Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

Ami lehet: szakértő kormány

Terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi választásokkal a New York Times, ami azt is jelenti, hogy a világ egyik legtekintélyesebb újságja sem tartja marginálisnak, ami ebben az országban történik. Orbán Viktor tehát joggal lehet büszke erre a figyelemre, hiszen ezt jórészt ő érte el. Más kérdés, hogy ez az érdeklődés inkább fakad abból a politikából, amelyet ő követ, és amelyet maga a new yorki lap is, bár nem ezzel a kifejezéssel, fertőzőnek tart. Az illiberális szemlélet, amelyet a magyar miniszterelnök hozott be a politikai életünkbe, ma már jelen van Erdogan Törökországában, Kaczynski Lengyelországában, de általában is: a jobboldali populizmus erősödését látjuk szerte a világban, Trump Amerikájában is.

 

Izgalmas tehát, hogy mi történik vasárnap Magyarországon, már csak azért is, mert e pillanatban megjósolhatatlannak tűnik a végeredmény. Az ellenzék szempontjából ez is haladás, hiszen a hódmezővásárhelyi polgármester választás előtt senki nem adott esélyt sem a baloldalnak, sem a Jobbiknak, biztos és egyértelmű Fidesz győzelmet várt mindenki, még csak az újabb kétharmadot sem kérdőjelezték meg az elemzők. Jórészt persze ez az ellenzéki politizálás tehetetlenségének, hadd ne mondjam tehetségtelenségének köszönhető; bár arról beszéltek folyamatosan, hogy el fogják kerülni a 2014-es bénázást, amikor is még az összefogás szót is sikeresen lejáratták, a valóság éppen az ellenkezője lett: folyamatos egyet nem értés a pártok között, de némely pártoknál belül is.

Hagyjuk azonban most a múltat; az eredmények függvényében úgy is fogjuk még elemezni a bőven a történteket, koncentráljunk a jelenre. Arra a jelenre, amely egy nappal a választások előtt azt mutatja, hogy bár a baloldalinak tartott, de inkább nevezzük Orbán-ellenes pártok az utolsó napokra kötöttek jó pár reménydús megállapodást, mégis megtartotta a kiszámíthatatlanság tartományában a lehetséges végeredményt. A legvalószínűbbnek változatlanul a Fidesz sikerét tartják, mégpedig a kétharmadot el nem érő, de az abszolút többséget magabiztosan szállító módon. Ha így lesz, ne legyen kétségünk, Orbán folytatni fogja azt a politikát, amelyet eddig követett; láthatóan, érzékelhetően nincs is más a fejében. Az intenzív migráns-ellenes pályáról nyilván leszáll némiképp, de annyiban muszáj lesz fenntartania, hogy beválthassa ígéretét, azaz kimutassa: itt valóban Soros-zsoldosok ármánykodtak az ország ellen. Márpedig velük le kell számolni, különben itt maradnak közöttünk bomlasztani, elveszejteni a nemzetállamot. Fidesz győzelem esetén bizton állíthatjuk: az orbáni rendszerben nincs már tartalék, kibocsájtotta magából az összes mérgező anyagot, sem a kormányzásban, sem pedig a politikájában nincs már innovációs lehetőség. Azért nincs, mert a vezérelvű illiberális, autoriter rendszer könyörtelenül megy tovább a maga útján, ebből nincs visszaút. Erre a kormányfő személyisége a garancia; ennek a személyiségnek immár a hatalom megtartása, illetve folyamatos felmutatása a lényege. Hogy ez a rendszer meddig élhet így, az Unió és a demokratikus világ meddig fogadja el, azt nehéz megjósolni, kiváltképp akkor, ha a belpolitikai helyzet alig-alig változik, azaz a magyar lakosság többségének semmi problémája nincs azzal, ha a szabadságjogainak egy részét elveszik tőle. Ebben az esetben az ország egyre inkább marginalizálódik, halad a kétsebességes Európa pereme felé.

Az ellenzék pedig? Nos, feltehetően szétmarcangolja egymást és magát, köldöknézővé válik: elindul egy olyan élve boncolás, amely kényelmessé teszi a Fidesz kormányzás nélküli kormányzását. A Jobbik elnöke már most bejelentette, hogy kudarc esetén lemond, ugyanezt közölte a feltörekvőnek ígérkezett, aztán középszerűvé vált Momentum vezető, kinyílik a harc az LMP-n belül is, hogy a szocialistákról már ne is szóljunk. Úgy is fogalmazhatnék: a Fidesz győzelme hosszú pangást hozhat az ellenzéki oldalon, és könnyű leszámolást a kormánypárt oldalán. Szépen elhal az összes olyan botrányos ügy, amely, normálisan, bíróság után kiált; legfeljebb Kósa Lajost tolják, átmenetileg, félárnyékba.

Egyelőre teoretikusnak tűnik, de mégis izgalmas a kérdés: mi lesz akkor, ha az ellenzék megszerzi a többséget? Képes lesz-e kezdeni valamit a nyakába szakadt sikerrel? Leülnek-e egymással tárgyalni, és eredményesen tárgyalni azok, akik erre négy, vagy nyolc év alatt képtelenek voltak? Hiszen most is azt látjuk: ha ez a lehetőség az asztalra kerül, teljesen különböző módon látják az április 9-i folytatást. Egyesek azonnal új választások előkészítését tartanák üdvösnek, olyan választási rendszerben, amely tükrözi az ország politikai tagoltságát, mások a kormányzóképesség bemutatását, a négy éves ciklusban való gondolkodást tartják az üdvözítő megoldásnak.  A pártvezetők hivatalos nyilatkozatai alapján meglehetősen elszomorító a helyzet: sehogy se lehetne összeállítani egy kormányképes erőt. Azt valamennyi fontosabb szereplő hangsúlyozza, hogy a Fidesszel semmiképpen nem hajlandó összeállni, miképpen a Fidesz is kijelentette: nem hajlandó – a KDNP-n kívül – koalíciós kormányzásra. Nem tudni, hogy ezeket a deklarációkat komolyan kell-e venni, a magam részéről inkább hajlok a nem felé. A politikában sokféle olyan határozott nemmel találkozhattunk már, amelyek az utolsó pillanatban igenné változtak. (Lásd Fidesz Kisgazda Párt 1998-ban, vagy MSZP-SZDSZ 1994-ben.) Hivatkozás mindig van; az ország érdeke kellően rugalmas érv ahhoz, hogy bármikor bevethető legyen.

De maradjunk csak az ellenzéknél: a Jobbik azt állítja, legfeljebb az LMP-vel állna össze, az LMP jobbra és balra is nyitott, a maga sokszor kissé nehezen értelmezhető módján, de fő szabályként a XXI. századi pártok partnerségéről beszél, míg az MSZP a Jobbikon kívül mindegyik ellenzéki pártot szívesen látná a Karácsony-kormányban. Ez tehát a teória. Hogy mi a valóság, azt nyilván csak a bennfentesek tudják. A Független Hírügynökség információi mindazonáltal arról szólnak – noha, ismételjük, hivatalosan elvetik ennek lehetőségét -, hogy a pártok számolnak egy esetleges szakértői kormány felállításával. Ebbe, a mi tudásunk szerint, ha a körülmények ezt indokolják, a Jobbik is belemenne. Többen ezt a technikai koalícióként aposztrofáljak, azaz a parlamenti többséget arra felhasználva, hogy egyrészt vissza lehessen állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, azaz a jogállami normákat, másrészt meghozhassák azokat a személyi döntéseket – Polt Péter! -, amelyek nélkül ezek a normák nem helyreállíthatók. Kétségkívül fontos lenne egy ilyen megegyezés, de hogy stabil, hosszabb távú kormányzást nem biztosít, az egyértelmű. Még, ha az első időszakban a mézesheteiket élnék a ma még ellenzéki pártok, az ellentétek alig pár hónap alatt felszínre, a nyilvánosság elé kerülnének, könnyű fegyvert adva a Fidesz kézébe.

És, ha már itt tartunk, érdemes egy pillanatra eljátszani azzal a gondolattal is, hogy mi lesz, mi történhet Orbán Viktorral a választási vereség esetén, és mi azzal a csaknem monolit sajtószerkezettel, amelyet a Fidesz épített ki magának.

Orbán viselkedése, lépései egyértelműen attól függnek, hogy milyen mértékű lesz az a vereség. Ha szoros lesz a verseny – ez a forgatókönyv csakis így képzelhető el -, akkor biztosak lehetünk abba, hogy a rajongói tábor, a tettre kész Bayer Zsoltokkal az élükön, az utcára vonulnak, és olyan tüntetéshullámmal öntik el, elsősorban Budapestet, amely egyrészt megrettentheti a győzteseket, másrészt a fedélzeten tartja Orbán Viktort. A Fidesz elnöke, ha akarja, ha nem – márpedig akarja – ennek a helyenként csőcselék módjára viselkedő tömegnek az emblematikus vezérévé, szimbolikus atyjává vált, tehát nem léphet le a színről, egy újfajta háborúba kezd, amelynek célja az új hatalom mielőbbi megbuktatása, lemondásra kényszerítése. Ebben a sajtója is partner lesz; ne feledjük, ezek az emberek neki köszönhették pozíciójukat, nem tudnak és nem is akarnak másnak megfelelni.

Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy az ország nyugalma érdekében az lenne a legjobb, ha maradna a jelenlegi rendszer. Ellenkezőleg: olyan választási eredményre van szükség, amely helyreállítja a jogállamot, és visszaviszi az országot Európa szívébe. Ehhez pedig mindenkinek el kell menni szavazni, és lehetőleg jól választani. Azt mondják, a nép bölcs, az emberek okosak.

Meglátjuk.

Durvul a kereskedelmi háború

0

Donald Trump további védővámok kivetésével fenyegette meg Kínát, amelyek újabb 100 milliárd dollárt érő importárut érinthetnek.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök elrendelte, hogy kormányzata állítsa össze azoknak a kínai árucikkeknek a listáját, amelyekre a pótlólagos védővámokat kivetik. A közleményben

Trump élesen bírálta a korábbi amerikai védővámok kivetésére adott kínai válaszlépéseket.

A kínaiak ugyanis bejelentették: arányos választ adnak, hasonlóan szigorú vámintézkedéseket vezetnek be az Egyesült Államok ellen, és egyúttal beperlik a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) is. Kína szerdán közzé is tette annak a több mint száz amerikai terméknek a listáját, amelyekre várhatóan vámot vet ki.

„Ahelyett, hogy változtatott volna a korábbi helytelen hozzáállásán, Kína úgy döntött, hogy ártani akar farmereinknek és termelőinknek” – áll Trump közleményében. Az elnök utasítást adott az agrárminiszternek, hogy dolgozzon ki az amerikai farmereket és az amerikai mezőgazdaság érdekeit védő tervet.

Elemzők szerint ez arra utal, hogy

az USA hosszú távú kereskedelmi harcra készül Kínával.

Az amerikai védővámok alól az EU és több ország ideiglenesen mentességet kapott.

NATO-főtitkár az orosz hadgyakorlatról: nem akarunk új hidegháborút

1

Oroszország Balti Flottája, mely részben Kalinyingrádban, az egykori Kelet-Poroszországban állomásozik, nagyszabású hadgyakorlatot tart. Erre a térség államai egyértelmű fenyegetésként tekintenek.

„Figyeljük az orosz hadgyakorlatot a Balti-tengeren, de nem akarjuk tovább rontani a kapcsolatokat, melyek már amúgy is mélyponton vannak”- hangsúlyozta Ottawaban Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár elmondása szerint a katonai szervezet nem akar sem új fegyverkezési versenyt, sem pedig új hidegháborút Oroszországgal. Ezzel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Észország, Lettország és Litvánia vezetőit. Igyekezett a balti államok vezetőit megnyugtatni:

az USA mindenképp megvédi őket egy orosz fenyegetéssel szemben.

Lettország az orosz rakétatesztek miatt három napra lezárta a kereskedelmi repülőgépek előtt a balti légtér egy részét. A rigai vezetés szerint Oroszország éppen „erődemonstrációt” tart, mégpedig közvetlenül a lett tengeri határszakasz mellett. Figyelmeztetést adott ki Svédország is.

A balti államokban és Lengyelországban már a tavalyi Zapad 2017 nevű orosz hadgyakorlat alatt attól tartottak, hogy az egész egy nagyszabású Európa elleni támadás főpróbája.  Moszkva természetesen tagad, de mind Lengyelországba, mind pedig a három balti államba NATO csapatok érkeztek, hogy megerősítsék ezeknek az államoknak a védelmét. Egyben pedig jelezni kívánták az oroszoknak:

igenis komolyan veszik a NATO keleti határának a védelmét.

Moszkva viszont épp azért nem bízik Washington, mert megígérték korábban, hogy nem telepítenek fegyveres erőket Oroszország határainak közelébe. Mindeközben a kínai hadügyminiszter Moszkvában kijelentette, hogy Trump politikája megerősíti az Oroszországgal fenntartott kínai szövetséget.

Kalapács alá kerül Trump meztelen szobra

0

Májusban bocsátják árverésre az utolsó olyan szobrot, amely pucéran ábrázolja az amerikai elnököt. 

30 ezer dollárra számít az a tulajdonos, aki május 2-án árverésre bocsátja a Donald Trumpról készült meztelen szobrot. A készítők szerint a nagy hassal és kis pénisszel ellátott „Trump hasonmásukat” Hans Christian Andersen egyik népszerű meséje, „A császár új ruhája” ihlette meg.

Ebből kiindulva a

The Emperor has no Balls,

nevet kapta, aminek a jelentése a „császár golyók nélkül”.

Ez egyben finom utalással arra is, hogy az amerikai elnök macsó kijelentései nincsenek teljesen szinkronban a valósággal.

Az Indecline nevű művészcsoport még 2016-ban, tehát a választási kampány alatt, több hasonló szobrot készített. 

Az agyagból és szilikonból készült alkotásokat a választási kampány idején New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és más amerikai nagyvárosokban lehetett látni. Amikor viszont Trumpot megválasztották elnöknek, a szobrok eltűntek a közterekről, a többit megsemmisítették. A legutolsó elárverezett Trump szobor 22 ezer dollárért kelt el még 2016-ban.

Egy rövidfilm a szobor elkészítéséről:

Az EU egyelőre mentességet kap az amerikai védővámok alól

0

Ezt jelentette be az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője. Az Európai Unió mellett hat ország, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Kanada és Mexikó is mentességet kap.

Robert Lighthizer főképviselő a szenátus pénzügyi bizottságában tartott meghallgatáson elmondta: Donald Trump engedélyezte a vámok megfizetése alóli felfüggesztést a végleges megállapodást célzó tárgyalások idejére.

Az acél- és alumíniumtermékekre kivetett védővámokról szóló határozat holnap lép érvénybe. Az már korábban kiderült, hogy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagjaként Mexikó és Kanada mentességet kap, ehhez csatlakozott most a négy másik ország és az Európai Unió.

A védővámok fő célpontja Kína,

Trump már egy másik rendeletet is aláírt, amelyben extra vámot vet ki más kínai árukra is. Kína erre válaszlépésekkel fenyegetőzött.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportőre – az importból a védővámok alól mentességet Kanada részesedése a legnagyobb (16,7 százalék), utána jön Brazília (13,2) és Dél-Korea (9,7). Kína részesedése kevesebb mint 3 százalék. Az amerikai alumíniumimport legnagyobb része is Kanadából származik: az összes behozatal 40 százalékát teszi ki.

Korábban többen arról is beszéltek, hogy

a védővámok amerikai munkahelyeket is veszélybe sodornak.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai is a szabadkereskedelem elleni támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak nevezték a védővámokat. Az Európai Unió és Kína különösen azt nehezményezte, hogy Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozott.

Az EU korábban már jelezte: válaszlépéseket tesz, például a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, és importvámokat vet ki bizonyos amerikai árukra, amennyiben nem terjesztik ki rá is a mentességet. Az Európai Bizottság összeállított egy listát, melynek kiszivárgott változata alapján szükség esetén nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos importvámot.

Trump ma kirobbanthatja a kereskedelmi háborút

Donald Trump várhatóan ma írja alá a külön vámok kivetését a kínai árukra. Információk szerint körülbelül száz terméket 60 milliárd dollár értékben fog érinteni. Kína válaszlépéssel fenyeget, amellyel amerikai árukat fog sújtani.

Európai idő szerint délután fél ötkor várható, hogy az amerikai elnök aláírja a rendeletet külön vámok kivetéséről kínai termékekre. Az eddigi információk szerint körülbelül száz terméket érintene, elsődlegesen a technológiai-telekommunikációs ágazatban, 60 milliárd dollár értékben.

Egyelőre nem tudni, pontosan mekkora lesz a vámok mérete és terjedelme, csak az – miként a Reuters írásából kiderül -, hogy Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi képviselő azt mondta szerdán, az intézkedés a kínai csúcstechnológiai ágazatot célozza meg, és korlátozásokat is tartalmazhat a kínai beruházásokra az Egyesült Államokban. Más ágazatok, például a ruházati cikkek, szintén célkeresztbe kerülhetnek.

Trump elsősorban azon áruk importját akarja megnehezíteni, amelyek

előállításához Kína legalább részben illegálisan szerezte meg az ismereteket.

Kína természetesen tiltakozik a tervezett intézkedés ellen, kilátásba helyezve válaszlépéseket, például az amerikai mezőgazdasági termékere.

Az alábbi ábra az Apple technológiai óriás példáján szemlélteti, mekkora a tétje a kitörni készülő kereskedelmi háborúnak. A Statista.com grafikájának címe is azt közli, hogy az Apple igazán nagy vesztese lehet a potenciális kereskedelmi háborúnak.

A grafika az Apple bevételének alakulását mutatja (milliárd dollárban) a 2010-es pénzügyi évtől kezdve a Hongkonggal és Tajvannal együttes úgynevezett Nagy-Kína térségben. (A sárga pöttyökben lévő számok a cégnek a globális értékesítési részesedését mutatják.)

Jelenleg a kétoldalú kereskedelmi forgalomban az amerikai deficit évi 375 milliárd dollár, ez az egyik hivatkozás Trump érvelésében – a másik a már említett termékhamisítás és technológiakoppintás a kínai tech-cégeknél. A ruházati termékek is azért kerülhetnek fel a listára, mert ezek kereskedelmében szintén nyomasztó a kínai túlsúly.

Tanár és fegyver – ez itt az amerikai kérdés

0

Még mindig nem csillapodnak a kedélyek az Egyesült Államokban a tanárok felfegyverzésével kapcsolatban, mivel az amerikai elnök szerint így lehet gátat szabni a floridai Parklandhoz hasonló ámokfutásnak. Most maguk az amerikai tanárok mondták el erről a véleményüket. 

Ebben az évben Donald Trump egyik legnagyobb vitát kavaró kijelentése az volt, amikor azt mondta: úgy lehet megakadályozni a február 14-i parklandi iskolai lövöldözéshez hasonló ámokfutásokat, ha felfegyverezzük a tanárokat. Az ötlet támogatói szerint így az áldozatok számát jelentősen lecsökkentenék, mivel a tanárok a náluk lévő kézifegyverekkel „időben ártalmatlanítanák” a támadót/támadókat. Ellenzők szerint viszont ezentúl már nemcsak a lövöldöző diákoktól, hanem tanároktól is tartani kellene.

Ez a kérdés azóta jelentősen megosztja az amerikai társadalmat. A Gallup Intézet pár nappal ezelőtt végzett egy közvélemény-kutatást, amelynek eredményét most hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett 500 tanár

„73 százaléka elutasítja a felfegyverzést” 

További 58 százalékuk szerint, ha a kormány elkezdene fegyvereket osztogatni a tanároknak, akkor azzal az iskola egy sokkal veszélyesebb hellyé válna. Azt a véleményt, miszerint egy speciális képzésen és megfelelő fegyverrel felszerelt tanár képes lenne csökkenteni áldozatok számát, a kutatásban részt vevők nem tartották hatékony módszernek. Legalább ilyen elutasítottsága van annak, hogy az oktatók egy különleges kiképzést kapjanak: a megkérdezettek 82 százaléka nem venne részt ilyen felkészítő tanfolyamokon.

A közvélemény-kutatással egy időben szigorították a fegyvertartást Floridában. Többek közt 18-ról 21 évre emelték a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztették a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. Ugyanez törvény egyébként lehetővé teszi, hogy egyes tanárok és alkalmazottak fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben. Az egyik legerősebb amerikai lobbiszervezet, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) pert indított, mivel szerintük az új szabályozás „hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket”.

Trump-ellenes regényt írt Sean Penn

0

Többek között azt írja: ennek a nemzetnek egy bérgyilkosra van szüksége.

Azt már régóta lehetett tudni, hogy a kétszeres Oscar-díjas színész nem szereti Donald Trumpot, és ez egyértelműen kiderül a mostani regényéből is. A Guardian szerint olyanokat ír benne, mint hogy a Landlord (háziúr) nevű elnököt

csodálatos és dühös amerikaiak választották meg elnöknek, meg az oroszok is.

Az is szerepel a könyvben, hogy nem jogilag kell eltávolítani az elnököt, hanem bérgyilkosra van szükség.

Ez Sean Penn első regénye. Korábban kiadott egy audiokönyvet, először még álnéven, a mostani regény ennek a kibővített változata. A főszereplő egy bérgyilkos, aki egy titokzatos kormányszerv megbízásából végez különféle munkákat.

A regényt elolvasta a világhírű író, Salman Rushdie, és elismerően nyilatkozott róla. Sean Penn áprilisban Európában is reklámozza majd a könyvét.

Újabb amerikai szankciók az oroszok ellen

0

Az eddigi legsúlyosabb szankciókat lépteti életbe az Egyesült Államok Trump hivatalba lépése óta. Az orosz destabilizáló beavatkozások miatt 19 embert és öt szervezetet, köztük két titkosszolgálatot sújtanak.

A csütörtökön bejelentett szankciók érintik a szövetségi biztonsági szolgálatot és a GRU-t, a katonai hírszerzést. A 19 magánszemélyből 13 már rajta van az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész listáján.

A büntetéssel sújtottak egyike Jevgenyij Prigozsin üzletember, aki

szentpétervári trollgyárával avatkozott be a választásba.

A bejelentést tevő pénzügyminisztérium közleményéből kiderül, hogy az elnökválasztás mellett az amerikai infrastruktúra, energetikai, nukleáris és vízügyi létesítmények, továbbá kereskedelmi vállalatok elleni orosz kibertámadások és Moszkva általános destabilizáló tettei vannak a kiváltó okok között. Az orosz akciók egyike a NotPetya nevű kibertámadás, amelyet az elnökválasztás idején indítottak.

A pénzügyminisztérium kilátásba helyezi, hogy az Egyesült Államok további büntetésekre készülnek orosz kormányzati tisztségviselők és oligarchák ellen „destabilizáló tevékenységük miatt”. Washington pedig folytatja nyomásgyakorlását Moszkvára Ukrajna destabilizálása és a Krím elfoglalása, valamint a korrupció és emberi jogi visszaélések miatt.

Tegnap Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszország ellen, Szergej Szkripal megmérgezése miatt. Ezekről itt olvashat bővebben.

Kínzások miatt bírálják a CIA új igazgatóját

0

Első alkalommal vezeti nő a CIA-t. Gina Haspel eddig igazgatóhelyettes volt, korábbi tevékenysége miatt azonban rengeteg bírálat érte.

Miután Donald Trump kirúgta Rex Tillerson külügyminisztert, a CIA eddigi igazgatóját, Mike Pompeót nevezte ki a helyére. A hírszerzés élére pedig Pompeo eddigi helyettese, Gina Haspel került.

Ő az első nő a CIA élén, és régóta dolgozik a szolgálatnak. Pont korábbi ténykedése miatt érik most bírálatok. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után több ezer terroristagyanús embert tartóztattak le, és

sokat közülük megkínoztak.

Mivel az USA területén a kínzás nem engedélyezett, ezért ezek a kihallgatások külföldön folytak, főleg a guantánamói támaszpontot, de titkos kelet-európai börtönökben is.

A kínzások miatt a szenátus vizsgálatot is indított, de a CIA emberei, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, többször is hazudtak.

Köztük volt Gina Haspel is.

Donald Trumpot viszont ez nem zavarta, hiszen ő már a kampány alatt is kijelentette, hogy a kínzás elfogadható, ha eredménnyel jár. Haspel kinevezését egyébként még a szenátusnak is jóvá kell hagynia.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!