Kezdőlap Címkék Egyesült Királyság

Címke: Egyesült Királyság

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

London újabb fél évet kapott a Brexit megoldására

Az Egyesült Királyság október végéig kapott halasztást a Brexitre, az időpontot júniusban felülvizsgálják – erre jutottak éjszakai egyeztetésükön az uniós vezetők. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el a rendelkezésükre álló hat hónapot.

Amennyiben a nyárig mindkét fél ratifikálja a londoni parlament által már háromszor elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján a kilépés automatikusan életbe lép. Amennyiben május 22-ig ez nem történik meg, másnap az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az európai parlamenti választásokat, amennyiben ezt mégsem teszi meg, június 1-én kiesik az Európai Unióból.

Az uniós csúcs zárónyilatkozatában London vállalta, hogy jóhiszeműen jár majd el, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az Unió céljait.

Az EU-ban maradó 27 tagállam a Brexitet követő időszak kérdéseiről a britek nélkül egyeztet majd. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz az Európai Bizottság mandátumával, az ugyanis szintén október végén jár le. Egyes diplomáciai források szerint elképzelhető, hogy pár hónappal meghosszabbítják a testület megbízatását, amennyiben őszig nem rendeződik a Brexit.

Theresa May: minél előbb ki kell lépni

A brit kormányfő eredetileg június 30-ig kért hosszabbítást, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt.

Theresa May szerint a londoni parlamentnek minél előbb jóvá kell hagynia a megállapodást, akár már májusban, és az országnak távoznia kell az Európai Unióból, amint csak lehetséges.

“A kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy végigmenjünk a kijelölt folyamaton” – fogalmazott.

May kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a szigetország rendezett formában hagyhassa el az uniót akár már május 22-én, annak ellenére, hogy az uniós tagországok vezetői hat hónapos kiterjesztést biztosítanak erre. Ha ezt sikerülne elérni, nem kellene megtartani a májusban esedékes európai parlamenti választásokat – mondta.

Tusk arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék az időt

Donald Tusk az éjszakába nyúló egyeztetést követően, újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy az október 31. előtti uniós csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról. Az Európai Tanács elnöke azonban arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy ne vesztegesse az időt október végéig.

“Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – mondta Tusk.

Juncker: az Egyesült Királyság valószínűleg részt fog venni az EP-választáson

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az Egyesült Királyság valószínűleg részt fog venni az EP-választáson.

Merkel: sikerült elhárítani a rendezetlen Brexit veszélyét

A német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye.

Angela Merkel újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a sok akadály ellenére az európaiak bebizonyították, hogy még ilyen nehéz helyzetben is egységesek tudnak maradni.

Mint közölte, a brit miniszterelnök azt ígérte, a májusban esedékes európai parlamenti választásokat követően is konstruktívan vesz részt az unió Brexit-ügyi munkájában. A vita tétje egy olyan megoldás megtalálása volt, amely lehetővé teszi, hogy a brit parlament beleegyezését adja az uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodáshoz.

Macron: a legjobb megoldás született

A brit európai uniós tagság megszűnésének hat hónapos elhalasztása a legjobb megoldás az Európai Unió egységének megőrzésére – jelentette ki a francia elnök.

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a megbeszélésen jelentősen eltértek az álláspontok a brit tagság megszűnésének kiterjesztett határidejét illetően, azonban sikerült kompromisszumot elérni, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kiválási megállapodást elfogadja a londoni parlament.

Kurz: sikerült elkerülni a kemény Brexitet

Hála a kilépési határidő elhalasztásának, sikerült elkerülni a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexitet – jelentette ki az osztrák kancellár. Sebastian Kurz szerint a rendkívüli EU-csúcson kompromisszumos és jó megoldás született. Mint közölte, a megbeszélések során az osztrák álláspont közelebb volt a francia véleményhez, amely rövidebb határidőt biztosított volna Nagy-Britannia számára, “de nem a szigorúságról van szó, hanem arról, hogy mennyi időre van szüksége Londonnak a megállapodás parlamenti elfogadásához”. (MTI, Euronews)

Európai kávé – Déli kávé Szele Tamással

Lehet, sőt biztos, hogy a kávé közel-keleti eredetű, de hogy a kávéház intézménye olyan mély gyökeret vert az európai kultúrában, hogy az lassan elképzelhetetlen nélküle, az is biztos. Szóval, a kávé európai ital (is). Hát akkor most emellett a mai fekete mellett nézzük Európa friss híreit, mintegy összefoglalva, mert úgy forr a kontinensünk, mint egy kotyogós főző.

Nem árt szem előtt tartanunk, hogy a mostani helyzetben minden mindennel összefügg, „szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.”, ha Londonban születik egy döntés, az Budapesten vethet hullámokat, ha Budapesten marokra fognak egy ostort, az könnyen csattanhat Brüsszelben – ezért olyan fontos például a Brexit is. Hiszen ez meghatározza a magyar uniós szerep fontosságát is, és nemkülönben kulcskérdés abban, hogy megtartják-e a Fideszt a Néppártban. Ugyanis ha nem lesz egyhamar Brexit, és megválasztják emiatt a brit EP-képviselőket, úgy a Fidesz tizen-valahány képviselői széke nem sokat nyom a latban, Orbán Viktor és elvtársai visszanyerik reális fontosságukat és mehetnek vissza a balettkarba ugrálni. Ellenben ha nem lesz, úgy ez a kicsiny csoport kincset fog érni bármely frakciónak, amelyhez csatlakozik – nagyra is tartják magukat, várnak a szövetkezéssel, míg ki nem derül, hol kaphatnak többet. Mármint nem pénzből, hanem befolyásból, hatalomból. Ilyen alapon a legbölcsebben azt tennék, ha a Néppártban maradnának, csak kérdés, megengedi-e Orbán egója ezt a kompromisszumot.

No, de akkor lássuk: lesz Brexit?

Brexit vagy lesz, vagy később lesz, vagy esetleg nem lesz, de más megoldások is elképzelhetőek vagyis elképzelhetetlenek. Körülbelül ezt állíthatjuk közelítő bizonyossággal a dologról, ha sommásan akarunk fogalmazni. Ha azonban nem vagyunk ennyire szűkszavúak, akkor kitérhetünk arra, miszerint kiderült, milyen feltételeket szab az Unió Nagy-Britanniának – ugyanis az Egyesült Királyság nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. Ezeket elvben a szerdai rendkívüli EU-csúcson fogják nyilvánosságra hozni, ám a Sky News munkatársai és más brit újságírók már látták a zárónyilatkozat tervezetét, és nincs ok feltételezni, hogy ezen változtatnának most már.

Kérem, ebben egyelőre ki van hagyva, hogy mennyi időre adnának halasztást a briteknek, de az szerepel benne, hogy a kilépési megállapodás ratifikálásához adnák a haladékot. Ha pedig a majdani dátum előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, a következő hónap első napja lenne a brexit napja is. Viszont azt is aláhúzzák benne, hogy a hosszabbítással nem veszélyeztethetik az EU-s intézmények megfelelő működését. Ezért azt is kikötnék, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az EP-választásokat, ha május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, és így a május 23-26-i EP-választások alatt is tagja az uniónak. Ha bármilyen okból ennek a kötelezettségének az Egyesült Királyság nem tesz eleget, vagyis nem tart EP-választást, akkor június elsejével automatikusan megszűnik az uniós tagsága.

Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke egy másik változatot is javasol, amit rugalmas halasztásnak nevezünk, ez alapján legfeljebb egy évig kapnának halasztást a britek, közben pedig bármikor kiléphetnének, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodás. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze. Tusk azért az egy évet ajánlja, mert akkor az Európai Uniónak egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben.

Az ám, de feltételeket is szab: ne nyissák újra a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról (bár ezt az Alsóház háromszor is elutasította), ne kezdjenek részletekbe menő tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokról (erre nincs idő) és az Egyesült Királyság részéről elvárja a maximális együttműködést az Unióval. Cserébe azonban így Britannia a kilépés pillanatáig teljes jogú tag maradhatna.

Láthatjuk: az Unió, amely bent szerette volna tartani az Egyesült Királyságot, most azt akarja elérni, hogy legalább az EP-választásokat tartsák meg, utána csak lesz valami – de kis létszámú populista pártok ne lehessenek a mérleg nyelvei Brüsszelben.

A választások tisztasága most nagyon fontos, ezt célozhatja az a közös nyilatkozat, amelyet az Európa Tanácsban Németország és Franciaország adott ki Magyarországgal és a hetes cikkely alkalmazásával kapcsolatban – idézzük változtatás nélkül a Népszava nyomán , ugyanis fontos, bár a lényeg az utolsó bekezdésben lesz – de tessék szépen végigolvasni.

„· Az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát.

· Az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok — csakúgy mint minden tagállam polgárai — szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban.

· Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló — a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.

· Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak.

· Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó.

· A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot.

· Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten.

· A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk.

· Ezért szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgatásuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére.”

No igen. Júniusban, választások után, mert nem akarják a választást meghatározó tényezővé tenni a Magyarországon kétségtelenül tapasztalható jogsértések ügyét sem pro, sem kontra: ez ne befolyásolja a nálunk szerencsésebb történelmű és helyzetű európai tagtársaink döntését, ne legyen kampányelem sem a populisták, sem a velük szemben állók számára.

Röviden, pontosan:

Orbán Viktort ezzel és a néppárti felfüggesztéssel kiiktatták a választási tényezők közül. Most dühönghet, ahogyan akar – ne feledjük, az ő párhuzamos világában másképp állnak a dolgok, arra számított, hogy Európa egyik vezetője lesz

(később meg esetleg a vezetője, ha egy korzikai tüzértisztnek sikerülhetett, neki is sikerülhet), ám most talonba tették, mert kilógott a lóláb – és mert valóban tűrhetetlen visszaéléseket követ el a nevével fémjelzett rendszer.

Pillanatnyilag dühösen, tehetetlenül tekereg a sarokban, és el kell tűrnie, hogy a jövendő mozgásteréről mások döntsenek – annyi kiszivárgott a Fidesz terveiről, hogy a belső, bizalmas pártutasítás szerint minden áron el kell érjék a minimum ötven százalékos eredményt, de több volna a cél. Azonban akármennyit is érnek el, csak a választások után kerülhetnek be egy nélkülük, az ő beleszólásuk nélkül kialakított parlamenti helyzetbe – aztán akkor majd még sokáig zavaros lesz a helyzet, mert csak a néppárti státus eldőlése után kezdhetnek neki a helyezkedésnek, dönthetnek a további pozícióról.

Maradhatnak a Néppártban, átülhetnek a konzervatív frakcióba, beléphetnek Salvini csapatába (ez nem valószínű: Orbán sosem lesz hajlandó beérni a másodhegedűs szerepével), vagy lehetnek függetlenek – olyan helyzetet nehezen tudnék elképzelni, hogy egy gyökeres és váratlan fordulattal hirtelen liberálissá vagy baloldalivá válnának, illetve részükről lenne hajlandóság (ha lenne az a pénz) de a befogadásuk volna elképzelhetetlen baloldalon.

Azt tehát, hogy a Fidesz milyen frakcióba kerül, egyelőre lehetetlen megmondani.

Azt viszont – bizonyos feltételek teljesülése mellett – meg tudjuk mondani, mennyire lesz egyáltalán fontos szereplő.

Ha nem lesz brit EP-választás, akkor kérethetik magukat, mint kényes menyasszonyok, de ha lesz, a világon semmi súlyuk nem marad.

Azért ez lenne a legszebb fogyókúra: elképzelem Orbán Viktort súlytalanul…

Hatszázezer magyar él az uniós országokban

0

A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.

A portfolio.hu szerint ha az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásáról kérdezik a magyarok véleményét, akkor évek óta az figyelhető meg a hasonló felmérésekben, hogy legalább 75-80% támogatja azt, hogy az EU-n belül bárhol vállalhasson munkát, a szabad munkavállalás a cél.

A portál számítása szerint valamivel több, mint hatszázezer magyar állampolgár élhet uniós országokban, ők azok, akiknek a legfontosabb, a munkavállalás szabadsága. A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.

Tízezres számban élnek magyarok Svédországban  és Hollandiában. Spanyolországban, Írországban és Olaszországban 10 ezer alatti a honfitársaink száma.

A portál szerint a számokat figyelembe véve az elmúlt három évben 70 ezer magyar vándorolt ki. Németországban 8 év alatt megháromszorozódott a számuk. Az ott élő  közel 200 ezer magyar nagy része legfeljebb 6 éve vándorolt ki. A 2004-es uniós csatlakozás óta több százezren keresték a boldogulásukat az EU országaiban. Közülük napjainkban is több mint félmillióan élhetnek legálisan külföldön.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!