Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Történelmi látogatás: Erdogan Athénban

0

65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most pedig Törökország majdnem teljhatalmú elnöke.

A két állam kapcsolatában a szimbólumoknak nagy jelentősége van. Különösen amióta a Thesszalonikiben született Musztafa Kemal pasa, vagyis a modern török állam megalapítója, Kemal Atatürk serege élén kiverte Kisázsiából az előrenyomuló görög csapatokat.

Görögország ma is az Európai Unió egyik legerősebb hadseregét tartja fenn mindenekelőtt Törökország miatt.

A két állam között régi ellentét Ciprus. A görög rész független és az Európai Unióhoz tartozik, a másik rész török fennhatóság alatt áll.

Ciprusról a tárgyalások a két közösség között nyáron megszakadtak.

Erdogan Athénban mindenekelőtt arról a menedékkérőket érintő egyezményről tárgyal, melyet Törökország az Európai Unióval kötött. Ez érinti Görögországot is, mely az EU délkeleti kapuja.

Görögországban senki sem szeretné, ha megismétlődne a 2015-ös vészhelyzet, amikor többszázezer menedékkérő masírozott át az országon az EU belső része felé. Törökország azzal fenyegetőzik, hogy felmondja az egyezményt, melyet Erdogan elnök még Merkel német kancellárral kötött meg. Kevesen gondolják Athénban, hogy ezt komolyan gondolja, hiszen az egyezmény szép pénzt hoz Törökországnak. Ráadásul Trump jeruzsálemi döntése miatt most épp lángba borul a Közel-Kelet. Erdogannak aligha van szüksége újabb konfliktusra.

Ahol a görög és a török érdekek találkoznak az a gazdaság és főképp a turizmus.

A török gazdaság jól muzsikál annak ellenére, hogy Erdogan összeveszett az Európai Unióval és nincs jóban Amerikával sem. Görögország viszont még mindig az EU beteg embere. Ezért az olyan elképzelés, hogy épüljön gyorsvasút Thesszaloniki és Isztambul között mindkét fél számára előnyös lehet.

Soha ilyen sok török turista nem járt még Görögországban. Úgyhogy Erdogan elnöknek bőven van miről tárgyalnia Athénban, de a látogatás mégis inkább szimbólumnak tekinthető. Hiszen, mint az elején írtuk, 65 éve nem járt török államfő Görögországban.

Háború vagy béke a Közel Keleten

0

A szíriai háborúról tartanak hármas – iráni, orosz és török – csúcsot az oroszországi Szocsiban, miközben a szíriai ellenzék Szaúd-Arábiában folytat tanácskozást. 

Putyin orosz elnök, aki nemrég fogadta Bassár el-Aszadot, Szíria államfőjét Szocsiban, most Erdogan török és Roháni iráni elnökkel folytat eszmecserét a térség jövőjéről. A helyzet pikantériája, hogy Erdogan török elnök Aszad ellenfeleit támogatta a szíriai háborúban, miközben a mai napig Damaszkusz legfőbb szponzora Irán.

Közben Szaúd-Arábiában szinte minden szíriai kormánnyal szembenálló szervezet vezetői arról tanácskoznak, hogy mi lesz ezután, mivel Szíriában Aszad elnök csaknem teljes győzelmet aratott.

Csakhogy közben Mohamed bin Szalmán herceg, Szaúd-Arábia trónörököse és hadügyminisztere háborúval fenyegette meg Iránt és szövetségeseit. Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő többször megerősítette:

nem tűri el, hogy Irán katonailag is berendezkedjen Szíriában, egy  Izraellel határos országban.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke a történelem során először adott interjút egy szaúdi lapnak, a londoni székhelyű Elaphnak.  Ebben egy olyan szövetséget vázolt fel, amely Szaúd-Arábiából és arab szövetségeseiből, illetve Izraelből és az Egyesült Államokból állna.

És ki lenne az ellenfél?

Irán és az ő szövetségesei! A háború vagy béke kérdése tehát újra élesen felmerül annak ellenére, hogy Roháni iráni elnök bejelentette: a terrorista Iszlám Államnak, mely Szíria és Irak területén működött, immáron vége van.

Erdogan Belgrádban: Törökország bojkottálni fogja az USA ankarai nagykövetét

0

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe.

A török tisztviselők és hivatalos szervek a jövőben bojkottálni fogják az Egyesült Államok ankarai nagykövetét – jelentette be kedden Belgrádban Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő így reagált arra, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége bejelentette: felfüggesztik a vízumok kiadását a török állampolgárok részére az összes törökországi diplomáciai kirendeltségen. A nagykövetség indoklása szerint Washingtonnak felül kell vizsgálnia, hogy Törökország mennyire elkötelezett az amerikai diplomaták biztonsága iránt. Válaszul Törökország is felfüggesztette a vízumok kiadását amerikai állampolgárok részére.

Erdogan kedden leszögezte:

Washingtonnak vissza kellene hívnia ankarai nagykövetét,

ugyanis a hivatalos szervek a továbbiakban nem fogják az amerikai kormány képviselőjének tekinteni a diplomatát.

A török elnök az Egyesült Államokat tette felelőssé azért, mert

megromlott a viszony Ankara és Washington között.

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe. Erdogan ezzel az ankarai amerikai konzulátus azon alkalmazottjára utalt, akit őrizetbe vettek, illetve egy másik konzulátusi dolgozóra, aki ellen letartóztatási parancsot adtak ki, mert a feltételezések szerint köze lehet a gülenista mozgalomhoz.

Merkel uniós “miniszterelnök” lenne?

0

„Semmi kifogásom sem lenne ellene bár nem hiszem, hogy Angela Merkelnek ilyen tervei lennének!” – mondt Jean-Claude Juncker a német Bild azt firtató kérdésére, vajon Merkel váltja-e majd őt az uniós „miniszterelnöki” posztján. Az Európai Bizottság elnökének a mandátuma 2019-ben jár le. Juncker már korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván újra pályázni.

Angela Merkel 2005 óta Németország kancellárja, és jelenleg negyedik kormánya, az új kormánykoalíció összeállításával bajlódik. A fő probléma a menekültkérdés, és azon belül is az, hogy legyen-e felső határa a befogadásnak. Ebben  a potenciális koalíciós partnerek nem értenek egyet. Míg a bajor CSU egyáltalán nem lelkesedik a menekültek befogadásáért, addig a liberális FDP és a zöldek sokkal toleránsabbak ezen a téren.

A török kérdés

Jean-Claude Junckert Törökországról is kérdezte a Bild. Az Európai Bizottság elnöke szerint „Törökország Erdogan irányításával egyre jobban távolodik Európától.” Korábban Angela Merkel kötött megállapodást az EU nevében Erdogannal a menekültekről. Ennek értelmében az EU évi 3 milliárd eurót fizet Törökországnak azért, hogy ne engedje ki őket Európa felé.

Ez az egyezmény akadályozza meg a keleti menekültinváziót, és nem a Magyarország déli határán felépített kerítés.

 

Afrikai menekültek: eurómilliárdok kellenének!

0

Az afrikai helyszínen kell kezelni a menekült-problémát – erről nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak az ENSZ menekültügyi főbiztosának afrikai megbízottja. Vincent Cochetel párhuzamot vont a szíriai és az afrikai menekültek között.

A szíriaiak esetében mindenki rájött arra, hogy elsősorban a szomszédos országokban kell megkeresni őket, mert oda menekültek, ott vannak a menekülttáborok. És most már ott van az ENSZ és megjelentek a civil szervezetek is, hogy segítsék őket. Pénz is van, hiszen az Európai Unió évi 3 milliárd eurót ad Törökországnak a menekült-egyezmény keretében.

Ez egyelőre hiányzik az afrikai menekültek esetében, bár az ENSZ tett erőfeszítéseket, hogy ne csak Líbiában, de korábban másutt is számba vegyék őket. Csádban például 83 500 menekültet tartanak nyilván, ami ugyan elvben nem tűnik soknak, de előre látható, hogy egyre többen jönnek, és a koldusszegény állam nem lesz képes megfelelően foglalkozni velük. Párizs segítséget ígért: személyesen Emmanuel Macron elnök foglalt állást 15 afrikai állam támogatása mellett, hogy a menekültáradat ne váljon kezelhetetlenné Líbiában, ahol már több mint 800 ezren vannak – többnyire rémes körülmények között.

Az ígéret nem elég

Ígéret bőven van, de a pénz kevés. Egyelőre Líbiában próbálják megállítani az inváziót. Olaszország fizet is ezért a helyi milíciáknak, majd persze benyújtja a számlát az Európai Uniónak. Rómában a belügyminiszter azt is felvetette, hogy Afrika számára is olyan csomag kellene mint az az egyezmény, melyet Angela Merkel kötött Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Csakhogy hatalmas összegre lenne szükség – minimum annyira, azaz 3 milliárd euróra, mint Törökország esetében.

Ahhoz azonban ennél is jóval több kellene, hogy emberi életkörülményeket teremtsenek abban a 15 afrikai államban, ahonnan a menekültáradat elindul Európa felé.

Saját katonái ellen vásárol orosz rakétákat Erdogan török elnök?

0

Erre gondolnak azok a katonai szakértők, akik a Deutsche Wellének nyilatkoztak annak kapcsán, hogy Erdogan elnök bejelentette: letették az előleget az S 400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására. De hogy vehet orosz rakétarendszert a NATO tag Törökország?

Korábban a kínaiaktól próbáltak ilyet venni, de akkor Washington sikeresen lebeszélte a szövetségesét erről. Most is volt amerikai nyomás, de Erdogan ezúttal nem engedett és

Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, mely nyilvánvalóan nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Ez azt is jelenti, hogy orosz szakértők tucatjai érkezhetnek Törökországba azért, hogy kiképezzék a török tisztikart a rakétavédelmi rendszer használatára.

Az S 400-as rakéta rendszer egyébként már működik külföldön – ezt az izraeli hírszerzés jelezte. Ilyen rakétavédelmi rendszert telepítettek az oroszok Szíria északi részén egy iráni hadiüzem köré. Az izraeli hírszerzés szerint

az irániak ott rakétákat gyártanak a Hezbollah libanoni síita milíciának,

mely közvetlen fenyegetést jelent Izrael számára. Ha azonban Izrael bevetné a légierejét, akkor szembetalálkozhatná magát az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Ennek kipróbálásán nemrég izraeli légicsapást mértek Szíriára, de az orosz rakéta védelem nem reagált, holott az S 400 egyidejűleg 80 célpontot is képes megsemmisíteni.

De miért kell ilyen rendszer Törökországnak és miért Oroszországtól? A magyarázat a tavalyi sikertelen puccskísérlet, melyben a török légierő tisztjei állítólag nagy szerepet játszottak. Erdogan elnök Fethullah Gülent, az USA-ban élő prédikátort vádolta a puccs szervezésével és a washingtoni kormányt annak támogatásával.

Minthogy saját légiereje jelentős részben elárulta Erdogant a puccs idején, ezért a török elnök arra a következtetésre juthatott: olyan rakéta rendszer kell, melyet a NATO nem irányít. Így került a képbe Oroszország.

Törökország, Irán és Oroszország haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek a Közel-Keleten.

Most Brüsszelben a NATO főhadiszállásán főhet a fejük a stratégiai tervezőknek: vajon mennyire számíthatnak Törökországra, mely a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik?

Törökország partvonalra kerülhet

Az ankarai kormány politikája lehetetlenné teszi, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz – közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. A csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek.

Szkínász az EB szokásos napi sajtóértekezletén a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker előző heti szavait idézte, amelyek szerint Törökország hatalmas lépésekkel távolodik Európától. Juncker akkor kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség – emlékeztet az MTI brüsszeli tudósítójának a jelentése.

A szóvivő ennek kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. Hozzátette: Juncker a kérdést érinteni fogja a jövő heti évértékelő beszédében is Strasbourgban.

A németek támogatnák

A német kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitáján Angela Merkel és kihívója, Martin Schulz is a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást. Kettejük közül azonban Merkel óvatosabb álláspontot képviselt, mondván, hogy bár sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen,

nem szabad „rácsapni az ajtót” Ankarára.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.

Nyúlik, mint a rétestészta

Az 1999 óta tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni. Ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

 

 

 

A határzár ára

0

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások  évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék 

Titkokat cserélhetünk Törökországgal

0

A védelmi ipari minősített adatok cseréjét teszi lehetővé az a miniszterelnöki határozat, amely a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A 81/2017. (VIII. 14.) ME határozat kitér az ilyen adatok kölcsönös védelmére is.

A nemzetgazdasági , valamint a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján született, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által szignált határozat felhatalmazza a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy intézkedjen a tárgyalásokról és a tervezet elkészítéséről, majd terjessze azt a kormány elé.

Mint ismeretes, Orbán Viktor az elmúlt időben egyre jobban közeledett Törökország felé, párhuzamosan azzal ahogy az Európai Unió mindinkább bírálta Ankarát és távolodott Recep Tayyip Erdogan Törökországától. Az ellene tervezett állítólagos puccsra hivatkozva tisztogatásokat és százezres bebörtönzéseket végrehajtó Erdogan államfő miniszterelnökének a meghívására Orbán az idén nyáron Ankarában járt, s budapesti látogatásra hívta kollégáját, Binali Yildirimet.

Orbán és Erdogan májusban már találkozott, mégpedig Pekingben, ahol az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum előtt folytattak kétoldalú tárgyalást. Akkor az MTI azt jelentette, hogy

Erdogan meghívást kapott Budapestre Gül Baba budapesti türbéjének – ez év második felére ígért – átadására.

A magyar kormányfő ankarai útján tartott sajtótájékoztatón Binali Yildirim ezt megerősítette, mint mondta: Erdogan török államfő hivatalos látogatást tervez Magyarországra, amire idén ősszel kerülhet sor.

A türbe, valamint közvetlen és tágabb környezetének felújítási költségeihez egyébként Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járul hozzá.

 

 

 

Miért népszerűek az illiberális demokráciák ?

0

Azért, mert csak a politikában illiberálisak, a gazdaságban – épp ellenkezőleg- liberálisak! – írja Daniel Gros a Social Europe című lapban.

A European Policy Studies nevű brüsszeli kutatóintézet igazgatója három országot vizsgál: Oroszországot, Törökországot és Magyarországot. Bár az illiberális demokrácia kifejezés Orbán Viktortól származik, de Vlagyimir Putyin megelőzte ennek alkalmazásában Oroszországban. Saját kezében felmérhetetlen hatalmat összpontosított a politikában, az állami élet irányításában.

Csakhogy eközben ügyeit arra, hogy a washingtoni konszenzusban megfogalmazott elveket a globális gazdaság liberális működéséről gondosan betartsa! Esze ágában sem volt Oroszországot elzárni a világtól. Épp ellenkezőleg: Putyin idejében léptek be a WTO-ba! A gazdaság nyitottsága fennmaradt miközben a pénzügyi politika józan szigorról tett tanúbizonyságot. Míg a liberális elődök a pénzügyi csőd szélére vitték Oroszországot, Putyin mindig ügyelt arra, hogy az államadósságot józanul mendzselje. Erdogan és Orbán hasonlóképp cselekedett- hangsúlyozza a szerző.

Miközben éles vitákba keveredett Brüsszellel Erdogannak esze ágában sem volt felmondani azt az előnyös vám szerződést,  mely az Európai Unióhoz köti! Orbán hasonló megoldást választott: szembeszállt az IMF-el, de csak azért, hogy maga valósítja meg a szigorú költségvetési politikát, melyet a Nemzetközi Valutaalap javasolt. A szabadkereskedelem és a józan konzervatív pénzügyi politika jellemzi ezeket az illiberális demokráciákat, melyek nem estek bele abba a csapdába mint Venezuela.

Chavez rendszere, melyet aztán Maduro is folytatott, arra épült, hogy a magas olajárak örökké tartanak és finanszírozzák a jóléti kiadásokat, melyekkel meg lehet vásárolni a szegényebbek szavazatait. Amint megindultak az olajárak lefelé, akkor kitört a válság. Amely ma drámai mértékben kiéleződött. Sem Putyin sem Erdogan sem Orbán nem követte el ezt a súlyos hibát eddig- hangsúlyozza a szerző.  Csakhogy az olajárak csökkenése tartósnak bizonyulhat és ez alapvetően befolyásolhatja Oroszország és Putyin helyzetét. A GDP éves növekedése mindössze 1,5%, ez messze elmarad a régió országaitól. Az életszínvonal stagnál. Moszkvában nagy a kísértés arra, hogy ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek! Ezzel pedig megindulhatnak a lejtőn lefelé. Venezuela tanulságos példa, hogy hova vezethet a magas olajárra épített gazdasági populizmus.

Törökországban és Magyarországon is fennáll a kísértés, hogy zárkózzanak el a külvilágtól

és ne vegyék figyelembe a nemzetközi trendeket, melyeket oly sokszor bírálnak, de mégiscsak követik őket. Miért? Mert a politikai vezetésnek mind több gazdasági érdekeltsége van. Emiatt pedig a belső piacot alá rendelheti a kormányzó párt vagy épp az első számú vezető akaratának. Törökországban a balul sikerült puccskísérlet után sorozatosan kobozzák el az államcsínyt állítólag támogató cégek tulajdonjogát. Ezzel megsértik a jogbiztonság elvét, melyet a washingtoni konszenzus alapvetőnek tekint a globális gazdaság működése szempontjából.

A másik kínos következmény az, hogy a cégek  élére az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei kerülnek. Ez nem tesz épp jót a gazdaság hatékonyságának. Nagy tehát a kísértés mind a három országban, hogy szakítsanak az eddig sikeres kettős beszéddel, és ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek. Ezzel viszont nemcsak a népszerűsége elvesztését kockáztatja Putyin, Erdogan és Orbán hanem a bukását is- véli a szerző, aki szerint csakis a szabad piacgazdaság lehet hosszú távon eredményes. Ez az, amit Putyin, Erdogan és Orbán felismert. Ezért sikeresek az illiberalis demokráciák ebben a három országban, de a sikerük kulcsa az, hogy továbbra is respektálják a piac szabadságát- hangsúlyozza Daniel Gros, a brüsszeli European Policy Studies főnöke, aki a Social Europe című lapban fejtette ki a véleményét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK