Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Az Európai Unióban élelmiszer áremelést hozhat az ukrán válság

Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer beszállítója, különösen a gabona és növény olaj import jelentős. Konfliktus esetén a szállítási láncok megszakadnának – hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico.

„Az élelmiszer ellátás biztonsága szempontjából ennek nagyon fontos érvnek kellene lennie amellett, hogy miért nem szabadna sor kerülnie egy katonai konfliktusra. Félek, hogy a döntéshozók ezt a szempontot nemigen veszik figyelembe” – nyilatkozta annak a brüsszeli irodának a vezetője, melyet Ukrajna üzleti körei tartanak fenn az EU központjában.

Egyelőre nincsenek tervek a vészhelyzetre – ismerte el az Európai Unió egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú hivatalnoka. Aki hozzátette, hogy a geopolitikával és biztonsági foglalkozó osztályok aktívan elemzik az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de az agrár részleg egyelőre nem kapott erre utasítást. Amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek összegyűlnek, akkor ők sem foglalkoznak ezzel.

Látszólag ez érthető hiszen az Európai Unió maga is élelmiszer exportőr, és Ukrajna részesedése mindössze 4,9% az uniós élelmiszer behozatalból. Csakhogy néhány fontos élelmiszerből az Európai Unió szinte teljesen az ukrán importtól függ. A napraforgó olaj 88%-a Ukrajnából érkezik az Európai Unióba, a repceolaj 41%-a, a méz 26%-a.

A legnagyobb kihívás egy rövid távú ellátási sokk – mondta a Politiconak Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. Tarasz Kaska különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kukorica importjában Ukrajna jelentős szerepet játszik. Ennek pedig nagy jelentősége van az állattenyésztésben. Az Európai Unióban mindenütt gondban lehetnének a csirke és disznó farmok hiszen nem könnyű gyorsan alternatívát találni az állatok ellátására. A jamón, a spanyolok kedvenc sonkája veszélybe kerülhet, mert Spanyolország vásárolja messze a legtöbb kukoricát Ukrajnától.

Globális áremelkedés

Ide vezethet egy katonai konfliktus Ukrajnában méghozzá olyan időszakban amikor az élelmiszer árak amúgy is tízéves csúcsra jutottak 2021-ben. Amikor az oroszok 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet, akkor a globális búza árak 20%-al emelkedtek.

Miért? Libanonban a búza import 55%-a Ukrajnából jön, Törökországban ez az arány 23%. Csakhogy a törökök búza importjának nagyobb része Oroszországból érkezik: 62%. Egyiptom hasonló helyzetben van: a több mint százmilliós ország búza ellátása Oroszországtól és Ukrajnától függ. 2010-ben Oroszország leállította a búza exportot, rá egy évre megkezdődött az arab tavasz. Az élelmiszer árak emelkedése óriási elégedetlenséget váltott ki a térségben. Az Európai Unió viszonylag könnyen túlélne egy ilyen ellátási sokkot, de a szegényebb országok mint Törökország vagy Egyiptom már jóval kevésbé. Tarasz Kaska gazdasági miniszterhelyettes szerint Kijevben felkészültek a vészhelyzetre, ami szerinte csak akkor állhatna elő, ha a katonai konfliktus tényleg megkezdődne Oroszország és Ukrajna között.

Az új cseh kormány a kistermelőknek adja az uniós pénzek javát

Korábban Brüsszelben bírálták Babis akkori cseh miniszterelnököt, mert az ország egyik legnagyobb agrár vállakozójaként szép pénzeket vett fel az agrár alapból. Az ex kormányfő pofára eshet hiszen ő az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója, de az új cseh kormány a kistermelőknek adja az uniós pénzek javát.

„Babis úr és a cégei nem fognak profitálni az új agrár stratégiából” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Zdenek Nekula cseh mezőgazdasági miniszter. Brüsszel azt írja elő, hogy az agrár pénzek legkevesebb 10%-a jusson a kistermelőknek, de Csehország esetében ez eddig nemigen ment. Megmaradtak ugyanis a nagy gazdaságok a rendszerváltás után is, és az egyik legnagyobb agrár vállalkozó maga Andrej Babis lett. Aki azután az ország egyik leggazdagabb embereként pártot alapított, és a választások megnyerése után kormányfő lett.

Ez felvetette az összeférhetetlenség problémáját. Babis formálisan átadta cégeinek irányítását rokonainak és bizalmasainak, de mindenki tudta, hogy valójában ő irányít. Miniszterelnökként lobbizott a nagy agrár vállalkozások érdekében Brüsszelben. A legutóbbi választáson Babis elbukott, mert szövetségesei a parlamentbe se kerültek be. Az új kormánykoalíció sokszínű, de egyben megegyeznek a pártok: nem működnek együtt Babis ex miniszterelnökkel.

Az új agrár stratégiai pedig, mely jövőre lép életbe, azt jelenti, hogy a kistermelők kapják majd az uniós agrár pénzek 23%-át! Mindezzel együtt az új agrár stratégia nem szab meg felső határt az uniós pénzek szétosztásánál. Az új mezőgazdasági miniszter abban is különbözik elődjétől, hogy nagy figyelmet szentel a környezetvédelemnek. Erre az Európai Unió is nagyon odafigyel. Az agrár alapból elkülönítettek egy környezetvédelmi részt. Erre külön lehet pályázni. Itt van felső határ, de elég magas: a maximális kiutalás 1,2 millió euró lehet.

Az új agrár stratégia arra irányul, hogy támogassa a kistermelőket, de a nagy gazdaságokat sem kívánja lenyomni.

„A cél a kistermelők támogatása, de azt sem akarjuk, hogy a nagy agrár gazdaságok csődbe menjenek” – hangsúlyozta a cseh mezőgazdasági miniszter, aki civilben különben méhész.

Moszkva meg van elégedve

Putyin  elégedett lehet. Ez derül ki az Rt.com – Putyinhoz igen közel álló – összefoglalójából, mely a két vezető tárgyalásairól készült. Jó ez nekünk? Ezt nemigen tudhatja az átlagos magyar választópolgár, mert a magyar-orosz egyezmények titkosak. Orbán mindenestre szorgosan követi mentorát Putyint, és igyekszik gazdaságilag alátámasztani a nemzeti együttműködés kissé megingott rendszerét.

„Minden akadály ellenére a két állam közötti kereskedelem 30%-al növekedett” – veregette meg Orbán Viktor vállát Vlagyimir Putyin. Aki sietett hozzátenni, hogy

„a nagyberuházások folytatódnak, mindenekelőtt az atomerőmű építése.”

Putyin ezek után rátért a lényegre:

„Magyarország és Oroszország olyan egyezményt írt alá, amely lehetővé teszi a magyar félnek, hogy kedvező áron kapjon energiát Oroszországtól egészen 2036-ig.”

Putyin így folytatta: „Magyarország a jelenlegi piaci árnál ötször olcsóbban kapja meg az orosz földgázt. Ez jórészt az ön munkájának eredménye” – dicsérte meg Orbán Viktort a választások előtt.

Az Rt.com szerint Orbán Viktor hálálkodott a földgáz egyezményért. Kapott-e plusz földgázt Orbán Viktor? Szijjártó külügyminiszter szerint ezért ment Moszkvába. Erről az Rt.com egy kukkot sem szól. Ehelyett áttér az ukrán problémára.

Orbán – Putyin az örök furcsa pár

„Ez már a tizenharmadik találkozónk egymással „- mondta Orbán Putyinnak. „Ez ritkaság. Az európai kollégáim többsége, akikkel együtt kezdtem, ma már nincs hatalmon. Mi 13 év alatt sokat tettünk hozzá az EU és Oroszország kapcsolataihoz. Őszintén szólva, nem kívánok távozni a hatalomból. Áprilisban választások lesznek Magyarországon, és azokat meg akarom nyerni. Ily módon további együttműködésre nyílik lehetőség” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az ukrán válságról szólva az Rt.com idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki bírálta a kijevi kormányt amiért az ukrán nyelv törvény diszkriminálja a magyar kisebbséget is. Szijjártó szerint a magyar kormány csakis akkor támogatná Ukrajna NATO tagságát, ha a nyelvtörvényt megváltoztatnák a magyar kisebbség érdekében. Ezért meg Putyin hálás bár ezt nem írta meg az Rt.com.

Mit gondolnak Washingtonban és Brüsszelben?

Orbán Viktor moszkvai útja előtt telefonon beszélt Stoltenberg NATO főtitkárral, akinek megígérte: a tárgyalások után tájékoztatja őt. Ami az Európai Uniót illeti: Macron francia elnökkel is beszélt Orbán Viktor moszkvai útja előtt. Ebben a félévben Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron ebben a minőségében az elmúlt négy napban kétszer is beszélt telefonon Putyinnal. A kiszivárgott hírek szerint a diplomaták személyes találkozót készítenek elő. Ukrajna ügyében az Európai Unió erősen megosztott: a front országok döntő többsége támogatja az amerikai álláspontot, amely kemény szankciókat helyez kilátásba egy orosz támadás esetére. Az Európai Unió nagyhatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mindenképp diplomáciai megoldást akarnak.

Orbán tehát nem magányos harcos – ahogy ezt beállítja a kormánypárti média. Putyin – egykori KGB tisztként – reálisan ítéli meg partnereit. Orbán Viktornak azt mondta annak távozása előtt, hogy a magyar miniszterelnök „sokat tett az orosz-magyar kapcsolatok javításáért. Moszkva ezért számít a további partneri viszonyra. Remélem, hogy a közös munka folytatódni fog” – jelentette ki minden oroszok elnöke azt követően, hogy eszmét cserélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Szijjártó elítéli Moszkvát, de…

Az Európai Unió külügyminiszterei határozatban ítélték el Oroszország folyamatos agresszív fellépését Ukrajnával szemben. Felszólítják Oroszországot, hogy fejezze be az eszkalációt és tartsa be a nemzetközi jogot.

Az Európai Unió külügyminiszterei felszólítják Oroszországot, hogy vegyen részt a nemzetközi párbeszédben. A külügyminiszterek csakis teljes egységben határozhatnak vagyis Szijjártó Péternek is el kellett fogadnia az Európai Unió közös állásfoglalását annak ellenére, hogy nemrég Lavrov orosz külügyminiszter a mellére tűzte a Barátság érdemrendet, Orbán Viktor pedig február elsején látogat Moszkvába.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtóértekezletén, melyen szokás szerint csakis a kormánypárti sajtó tudósítói vehettek részt, ismét állást foglalt a hidegháborúval szemben.

„Nem akarunk újabb hidegháborút és hidegháborús hangulatot sem” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője, aki ezzel egyértelműen  az amerikai diplomáciára célzott. Putyin álláspontja szerint az USA szítja a hidegháborús feszültséget azzal, hogy bekeríti Oroszországot, mert fel akarja venni Ukrajnát és Georgiát a NATO-ba. Putyin első számú követelése az, hogy erről az USA mondjon le méghozzá „kötelező érvénnyel”. Maga Putyin is tudja, hogy az Egyesült Államok nem tehet ilyen kötelező érvényű ígéretet azok után, hogy korábban deklarálták: Ukrajnát és Georgiát felveszik a NATO-ba. Dátumot nem közöltek, és a jelenlegi körülmények között senki sem gondolja, hogy erre a közeli jövőben sor kerülhetne.

EU támogatás Ukrajnának

Az USA 200 millió dolláros fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, hogy megerősítse annak hadseregét. Az Európai Unió azonban nem militarista kategóriákban gondolkodik: Ursula von der Leyen asszony 1,2 milliárd eurós gazdasági segély csomagot jelentett be Ukrajnának. A szomszédos országnak erre annál is inkább szüksége van, mert az egy főre jutó GDP ma alacsonyabb mint a szovjet időkben volt 1991 előtt Ukrajnában. Az Európai Unió illetve az uniós pénzintézetek több mint 17 milliárd eurós támogatást illetve kölcsönt adtak Ukrajnának 2014 óta. Akkor történt a fordulat Kijevben, ahonnan elkergették az orosz barát elnököt, és az USA aktív támogatásával megkezdődött a demokrácia fejlesztése – egyelőre csekély eredménnyel.

Az EU és az USA versenyt fut Ukrajnában. Ennek hevében tette meg híres kijelentését Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes: fuck the EU!

Akar-e Moszkva háborút?

Tanulmányt szentelt e témának a Moscow Carnegie Centre. Dmitrij Trenyin igazgató szerint Moszkvában nagyon is tisztában vannak azzal, hogy amit követelnek az USA-tól illetve a NATO-tól az elérhetetlen célkitűzés. Arcának elveszítése nélkül az Egyesült Államok nem ígérheti meg ünnepélyesen, hogy soha sem veszik fel a NATO-ba Ukrajnát és Georgiát. Az orosz csapatok mozgósításával Putyin viszont elérte, hogy tárgyaló asztalhoz kényszerítette az Egyesült Államokat. Ezzel a saját népe előtt igazolta, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom és egyenrangú partnere az USA-nak. Putyin és az egész orosz közvélemény megaláztatásként érte meg azt, hogy Obama elnök vígan regionális hatalomnak titulálta Oroszországot, amelynek katonai ereje nagy, de gazdasági teljesítménye csekély. Nincs értelme a Nyugat katonai fenyegetésének- állapitja meg a Moscow Carnegie alapítvány tanulmánya, mely szerint elég, ha Moszkva fenntart egy megfelelő nagyságrendű hadsereget bármiféle fenyegetés elhárítására.

Putyin új politikája Ukrajna ügyében 2018-ban kezdődött amikor hirtelen előkerültek a múltbeli sérelmek, melyek a Szovjetunió felbomlásához kapcsolódtak. Addíg Putyin arról igyekezett meggyőzni a Nyugatot, hogy szóba sem kerülhet orosz katonai erő alkalmazása Ukrajnában. Azóta viszont változott a helyzet: Putyin katonai fenyegetéssel akar célt érni. Vajon miért? Egyrészt csökkenő népszerűségét akarja ellensúlyozni hiszen a katasztrofális járvány kezelés alaposan rontott a megítélésén Oroszországban. Másrészt pedig Putyin úgy ítéli meg, hogy az USA gyengül, és ezt ki lehet használni előny szerzésére. Az afganisztáni kivonulás Biden presztízsét a mélybe lökte Moszkvában.

Putyin dilemmája: a katonai erő alkalmazása kétélű fegyver. Oroszország legfőbb exportcikke Európába az energia. Ez abszolút bizalmi szektor. Egy katonai konfliktus jelentősen csökkentené Putyin európai híveinek mozgásterét és megnövelné azokét, akik az EU sorsát az USA-val akarják összekötni.

Németország nem szállít fegyvert Ukrajnának, az EU gazdasági segélyt ad Kijevnek és nem katonait. Ha Putyin nem akarja elveszíteni európai partnereit, akkor kétszer is meg kell fontolnia katonai erő alkalmazását Ukrajnában. Ezzel keveset nyerne és sokat veszíthetne. Persze így volt ez 1978-ban is amikor Moszkvában az afganisztáni bevonulás mellett döntöttek. Értelme annak sem volt, a kreatív politikára képtelen Moszkva, mégiscsak bevonult Afganisztánba, hogy ezzel is felgyorsítsa a szovjet rendszer agóniáját.

Miért vált Putyin barátjává Orbán Viktor?

Márki-Zay Péter szerint Oroszország örökös elnökének van valamiféle kompromittáló dokumentuma Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje ezt mondta:

„valami volt Putyin kezében, hogy meg tudta győzni Orbánt a 2009-es találkozón.”

Az tény, hogy Orbán Viktor azt megelőzően hevesen támadta az orosz kapcsolat miatt Gyurcsány Ferencet, akit „Putyin pincsijének” titulált a Fidesz.

Orbán Viktor amióta újra kormányra került 2010-ben egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, aki ezért hálás is. A magyar kormány az energiaválság kellős közepén tudott aláírni egy olyan hosszú távú földgáz szerződést Moszkvával, melynek kapcsán az oroszok nem használták ki teljes mértékben azt, hogy jelenleg számukra előnyös a helyzet a piacon.

A magyar-orosz együttműködésnek van racionális magva, amely minden kormányfőt józanságra ösztönöz. A kedvezően alakuló magyar-orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokat zavarják, mert Washington újra domináns szerepet szeretne játszani a térségben mint a rendszerváltás idején. A kormánypárti sajtó ezért is állitja, hogy Márki- Zay Péter a CIA ügynöke.

Putyin Budapestre jön a választási kampány kellős közepén

Februárban látogat a magyar fővárosba az orosz elnök, aki az utóbbi időben nagyon megritkította a személyes találkozókat és a külföldi utakat, mert tart a Covid vírustól. A tervek szerint ellátogat a téli olimpiára Pekingbe pedig azt az USA és szövetségesei diplomáciai bojkottal sújtják. És ellátogat Budapestre, ahol politikai szövetségese, Orbán Viktor a túlélésért küzd. Érdekes, hogy

Orbán azt gondolja: az orosz támogatás ebben a helyzetben hasznos lehet a számára holott a magyar jobboldal tradicionálisan orosz ellenes és nyugatbarát.

A magyar miniszterelnök nem ideológiai vagy történelmi alapon mérlegel hanem a gazdasági és társadalmi hatékonyság alapján. Magyarországnak még sokáig szüksége lesz az orosz energiára, ezért Moszkva fontos partner. Az USA csak azoknak a NATO szövetségeseknek fontos, akik félnek Oroszországtól (a baltiak, Lengyelország, Románia stb.). Az Egyesült Államok gazdaságilag nem érdekelt ebben a régióban vagyis tőlük nemigen lehet semmit sem kapni.

Ami viszont új: a Biden adminisztráció nyugati egységet szervez Oroszországgal és Kínával szemben. Vagyis az Európai Unióval együtt akar fellépni Moszkvával és Pekinggel szemben. Orbán viszont azzal számolhat, hogy az Európai Unió vezető hatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind érdekeltek a jó kapcsolatban Moszkvával. Vagyis az orosz barátsággal távolról sincs olyan egyedül mint ahogy ez olykor látszik.

Az orosz hekkerek és a magyar választás

Putyin parancsára a titkosszolgálat hekkerei 2017-ben beavatkoztak a francia választásokba, hogy Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogassák. Ezt akkor Macron kampányfőnöke jelentette be, de nem lett belőle nagy botrány, mert a centrista jelölt így is fölényesen győzött. Csakhogy Magyarországon más a helyzet: Putyin jelöltje maga a miniszterelnök, aki felügyeli a titkosszolgálatokat. Aligha fülelné le bárki is az orosz hekkereket, ha Orbán Viktor érdekében dolgoznának. Persze ne becsüljük le az amerikai titkosszolgálat képességeit e téren hiszen az informatikában egyelőre még a vetélytársaik előtt járnak.

Orbán Viktor immár az USA-ban és Nyugat Európában is jólismert politikus. Győzelme vagy veresége szimbolikus értékű lehet. A Trump tábor és az európai szélsőjobb jelenleg vert helyzetben van, de Orbán esetleges győzelméből reményt meríthet a fordulatra. A Biden adminisztráció, és a szélsőjobb ellen sikerrel küzdő európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) Orbán bukására játszanak. A magyar választás ily módon felértékelődik, de ebből a választó polgárok csak annyit érzékelnek, hogy Orbán egyre újabb adományokkal próbálja megvenni őket miközben galoppozik az infláció, amely destabilizálja a magyar gazdaságot és egyre nehezebbé teszi a megélhetést.

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

„Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

„Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

„Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja „lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné „egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: „Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

„Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Márki-Zay Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozik

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje a jövő héten látogat el az Európai Unió központjába, hogy ott bemutatkozzon. Kész Zoltán, aki Márki-Zay Péter útját szervezi, úgy nyilatkozott a Euronewsnak, hogy a magyar politikus találkozik majd Manfred Weberrel, aki az Európai Néppárt frakció vezetője Brüsszelben.

A Fidesz és Orbán Viktor sokáig ebben a frakcióban ült amíg tartott a paktum Merkel német kancellárral. Miután kiderült, hogy Merkel kancellár távozik a közéletből, Orbán Viktor helyzete tarthatatlanná vált az Európai Néppártban, ahonnan kilépett mielőtt kirúgták volna.

Az Euronews szerint Márki-Zay Péter elsősorban az Európai Néppárt iránt érdeklődik Brüsszelben. Az Európai parlamentben négy nagy frakció határozza meg a közhangulatot: az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek. Orbán Viktor szélsőjobboldali frakciót szervez, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Manfred Weber méltatta Márki-Zay Péter előválasztási sikerét

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nem véletlenül tért ki erre hiszen Orbán Viktor neki személyes ellenfele. A magyar miniszterelnök fontos szerepet játszott abban, hogy ne Manfred Weber legyen a Spitzenkandidat vagyis a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor Ursula von der Leyent támogatta.

A magyar miniszterelnök jól ismeri a brüsszeli politikai játszmákat hiszen Angela Merkel után ő a legrégebben pozícióban levő országos vezető. Orbán Viktor már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen jár Brüsszelbe hiszen már egészen fiatalon a magyar parlament európai uniós bizottságának elnöke volt.

Az elmúlt években túlbecsülte befolyását, és ezért a perifériára sodródott. Orbán Viktor úgy gondolta, hogy Trump nyomán Európa is jobbra veszi az irányt. Ezért ajánlotta Brüsszelben az együttműködést a szélsőjobballal. Ezt sem Angela Merkel sem Emmanuel Macron nem fogadhatta el hiszen ők a centrumban akartak és akarnak politizálni. A centrum pedig kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral szemben. Nem is titkolja, hogy távozása üdvös lenne nemcsak Magyarországnak, de az egész Európai Uniónak.

Az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult: kényszerítse rá a brüsszeli bizottságot, hogy ne pénzelje a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Ezért fogadják jóindulatú érdeklődéssel Brüsszelben Márki-Zay Pétert, akinek fő érdeme az az európai politikusok szemében, hogy esélye van Orbán Viktor leváltására. A magyar miniszterelnöknek ugyanis kitelt a becsülete az Európai Unió központjában.

Mi lesz Lengyelországgal az uniós pénzek nélkül?

Morawiecki miniszterelnök hosszan értekezett a lengyel gazdaságról, de arra nem tért ki mi lesz a gazdasággal az uniós pénzek nélkül. Azt viszont közölte: az állam nem vonulhat ki a gazdaságból!

A lengyel miniszterelnök a neoliberális elveket bírálta miközben állást foglalt amellett, hogy a gazdaság jelenti a XXI-ik században egy ország erejének alapját. A lengyel miniszterelnök a Magyar Hírlapban jelentette meg cikkét arról, hogy miképp képzeli el az ország jövőjét. Rámutat arra, hogy a XXI-ik században a technológia az, amely eldönti egy ország  versenyképességét.

Az állam nem vonulhat ki a piacról hanem valamiféle szinergiának kell létrejönnnie – fejtegeti a lengyel kormányfő, aki szeretne az országot valójában kormányzó Jaroslaw Kaczynski utóda lenni.

A miniszterelnök büszkélkedik a lengyel gazdaság teljesítményével főként azzal, hogy miközben csökkentették az adókat és a költségvetési hiányt jelentős béremelést hajtottak végre és családtámogatási programot finanszíroztak.

Mindezt miből?

Morawiecki miniszterelnök egy kukkot sem szól arról, hogy Lengyelország kapta a legnagyobb uniós támogatást valamennyi tagállam közül. Nem véletlenül nem tesz említést erről, mert mostanában épp arról van szó, hogy Brüsszel le akarja állítani a támogatást miután az alkotmánybíróság Varsóban úgy döntött: a nemzeti jog felülírja az Európai bíróság döntéseit! Az alkotmánybíróság kizárólag a hatalom biráiból áll vagyis aligha valószínűtlen, hogy ne a Kaczynski rendszer tudatos lépését lássuk benne.

Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy a Polexit csak az ellenzék propagandája. Ezek után viszont ez reális perspektívának tűnik. Ennek pedig legalábbis kettős következménye van: az uniós pénzek hiánya felboríthatja Lengyelország pénzügyi egyensúlyát, és a külső értékelések leronthatják Varsó minősítését mondván a Brüsszel elleni háború nem kedvez az erős zlotynak.

Ilyen körülmények között mi lesz az erős gazdasággal, amely Morawiecki miniszterelnök szerint az ország hatalmának alapja?

Erről az apróságról nem ír semmit Lengyelország miniszterelnöke, akinek cikkét Magyarországon a Magyar Hírlap közölte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK