Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

A hozzáértés hiánya, avagy kudarc a köbön

Teljes érdektelenségbe fulladt augusztus 20-án a Függetlenség Napja néven meghirdetett ellenzéki tüntetés. A gigatüntetésnek beharangozott rendezvényen mindössze néhány százan jelentek meg.

Nincs mit szépíteni rajta: kudarc a köbön.

A tanulságokat majd bizonyára levonják a szervezők. Most és itt csak annyit: lehetett sejteni, hogy az időpont nem kedvező egy ilyen tüntetés megrendezésére. Augusztus 20-a hagyományosan nem a sajtószabadságról és a nemzeti függetlenségről szól, március 15, és október 23 annál inkább.

Augusztus 20-a majdhogynem családi ünnep: ilyenkor az államalapításra emlékezünk, korábban az új kenyeret és a régi alkotmányt ünnepeltük.

Rossz időpontot választottak a szervezők, ráadásul a saját lehetőségeiket is rosszul mérték fel.

A nagyobb ellenzéki pártok ugyanis kimaradtak az alkalmi összeborulásból – az MSZP ugyan támogatta a rendezvényt, de szónokot nem küldött (nem küldhetett?) – a DK-t pedig nem hívták meg. Nem kellett ahhoz DK szimpatizánsnak lenni, hogy az ellenzéki összefogást követelők számára ez egy rossz üzenet legyen.

A rendezvény kudarca, túl azon, hogy a szervezők helytelenül választották meg a tüntetés időpontját, felveti a kérdést:

tudják-e a magyarok, hogy a sajtó szabadsága mennyire fontos a számukra?

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy szerintük szabad-e ma a sajtó Magyarországon, a kérdésre a legtöbben igennel válaszolnának. És – látszólag legalábbis – akár igazuk is lehet. Mert bár a független, nem a kormány propagandáját szajkózó szigetek száma egyre csökken, még mindig maradtak helyek, ahol szabadon és függetlenül lehet írni.

Hát akkor, mi a baj? Ezt kérdezi az utca embere, mert még csak nem is sejti, hogy a sajtó szabadsága nem az újságírók ügye. Nem a sajtóban dolgozók számára fontos, hogy mindent meg lehessen írni. A tájékoztatás szabadsága ugyanis több annál, mint az, hogy mit lehet megírni és mit nem.

A sajtó szabadsága legalább ennyire azt jelenti, hogy a valós információk eljutnak-e mindenkihez.

Ha a kérdést így tesszük fel, akkor a válasz erre a következő: Magyarországon nem szabad a sajtó. Vannak még független szigetek, de a kormány és a kormányhoz közeli urak rátenyereltek a médiára. Habony, Mészáros és Vajna cégei már szinte napi gyakorisággal vásárolnak újságokat, rádiókat és tévéket, legújabban pedig a megyei lapok is a kormány szócsöveivé silányultak. (Felkészül a Bors című bulvárlap.)

Ez tehát a helyzet a sajtószabadság frontján, és ennek a helyzetnek a súlyosságát nem ismerik még elegen Magyarországon.

Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a sajtó szabadsága egyfajta „úri huncutság”, a sajtómunkások siránkozása, amiért nem mindig írhatják meg azt, amit szeretnének.

Pedig ennél jóval többről van szó. Jelesül arról, hogy a magyar adófizetőknek jogukban áll(na) valós képet kapni arról, hogy mi történik az országban és a nagyvilágban. Ez a joguk azonban jelentős mértékben csorbul, különösen a kisebb településeken, ahová csak a kormány propagandája jut el.

És nem csak arról van szó, hogy Habony, Mészáros, vagy éppen Vajna újságjai, rádió és tévéi mennyire tájékoztatnak tisztességesen. Tőlük is elvárható volna egyfajta szakmai és morális minimum, de a közmédia számára ez kifejezetten kötelező lenne.

Az MTVA tavaly összesen 87,55 milliárd forintból, az eredetileg tervezettnél tízmilliárd forinttal több pénzből működött.

Ekkora összeget fizettek ki a magyar adófizetők a közmédiára. Ennyi pénzért joggal várják el tőle, hogy objektíven, hitelesen, magas szakmai színvonalon lássa el a feladatát. Röviden: hogy tájékoztassa az embereket.

Ezt a feladatát a közmédia nem látja el. Ehelyett híreket hamisít, elhallgat, mellébeszél, maszatol. Úgy tesz, mint az a kereskedő, aki fölveszi a pénzt a megrendelt árura, majd nem azt szállítja le a vevőnek, amiben megállapodtak. Működő, használható készülék helyett silány hamisítványt sóz rá a vásárlóra.

Nem kell jogásznak lennünk ahhoz, hogy tudjuk: az ilyet csalásnak hívják, s mint ilyen, büntetendő.

Szinte lehetetlen felsorolni a közmédiának az adófizető magyar polgárok ellen elkövetett „csínytevéseit.” Már működése elején is kimutatta a foga fehérjét, vagyis azt, hogy tájékoztatás helyett a hatalom kiszolgálását tekinti feladatának.

2011- ben az Európai Parlamentben az Orbán Viktort és a magyar kormányt keményen kritizáló Cohn-Bendit képviselő szavait vágták meg tisztességtelen, szakmailag vállalhatatlan módszerekkel. A tudósítás készítőjét, Papp Dánielt, a köztévé nem rúgta ki, hanem előléptette.

És arra is sokan emlékeznek, amikor 2012. január 2-án civil szervezetek és ellenzéki pártok nagyszabású demonstrációt szerveztek az Operaház elé, mert odabent a kormány az új alaptörvény életbe lépését ünnepelte. A közszolgálatinak mondott televízió a több tízezres tömeg helyett képes volt néhány tucat lézengő embert mutatni

Sorolhatnánk vég nélkül azokat az elhallgatásokat, csúsztatásokat, hamisításokat, amelyeket a közmédia elkövetett. A legszégyenletesebb talán tavaly, a riói olimpián történt, ahol egyszerűen

„elfelejtették” megemlíteni a futamát később megnyerő, a menekült-válogatott színeiben versenyző szír úszónőt.

Legutóbb érdekes módon a kormánnyal amúgy lojális Veres András beszédével bánt el a közmédia: a püspök szavaiból a kormányt kritizáló mondatok közlését elfelejtették idézni.

Talán ennyiből is nyilvánvalóvá vált, hogy ma Magyarországon elsőrendű fontosságú a sajtó szabadsága. Ha nincs szabad sajtó, vagy csupán nagyin korlátozottak a lehetőségei, akkor az emberek nem tudják meg. hogy mi történik az országban. Nem tudják meg, hogy Rogán AntaL és családja a hivatalosan bevallott jövedelménél jóval fényűzőbb életet él. Hogy a legfőbb ügyész felesége a Magyar Nemzeti Bankban havonta ötmillió forintot keres, miközben Matolcsy György jegybankelnök alapítványokba menekíti a közpénzeket, melyek így elvesztették közpénzjellegüket. Nem tudják meg azt sem az emberek, hogy a legfrissebb adatok szerint Mészáros Lőrinc félév alatt hatszorosára növelte vagyonát. Hogy Andy Vajna az államtól kapott hitelből vásárolta meg a TV2-t, és a törlesztőrészleteket az államtól (lásd még: magyar adófizetők) kapott hirdetésekből fogja visszafizetni.

Ha nincs szabad, független sajtó, akkor az emberek nem kapnak hírt arról, hogy Magyarországon korrupció van. Hogy romokban az oktatás, padlón az egészségügy.

Ebben a helyzetben az ellenzéki pártoknak az eddiginél gyakrabban, érthetőbben és hitelesebben kellene beszélniük arról, hogy a sajtó szabadsága nem az újságírók úri huncutsága.

A sajtó szabadsága egy demokratikusan működő országban alapérték.

Ahol nincs, vagy csak nagyon szűkre szabott a nyilvánosság, ott a hatalom urai mindent megtehetnek. Még azt is, hogy a bűnt nem üldözik, hanem pártolják.

MSZP – öt forgatókönyv

Végeláthatatlan történetnek tetszhet mindaz, ami a szocialista párt környékén most történik, illetve talán nem is történik. Inkább csak a hamu alatt izzik a parázs, és bár a fuhu.hu igyekszik információkhoz jutni, elég egyértelműnek tűnik, hogy szinte átláthatatlan a pillanatnyi helyzet.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Felvetődhet az olvasóban a kérdés: vajon miért szánunk rá ekkora felületet, ha egyszer naponta változnak az erőviszonyok, a vélemények és talán jogos is volna a megjegyzés, ha nem gondolnánk: ma a szocialista párt még az egyik legnagyobb ellenzéki párt, és mint ilyen választási győzelmet dédelget. Ezért feltétlenül érdemes feltárni, legalább a fuhu.hu-fogyasztók előtt mindazt, amiről munkatársaink értesülnek. Hogy ezek olyan információk, amelyek persze szinte kivétel nélkül olyanoktól jönnek, akik ugyan bennfentesnek számítanak, de a nevüket nem adják, nos azt manapság természetesnek kell tekintenünk.

A legutóbbi beszámolónknál ott tartottunk, hogy

Botka László miniszterelnök-jelölt meglehetősen nehéz helyzetbe került,

stratégiáját Budapesten – és ahogy felhívták a figyelmünket – több vidéki nagyvárosban is erős kritikával illetik. (Ezt azért tartotta forrásunk hangsúlyozni, hogy ne az a kép keletkezzen, hogy a fővárosi szocialisták állnak szemben Botkával). Arról is beszámoltunk, hogy a szegedi polgármester- miniszterelnök-jelölt augusztus 26.-ára összehívott értelmiségi találkozóját e meghívottak közül többen lemondták, éppen a kialakult bizonytalan helyzet miatt.

Ez a magyarázata annak is, hogy

manapság az MSZP-sek megint elsősorban önmagukkal vannak elfoglalva,

és viszonylag kevés figyelmet fordítanak a politikai ellenfélre.  Egyre több szereplő bukkan fel a háttérben, és egyre kevésbé látszik a konszenzus. A fuhu.hu által megismert legfrissebb információk arról szólnak, hogy a véleményvezér szocialisták

még két hetet adnának arra, hogy Botka fordítson eddig stratégiáján

és vállalja annak kimondását: ha a DK ragaszkodik Gyurcsány Ferenchez, márpedig ragaszkodik, akkor vele együtt kell nekivágni a választási kampánynak.

„Ha az a kérdés vetődik fel, hogy Orbán, vagy Gyurcsány, akkor százból százszor Gyurcsányt mondunk”

– fogalmazott forrásunk a pilátusi helyzetről.  „Ezt még arcvesztés nélkül meg lehet tenni – tette hozzá -, ellenkező esetben lépéskényszerbe kerül a párt vezetése.”

Ennek ugye ellentmond az az állítás, amely a Botkát pártolók részéről hangzott el, miszerint ma már nem lehet Botkát – úgymond – leváltani, egy ilyen lépés az MSZP végleges összetöpörödéséhez vezetne.  A jelek most arra utalnak, hogy a bajt, és a hibákat miniszterelnök-jelölt hívői is látják, de

új szereplő bevonását lehetetlennek tartják.

Az eddig leírtak alapján az MSZP előtt következő utak lehetségesek, illetve ezeken az utakon akarnak járni a különböző szereplők.

  1. Marad Botka és marad a stratégiája
  2. Marad Botka, de változtat a programján, stílusán
  3. Marad Botka, de csak akkor, ha két héten belül deklarálja: elfogadja Gyurcsányt is a közös listán
  4. Marad Botka, de a döntések átcsúsznak Molnár Gyula kezébe, vagyis a szegedi polgármester kicsit a margóra szorul
  5. Nem marad Botka, új miniszterelnök-jelöltet állítanak

Nyilván ezek a variációk nem tartalmaznak minden lehetséges megoldást.  Hogy mi más lehet még, azt egyelőre az olvasók fantáziájára bízzuk.

Botkával, vagy nélküle? – szűkül a „szegedi” kör

Egyre többen mondják le a szegedi találkozót, tájékoztatta a fuhu.hu-t a szocialisták belső világára és szervezésre is rálátó forrásunk. A neve elhallgatását kérő informátor azt is hozzátette, hogy szerinte, az időpont sem túl szerencsés, mivel augusztus végén – augusztus 26-án lesz a rendezvény – még sokan lesznek szabadságon, illetve többen hivatkozhatnak arra, hogy pihennek még, ha történetesen bizonytalanok abban: elfogadják-e az invitációt, vagy sem.

Ha valaki nem tudná: a Botka László által kezdeményezett értelmiségi összejövetelről van szó, amelynek célja egyfelől a miniszterelnök-jelölt elfogadottságának növelése, most elsősorban értelmiségi, úgymond: véleményvezéri, körökben, másrészt egyfajta szondázása is a Botka-programnak.

Az óvatosságot és a részvétel körüli bizonytalanságot a szocialista párton belül kialakult feszült helyzet magyarázza; elemzőink szerint hiába hirdetett békét Molnár Gyula elnök, hiába fogadtak szilenciumot a szereplők, a hamu alatt változatlanul izzik a parázs. Nem javította a helyzetet az elnök néhány stabilitást gyengítő mondata sem, különösen az a nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy amennyiben a Botka-féle elképzelések zátonyra futnának, újraértékelik a helyzetet. Ezzel tudniillik azt is üzente: még sincs lezárva a Gyurcsánnyal vagy nélküle vita. Molnár ugyan más interjúiban kiállt a miniszterelnök-jelöltjük koncepciója mellett, vagyis igyekezett egyértelművé tenni, hogy a párt elfogadja Botka stratégiáját, és csakis a Gyurcsány nélküli DK-val hajlandó összefogni, de ezzel a tartalmilag előbb idézett mondatával mégis nyitva hagyta a kérdést.

Gyurcsány Ferenc. Átugrani, vagy megkerülni?

Eközben a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy szeptember 2-án elkezdi kampányát, és nem hajlandó ellépni egy jottányit sem elnöke mellől. Az MSZP erős, vagy erősebbnek vélt emberei közül néhányan készek arra, hogy lemondjanak az együttműködésről, noha pontosan tudják: kockázatos a vállalkozás. Sőt, forrásaink szerint ez, noha csakis a Botka-féle verzióban hisznek, a párt belső megosztottsága miatt ez egy végletekig legyengített formációhoz vezetne, de most már nincs más választás. Szerintük kétségtelenül követett el néhány hibát a szegedi polgármester, többek között feleslegesen vitt ki megnyerhetetlen csatákat a nyilvánosság elé, de a koncepciója, a baloldali irány helyes és ettől már nem lehet eltávolodni, mint ahogy Botka személyétől sem.

Az MSZP másik csapata, jellemzően a fővárosiak viszont a párt budapesti pozícióit látják veszélyeztetve a Botka-manőver által, szerintük a DK nem létezik Gyurcsány nélkül, összefogás nélkül pedig bukják a fővárost is. Ez pedig egy súlyos országos vereséget hozna rájuk, ami végső soron magát az MSZP létét is fenyegetné már. Éppen ezért, e csoport véleménye szerint, Botka Lászlónak magától kellene hátralépnie.

Forrásunk egyértelművé tette: akárhogy is törekszik a békebíró szerepére és a konszolidáció megteremtésére Molnár Gyula, szeptembertől élesbe fordul a helyzet: Botkával, vagy Botka nélkül. De akár így, akár úgy: a helyzetet nehéz megoldani arcvesztés nélkül, már ha van még arca az MSZP-nek, tette hozzá ironizálva informátorunk.

Egy másik politika szakértő azonban úgy vélekedett portálunknak: egy megoldás lehetne: ha Botka maradna miniszterelnök-jelölt, de Molnár Gyula – végre – kezébe venné az irányítást és kemény kézzel egyértelművé tenné, hogy a vezetés és a döntések az ő kezében vannak. E megoldással meg lehetne őrizni a renomét és még Botka László személyisége sem sérülne. Ennél a variációnál azonban maga az elnök személyisége a bizonytalansági tényező; vajon a karaktere alkalmas-e erre a szerepre?  Egy biztos, tette hozzá a szakértő: az MSZP, ha nem rendezi sorait, akkor a végjátékra kell készülnie. Bár arra nem kell különösebben készülni, eljön magától.

Szeptember másodikán kezdi kampányát a DK

Fővárosi nagygyűléssel indítanak, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Molnár Csaba ügyvezető alelnök a kampányfőnök.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője azt mondta, a rendezvény helyszínéül a Nyugati teret választották, amit szimbolikusnak szánnak, mert véleményük szerint a 2018-as választás tétje az, hogy

„Orbán vagy Európa”.

Arról is beszélt, hogy a DK erősebb uniós tagságot, tartós gazdasági növekedést, stabil, kiszámítható béremelést, nemzeti és közös európai értékrendet, katonai és menekültügyi biztonságot kínál. A kampány fókuszában az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás, a szegénység elleni harc, egy új családpolitika, az „Orbán-kormány bűnöseinek” számonkérése és a jogállam helyreállítása szerepel majd.

A párt internetes kampányt is indít és aláírásgyűjtésbe kezd,

amellyel az uniós tagság híveit akarják megszólítani. A gyűlés után a párt vezetői országjárásra indulnak.

Gréczy Zsolt azt is elmondta, hogy a nyáron megkezdték a 106 egyéni képviselőjelöltjük felkészítését. Emellett viszont továbbra is készen állnak az ellenzéki együttműködésre, mert úgy gondolják, hogy ha az egyéni körzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll szemben a kormánypártival, akkor reális esély van a kormányváltásra.

Azt is mondta:

„lesz és kell is lennie” együttműködésnek az MSZP-vel.

Jelenleg viszont még nincs, szerintük ennek megkötéséhez nemcsak az MSZP-nek és a DK-nak, hanem az összes ellenzéki pártnak egy asztalhoz kell ülnie.

MTI/FüHü

Hogyan születnek a Harmadik Birodalmak?

0

„A másik oldal árulásából és az emiatt érzett tehetetlenségből, gyengeségből és undorból született a Harmadik Birodalom. …a nácikkal szemben állók dühe és megvetése a saját vezetőik iránt nagyobb volt, mint a tulajdonképpeni ellenséggel szembeni gyűlöletük.”

Így magyarázta Sebastian Haffner a harmincas években a Harmadik Birodalom hatalomra jutását. És ez végórában érkező figyelmeztetés napjainkban a demokratikus pártoknak és közönségüknek egyaránt. Mert a helyzet kísértetiesen hasonló! A demokratikus pártokat – a kialakult helyzetért viselt felelősségükön túl – oly mértékben frusztrálják saját tehetetlenségük és folyamatos kudarcélményeik, hogy a valódi ellenség – a diktatúra építői és működtetői helyett – az egymás elleni acsarkodás köti le energiáikat, és ezzel próbálják „szórakoztatni” közönségüket is.

Mindeközben a demokratikus közvélemény egy része – szekértáborokba rendeződve – átveszi az acsarkodó stílust a másik részét pedig ugyanaz az undor, düh és megvetés keríti hatalmába, mint a harmincas években a konzervatív, liberális és baloldali demokratákat Németországban. És ez valóban kizárólag a demokrácia ellenségeinek malmára hajtja a vizet.

Elég volt! Abba kéne hagyni a marakodást, egymást lejáratását, saját közösségük elárulását, ha valóban szeretnék hogy egyszer még újra esélyt kapjon Magyarország arra, hogy szabad és demokratikus európai ország legyen!

Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook.

Lemondatná az ellenzék a gyerektáborok vezetőjét

0

Sorra adják ki felháborodott közleményeiket az ellenzéki pártok, miután kiderült: Hornyák Tibor, a rászoruló gyerekek üdültetését végző alapítvány főtitkárának naponta 110 ezer forintért bérelnek egy luxusvillát a Balaton-parton.

A zánkai Erzsébet Üdülőközpont és Tábor
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

A zánkai gyerektábor, a Balaton legnagyobb üdülőhelyét ingyen kapta meg az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (EKGYA). A táboroztatásra kiírt pályázatot saját cége, az Erzsébet Táborok Kft. nyerte meg.

Ennek a kft-nek az ügyvezető igazgatója Hornyák Tibor, aki az EKGYA főtitkára is. A 24.hu információi szerint neki a Zánka melletti Monoszlón bérelnek

egy több mint 200 négyzetméteres luxusvillát,

amelyért hirdetésekben napi 110 ezer forintot kérnek.

Az MSZP közleménye szerint „ez a tipikus Fidesz, amely országos propagandát folytat az Erzsébet-táborok sikereiről.” A párt szerint

„a Fidesz-közeli alapítvány elnökének mennie kell, példamutatásból beköltözhetne a tihanyi barátlakások egyikébe, szolgálati autója úgyis minden kilométert elbír.”

Az Együtt közleménye szerint „vérlázító”, hogy „L. Simon László ex kulturális államtitkár egykori kabinetfőnöke” luxusvillában lakik, szerintük

„a fölösleges pénzszórás helyett a gyerekekkel kell együtt laknia az üdülőtábor területén”.

Hornyák Tibor
MTI Fotó: Büki László

A DK szerint Hornyák

„nem képes együtt lakni azokkal, akiket rá bíztak, inkább elképesztő luxusban üldögél, és szórja az adófizetők pénzét.”

A párt közleményében azt írja: Hornyáknak fel kellene mondani az albérletet és be kellene költöznie a táborba, ami „olcsóbb és tisztességesebb” lenne.

A Párbeszéd közleményben követeli a főtitkár azonnali menesztését. Szerintük

„gyomorforgató, hogy a rászoruló gyermekek üdültetését végző intézmény vezetőjének luxusvillát bérelnek a Balaton-parton, valószínűleg közpénzekből.”

A párt közérdekű adatigénylés keretében kikéri az alapítvány, valamint annak vezetőjének minden szerződését.

Azt is írják: „a kormány büszke arra, hogy idén 55 ezer gyermek vesz részt a programban, de sem azt nem teszik hozzá, hogy hányan gazdagszanak meg a rászorulóknak szóló programokon, mint ahogy arról sem esik szó, hogy

ma tízszer ennyi rászoruló gyermek van az országban, akik körében rendszeres az éhezés,

és akik többsége olyan házakban él, amelyekben még WC sincsen.”

Az alapítvány később közleményt küldött az MTI-nek. Ebben azt írják, „a szervezet sem a főtitkár, sem más munkavállalója részére nem bérelt vagy bérel ingatlant sem a Balaton közelében, sem máshol”. A közleményben idézik Hornyák Tibort, aki az állítja, hogy „az ingatlant 35 napra, saját költségén, kedvezményes áron bérelte ki” a családja számára. Azt is írja, hogy pert indít.

Gyurcsány-ellenes koalíció alakult

Erősen megoszlanak a vélemények még a szocialista párton belül is arról, hogy mi motiválhatta Botka László miniszterelnök-jelöltet, amikor úgy döntött, hogy Tóth Józsefet, a főváros XIII. kerületének polgármesterét kéri fel a budapesti kampány irányítására.  Egyesek úgy vélik, hogy a Molnár Zsolttal kötött béke látszólagos voltát igazolja vissza a döntés, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnökének meghatározó, irányító szerepe van az MSZP fővárosi szervezetében, még akkor is, ha elnöki tisztéről két évvel ezelőtt lemondott.

Botka László
Fotó: MTI / Mohai Balázs

A két politikus közötti ellentét, amely kedden egy négyszemközti, szegedi tárgyalással és egy külön-külön tett békenyilatkozattal ért véget, többek szerint tovább folytatódik, immár a színfalak mögött.  Hogy a keddi bejelentés, miszerint Budapesten Tóth József veszi át az irányítást, ennek a harcnak a megnyilvánulása-e azt nem lehet tudni.

Az elemzők és a szocialista politikusok egy része másként magyarázza a történéseket. Szerintük messze nem arról van szó, amit egyesek logikus lépésnek tartanak, miszerint az MSZP legsikeresebb politikusát látja, amúgy joggal, Botka Tóthban, és ezért kínálta meg ezzel a feladattal, hanem sokkal inkább arról, hogy

vele megvan az a közös nevező, ami Molnár Zsolt esetében hiányzik, azaz a Gyurcsány-ellenesség.

Arról lehetett tudni, a lapok is beszámoltak róla, hogy Angyalföldön komoly konfliktus alakult ki, még a 2014-es önkormányzati választások előtt a Demokratikus Koalíció és az MSZP között, a képviselői helyek elosztása körül.

Azt a csatát nagyon magabiztosan nyerte Tóth József, és bár a harc lezárult, az ellentét megmaradt. Így aztán Botkának fontossá vált, hogy egy olyan embert szólítson maga mellé, aki Gyurcsányt illetően hasonlóan gondolkodik, mint ő, ráadásul rendkívül eredményes a Fidesszel szemben is.

Tóth József
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Tóth József színre lépése ezzel együtt meglepő, a polgármester az utóbbi években távol tartotta magát a párt ügyeitől, leginkább saját útját járta, deklaráltan nem avatkozott bele az országos politikába.

Nagy és egyelőre megfejtetlen kérdés, hogy Botka mivel tudta rávenni őt erre az újfajta aktivitásra.

A látszólag egyébként jó megoldás, egyéb ellentéteket is szülhet, hiszen ezzel a döntéssel Botka László nem pusztán Molnár Zsoltot gyengítette – még akkor is, ha neki hivatalos funkciója a választásokat illetően nem volt -, hanem Tóbiás József pártigazgatót, akit ő maga nevezett ki kampányfőnöknek, és akiről hosszú ideje már hallani sem lehet. De ott van még a sértett politikusok sorában Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP elnök, a fővárosi kampány korábban megnevezett irányítója, valamint Horváth Csaba, aki ugyan, bevallottan a főpolgármesteri címet szeretné megszerezni, de a budapesti pártélet meghatározó szereplőjeként akarná megőrizni eddigi befolyását.

Botka helyesen hangsúlyozta Tóth József megnevezésekor, hogy

a választási esélyek csak egy erős budapesti MSZP-vel reálisak,

nagy kérdés, hogy ennyi, újabb konfliktust felvállalva, mennyire tudja elhitetni, hogy, mint mondja, rendelkezik a győzelem receptjével.

Leegyszerűsítve: a kérdés az, vajon elegendő-e az üdvösséghez egy Gyurcsány-ellenes Botka-Tóth koalíció?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK