az Európai Unió legellentmondásosabb, a migrációról és jogállami kérdésekről szóló döntéseinél. Kemény kritikákat kapott, mert a Lengyelország és Magyarország elleni szankciók mellett lobbizott, a szocialista román vezetés ellen viszont nem lépett fel keményen.

Timmermans az EU lelkes támogatója. A választás előtt a megszorítások ellen, és egy adóreform mellett kampányol.

A szocialisták megadóztatnák a nagyvállalatokat

Bár a felmérések azt mutatják, hogy a szocialista pártcsalád több tucat széket veszíthet az Európai Parlamentben, a politikus szerint nem állnak rosszul:

„Várjuk ki a végét. Sok bizonytalan szavazó van, és Spanyolország mellett Portugáliában is erősek vagyunk. A finn választáson is mi nyertünk, Dániában vezetünk a közvéleménykutatóknál, és Olaszországban is egyre jobbak vagyunk, de nagyon sokat kell még dolgoznunk.”

„Európában 19 millió bizonytalan szavazó van” – tette hozzá az Euronews műsorvezetője, Tesa Arcilla.

„Úgy gondolom, hogy ideje véget vetni a megszorító intézkedéseknek. Létre kell hoznunk egy progresszív szövetséget, és többséget kell szereznünk neki. Ez hosszú és nehéz munka, de így tudjuk végrehajtani a sürgős feladatokat. Az egyik ilyen az adóreform. Az Európában hatalmas profitot termelő nagyvállalatoknak el kell kezdeniük itt adót fizetni, és ezt a tagállamok önállóan nem tudják kikényszeríteni. A fizetéseket is emelni kell Európában.”

A bankok és a szélsőjobboldal közötti összefüggés

Timmermanst egy brüsszeli egyetemista arról kérdezte, hogy mit tenne a bankok illegális ügyletei ellen.

Szerintem a szélsőjobb részben azért erősödik Európa számos pontján, mert az embereknek elege van a pénzügyi szektor viselkedéséből

– kezdte válaszát a politikus, majd így folytatta:

„Elegük van abból, hogy közpénz milliárdokból segítették ki a bankokat, és most ismét rossz gyakorlatot folytatnak. Az emberek azt látják, hogy a bankok köszönik, jól vannak, de ők maguk nem jöttek ki olyan jól a válságból. Rendkívül fontos, hogy elérjük a bankuniót, és ha egy pénzintézet bajba kerül, ne az adófizetőkhöz forduljon segítségért. A bankunió már majdnem teljes, az utolsó törvények hiányoznak ahhoz, hogy a bankszektor viselje a hitelintézetek válságának következményeit, és ne az adófizetők. Szigorítanunk kell a banki műveletek szabályozásán, és a pénzintézetek működési szabályain is, mert szinte naponta derülnek ki visszaélések, és ez elfogadhatatlan. Ez éket ver a társadalom szövetébe.”

Az EU a multilaterális rendszer bástyája

Egy portugál férfi arra volt kíváncsi, mit kezdene Timmermans a nacionalizmus erősödésével.

„Tudják, minket, az Európai Uniót a multilaterális rendszer őreinek tekintenek a világon. Mi jöttünk elő a fenntartható fejlődési célokkal, amiket az ENSZ elfogadott. Mi hoztuk össze a világ nemzeteit a párizsi klímaegyezmény kapcsán. Nagy múltunk van a rendszer védelmében, valamint nagy felelősségünk, még Trump korában is. A napokban Japánnal és az elmúlt hetekben Kínával folytatott tárgyalásaink alatt is azt láttuk, hogy a világban van szándék a multilaterális együttműködésre. Azonban az Unión belül is harcolunk ezért a rendért. Itt is csábító visszahúzódni a határok mögé, kétségbeesésből, vagy a beszűkült látókör miatt. Ezen tendencia ellen is harcolnunk kell. Nem úgy teremtünk jobb társadalmat a polgárainknak, ha a határaink közé zárkózunk. Ez nem fog segíteni.”

A szocialista politikus szerint nem csak Nyugat-Európában hisznek a nyitottságon alapuló, sokszereplős nemzetközi rendszerben:

„Nézze meg például Lengyelországot! Az elmúlt három évben komoly konfliktusom volt a kormánnyal. Sokan azt mondták, hogy a lengyelek Európa ellen fognak fordulni. Attól tartottak, hogy jön a Polexit, de közben az unió támogatottsága nőtt Lengyelországban.”

Timmermans elköltöztetné Strasbourgból az Európai Parlamentet, de szerinte ez nem olyan egyszerű dolog:

„Én évtizedek óta azt mondom, hogy az Európai Parlamentnek kellene eldöntenie, hol ülésezik. És egyértelmű, hogy Brüsszelben akar, csakis Brüsszelben. Az a gond, hogy az ilyen álláspontot képviselő tagállamok, mint hosszú ideje az én országom is, amikor eljön a döntés ideje, nem akarják megfizetni annak az árát, hogy Franciaország megváltoztassa egyértelmű álláspontját. Sok állam kifejezetten örülne neki, ha csak Brüsszelben lennének ülések, én is régóta ezt mondom már, és mások is, például az északírek. Tényleg az a gond, hogy a tagállamoknak teljes mértékben egyet kell érteniük, Franciaországnak pedig fel kell adnia az álláspontját, amit nem szeretne. És felmerül persze az is, hogy hogyan lehetne kompenzálni Franciaországot. Nem tudom, lehetnének mondjuk az Európai Tanács ülései, vagy egy európai intézmény székhelye Strasbourgban. Egyelőre nincs megoldás, úgyhogy a francia kormány nemet mond. Belgium sem örülne túlzottan, ha el akarnák vinni a Bizottság székhelyét Brüsszelből.”

Timmermans álma a brexit visszavonása

„Először is hadd utaljak a nemzeti szuverenitás megtartásának, visszaszerzésének kérdésére. Aki emellett érvel, nézze meg, hogy működik ez az Egyesült Királyságnak. „Az irányítás visszaszerzése”, mondják.

A brexit az egyik legtragikusabb eseménye a politikai pályafutásomnak.

Talán van némi esélye annak, hogy a britek meggondolják magukat, de ez egy nehéz ügy. Hiszek benne, hogy a vélemény megváltoztatása alapvető emberi jog. Mi lenne, ha a britek többsége már meggondolta volna magát, és ezt egy népszavazáson kifejezhetné? És így az Egyesült Királyság bennmaradhatna az Unióban. Ez az álmom. És most konkrétan a hosszabbításról. Szerintem egy tagállam a kilépése napjáig tagállam marad. A választásig talán megtudjuk, mik a tervek. A brit kormány és az alsóház kitalál valamit, és onnan folytatjuk. Egy dolgot viszont szeretnék egyértelművé tenni: ez nem egy büntetőeljárás. Mindenki sajnálja az Unióban a brexitet, senki sem akarja, hogy kilépjenek, de így döntöttek, és ez a szuverén döntésük, amit tiszteletben kell tartanunk. Én viszont még mindig bízom benne, hogy megváltoztathatják ezt a döntést.”

Timmermans szerint az Európai Parlament nagyon erős szervezet:

Sokan lebecsülik a parlament hatalmát, de a parlamenti többség nélkül semmit nem lehet véghez vinni Európában.

A középosztály helyzetének megrendülését pedig az egyik legnagyobb problémának tartja:

„Szerintem ez az egyik legnagyobb kihívás az identitáspolitika korában. Egyfajta paradigmaváltást látunk a társadalomban, és ez kifejezetten veszélyes. Régebben a középosztály erős, magabiztos volt, és mi boldogan próbáltunk segíteni a rosszabb helyzetben lévőkön, hogy többet tudjanak elérni az életben. Manapság viszont a középosztály tagjai érzik magukat fenyegetve, és ezért egy részük megpróbálja távol tartani magát a társadalom elesettebb tagjaitól. Attól félnek, hogy ők is lesüllyedhetnek a rászorulók szintjére. Komoly és aktív programokkal kell válaszolnunk erre a jelenségre. Mi, szociáldemokraták például a magas minimálbér pártján állunk, minden tagállamban. Ez a mediánkereset hatvan százaléka körül lehetne, amivel lehetőséget teremtenénk az embereknek, hogy előrébb lépjenek. Egy olyan Erasmus-programot is szeretnék, amelyik nem csak az egyetemi diákoknak szól. Minden fiatal európainak lehetővé kéne tenni, hogy egy évet egy másik tagállamban töltsön, vagy elkezdjen máshol dolgozni, és az ott kitanult képességekkel feljebb tudjon lépni a társadalmi ranglétrán.”

Miért nem egy nőt jelöltek a szocialisták a Bizottság élére?

Az Euronews újságírója, Darren McCaffrey az Európai Parlament összetételével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát Timmermansnak:

„Tudjuk, hogy igazán az inspirálja az embereket, ha önmagukat látják a politikai vezetőkben. Nézze meg a Bizottságot, amelynek elnöki posztjára pályázik, de akár a parlamentet is mondhatnám. Sosem volt még nő a Bizottság élén, olyan ember pedig főleg nem, aki nem fehér bőrű. Ez a parlament nem reprezentálja Európa lakosságát, maximum egy középkorú fehér férfit reprezentál. Nem lenne itt az ideje olyan embereket pozícióba juttatni, akik Európa diverzitását jelenítik meg?”

„Igen, persze, ezzel egyetértek. De ezekhez a pozíciókhoz először többséget kell szerezni, ez a demokrácia lényege. Egyetértek önnel, én feminista vagyok hosszú évek óta, és az is fogok maradni. Mindent megteszek, hogy a nők komolyabb pozíciókat foglaljanak el” – válaszolta Timmermans.

„Ön egy nagy hatalommal bíró politikus, miért nem hagyja, hogy a szocialisták és demokraták csúcsjelöltje egy nő legyen? Senkit sem találtak, aki alkalmas lett volna?” – folytatta újságírónk.

„Ez nem egy olyan dolog, amire csak úgy rábukkanunk. Megkérdeztünk több embert is, hogy szeretnének-e jelöltek lenni. Megtettük, és a többi párt is. Az én pártomban paritás van a férfiak és a nők között, hosszú évek óta, de időre van szükség, hogy idáig jussunk. Viszont ott vannak a kvóták. Én hiszek a kvótákban, ezt látni is fogják, ha én leszek az elnök. Meg fognak lepődni. Inspirál Pedro Sanchez példája is, aki női többséget alakított ki a spanyol kormányban. Nem tartott nagy beszédeket erről, nem lebegtetett százalékokat, egyszerűen csak megcsinálta” – fogalmazott Timmermans válaszában.

Jöhet a szénadó

„Mit fog tenni, hogy a szennyezők már ma megfizessék az általuk okozott kár költségeit?” – kérdezte egy németországi nézőnk a politikust.

„Egy európai szintű szén-dioxid-kibocsájtási adót kell bevezetnünk. Ez a legnagyobb változás, amelynek hatására a termelők meg fogják érteni, hogy változtatniuk kell a módszereiken. Meg kell drágítanunk a kibocsátáskereskedelmet is. Műanyagtörvényeket kell hoznunk, és köteleznünk kell az ipart, hogy gondoskodjon a szemetéről. Amit nem lehet újrahasznosítani, annak növelnie kell a termelők költségeit. Így lehet őket felelősségteljessé tenni, és arra sarkallni, hogy ne hagyjanak maguk után felesleges hulladékot” – vázolta elképzeléseit Timmermans.

(Euronews)

Ismerje meg a zöld Ska Kellert is! >>>

Tolvaj miniszterelnökök

0

„Az esetből tanulhatnak mindazok, akik ugyan szívesen lépnének a magyar, illetve a román »erős ember« nyomdokaiba, de immáron láthatják egy ilyen döntés veszélyeit, sőt kilátástalanságát.” – ezzel az idézettel indítja Ara-Kovács Attila szokásos Diplomáciai jegyzetét.

A múlt héten a cseh rendőrség eljuttatott egy lezárt nyomozati anyagot az állami ügyészségre azzal, hogy az indítsa meg a vádemelési eljárást. Az eset fontosságát az emeli ki, hogy a vádlott nem más, mint az ország miniszterelnöke, Andrej Babiš. (Az eset hátterét Bőtös Botond világította meg nemrég megjelent cikkében.)

Betegesen naivnak kell lennie annak, aki Babišért tűzbe tenné a kezét. Csodálkozni sem lehet rajta, hogy találtak egy általa elsikkasztott uniós összeget. Nem egészen 2 millió euróról van szó egyébként, ami – Orbán, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István viselt dolgainak tükrében – aprópénznek számít. Az esetet az teszi figyelemreméltóvá, hogy Csehországban – mint általában azokban az államokban, melyekben még működnek a demokratikus intézmények – senki sem érinthetetlen. A demokrácia igazi próbáját persze az fogja jelenteni, ha a vádemelés tényleg megtörténik, s Babiš elnyeri méltó büntetését. Ha elnyeri…

Mert ez a jelek szerint nem csak a cseh jogszolgáltatáson múlik, hanem az unióson is. Az előbb említett cikk – a legnagyobb ellenzéki erő, a Kalózpárt vezetőjére, Ivan Bartošra hivatkozva – utal rá: Babiš ellen eljárást egy ideje már az EU-hatóságai is folytatnak, de mintha nem siettetnék az ügy tisztázását, s mintha Brüsszel számára lennének olyan szempontok, amelyek a gyors eljárás ellen szólnak. Ha ez így van, mi lehet ennek az oka?

Az ok nagy valószínűséggel az, hogy az uniós intézmények nem akarnak totális frontális támadást indítani valamennyi kelet-európai kormány ellen, minthogy egy ilyen lépés végül még Brüsszel elleni közös dacszövetséget teremtene közöttük.

  • Politikai jellegű eljárás már folyik Lengyelország és Magyarország ellen, amiért a két kormány kisajátítani igyekszik a jogszolgáltatás feletti ellenőrzést.

  • Pártpolitikai eljárás folyik Magyarországgal és Romániával szemben, mely szintén közvetlen kapcsolatban áll a demokratikus intézmények ellehetetlenítésével. Ennek következtében függesztették fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban, illetve a román Szociáldemokrata Pártét (PSD) az Európai Szocialisták Párjában (PES).

  • És ráadásul folyik egy nyomozás Magyarországon és Romániában, melynek minden bizonnyal bűnvádi következményei lesznek, egyik esetben a magyar miniszterelnök vejének üzelmei (Elios) miatt, a másik esetben a román autópálya-építési projektek körül, melyeket szintúgy komoly összegekkel támogatott az Európai Unió, s az összegeket alaposan megcsapolta a kormányhoz közel álló politikai bűnszövetkezet.

Mindezek volumenben messze meghaladják a Babišra most rábizonyítható 1,8 millió eurós tételt. És az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Csehország szilárd partner az unió biztonságának védelmét illetően, nem úgy, mint Magyarország, mely egy ideje mindent elkövet, hogy ártson annak. A csehek voltak az elsők, akik külön titkosszolgálati részleget hoztak létre a kínai ipari kémkedés megakadályozására, s Kelet-Európában ők reagáltak elsőként az orosz cyber-támadásokra is.

Ha e feltételezés igaz, a Babiš elleni vád egyelőre megmarad egy olyan lehetőségnek, mely Damoklész-kardként lebeg a miniszterelnök feje fölött.

Nem így a magyar és román kormányok esetében. A brüsszeli bürokrácia ugyanis jól tudja: Orbán és a román kormányt minden tekintetben meghatározó pártelnök, Liviu Dragnea összefogásától nem kell tartani. Bár mindkét politikust hasonló gátlástalanság jellemzi, ráadásul politikai érdekeik is szinte tükörképei egymásnak, a két ország között mégis van egy történelmileg terhelt viszony, mely román részről nem hagyható figyelmen kívül. Dragneanak pedig nyomasztó érdeke fűződik ahhoz, hogy azokat a minimális előnyöket, melyekkel – Orbánnal szemben – rendelkezik, maradéktalanul megőrizze, sőt, ha lehet gyarapítsa. Messze kevésbé rombolta le a demokratikus intézményeket országban, s ennek jelentőségét nem kisebbíti, hogy csak azért nem, mert erre nem volt képes. Másrészt – pártpolitikai szemponttoktól függetlenül – Romániában egyelőre nem létezik olyan jelentős politikai erő, mely ne osztaná a brüsszeli és washingtoni biztonságpolitikai aggodalmakat Oroszországgal és Kínával szemben.

Másrészt egy párhuzamos fellépés a magyar és a román kormánnyal szemben pártpolitikailag is kiegyensúlyozott lenne, épp ezért nem, hogy gyengíti, inkább erősíti a kettős eljárás hitelét, hisz míg a Fideszt a konzervatív EPP függesztette fel, addig a PSD-vel szemben ugyanígy járt a baloldali PES.

Az esetből pedig tanulhatnak mindazok, akik ugyan szívesen lépnének Orbán és Dragnea nyomdokaiba, de immáron láthatják egy ilyen döntés veszélyeit, sőt kilátástalanságát.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről

0

Az EU-ról szokás azt mondani, hogy ha állathoz hasonlítanák, vagy a fejőstehén, vagy a bűnbak kerülne szóba először. Előbbi azt is jelenti, hogy keveseknek jut eszébe, hogy az ő saját pénzét is költi az EU, és ezért épp olyan fontos ezt a pénzt jól, mint amilyen fontos belőle minél többet és minél gyorsabban elkölteni. Ugyanakkor az EU strukturális alapjainak elköltését 80%-ban a tagállami hatóságok bonyolítják le és ellenőrzik, akik utóbbiban érdekeltebbek.

A csalás és a szabálytalan felhasználás nyomán ugyan vissza kell fizetni a helytelenül elköltött összegeket, de ezek az adott országban újra felhasználhatóak. Ez logikus egyrészről, mert az ország nem veszít azon, ha hatóságai csalást vagy szabálytalanságot fedeznek fel, de ha ugyanezek a hatóságok fedezik a szabálytalankodókat vagy csalókat, azon sem veszítenek. Végül pedig, jelenleg csak a tagállamoknak van módja bűnügyi vizsgálatot lefolytatni és csak a tagállami vádhatóságok citálhatják bíróság elé az elkövetőket. Ezeknek a hatóságoknak pedig nem mindig prioritás az uniós pénzekkel elkövetett csalások vizsgálata és elítéltetése. Az OLAF ezirányú ajánlásainak kevesebb mint fele nyomán indulnak vizsgálatok. Ahol pedig a bíróságok erős állami befolyás alatt állnak, ott nagy annak a kockázata, hogy végül nem ítélik el a vétkeseket.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme nagyrészt az EU intézményeire hárul, pedig a tagállamok adófizetőinek pénzéről van szó. A Bizottság ellenőrzési mechanizmusai, az Európai Számvevőszék és az EU Csalás elleni hivatala, az OLAF mellett most két további megoldás van kialakulóban.

Az Európai Ügyészségről sokat lehet mostanában hallani

Végül önkéntes, úgynevezett “megerősített együttműködés” formájában alakul meg 2020-ig, és az egyes országokban végzett tevékenységének végrehajtói az adott országból delegált szakemberek lesznek az ország bűnüldöző hatóságainak támogatásával. Az Európai Ügyészség tehát már elkövetett cselekmények szankcionálását hivatott megerősíteni, olyan mértékben, ahogy a létrehozó tagállamok hajlandóak voltak megengedni.

A másik folyamatban lévő kezdeményezés az ú.n. Jogállamisági mechanizmus, amelynek szempontunkból érdekes eleme a bíróságok, illetve általában az igazságügyi rendszer függetlensége. A szankció itt akár előzetesnek is nevezhető: amennyiben egy tagállam igazságügyi rendszere nem alkalmas az EU-pénzek elcsalóinak hatékony szankcionálására, akkor csökkentik a strukturális alapoknak az adott ország rendelkezésére álló összegét. Itt csak egy kockázatra hívnám fel a figyelmet: az EU az országot bünteti a vétkesek helyett, és ezáltal mind imázsa, mind a felzárkóztatás célja csorbát szenved.

Sokkal hatékonyabb lehetne a megelőzés

Az EU saját költései területén már létezik az előzetes ellenőrzés. Az előzetesen ellenőrzendő tranzakciókat kockázatelemzés alapján választják ki, ez az ellenőrzésre fordított többletforrások hatékony felhasználását biztosítja. Miután ehhez jogosultságok is szükségesek a források mellett, csak állampolgári nyomás kényszerítheti ezt ki. Ennek többféle módja van, nem a legkönnyebb, de a legkomolyabb jogi következményekkel járó az Európai Állampolgári Kezdeményezés. Nemrég indult is egy, amely erre irányul.

Ha egy kezdeményezés eléri a legalább 1 millió aláírást (ebből legalább hét országban egy, az ország méretétől függő minimumot), a szervezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy az Európai Parlamentben, közmeghallgatás keretében ismertessék a kezdeményezésüket, az Európai Bizottság pedig megfogalmazza és megindokolja, hogy az “Állítsuk meg az EU-s pénzek elcsalását” polgári kezdeményezésre válaszul milyen intézkedésekre fog javaslatot tenni.

Az aláírások gyűjtéséhez az Európai Bizottság egy biztonságos (a hoszting országának információbiztonsági hatósága által tanúsított) onlájn rendszert bocsát rendelkezésre. Az oldal itt található. A rendszer előnye, hogy lakóhelytől függetlenül minden európai állampolgár alá tudja írni, ki kell választani azt az országot, ahol élnek vagy amelynek állampolgárai (a szabályok országonként eltérőek) megadni az adatokat, és ez egy újabb szavazat az erős Unió mellett.

Szabó S. László

Félárbocon az új európai jobb-szövetség zászlója: hová tart Orbán?

Nem volt tolongás hétfőn a Matteo Salvini-féle új európai „szuverenista szövetség” zászlóbontásán. Se Orbán, se Le Pen nem volt ott, és a nagy összeborulást több törésvonal szabdalja, mint ahány a közös vonás.

Egyetlen nagy név se vonult fel hétfőn Milánóban az európai szélsőjobb soraiból, noha Matteo Salvini, a Liga (korábban Északi Liga) vezetője, belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes hírek szerint jó húsz vezetőt várt. Nem volt ott Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (más fordításban Nemzeti Gyűlés, korábban Nemzeti Front) elnöke, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) első embere, és Orbán Viktor se – őt végül meg se hívta Salvini.

Mellékszereplők a színpadon

Orbán nyíltan szimpatizál a Salvini-párttal és annak vezetőjével, tavaly augusztus végén ugyancsak Milánóban kétoldalú találkozóra is elment hozzá, de már akkor kiderült, hogy

alapvető kérdésben csak részben értenek egyet.

Erről később.

Salvini Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) néven hirdetett új politikai formációt. Ennek jelmondata „A józan ész Európájáért”. A zászlóbontáson jobbadán másod-harmadvonalbeli pártok és politikusok tették tiszteletüket: Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországért (AfD) európai parlamenti listavezetője, Anders Primdahl Vistisen, a Dán Néppárt (DF) EP-képviselője, és Olli Kotro, az Európai Parlamentbe most belépni készülő Finnek Pártjának (FP) jelöltje.

A híradások szerint nem írtak alá semmi olyan dokumentumot, amely egy későbbi nagy európai pártcsalád alapja lehetne. Pedig Salvini és a többiek ambíciója ez. Vágyaik szerint akár 150 főre is duzzadhat a politikai fősodorral szemben álló erők szövetsége; az előzetes becslések szerint ennek nagyjából a fele a realitás, de ki tudja, mi lesz a május 23-26. között megtartandó EP-választáson.

Orbán távolmaradása érthető: az Európai Néppártban (EPP) tagsága felfüggesztésével a partvonal felé tartó Fidesz részéről a kizárással egyenértékű lett volna Orbán részvétele. Ha mégis ez lesz a vége, Orbán bizonyosan az EAPN-nel fogja keresni az együttműködést.

De kik vannak most az EP-ben a centrumtól jobb felé? Akiket Salvini egy táborba terelne az EAPN ernyője alatt.

Közhelyek egy csokorban

Túl sokat nem tudhatott meg a közvélemény az EAPN-ről, ahogyan Salvini nevezte, a „szuverenista szövetségről”. Arról beszélt az olasz vezető – aki egyértelműen magát nyilvánította az új erő vezetőjének -, hogy „Európának csak akkor van értelme, ha elismeri az identitást”, a Liga és szövetségesei „meg akarják menteni Európát”, az európai népeket helyezve az EU kormányzásába. Aztán azt, hogy olyan politikai család született, amely

a munkát, családot, biztonságot, környezetvédelmet és a fiatalokat helyezi középpontba.

És bár pártjaik között vannak különbségek, de mindegyik az identitásra építi politikáját. A közös értékek közt említette Salvini a határok védelmét, valamint a terrorizmussal szembeni küzdelmet.

Az olasz politikus reméli, hogy a születendő új európai politikai családhoz csatlakozik az Orbán Viktor vezette Fidesz és a spanyol Santiago Abascal vezette (erősen szélsőjobboldali) Vox is.

Jörg Meuthen arról beszélt, hogy radikális változtatásokra készülnek az EU-ban, egyebek közt a tagállamok hatalmának „visszaszolgáltatásával” és az illegális migráció nullára csökkentésével. Minden „konzervatív, patrióta erő” csatlakozását várják. Elhangzott még az Európát elpusztítani akaró „multikulturális ideológia” elutasítása.

Háromból egyet

Salvini tervének valóra válásához három jelenlegi EP-frakciót kellene egybegyúrni az EAPN-ben.

A legnagyobb tömörülés ezek közt az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), amely a klasszikus euroszkeptikus pártok csoportja. Nem célja akár az EU szétverése is, csak az előrehaladó integrációt ellenzik. Ide tartoznak mindenek előtt a brit konzervatívok, akik most éppen a Brexittel küszködnek. Ha az ország kilép az EU-ból, az az ECR meggyengülését eredményezné: a csaknem 20 tory kiválása a frakció negyedét vinné el. Az ECR-ben ül a PiS, a flamand nacionalista pár és a Svéd Demokraták is az ismertebbek közül.

A második legnagyobb pártcsoport a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), ami igazi vegyes felvágott. Ide kerültek öt éve a ma már a német nácik jó részét összesöprűző AfD, a Brexitet otthon „kitaláló” brit UKIP, valamint a Salvinivel együtt kormányzó, populista, de inkább balszéli 5 Csillag Mozgalom (M5S). Ha mennek a britek, az a frakció létszámának csaknem megfeleződését is eredményezhetné, bár nem tudni, az AfD hogyan szerepel május végén, az M5S odahaza jelentős térvesztést szenvedett el a Liga javára.

A legkisebb a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF). Itt találjuk az AfD-hez képest kóristalányok gyülekezetét, a nácizmustól nehezen szabadulni képes osztrák Szabadságpártot (FPÖ), Salvini Ligáját, Le Pen pártját és a holland PVV-t, Geert Wilders alakulatát. Közülük a Liga képviselőinek megtöbbszöröződése várható.

A fújj, Brüsszelen kívül mi van még?

Tehát ebből a háromból kellene lehetőleg egyetlen tömörülést összeácsolni, ha ütőképes és megkerülhetetlen erőt akarnak felmutatni. Ennek első feltétele az EP szabálya alapján a legkevesebb 25 képviselő, ami sima ügy. Emellett azonban az EU tagországainak legalább egynegyedét kell képviselniük, ami szintén nem megugorhatatlanul magas léc. Csakhogy olyan célokat és politikai törekvéseket kellene egységbe ragasztani, ami most kétségesnek tűnik.

De mindenek előtt a személyi ambíciókkal kellene kezdeni valamit. Salvini most „Európa erős emberének” láttatja magát (ahogyan Orbán is), és jelenlegi EP-mandátumainak mintegy négyszeresével (20-25) annak is fog tűnni azon a térfélen. Csakhogy Le Pennek is lehet 15 és 20 közti embere, nem kevesebb vezéri hajlammal. Ráadásul az olasz gazdaság (ismét) pengeélen táncol, túl nagy tétet nem érdemes feltenni arra, hogy jövőre is a Liga-M5S-koalíció vezeti az országot.

Tegyük a tárgylemezre ezt a halmot, hogy előtűnjenek a mélyebb megosztó árkok. S kiderül, csupán ünnepélyes semmitmondás volt-e a hétfői pár mondat az EAPN csak szavakban megalakulásakor.

Az oroszok

Az ECR – amellett tehát, hogy nem feltétlenül vállalná az EU szétrúgását – pártjai jellemzően sanda szemmel nézik Putyin felforgató politikáját, a lengyel PiS oroszellenessége legendás. Ezzel szemben köztudott, hogy Le Pen pártja legalább egyszer nagyobb összeget kapott Moszkvából, és ugyanez a gyanú támadt nemrégiben a Ligával szemben is. Orbán rendszerének vonzalmát pedig sehol se kell bemutatni a kontinensen. S most a szintén az orosz propagandából merítő AfD egyik Bundestag-képviselőjéről derült ki, hogy teljes egészében Putyin bukszájában van, annyira, hogy egyenesen saját emberüknek tekintik őt a törvényhozásban.

Képzelhetjük, mekkora egység lenne az egybeterelt EAPN-ben, amikor az orosz-ukrán-helyzet, a Moszkva elleni gazdasági büntetőintézkedések meghosszabbítása kerül az EP napirendjére. Vagy ha – gondolkodjunk előre – az, hogy egyes gyanús orosz intézmények teljes diplomáciai mentességet kaptak valamely uniós tagállamban.

A „migránsok”, de hogyan?

Nyilvánvaló, hogy a „migráns”-ügy a legerősebb kovásza az új szövetségnek. Ebben legfeljebb egyetlen, de annál jelentősebb nézeteltérés lehet belül. Mégpedig az, hogy ugyan senki se jöjjön Európába, csakhogy éppen a most európai pártvezérségre törő Salvini nem lankad annak követelésében, hogy a náluk lévő menekültsereg egy részét vegye át a többi tagország. Amiről a barátok a leendő EAPN-ben hallani se akarnak. Amikor tavaly nyár végén Milánóban Orbán arról beszélt a Salvinivel közös sajtótájékoztatón, hogy „nem szétosztani, hanem hazavinni kell a migránsokat”, arra vendéglátója nyilván udvariasságból nem mondott semmit, de

egy csónakban evezve előbb-utóbb ezzel szembe kell nézniük.

Grand Canyon szélességűnek ígérkezik a „szuverenista szövetségben”, amikor eme cél(ok) tettekre váltása kerül napirendre. Például az, hogy a nettó befizető tagok (németek, osztrákok, franciák, hollandok, svédek, finnek, olaszok, belgák) szélsőjobbosai a „nemzetek jogainak visszavétele” alatt nem csak a szabályozások lazítását értik.

A közös költségvetés elosztása

Hanem szinte kivétel nélkül azt is, hogy kevesebb legyen a befizetés a közös kasszába, a pénzt most már „fordítsuk magunkra”, a keleti országoknak pedig lehetőleg egy fillért se adjanak a továbbiakban. Ezek a pártok otthon ezzel kampányolva is gyűjtik maguknak híveiket. Márpedig nyakunkon a 2020 utáni közös költségvetés, ennek előkészítése már idén elkezdődik.

A nemzeti elsőbbségek,

az egymásnak feszülő megannyi „first”

befizetői és kedvezményezetti oldalon egyaránt nem sok jóval kecsegtet a „szuverenisták” tartós egysége iránt.

Arról már nem is beszélve, hogy a saját érdekek előtérbe helyezése nem csak minket, keletieket sújtaná, hanem Salvini hazáját is. A gazdag donorországok szélsőségesei a folyamatosan gyenge olasz gazdaságnak, benne a bankrendszernek se akarnak több mentőpénzt adni, s általában is határozottan elutasítják a déli államok „felelőtlen költekezését”, a laza költségvetési fegyelmet. Ami pedig pont az Öt Csillag-Liga koalíciójának egyik tartópillére a szociális juttatások kiterjesztésének ígéretével és gyakorlatával.

Tehát lehet, hogy júniustól itt próbálja meg „átalakítani” az EU-t Orbán. Az EU GDP-jének kevesebb, mint egy százalékát előállító kis országból, többedik dudásként a csárdában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK