Azt mondta, az Amerikai Virgin-szigetek elnökével találkozott. Csakhogy az ő maga.
Donald Trump valójában a szigetek kormányzójával tárgyalt, de erről így beszélt:
„Voltam Texasban, Floridában, Louisianában, elmentem Puerto Ricóba és találkoztam a Virgin-szigetek elnökével.”
Aztán megismételte: „A Virgin-szigetek és a Virgin-szigetek elnöke mind nagyszerű emberek, akik sokat szenvedtek, de mi ott leszünk, ott kell lennünk, ez nem választás kérdése” – ezzel a pusztító hurrikánokra utalt.
A Virgin-szigetek az Amerikai Egyesült Államok része, kormányzó irányítja, hiszen
a terület elnöke az USA elnöke – vagyis maga Donald Trump.
A beszédnek a Fehér Ház által közzétett írásos verziójában később javítottak: az elnököt áthúzták és átírták kormányzóra.
Erre figyelmeztet Németország külügyminisztere annak kapcsán, hogy az amerikai elnöknek a hét végéig kell nyilatkoznia arról, hogy az Iránnal megkötött nukleáris egyezmény megfelel-e az Egyesült Államok érdekeinek.
Ha az USA nemet mondana, akkor azzal forró konfliktus helyzet alakulna ki a térségben, amely amúgy sem nyugodt – hangsúlyozta Sigmar Gabriel. Németország külügyminisztere szerint Európának mindenképp egységesnek kell maradnia abban, hogy megtartsák az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt. Hat nagyhatalom írta alá ezt az egyezményt: az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
Sigmar Gabriel arról beszélt, hogy amennyiben Trump elutasítja az egyezményt, Oroszország és Kína karjaiba lökheti Iránt. Oroszország így is részt vesz Irán atomprogramjában és Szíriában együtt támogatják Bassár el-Aszad elnök rendszerét.
Óva inti Donald Trumpot az iráni nukleáris egyezmény elutasításától Cem Özdemir is. A török származású német politikus a zöldek pártjának vezetője, és a német sajtó szerint ő az első számú esélyes, hogy Németország következő külügyminisztere legyen, ha megalakul Angela Merkel új kormánya Berlinben.
Egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de „készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!” – hangoztatta az amerikai hadügyminiszter. Jim Mattis tábornok szerint készen kell állni Észak-Korea provokációival szemben.
Donald Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel, és utána azt írta a Twitteren, hogy vihar előtti csend van. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái is lebeszélik erről. Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni az Észak-koreai diktátorral.
Közben Észak-Korea tovább folytatja nukleáris és rakétaprogramját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti. Kim Dzsongun álma állítólag az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni Szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóságshownak tekinti a politikát, és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.
Mint a Független Hírügynökség megírta, ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.
Ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.
Az újabb katonai gyakorlatról már eleve feszült légkörben született döntés. Észak-Korea nukleáris kísérletei miatt az elmúlt hetekben-hónapokban egyre élesedni látszik a helyzet. Mint a BBC emlékeztet rá, Phenjan az elmúlt időszakban végrehajtotta hatodik nukleáris kísérletét és két rakétát is kilőtt Japán irányában.
A ma éjszakai gyakorlat az Észak-Korea elleni „kiterjesztett elrettentés” program része volt.
Közben az amerikai haditengerészet azt is bejelentette, hogy a hétvégén megérkezett Dél-Koreába a Tucson atomtengeralattjáró.
A gyakorlatot megelőzően Donald Trump amerikai elnök tanácskozást tartott a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőivel. A téma az volt, hogyan reagáljanak az észak-koreai fenyegetésekre – jelentette be a Fehér Ház.
Lopott iratok
A szerdai nap történése az is, hogy egy szöuli törvényhozó azt állította: észak-koreai hackerek fontos katonai dokumentumokat loptak Dél-Koreából, olyanokat is, amelyek egy Kim Dzsongun észak-koreai vezér elleni merénylettel kapcsolatos, illetve az USA és Dél-Korea által, háborús vészhelyzetre kidolgozott terveket tartalmazott. A dél-koreai védelmi miniszter nem kommentálta a hírt, Észak-Korea viszont tagadta azt.
Figyelve a palesztin Fatah és Hamász közeledését, még korai beszélni egyfajta „történelmi összeborulásról”, mégis kétségtelen, hogy ez az esemény komoly előrelépéssel kecsegtet az izraeli-palesztin békefolyamatok számára. Azonban tekintettel a két szervezet közötti korábbi megállapodásainak sorsára, vajon valóban hosszú életű lesz-e mostani egységkormány? És mit szól ehhez Izrael, különösen a Netanjahu-kormány?
Amikor a gázai Hamász szeptemberben bejelentette, hogy nemcsak hajlandó megállapodni a ciszjordániai Fatahhal, hanem lemond a szükséges irányításról is, akkor több médium is szenzációs hírként tálalta a dolgot. Ugyanakkor a háttérben már régóta számítani lehetett arra, hogy valami komoly változás van készülőben. A terrorszervezet döntése ugyanis egy hosszú, évekig tartó folyamat végeredménye volt, mintsem egy hirtelen jött ötlet a vezető tagok részéről. A Hamász 2017-re
politikai, gazdasági és katonai szempontból is a kimerülés határára került.
Az elmúlt hónapokban pedig már inkább a fennmaradásért, semmint Izrael ellen harcolt. A szervezet politikai vezetése egyszerűen oda jutott, hogy vagy kiegyeznek az örök riválisnak számító Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével és egységkormányt hoznak létre a Fatahhal, vagy vállalják a totális gazdasági és politikai összeomlást.
Se veled, se nélküled…
Természetesen még korai arról beszélni, vajon a Hamász vezetése tényleg komolyan gondolja-e „kapitulációt”, vagy be fogja-e tartani az ígéreteit. Nem idén volt az első eset, hogy a gázai terrorszervezet a ciszjordániai politikai vezetéssel egyezett meg. 2014-ben Iszmail Haníje – a Hamász akkori vezetője, aki 2017-ben visszakerült a szervezet élére – bejelentette a palesztinok megosztottságának végét és közölte, hogy öt héten belül közös kormányt hoznak létre Abbásszal. Akkor is úgy tűnt, hogy
2007 után szintén valósággá vált a „palesztin egység”.
Ugyanakkor ez nem tartott sokáig, hiszen a két szervezet azonnal összevitatkozott a hatalmi és a választási kérdéseken, a közös jelöltek személyén, a fegyveres erőik sorsán, az anyagi forrásokon és a közigazgatási ügyeken. Ezért aztán 2015-ben felbomlott az egységkormány, és a Hamász és Fatah ismét külön utakon kezdett el járni.
A 2014-es egységkormány létrehozásáról szóló megállapodás aláírása. A kép forrása: Wikimedia.
Ugyanakkor mi változott 2015-höz képest, hogy most a gázai terrorszervezet mégis komolyan gondolja a Fatahhal való együttműködést?
Pechszériában
Izraeli tüzérség lövi a gázai állásokat a 2014-es hadműveletek idején. A kép forrása: Wikimedia.
Először is a 2014-ben Izrael által indított „Erős Szikla” szárazföldi és légi hadművelet súlyos veszteségeket okozott a Hamásznak. Hiába szerveztek donorkonferenciákat, csupán pár ország támogatta ténylegesen a gázai felújításokat és annak a kevés pénznek is, amit kaptak, legtöbbször
a felső vezetésben uralkodó korrupciónak köszönhetően nyoma veszett.
Emiatt a gázaiak felé érkező szimpátia folyamatosan elapadt, ahogyan a terrorszervezet a hatalom megtartása terén egyre nagyobb nehézségekbe ütközött.
Például, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll a harmadik intifáda 2015-ben vagy 2017-ben, vagy
egymás után zajlottak a különböző késeléses és gázolós merényletek Izraelben,
a Hamász egyértelműen az események után futott, nem pedig ő alakította őket. Gondot jelentett, hogy a terrorszervezetben egyre nagyobbá váltak az ellentétek a katonai szárny – pl. az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok – és a politikai vezetés között, ami már szakadással fenyegetett. Más problémák is felütötték a fejüket: nem tudták a közalkalmazottaikat kifizetni, rendszeresek voltak az áram és ivóvíz-kimaradások, 50-55 százalékra ugrott a munkanélküliség és az izraeli blokád miatt továbbra is kevés áru – például építőanyag – érkezett be a gázai területekre.
Ezzel párhuzamosan az is tetézte a terrorszervezet problémáját, hogy az általa uralt Gázában a régi-új szervezetek aktivizálták magukat. A radikális palesztinok „csalódtak” a Hamászban, ezért egyre többen fordultak a még szélsőségesebb csoportok felé. Ennek következtében az Iszlám Államnak szintén sikerült megvetnie a lábát a térségben. Sőt, 2015-től folyamatosan erősödött a Hamász rovására: annyira, hogy nem egyszer nyílt összecsapások törtek ki a felek között, mert a dzsihadisták úgy vélték, hogy a
Hamasz túlságosan engedékeny Izraellel szemben és megbukott az iszlám állam megteremtésére tett kísérlete.
Az Iszlám Dzsihád harcosai. Ők lettek az ISIS legfontosabb szövetségesei és a Hamász legnagyobb kihívói Gázában. A kép forrása: Pinterest
Ebben a vádban volt némi igazság. 2015-től ugyanis katari közvetítéssel egyeztetések zajlottak a Hamász és az izraeli vezetés között. Mindkét fél ugyanis közös ellenségnek tartotta az ISIS-hez hasonló szervezeteket, ezért egy
lehetséges tűzszünetről tárgyaltak,
amit hivatalosan ugyan nem sikerült elérni, de azóta a Hamász politikai vezetése által szervezett és indított támadások száma jelentősen lecsökkent.
Nyugati nyitás és lecserélt szponzorok
Izraeli katonák egy gázai övezetbe tartó alagutat szemlélnek. 2013 óta gyakran az egyiptomi haderővel közösen robbantották be.A kép forrása: Wikimedia
A Hamásznak nemcsak belső problémákkal kellett szembenéznie. 2013-ra elvesztette a két korábbi legjelentősebb szövetségesét, vagyis Bassár el-Aszadot és a libanoni Hezbollah nevű síita szervezetet. Mindkettőt azért, mert a damaszkuszi kormányzat ellen harcoló szunnita, gyakran szélsőséges iszlamista csoportok oldalára állt. Ennek következtében
a korábbi fő szponzornak számító Irán is csökkentette a Hamásznak nyújtott támogatását.
Ugyanúgy a terrorszervezetet nehezen érintette, amikor Egyiptomban Mohamed Murszi iszlamista elnök és a Muszlim Testvériség megbukott. A helyébe lépő katonai kormányzat felrobbantotta az Egyiptomból a Gáza övezetbe vezető 1200 csempészalagutat és szintén kiutasították a tagjait az országból, valamint felszámolták a jelenlétét az országban.
Ezért a Hamász kapkodva próbált meg külföldi támogatókat szerezni: „dobták” Iránt, mégpedig annak régióbeli riválisáért, Szaúd-Arábiáért. 2015-ben Háled Mesaal az egykori szaúdi uralkodóval találkozott, és nyíltan Rijád mellé állt az olyan kérdésekben, mint a jemeni háború, ezzel jobban magára haragítva Teheránt. Ugyanakkor ez nem érdekelte őket, mert a
szaúdi pénzekben reménykedtek,
amit megadtak nekik. Igaz a szaúdiak nagy árat kértek érte: kötelezték a Hamászt, hogy engedjen az Izrael-ellenes álláspontjából, szakítsa meg az iráni kapcsolatait és fokozatosan távolodjon el a Muszlim Testvériségtől, amit Szaúd-Arábiában 2014-ben terrorista szervezetnek minősítettek és betiltottak.
Ennek a politikának és az Öböl-menti szunnita monarchiák közvetítésének gyümölcse 2017-ben kezdett beérni. Az egyik jele az volt, hogy a terrorszervezet kiegészítette az alapító okiratát, vagyis
már nem Izrael állam megsemmisítését jelölte meg elsődleges prioritásának,
hanem az 1967-es hatnapos háború előtti határok elfogadását. (Ami természetesen az izraeli vezetésnek ugyanúgy elfogadhatatlan).
Új időszámításban reménykedve
Mindezen külső és belső tényezők következtében korántsem véletlen, hogy a Hamászban úgy véljék: a mozgalom számára az egyetlen menekülőutat a ciszjordániai elittel való (újra)megállapodás jelenti. Már csak azért is volt sürgető a számukra, mert Abbász bejelentette, hogy többé nem fizeti ki a gázai övezet villanyszámláit, miközben Rijád azzal fenyegetőzött, hogyha a Hamász továbbra is akadályt gördít az Egyiptom vezette palesztin-palesztin tárgyalások elé, akkor elbúcsúzhat a további segélyektől.
Ezért október 4-én,
közel három év után a Hamász és Fatah közös kormányülést tartott.
Ezen részt vett Háled Favzi tábornok, az egyiptomi felderítés feje, aki nagy szerepet játszott a palesztin közeledésben, ezzel szimbolizálva Kairó nélkülözhetetlen szerepét a megállapodásban. A Hamász beleegyezett abba, hogy minden politikai, gazdasági és közigazgatási ügyét Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnök vezette kormány felügyelete alá helyezni. Egyedül a Hamász fegyveres szárnya az, amely önálló egységként továbbra is fennmaradhat, illetve a gázai övezetben ők látnák el a rendőri, védelmi feladatokat.
Öröm és üröm
A nemzetközi közösség mély elégedettséggel fogadta a bejelentés hírét. Egyiptom és Törökország üdvözölte, Szaúd-Arábia újabb pénzügyi támogatásokat ígért. Az Egyesült Államok szintén kifejezte örömét a palesztin egységkormány létrehozásában, de
kötelezik őket arra, hogy ismerjék el Izraelt.
Ráadásul Washingtonban úgy tekintenek erre a megállapodásra, mint ami majd kikövezi az utat egy izraeli-palesztin békeszerződés előtt.
Csakhogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya számára a legrosszabbkor jött a Hamász-Fatah megállapodás híre. Hiszen szeptemberben a folyamatos korrupciós botrányok hullámai már nemcsak a minisztereit érték el, hanem a családtagjait is. A szíriai háború még borzolja a kedélyeket az országban, hiszen izraeliek szinte havi rendszerességgel intéznek légicsapásokat szíriai célpontok ellen, miközben a libanoni Hezbollah akciói miatt is egyre gyakrabban fáj az izraeli katonai és politikai vezetés feje.
Netanjahu a miniszterelnök az október 4-i találkozó hírére kijelentette, hogy
„Izrael csak akkor hajlandó a valamennyi palesztin szervezetet képviselő kormánnyal tárgyalni, ha a Hamász lefegyverzi fegyveres szárnyát, szakít Iránnal és elismeri Izrael államot”.
Számukra ugyanis gondot jelent, hogy a palesztin egységkormány létrehozásával tovább gyöngülhet az izraeli kormány azon érvelését, miszerint a másik oldalon nincs tárgyalópartner. Ez belpolitikailag téren az izraeli ellenzék megerősödését hozhatja magával, akik továbbra is a tárgyalások vagy akár a kétállami megoldás hívei. Ugyanúgy ezek a csoportok rámutatnak arra, hogy a Hamász már évek óta „csak árnyéka” önmagának, és azért is szükséges a palesztin megegyezés melletti izraeli kiállás, mert ellenkező esetben az ISIS és a hozzá hasonló szélsőséges csoportok erősödnének meg igazán.
Ugyanakkor a Likud kormánypárt és az izraeli jobboldal továbbra sem hajlandó egyezkedni. Például Avigdor Liberman védelmi miniszter szerint azért, mert mostantól a Hamász és a Fatah
„A libanoni-modellt fogja megvalósítani, ahol a civil és a kormányzati szolgálatokat Bejrút adja, de a biztonságiakat a Hezbollah látja el.”
Amennyiben az izraeli kormány most elutasítja a palesztin egységkormánnyal való tárgyalásokat, azzal nemcsak belpolitikailag, hanem külpolitikai téren is nehéz helyzetbe hozhatja magát. Donald Trump amerikai elnök nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok „tető alá hozza az évszázad megállapodását, vagyis az izraeli-palesztin békét”.
Azonban nemrég az az amerikai elnök úgy fogalmazott: Netanjahu ezen a téren „sokkal problémásabb”, mint Abbász. Amennyiben Trump továbbra is meg akarja valósítani a közel-keleti békéről szőtt elképzelését, azzal lényegében visszahozza azokat az Barack Obama elnök alatti időket, amikor az amerikai-izraeli kapcsolatok számtalan nehézséggel küszködtek.
Trump és Netanjahu találkozója 2017. május 23-án. Vajon a palesztinokkal kapcsolatos véleménykülönbség jelenti az első komoly repedéseket a két politikus „barátságában”? A kép forrása: Wikimedia.
Ugyanúgy, ha Izrael folytatja az elutasító magatartását, akkor azzal
könnyen semmissé teheti azokat az eredményeket, amelyeket az arab országokkal való kapcsolatok javítása terén sikerült elérnie.
Nyílt titok ugyanis, hogy egyes szunnita arab államok a háttérben gazdaságilag és katonailag is együttműködnek Izraellel. Egyiptom és Izrael között még soha nem volt ilyen jó a viszony, hiszen nagyon intenzív biztonságpolitikai kooperáció zajlik a felek között. Az Öböl-menti monarchiák pedig idén olyan ajánlatot tettek Izraelnek, miszerint feloldanának minden kereskedelmi megszorítást az országgal szemben, és akár diplomáciai képviseletet nyitnának Izraelben, de cserébe ők állítsák le a telepek építését és folytassák a tárgyalásokat a palesztinokkal.
Quo vadis?
Mindenezek tükrében tehát még nagyon
korai egyértelmű hosszan tartó sikerről beszélni,
hiszen még kérdéses, hogy a Hamász-Fatah megállapodása mennyire fogja kiállni az idő próbáját. Ezzel együtt Izrael hozzáállása és reakció szintén kulcsszerepet játszanak a palesztin egységkormány jövőbeli működésében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az évek óta a káoszba, válságokba és fegyveres konfliktusba süppedt Közel-Keleten végre felcsillant egy apró reménysugár.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön este vihar előtti csendről beszélt Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatban, miután a Fehér Házban amerikai katonai vezetőkkel tanácskozott.
Az elnök a találkozó után az újságíróknak azt mondta, hogy „talán vihar előtti csend van”.
A kérdésre, hogy milyen viharra gondol, csak annyit válaszolt: „majd meglátják”.
A tanácskozáson jelen volt John Kelly tábornok, a Fehér Ház kabinetfőnöke, Herbert McMaster altábornagy, nemzetbiztonsági tanácsadó és James Mattis védelmi miniszter is. A megbeszélés előtt Trump az észak-koreai fenyegetésről beszélt újságíróknak, valamint arról, hogy meg kell előzni Irán hozzájutását atomfegyverhez – írja az MTI.
„Észak-Koreát illetően atomfegyver-mentesítés a célunk, nem engedhetjük meg ennek a diktátornak, hogy elképzelhetetlen emberáldozatokkal fenyegesse nemzetünket és szövetségeseinket. Mindent megteszünk, ami csak szükséges, hogy elejét vegyük ennek” – mondta Donald Trump Kim Dzsong Un atomprogramjáról.
Iránnal kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy Teherán nem tartotta tiszteletben a nukleáris programja visszaszorítását célzó többhatalmi atomalku „szellemiségét”. A tanácskozás résztvevőitől Donald Trump azt kérte, hogy gyorsabban dolgozzák ki a „katonai megoldásokat” – ha szükség lesz rájuk -, és többfélét is terjesszenek elé.
Az amerikai elnöknek október 15-én kellene aláírnia a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja az atomalkut,
de péntek reggel több lap is arról írt, hogy ezt valószínűleg nem teszi meg. A katonai vezetőknek arról beszélt, hogy Irán a terrorizmust támogatja, és erőszakot, illetve káoszt importál a Közel-Keletre.
A Guardian értesülései szerint az elnököt több fontos tanácsadója is arra kérte, hogy ne függessze fel az alkut. Szintén ezt akarták elérni az alku európai aláírói is, most viszont már azért lobbiznak a kongresszusban, hogy, ha az elnök még sem írja alá az igazolást, ne vezessenek be szankciókat Irán ellen. Ezek ugyanis – Észak-Korea mellett – újabb nukleáris patthelyzetbe hozhatják az Egyesült Államokat.
Nem volt ideje követni a mai híreket? Ne aggódjon, hogy lemarad valamiről, összefoglaljuk a legfontosabbakat.
Amerika legvéresebb tömegmészárlása
Forrás: Twitter
Egy 64 éves férfi nyitott tüzet fesztiválozókra egy Las Vegas-i szálloda 32. emeletéről.
Legalább 58-an meghaltak, 500-nál is többen megsebesültek.
Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozattal járó lövöldözése. Több ezren pánikba esve menekültek. A merénylő öngyilkos lett, egyelőre nem tudni, miért kezdett lövöldözni, bár az Iszlám Állam azt állítja, az ő „katonájuk” volt.
A lövöldözésből bővebben itt olvashat, a cikkben helyszíni videókat is talál.
Lemondott Botka László
Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László. A támogatás hiányával indokolta döntését. Röviddel ezután bejelentette lemondását Ujhelyi István alelnök is. A visszalépés után rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az MSZP elnöke, Molnár Gyula. Azt mondta:
aki ma ünnepel, az nem barátja az MSZP-nek.
MTI Fotó: Soós Lajos
Arról is beszélt, hogy „szomorú pillanat ez”, de mostantól az együttműködésre koncentrálnak. Azt mondta, hogy
a győzelemhez a lehető legtöbb közös jelöltről meg kell állapodni, és a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös listát kell állítania.
Tárgyalnak majd Gyurcsánnyal is. Új miniszterelnök-jelöltjük egyelőre nincs, de úgy tudjuk, több koncepción is gondolkodnak.
Döbbenet a népszavazás után
Brutális eszközökkel akarta megakadályozni a spanyol kormány és rendőrség, hogy megtartsák a függetlenségről szóló népszavazást Katalóniában. Több mint 900-an sérültek meg, ennek ellenére a voksok összeszámlálása után kiderült: a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott, 90 százalékuk az elszakadás mellett.
Szlovák elemző: Szijjártó az oka a külpolitikai kudarcoknak
Szijjártó Péter MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Miközben a Orbán Viktor a magyar külpolitika sikerként aposztrofálta, hogy lezárult a holland-magyar konfliktus és visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába, addig az elmúlt hetekben a magyar kormány más komolyabb eredménnyel nem büszkélkedhet. Sőt,
a szeptember különösen kudarccal teli hónap volt, amelynek elsődleges oka Szijjártó Péter személye
Robert Škopec szlovák külpolitikai elemző szerint.
Többek között azt írta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számára másról sem szólt az idei ENSZ Közgyűlés, mint lobbizásról a határon túli magyar kisebbség védelme érdekében, elsősorban Romániában és Ukrajnában. Azonban minden ilyen jellegű próbálkozás egyértelműen kudarccal végződött: Petro Porosenko ukrán elnök habozás nélkül aláírta a nyelvtörvényt, valamint a román hatóságok továbbra sem engedik a tanítás folytatását a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban.
A nyilvánosság előtt támadta külügyminiszterét Trump
A diplomáciában igencsak szokatlan módon a nyilvánosság előtt ment neki saját külügyminiszterének Donald Trump, akitől persze láttunk már ennél „szokatlanabb” lépést is. Az amerikai elnök azt üzente Rex Tillersonnak, hogy csak időpocsékolás az észak-koreai féllel folytatott tárgyalás.
A rekordok és a sérülések napja az NFL-ben
Cam Newton az első irányító lett, aki elérte az 50 futott TD-t, a Houston Texans pedig soha nem ért még el annyi pontot, mint most. Az NFL negyedik játékhetének vasárnap esti és éjszakai meccsein több meglepetés is született, kikapott például a címvédő New England Patriots.
A Raiders irányítójának, Derek Carrnak a háta sérült meg, még nem tudni, mennyit kell kihagynia, ahogy Julio Jones-ról se tudni ezt, a Vikings kiváló újonca, Dalvin Cook viszont hosszú időre kidőlt. És persze
folytatódott a Donald Trump elleni tiltakozássorozat is:
sok csapat játékosai kart karba fonva álltak a himnusz alatt, de jónéhányan le is térdeltek, vagy pólójukkal tiltakoztak.
Donald Trump négy nappal a németországi parlamenti választások után, csütörtökön, telefonon gratulált Angela Merkel kancellárnak a győzelemhez.
A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök sok sikert kívánt negyedik kormánya megalakításához Angela Merkelnek. Az elnök hangsúlyozta a Washingtont és Berlint összekötő „mély kapcsolatokat”, valamint „az Egyesült Államok elkötelezettségét a német kormánnyal és a német néppel fennálló erőteljes és régmúltra visszatekintő szövetség mellett”.
A telefonbeszélgetésben megvitatták Irán Közel-Keleten játszott szerepét, és azt is, hogy hogyan lehetne békés úton mentesíteni a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.
Donald Trump és Angela Merkel között korábban nem volt feszültségektől mentes a viszony. Az amerikai elnök erőteljesen bírálta a németeket az európai migránsválság kezeléséért, és az ország gazdaságpolitikáját is.
Júliusban a G20-as országcsoport Hamburgban megtartott csúcstalálkozóján viszont az amerikai elnök bár korábbi álláspontjait fenntartotta, dicsérte Merkel kancellár vezetői képességeit is.
Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani.
Sikeres középhatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre Irán – jelentette be Teherán. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát.
A kilövés helye egyelőre ismeretlen.
A most kilőtt rakétát pénteken felvonultatták Teheránban, egy katonai parádén. Mint a BBC megjegyzi: a rakéta több robbanófejet is képes szállítani, legalábbis iráni sajtótudósítások szerint
Szócsata előzte meg a kísérletet
Külön bukét ad a rakétákísérletnek, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden, az ENSZ-ben bírálta az iráni rakétaprogramot és a 2015-ös nukleáris egyezményt. Az iráni elnök Hasszán Rohani pénteken ugyanakkor azt mondta, hogy elrettentésképpen erősítik katonai potenciáljukat.
„Kína továbbra is azon az állásponton van, hogy nem kell nukleáris fegyver a koreai félszigeten” – áll abban a hivatalos nyilatkozatban, melyet Vang Ji kínai külügyminiszter tett közzé, miközben Amerika és Észak-Korea egymást fenyegeti.
Kim Dzsong Un szerint Donald Trump fenyegetőzéséből kiderül, hogy Észak-Korea helyes úton jár. Az orosz és a kínai diplomácia közben arról győzködi az USA-t, hogy tárgyaljon Észak-Koreával.
A hivatalos amerikai álláspont viszont az, hogy csakis a nukleáris és rakétakísérletek leállítása után kerülhet sor diplomáciai tárgyalásokra az országgal, amely az ENSZ minden eddigi határozatát megszegte.
Donald Trump most újabb szankciókat engedélyezett Észak-Koreával szemben. Ezek már kiterjednek azokra a külföldi bankokra és cégekre is, melyek kapcsolatban állnak a diktatúrával. Ebben elsősorban kínai és orosz cégek érintettek.
Kérdés, hogy háborúhoz is vezethet-e a háborús retorika.
Washingtonban a hadsereg vezetői lebeszélik az elnököt erről. Az amerikai hadsereg rendelkezik ugyan állítólag olyan eszközökkel, amelyek megakadályoznák Észak-Korea válaszcsapását egy esetleges amerikai támadás esetén, de ennek a megoldásnak a kipróbálása a sűrűn lakott térségben meglehetősen veszélyes. Annál is inkább, mivel Dél-Korea fővárosa, a 10 milliós Szöul alig 40 kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
