Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Magyarország a globális gazdaságban lecsúszó Európai Unió gyengén teljesítő tagállama

Polonius
-
0
Magyarország a globális gazdaságban lecsúszó Európai Unió gyengén teljesítő tagállama

Magyarország egyre jobban kihasználja a digitális gazdaság előnyeit, de még mindig igencsak el van maradva a világ élvonalától.

Digitalizáció tekintetében Magyarország jól teljesített az Európai Unióban: elérte a 15-ik helyet a 27 ország között, ez öt hellyel jobb – ez derül ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. Kitűnik, hogy azok az országok az igazán eredményesek, melyek állandóan fejlesztik a digitális gazdaságot: az első helyen Finnország, a másodikon Hollandia, a harmadikon pedig Dánia áll. Magyarország hogyha javítani szeretne a helyezésén, akkor az oktatást kell fejleszteni ezen a téren is – állapítja meg a jelentés.

Ugyanezt hangsúlyozta a Google Magyarország főnöke is, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott. Bíró Pál elmondta, hogy

“a magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van.

A McKinsey szerint 2017 és 2021 között körülbelül 42 ezer milliárd euróval  nőtt a digitális gazdaság Kelet-Közép Európában. Ezen belül a digitális kereskedelem 2019 és 2021 között 21 ezer milliárd euróval nőtt, ez körülbelül a 80%-át jelenti a digitális gazdaság növekedésének. Ezekben az országokban a digitális kereskedelem jelenti a növekedés motorját. Magyarországon a digitális gazdaság részesedése a GDP-ből 6%, a régióban viszont 10% körül jár míg Európa nyugati részén 15% körül. 2030-ig a magyar digitális gazdaság 8 ezer milliárd euróval növelheti a GDP-t, ha sikerrel veszi az akadályokat mindenekelőtt az oktatás fejlesztését, mert a jelenlegi nem megfelelő” – hangsúlyozta a Google Magyarország vezetője.

Az oktatás a gyenge pont

Magyarországon – az uniós államok jelentős részéhez hasonlóan – csökkent az oktatás részesedése a GDP – ben annak ellenére, hogy mindenütt tisztában vannak vele: a jövő szempontjából ez döntő fontosságú lehet, és, ha ez a trend marad, akkor fokozódik Európa lemaradása a világ más részei mögött.

Az okos ország indexen az első helyet Svédország szerezte meg, a második Szlovénia, a harmadik pedig Belgium. Az oktatás teljesítményét mérő mutató szerint Magyarország a 21-ik az Európai Unióban. Három helyezéssel gyengébb mint négy évvel korábban.

“A magyar közoktatási rendszer mind európai mind regionális szinten veszít a versenyképességéből”

– állapítja meg az Egyensúly Intézet friss jelentése.

Az egészségügy állapota javult, de továbbra is siralmas

Itt Svédország az első, Írország a második, Málta pedig a harmadik. Magyarország a 23-ik helyen áll. Csökkent az alkohol fogyasztás és a dohányzás, de a megelőzhető betegségek terén továbbra is rémes a helyzet: a huszonhatodik helyen állunk és csak Románia áll mögöttünk ezen a listán.

Az egészségügy terén ugyanaz a helyzet mint az oktatásban egész Európában: mindenki tisztában van annak fontosságával, de mégsem jut rá elég pénz, mert nehéz belőle bizniszt csinálni. Az állami egészségügy állandóan finanszírozási gondokkal küszködik, a privatizálás viszont beleütközik a jövedelmi korlátba: az alacsony jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok nem tudják azt megfizetni. Ez különösen az egykori szocialista államokban nagy probléma, de mindenütt előjön hiszen a korszerű egészségügy méregdrága, ezért az államok egyre kevésbé képesek finanszírozni azt.

Az egészségügy fontosságát jól mutatja, hogy megatrendek tekintetében Svédország őrzi vezető helyét az egészségügyben, és ennek következtében az egész versenyképességben is, a második helyen a finnek, a harmadikon a hollandok végeztek. A nagy vesztesek: Németország és Olaszország. Régiónkban Észtország és Szlovénia a listavezetők. Magyarország összesítésben a 21-ik helyen végzett, ez azt jelenti, hogy nem változott a versenyképessége az Európai Unión belül – írja az Egyensúly Intézet jelentése.

Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió versenyképessége jelentősen romlott a vetélytársakhoz képest, mert sem a digitális kihívásra nem találtak igazán hatékony választ Észak Amerikához és Kelet Ázsiához képest. Az energia válság pedig padlóra küldte az európai gazdaságokat, és ezt a negatív trendet az ukrajnai háború csak felerősítette. Magyarország tehát egy lecsúszó régió utolsó harmadába tartozik a nemzetközi versenyképességi vetélkedésben, és ez nem sok jót ígér a közeli jövőre hiszen az Európai Unió tagállamainak nem lesz elég pénzük arra, hogy megfelelőképp finanszírozzák  a digitális átállást, az oktatást és az egészségügyet, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességét a huszonegyedik században.

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

ki
-
0
Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

“Pintér Sándor, a kurva anyád!”

Polonius
-
0
“Pintér Sándor, a kurva anyád!”

Pénteken este nem éppen nyomdafestéket eltűrő rigmusokat skandáltak a tüntető diákok Budapesten a Clark Ádám téren. Kissé nyersen kifejezték ki érzéseiket az oktatás állapotával és az azt felügyelő belügyminiszterrel kapcsolatban.

Orbán Viktor a legutolsó kormányalakítás során alaposan kiszúrt örökös belügyminiszterével: elvette tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, és átadta azt Rogán Antalnak, pontosabban a saját közvetlen irányítása alá helyezte. Pintér Sándor megkapta cserében a két kezelhetetlen tárcát, a nemzeti együttműködés rendszerében szisztematikusan leértékelt egészségügyet és az oktatást. Orbán nem véletlenül lát rendészeti problémát e két területen, mert az ő szempontjából valóban arról van szó: az egészségügy és az oktatás gyenge működése létfontosságú a nemzeti együttműködés rendszerének stabilitása szempontjából.

Az egészségügynek kell megoldania azt a kardinális társadalmi problémát, hogy megritkítsa Orbán leghűségesebb szavazó táborát, a nyugdíjasokat.

Orbán Viktornak csak négyévenként egyszer van igazán szüksége erre a több mint kétmilliós társadalmi csoportra, amely eldöntheti a választás eredményét. Miután leszavazott, a nyugdíjas polgár fölösleges terhet jelent a nemzeti együttműködés rendszerében. Az egészségügy hatékonyan kezeli ezt a problémát: ezerszám transzportál a túlvilágra olyan idős polgárokat, akiket egy jól működő egészségügyi hálózat megmenthetne. A lakosság 15-20%-át kitevő elit pedig a magán egészségügyet választja, mert meg tudja azt fizetni. Az oktatás terén ugyanez a helyzet: az elit a saját gyerekeit a magánoktatás felé tereli illetve külföldre küldi miközben a többség számára marad az alulfizetett tanárok által működtetett gyenge közoktatás. Orbán Viktor jól emlékszik arra, hogy a kommunista diktatúra belső ellenzékének jórészét az a fiatal értelmiség adta, melyet az egyetemek tömegesen képeztek ki, de a rendszer nem tudott számukra perspektívát nyújtani. Orbán ehelyett kis létszámú technokrata elitet akar az ország működtetésére, és úgy gondolja: a politikai hatalom pedig jó helyen van az ő kezében. Nincs itt szükség kritikus ifjúságra, olyan fiatalemberre, amilyen ő maga is volt a Bibó kollégiumban a nyolcvanas években.

Miért vállalja mindezt a 75 éves Pintér Sándor?

Orbán Viktornak szüksége van örökös belügyminiszterére, mert az ő eleme a politikai harc nem pedig a kormányzás. Ebben viszont erős Pintér Sándor, aki mindenkit ismer, aki számít hiszen több mint ötven éve húzott egyenruhát.

Washingtonban is bíznak Pintér Sándorban. Néhány éve Orbán Viktor felvetette: Pintér Sándor vezérezredes nyugdíjba vonulhatna, és helyébe kinevezné Bakondi György altábornagyot, saját belügyi tanácsadóját, akinek a lojalitása száz százalékos.

Pintéré nem az? Nem, mert Pintér Sándornak van egy dossziéja Orbán Viktorról, melyben bizonyítékok sorakoznak a miniszterelnök és a kommunista állambiztonsági szolgálat édesbús kapcsolatairól a nyolcvanas években.

Pintérnek ez relatív autonómiát biztosít a nemzeti együttműködés rendszerében. Az örökös belügyminiszter amint hírt kapott arról, hogy Orbán meneszteni kívánja őt, felhívta az USA nagykövetség CIA tisztjét, és jelentette neki az információt.

Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök telefont kapott “illetékes helyről”, hogy az USA igen nagyra értékeli Pintér Sándor munkáját, és szeretné, ha folytathatná tevékenységét a belügy élén. Orbán Viktor szalutált és engedelmeskedett.

Pintér Sándor azóta is belügyminiszter.

Perspektíva zéró

A nemzeti együttműködés rendszere elveszítette a jövőt: Orbán Viktor immár ígérni sem tud. Egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt a legutóbbi kormányalakítás után. Ez a fiatalságnak semmiképp sem perspektíva.

Miért reménykedik mégis abban Orbán Viktor, hogy kormányozhat egészen 2034-ig?

Mert az ellenzéknek semmiféle elképzelése sincsen a problémák megoldásáról. Van viszont egy komoly fegyvere: ha hatalomra kerülne, akkor megkaphatná Brüsszeltől azokat az eurómilliárdokat, melyekre Orbán hiába vár. Ha minden így megy tovább , akkor Magyarország adósság csapdába kerülhet 2025-ben, mert olyan nagy összegű kölcsönöket  kell majd visszafizetnie, amelyeket csakis újabb és egyre drágább hitelekkel tud teljesíteni. Hacsak nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Kibírja-e a nemzeti együttműködés rendszere a tartós életszínvonal csökkenést? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, és ezért van egyre nagyobb szüksége Pintér Sándorra és a belügyre. Nem beszélve Rogán Antal média birodalmáról, melyről a diákok azt skandálták, hogy

“hazudik a Hír tv”.

Tegyük hozzá, hogy nemcsak az, de amit eddig láttunk és hallottunk az semmi ahhoz képest, ami ezután következik:

a tartós lejtmenetet kell úgy bemutatni mintha siker sorozat lenne.

Ceausescu televíziója ezt úgy oldotta meg, hogy a problémákról egyáltalán nem beszélt, helyette a diktátor állandó külföldi és belföldi szereplése töltötte ki a műsoridőt. Orbán ezt nem teheti meg viszont azt sem vallhatja be, hogy a problémák megoldásáról halvány fogalma sincs. Kivonulni a hatalomból nem lehet, mert akkor az utódok az ő véres fejét és összelopott milliárdjait mutathatnák fel mint az új hatalom egyetlen sikerét.

Orbán Viktor állítólag a káosz elmélet híve lett, és csakis a szerencsecsillagában bízik.

Napóleon császár is így volt ezzel egészen Waterlooig.

Drasztikus gyógyszer adóemelés – újabb csapást mér az Orbán kormány az egészségügyre

Kenderessy Milán
-
0
Drasztikus gyógyszer adóemelés – újabb csapást mér az Orbán kormány az egészségügyre

Miközben minimális mértékben – 10%-kal – kívánja növelni az egészségügyi kiadásokat a jövő évi költségvetés addig brutális mértékben megemelik egyes gyógyszer fajták adóját. Emiatt egyes gyógyszergyártók kivonulhatnak a magyar piacról.

A támogatott, 10 ezer forint alatti termelői áras gyógyszerek adója 20%, efölött viszont az eddigi 28%-ról 40%-ra emelkedik az adó július elsejétől! Ha a nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégek úgy döntenek, hogy ennyiért már nem éri meg Magyarországon árusítani a termékeiket, akkor kivonulhatnak a magyar piacról és ennek súlyos következményei lehetnek a gyógyszer ellátásban.

A 40%-os extra profit adót nem biztos, hogy kifizetik az új gyógyszereket előállító cégek, de a generikus gyógyszereket gyártóknak így biztosan nem éri meg Magyarországon maradni. Márpedig így komoly hiány alakulhat ki fontos gyógyszerekből Magyarországon.

Mindössze 9,7%-os növekedés az egészségügyi kasszában

Ennyivel számol jövőre a költségvetés, amely arra a fikcióra van felépítve, hogy az általános éves infláció 6%-os lesz. A nyugdíjak is ennyivel emelkednek miközben a gyógyszerek árának növekedése ezt biztosan meghaladja majd. Az egy főre jutó GDP növekedésnek így új, nem ortodox módszerét folytatja az Orbán kormány, amely ily módon bevallja a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titkát:

az egészségügy elhanyagolása tudatos politikai döntés, melynek célja a túlságosan is nagy költségvetési kiadást jelentő nyugdíjas réteg létszámának csökkentése.

Az egy főre jutó GDP-t úgy is lehet növelni, hogy a lakosság létszáma folyamatosan csökken. A legtöbb egykori szocialista országban ez a helyzet: a rendszerváltás óta óriási a lakosság csökkenése egyrészt a kivándorlás miatt másrészt pedig mert sokkal többen halnak meg mint ahányan születnek.

A kiszolgáltatott népcsoportok, melyek az európai szegénységi küszöb alatt élnek, mégiscsak rászavaznak az Orbán kormányra, mert a magán egészségügy költségeit nem tudják vállalni. Marad az állami egészségügy, melyet a hatalom szisztematikusan alulfinanszíroz, mert hűséges nyugdíjas szavazó táborára csakis a választások idején van szüksége.

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

Polonius
-
0
Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Mai kérdés – Egyetért Ön azzal, hogy a kormány fizetőssé kívánja tenni az elfekvő betegek ellátását?

FüHü
-
0
Mai kérdés – Egyetért Ön azzal, hogy a kormány fizetőssé kívánja tenni az elfekvő betegek ellátását?

A kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bízná a belügyminiszter azonknak a tartós ápolásra-gondozásra szorulóknak az ellátását, akik valójában nem igényelnek kórházi szintű ellátást, mégis az ápolási osztályokon (elfekvőkön) vannak. A friss törvényjavaslat szerint a kórházaktól a szakápolási központokhoz kerülnek az ágyak, a személyzet és a betegek is. Ott viszont fizetni kell az ellátásért.

This poll is no longer accepting votes

Egyetért Ön azzal, hogy a kormány fizetőssé kívánja tenni az elfekvő betegek ellátását?
Vote

Az ötödik hullám , avagy „… minden halállal én leszek kevesebb…”

Kenderessy Milán
-
0
Az ötödik hullám , avagy „… minden halállal én leszek kevesebb…”

A kormány közösségi oldalán közzétett videóban mondott köszönetet az orvosoknak, ápolóknak Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere. 

„Önök emberéleteket mentenek, türelemmel és alázattal próbálják enyhíteni a rászorulók fájdalmát.”

Már-már ellágyul az ember így karácsonykor táján, mégiscsak megbecsülik az egészségügyiek önfeláldozó munkájukat. Aztán eszembe jut, hogy sem a miniszter, sem a kormány valójában nem tesz értük semmit.

Attól tartok, hogy ez csak rosszabb lesz. Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a fertőzések szökőárja fogja elérni a kórházi rendszereket, súlyos helyzetbe sodorva országot és az egészségügyieket.

Csakhogy közel két évvel a járvány megjelenése  után a kórházi dolgozók már szembesültek a tömeges halálesetek érzelmi rombolásával. Elviselték a frusztrációt, csak ezért könyörögtek volna a nyilvánossághoz, hogy tegyenek meg minden óvintézkedést, de a kormányzat nyilatkozat stopot rendelt el számukra.

Közben bizonyos „szakemberek” és „szakértők” csak azért, hogy jeleskedhessenek a kormány politikai érdekeinek kiszolgálásában, annak  védőernyője alatt alázatos seggnyalóként hintették az igét és  tétlenül nézték az újabb járványhullámok  kibontakozását.

A szakmájuk iránt elkötelezett tudósok figyelmeztetéseit  figyelmen kívül hagyták.

Az egészségügyi dolgozók közben

Elszenvedték azt az erkölcsi szorongást, hogy nem tudták az ideális szintű ellátást biztosítani a betegeknek.

Ebben a szezonban azonban új feszültség van: sok dolgozó távozott a kiégés és a szorongás miatt, jónéhányan meg januártól nem dolgozhatnak mert nem vették fel az oltást. (Szakember az, aki bármilyen megfontolásból, de nem tesz meg mindent önmaga és a közösség egészségének megvédése érdekében? Ha a kormány intézkedései közül valamivel teljesen egyetértek az  az egészségügyben dolgozók kötelező érvényű átoltottságának megkövetelése! Igaz azok közé tartozom akik általánosan kötelezővé tennék a Covid elleni védőoltások felvételét!)

A járvány harmadik hullámának lecsengésekor a hozzáértők figyelmeztették a kormányt, hogy máris megelőző intézkedések sorozatát kellene megtenni a vészesen közeledő  negyedik, a korábbinál is fenyegetőbb Delta hullám ellen. Ehelyett a kormány vezérletével az istenadta focizott és egyéb tömegrendezvényeken vett részt, azaz ellátta kenyérrel és cirkusszal a népet, mert ugye 2022-ben választások lesznek.

Az okos ember a mások kárán tanul, a hülye meg a sajátján. A mi kormányunk azon sem.

Már világosan látszik, hogy az Omicron változat fertőzési képessége okán nálunk is  – néhány héten belül – drasztikusan megnövekszik az egyidejű esetek száma – hiába lesz általában enyhébb lefolyású – a megmaradt egészségügyi dolgozók még sokkal nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. A fertőzés lassításához már most meg kellene hozni jónéhány intézkedést, hogy a fertőzési hullám görbéjét laposítsuk, ezzel is kímélve a várhat kórházi rohamot. Ebből semmi sem látszik csak a miniszter ájtatos hálája. Európa sorra hozza a népszerűtlen, de elkerülhetetlennek tartott óv- és megelőző intézkedéseket. Mi azonban Pegasus és a kormányzati – egészségügyet is érintő – korrupció lován békésen lovagolunk a járány kezelhetetlensége felé.

Miniszterelnökünk közölte, hogy

„Magyarország előre megy nem hátra”, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy még egy-két lépés és ott a szakadék!

Megnyugtatásunkra minden idők járványügyekben egyik legszakavatottab miniszterelnöke közölte: nyugi, nálunk a kórházi ágyak terén nincs és nem is lesz hiány, nem úgy mint nyugaton, az Európai Unió dicstelenebb felében.

Arról ugyan nem szól a szakavatott járványügyi miniszterelnök sem, hogy az ágyak gyógyító képessége önmagában egyenlő a nullával, amin még a raktáron meglévő néhány ezer – jobbára selejt, de „jó áron megvásárolt” – lélegeztetőgép sem ér semmit, mivel széles e hazában nincsen hozzá elegendő szakképzett szakápoló. Olyannyira nincsen, hogy akit a lélegeztetőgépek segítségével és megfelelő munkakörülmények között meg lehetne menteni, sajnos azok is leginkább az elhunytak számát szaporítják, mert a rászorulók száma olyan nagy, hogy őket ellátni munkájuk minőségének megtartásával nem képesek. Így szinte senki nem kap maximális, de még csak optimális ellátást sem.

Mi erre a kormány válasza?

Nálunk nagyon sok olyan elhunytat is a covid áldozataiként tartanak számon, akik más, az Unióban alkalmazott szempontrendszerek szerint nem minősülnének a Covid áldozatának.

Vajon a magyar egészségügy általános szinvonala és szakemberhiánya miatt nem, vagy csak halasztva orvosi kezelést kapók halála nem írható a kormányzat felelősségének számlájára? Tizenkét éves kormányzás után nem lehet hivatkozni akétezer tíz előtti korházi állapotokra! Szóval, jobban jár a mi miniszterelnökünk, ha nem  nagy népi osztogatásban látja a választások megnyerésének egyetlen lehetséges módját, hanem az egészségügy tizenkét éve halasztott rendbetételében!

Megsúgom Miniszterelnök úr még olyan szavazók voksára is számíthatna, akik egyébként eddig másra, vagy senkire sem szavaztak!

Matolcsy: Románia jobb a digitális átmenetben

Polonius
-
0
Matolcsy: Románia jobb a digitális átmenetben

Tíz év alatt Románia az ötödik legjobb helyezést érte el az Európai Unióban abban, hogy az IT szektor részesedése milyen gyorsan nőtt a gazdaságban. Magyarország viszont a második legrosszabb helyezést érte el az Európai Unióban holott jobb helyzetből indult.

Matolcsy György jegybank elnök a Magyar NemzetbenMagyar Nemzet hasonlította össze a két ország gazdasági teljesítményét, és meg kellett állapítania: Románia lényegesen jobban teljesített a rendszerváltás óta. 1990-ben Románia még sereghajtó volt Kelet Európában: a gazdasági teljesítménye alig haladta meg az uniós átlag egyharmadát: 34,3%. Magyarország akkor 56,9%-ot mutatott fel. Az elmúlt harminc évben viszont Románia villámgyorsan fejlődött míg Magyarország sereghajtóvá vált Európa keleti felén.

A magyar felzárkózás mindössze 17,5% volt harminc év alatt míg Románia 37%-al rekorder volt a régióban! Ma már a román gazdaság szinte utolérte a magyart: 74,4% illetve 71,6% az uniós átlaghoz viszonyítva. Az egykori uniós államok közül csakis az észt és a litván felzárkózás volt gyorsabb 1990 és 2020 között.

Romániában a munka termelékenysége 2019-re megelőzte Magyarországot és Szlovákiát noha mindkét állam magasabb szintről indult.

A román informatika az uniós átlagot is meghaladja

A legutolsó felmérés szerint az informatikai szektor termelékenysége 127%-a az uniós átlagnak. Érdemes megjegyezni, hogy Románia e tekintetben Németországot is veri, amely igen gyengén teljesít a digitális átmenetben. Éppúgy mint Magyarország, amely az uniós átlag 60%-át sem éri el!

Romániában gondolnak a jövőre is: csaknem kétszer annyian végeztek informatika szakon a felsőoktatásban mint az uniós átlag, ez a térségben a legmagasabb.

Életszínvonal emelkedés

80%-al növekedtek a reálbérek Romániában 2010 és 2019 között. Ez a magyarnak kétszerese. Ráadásul sokkal több romániai állampolgár dolgozik külföldön, és az ő hazautalásaik is jelentősen javítják az életszínvonalat, és magasabb fogyasztást tesznek lehetővé.

Közegészségügyi katasztrófa

Matolcsy nem említi ezt a szektort – okkal. Kiderülne , hogy mind Magyarország mind Románia e téren van talán a leginkább lemaradva az Európai Uniótól. Miután mindkét országban az állam évtizedek óta elhanyagolja ezt a szektort, ezért óriási a munkaerőhiány. Románia az Európai Unió legnagyobb orvos exportőrei közé tartozik.

A vírusválság a felszínre hozta az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémát. A szép GDP adatok nem feledtethetik, hogy a közegészségügy mutatói igen gyengék mint Magyarországon mind pedig Romániában. Persze az egy főre jutó GDP akkor is növekszik, ha sokan halnak bele a vírusjárványba …

Járvány kezelés: Magyarország elégtelen

Polonius
-
0
Járvány kezelés: Magyarország elégtelen

A Covid 19 vírus minden uniós államot megviselt, de a leginkább Magyarországot. Több mint 30 ezer halott és jelentős életszínvonal csökkenés. Egy európai szervezet, az ECFR 12 tagállam járvány kezelését hasonlította össze. A magyar kormány szinte minden tekintetben az utolsó helyen végzett.

A magyar lakosság 65%-ának van személyes negatív tapasztalata a járvánnyal kapcsolatban. Ehhez képest a nyugati tagállamokban (Dánia, Svédország, Franciaország, Hollandia és Németország) a lakosság többsége nem érzékelte személyesen a pandémia kedvezőtlen hatásait (elhalálozás, hosszú kórházi kezelés, munkahely elvesztése).

A több mint 30 ezer halott lakosság arányosan a legrosszabb érték, ebben a negatív versenyben csakis a csehek szerepeltek hasonlóan gyengén.

Nem sikerült megvédeni az életszínvonalat

A járvány hatására valamennyi uniós kormány óriási pénzekkel sietett a gondokkal küszködő vállalkozások és családok segítségére, de a magyar kormány meglehetősen szűkmarkú volt. Az emberek többsége úgy érezhette: a hatalom magukra hagyta őket a válság idején.

A magyar lakosság 36%-ának komoly anyagi problémát jelentett a pandémia. Ennél rosszabb értéket csak Portugáliában és Spanyolországban mértek a kutatók.

Mélyült a szakadék a gazdagok és szegények között az EU-ban

A pandémia tovább növelte az amúgy is jelentős különbségeket az uniós államok között. A gazdag államokban sokkal jobb egészségügyi hálózat működik, ezért a halálos áldozatok száma jóval kisebb. Sokkal jobban működik a fejlettebb államokban a közvélemény tájékoztatása, és ennek következtében az oltási mutatók is kedvezőbbek. Új politikai helyzet alakulhat ki az Európai Unió tagállamaiban a pandémia következtében, de ennek a tendenciáját nemigen lehet megbecsülni a felmérés alapján – állapitja meg az a tanulmány, melyet a közvélemény-kutatás alapján írtak a pandémia hatásáról.

Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Polonius
-
0
Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Putyin nem tréfál: az orosz hatóságok külföldi ügynökké nyilvánították a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornát, amely már csak interneten működik.

A Dozsgy csatorna gyakran bírálta a Putyin rendszer elnyomó intézkedéseit az ellenzékkel szemben. Részletesen beszámolt arról, hogy Alekszej Navalnijt milyen módszerekkel próbálta meg lehetetlenné tenni a rendőrség Oroszországban. Az ellenzéki vezér jelenleg börtönben van mondvacsinált vádak alapján, és Putyin mosolyogva közölte a nyugati sajtóval: nem garantálhatja, hogy Navalnij élve hagyja el a börtönt!

A külföldi ügynök megnevezés azt jelenti az orosz jogban, hogy a szóbanforgó személyt vagy szervezetet valójában államellenes összesküvőnek tekintik. Eszerint a hatóságok szinte bármikor bármiért felléphetnek velük szemben.

Putyin tart a választásoktól

Az orosz elnök népszerűségének alapja az, hogy garantálja a rendet és az életszínvonalat. Az elsővel nincs is gond: Putyin titkosszolgálati képzettsége és múltja a garancia erre. A gazdaság viszont bajban van, mert Oroszország messze lemaradt a negyedik ipari forradalomban, melyet az informatika indított el. Továbbra is csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni.

Az olaj és a földgáz ára pedig hullámzik. Miután a globális gazdaság újraindul, megnőtt az igény az orosz nyersanyagokra is. Putyin tehát feltöltheti az orosz államkasszát.

A problémát most elsősorban a vírusválság jelenti, amely megmutatta: Oroszország egészségügyi hálózata végzetesen elmaradt a világ többi részétől. A koronavírus halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 100 ezret is, és a járvány tovább terjed. Egyre többen bírálják az orosz egészségügyet. Azok az orvosok, akik ezt hangosan megteszik, kiesnek az ablakon. Putyin ügyel arra, hogy eltitkolja a világ elől a gyászos állapotokat, de a probléma megoldására már nem képes. Ezért kell betiltani vagy idegen ügynökké nyilvánítani a kritikus sajtót Oroszországban, ahol e tekintetben egyre inkább visszaköszönnek a szovjet viszonyok.

123...112. oldal a 11-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség