Kezdőlap Címkék Egyesült Királyság

Címke: Egyesült Királyság

Betilthatják a Konfuciusz intézeteket Nagy Britanniában

0

A felsőoktatási törvényhez olyan módosító javaslatot terjesztett elő egy konzervatív képviselő, mely lehetővé tenné azt, hogy az illetékes miniszter betiltsa a Konfuciusz Intézeteket a szólásszabadságra és a felsőoktatási intézmények befolyásolására hivatkozva.

30 Konfuciusz Intézet működik jelenleg az Egyesült Királyságban. Ezeket a kínai állam tartja fenn, és hivatalos céljuk a kínai nyelv és kultúra terjesztése. A brit és az amerikai kémelhárítás szerint hírszerzést is folytatnak a Konfuciusz Intézetek azonkívül, hogy terjesztik a Kínában hatalmon levő kommunista párt propagandáját.

“Látjuk, hogy a kínai kommunista párt mennyire elnyomja azokat, akik nyíltan bírálják. Nem engedhetjük meg, hogy egy autoriter rendszer az országa nyelvét tanítsa nálunk”

– hangsúlyozza a törvényjavaslat módosításának egyik fő támogatója, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke.

Tom Tugendhat távolról sem az egyetlen konzervatív politikus, aki támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását – írja a brüsszeli Politico. Sok más tory vezető mellett Iain Duncan Smith, a konzervatívok egykori vezetője is kiáll a módosító javaslat mellett.

Boris Johnson miniszterelnök, aki csak nemrég élt túl egy bizalmi szavazást a tory pártban, nem könnyen hagyhatja figyelmen kívül ezeket a nézeteket. Más oldalról viszont a Konfuciusz Intézetek betiltása diplomácia ellentétekhez vezetne Pekinggel. Néhány ellenzéki képviselő is támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását a Munkáspárt illetve a liberálisok közül.

A felsőoktatási törvény javaslat, melyről a jövő héten szavaz a brit parlament eredetileg csak annyit irányzott elő, hogy az illetékes miniszternek figyelemmel kell kísérnie a Konfuciusz Intézetekhez hasonló külföldi intézmények működését és finanszírozását.

Másutt is bírálat tárgya a Konfuciusz Intézet

Németországban tavaly az akkori oktatási miniszter bírálta a Konfuciusz Intézeteket mondván, hogy azok magas szintű befolyást gyakorolnak a közéletre. A miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy Düsseldorfban a kínai főkonzul megakadályozott egy online fórumot, melyet két német újságíró könyvéről rendeztek volna két Konfuciusz Intézetben.

A könyv Hszi Csinping elnök – pártfőtitkárról szólt, és nem felelt meg annak a hivatalos képnek, melyet Pekingben elfogadhatónak tartanak.

Mind Nagy Britanniának mind pedig Németországnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Mind a brit mind a német cégek igen fontosnak tartják a kínai piacot. Merkel kancellár annak idején minden évben népes üzleti küldöttség élén látogatott el Pekingbe, hogy javítsa a kapcsolatokat. Amióta az USA első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, kissé lehűltek az európai nagyhatalmak kapcsolatai is Pekinggel, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió és Nagy Britannia legfontosabb gazdasági partnere Kína.

Boris Johnson és a korrupció

0

A brüsszeli Politico brit források alapján megállapította, hogy a konzervatív kormányfő saját pártjában is sokan kételkednek az elmúlt időszak botrányai után Őfelsége miniszterelnökének ítélőképességében.

“Őszintén hiszem, hogy Nagy Britannia nem korrupt ország, és az intézményeink nem korruptak” – jelentette ki Boris Johnson miután kénytelen volt meghátrálni egy igen kellemetlen lobbizás ügyében.

Történt, hogy Owen Paterson ex miniszter és alsóházi képviselő megszegte a lobbizás szabályait. Boris Johnson elégnek látta, ha harminc napra felfüggesztik a képviselő részvételét a parlamenti munkában. A közvélemény felhördülését észlelve azután visszakoztak. Az ex miniszter lemondott képviselői posztjáról.

Boris Johnson, aki egykor maga is újságíró volt, sietett a sajtót okolni:

“Nekünk nagyon, nagyon kemény a parlamenti demokráciánk. A média pedig árgus szemekkel figyel és ítél.”

Boris Johnson: szabályszegő zseni vagy egyszerűen csak korrupt politikus?

A média azért oly szigorú a kormányfővel szemben, mert neki is bőven volt része etikai vizsgálatokban. Londoni polgármester korában azzal gyanúsították, hogy akkori barátnőjét, egy amerikai üzletasszonyt előnyökhöz juttatott.

Később egy méregdrága Karib tengeri nyaralás kapcsán merült fel, hogy ki fizette a számlát és miért? Miből is telt a Downing 10 kormányfői lakás felújítására? Legutóbb Marbellan nyaralt párjával és gyermekükkel.

Ki fizette a számlát? Nagy Britannia egyik leggazdagabb embere, aki a Brexit egyik legelszántabb híve volt és maradt.

Egy másik dúsgazdag konzervatív támogatót Boris Johnson besegített a Lordok házába.

Lehetne még folytatni a sort. Ezeket az ügyeket mindig a sajtó leplezte le, de a kormányfő eddig mindig mindent megúszott, mert politikailag sikeres volt. A konzervatívokat a Brexittel soha nem látott  választási sikerhez segítette.

Most azonban, hogy egyre inkább érződnek a brit kilépés árnyoldalai is, egyre kritikusabb a közvélemény a miniszterelnök kétes pénzügyeivel kapcsolatban.

“Ha korrupció szakértőkhöz fordul, akkor néhányan azt válaszolják: igen a miniszterelnök cselekedetei korrupcióra utalnak, mások ugyanakkor azt mondják, hogy ez még nem az” – vázolja fel a megítélés nehézségét a Sussexi Egyetem korrupció ellenes kutatással foglalkozó professzora. Robert Barrington szerint

“Boris Johnson a szakadék szélén táncol!”

A Transparency International szerint Nagy Britannia nem korrupt

A nemzetközi index a 11-ik helyre sorolja az Egyesült Királyságot. Ez azt jelenti, hogy a korrupciós helyzet nem ideális, de nem lépi át a bűncselekmény határát.

“A jelenlegi kormány alatt jóval kevésbé követik a szabályokat mint korábban. Ha nincsenek ennek konzekvenciái, ha nincs elszámoltatás, akkor a képzeletet felülmúló csúszás következhet be a korrupció irányában. Olyan, amilyet kevésbé fejlett demokráciákban lehet tapasztalni”

– nyilatkozta a Politiconak a Transparency International szakértője , Steve Goodrich.

A régi és az új korrupció közti hasonlóságra mutatnak rá a történészek

A XVII-ik, a XVIII-ik században, sőt még a XIX-ik század elején is nyíltan vásárolták meg a miniszteri tisztséget. “Vannak arra utaló jelek, hogy visszacsúszunk Walpole miniszterelnök korába. Akkoriban mindenki befolyásos patrónust keresett, a vagyon és a pártosság meghatározó volt” – hangsúlyozza Mark Knights történész professzor.

“Boris Johnsonnak mindig is az volt a véleménye , hogy a szabályok rá nem vonatkoznak”

– emlékezik vissza újságíró kollégájára mai életrajzírója, Sonia Purnell.

Nyersebben fogalmazza meg a véleményét az egykori amerikai barátnő, Jennifer Arcuri, aki szerint a hatalom tette ilyenné Boris Johnsont.

“A világ végül rájön az igazságra: mi történik akkor, ha valaki eladja a lelkét a hatalomért!”

A Politico megkérdezte a brit kormányfő hivatalát is: természetesen mindent cáfoltak. A konzervatívok egy része osztja a bírálatot, de a többség szerint Boris Johnson csak gondatlan: nem figyel oda a részletekre. A közvélemény-kutatás szerint a botrányok nem tettek jót Boris Johnson hírnevének.

A Paterson botrány csak keveset vett el a konzervatívok népszerűségéből, de Boris Johnsonéból annál többet – nyilatkozta a JL Partners közvélemény-kutató cég vezetője a brüsszeli Politiconak.

Mi lesz az uniós polgárokkal a brit repülőtéren?

Brüsszelt aggasztja, hogy a légitársaságok esetleg nem is engedik felszállni a gépre azokat az uniós polgárokat, akiknek csak személyi igazolványa van. A brit tartózkodási engedély ugyanis csak digitálisan létezik.

Rákattintanak-e a repülőtereken a brit kormány oldalára, és megvárják-e amíg a Nagy Britanniában lakó uniós polgár az okostelefonon a kódjával igazolja magát? Ez meglehetősen időigényes folyamat, de október elsejétől ezt kellene alkalmazni  a repülőtereken, ha a Nagy Britanniába tartó uniós polgár nem tudja útlevéllel igazolni magát. Azok az uniós polgárok, akik már megszerezték a tartós tartózkodási engedélyt 2025-ig személyi igazolvánnyal igazolhatják magukat az Egyesült Királyságba tartó repülőgépeken.

A bevándorlási törvény ötéves brit tartózkodást tekint vízválasztónak. Emiatt több mint 450 ezer uniós polgár Nagy Britanniában jogilag szinte a senki földjén tartózkodik, mert a kérvénye bent fekszik a londoni belügyben elbírálásra várva. Aki már rendelkezik ideiglenes vagy végleges tartózkodási engedéllyel, de még nem érte el az ötéves tartózkodási időt az csakis digitálisan tudja igazolni magát, ezt viszont a repülőtéren lehet, hogy nem fogadják el. A repülőtársaságoknak ugyanis nincs közvetlen hozzáférésük a brit kormány oldalhoz, melyet a határőrség használ Nagy Britanniában.

Az állampolgári jogok vegyes bizottsága figyel

Ez a különleges bizottság azt vizsgálja, hogy a Brexit miképp befolyásolja a polgárok hétköznapjait. Uniós és brit diplomatákból áll, akik nemrég megvitatták azt, hogy vajon október elsejétől mi várható a repülőtereken azt követően, hogy személyi igazolványt immár nem fogadnak el uniós polgártól hacsak nem tudja bizonyítani jogi státuszát Nagy Britanniában. Ezt azonban csakis digitálisan teheti meg.

“Nagy Britanniában a szabályok világosak, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy a légitársaságok ismerik ezeket” – mondta egy uniós diplomata a Guardian-nek.

Brüsszel szerint a légitársaságoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ha törvénytelenül visszautasítják uniós polgárok felszállását a gépre, akkor azzal kell számolniuk, hogy kártérítést követelhetnek tőlük.

A Ryanair képviselője úgy nyilatkozott a Guardian-nek, hogy ők fel vannak készülve az október elsejei változásra: “azok, akiknek tartózkodási engedélyük van Nagy Britanniában személyi igazolvánnyal is felszállhatnak a gépre.”

Brüsszeli diplomaták azt is felvetették, hogyha valaki nem folyamodik időben tartós tartózkodási engedélyért, akkor elveszítheti az ideiglenes engedélyt, és így jogilag nehéz helyzetbe kerülhet.

Válaszul a brit diplomaták azt hozták fel, hogy az Európai Unióban élő brit polgárok gyakran azzal találják szembe magukat, hogy nem kapják meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig megkaptak.

A brit kormány ragaszkodik a változáshoz október elsejétől:

“A brit választópolgárok úgy döntöttek, hogy megszüntetik a szabad határátkelést. Ezért az Európai Unió polgárai ugyanolyan szabályok szerint léphetnek be Nagy Britanniába mint a világ más állampolgárai. A személyi igazolvány bizonytalan formája az azonosításnak, ezért ezt október elsejétől megszüntetjük” – áll a londoni belügy közleményében.

Ehhez még azt is hozzáteszik Londonban, hogy csaknem egy év állt rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki – beleértve a légitársaságokat is – felkészüléshessen arra, hogy a személyi igazolvány immár kevés a belépéshez Nagy Britanniába.

Az erőltetett menet

Ha a szabályozók jóváhagyják a tesztelés gyorsítását, akkor a brit NHS állítólag szinte azonnal meg tudja kezdeni a tömeges oltást.

Brit sajtóértesülések szerint egyre nagyobb a remény, hogy a koronavírus elleni vakcina zöld utat kaphat ez év végéig, hogy hat hónap múlva vagy még ennél is rövidebb időn belül beindítsák oltási programjukat –  médiaértesülése szerint.

Az Oxfordi Egyetem tudósai az AstraZenecával együttműködve a legutóbbi vizsgálati eredmények fényében a „The Times” beszámolója szerint december végéig, karácsonyig megkaphatják a vakcinázáshoz szükséges engedélyeket.

Az oltások gyártásában és terjesztésében részt vevő brit kormányzati forrásokat idézte a újság, mely szerint a teljes oltóanyag-bevezetési program a jóváhagyást követően akár hat hónapig is eltarthat.

“Közel hat hónapot tervezünk, de valószínűleg jóval rövidebb lesz ennél”

– mondta egy kormányzati forrás.

Az Egyesült Királyság Joint Committee on Vaccination and Immunisation által kidolgozott protokoll alapján minden jóváhagyott vakcinát 65 év felettiek kapnak, majd a magasabb kockázatú fiatalabb felnőttek következnek, amelyek magukban foglalhatják az etnikai kisebbségekből származóakat, valamint azokat, akik súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek, akik a halálos vírus által okozott nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Majd az 50 éven felüliek következnek a sorban, fiatalabb felnőttekkel a sor végén.

A brit kormány 100 millió adag oxfordi vakcinát rendelt és a bevezetésre szánt adagokat még mielőtt a tesztek kiértékelését befejezik le is gyártják, hogy ezzel is időt takarítsanak meg a felnőtt lakosság mielőbbi beoltásának érdekében.

Az újság beszámolója szerint a tárgyaláson részt vevő tudósok abban reménykednek, hogy ez év vége előtt eredményeket érhetnek el, azaz bizonyíthatóvá válik a vakcina megakadályozza a fertőzések 50 százalékát, vagyis a pozitívnak értékelhető siker alsó küszöbét elérik.

Ha a szabályozókat jóváhagyják, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) állítólag abban a helyzetben van, hogy szinte azonnal meg tudja kezdeni a tömeges oltást.

A brit kormányon belül vannak, akik óvatosabbak a határidőkkel, mivel minden felnőtt beoltása nagy kihívást jelent.

„Még akkor sem, ha a vakcina rendelkezésre áll, ez még nem jelenti azt, hogy egy hónapon belül mindenkit beoltanak. Hat-kilenc hónaptól egy évig beszélünk ennek végrehajtására az oltás jóváhagyásától számítva.”

– mondta Nilay Shah professzor, a londoni Imperial College vegyészmérnöki vezetője.

A jelentés felszólította az oltóanyag-prioritások kritériumainak „meghatározását és egyértelművé tételét”. „nyilvános párbeszédet és elkötelezettséget várnak az oltások hatékonyságának, biztonságosságának, mellékhatásainak, elérhetőségének és hozzáférhetőségének elvárhatóságáról.”

A kormány egészségügyi minisztériuma megpróbálta lebecsülni az eredményeket, és a tervezés folyamatának fontosságát félretéve akarja a gyors bevezetést.

“Biztosak vagyunk abban, hogy megfelelő ellátással vagy szállítással, egyéni védőeszközökkel és logisztikai szakértelemmel rendelkezünk a COVID-19 vakcina mielőbbi telepítéséhez az ország egész területén” – mondta a kormány szóvivője.

A légitársaságok kontra kormány

Csak úgy léphetnek be a külföldről érkezők az Egyesült Királyságba, ha két hétre karanténba vonulnak. Boris Johnson kormányának ez a rendelete, mely a koronavírus válság miatt született és kétségbeejti a légitársaságokat. A hétfőtől hatályos rendelet miatt sokan meggondolják majd, hogy nekivágjanak az utazásnak Nagy Britanniából vagy Nagy Britanniába.

A British Airways a két nagy fapados légitársasággal, az Easyjettel és a Ryanair-rel együtt pert fontolgat Őfelsége kormánya ellen. Szerintük a karantén egyáltalán nem hatékony védekezés a Covid 19 vírus ellen viszont agyoncsapja az ő üzletüket. Emiatt sokezer ember kerülhet az utcára – érvelnek a légitársaságok. Arra utalva, hogy a nyári csúcs szezonban az emberek nem mernek előre helyet foglalni, mert nem tudhatják: meddig marad érvényben a kormány karantén rendelete. Nagy Britanniában szedte a legtöbb halálos áldozatot a koronavírus. Emiatt Boris Johnson kormányának a népszerűsége nagyon megkopott. A karantén rendelettel kívánják visszaszerezni a polgárok bizalmát…

Két hét karantén vakáció után?

Ez vár a brit polgárokra, akik ily módon kétszer is megfontolják a külföldi utazást. Már csak azért is, mert ez felemésztené az éves szabadságukat. A brit kormány a hazai turizmust preferálná …

50 milliárd dollár

Tavaly valamivel ennél többet költöttek a külföldi turisták Nagy Britanniában, ahol 35 millióan tettek látogatást. Ezzel Nagy Britannia benne van a világ tíz legvonzóbb turista célpontja között – állapítja meg a Bloomberg. Ezt a beutazó turizmust is fenyegeti a kéthetes karantén, mert kevéssé valószínű, hogy valaki ott szeretné eltölteni nyári szabadságának egy részét. Ráadásul a vetélytársak töröltek minden hasonló korlátozást: Itália, Portugália és Spanyolország nem ragaszkodik a karanténhoz. Olaszország már kinyitott, a többi mediterrán állam pedig hamarosan kitárja a kapuit. Verseny folyik a turistákért, akikre jelenleg Európából lehet számítani. Mindenki meg szeretné menteni a turista szezont miközben a szakértők figyelmeztetnek: a vírusveszély még nem múlt el! Bármikor jöhet a második hullám.

25 millió dolláros veszteség

Naponta ennyit kénytelen elkönyvelni a British Airways, amely júliusban újra akarja indítani járatainak 40%-át. Csakhogy a kéthetes karantén miatt erre csekély az esély. Heathrow, Európa legnagyobb légikikötője is megsínyli a karantént. Az üzemeltető szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány nem közli gyorsan: mikor lesz vége a kéthetes karantén kötelezettségnek, akkor a 7000 főnyi személyzet egyharmadát az utcára kell tenni Londonban.

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

London újabb fél évet kapott a Brexit megoldására

Az Egyesült Királyság október végéig kapott halasztást a Brexitre, az időpontot júniusban felülvizsgálják – erre jutottak éjszakai egyeztetésükön az uniós vezetők. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el a rendelkezésükre álló hat hónapot.

Amennyiben a nyárig mindkét fél ratifikálja a londoni parlament által már háromszor elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján a kilépés automatikusan életbe lép. Amennyiben május 22-ig ez nem történik meg, másnap az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az európai parlamenti választásokat, amennyiben ezt mégsem teszi meg, június 1-én kiesik az Európai Unióból.

Az uniós csúcs zárónyilatkozatában London vállalta, hogy jóhiszeműen jár majd el, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az Unió céljait.

Az EU-ban maradó 27 tagállam a Brexitet követő időszak kérdéseiről a britek nélkül egyeztet majd. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz az Európai Bizottság mandátumával, az ugyanis szintén október végén jár le. Egyes diplomáciai források szerint elképzelhető, hogy pár hónappal meghosszabbítják a testület megbízatását, amennyiben őszig nem rendeződik a Brexit.

Theresa May: minél előbb ki kell lépni

A brit kormányfő eredetileg június 30-ig kért hosszabbítást, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt.

Theresa May szerint a londoni parlamentnek minél előbb jóvá kell hagynia a megállapodást, akár már májusban, és az országnak távoznia kell az Európai Unióból, amint csak lehetséges.

“A kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy végigmenjünk a kijelölt folyamaton” – fogalmazott.

May kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a szigetország rendezett formában hagyhassa el az uniót akár már május 22-én, annak ellenére, hogy az uniós tagországok vezetői hat hónapos kiterjesztést biztosítanak erre. Ha ezt sikerülne elérni, nem kellene megtartani a májusban esedékes európai parlamenti választásokat – mondta.

Tusk arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék az időt

Donald Tusk az éjszakába nyúló egyeztetést követően, újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy az október 31. előtti uniós csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról. Az Európai Tanács elnöke azonban arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy ne vesztegesse az időt október végéig.

“Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – mondta Tusk.

Juncker: az Egyesült Királyság valószínűleg részt fog venni az EP-választáson

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az Egyesült Királyság valószínűleg részt fog venni az EP-választáson.

Merkel: sikerült elhárítani a rendezetlen Brexit veszélyét

A német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye.

Angela Merkel újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a sok akadály ellenére az európaiak bebizonyították, hogy még ilyen nehéz helyzetben is egységesek tudnak maradni.

Mint közölte, a brit miniszterelnök azt ígérte, a májusban esedékes európai parlamenti választásokat követően is konstruktívan vesz részt az unió Brexit-ügyi munkájában. A vita tétje egy olyan megoldás megtalálása volt, amely lehetővé teszi, hogy a brit parlament beleegyezését adja az uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodáshoz.

Macron: a legjobb megoldás született

A brit európai uniós tagság megszűnésének hat hónapos elhalasztása a legjobb megoldás az Európai Unió egységének megőrzésére – jelentette ki a francia elnök.

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a megbeszélésen jelentősen eltértek az álláspontok a brit tagság megszűnésének kiterjesztett határidejét illetően, azonban sikerült kompromisszumot elérni, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kiválási megállapodást elfogadja a londoni parlament.

Kurz: sikerült elkerülni a kemény Brexitet

Hála a kilépési határidő elhalasztásának, sikerült elkerülni a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexitet – jelentette ki az osztrák kancellár. Sebastian Kurz szerint a rendkívüli EU-csúcson kompromisszumos és jó megoldás született. Mint közölte, a megbeszélések során az osztrák álláspont közelebb volt a francia véleményhez, amely rövidebb határidőt biztosított volna Nagy-Britannia számára, “de nem a szigorúságról van szó, hanem arról, hogy mennyi időre van szüksége Londonnak a megállapodás parlamenti elfogadásához”. (MTI, Euronews)

Európai kávé – Déli kávé Szele Tamással

Lehet, sőt biztos, hogy a kávé közel-keleti eredetű, de hogy a kávéház intézménye olyan mély gyökeret vert az európai kultúrában, hogy az lassan elképzelhetetlen nélküle, az is biztos. Szóval, a kávé európai ital (is). Hát akkor most emellett a mai fekete mellett nézzük Európa friss híreit, mintegy összefoglalva, mert úgy forr a kontinensünk, mint egy kotyogós főző.

Nem árt szem előtt tartanunk, hogy a mostani helyzetben minden mindennel összefügg, „szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.”, ha Londonban születik egy döntés, az Budapesten vethet hullámokat, ha Budapesten marokra fognak egy ostort, az könnyen csattanhat Brüsszelben – ezért olyan fontos például a Brexit is. Hiszen ez meghatározza a magyar uniós szerep fontosságát is, és nemkülönben kulcskérdés abban, hogy megtartják-e a Fideszt a Néppártban. Ugyanis ha nem lesz egyhamar Brexit, és megválasztják emiatt a brit EP-képviselőket, úgy a Fidesz tizen-valahány képviselői széke nem sokat nyom a latban, Orbán Viktor és elvtársai visszanyerik reális fontosságukat és mehetnek vissza a balettkarba ugrálni. Ellenben ha nem lesz, úgy ez a kicsiny csoport kincset fog érni bármely frakciónak, amelyhez csatlakozik – nagyra is tartják magukat, várnak a szövetkezéssel, míg ki nem derül, hol kaphatnak többet. Mármint nem pénzből, hanem befolyásból, hatalomból. Ilyen alapon a legbölcsebben azt tennék, ha a Néppártban maradnának, csak kérdés, megengedi-e Orbán egója ezt a kompromisszumot.

No, de akkor lássuk: lesz Brexit?

Brexit vagy lesz, vagy később lesz, vagy esetleg nem lesz, de más megoldások is elképzelhetőek vagyis elképzelhetetlenek. Körülbelül ezt állíthatjuk közelítő bizonyossággal a dologról, ha sommásan akarunk fogalmazni. Ha azonban nem vagyunk ennyire szűkszavúak, akkor kitérhetünk arra, miszerint kiderült, milyen feltételeket szab az Unió Nagy-Britanniának – ugyanis az Egyesült Királyság nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. Ezeket elvben a szerdai rendkívüli EU-csúcson fogják nyilvánosságra hozni, ám a Sky News munkatársai és más brit újságírók már látták a zárónyilatkozat tervezetét, és nincs ok feltételezni, hogy ezen változtatnának most már.

Kérem, ebben egyelőre ki van hagyva, hogy mennyi időre adnának halasztást a briteknek, de az szerepel benne, hogy a kilépési megállapodás ratifikálásához adnák a haladékot. Ha pedig a majdani dátum előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, a következő hónap első napja lenne a brexit napja is. Viszont azt is aláhúzzák benne, hogy a hosszabbítással nem veszélyeztethetik az EU-s intézmények megfelelő működését. Ezért azt is kikötnék, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az EP-választásokat, ha május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, és így a május 23-26-i EP-választások alatt is tagja az uniónak. Ha bármilyen okból ennek a kötelezettségének az Egyesült Királyság nem tesz eleget, vagyis nem tart EP-választást, akkor június elsejével automatikusan megszűnik az uniós tagsága.

Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke egy másik változatot is javasol, amit rugalmas halasztásnak nevezünk, ez alapján legfeljebb egy évig kapnának halasztást a britek, közben pedig bármikor kiléphetnének, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodás. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze. Tusk azért az egy évet ajánlja, mert akkor az Európai Uniónak egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben.

Az ám, de feltételeket is szab: ne nyissák újra a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról (bár ezt az Alsóház háromszor is elutasította), ne kezdjenek részletekbe menő tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokról (erre nincs idő) és az Egyesült Királyság részéről elvárja a maximális együttműködést az Unióval. Cserébe azonban így Britannia a kilépés pillanatáig teljes jogú tag maradhatna.

Láthatjuk: az Unió, amely bent szerette volna tartani az Egyesült Királyságot, most azt akarja elérni, hogy legalább az EP-választásokat tartsák meg, utána csak lesz valami – de kis létszámú populista pártok ne lehessenek a mérleg nyelvei Brüsszelben.

A választások tisztasága most nagyon fontos, ezt célozhatja az a közös nyilatkozat, amelyet az Európa Tanácsban Németország és Franciaország adott ki Magyarországgal és a hetes cikkely alkalmazásával kapcsolatban – idézzük változtatás nélkül a Népszava nyomán , ugyanis fontos, bár a lényeg az utolsó bekezdésben lesz – de tessék szépen végigolvasni.

„· Az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát.

· Az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok — csakúgy mint minden tagállam polgárai — szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban.

· Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló — a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.

· Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak.

· Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó.

· A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot.

· Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten.

· A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk.

· Ezért szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgatásuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére.”

No igen. Júniusban, választások után, mert nem akarják a választást meghatározó tényezővé tenni a Magyarországon kétségtelenül tapasztalható jogsértések ügyét sem pro, sem kontra: ez ne befolyásolja a nálunk szerencsésebb történelmű és helyzetű európai tagtársaink döntését, ne legyen kampányelem sem a populisták, sem a velük szemben állók számára.

Röviden, pontosan:

Orbán Viktort ezzel és a néppárti felfüggesztéssel kiiktatták a választási tényezők közül. Most dühönghet, ahogyan akar – ne feledjük, az ő párhuzamos világában másképp állnak a dolgok, arra számított, hogy Európa egyik vezetője lesz

(később meg esetleg a vezetője, ha egy korzikai tüzértisztnek sikerülhetett, neki is sikerülhet), ám most talonba tették, mert kilógott a lóláb – és mert valóban tűrhetetlen visszaéléseket követ el a nevével fémjelzett rendszer.

Pillanatnyilag dühösen, tehetetlenül tekereg a sarokban, és el kell tűrnie, hogy a jövendő mozgásteréről mások döntsenek – annyi kiszivárgott a Fidesz terveiről, hogy a belső, bizalmas pártutasítás szerint minden áron el kell érjék a minimum ötven százalékos eredményt, de több volna a cél. Azonban akármennyit is érnek el, csak a választások után kerülhetnek be egy nélkülük, az ő beleszólásuk nélkül kialakított parlamenti helyzetbe – aztán akkor majd még sokáig zavaros lesz a helyzet, mert csak a néppárti státus eldőlése után kezdhetnek neki a helyezkedésnek, dönthetnek a további pozícióról.

Maradhatnak a Néppártban, átülhetnek a konzervatív frakcióba, beléphetnek Salvini csapatába (ez nem valószínű: Orbán sosem lesz hajlandó beérni a másodhegedűs szerepével), vagy lehetnek függetlenek – olyan helyzetet nehezen tudnék elképzelni, hogy egy gyökeres és váratlan fordulattal hirtelen liberálissá vagy baloldalivá válnának, illetve részükről lenne hajlandóság (ha lenne az a pénz) de a befogadásuk volna elképzelhetetlen baloldalon.

Azt tehát, hogy a Fidesz milyen frakcióba kerül, egyelőre lehetetlen megmondani.

Azt viszont – bizonyos feltételek teljesülése mellett – meg tudjuk mondani, mennyire lesz egyáltalán fontos szereplő.

Ha nem lesz brit EP-választás, akkor kérethetik magukat, mint kényes menyasszonyok, de ha lesz, a világon semmi súlyuk nem marad.

Azért ez lenne a legszebb fogyókúra: elképzelem Orbán Viktort súlytalanul…

Hatszázezer magyar él az uniós országokban

0

A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.

A portfolio.hu szerint ha az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásáról kérdezik a magyarok véleményét, akkor évek óta az figyelhető meg a hasonló felmérésekben, hogy legalább 75-80% támogatja azt, hogy az EU-n belül bárhol vállalhasson munkát, a szabad munkavállalás a cél.

A portál számítása szerint valamivel több, mint hatszázezer magyar állampolgár élhet uniós országokban, ők azok, akiknek a legfontosabb, a munkavállalás szabadsága. A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.

Tízezres számban élnek magyarok Svédországban  és Hollandiában. Spanyolországban, Írországban és Olaszországban 10 ezer alatti a honfitársaink száma.

A portál szerint a számokat figyelembe véve az elmúlt három évben 70 ezer magyar vándorolt ki. Németországban 8 év alatt megháromszorozódott a számuk. Az ott élő  közel 200 ezer magyar nagy része legfeljebb 6 éve vándorolt ki. A 2004-es uniós csatlakozás óta több százezren keresték a boldogulásukat az EU országaiban. Közülük napjainkban is több mint félmillióan élhetnek legálisan külföldön.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK