Bár többször beszéltek róla, végül hivatalosan „időpont-egyeztetési nehézségek miatt” marad el a két elnök külön megbeszélése.
Mindkét elnök részt vesz az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vietnami csúcstalálkozóján Vietnamban, majd a a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján, Manilában is.
Tegnap Rex Tillerson amerikai külügyminiszter még azt mondta: akkor tart a két elnök külön hivatalos találkozót Danangban,
ha lesz érdemi megbeszélnivalójuk,
például, ha jelentős haladást tudnak elérni Ukrajna vagy Szíria ügyében.
Sarah Huckabee-Sanders, a Fehér Ház sajtófőnöke most azt mondta: „Soha nem nyert megerősítést, hogy lesz külön találkozó a két államfő között, és ténylegesen nem is lesz időpont-egyeztetési nehézségek miatt.”
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont arról beszélt, hogy „az egyeztetés még tart, nem világos, hogy mi lesz”.
Trump és Putyin találkozója azért is lehet pikáns, mert az amerikai választásba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottság egyre közelebb ér Trump belső köreihez.
A hét utolsó munkanapján a Rékák ünneplik névnapjukat. Borongós a reggel, és egész nap felhős időre lehet számítani, a csúcshőmérsékletek pedig 10 fok körül lesznek pénteken. De legalább már itt a friss lapszemle:
Magyar Nemzet: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere
Vannak olyan háziorvosok, akik még egyáltalán nem tudták használni az új, kétmilliárd forint közpénzből létrehozott elektronikus egészségügyi rendszert, másoknak pedig problémásan működik a rendszer a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A jelek szerint ugyanis a kisebb cégek nem tudtak idejében felkészülni a megfelelő fejlesztésekkel, így gyakorlatilag megbénították egyes orvosok munkáját – írja a lap. „Az a gond, hogy a háziorvosok nem tudták az élesítés előtt ellenőrizni, hogy a saját programjuk megfelelően működik-e, így csak november elseje után derült fény a problémákra” – mondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.
Népszava: A Mészáros-papírok csodája a BÉT-en
A befektetők díjazzák, hogy a felcsúti polgármester kormányközeli kapcsolatai révén gyakorlatilag minden vagyonelem felvásárlására képes – írja a Népszava. Hónapok óta óriási a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor kormányfő közeli barátjához köthető társaságok, a Konzum, az Opus (korábban Opimus) Global és Appennin kapcsán. Azonban aligha akad olyan, a tőkepiacon, illetve a vállalatértékelésben járatos szakember a lap szerint, aki képes lenne megtippelni, hogy mennyit is érhetnek valójában ezek a cégek.
Magyar Hírlap: A magyar migrációs politika közel áll a Fehér Házhoz
Több közös pont is van a Fehér Ház és Budapest politikájában, az Obama-adminisztráció által örökül hagyott külügyi apparátus azonban eddig a változás gátja volt – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az üldözött keresztényekért tett intézkedések és több szociálpolitikai döntés is szimpatikusak Donald Trump számára. Arra a kérdésre, hogy értik-e Washingtonban a magyar politikát, Gonzalez úgy válaszolt, hogy bízik benne, hogy „az Orbán-kormány nem mond le a Trump-adminisztrációról, csak mert eddig nem váltak be a hozzá fűzött remények” – írja a lap.
Magyar Idők: A vármegyések nem függnek a Jobbiktól
Nem mérlegelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, hogy a balra sodródó Jobbik mit fog szólni a volt szocialista miniszterelnök, Horn Gyula szobrának letakarásához. Incze Béla, a szervezet vezetője a Magyar Időknek arról beszélt, hogy amit tesznek, nem befolyásolja az, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra nyit. A vármegyések azzal magyarázták a szobor elleni akciót, hogy elfogadhatatlan, hogy az ’56-os megtorlások fő alakjának emlékműve lehet közterületen. „Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek” – mondta Incze.
Egy meglepően zavaros és kevésbé követhető ügyről rántotta le a leplet a Donald Trump és közvetlen körének oroszországi összefonódásait feltáró különleges amerikai bizottság. Ráadásul ennek a szálnak most magyar vonatkozásai is vannak.
Carter Page, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét még múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak tegnap hozták nyilvánosságra a jegyzőkönyvet, amelyből kiderült, hogy az egész ügynek van egy eléggé érdekes magyar szála is.
Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli, az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán „fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.
Page a vizsgálóbizottság előtt végig rendkívül zavarosan beszélt a budapesti útjáról, ködösített, keveset mondott és gyakran hárította el a válaszadást azzal, hogy nem emlékszik a részletekre. Többször belebonyolódott a saját mondandójába: egyszer „Magyarországon való kikapcsolódást”, másszor viszont „üzleti utat” emlegetett. Ugyanúgy először nem tudta megmondani a nagykövet pontos nevét sem, vagy az sem rémlett neki, hogy csak kizárólagosan az energetikai témákról beszéltek-e.
“A (magyar) nevek viszonylag hosszúak és bonyolultak”
– ezzel próbálta Page kimagyarázni azt, hogy miért nem emlékszik még azoknak a magyar kormánytagok nevére, akikkel Szemerkényi Rékával együtt találkozott Budapesten. (Az Index.hu értesülései szerint Megyesy Jenő, a magyar miniszterelnök Amerika-ügyi főtanácsadója beszélt Trump emberével.)
Természetesen szóba került Oroszország is. A vizsgálóbizottság megkérdezte a külügyi szakértőtől, hogy az amerikai-orosz viszony, illetve az Oroszország szembeni szankciók megszüntetése szintén szóba kerültek-e? Erre nem tudott egyértelmű válasszal szolgálni. Csupán annyit mondott, hogy „általános külpolitikai dolgokról” folytatottak eszmecserét.
Ugyanakkor az amerikai média megjegyezte: Page burkoltan elismerte, hogy Budapesten találkozott egy orosz személlyel is. Habár a külügyi tanácsadó arra hivatkozott, hogy sokan tartózkodtak egy kávézóban, azt nem tagadta, hogy a jelenlévők között lehetett egy orosz is. Sőt, hozzátette:
„Tudja, mintha homályosan beugrana, hogy röviden odaköszöntem valakinek ebben a kontextusban a kávézóban.”
Az esettel kapcsolatban azért nagy a vizsgálódás, mert Page pár hónappal a magyarországi látogatása előtt, Moszkvában járt. Ez az amerikai hatóságoknak is feltűnt, és ezután engedélyt kaptak arra, hogy megfigyeljék őt. 2016 decemberében pedig újra az orosz fővárosban járt, valamint elmondása szerint szintén ugyanabban a hónapban kazahokkal és oroszokkal találkozott Londonban.
Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Fotó: MTI/EPA/ISP pool/Olivier Douliery
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
Inaszakadtából. Labanc és bolsevista. Horribilis pénzért. Vörös csillagaként. Ragyogj!
Az Origo a Jobbik lengyel szélsőjobboldali szövetségeiről
„Vona Gábor és pártja hangosan dicsekedett „új” lengyel szövetségesével, a korábban neonáci botrányokba keveredett, utcai mozgalmárból lett, lengyel országgyűlési képviselővel, Robert Winnickivel. Vona személyesen posztolta a „jó hírt” Facebook-oldalán, miszerint megegyezetett Winnickivel az állandó, közös parlamenti közgyűlés létrehozásában. Időközben arra is fény derült, hogy a Jobbik idei október 23-i megemlékezésén a Winnickihez köthető ifjúsági szervezet, a Młodzież Wszechpolska (Összlengyel Ifjúság) tagjai tartottak transzparenst, akik szintén homofób és neonáci botrányba keveredtek hazájukban. Ez különösen azért mulatságos, mivel Vona és a „főnöke”, Simicska Lajos hónapok óta azon dolgozik inaszakadtából, hogy valamilyen fondorlatos módon elnyerje a balliberális szavazók bizalmát.” (az elütés is az eredeti szövegből való)
A Pesti Srácok bloggere a megbélyegzésről
„A széthúzás erősítésével az ország tartását, identitását lehet gyengíteni, a mindent elöntő korrupcióval az ország gazdaságát, jövőbe vetett hitét lehet aláásni. Nem véletlenül tettek így nyolc éven keresztül (2002-től, 2010-ig Medgyessyék, Gyurcsányék, Bajnaiék). Egyszerre labanc és bolsevista ez a gyurcsányista politizálás; támogatja az illegális bevándorlást, az illegális migrációt Európába, Magyarországra, amely lazítaná a népközösségeket, a nemzeti hagyományokat és szétverné a kereszténységet, amire épül a több mint kétezer éves európai kultúra, a csaknem ezerötszáz éves magyar kultúra és hagyományrendszer. Aztán ez a fajta gyurcsányi kirekesztés azért megbocsáthatatlan, mert nemcsak a magyart a magyar ellen uszítja, hanem újra előhozza a megbélyegzés rendszerét, a kommunista rendszer sötét ötvenes éveit, amikor származás, faji megkülönböztetés – pl. svábok kitelepítése, elűzése hazájukból, szlovák-magyar lakosságcsere – szerint osztályozták az embereket.”
A Magyar Hírlap a be- és kivándorlásról
„Hazánknál maradva, 2015 forró nyarán az ország déli zöldhatárán illegálisan belépve több százezer idegen piszkította végig az útjába eső Magyarországot. Hitelképes úti okmányok, igazolvány nélkül. Migránsoknak nevezték magukat, sokan családosan is nekivágtak Európa „legboldogabb” részeibe Ázsiából, Afrikából. Napok alatt amortizálták az ingyen használt vonatok belsejét. Minálunk letelepedni eszükbe sem jutott – nemhogy dolgozni valamiért –, amúgy a nyugati országokban sem akarnak, mert ők vígan megélnek a gazdagok pénzéből, állami adójából. Azóta elkészült itthon – horribilis pénzért – a műszaki határkerítés, amelyen már csak nagy nehezen, szórványosan bírnak átszökni a jöttmentek. Így is havonta néhány százan átbújnak valahogyan.
Napnál is világosabb, hogy temérdek pénzzel – tökéletes nyomású, hamis amerikai dollárokkal? – támogatják valakik az inváziót Európa védtelen, lágy részei felé. A 2015. évi határvillongásoknál felismerhetők voltak az irányítók és ügynökök, a baljós történelmi „muszkavezetők”.”
A 888 arról, mit ír a Guardian Trumpról
„A haladó baloldal vörös csillagaként szolgáló The Guardian Trump tokiói látogatása kapcsán abba kötött bele, hogy az amerikai elnök túletette a koi pontyokat.
A japán császár tokiói palotájában Abe Sindzó japán miniszterelnökkel közösen megtekintették a japán díszhalakat, majd egy tálkából elkezdték etetni őket. A Guardian a cikket egy olyan képpel illusztrálta, amelyen az látszik, amint Trump beönti az eledelt a halaknak.”
A Ripost a frizuradivatról
„Ennél nagyszerűbb viselet nincs! És szenzációsan fogsz kinézni vele. Próbáld ki és ragyogj!
Hogy miért olyan nagyszerű dolog egy lófarok? Mert örökzöld, fiatalos, szexi, a férfiak egyenesen imádják, idén pedig olyan kreatív lehetőségek közül válogathatsz, mint szinte még soha.”
Ismét rengeteg dokumentumot szivárogtattak ki arról, hogyan mentik a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei titokban adóparadicsomokba a pénzüket. II. Erzsébet brit királynő, illetve a Trump-adminisztráció több tagja is érintett a Paradise Papers névre keresztelt dokumentumok szerint. Csakúgy, mint a Panama-papíroknál, itt is előkerültek magyar szereplők.
Több mint 100 médium érintett a nyomozásban, amely befolyásos üzletemberekről, politikusokról, sportolókról és művészekről rántja le a leplet, akik adóparadicsomokban rejtették el a vagyonukat. A dokumentumok két offshore cégtől származnak, és a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg őket, amely az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel együtt dolgozta fel az adatokat.
A Paradise Papers néven emlegetett projektből kiderül többek között, hogy:
II. Erzsébet magánvagyonából 10 millió fontot fektettek Kajmán-szigeteki alapokba,
a Donald Trumpot körülvevő politikusok és tanácsadók kiterjedt offshore-hálózatot működtettek, amelybe még Vlagyimir Putyin orosz elnök köréhez kapcsolható cégtől is érkezett pénz,
a Twitterhez és a Facebookhoz orosz állami pénzügyi intézetektől érkeztek dollárszázmilliók,
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénzügyi tanácsadója Kajmán-szigeteki pénzalapot üzemeltetett,
multinacionális cégek, köztük a Nike és az Apple agresszív adóelkerülést folytattak,
kiterjedt offshore-hálózaton keresztül tették rá a kezüket az orosz milliárdosok angol futballcsapatokra.
A nyomozást egy éven keresztül 380 újságíró végezte, és a BBC beszámolója szerint a következő héten további leleplezések látnak majd napvilágot.
Csakúgy, mint a 2015-ben közzétett Panama-papíroknál, most is volt magyar résztvevője a munkának: a Direkt36 kutatásai szerint a több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek hazai szereplők. Ezúttal politikusok nem érintettek, de előkerültek információk többek között Nagy István svájci nagykövetről, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó, tíz éve megszüntetett offshore-cégről, és az iratok tartalmaznak részleteket Soros György offshore-érdekeltségeiről is.
Folytatjuk…
Az Egyesült Államok volt elnöke olyan sok levelet kap, amelyekben a választók a jelenlegi elnökre panaszkodnak, hogy megfogalmazott egy válaszüzenetet, amelyet eljuttat az aggódó amerikaiknak.
A Yahoo News tette közzé először Barack Obama volt amerikai elnök levelét, amelyet azoknak küld el, akiktől elektronikus vagy postai úton aggódó üzeneteket kap. A levél fő üzenete az, hogy ne veszítsék el az ország fejlődésébe vetett hitüket, mert a történelem a bizonyíték rá, hogy mindig előre haladt az Egyesült Államok. Obama szerint ez még akkor is így van, ha gyakran úgy érződik, hogy „minden előre tett két lépés után egyet visszafelé haladunk”.
Obama hangsúlyozza a levélben, hogy nagyon fontos, hogy maguk az állampolgárok őrizzék az ország közös értékeit, és mindig ki is álljanak ezekért.
„Akkor van veszélyeztetve a demokráciánk, ha biztosra vesszük”
– áll a levélben. Azt is hozzáteszik, hogy ő bizakodóan tekint a jövőbe, mert a neki küldött levelek is bizonyítják, hogy az emberek törődnek egymással.
A volt amerikai elnök egyébként Donald Trump beiktatása óta ritkán politizál. Felszólalt például az Obamacare ügyében, mikor Trump vissza akarta vonni azt, de inkább arra akar koncentrálni, hogy a fiatalokat inspirálja, és nagyobb közéleti aktivitásra ösztönözze.
Az amerikai elnök ázsiai körútjának keretében megérkezett Japánba, és beszédet mondott a jokota amerikai katonai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy egyetlen diktátor sem becsülheti le Amerikát.
Donald Trump nem nevezte meg ugyan Kim Dzsong Unt, de minden bizonnyal elsősorban az észak-koreai vezetőnek szólt a figyelmeztetés, aki nemrég imperialista gengszternek nevezte az amerikai elnököt.
„Soha nem fogunk engedni, soha nem fogunk habozni és soha nem fog gyengülni elszántságunk, hogy megvédjük népünket, szabadságunkat és a nagyszerű amerikai lobogót” – mondta Trump.
Donald Trump és Melania Trump megérkezik a Jokota amerikai légi támaszpontra (MTI/EPA/AFP pool/Nogi Kazuhiro)
Az elnök a burkolt fenyegetés mellett viszont az újságíróknak az elnöki különgépen arról is beszélt, hogy reméli, békésen oldódik meg az észak-koreai válság. Az ország népéről is elismerően beszélt:
„Szerintem nagyszerű emberek, szorgalmasak és sokkal több melegség van bennük, mint a legtöbben gondolják”
– mondta.
Észak-Korea nem sokkal később „könyörtelen büntetést” helyezett kilátásba Donald Trump „ostoba megjegyzései” miatt.
Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el az elnök ázsiai körútja idején, aki Japán után ellátogat Dél Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Vietnamban.
Lesz Trump-Putyin találkozó is – erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét. A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását igérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az orosz nagykövetséggel Washingtonban.
Amerikai és orosz diplomaták újabb csúcstalálkozót készítenek elő Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
November 8 és 10 között APEC csúcsot tartanak Vietnamban, melyen részt vesz mind az amerikai mind pedig az orosz elnök. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivője Moszkvában azt mondta, hogy előkészítenek egy találkozót, de még semmi sem biztos. A két elnök júliusban a G20 csúcson találkozott egymással Hamburgban.
Donald Trump a Fox televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin fontos ember a világpolitikában, aki segíthet abban, hogy az észak-koreai és a szíriai válság rendeződjön. Ezenkívül megvitathatják Ukrajna helyzetét is – mondta az amerikai elnök, aki 11 napos ázsiai körutat tesz, melynek során ellátogat Kínába, Japánba, Dél Koreába, a Fülöp szigetekre és Vietnamba is.
Az USA elnökének ez lesz az első hivatalos kínai látogatása, dzemélyesen már találkozott Trump Hszi Csinping elnökkel, hiszen Kína első embere nyáron, Floridában tárgyalt Trumppal.
Az amerikai elnök ázsiai körútja előtt a kínaiak és az oroszok is egyeztettek Pekingben. A Dmitrij Medvegyev kormányfő által vezetett orosz küldöttség húsz egyezményt írt alá, miután tárgyalt Li Kocsiang kínai miniszterelnökkel és küldöttségével. A két második számú vezető megerősítette, hogy mindkét nagyhatalom kiemelten fontos partnernek tekinti a másikat.
Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket keresi fel. Vele tart Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is.
Az egyre több hazai botrány után Fehér Ház úgy állítja be az utazást, hogy Trump megmutathatja jó kapcsolatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A New York Times szerint ez Japánban még sikerülhet is, Abe ugyanis amellett, hogy jobb szabadkereskedelmi megállapodást akar, növelné a nyomást Észak-Koreán.
Az Egyesült Államok azt is tervezi, hogy a terrorizmust támogató államok listájára teszi Észak-Koreát.
Kínában viszont Trump gondban lehet, a lap szerint az orosz vizsgálat is megnehezíti, hogy ott bármilyen eredményt érjen el. Pedig az ország kulcsszereplő a koreai kérdésben.
Tanácsadói szerint Trump arra is készül, hogy Vietnamban egy új regionális együttműködésről beszéljen, amelyet eredetileg a japánok vetettek fel, és a három térségbeli demokratikus nagyhatalom, Japán, Ausztrália és India, Kína kordában tartását célzó szövetsége lehetne. Az más kérdés, hogy ezt hogyan fogadják majd, miután
az USA nemrég kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Mindenesetre az biztos, hogy amerikai elnök nem tett ilyen hosszú hivatalos látogatást Ázsiában 1991 óta – az akkor azzal ért véget, hogy George Bush (az idősebb) beteg lett és összeesett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
