A Fidesz kongresszusához kapcsolódóan szinte már egymást túlszárnyalva írnak a pártról és Orbán Viktorról, de foglalkoznak a DK-val és az új szövetségi kapitány öltözködésével is – a kormánypárti sajtó alternatív valóságából szemléztünk.
Kampánybeszédnek is beillő dicshimnusz az Origo névtelen szerzőjétől
„Hét év kormányzás után a Fidesz ráadásul növelni is tudta a szavazóbázisát. Ami azért, valljuk be, elég nagy dolog. (…) Összefoglaljuk, hogy miért állhat ennyire jól a Fidesz. Ennyire példátlanul jól.
Kezdjük rögtön az elején. Igen, részletesen fogunk beszélni az ellenzék borzalmas állapotáról, a széthúzásukról, a korrupciós ügyeikről. De nagyon fontos az elején megállapítani: az ellenzék szerencsétlenkedése nem lenne elég ilyen kormánypárti fölényhez. Messze nem lenne elég.
Ehhez elsősorban kell egy jó kormány. (…)
A biztonság a legfontosabb.
Ha az ember a családját, önmagát, nemzetét biztonságban érzi, akkor van minden. Van jelen, van jövő, lehetnek tervek, lehetnek (sőt vannak) megvalósult álmok. (…)
Az emberek egyszerűen érzik, hogy jobban élnek. (…)
Orbán Viktor miniszterelnök harcát Brüsszellel egyre több európai ország figyeli elismeréssel. (…)
2016 nyarán az őszintébb európai politikusok már megismételték, amit a magyar miniszterelnök másfél évvel korábban elsőként mondott: a terrorizmus és a migráció kéz a kézben jár. Ja, igen. (…)
2017 nyarára aztán egy olyan politikus már nem is igen vehető komolyan Európában, aki mindezt tagadná. Vagy nagyon rossz politikusnak tartanák, vagy sajátos érdekek képviselőjének. Igen, Soros György érdekeinek képviselőjének. (…)
A brexit és Donald Trump győzelme után a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy 2017 a lázadás éve lesz.
Az lett. (…)
Az egész francia jobboldal reménységének a példaképe láthatóan Orbán Viktor.”
A Magyar Idők sem akart lemaradni
„Kormánypárt nem tartott még ilyen ideális körülmények között tisztújító kongresszust a soron következő választást megelőző időszakban, mint a Fidesz most vasárnap.
Évek óta toronymagasan vezetik a népszerűségi listákat, támogatottságukat néhány kisebb elmozdulástól eltekintve érdemben nem csökkentette semmi. A gazdaság szárnyal, a költségvetés stabil lábakon áll, az ország nem csupán kikerült a csődközeli helyzetből, hanem látványos fejlődésnek indult.
Ennek eredményeit egyre inkább saját bőrükön is érzik az emberek, hiszen drasztikusan csökkent a munkanélküliség, egyre többen dolgoznak, és egyre inkább megéri dolgozni, hiszen folyamatosan nőnek a keresetek.”
A Pesti Srácok a DK-ról
„Gyalázatos kijelentésekkel, kampányszlogenekkel naponta tapos bele a határon túli magyarok lelkébe 50-es bakanccsal a Demokratikus Koalíció, élén Gyurcsány Ferenccel. A minap a Gyurcsányék által fölheccelt DK-s trollsereg internetes kommentekben amiatt gyalázta az elszakított területeken élő magyarokat, hogy biztos csak pénzért akarnak szavazni. Ám a balliberális, nemzetáruló pártnak ez sem elég: most már a templomot is sajnálják az erdélyi magyaroktól, ha az anyaországi támogatásból épült.”
A Ripost az új szövetségi kapitányról
„A Ripost információja szerint a magyar válogatott új szövetségi kapitánya kapcsán nem lesz gond a megjelenéssel. Georges Leekens szeret öltözködni, kizárólag az edzésen látjuk majd melegítőben, egyébként rendszeresen öltönyben fog feszíteni. A 68 éves belga szakember ad magára, úgy véli, elegáns megjelenése nemcsak a saját, hanem a játékosai megítélését is befolyásolja.”
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.
Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,
szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.
Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.
Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,
HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.
A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.
Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó
Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc
Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.
„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.
Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.
A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.
Kit szolgál a magyar rendőr?
Fotó: Facebook
24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül, alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.
A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.
Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta
Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.
Őrző-védő cégek milliárdos csalásai
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.
A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
A gyanú szerint több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Radioaktív felhő Európa fölött
Forrás: Pixabay
Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.
Azért idehaza is vannak változások. Ami nemrégen még elképzelhetetlen lett volna, az mára valósággá vált. Vajon a Jobbik közönsége „szelídült meg”, vagy a Demokratikus Koalíció elnöke vált számukra elfogadhatóbbá?
A Republikon Intézet a 24.hu megbízásából a baloldali ellenzék és a Jobbik együttműködésének a lehetőségéről készített felmérést. Ez egyébként olyan kérdés, amely mindkét említett tábor szimpatizánsait megosztja. Ám a helyzet ma korántsem annyira egyértelmű, mint akár csak egy évvel ezelőtt is, amikor egyik tábor sem akart hallani a másikról. Mind a DK, mind a Jobbik szimpatizánsai kártékonynak tartották a másik tábort, és gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartották, hogy bármilyen formában együttműködjenek egymással
Mára ez jelentős mértékben változott Az okokat nyilván mélyebben kellene elemezni, de első megközelítésben is valószínűsíthető, hogy
az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenv tette vállalhatóbbá egymás számára a DK és a Jobbik szimpatizánsait.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kedvelnék egymást, vagy a másik tábor vezetőit, de figyelemre méltó, a baloldali-liberális ellenzékkel szimpatizálók egyharmada a kormányváltás érdekében a Jobbikkal is hajlandó lenne együttműködni. Még ennél is meglepőbb lehet, hogy a Jobbik szavazóinak mintegy fele hajlandó lenne együttműködni a baloldallal, 50 százalékuk pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz.
A választásig még mintegy fél év van hátra, kérdés, az év végén milyen számokat közölnek velünk ebben a témakörben a kutatók.
Bár hivatalos közlemény még nincs, azt csak jövőre teszi közzé a köztársasági elnök, mégis mindenki készpénznek veszi, hogy a választásokra pontosan öt hónap múlva, április 8-án kerül sor. Mondhatjuk: kézzel fogható közelségbe került, lényegében karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy kiderüljön: melyik párt kezébe kerül a kormányzás, netán koalícióra kényszerül-e a győztes.
Ma nem szívesen ajánlanám senkinek, hogy fogadásokat kössön az ellenzék győzelmére. Ha Angliában lennénk, erre is lehetne fogadni; csak, akinek sok pénze van, azaz rendelkezik felesleggel, az kockáztathatna, igaz siker esetén komoly summa ütné a markát. Egymás közti játékban fölállítottuk a mi kis bookmaker irodánkat, és a következő eredmény jött ki (konszenzussal): a Jobbik esélye 1 a 10-hez, a szocialistáké 1 a 100-hoz, a Demokratikus Koalícióé 1 az ötvenhez, az ellenzék közös csapatának 1 az 5-höz esélyt adtak a kollegák, míg a Fidesszel kapcsolatban némiképp megoszlottak a vélemények, volt, aki 1 az 1.5-höz, de volt aki, megrögzötten kormány váltást akarván 1 az 5-höz adta a Fidesz nyerési esélyeit. (Az LMP-re és a Momentumra nem szavazott a stáb, valószínűleg feledékenységből…)
Belátom, nem túl tudományos megközelítése a választási esélyeknek, de abban sem vagyok biztos, hogy a közvélemény-kutatások pontosabb eligazítást nyújtanak.
Mindenesetre, akárhonnan is közelítjük, mindenhonnan arra az eredményre jutunk, hogy ma a Fidesz toronymagas esélyes, esélyesebb, mint négy évvel ezelőtt, amikor ugye kétharmadot besöpörve vihette tovább a kormányzást. Éppen ezért ez a kétharmad kiáll ma is neki; sokat kell hibáznia ahhoz, hogy lerontsa az esélyeit.
No de álljunk meg egy szóra: hiszen az Orbán-féle csapat rendre hibázik, sok csapás éri, gondoljunk csak például az azeri pénzek ügyére, vagy Mészáros Lőrinc mesebeli gazdagodására, vagy Tiborcz-Orbán Ráhel villavásárlására és még sorolhatnám. És mégis: a Fidesz, ahogy mondani szokás, mindent kihord lábon, nemhogy csökkenne a támogatottsága, a Mediánnál jelentősen nőtt is. Pedig nem lehet azt állítani – legfeljebb a hívők részéről -, hogy a kormányzati sikerek indokolják a népszerűséget; komoly gazdasági elemzők szerint a manipulációktól sem mentes – lásd az államadósság átcsalása a jövő esztendőre – mutatók inkább a kommunikáció eredményességéről árulkodnak, mint valóságos teljesítményről. Abban is megegyeznek az elemzők, hogy a világpolitika és a világgazdaság alakulása szerencsésen érte Orbánt – azt azért tegyük hozzá: ez mindannyiunk sikere, hiszen a válságok a mi életünket teszik tönkre -, valamint az Európai Uniótól érkező pénzek, amelyek felhajtó erőt jelentenek a magyar gazdaság számára.
Természetesen nem illik elvenni a Fidesztől azt, ami az érdeme: Orbán hihetetlenül zárt, fegyelmezett csapatot hozott össze, amelyet maximálisan ural is, nincs kibeszélés, nincs a másik nyilvános lejáratása, vagy megbélyegzése; egy Fidesz-káder csak akkor veszíti el az oltalmat, ha védhetetlenné válik. Itt mindenki tudja a feladatát, és kötelesség-szerűen végre is hajtja azt. A kommunikációs leckének igyekszik mindenki megfelelni; mindenütt ahol csak kell és lehet – oda is, ahová nem (vö: Semjén Zsolt) – beleszövi mondandójába a napi aktuális gyűlöletbeszédet, immár lassan két éve a migránsozást és a sorosozást. (Volt idő, amikor úgy tűnt: túlfuttatják ezt a témát, nincs már benne tartalék, aztán kiderült: van még benne. Olyannyira, hogy még intenzívebbé tették, két, úgynevezett nemzeti konzultációt is építettek rá, mondanám, hogy csúcsra járatták, de csak óvatosan: a hátralévő öt hónap hozhat még új elemeket. Sőt: biztosan hoz is. Pláne, hogy az ellenzék egyre kevésbé tud vele mit kezdeni, védekezés képtelen, és akkor még nem szóltunk az ellentámadásról.)
Hja kérem az ellenállás.
Az erre a feladatra kijelölt Magyar Szocialista Párt egyelőre azzal van elfoglalva, hogy a saját belső erőivel szemben mutasson valamilyen ellenállást.
Ez az esztendő igazi mélyrepülést jelentett számukra, s bár noha személyében megtalálni vélték új, karizmatikus, erős vezetőjüket, a kaland csúfos véget ért; szinte folyamatos zuhanást, házi acsarkodást, állandó békétlenséget, népszerűségvesztést hozott. Ezért is alakult olyan gyászosan a mi kis házi felmérésünk:
a kollégák minimális esélyt adtak annak, hogy innen lehetséges volna nyerni. A legnagyobb baj az, hogy ezt ma már a szocialisták sem hiszik, és ez meg is látszik rajtuk.
Igyekeznek ugyan egy-egy a nyilvánosság előtt zajló háború után felemelni a fejüket, de mindig akad valaki, belülről persze, aki gondoskodik arról, hogy ez ne tartson sokáig. Öt hónappal a választások előtt az MSZP huszonhét éves mélypontjánál tart, és ma már csak abban bízhat, hogy valahogy sikerül elhitetni a partnerekkel: tévednek a közvélemény-kutatók, és ők továbbra is joggal tartanak igényt a legerősebb ellenzéki párt címére. Vesszőfutások a baloldal számára azért is veszélyes, mert a hagyományos szavazótábor egy része nem hajlandó más pártot választani, az MSZP-t pedig nem tudja, vagy nem akarja.
Molnár Gyula elnök, aki éppen a Független Hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ki: most már erős kézzel fogja irányítani a pártot, egyelőre kénytelen saját személyiségét visszaépíteni, főként azok után, hogy egyik párttársa nyílt támadást indított ellene, és ennek a nyílt támadásnak a legenyhébb szövegrésze az, hogy tönkretette az MSZP-t.
Mondani sem kell, ezek az állapotok nem segítik az integrációs megállapodásokat; a gyengülő szocialisták könnyen keltik azt a képzetet a partnerekben, hogy az így lehulló szavazatok őket erősítik, ami talán igaz is lehet, de a baloldal tábora ez által egy cseppet sem nő. Akkor viszont azzal a kérdéssel szembesül a választó: vajon mi a fontos ezeknek a pártoknak, saját erősödésük, esetlegesen egy, vagy két hellyel több a parlamentben, vagy az Orbán-rezsim leváltása. Azért használom a rezsim kifejezést, mert ez maguknak ezeknek az ellenzéki formációknak a szóhasználata, ami elvileg arra utal, hogy számukra ez az elsődleges cél. A magyar lakosság ama része, aki nem a Fideszt támogatja, már régóta reméli, hogy a retorika és a cselekvés egyszer majd összhangba kerül, és valóban Orbán rendszerének felszámolása az elsődleges feladat, de újra és újra csalódnia kell; ma rosszabbnak látja a helyzetet, mint négy évvel ezelőtt volt.
Ma sem tudni pontosan mi a helyzet ezen a területen. Azt érzékeljük, hogy az MSZP vált a legerősebb összefogás-pártivá, átvette ezt a szerepet a Demokratikus Koalíciótól, amely viszont ez ügyben éppen saját magával került szembe; a közös indulást – listát – teljességgel kizárja, a koordinált egyéni jelöltek állításában tűnik partnernek; olykor úgy hallik, az erő pozíciójából. Szó, ami szó a DK haszonélvezője lehet az MSZP visszaesésének, de mint jeleztük, ebből semmilyen pozitív élménye nem származik a baloldali tábornak. Gyurcsány taktikája elég világosnak látszik; amíg Botka volt a színen és erősödni látszott az együttműködő orcáját mutatta a nyilvánosság felé, a szocialista hanyatlás óta viszont az elutasítót. Meglehet, mindez a politikai taktika része, de az is lehet, hogy számára ma már fontosabbnak tűnik egy tíz százalékot felmutató párt vezetése. Cselekedeteit nyilván az is meghatározza, milyen realitása van a Fidesz legyőzésének, vagy megszorításának, összeszedhető-e a kutatások által kimutatott Orbánt eltávolítani akaró többség vagy sem. És ahogy közeledünk az áprilisi határidőhöz, annál kevésbe lehet a pozitív válaszhoz vérmes reményeket fűzni.
Már csak azért is, mert az LMP, csakúgy, mint négy éve, ezúttal sem hajlandó sem a DK-val, sem az MSZP-vel szövetkezni, bár az nem teljesen dőlt még el, hogy a koordinált egyéni-jelölt állításába hajlandó-e beszállni. Mai tudásunk szerint nem, s noha átmenetileg, Szél Bernadett vezetővé választásával erősödött az a hit, hogy Schiffer András után benne kompromisszum készebb emberre találtak a pártban, miniszterelnök-jelöltté választása utáni megnyilvánulásaiból kiderült: mindez csak hiú ábránd. Annyi azonban vitathatatlan, hogy jelenleg úgy tűnik: az LMP is belekapaszkodhat egy-két szocialista szavazóba, miáltal elérhetik a – biztos parlamenti párt státuszát. A jelek arra utalnak, hogy az LMP Szél Bernadett irányítása mellet is jól érzi magát a Fidesz ellenzékeként.
Valami hasonlóra vágyik a Momentum is, illetve elsősorban arra, hogy helyhez jussanak a parlamentben. Fekete Győr Andrást sokan hasonlítják a fiatal Orbánhoz, amiből legfeljebb annyi igaz, hogy sem ő, sem a pártja egyelőre nem kiszámítható. Azt látjuk, hogy fiatal, jó arcok alkotják az élcsapatot, de hogy ez a csapat merre tart, egyelőre nem világos.
Mint ahogy azt sem látjuk, merre megy a Jobbik. Simicska Lajossal a háttérben jelentős irányváltáson ment keresztül, de ezt egyelőre kevesen hiszik el neki, vagy kevesebben, mint szeretnék. Orbán hajdani barátja mindent feltett a Jobbikra, de az átütő siker azonban hiányzik. Azt ugyanis nem nevezhetjük annak, hogy ma már egyértelműen a második legerősebb párttá váltak, de esélytelenek a kormányváltásra. Sokan és sokszor rebesgetik, igaz nagyon halvány hangon, hogy ehhez
a váltáshoz teljes összefogásra lenne szükség, azaz egy olyan együttműködésre, amely a baloldaltól a Jobbikig tart, erre azonban a baloldal pártjai nem vevők, úgy érzik maradék elveiket is feladnák, ha belevágnának egy ilyen közösködésbe.
Egyébként a közösködés ehelyütt azt jelentené, hogy az ellenzék valamennyi pártja megegyezne a koordinált jelöltállításba; nem vitás egy ilyen variáció elvezetne a Fidesz vereségéhez, az időközi választások példája ezt jól mutatta: a választókat nem érdekli, hogy milyen párt neve álla jelölt mögött, ha egyedül álla Fidesszel szemben – a fideszes ellen szavaz.
A Jobbik maga egyébként nem nyilatkozott még arról, hogy miként viszonyulna a koordinációról, mint partner, de nyilván felesleges is lenne nyilatkoznia, úgy sincs rá esély. Így viszont
Simicskának meg kell elégednie a legerősebb ellenzéki párt menedzsere címmel, ami számára aligha lesz elegendő. Ő a porban fekve akarja látni Orbánt.
Ahhoz viszont vagy olyan dokumentumokkal kell előállnia – amelyekről régóta rebesgetnek pletykákat, persze egyre fogyó hittel –, amelyek cáfolhatatlanok lesznek a Fidesz számára, vagy mégiscsak összeszövetkezni a teljes baloldallal (szocialistáktól, liberálisokon keresztül, DK-val, LMP-vel, egyáltalán mindenkivel.)
Egy ilyen variációra egyelőre nincsenek felkészülve a fogadóirodák.
Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.
Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”
MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak
Fotó: Pixabay
„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”
Négymillió ember utcára kerülhet
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.
Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,
bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.
Paks – pénzlehívás és feljelentés
A rajzból valóság válhat (Aszódi Attila balról a második). MTI Fotó: Kövi Gergõ
A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.
Kúria kontra NVB
Forrás: Pixabay
A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.
Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek
Fotó: FüHü
Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.
Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.
Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet
– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.
Tartalékai határán a BKV a metrópótlással
Próbálkoznak. Forrás: wikimedia.org
Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.
Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.
Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért
MTVA Fotó: Zih Zsolt
A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.
Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő
MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.
Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie
Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”
Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek
Az FTC-DVSC mérkőzés a Groupama Arénában, 2017. november 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.
Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.
Csapás után éri csapás a szocialista pártot; ahhoz már hozzászoktunk, hogy hetente legalább egy olyan dolog történik, amellyel a negatív hírek sorába tud emelkedni az MSZP – kormányoldalról ez pozitívnak látszik -, most azonban lényegében huszonnégy óra alatt, ha jól számolunk – és még nem értünk a nap végére – négy is.
Velez Árpád, a párt korábbi igazgatója, országgyűlési képviselő Molnár Gyulának ment neki zártnak hitt, azonban nagyon is nyílt levelében. Nem pusztán a párt elnökéről rántotta le a leplet, hanem az MSZP helyzetét is felvázolta, már legalább is a saját nézőpontjából, bejelentve egyben, hogy ő maga semmilyen szerepet nem vállal a jövő évi választások során.
Kicsit árnyalja a képet az a hír, hogy az őszinte kirohanásnak egyik kiváltó oka lehetett, hogy az MSZP-DK tárgyalások után azt az egyéni körzetet, amelyet eredetileg a párt Veleznek szánt, át kellett adni a Demokratikus Koalíciónak.
Ebből viszont következnék – amúgy a másik csapás a szocialistákra -, hogy mégis csak igaza volt Kovács Lászlónak: a két párt megállapodott a koordinált indulás aranyaiban, felosztásában, amelyet viszont a Demokratikus Koalíció közleményben cáfolt, kellemetlen helyzetbe hozva az MSZP-t. Molnár Gyula, a párt elnöke ezzel kapcsolatban elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy bizonyos arányokban sikerült megállapodni, illetve nagyon közel kerültek egymáshoz az álláspontok – információnk szerint az MSZP jelentősen engedett az elképzeléseiből, így rajzolódott ki a 60-40 százalékos MSZP-DK arány.
Molnár Gyula szerint még további megbeszélések várnak a szereplőkre, de ma elég nagy az esélye annak, hogy még ebben a hónapban tető alá hozzák a megállapodást. Az elnök elmondta: őszintén sajnálja, hogy ilyen rossz vágányon fut ma a párt, de ha aláírják az egyezséget, reméli, minden egyenesbe kerül.
Addig is, fel kell tudni dolgozni azokat a napi történéseket, amelyek tovább rombolják a párt imázsát.
Például Medgyessy Péter nyilatkozata is; a volt miniszterelnök az indexnek adott interjúban szinte hitet tett a Fidesz mellett, miközben élesen bírálta a szocialistákat. A hajdan Orbánt legyőző Medgyessy nem először ront neki az MSZP-nek
– vagy éppen annak idején az SZDSZ-nek („teli van korrupcióval”), mostani megszólalását mégis csak egyéb háttér-ügyek meglétével próbálják indokolni. Azzal tudniillik, hogy a metrószerződés ügyében az Európai Unió csalás elleni vizsgálata szinte név szerint megemlíti őt, miáltal – mondják a rosszindulatúak – nem teljesen a maga ura a szavainak, jelentsen ez bármit.
És, ha már a csapásokról beszéltünk,
ide kívánkozik Szanyi Tibor újabb facebook-bejegyzése is, amellyel – többek szerint – eléggé nemtelen módon bírálja a zaklatási ügyben az áldozatot.
Az írás olyan indulatokat váltott ki, hogy többen elhatárolódtak tőle, még saját párttársa, Tüttő Kata is, méghozzá meglehetősen vitriolos, gúnyos hangnemben.
Molnár Gyulának mindenesetre erősen fel kell készülni az újabb csapásokra; mindaddig, amíg nem tud egy konstruktív lépésről beszámolni a párt, folytatódni fog a negatív tendencia. A negatív tendencia pedig folyamatosan rontja az MSZP esélyeit, a partnereivel szemben is.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy megszületett a megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között. Konkrét számot is említett, eszerint az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK nem sokkal később cáfolta, hogy megállapodtak volna.
A DK Sajtóirodája ma a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről.
Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is. Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.
Mindazonáltal szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy minden olyan állítás, amely tényként beszél egy már megszületett rész-, vagy átfogó megállapodásról, minden alapot nélkülöz.
Mindebből az valószínűsíthető, hogy – ha csak nem jön közbe valami -, akkor szinte majdnem biztos, hogy lesz megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között, csak még azt nem tudni, hogy mikor és mi lesz ennek a tartalma.
A Demokratikus Koalíció előhúzta a kalapból a határon túliak szavazati jogának kérdését, és aláírásokat gyűjt. Sokan támadják ezért a DK-t, míg mások a párt szempontjából zseniális húzásnak tartják.
Mit gondoljunk mi, párthoz nem kötődő magyarok a határon túl élő honfitársaink szavazati jogáról? Nem a határon túli magyarokról, hanem arról, hogy azok, akik nem itt élnek, és nem itt fizetnek adót, beleszólhassanak-e az itteni közügyekbe.
Kezdjük azzal, hogy a Fidesz miért erőltette a kettős állampolgárságot, amelyről egyébként korábban hallani sem akart. Németh Zsolt, a párt legelismertebb külpolitikusa 1998-ban még ellene volt a kettős állampolgárságnak. Aztán persze sok minden megváltozott. A határon túli magyarok kettős állampolgárságot kaptak, és vele együtt beleszólást a magyarországi ügyekbe. Vagyis, szavazhatnak arról, hogy jövőre melyik magyarországi pártot szeretnék kormányon látni. Egyéni jelöltekre, magyarországi lakcím híján nem szavazhatnak, így ez az úgynevezett félszavazati jog számítások szerint legföljebb 3 mandátum sorsáról dönthet.
Elsőre nem tűnik soknak, bár adott esetben egyetlen mandátum is döntő lehet.
Több egymástól független közvélemény-kutatás alapján egyértelmű, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavazna. A Fidesz az a párt, amely megszólítja őket, és nemcsak azáltal, hogy időnként megsétáltatja egy kisbőröndben Nyírő József hamvait a havasokban.
Más, ugyancsak egymástól független felmérések szerint a magyarországi magyarok többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak. Nem a kettős állampolgárság ellen vannak, bár természetesen ilyenek is akadnak, hanem a szavazati joguk ellen. Nem tartják igazságosnak, hogy azok is dönthessenek arról, hogy melyik párt kormányozzon Magyarországon, akik nem viselik ennek a következményeit.
Arra, hogy a határon túli magyarok miért szavazhatnak könnyebben és egyszerűbben, mint azok, akik Magyarországon születtek, de bizonyos, itt és most nem részletezendő okok miatt külföldön élnek, mindmáig nem hallottunk értékelhető magyarázatot.
A hivatalos indoklás szerint Angliából, Németországból, Ausztriából azért nem kehet levélben szavazni, mert fennáll a visszaélés lehetősége.
A Felvidékről, a Vajdaságból, vagy éppen Erdélyből érkező levélszavazatok esetében nem áll fenn?
Én azt gondolom, hogy a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkező és nem rendelkező magyaroknak minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a szülőföldjükön jól érezzék magukat. Tanulhassanak magyarul, őrizhessék kultúrájukat, vagyis a mi magyar kultúránkat.
De a szavazati jognak ehhez semmi köze. A szavazati jognak jelen körülmények között ahhoz van köze, hogy Magyarországon a Fidesz még sokáig kormányon maradhasson.
Azoknak a magyarországi magyaroknak, akik nem kedvelik Orbán Viktor pártját, miért kellene ehhez asszisztálniuk?
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek a Magyar Progresszív Mozgalom megalapítója. Tarjányi Péter szerint a Fidesz márpedig megbuktatható, s az Orbán rezsim emberei – a főügyésszel, Polt Péterrel az élen – elzavarhatóvá válnak. A demokrácia visszaállításához nincs szükség kétharmados győzelemre, elég lenne az egyszerű többség. A Fidesz leváltásához nélkülözhetetlen viszont a demokratikus ellenzék együttműködése.
Úgy tűnik, jól halad a mozgalmuk, Balázs Péter alkalmas jelöltnek tűnik, aki akár az ellenzék miniszterelnöke is lehet. Elégedett?
Nem is találkoztam Balázs Péterrel, nem is ismerem személyesen, néha ugyan összefutunk különböző televíziós stúdiók előterében. Valamiért a sajtó próbál engem királycsináló szerepre kényszeríteni, pedig erről szó sincs.
Szóval nem ön, illetve a Magyar Progresszív Mozgalom lenne az a „nemzeti holdudvar”, amely a hírek szerint megtalálta őt. De egyébként jó jelöltnek tartja?
Igen, kitűnő jelölt. Balázs Péter rendelkezik azzal a felkészültséggel és tudással, amely ma szükséges az egyre mélyebb politikai árkok betemetésére, s egy normális ország létrehozására.
Ha ön ennyire elismeri a képességeit, akkor akár a mozgalma is jelölhette volna?
Valóban, de nem ez történt.
Nem arról van szó, hogy egy „névtelen nemzeti kör”, mint jelölő szervezet Tarjányi Péter baloldali, liberális mozgalmával szemben mindenki számára elfogadhatóbb?
Nézze, erről ma már nem érdemes beszélni, semmi jelentősége. Lényeg, hogy van egy jelölt.
Van „b”, vagy „c” tervük, vagyis igaz a Surányi György, vagy a Farkas Ádám jelöltségéről szóló hír, amelyről a hvg.hu írt? Esetleg beállnak a Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely mögé?
A jelöltről most tárgyalni kell, nem újabbakat keresni. Sokkal fontosabb, hogy az ország ma már nyugalomra vágyik, elege van a Fidesz és a Jobbik által keltett szinte polgárháborús hangulatból. A mozgalmunk legfőbb feladata, hogy a parlament ellenzéki pártjait lebeszéljük az egymás elleni acsarkodásról, a konfliktusok élezéséről, s a biztos bukással járó úgynevezett kétarcú politizálásról.
Az ellenzéki politikusok ugyanis csak látszatra, szavakban törekednek a kormány megbuktatására, valójában egymás ellen vívnak elkeseredett pozícióharcot.
De ezzel a helyezkedéssel csak a saját táboruktól, nem pedig a kormánytöbbségtől csábítanak el szavazókat. Ebben a harcban pedig csak elbukni lehet. Pedig a rezsim leváltható. Az ország többsége ugyanis változást akar. És ha a kormányt leváltani akaró tömeghangulat, illetve a szétforgácsolódott baloldal cselekvése a továbbiakban már egymást erősíti, akkor az ellenzéki pártok nem egymással versengenek, hanem a NER megbuktatásáért küzdenek. Ez a siker záloga! Ezt a felismerést szeretnénk terjeszteni.
Persze az nagy kérdés, hogy az ellenzék többségében baloldali programjával elhódíthatóak-e a jobboldali tábor szavazói?
Vannak problémák, amelyek megoldása nem világnézet függő. Az bármely oldal számára szerencsétlen megoldás, amit egyébként Botka László tett:
meghirdetett egy ellenzéki programot, amitől még aznap elhatárolódni kényszerült minden lehetséges szövetségese, mert saját értékei alapján nem tehetett mást.
Ez kifejezetten ártott az együttműködésnek.
De ideológiától függetlenül kezelni kell a Brexit következményeit, hiszen napnál világosabb, hogy a britek távozása az unióból nagyon hátrányosan érinti majd a kint dolgozó vendégmunkásokat, köztük a magyarokat is. Amikor Botka Lacit a probléma megoldásáról kérdezték, akkor azt mondta, hogy majd „hazahozzuk őket”. Pedig a vendégmunkások facebookon olvasható üzeneteikből is tudható, hogy ez számukra nem megoldás. Tehát a szocialista jelölt olyan módszert javasolt, ami az érintetteket biztos nem viszi el a szavazófülkéhez.
A külhoni szavazás lehetősége már inkább értékfüggő. Tudjuk, Gyurcsány Ferenc amellett kezdett kampányolni, hogy csak a Magyarországon élő állampolgár vehessen részt a választáson, aki az adót is itt fizeti. Ezzel a programmal a keményebb üzenetekre váró baloldali szavazót kétség kívül meg is nyerheti a pártelnök. Viszont a Fidesz szavazóiból egyet sem hoz el. Pedig az elégedetlen jobboldali szavazatok megszerzése nélkül nem erősödik az ellenzék. Gyurcsány Ferenc ezt figyelmen kívül hagyja, pusztán az érdekli, hogy a szocialista párttól elcsábítson szavazót. Vagyis ez sem a kormányváltásról szól. Csak arról, hogy a Demokrata Koalíció tábora nagyobb legyen, mégpedig a többi párt rovására. Ami nem növeli a kormányváltás esélyét, hisz a kiábrándult jobboldaliakat kéne elsősorban megnyerni, nélkülük ugyanis nincs választási győzelem.
Lényegében ezt mondja Balázs Péter is, aki szerint olyan jelölt kell, aki az összes ellenzéki párt, bizalmát élvezi, s a cselekvését is képes koordinálni. Továbbá a jobbközép tömegeket is meg tudja szólítani. Ezt kéne megérteni minden kormányváltásban reménykedő párt vezetőjének és persze jó, ha ezt a szavazók is látják.
Miután Botka László másként gondolkodott, s ráadásul stratégiájával eredményeket sem ért el, amiatt puccsolták meg őt?
Szó sincs puccsról, Botka László hozott egy döntést. Távozása a kormányváltás szempontjából jó döntésnek bizonyult, hisz az ellenzék néhány hét alatt több ügyben is előrelépett. Mi, a Magyar Progresszív Mozgalom tagjai nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen közös jelölt, szülessen meg egy mindenki számára vállalható program, s legyen folyamatos egyeztetés a pártok között.
Ön korábban azt nyilatkozta, hogy az MSZP egy olyan hatalmi harcokkal terhelt massza, amelytől a közeljövőben nem várhatóak épkézláb döntések. Most mégis határozott döntéseket vár?
Igen, mert változott a véleményem, szerintem a szocialista párt kezdi összekapni magát.
Úgy látja, hogy nincs politikai maffia az ellenzék és a szocialisták körül?
Nincs ilyen. Érdekkörök vannak, melyek a politika centrumának mozgását igyekeznek befolyásolni.
Állandó pletykák tárgya, hogy kormányoldal pénzel egyes baloldali politikusokat, akiknek a „bomlasztás” a feladatuk, ezért valójában nyerni sem akarnak. Nem hallott erről?
Hallottam, de nem hiszek a szóbeszédeknek. A belső ellenzék megsemmisítése legfeljebb évtizedekkel ezelőtt, az „átkosban” volt divat a baloldali pártokban. A kudarcos vezető árulót kiáltott, s így igyekezett kibújni a felelősség alól.
Ma ez már meglehetősen ódivatú lenne, s szerintem az elmúlt hónapban a szocialisták egymással szembeálló hatalmi centrumai letették a fegyvert, s szervezettebbek, döntésképesebbek. Azt is megtanulták, hogy kizárólagos hatalomra nem lehet törni, mert ha sikerül, akkor csak a romokon tudnak uralkodni, aminek semmi értelme.
Ehhez képest a DK elnöke Gyurcsány Ferenc sietve bejelentette, hogy nem kívánnak a szocialistákkal közös listán indulni, de közös miniszterelnököt sem akarnak. Most akkor mi van?
A tárgyalások egyelőre csak elkezdődtek, de nem értek véget. A káros pozícióharc következményeit csak lassan ismerik fel.
Ha az ellenzék minden pártja elfogadná közös jelöltnek Balázs Pétert, vagy bárki mást, akkor a következő lépés egy választási párt megalakítása lehetne, amely közös programmal indul?
Igen, ennek előfeltétele, hogy az egész ellenzék valóban képes legyen csapatban gondolkodni. Különben nem tud majd az egyéni jelöltek, s listák összeállításában megegyezni. Ezen kívül kell egy közös választási program is, amely segít a mozgósításban.
Tarjányi Péter MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A legfontosabb, hogy kormányváltás legyen, s persze kétharmaddal, hogy gyorsabban visszaállítható legyen a demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszere.
Ehhez viszont a Jobbik politikusai is kellenek, de van, aki ellenzi.
Én is azt szeretném, ha a szélsőségesek visszaszorulnának. Elég ránézni Európa térképére: sorra erősödnek a szélsőjobboldali pártok, ami anyagi erőforráshoz is juttatja a populistákat. Ha a hazai erőtérben megerősödnek, akkor középtávon ez lehet veszélyesebb is, mint a Fidesz túlhatalma.
Ez érdekes, mert a Fidesz ma a Jobbiknál szélsőségesebbnek tűnik. Az egykori uszító párt ma középre tart!
Csak szavakban. Akárhogy is, baljós árnyak jönnek elő, az elmúlt száz év kezd kísértetni, ezért erre a folyamatra nagyon oda kell figyelni. Amerikában több vezető elemzővel találkoztam, s egyöntetű a vélemény, hogy középtávon, tehát pár éven belül – főleg ha valamelyik országban egy szélsőséges párt hatalomra kerül -, akkor még annál is veszélyesebb helyzet alakulhat ki, mint amiben most vagyunk. A szélsőjobb irányába eltolódó Európa még tetszene is Oroszországnak. Ezt néhány évtizede láthattuk már működés közben is, s bénultan állt egész Európa.
Szóval a centrumba igyekvő Jobbikat elutasítja?
Szerintem van a jobboldalon egy óriási tömeg, amely kiábrándult már Orbán Viktor kormányzásából, velük kéne foglalkozni.
Egyébként azt látom, hogy a mai közvélemény-kutatási adatok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, ahogy a politikai elemzők is elvesztették valóság érzékelésének képességét.
Gőzük sincs arról, hogy mi van az országban.
Viszont ha nincs meg az ellenzék kétharmados győzelme, akkor kormányozni szinte lehetetlen, hisz az egész állam intézményhálózatát – az ügyészségtől, az alkotmánybíróságon át a számvevőszékig – a Fidesz tartja kézben. Egy új kormánynak milyen esély jut?
Nézze, amikor 2002-ben, az első kormányzása után megbukott a Fidesz, akkor az általa addig szigorúan kézben tartott szervezetrendszer napok alatt, kártyavárként omlott össze az államigazgatásban. Ezt közvetlenül megtapasztaltam, mert akkoriban az intézmények átvilágításával foglalkoztam.
De a kétharmados törvények meghozatalához, tehát az ügyészség vezetőjének menesztéséhez viszont biztosan kell a minősített többség. Nem gondolja?
Fogadjunk, hogy a főügyész eltávolítása egy kormány számára nem lehet megoldhatatlan feladat! Európában igenis van lehetőség a változásra, ha azt egy választott kormány akarja. Ha az ellenzék megnyeri a választást, tehát ha megkapják a felhatalmazást a változtatásra, akkor azt végre is lehet hajtani. Ehhez semmi kétség nem férhet!
A mozgalomból egyelőre Bodnár Zoltán jogász, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, s persze Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő ismerős, vannak még többen?
Természetesen, szakemberek, jogászok, közgazdászok, s néhányan pénzzel is támogatnak bennünket. Mi hárman vállaljuk a nyilvánosságot is.
Minden párt szóba áll a Magyar Progresszív Mozgalom vezetőivel? Miért teszik, hisz semmi nem kötelez erre senkit!
Természetesen minden politikussal, szakértővel tárgyalunk, de ezek nem formalizált beszélgetések. Itt csak a racionális érveknek van súlya. Érzik, hogy abban a pillanatban, ahogy megjelentünk, változást hoztunk. Mi vagyunk a vihar, megjelenésünk után felgyorsultak a folyamatok, tisztábban látunk. Tisztábban lát a választó, mert kirajzolódtak azok körvonalai is, akik nem akarnak kormányváltás. Őket természetesen megbünteti a szavazó.
Mi történik, ha az erőfeszítések ellenére kudarccal jár a kezdeményezésük?
Ha egybekovácsolódik az ellenzék, de a győzelem elmarad, akkor teljesen más Magyarország lesz 2018 után. Egy a mainál is rosszabb, nehezen élhető országban fogunk ébredni. A tét tehát nagy.
De már a következő két hónapban kiderül, hogy a képes-e, akar-e az ellenzék a győzelem érdekében összedolgozni. Ha nem lesz együttműködés, akkor csak nagyon rossz eredmény születhet a választáson, mert a szavazók keményen büntetni fogják a demokratikus ellenzéket. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, akkor adok önnek egy újabb interjút, s elmondom, hogy kinek, vagy kiknek a felelőssége az ellenzék totális kudarca!
Bizony így van: vérszagra gyűlik az éji vad. Amióta ugyanis megjelent a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése a pártok népszerűségéről, mintha darabokra akarnák szaggatni a szocialista pártot. Az amúgy a közvélekedés szerint erősen Fidesz-befolyás alatt álló műhely a teljes népesség körében öt százalékot mutatott ki az MSZP számára, vagyis kérdésessé tette a parlamentbe jutását is, sorra jelennek meg az olyan nyilatkozatok, amelyek készpénzként veszik az eredményt, miáltal a felmérés maga is önbeteljesítő jóslattá válhat. Bár ezt a megállapítást Hahn Endre, a Medián vezetője erősen vitatja, szerinte a szocialistákkal szimpatizálók nem fognak megmozdulni és átpártolni egy másik párthoz, mások szerint ez nem egészen így van. Hahn különben nem gondolja, hogy a Nézőpont manipulálná a számokat, amiben persze lehet egy jó adag szakmai szolidaritás is. Hahn azt mondja, őket is éri ilyen vád, ha túlságosan eltér az eredmény némelyek várakozásától, azonnal összeesküvés elméleteket gyártanak.
De maradjunk egyelőre a szocialistáknál és a Nézőpontnál – a Medián egyébként hét százalékot mért nekik -: egyáltalán nem kizárt, hogy vannak olyan szándékok, amelyek alapján nem kell feltétlenül kizárnunk egy kis részrehajlást. Noha néhány hónapja még pont azt lehetett olvasni, hogy a Fidesz abban érdekelt, hogy az MSZP bent maradjon a parlamentben és nagyjából a tízszázalékos szinten, most már hallani olyan hangokat is: egyáltalán nem bánná, ha egyedül képviselné a rendszerváltást az országgyűlésben. Orbán hitének, küldetésének, történelem magyarázatának ez felelne meg a legjobban; még egyértelműbben húzná magára a történelemformáló politikus szerepét. Ezzel természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a Nézőpont által publikált eredményt egyenesen a kormánypárt rendelte meg, de azt se zárjuk ki teljesen, hogy az MSZP esetében vékonyan fog a ceruza.
Természetesen minden hasonló feltételezés alapja mégiscsak az, hogy a szocialisták hosszú ideje rászolgáltak a róluk szóló rossz hírek terjesztésére; belső háborúik, a nyilvánosság előtt vívott harcaik nem hagyták, nem hagyhatták érintetlenül a választó polgárokat. Ebből különösen kiemelkedett a Botka-korszak; az a kilenc hónap, a kezdeti gyarapodás ellenére súlyos csapást mért a pártra. Igaz ugyan, hogy eme időszak lezárta után Molnár Gyula, a Független Hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy kemény kézzel fogja a következőkben irányítani csapatát, aminek most még nem látjuk a jeleit. Igaz, hogy nincsenek mindennapos negatív hírek, nem hallani most belső háborúkról, de egyelőre (?) hiányoznak a pozitív üzenetek is. Mondhatni: némi pangás tapasztalható, és ebbe a pangásba robbant bele a Nézőpont öt százalékos híre. Ilyen súlyosan hátrányos helyzetűnek a rendszerváltás óta nem mérték ezt a pártot, amiben nem is a lassan megszokottá váló egyjegyű szám a rémisztő, hanem –ismételjük – az esély: akár el is búcsúzhatnak, már 2018-ban a parlamenttől. Korábban is esett már szó, néhány bátrabb elemző és az MSZP-t feltétlenül elparentáló politikus beszélt arról, hogy az MSZP – vagy szívesen emlegettek ehelyütt utódpártot – megérett a megszűnésre, ezeket a jóslatokat azonban nem lehetett komolyan venni. De ez az öt százalék még egy hónappal ezelőtt is képtelennek tűnt, ám pont az a drámai ebben a mostani mérésben – még ha egyesek manipuláltnak is vélik –, hogy akár igaz is lehet. Éppen ezért idéztük a bevezetőben Arany Jánost (Walesi bárdok); mindazok, akik érzik a szocialista tábor szétverésének lehetőségét, rögtön odanyilatkoznak: vége van ennek a pártnak. Gémesi György, az Új Kezdet vezetője kifejezetten durván fogalmazott, de mások, politikai elemzők sem riadtak vissza attól, hogy temessék az MSZP-t. Hallani arról szintén, hogy Gyurcsány Ferenc sem bánkódik a kialakult helyzet miatt; szívesen látná a Demokratikus Koalíció szavazótáborában azokat, akik eddig a szocialistákat támogatták.
Nagy hibát követnek el a baloldali párt vezetői, ha megelégednek egy legyintéssel, mondván: a Nézőpontot nem kell komolyan venni. Ami lehet, hogy így van, de az előbb említett hitet viszont mindenképpen illik. És, ha nem lesznek képesek előrukkolni olyan akciókkal, egyáltalán: jelenléttel, amely az életképességüket bizonyítja, akkor az éji vad elvégzi a dolgát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az 
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy 
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott 
