Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Erdogan pénzügyi és politikai pácban

Sosem fogom védelmezni a kamatláb emelést – jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.

45%-kal ér kevesebbet a török líra mint az év elején – írja a Reuters. Egyben hozzáteszi, a veszteség fele az elmúlt két hétben keletkezett. A török líra mélyrepülése egyértelműen Erdogan mantrájának köszönhető – állapitja meg a Bloomberg. A török államfő meg van győződve arról, hogy alacsonyan kell tartani a kamatlábat annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdaságot. Ezért a nemzeti bank az ő utasítására csökkentette 15%-ra a kamatlábat noha az infláció meghaladja a 20%-ot!

Megoldás helyett bűnbakot keres Erdogan

A török államfő utasította a legfelső pénzügyi ellenőrző hatóságot, hogy járjon utána: milyen deviza manipulációk okozhatták a török líra árfolyamveszteségét?

„Gazdasági függetlenségi háborút folytatunk. Látjuk, hogy milyen játszmák folynak annak érdekében, hogy megváltoztassák a líra árfolyamát, a kamatlábat és az inflációt”

– jelentette ki Erdogan elnök.

Tiltakozás

Szerdán már tüntetések voltak Törökországban az infláció miatt, amely sok török családot sodort a szegénység határára.

Egy négytagú családnak immár havi 3000 lírára – 215 euróra –  van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az éhezést. A szegénységi küszöb 10 ezer líra fölé emelkedett – jelezte a legnagyobb török szakszervezeti szövetség novemberi jelentése.

Épp azoknak a kisembereknek az egzisztenciája rendült meg, akik eddig Erdogan leghűbb támogatói voltak. Most már a középosztály életszínvonalát is fenyegeti a krízis – hangsúlyozza a Reuters.

A török vásárlók nem tudnak vásárolni

Minden túlságosan drágává vált a törököknek – mondta egy kereskedő a francia RFI riporterének Edirne városában.

A 3000 ezer lírás minimálbér még a havi élelmiszer kiadásokat sem fedezi – vázolta fel a helyzetet a piaci árus, aki elmondta, hogy manapság jórészt a Görögországból és Bulgáriából érkező vásárlók mentik meg a piacot, amely az infláció miatt túlságosan drágává vált a törökök számára.

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

Kaczynski: hibrid háború zajlik a határon

Lengyelország erős embere szerint a fehérorosz határon „már tart a hibrid háború, de igazi háborútól, melyben fegyvert is használnak nem kell tartani.”Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök helyettesként felügyeli a honvédelmi és a belügyi tárcát is, ezért állásfoglalása különösen jelentős.

Morawiecki miniszterelnök Putyin orosz elnököt vádolta az egész konfliktus megszervezésével. Az orosz államfő sietett kijelenteni, hogy „semmi köze a lengyel – fehérorosz határon kialakult krízishez”, de ezt kevesen hiszik el neki.

A NATO főtitkára is az orosz elnököt szólította fel, hogy sem Fehéroroszországban sem pedig Ukrajnában ne kezdjen hadműveletekbe. Ezt megelőzően Oroszország olyan modern harci gépeket küldött Fehéroroszországba, melyek nukleáris bombát is célba tudnak juttatni. Korábban Putyin és Lukasenka megállapodott abban, hogy fegyveres erőik stratégiáját egyeztetik. Ez a gyakorlatban nem jelenthet mást minthogy Fehéroroszország fegyveres erőit teljes mértékben alárendelik Moszkvának. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke találta ki a hibrid háborút. Geraszimov tábornok elképzeléseit az oroszok a gyakorlatban is alkalmazzák Ukrajnában, és most már Fehéroroszországban is.

USA diplomácia bajban

A Biden adminisztráció mérsékelni kívánja az orosz ellenességet, melynek a fő szóvivője a NATO-ban épp Lengyelország. Minden bizonnyal erről tájékoztatta Putyin elnököt a CIA igazgatója, William Burns Moszkvában. Ezt követően éleződött ki a helyzet Lengyelország és Fehéroroszország határán. A néhány ezer migráns nem juthatott volna oda az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül.

Alibi diplomácia a propaganda szolgálatában

Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol mind Putyin elnökkel mind pedig a lengyel vezetéssel. Sőt Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Viszont rossz a kapcsolata a Biden adminisztrációval és Brüsszellel.

Ezért a propaganda egyertelműen Brüsszel ellen irányul miközben nagyvonalúan megfeledkezik Putyin szerepéről. Csakhogy Jaroslaw Kaczynski hibrid háborúról beszél, és ez nyilvánvaló célzás Oroszországra, melynek elnökét, Putyint személyesen is gyűlöli, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski egykori köztársasági elnök haláláért.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult patthelyzet tulajdonképp mindenkinek megfelel- kivéve a migránsokat, akiket az orosz és a török titkosszolgálat oda szállított.

Mindenki PR sikert arathat a saját nacionalista közvéleménye előtt anélkül, hogy túlságosan sokat kockáztatna.

A magyar alibi diplomácia pompásan hozzájárulhat a választási propagandához hiszen a migráns veszélyt újra elő lehet adni az erre szakosodott kormánypárti médiában. Mindaddig amíg az emberek el nem gondolkodnak azon, hogy miért történik mindez?

Putyin: semmi közünk a fehérorosz migráns válsághoz!

Oroszország majd mindenható ura házi műsorának nyilatkozott. A műsor címe mindent elárul: Moszkva. Kreml. Putyin. Ez majdnem olyan mint a szentháromság. Maga sem hiszi el amit mondott, de ha mégis akkor még sokkal nagyobb a baj.

„Mindenki mindenféle indokkal megpróbál felelőssé tenni minket ezért, de nekünk ehhez semmi közünk sincsen” – hangoztatta Vlagyimir Putyin akit Angela Merkel német kancellár is felhívott az ügyben nyilván, mert úgy gondolta, hogy Lukasenka fehérorosz elnök mögött Putyin áll.

Az orosz elnököt megkérdezték arról is, hogy vajon Lukasenka, fehérorosz államfő  elzárhatja-e a gázvezetéket, mely országán keresztül szállítja az orosz földgázt az Európai Unióba. Putyin azt válaszolta, hogy Lukasenka ezt megteheti, de ezzel megszegne egy nemzetközi szerződést.

Ha semmi köze sincsen az oroszoknak a lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághoz, akkor hogy jutottak el a migránsok Törökországból Fehéroroszországba?

Emberek ezreinek utaztatásához nem kellett az orosz és a török titkosszolgálat engedélye?

Miről beszélt Putyin a CIA igazgatójával?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, és ezért jól beszél oroszul telefonon cserélt eszmét minden oroszok urával. Bár a CIA főnök Moszkvában járt, de személyesen nem találkozhatott Putyinnal, akit annyira óvnak a vírustól, hogy nem fogad senkit sem. Épp a vírusra hivatkozva nem utazott el Glasgowba se, ahol környezetvédelmi csúcstalálkozót tartottak. Biden amerikai elnök ezt fel is rótta Putyinnak. Ugyanakkor ő küldte Moszkvába a CIA igazgatóját, hogy valamiféle modus vivendit alakítson ki Oroszországgal.

Az USA ugyanis nem kíván két fronton harcolni.

Számára Kína sokkal fontosabb, mert veszélyezteti Amerika vezető szerepét a világban.

A migránsválság Lengyelország és Fehéroroszország határán azt követően éleződött ki, hogy Putyin tárgyalt Burns CIA főnökkel. Egyáltalán nem kizárt, hogy megállapodtak egy korlátozott hibrid hadműveletben, amelynek célja nem más: pénzt kicsikarni az Európai Uniótól Lukasenka ingadozó rendszerének!

Lavrov és a török példa

Oroszország külügyminisztere nem is nagyon titkolta, hogy a cél: nagy összegű eurós támogatás megszerzése az Európai Uniótól, no meg a szankciók enyhítése.

Lavrov Törökország példáját hozta fel: Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót vágott zsebre miután Merkel kancellár megállapodott vele migráns ügyben az Európai Unió nevében.

Orbán, a hű szövetséges

Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de a magyar miniszterelnök Erdogan mellett emelt szót mondván: több pénz járna Törökország autokrata elnökének azért, mert az ország területén mintegy 4 millió migránst helyez el, és nem engedi őket az Európai Unióba menni.

Orbán is profitálhat a lengyel-fehérorosz krízisből, mert Brüsszel mindinkább hajlik arra, hogy pénzt adjon a határkerítésre is. Ursula von der Leyen még nem is oly régen elutasította ezt, de Michel, az Európai Tanács elnöke Varsóban már úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie a határkerítések finanszírozását.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Erdogan rendszere részben maffia kormányzás

Maffia kormányzás. Felkaphatjuk fejünket, mintha ezt már hallottuk volna valahol… Nem akárki mondja ezt: Erdogan elnök egykori jobbkeze, Ahmet Davutoglu ex miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy padlóra küldi Törökországot a szinte teljhatalmú elnök.

A hatalom korrumpál. (*szerk.: Már megint áthallásom van)

Amikor Erdogan hatalomra került 2003-ban, akkor még küzdeni akart a korrupció ellen.

Manapság a korrupció sokkal nagyobb mint akkor volt. Küzdeni akartam az ellen, hogy rokonokkal töltsék be a fontos állásokat, de az erőfeszítéseim hiábavalónak bizonyultak. Miután távoztam a hivatalomból Erdogan veje lett a rendszer második legfontosabb embere. Ha elfogadtam volna a korrupciót, a nepotizmust, a rossz menedzselését Törökország problémáinak, akkor még mindig a hatalom részese lennék – nyilatkozta dél törökországi birtokán az ellenzéki politikus, aki szerint Erdogan rendszere hamarosan összeomlik. Ő pedig szeretne fontos szerepet játszani a következő kormányban.

Kicsoda Ahmet Davutoglu?

A most 62 éves politikus 2009 és 2014 között Törökország külügyminisztere volt, korábban pedig Erdogan külügyi tanácsadója. 2014 és 2016 között ő volt Törökország miniszterelnöke. 2016-ban volt az állítólagos puccskísérlet, melynek nyomán Erdogan tömegesen csukatta le ellenfeleit és az ellenzéki sajtó munkatársait.

Miért alakult így a helyzet Törökországban?

2010-ben Erdogan olyan reform programot hirdetett meg, melyet az ellenzék nagyrésze is elfogadott. A FETÖ – Fetullah Gülen iszlám szónok mozgalma – egyre inkább hatalomra tört, és erre Erdogan egyre inkább autokrata módon reagált. (Ez az állítólagos puccskísérlet leírása. Erdogan az USA-t vádolta a puccskísérlet megszervezésével és kérte az iszlám prédikátor kiadatását, de ezt Washington megtagadta. Erdogannak nagyon rossz kapcsolata volt a demokrata vezetéssel az USA-ban. Orbán Viktor miniszterelnök viszont még a fiát is elvitte Erdogan beiktatására, melyet sok nyugati vezető bojkottált.)

Miért van az, hogy öntől eltérően, a kormánypárt oly kevés vezetője lázad fel Erdogannal szemben?

Amikor engem kizártak a vezetésből, akkor Erdogan aláíratott erről egy okmányt, melyet szinte mindenki aláírt. Azután odajöttek hozzám és bocsánatot kértek: mester, tudjuk, hogy neked volt igazad, de nem tehettünk másként.

Sokan félnek Erdogantól, de sokan nagyonis profitálnak a rendszerből.

A vezetők általában akkor a leggyengébbek amikor a legerősebbnek képzelik magukat. Erdogan csupa talpnyalóval vétette körül magát. Ő már nem ismeri az ország reális helyzetét. Senki sincs a mai kormányzatban, aki kezelni tudna egy olyan súlyos válságot mint a mostani. Jelenleg ugyanis nemcsak a gazdaság, de az állam is válságban van. Szerintem 2022-ben választások lesznek Törökországban.

Elfogadna egy választási vereséget Erdogan elnök?

Igen. A választásoknak már régi hagyománya van Törökországban. Lehet, hogy Erdogan megkísérelné azt, hogy kérdésessé tegye a választások eredményét, de nem járna sikerrel. Nekem nem az a célom, hogy megbuktassam Erdogant hanem az, hogy helyreállítsam a demokráciát Törökországban.

Sedat Peker maffia vezér a You Tube-on videókat tett közzé, melyek azt igazolják, hogy Erdogan kormányzata kapcsolatban állt a maffiával. Igaz ez?

Azt hiszem, hogy ez legalábbis részben igaz. Az igazságszolgáltatásnak már réges régen meg kellett volna kezdenie a vizsgálatot ezekben az ügyekben.

Törökország maffia állam lenne?

– tudakozódik a Der Spiegel. – Nem egész Törökország, de a kormányzat egy része igen.

Bíróság elé kellene ezért állítani Erdogant a bukás után?

Nem szeretném elkövetni ugyanazt a hibát mint Erdogan vagyis a hatalmi ágak összekeverését, a beavatkozást az igazságügy menetébe. Azt gondolom, hogy mind a korrupciót mind a hatalmi visszaéléseket független bíróságoknak kell kivizsgálniuk – mondta Ahmet Davutoglu ex kormányfő a Der Spiegel tudósítójának.

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Washingtonban a szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mark Schumer szenátor nem tett mást mint megismételte Joe Biden korábbi kijelentését, amely autokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon éppúgy mint Erdogan elnyomó rendjét Törökországban.

A Biden adminisztráció fontosnak tartja, hogy a szövetséges országokban a hatalom betartsa az emberi jogokat és a demokratikus játékszabályokat. Az Erdogan rendszer az elmúlt években durván megszegte ezeket, és emiatt bőséges bírálat érte mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

A NATO külügyminiszterek brüsszeli értekezletén Blinken amerikai külügyminiszter bírálta az emberi jogok megsértését. Leült tárgyalni a visegrádi négyek külügyminisztereivel. Utána Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozott a két állam kapcsolatáról. A Magyar Hang ezután megkérdezte a washingtoni külügyet.

A válasz: „az USA kész az együttműködésre a közös érdekek mentén. A párbeszéd során felvetjük aggályainkat is: a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi elkötelezettségével kapcsolatban.”

Érdemes megemlíteni, hogy Bob Menendez szenátor, a külügyi bizottság elnöke is az autokrata rendszerek közé sorolta Magyarországot.

Ami pedig a külkapcsolatokat illeti: kicsaphatja a biztosítékot Washingtonban a kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten. Ennek kapcsán a pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times azt írta: közös hadgyakorlatok is elképzelhetőek a jövőben!

Biden stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és ezt megismételte Blinken külügyminiszter Brüsszelben is.

A NATO tag Magyarország katonai együttműködése Kínával aligha vált ki felhőtlen örömöt Washingtonban.

Erdogan mélyponton

A szultán, ahogy hívei nevezik immár csak a törökök 30%-ának támogatására számíthat. A törökök populista vezérének népszerűsége a gazdasággal együtt hanyatlott alá – ez derül ki a New York Times riportjából.

A 19 éve uralkodó populista politikus kezdetben gazdasági csodát produkált Törökországban, és ezt a sikert a választási eredmények is visszaigazolták. Öt éve azonban megingott a török gazdaság, amely azóta folyamatos lejtmenetben van. A török líra elveszítette vásárló ereje több mint felét, az infláció galoppozik. A munkanélküliség növekszik. Mindezt tetézi a vírusválság, mely végzetes csapást mér a turizmusra.

A közvélemény kutatások szerint a polgárok 63%-a véli úgy, hogy Törökország rossz irányba tart.

Katona-diplomáciai sikerek

Erdogan nacionalista külpolitikával próbálta megvigasztalni népét: a régi szultánok dicsőségét hirdette, és fellépett a rég elvesztett birodalom több régiójában: Szíriában, Líbiában. Sőt azon kívül is: Hegyi Karabahban, ahol az azeri csapatokat támogatta az örményekkel szemben. A sikerek szépen mutattak a televízióban, de nem nyugtatták meg az átlagpolgárt, aki a megélhetését féltette.

Biden egy kalap alatt említette Erdogant, Kaczynskit és Orbánt

A szultán is fontos támogatót veszített el Donald Trumpban. Az USA a demokrata adminisztráció idején puccsot készített elő Erdogan megbuktatására. Ez nem sikerült. A fuccsbament puccsra hivatkozva igazi önkényuralmat vezetett be Erdogan: ellenfeleinek jó részét börtönbe csukatta. Most viszont amnesztiát ígér, részben amiatt, hogy jobb kép alakuljon ki róla Európában és az USA-ban. Erdogan vejét is elbocsátotta a gazdaság irányító posztjáról, és reformokat ígért. A következő választás 2023-ban lesz. A nagyvárosokat: Isztanbult, Ankarát és Izmírt már elveszítette. Ha nem tud változtatni a gazdaság lejtmenetén, akkor könnyen Trump sorsára juthat…

Magyarországot, Lengyelországot és Törökországot felfüggesztheti a NATO 

A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.

Az első számú célpont Erdogan

A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.

A török „szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.

Magyar-lengyel párhuzam

Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.

Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.

Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.

Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.

Búcsú a Szürke Farkasoktól Franciaországban

Ali Agca a Szürke Farkasok mester gyilkosa volt amikor rálőtt II. János Pál pápára a Szent Péter téren Rómában. A szélsőjobboldali terrorszervezetet, melyet a titkosszolgálat manipulált, Franciaországban azzal gyanúsítják, hogy Erdogan megbízásából cselekszik, hogy káoszt okozzon.

Macron elnök és Erdogan „szultán” nyilvános viszálya vezetett a betiltáshoz – hangsúlyozza a párizsi Le Monde. A franciák már régóta azzal gyanúsítják a Szürke Farkasokat (a szervezetről itt olvashat részletesen), hogy támogatják az iszlamista merényleteket Nyugat Európában. Méghozzá a török kormány jóváhagyásával! Erdogan és emberei természetesen mindent cáfolnak, de a franciák már egyáltalán nem hisznek nekik.

Az orosz kapcsolat

Miért lőtt rá Ali Agca II. János Pál pápára a lengyelországi válság kellős közepén? Mert Moszkvában a döntéshozók őt gyanúsították azzal, hogy a CIA-vel együttműködve irányítja a Szolidaritás mozgalmat, amely életveszélyes fenyegetést jelentett a rendszer számára Lengyelországban. Az oroszok olyan végrehajtót kerestek, aki semmiképp sem utal a Szovjetunióra. Ezért esett a választásuk a Szürke Farkasok mester gyilkosára. Akinek végül is nem sikerült megölnie a pápát, aki azután megbocsátott neki.

A Szürke Farkasok dicstelen pályafutása két fronton folytatódott: egyrészt a török titkosszolgálat rájuk bízta a piszkos munkát. Ez az aktuális hatalom politikai ellenfeleit jelentette. Így végezte például az az örmény aktivista, aki Törökország Nobel díjas írójával együtt megpróbálta feleleveníteni az örmény népirtás tragédiáját.

A másik piszkos munka az iszlamista terroristák támogatása mindenütt a világon. Az Iszlám állam fennállása idején Erdogan fia árusította az iszlamista terroristák olaját a világpiacon. Ezt a kereskedést védték a Szürke Farkasok. A másik megbízatásuk a franciaországi iszlamista merényletek támogatása volt. Párizs ezt több ízben is nehezményezte. A legutóbbi merényleteket követően betelt a pohár.

A Szürke Farkasok Lyon közelében megtámadták a Franciaországban élő örmények központját. A rendőrség 250 törököt vett őrizetbe. A Szürke Farkasok megrongálták a helyi örmény temetőt, ahova felírták a nevüket is.

A francia kormány ezek után döntött úgy, hogy betiltja a Szürke Farkasokat, de sajnos nem kizárt, hogy helyükre más néven új csapat szerveződik a hatalom piszkos ügyeinek végrehajtására Törökországban és azon kívül is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK