Kezdőlap Címkék Európai Bizottság

Címke: Európai Bizottság

Erős Európa-párti beszéddel debütált von der Leyen

Bak Mihály
-
0
Erős Európa-párti beszéddel debütált von der Leyen

Multiadó, európai minimálbér, munkanélküli biztosítás még több zöld vállalás, menekültügyben a terhek elosztása. Csupa olyan tervvel állt elő Ursula von der Leyen az EP-ben, amely nem a magyar kormánynak nem tetszik. Egyelőre a szocialistákon múlhat a többség.

Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy megkapja-e a többséget az Európai Parlamentben az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen. Az EP-beli bemutatkozó beszéde azt tükrözte, hogy mindhárom oldalnak (Európai Néppárt, szocialisták és liberálisok) szeretné megadni, amit azok hallani akarnak, hogy elnyerje támogatásukat.

A német politikus

a zöld vállalásokat tette első helyre beszédében.

Az eddigieknél is többet szeretne annak érdekében, hogy Európa klímasemleges legyen 2050-re. Ezért 2030-ig 40 helyett 50-55 százalékoa kibocsátáscsökkentést javasol. Ezért európai Green Dealt fog beterjeszteni. (A magyar kormány elutasította a 2050-re vonatkozó tervet.)

Beszédének egyik legerősebb része a balközépnek szóló tervek részletezése volt

az európai szociális piacgazdaság jegyében.

Fair adózást akar, amelyben mindenki megfizeti a közterheket. Azok a nagy digitális cégek is, amelyek jelenleg kibújnak ez alól, ezért meg akarja adóztatni őket.

A teljes munkaidőben dolgozók számára minimálbért javasol, a munkanélküliek erre az időre juttatást a nemzeti szintű rendszerek mellé. A munkanélküli fiatalok számára ifjúsági garanciaalapot, a gyermekek egészségügyi és oktatási szolgáltatások hozzáféréséhez pedig gyermekgaranciát.

Az Európai Bizottságban a nemek közti teljes egyenlőséget akar. Ezért új neveket fog kérni a kormányoktól, ha nem lát kiegyensúlyozottságot.

Új uniós jogállamisági mechanizmust szeretne. Ez mindenkit megvéd, akit megtámadtak – mondta von der Leyen. Semmit nem beszélt viszont arról, hogy ennek keretében

milyen tervei vannak a jogállami követelményeket megsértő tagországokkal szemben.

Részletesebben beszélt viszont a menekültpolitikáról. Mint fogalmazott, több, mint 17 ezer ember halt meg a Földközi-tenger térségében. „Kötelességünk életeket menteni” – mondta. Ezért új migrációs és menekültügyi mechanizmust hirdetne meg, újranyitná a dublini egyezményt.

Közös európai menedékjogi rendszerre van szükség, segíteni a nyomás alatt lévő országokat.

A terheket meg kell osztani a menekültek ügyében

– szögezte le.

Beszélt arról az akkor 19 éves szír menekültről, akit négy éve befogadott. Ő ma kiválóan beszél németül és angolul, főiskolán tanul és egy közösséget vezet.

Megismételte, hogy hajlandó támogatni a Brexit október végi határidejének kitolását annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás jöjjön létre a britek kilépésére.

Az Európai Egyesült Államok irányába mutató javaslata az, hogy

foglalkozni kell a transznacionális választási listák kidolgozásával.

Egyébként kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett – aminek felrúgása után ő lett a jelölt a bizottság élére.

A frakciók közül egyedül az EPP biztosította támogatásáról von der Leyent – derült ki Manfred Weber frakcióvezető szavaiból. A szocialisták délután döntenek. A liberálisok – úgy néz ki – kiáll mellette, de ezt nem mondta ki egyértelműen Dacian Ciolos. A Zöldek álláspontja nem vált egyértelművé. A szélsőjobb ID elutasítja von der Leyent, ahogyan az euroszkeptikus ECR, miként a bal szélen lévő Egyesült Európai Baloldal is.

Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Bak Mihály
-
0
Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Kedden kerül sor az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnöki megválasztására. Vagy nem. Az Orbán által saját jelöltjeként ünnepelt politikus máris szembebenni látszik vele menekültügyben és szociális téren.

Kedden lesz Ursula von der Leyen programismertetője és a szavazás személyéről az Európai Parlamentben. Az előjelek alapján pengeélen táncol a német politikus támogatása, a megválasztáshoz szükséges néppárti-szocialista-liberális tömb minimum megosztott.

Ettől függetlenül von der Leyen ma bejelentette lemondását a védelmi miniszteri posztról – írta meg a Der Spiegel.

Orbán csapdában

A német CDU-s politikus az utolsó pillanatban került elő Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel varázskalapjából az Európai Tanács két héttel ezelőtti ülésén, miután az Európai Bizottság elnökének szánt Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) és Frans Timmermans (európai szocialisták – S&D) elbuktak. Ezután a francia-német-tengely behúzta a megállapodásba Orbán Viktort és a visegrádiakat, elsősorban a magyar miniszterelnököt, aki ezután kiváló jelöltnek nevezte von der Leyent, bár elsősorban hét gyerekes családanyakénti mivoltában magasztalta őt. Annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatai és cselekedetei nem látszottak alátámasztani Orbán optimizmusát. Európai Egyesült Államok türelmesebb menekültmegítélés, melegházasság-hívő.

A paktum után azonban Orbán nem mondhatott nemet von der Leyenre.

Billeg a megválasztás

Von der Leyen asszony a múlt héten az Európai Parlamentben tartott meghallgatásai után levelekben fejtette ki bővebben elképzeléseit. Ezekben nincs sok öröm Orbán és elvbarátai számára.

Annak ellenére, hogy az előjelek nem túl biztatóak a német politikus számára. A néppátiak előzetesen kiállni látszanak von der Leyen mellett, a szocialisták esetében kiszámíthatatlan a helyzet: a német SPD küldöttei már jelezték, hogy nemmel szavaznak, a magyar MSZP esetében se zárható ki ez. Szintén megosztottak a liberálisok (Renew Europe – RE), a tartalékként szóba jöhető Zöldek viszont egységesen elutasítják őt.

Ha ez kevés lenne, akkor az EPP a tőle jobbra állókkal lenne kénytelen összeállni a szavazáskor, ez azonban kellemetlenné válhat a későbbiekben.

Von der Leyen: irány középre

A jelek szerint von der Leyen középre húzódva igyekszik támogatást szerezni a vele szemben ellenérzést mutató EP-frakciókban. Ennek jegyében arról írt a tagállamok vezetőinek, hogy európai szintű minimálbért és munkanélküliségi ellátást vezetne be – írja a Portfolio.

Ez az európai szocialisták programjának gerince.

A német politikus azt is hangsúlyozta, hogy

támogatná új alkotmányossági vizsgálati mechanizmus bevezetését,

melynek keretében évente készülne jelentés minden tagállamban a jogállamiság helyzetéről.

Ez a liberálisok és a szocialisták elvárása von der Leyennel szemben. Az Orbánt évek óta keményen támadó luxemburgi külügyminiszter, a szocialista Jean Asselborn is arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy határozott elkötelezettséget követel a jogállamiság védelme mellett Lengyelország és Magyarország esetében von der Leyentől.

„Állást kell foglalnia Orbán, Kaczyński, Le Pen és Salvini Európája ellen”.

Új megoldás menekültügyben

Ami igazán komoly nézeteltérés az európai politikában, az a menekültügy. Von der Leyen levelet írt a szocialista és liberális frakciónak is. Ezekben ugyancsak nem az Orbán-vonallal egyező gondolatokat fogalmazott meg. Elsősorban a menekültügyben vallott nézetei állnak ellentétben a szélsőjobb felfogásával.

A Politico által ismertetett levelekben arról írt, hogy a menekültek elosztásával kapcsolatban Európának új tehermegosztási mechanizmusra van szüksége. Megígérte a szocialistáknak, hogy megpróbálja megszüntetni az EU régóta fennálló politikáját a migrációs és menekültügyi szabályok felett. „Új paktumot fogok javasolni a migrációról és a menekültügyről” – írta, hozzátéve:

„Új megoldásra van szükségünk a tehermegosztásra, új kezdetre van szükségünk”.

Ez összhangban van a német külügyminiszter hétvégi megnyilatkozásával. Ebben Heiko Maas arról beszélt, hogy a tengeren menekülőknek nyújtandó országok szövetségét kell létrehozni.

Bemelegítésképpen újabb magyar elutasítás

S még meg se kezdődött a vita Ursula von der Leyen személyéről AZ EP-ben, Szijjártó Péter máris újabb attakot intézett „Brüsszel” ellen. Szerinte Brüsszel és az EU egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet.

A külügyminiszter szerint a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. (Bár az olaszok a már ott lévő menekültek elosztását is sürgetik, amit Orbánék elutasítanak.)

Egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között,

kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett,

amit a magyar kormány nem fogad el – fogalmazott Szijjártó. A tűzzel játszanak azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat – mondta.

Kamu volt a „nyugat élelmiszer-szemete” vádja

Bak Mihály
-
0
Kamu volt a „nyugat élelmiszer-szemete” vádja

Az elvégzett vizsgálat cáfolta, hogy a nyugati élelmiszerek „szemetét” öntenék a keleti tagországokba, azonos csomagolásba rejtve az Európai Bizottság szerint. Vagyis nincs kelet-nyugati eltérőségre utaló jel. A bizottság folytatja.

Az EU keleti tagállamaiban az elmúlt években felerősödött az a vád, hogy a nyugati élelmiszergyártók ideöntik „szemetüket”, amelynek egyik módja az, hogy a multicégek ugyanazokat a termékeket jelentősen eltérő (gyengébb) minőségben árulják mifelénk.

Az EU helyzetéről szóló 2017 szeptemberi beszédébe Jean-Claude Juncker bizottsági elnök váratlanul beemelte ezt a felvetést azzal, hogy elfogadhatatlan lenne ilyen gyakorlat. Ezután Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ennek érdekében kétmillió eurót különítettek el a vizsgálatokra.

A tesztek vége az lett, hogy semmi bizonyíték sincs a vádakra. Az Európai Bizottság közleménye legalábbis ezt állítja. Az elemzések során 19 tagállamban 128 különböző élelmiszerből 1380 mintát vettek, és ezeket vetették alá értékelésnek. Az uniós piacon forgalmazott élelmiszeripari

termékek rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív.

A felmérés az alábbiakat állapította meg:

  • az esetek többségében a termék összetétele megegyezett a termék megjelenítési módjával: a termékek 23 százalékának csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalékuk esetében pedig a különböző összetételt feltüntették a különféle uniós országokban alkalmazott eltérő csomagolásokon,
  • 9 százalékban az egész EU-ban azonosként bemutatott termékeknek eltért az összetétele: azonos volt a csomagolásuk, de különböző az összetételük,
  • a termékek további 22 százalékát hasonlóan jelenítették meg, de eltérő volt az összetételük: hasonló a csomagolásuk, mégis különbözött az összetételük,
  • az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot.

Mindezen túlmenően

a vizsgált termékek összetételének eltérései nem feltétlenül jelentenek különböző termékminőséget.

Az eredmény vegyes képet mutat: örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy keleti-nyugati megosztottság alakult volna ki az összetételben, de aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű – írta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság illetékes tagja. Vera Jourová szerint egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce.

Nincs vége

Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá.

Az Európai Bizottság ma új, 1,26 millió euró összköltségvetésű pályázati felhívást tett közzé, hogy megerősítse a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a termékek tesztelésére és az esetleges félrevezető gyakorlatok azonosítására való képességét. A pályázatok benyújtásának határideje november 6-a.

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Bak Mihály
-
0
EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

Úgy néz ki, Manfred Webernek annyi

FüHü
-
0
Úgy néz ki, Manfred Webernek annyi

Valószínű, hogy nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság új elnöke. A néppárti politikust nem támogatja a szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció.

A két képviselőcsoport vezetői közölték Weberrel, nincs meg a parlamenti többség a parlamenti jóváhagyásához akkor se, ha az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács esetleg őt jelölné. Ez a tanácskozás csütörtök este kezdődött.

Az új európai parlamenti erőviszonyok miatt az Európai Néppárt (EPP) már nem csak a szocialista és demokrata (S&D), hanem a nagyon megerősödött liberális RE szavazataira is rászorul a többséghez. Utóbbiak már magával a csúcsjelölti rendszerrel se értenek egyet; ebben a legtöbb képviselőt állító pártcsalád jelöltje lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke.

Elfogyott a levegő Weber körül

A híreket megerősítette az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Cseh Katalin (Momentum), az RE tegnap megválasztott frakcióvezető-helyettese: a képviselőcsoport nem ért egyet Weber bizottsági elnökké választásával.

Egy névtelenséget kérő szociáldemokrata képviselő korábban azt mondta, rajtuk kívül még a zöldpárti frakció is egyetért abban, hogy nem Webernek kellene vezetnie az EB-t, de a Zöldek egyik társelnöke nemrég kijelentette, hogy még nem hoztak döntést az ügyben.

Az EPP még kitart

Az EPP, Európa vezető pártcsaládjának uniós bizottsági elnökjelöltje Manfred Weber, mert az európai polgárok legtöbbje őt támogatta szavazatával az európai parlamenti választások alakalmával – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke. Tajani elmondta, a csúcsjelölti rendszer a lehető legdemokratikusabb módja az uniós bizottság vezetőjének kijelölésére. Ezért mint az EP elnöke támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert az esetleg azt megtámadó, eltörölni akaró uniós tagállami vezetőkkel szemben.

A szocialisták Timmermanst szeretnék

Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnök támogatja a csúcsjelölti rendszert, de az uniós bizottság következő elnöke nem az, aki megnyeri a választásokat. Az Európai Bizottság vezetője az lehet, aki elegendő tényleges támogatót tud gyűjteni – mondta. Olyan személyt kell választani, akit támogat az Európai Tanács és az EP is: a legjobb jelölt természetesen Frans Timmermans, jelenlegi uniós bizottsági alelnök – fogalmazott a spanyol kormányfő.

Válaszút előtt az EPP

Elemzők szerint a fejlemények válaszút elé állítják az EPP-t: vagy minden áron kitartanak Weber mellett, és blokkolnak minden megállapodást mind az Európai Tanácsban, mind az EP-ben, vagy taktikai visszavonulót fújnak, és megpróbálják egy másik jelöltjüket elfogadtatni a brüsszeli testület élére. Ha utóbbi opciót választják, akkor még elképzelhető a kompromisszumos megoldás tető alá hozása a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EB mellett vezetőt kell találni az EP, az Európai Tanács, majd szeptemberben az Európai Központi Bank élére. Ha elvetik a csúcsjelölti rendszert, akkor alkuk egész sora lesz még komplikáltabb.

A Fidesz már korábban bejelentette, hogy nem szavazzák meg Webert, de ha az EPP a francia Michel Barnier Brexit-ügyi tárgyalót jelölné, őt támogatnák. És a jelek szerint a V4-ek is elvetik a bajor politikust, helyette Maros Sefcovic bizottsági tagot ajánlva.

Lehet, hogy most nem is döntenek

Elképzelhető, hogy nem születik döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsértekezletén – jelentette ki a német kancellár a találkozóra érkezvén.

Angela Merkel hangsúlyozta, ez nem lenne tragédia, ugyanis van még némi idő az EP július 2-ai alakuló üléséig, a fő, hogy addig sikerüljön döntést hozni. Hozzátette, egyelőre meglehetősen nagy a szakadék a különböző felek álláspontjai között. Leszögezte, hogy a német kormánypártok továbbra is támogatják a csúcsjelölti rendszert, mindazonáltal elismerte, hogy nem minden uniós állam- és kormányfő osztja ezt a véleményt.

Mark Rutte holland kormányfő is úgy vélte, van arra esély arra, hogy elsőre nem sikerül rendezni a kérdést, az álláspontok ugyanis még nem közeledtek eleget. Bár liberálisként Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztost támogatná az Európai Bizottság elnöki posztjáért folyó versenyben, meglátják, hogy ki körül látszik konszenzus kialakulni.

Bolgár kollégája, Bojko Boriszov az ülés előtt elárulta, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke három jelölt nevét fogja a testület elé terjeszteni, és ő már ismeri is ezeket, további részleteket azonban nem közölt.

Trócsányi László nem lesz az Európai Bizottság tagja

FüHü
-
0
Trócsányi László nem lesz az Európai Bizottság tagja

Hiába a magabiztos nyilatkozatok, hiába a gőgös ünneplés és az udvari elemzőnyaloncok kábult nyelvcsapkodásai: Orbán Viktor bizony elszámolta magát. Kétségkívül rutinos szerencsejátékos, de lássuk be, most rossz helyre tette a zsetonokat.

Mutathatja naphosszat a kormánypropaganda, ahogyan a Gazda zsebre dugott kézzel vonulgat a brüsszeli piros szőnyegeken, ebben a westernben nem neki osztották a sheriff-csillagot. Az, ahogyan nemrég még magabiztosan rázta magát az európai szélsőjobb aktuális popsztárjainak, vagy ahogyan kajánul marta a néppárti vezetőket, mára kiderült: stratégiai hiba volt.

Európa felvilágosult felében ugyanis nemhogy az EU-szkeptikus szélsőjobb, de épp hogy a liberális-zöld vonal és az Európai Szocialisták Pártja erősödött meg (? *szerk.); Európa többségi politikája pedig továbbra is a közös értékek és nem – ahogyan a Fidesz remélte – az európai értékek szétverése mentén fog haladni. Rettentő kínos, ahogyan a fideszes EP-képviselők magyarázkodnak a brüsszeli folyosókon és törleszkednek a régi kollégákhoz, csak hogy elnézzék nekik a közös család elleni kirohanásokat. Az pedig valami egészen gerincroppantó helyzet lehet, ahogyan például Hidvéghi Balázs, a Fidesz újdonsült EP-képviselője kénytelen felismerni, hogy épp annak az Európai Uniónak lesz az egyik felkent tisztségviselője, amelyről a párt kommunikációs igazgatójaként még tudatosan végighazudta az elmúlt éveket. Reggel, délben meg este.

Lesz azonban ennél jóval kellemetlenebb is.

Orbán Viktor ugyanis egy olyan embert kíván a következő európai kormányba, az Európai Bizottságba delegálni, aki borítékolhatóan meg fog bukni a meghallgatásokon. Trócsányi Lászlóból nem lesz európai biztos és nem pusztán azért, mert én például bizonyosan nem fogok megszavazni egy olyan testületet, amelyben ő tag lehet, hanem azért sem, mert Trócsányi élő szimbóluma annak az illiberális, Európa-ellenes rémálomnak, amelyet Orbán kiépített. És ezt az európai döntéshozók, képviselők többsége is pontosan tudja. Trócsányi az az ember, akinek ügyvédi irodája képviselte a bankokat a magyar devizahitelesekkel szemben az bíróságon. Trócsányi az az ember, akinek ügyvédi irodája milliókat kapott a Matolcsy-féle jegybanktól és annak közpénzzel mutyizó alapítványaitól. Trócsányi az az ember, aki minden áron akadályozza, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez és ő az az ember, aki kidolgozója a fideszes közigazgatási bíróságok kormányzati fölénnyel áterőszakolt új rendszerének. A Fidesz jelenlegi helyzetét és Trócsányi esélyeit is kiválóan jelzi, hogy a közigazgatási bíróságok rendszere kapcsán a biztos-jelölt nemrég még azt mondta: nemzeti ügyről van szó, Brüsszel pedig „ne üsse bele az orrát abba”, hogy a magyar kormány mit csinál. Ehhez képest a Néppárt felé tett gesztusként nemrég felfüggesztették a közig-bíróságok bevezetését, Trócsányi pedig már szánalmasan magyarázkodott, mondván nincsenek meg hozzá a „nyugodt körülmények”.

Tisztelt választók! Trócsányi Lászlóból biztosan nem lesz uniós biztos.

Ha a Fidesznek van esze és józan helyzetfelismerő képessége, akkor még idő előtt visszahúzza és valaki mást jelöl a Bizottságba. És ne higgyenek majd a kormányzati sumákolásnak, meg kommunikációs hókuszpókusznak: Trócsányi azért nem lesz uniós biztos, mert a Fidesz politikája és az európai közösség ellen elkövetett bűnei miatt Orbánék emberei vállalhatatlanok. Pont. Minden más szöveg egyszerű hazugság.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István

3 milliárd eurós Damoklész kard Itália fölött

Polonius
-
0
3 milliárd eurós Damoklész kard Itália fölött

A Reuters értesülései szerint ennyivel akarja megkínálni Jean-Claude Juncker és Pierre Moscovici Olaszország populista kormányát a költségvetési deficit várható túllépése miatt. A Corriere della Sera arról írt ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elnöke és a pénzügyi biztos nem hisz abban, hogy gyorsan létrejönne az új európai vezető adminisztráció Brüsszelben vagyis még nekik kell szembesülniük azzal, hogy Olaszország túllépi a 3%-os költségvetési deficit határt, mely pedig az eurozónában kötelező.

Brüsszelből előre figyelmeztették Rómát: tarthatatlan a populista kormányzat költségvetése! Pierre Moscovici pénzügyi biztos levelével a populista olasz képviselők látványosan a cipőjüket tisztogatták Brüsszelben. Most eljött a válaszcsapás ideje.

Válság tanácskozás Rómában

A Reuters szerint 3 milliárd eurós büntetés jöhet Brüsszelből és ez végképp felborítaná az olasz költségvetést. Giuseppe Conte kormányfő ezért válság tanácskozásra hívta össze a pénzügyi kormányzat vezetőit a Chigi palotába. Giovanni Tria gazdasági miniszter épp nem volt Rómában, ezért őt telefonon kapcsolták. Nekik kellett kitalálni valamit arról, hogy mit mondjon Giuseppe Conte kormányfő a többi európai vezetőnek kedden este Brüsszelben?

Matteo Salvinit egyelőre nem érdekli Brüsszel

Nagyot nyert az európai választáson a Liga vezére, aki ezért közölte : marad az eredeti költségvetés és nem tart attól, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít a túlságosan magas költségvetés deficit miatt. Marad a flat tax! – hangsúlyozta Olaszország erős embere. Aki egyelőre csak belügyminiszter, de hamarosan miniszterelnök lehet. A nagy adócsökkentés felbosszantotta Brüsszelt már a kezdet kezdetén is hiszen, ha egy kormánynak nincs elég adóbevétele, akkor a deficit könnyen elszállhat. Rómában arra hivatkoztak, hogy várhatóak extra bevételek. Például a Gucci féle 1,2 milliárd euro. A luxus divat cég hatalmas adócsalási ügyét egy megállapodás zárta le, melynek eredményeképp az államkincstár 1,2 milliárd euróval gyarapszik. Ez csinos összeg. Éppúgy mint az a 18 milliárd euro, melyet a kormányzat a privatizációból szeretne beszedni. Csakhogy ez álom – mutat rá Olaszország legbefolyásosabb lapja. A Corriere della Sera szerint Róma 18 milliárdot ígért Brüsszelnek, de ebből jó, hogyha 4-5 milliárd euro bejön. Vagyis ami a számokat illeti Jean Claude Junckernek és Pierre Moscovici-nek igaza van. Dehát ez politikai ügy- gondolja Matteo Salvini, aki az európai szélsőjobb vezérének látja magát.

Talán épp ezért akarják megkínálni Itáliát egy 3 milliárd eurós bírsággal

Jean-Claude Juncker és a brüsszeli bizottság mögött Merkel kancellár áll. Annak a Németországnak a vezetője, amely a szigorú pénzügypolitikát kívánja folytatni, melynek az atya istene Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter korában. Manfred Weber ennek a vonalnak a Spitzenkandidat-ja. Ezért is bízik Matteo Salvini abban, hogy nem eszik olyan forrón a kását Brüsszelben …

Németország és a 26 törpe

Macron elnök mozgalmának egyik vezető képviselője nyíltan megmondta: nem támogatják Manfred Webert! – hangsúlyozta Pascal Canfin, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Az indok: Macron elnök reformjait is akadályozza a szigorú német pénzügyi politika. Nem kívánnak német dominanciájú uniót! Francia elnököt akarnak, Michel Barniert vagy a liberális Marghrete Vestagert, de semmiképp sem az Európai Néppárt Spitzenkandidatját. A tagállamok vezetői döntik el, hogy ki lesz Jean-Claude Juncker utóda. Emmanuel Macron már tárgyalt is Portugália és Spanyolország miniszterelnökével. Sőt, felhívta Bulgária első emberét is és kérte a támogatását. Borisz Bojko miniszterelnök így válaszolt: készséggel támogatjuk a francia kérést amennyiben Franciaország elintézi, hogy az EU munkaügyi hivatala Szófiába települjön…

Timmermans jogállamisági eljárást helyezett kilátásba

FüHü
-
0
Timmermans jogállamisági eljárást helyezett kilátásba

Az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a jogállamisági eljárást Románia ellen, ha az életbe lépteti a büntetőjog áprilisban elfogadott módosításait.

Frans Timmermans figyelmeztette a román vezetőket egy pénteken keltezett levélben, amelyet hétfőn tett közzé a G4Media ellenzéki hírportál.

A bizottság első alelnöke szerint a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvénykönyv és a korrupciós bűncselekményekről szóló jogszabály múlt hónapban megszavazott módosításai gyakorlatilag büntetlenséget biztosítanak az elkövetőknek egy sor bűncselekmény – köztük korrupciós cselekmények – esetében.

A szankciókat korábban is kilátásba helyező Timmermans első ízben fenyegette meg Romániát a 7-es cikk szerinti eljárással.

Másfél évtized az EU-ban: részben elfecsérelt időszak

Bak Mihály
-
0
Másfél évtized az EU-ban: részben elfecsérelt időszak

A temérdek pénz ellenére Magyarország nem aknázta ki az EU-tagságban rejlő lehetőségeket. Az összesített növekedésben sereghajtók vagyunk, más mutatókban maradtunk, ahol 2004-2005-ben voltunk. A jogállam lerombolása megmutatkozik a számokban is.

Mintegy százezer (!) fejlesztés valósulhatott meg Magyarországon a 2020-as cikluszárásig az EU-támogatásával, amelyek nagyjából kétharmada 2013-ig zajlott le. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének kimutatása 2007 és 2013 között 63 ezer, a magyar kormány adatai alapján 2014-2020 között a támogatott projektek száma 31 305.

Pénzesőben leszakadás

A 2018-at még nem tartalmazó összesítés szerint 51,8 milliárd euró érkezett hazánkba, a saját hozzájárulást beszámítva a nyereség 40,4 milliárd euró. Az egyes évek árfolyamán kiszámolva

a nettó nyereség csaknem 12 ezer milliárd forint volt 2018-ig

(azóta ez tovább növekedett). A fejlesztési hozzájárulás uniós aránya 90-100 százalék.

Ennek a rengeteg felzárkózási támogatásnak köszönhetően évente átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) négy százaléka körüli összegek érkeztek Magyarországra. Ez az egész EU-ban (a nettó támogatott országok körében) a második legnagyobb hozzájárulás a lengyelek után.

Ez GDP-arányosan kumulálva 40 százalék körüli tétel. Ami azonban ebből „kijött”, az igen elszomorító. A magyar gazdaság ebben az időszakban összesítve nagyjából 17 százalékkal nőtt, tehát a GDP-hez mért támogatásnak körülbelül a felével. Ennél is nagyobb baj, hogy ezzel

tökutolsók vagyunk a térség országainak sorában.

A már idézett Lengyelország csaknem 60 százalékkal, Szlovákia több, mint 50 százalékkal gyarapította gazdaságát; a hozzánk képest sokkal magasabb fejlettségi szintről induló Szlovénia is 22 százalékkal növekedett. A balti országok 25-35 százalékot teljesítettek.

Megmutatkozik a leszakadó fejlődési tempó az egy főre jutó GDP-ben. Egy közelmúltbeli konferenciára készült tanulmányból kiderül, hogy a rendkívül dinamikus 2010 utáni években ez 11 ezerről 22 ezer euróra ment fel.

Csakhogy míg 15 éve Szlovénia és Csehország mögött hazánk következett ebben a mutatóban, addig mostanra már csak Bulgária és Románia van mögöttünk a közvetlen környéken.

Nem lettünk hatékonyabbak

A sok mindent megalapozó, illetve determináló adatok egyike az, amely azt méri, hogy a termelékenység (egy munkaórára jutó érték) az EU átlagához mérten hogyan alakult. Nos, ebben lényegében ott vagyunk, ahol másfél évtizede voltunk: 66,8 százalékról 67,3 százalékra „emelkedtünk”, amivel szintén a sor végén állunk.

És változatlanul olcsók vagyunk…

Vagyis a magyar gazdaság hozzáadott értéket előállító képessége érdemben nem javult (legfeljebb az itt működő multinacionális cégeké). Ez természetesen megmutatkozik az egy munkaórára jutó munkáltatói kiadásban is. Sok örömre nem lehet okunk, az EU-28-ak átlagában 20-ról 27,4 euróra nőtt az óránkénti teljes munkaerőköltség, a magyar adat 6 euró helyett tavaly 9,2 euró. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy most éppúgy körülbelül egyharmadannyiba kerül átlagosan a munkáltatóknak egy magyarországi munkaóra, mint 2004-ben.

Ez megmagyarázza azt is, hogy az elmúlt évek dinamikus béremelkedése miért annyira féloldalasan, nagyrészt a külföldi tulajdonú cégeknél valósult meg. Ezeknél a költségeken belül a bér aránya általában alacsony, még van „tartalék”.

…meg korruptak

Sokat elárul a Transparency International Magyarország által készített grafikon arról, milyen összefüggés mutatható ki a jogállam állapota és a beruházások változása között.

Forrás: TI

Az ábra azt szemlélteti, hogy a jogállam leromlásának, vagyis a korrupció növekedésével párhuzamosan csökkent a beruházási ráta a magyar gazdaságban. Ennek számos összetevője van. Kimagaslóan magas (uniós összevetésben) az egyindulós közbeszerzések aránya (körülbelül 30 százalék), sok a „lezsírozott”, testre szabott kiírás, a több ajánlatos tenderek között is jelentős a súlyuk a vélhetően „leosztott” pályázatoknak, és a legnagyobb összegű fejlesztések zöme egy szűk körben csapódik le.

Nagyjából 25 százalékra becsülhető ezekben a túlárazás

az állami közreműködéssel elirányított tenderekben (A Korrupciókutató Központ Budapest tavalyi tanulmányai – itt és itt mindezt részletezik.).

Mindezek mögött olyan kormányzati stratégia húzódik meg, amely szinte predesztinál a pazarlásra. A 2010 utáni eurómilliárdok felhasználásakor megfogalmazott cél az volt, hogy legalább 60 százalékot közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ennyi pénzt azonban nem képes hatékonyan felszívni a magyar gazdaság. Az emiatti leszakadás pedig csak növekedni fog, mert a kormány már ez év tavaszára lekötötte a 2020-ig tartó EU-s támogatási ciklus teljes keretét. Ugyanebben a szellemben.

Karnyújtásnyira az autók feketedoboza

Bak Mihály
-
0
Karnyújtásnyira az autók feketedoboza

Egy megállapodással közelebb került az EU ahhoz, hogy 2022-től új kötelező felszerelések legyenek az autókban. Új biztonsági övek, álmosságjelzés, baleseti fekete doboz csak néhány közülük.

Az EU intézményei ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatáról – tudatta közleményében kedden az Európai Bizottság (EB). Az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok hatékonyabb védelme érdekében 2022-től új biztonsági technológiákat lesz kötelező alkalmazni az európai járművekben a tavaly elhatározott terv alapján.

Cél a nulla baleset

A cél az, hogy a jelenlegi évi 25 ezer közúti haláleset 2050-re egyenesen nulla közelébe csökkenjen.

A balesetek 90 százalékban emberi mulasztás következményei,

s ezeket az automatikus, elektronikus rendszerek beépítésével szeretnék radikálisan csökkenteni.

Az EB 2018 májusában tett javaslatot egyes járműbiztonsági rendszerek kötelezővé tételére, köztük olyanokéra, amelyek csökkentik a tehergépkocsik és az autóbuszok esetében a veszélyes holtteret, vagy figyelmeztetik a járművezetőt, ha lankad vagy elkalandozik a figyelme.

A legtöbb új technológia már létezik, főként a felső kategóriás autókban. A bizottság szándéka szerint mindenki biztonsága javulni fog, és Európa egyúttal felkészül a jövő összekapcsolt és automatizált mobilitására is.

Az új technológiák teljes listája itt található.

Forrás: Európai Bizottság

Néhány fontos ezek közül, amelyek tehát három év múlva alapfelszereltséggé válhatnak minden személyautóban és nagy járművekben. A személygépkocsik, a könnyű haszongépjárművek, a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a járművezető figyelmeztetése hanggal álmosság és figyelemelterelődés esetén (például ha mobiltelefonozik vezetés közben), intelligens sebességszabályozás, a tolatásbiztonság növelése kamerákkal és érzékelőkkel.

Komoly előrelépésnek ígérkezik a baleseti adatrögzítő („feketedoboz”), amely a repülőgépiparból „száll alá”. A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek sávtartássegítő, fejlett vészfékező rendszert kapnak, valamint a töréstesztek alapján továbbfejlesztett új fajta biztonsági öveket.

A tehergépjárművek és az autóbuszok fejlett elektronikus rendszerekkel egészülnek ki a gépjárművezető közvetlen látóterének növelésére és a holtterek megszüntetésére. Ezek a jármű elején és oldalán érzékelik a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, biciklisták) jelenlétére.

Beszerelik mindegyik autótípusba az alkoholos állapotot ellenőrző és a kocsi indulását megakadályozó rendszert.

A lista lenyűgözően hosszú és bátor, arról nem informál a bizottság, hogy mindezek mennyivel drágítják meg az autókat.

A következő lépések

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az EB háromoldalú egyeztetésein elért politikai megállapodást ezután hivatalosan is

jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az új biztonsági elemeket 2022-től kell kötelezően alkalmazni a járművekben, kivéve a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a közvetlen látóteret növelő rendszereket, illetve a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében a fej ütközési tartományának megnövelésére vonatkozó előírásokat. Ezek a szükséges áttervezés miatt csak későbbtől lesznek kötelezőek.

1...345...84. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség