Kezdőlap Címkék Előítélet

Címke: előítélet

Ugye tudod kik

Van ez a nép, amely szétszóródott az egész kontinensen, és mindenütt megpróbált új otthonra lelni, beilleszkedni, de azért meg is tartani szokásai egy részét, többnyire a vallását is. Persze általában ellenszenvvel fogadták őket, hiszen idegenek voltak, akiktől talán félni is kell, de akiket főleg megvetni, gyűlölni lehet. Persze, hiszen kicsit másképpen néztek ki, mások voltak a szokásaik és főleg a vallásuk.

A legtöbb helyen a törvények és a szokások azt is korlátozták, hogy mivel foglalkozhatnak, természetesen nem voltak része a nemességnek, nem dolgozhattak az államigazgatásban, nem lehettek katonák, nem lehetett földjük. Így aztán leginkább a kereskedelemmel foglalkoztak, amit szétszóródásuk, távoli helyek ismerete, kapcsolataik fenntartása is segített. Sokan az akkor fejlődésnek induló iparban helyezkedtek el, de néhány más foglalkozásban is felülreprezentáltak lettek, éppen a többi helyen való megkülönböztetésük miatt.

Aztán a társadalom fejlődése, a klasszikus feudalizmusra hajazó berendezkedés átalakulása kapitalizmusba, az ipari társadalom fejlődése felülírta, sőt gyakran megfordította a szakmák értékét. A földbirtokos “nemesek”, a katonatisztek, állami alkalmazottak pórul jártak, míg a kereskedők, az iparban dolgozók egy része igencsak felemelkedett. A “világjáró” nép képviselői így aztán a tőkések, a pénzemberek, másrészről a “komcsi” munkásmozgalmi vezetők között is felülreprezentáltak lettek.

A többségi társadalom ezt persze rosszul fogadata, elterjedtek az összeesküvés elméletek is, nőtt az irigység, a gyűlölet. Ráadásul a kereskedők és pénzemberek szakmából adódó viselkedését elkezdték etnikai okokkal magyarázni, amire rájátszott egyes politikai irányzatok félelmeket és előítéleteket kihasználó, gyűlöletkeltő propagandája is.
Amikor aztán jött a gazdasági válság, ez odáig fajult, hogy országszerte – provokátorok irányításával – pogromokat szerveztek a kisebbség ellen, a tulajdonukban levő üzleteket kijelölték és lerombolták, rengeteg embert lemészároltak.

Tényleg azt hiszed, tudod kik?

Nos, ez a cikk az Indonéziában élő kínai kisebbségről szól. Ott, abban a távoli országban 1998 májusában, a gazdasági válság után szabadult el a pokol, akkor mintegy 10 ezer ember halálát okozta a kínai üzletek szétverése, felgyújtása, az ehhez kapcsolódó pogrom, az erőszak. Amit részben a politika szervezett, kihasználva a terjedő gyűlöletet és előítéleteket.

Ez persze nem olyan nagyságrendű népirtás, mint amilyen korábban Európában történt, de éppen azt mutatja (a cikket is ezért írtam), hogy a többség és a kisebbség viselkedését nem etnikai, pláne nem genetikai okok magyarázzák, hanem társadalmiak. És arra is utal, hogy milyen veszélyes a gyűlöletkeltő politikai propaganda, az előítéletek, a félelmek kihasználása. Erről mintha kezdenénk megfeledkezni…

Karácsonyi kívánság – dulakodás helyett ölelést

A lakosság száma, a terület nagysága meghatározó. Az ország kisugárzása a világ felé, ugyancsak jelentőséggel bír. Nem mindegy, hogy komolyan vesznek bennünket, vagy röhögnek rajtunk. Lassan több a bankfiók, mint a kocsma. Több jogászt képezünk, mint lakatost. Taxi, arányaiban is sokkal nagyobb számú, mint az összes mentő és tűzoltó autó. A médiában foglalkoztatottak száma, legalább ötvenmilliós lélekszámú országnak megfelelő. A parlament létszámáról nem is beszélve. A peres ügyek száma világméretekben is egyedülálló. A nagy baromságok évkönyvében akár minden oldalon is szerepelhetnénk.

Az előítéletek vaksi bűvöletében vergődő politika pedig példátlan időt és energiát emészt fel, egy főre vetítve. Nincs ellensúly. A költészet snassz, az irodalom pedig bugyuta időtöltés, az olvasással együtt, sokak szerint. Lélekvesztő, primitív tákolmányán menekül a fogyasztói cunami elől, az általános műveltség. Már a zene sem a régi, fogytán a hozzávaló türelem. Kosz és szemét mindenütt. Tobzódó irigység. Agresszió és erőből való intézkedés, az van rendesen. Ezerötszáz forintos pohár szódavíz, a belvárosi presszóban, félholtra ijesztett külföldi turisták.

Lassan több a multi bevásárlóközpont, mint iskola. Sikító parasztgazdák milliós traktorokkal tapossák a vissza nem térítendő támogatásokat. Pazarló költekezés, meggondolatlan hitelekkel. Henyélő herék, dolgozókba csimpaszkodva, vigyorogva követelik a megélhetést! Elefántcsonttornyaikban szundikáló értelmiség. Hajléktalan koldusok nevében csörömpöl csődöt, a másik gazdálkodásba átmentett vagyonnal játszó kényszervállalkozó és ügyeskedő, szemesnek áll a világ felfogást valló, eredeti tőkéjét felhalmozó.

Bugyuta arcok, jelentéktelen közléseikkel néznek rád vissza a képernyő tükörből, darabszámra még ennyi csatorna, per főre vetítve nincs a világon. Nincs még egy ilyen ország a világon, amely kifelé ennyire mást szeretne mutatni, mint befelé. Lehetne sorolni napestig és mindenki tenné is hozzá a magáét.

Fővárosi hétköznap délelőtt tizenegy óra, nincs a világon még egy gigatelepülés, ahol ennyi szabadságon lévő, betegállományos, szabadúszó, ráérő, autójában egyedül ülő demonstrálná a semmittevést. Az elszalajtott lehetőségekről nem is beszélve, feltalálók, újítók semmibevételéről. A gyógyszergyártás kihasználatlanságáról. Hévízeink csak folynak pocsékba! A hungaricumok sincsenek a helyükön. Kicsi ország nagy termékei nem árasztják el a kínai, indiai, távolkeleti piacot, kiváló, egyedi arculatú hungarikumaikkal. Micsoda fényűzése a pocsékolásnak. S eközben legtöbbet veszítenek az emberek idehaza.

Dulakodás helyett jól jönne már egy kis ölelés.

Emberi jogok, migráció, előítéletek és környezetvédelem a Szigeten

0

Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.

A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.

A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik

az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.

Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.

Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,

előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.

A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.

Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.

Az idei Sziget Fesztivál augusztus 8-tól 15-ig tart.

Nem tudnak hova nőni az előítéletek Magyarországon

0

A nagyon magas szintű társadalmi frusztráció az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon ennyire magasak az előítéletek, legyen szó a romákról, a zsidókról, vagy éppen a menekültekről – erről beszéltek kutatók a Romaellenesség és antiszemitizmus Magyarországon című konferencián.

Előítéletmentes gondolkodás nincs, többek között erről beszélt Vida Nárcisz, a Zachor Alapítvány programvezetője az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartott konferencián. Az viszont korántsem mindegy, hogy milyen szintű előítéletek élnek egyes emberekben, illetve, hogy a társadalomban milyen magas ezek mértéke. Márpedig a Pew Research másfél évvel ezelőtti kutatása szerint

Magyarországon sokkal erősebbek az előítéletek,

nemcsak a menedékkérők, de a romák és a zsidók ellen is, mint amekkora az uniós átlag.

Kende Anna és Hadarics Márton, az ELTE PPK kutatói saját elemzésüket ismertetve arról beszéltek, hogy kijelenthető: a nem és az életkor sem befolyásolja az előítéleteket, két fontos dolog viszont igen: a jobboldali autoriter személyiségek, valamint a szociális dominancia orientációjúak hajlamosabbak rá.

Ez a két szociálpszichológiai fogalom persze magyarázatot igényel: a jobboldali autoriter személyiségűeknek igényük van a biztonságos, stabil, kiszámítható környezetre, ragaszkodnak a korábbi hiedelmekhez, normákhoz, ugyanakkor ellenségesek azokkal szemben, akik nem tartják be vagy fogadják el azokat. A szociális dominancia orientációnak pedig fontos eleme egy másik csoport feletti felsőbbrendűségi érzés.

Csepeli György, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára megjegyezte, hogy amikor a 70-es években elkezdték Magyarországon az előítéleteket kutatni, ugyanezt tapasztalták – vagyis a helyzet lényegében azóta sem változott.

Bizonyos változásokat azért ki lehet mutatni. Kovács András, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy a 90-es években a kétévente végzett felmérések szerint folyamatosan a magyarok 10-15 százalékát lehetett radikálisan, kb. ugyanekkora részüket pedig mérsékelten antiszemitának nevezni. 2010-ben azonban megnőtt a számuk: 20 százalék volt radikálisan, 13 mérsékelten antiszemita.

Valószínűbb azonban, hogy ezek az emberek nem hirtelen kezdtek el antiszemita nézeteket képviselni, hanem

korábban is így gondolkodtak, de ekkor úgy érezték, hogy ezt már be is lehet vallani

– a Jobbik ugyanis előtte bejutott az Európai Parlamentbe, majd a magyar parlamentbe is, és a politikusaik is hasonló nézeteket hangoztattak. A politikai közbeszéd pedig jelentősen befolyásolja, mit gondolnak az emberek, hogy milyen nézeteket kell elfojtani.

A betiltott Magyar Gárda megalapításának évfordulóján emlékeztek az “utódszervezetek” képviselői 2013-ban.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója éveken keresztül végzett kutatások alapján beszélt arról, hogy a cigányellenesség Magyarországon viszonylag stabil, kisebb ingadozások vannak csak, hiába változott a közbeszéd. Ahogy fogalmazott, hiába kezdték el használni bizonyos körök a „cigánybűnözés” szót, ez nem növelte az előítéleteket, mert

azok már eleve olyan magasak voltak, hogy nem volt hova nőniük.

Ezzel kapcsolatban említette a menekültellenességet is, ami szintén „nem tud hova nőni”. Azt mondta:

„Egy olyan társadalom kapott egy óriási adag propagandát, ahol az idegenellenesség eleve magas volt.”

Ezt az idegenellenességet jól mutatja, hogy korábbi felmérésekben a magyarok jelentős százaléka utasította el a pirézeket is – vagyis egy kitalált népcsoport tagjait. Ezért működött szerinte a kormányzati plakátkampány is, hiszen létező érzésekre erősített rá.

Egy másik kutatás kapcsán arról is beszélt, hogy minden második magyar felnőtt úgy érzi, hogy jelentős feszültség van etnikai csoportok között – ez az egyik legmagasabb arány az egész Európai Unióban. Sőt, az Eurobarometer különböző felméréseiben, ha az volt a kérdés, hogy éreznek-e feszültséget bizonyos csoportok között (pl. gazdagok és szegények között), a magyarok minden kategóriában az elsők között voltak. Vagyis

nagyon magas szintű a frusztráció a társadalomban,

ami könnyen kitermeli a „mindenféle-ellenességet”.

Ehhez még hozzájöhet a státuszirigység, ami az antiszemitizmushoz kapcsolódik – de van egy másik fajta státuszirigység is, amely azon csoportok ellen irányul, amelyekhez valaki nem akar tartozni. Ezt Kovács Mónika, az ELTE PPK docense egyfajta „jóléti sovinizmusnak” nevezte: ide kapcsolódnak azok a hiedelmek, hogy a „romák nem akarnak dolgozni”, a „menekültek meg elveszik a munkát”.

Abban több kutató is egyetértett, hogy az előítéletesség egy tünet, a társadalomban jelen lévő erőteljes frusztráció tünete. Azt pedig, hogy ez létezik, Kovács Mónika szerint az öngyilkossági statisztikák is igazolják.

Kóczé Angéla, a Közép-Európai Egyetem oktatója szerint viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a romákkal kapcsolatban

nem csak attitűdökről lehet beszélni, hanem olyan társadalmi struktúrákról is, amelyek megakadályozzák, hogy mindez megváltozzon,

sőt, dehumanizálják a romákat – elég például a szegregációra gondolni. Pedig, hogy Setét Jenő, az Ide Tartozunk Egyesület elnöke fogalmazott, így emberek egy csoportjától elveszik a boldog élet lehetőségét. Az előítéletekkel viszont csak a társadalmi többség tud szembeszállni.

Arra is vannak természetesen kutatások, hogy az ilyen küzdelem hogyan lehetne hatékony. Wessenauer Veszna, a Political Capital elemzője ezekkel kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy pozitív, befogadó nemzeti identitásra, az együttélés optimális feltételeinek elősegítésére, a gyűlölet- és félelemkeltés visszaszorítására, az intézményesített szegregáció megszüntetésére, valamint a civil szervezetekkel való szakmai párbeszédre van szükség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK