Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

A Demokratikus Koalíció javaslatcsomagja

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke online sajtótájékoztatóján jelentette be a Demokratikus Koalíció 3000 milliárd forintos javaslatcsomagját a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére. 

 

A Demokratikus Koalíció 3000 milliárdos javaslatcsomagja a koronavírus-járvány szociális, gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére

Nemzetközi tapasztalatok alapján, tanulmányozva a nemzetközi és hazai szakértők javaslatait, valamint egyes szakszervezetekkel tartott konzultációt követően a Demokratikus Koalíció az alábbi javaslatokat teszi a koronavírus járvány szociális, gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére:

A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása.

Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.

A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják.

Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt a munkát fel venni nem tudó alkalmazottak számára.

Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik.

A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.

Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.

Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak.

A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.

Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.

Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből.

Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.

A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe.

A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.

Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak.

Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.

A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.

A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”).

Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.

A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.

A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.

A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.

Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbevett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel.

Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.

A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.

A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.

Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre.

A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.

Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis-és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel.

Az EU segít a válság miatt kieső bérek pótlásában

Az Európai Unió eddig 2000 milliárd forintos támogatást nyújtott hazánknak a járvány és a válság kezeléséhez, most azonban egy újabb, ennél is nagyobb európai segítség körvonalazódik. – Jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője Dobrev Klára, az EP alelnöke.

Az EU foglalkoztatásért felelős biztosa az Európai Munkahelyvédelmi Alap létrehozására tett javaslatot. Erre az EU 100 milliárd eurót szán, ebből lehetne megvédeni a magyarok munkahelyeit és pótolni a kieső fizetésüket.

A Demokratikus Koalíció támogatja az európai polgárok, köztük a magyarok fizetésének pótlására javasolt európai intézkedéseket. Nekünk, magyaroknak is jár, hogy járvány idején ne bocsássanak el senkit, hogy ne maradjon senki fizetés nélkül. A DK szerint ha Orbán Viktornak egy kicsit is fontos Magyarország és a magyarok élete, akkor támogatnia kell az uniós javaslatot, hogy a bajba került magyar dolgozók európai segítséggel jussanak fizetéshez. Ez lenne a minimum azok után, hogy ma az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely egyáltalán nem pótolta az emberek kiesett fizetéseit. Ha már Orbán és a kormánya nem segített, legalább hagyja, hogy az EU segítsen!

Kár volt hazudozni

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke  közleményben reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatójára.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány maga bizonyította be, hogy hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról.

A kormány két napja azt hazudja az országnak, hogy az ellenzék veszélybe sodorta a járvány elleni védekezést és a magyarokat azzal, hogy nem szavazta meg a teljhatalom-törvény sürgős parlamenti tárgyalását. – mondja Molnár Facebookon is közzétett nyilatkozatában.

Mi két napja mondjuk, hogy a teljhatalom-törvény elutasításának semmi köze a veszélyhelyzethez, hiszen az ettől függetlenül nem jár le, ehhez nem kell egyetlen ellenzéki képviselő szavazata sem!

A “felelőtlen ellenzék miatt bekövetkezett nemzethalál” helyett Gulyás Gergely miniszter az imént bejelentette, hogy a helyzet fenntartását megoldják miniszteri rendeletekkel, valamint a fenntartók bevonásával.

“Na ugye, ezért kár volt az ellenzékről hazudozni.”

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány az imént maga bizonyította be, hogy a magyarok szemébe hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról. Reméljük, hogy legalább ezek után már fontosabb lesz a kormánynak a járvány kezelése és a válság elleni védekezés, mint az ellenzék bemocskolása. Itt lenne az ideje.

Egy nem minden gyanún felül álló jelölt

A DK közleményben tiltakozik Juhász Miklós alkotmánybírói jelölése ellen, mert – mint írják – az több, mint aggályos.

Juhász Miklóst javasolta az Alkotmánybíróság új tagnak Balsai István helyére. Juhász köztudottan elkötelezett fideszes pártkatona, akinek a jelöléséről nemhogy nem voltak hajlandóak egyeztetni szélesebb körben, de a múltja sem éppen feddhetetlen.

Juhász Miklóst ugyanis, mint az kiderült, korábban már elítélték bennfentes információval való visszaélésért.

Juhász Miklós volt továbbá az, aki a Gazdasági Versenyhivatal elnökeként jogilag jóváhagyta, hogy a Fidesz egy kézbe vonja össze a különböző médiumokat, amiről később bírósági ítélet mondta ki, hogy jogellenes.

A Demokratikus Koalíció a korábbi gyakorlatának megfelelően nem hajlandó részt venni az új fideszes alkotmánybíróról való szavazáson.

Mi, európai magyarok – folytatódik a közlemény – úgy látjuk, hogy

az alkotmánybírók szerepkörébe nem fér bele sem az elvakult pártelkötelezettség, sem az, hogy korábban elítélték

egy ilyen kényes ügyben, sem pedig az, hogy végigasszisztálta, ahogyan a Fidesz bekebelezi a különböző médiafelületeket. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos lenne, hogy egy nagy tekintélyű, a magyar polgárok jogait védő, pártoktól független alkotmánybírónk legyen, Juhász Miklós azonban ezen feltételek egyikének sem felel meg.

A kormány helyett

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP képviselője speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak. Nem kerülhet még több kórházi dolgozó karanténba.

Meg kell védenünk azokat, akik a frontvonalban küzdenek a koronavírus ellen – mondja felháborodottan az EP képviselő asszony -, mivel a kormány képtelen volt legalább az egészségügyi dolgozók számára beszerezni a védelmet biztosító FFP3 maszkokat.

Speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak

Speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak. Nem kerülhet még több kórházi dolgozó karanténba.Meg kell védenünk azokat, akik a frontvonalban küzdenek a koronavírus ellen! 🇭🇺🇪🇺

Közzétette: Dobrev Klára – 2020. március 18., szerda

Irredenta országban?

Fölöttébb érdekes kutatást végzett a Népszava megbízásából a Publicus intézet. Nyilván a kormány által kezdeményezett Trianon-év kapcsán vizsgálta a magyar lakosság véleményét a trianoni békeszerződés mai jelentőségéről és a kormány ezzel kapcsolatos politikájáról.

Kiderül, hogy a megkérdezettek 83 százaléka szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, kétharmaduk egyetért azzal, hogy vannak a szomszéd országoknak olyan részei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak, és a megkérdezettek mintegy fele azzal is egyetért, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe. Mellesleg néhány hónapja az amerikai Pew Research is közölt egy olyan adatot, miszerint arra a kérdésre, hogy vannak-e a szomszéd országoknak olyan területei, amelyeknek a megkérdezett országához kellene tartozni, a vizsgált országok közül messze Magyarországon adtak a legtöbben igenlő választ. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon széles körben elterjedt az irredenta gondolkodás.

Ezen az általános képen túl más is kiderül a kutatásból.

A kapott eredményt a Publicus összehasonlította azokkal a számokkal, amelyeket két és fél évvel ezelőtt kapott néhány, akkor is föltett kérdésre. Ebből kiderül, hogy tíz százalékponttal emelkedett azok aránya, akik azzal az állítással, hogy Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, illetve azzal, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe, egyetértenek. Ez pedig azt mutatja, hogy a folyamatos Trianon-propagandának, ami átjárja a magyar nyilvánosságot, ilyen rövid idő alatt is számottevő hatása van a közgondolkodásra.
A kutatók a válaszokat a megkérdezettek pártpreferenciája szerinti bontásban is vizsgálták. Az egyes pártok szavazótáborai között rendkívül markáns különbségeket találtak. Annál a kérdésnél, hogy a szomszédos országoknak vannak olyan területei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak, a Fidesz-szavazók 82 százaléka mondott igent, és mindössze 14 százaléka nemet, míg a DK-szavazóknál pont fordítva, 82 százalék mondott nemet, és 18 százalék igent. A DK-n kívül még a Momentumnál voltak többségben a nemet mondók (63 százalék nem, 31 százalék igen), míg az MSZP szavazóinál 53 százalék volt az igen, és csupán 39 százalék a nem.
Más állításokkal kapcsolatban is szignifikánsan eltér a pártok szavazóinak álláspontja. Ez kétféleképpen is értelmezhető. Jelentheti azt, hogy az emberek azt a pártot választják, amelynek álláspontja közel állaz övékéhez: a DK-ról köztudott, hogy – mint korábban az SZDSZ – következetesen szemben áll a Fidesz nacionalizmusával, míg azok, akik magukénak érzik a magyar jobboldal hagyományos nacionalizmusát, irredentizmusát, a Fidesznél vagy a Jobbiknál találnak nézeteiknek megfelelő pártot. Létezik azonban a fordított összefüggés is: az emberek követnek valamilyen pártot, és könnyen elfogadják a párt által hirdetett álláspontot.

A számokból mindenesetre arra következtethetünk, hogy a magyar közvélemény nem tekinthető egységesen nacionalistának, irredentának, hiszen az ellenzék két ma vezető pártja, a DK és a Momentum támogatói jelentik az ellenpontot a Fidesz támogatóival szemben.

Ha van valami abban, hogy a kapcsolat a pártok álláspontja és a támogatóiké között kétirányú – és én ezt nagyon valószínűnek tartom –, akkor ebből az következik, hogy a pártok vezetését nagy felelősség terheli azért, hogy milyen iránymutatást adnak híveiknek. Abban, hogy az MSZP támogatói között többen adnak a Fideszéhez közel álló válaszokat a feltett kérdésekre, mint a DK támogatói, bizonyára szerepet játszik az, hogy az MSZP vezetése elhatárolódott a párt által a 2004-es népszavazáson képviselt állásponttól, és mindenben elfogadja a Fidesz „nemzetpolitikáját”.

Megfutamodás

Induljunk ki abból, hogy parlamenti rendszerben egy ellenzéki pártot annak alapján ítélünk meg, hogy hogyan szavaz a parlamentben a kormány által előterjesztett törvényjavaslatokra.

Ahol még parlament sincs, ott persze a hatalommal szemben állók, ha nem robbantásokkal és merényletekkel fejezik ki szembenállásukat a rendszerrel, nem marad számukra más lehetőség, mint a szavak, beszédek, tüntetések. Ahol viszont van parlament, és a kormány a fontosabb döntéseit a parlamenttel hagyatja jóvá, ott a parlamenti szavazás az ellenzéki vélemény kifejezésének legfontosabb módja.
Azért kellett ezt előre bocsátanom, mert tegnap egy parlamenti szavazáson háborodtam fel. Orbán januári sajtótájékoztatóján tett nyilatkozatát, miszerint a fogvatartottaknak megítélt kártérítéseket ne fizessék ki, az igazságügyminiszter törvényjavaslattá transzponálta. A múlt héten került az Országgyűlés plenáris ülése elé „A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről” című törvényjavaslat, s tegnap délelőtt már szavaztak is róla. Eddig nincs a dologban semmi meglepő.
A törvényjavaslat – most már törvény – elrendeli a bíróság által megítélt kártérítések kifizetésének felfüggesztését addig, amíg egy új törvény majd újra szabályozza azt.

(Eszerint az új törvény visszamenőleges hatályú lesz, hiszen egyébként miért kellene a korábban megítélt kártérítések kifizetését megakadályozni?)

Más érdemi rendelkezést az elfogadott törvény nem is tartalmaz, hiszen azt, hogy az országgyűlési többség felszólítja a kormányt, hogy dolgozzon ki új szabályozást és szeptemberre szüntesse meg a túlzsúfoltságot a börtönökben, nem tekinthetjük érdemi rendelkezésnek, az ilyen felszólítás nem törvénybe, hanem országgyűlési határozatba való.
Olyan párt a magyar Országgyűlésben, amelynek jelent még valamit a jogállam, amelynek jelentenek még valamit az egyetemes emberi jogok, amelyek természetesen a fogvatartottakra is kiterjednek, erre a törvényjavaslatra nyilvánvalóan csak határozott nemmel szavazhatott.
Az igazat megvallva, nem volt kétségem afelől, hogy az ellenzék demokratikus pártjai, kiváltképp saját pártom, a DK ezt teszi. Legnagyobb meglepetésemre a DK, az MSZP és a Párbeszéd jelen levő képviselői nem nyomtak gombot a szavazásnál. Este értesültem csak az indoklásról: ez a törvény egy „médiahekk”, egy parlamenti színjáték, és ebben nem vesznek részt, ezért nem szavaztak.

Nem, kedves képviselők, ez a törvény nem médiahekk, nem parlamenti színjáték, hanem durva jogfosztás.

Megfosztja a fogvatartottakat attól, hogy megkapják a nekik megítélt kártérítést, illetve ezáltal megfosztja a fogvatartottakat attól, hogy jogaik legyenek, azok védelmében ügyvédek segítségével pert indítsanak és a független bíróság ítélete alapján kártérítést kapjanak. A fideszes többség sokszor fosztott meg embereket jogaiktól 2010 óta, a magánnyugdíj-pénztári megtakarításhoz való jogtól és az alkotmánybírósághoz való fordulás jogától kezdve a dohányárusítás és a szerencsejáték-üzemeltetés jogán és a nyolc órás munkanappal, negyven órás munkahéttel összhangban a pihenés jogán át egészen most a szegregációmentes oktatás jogáig és a jogérvényesítés lehetőségéig a börtönviszonyok okán.

Aki a jogállam és az egyetemes emberi jogok talaján áll, az az ilyen esetekben tiltakozik, civil emberként az utcán, parlamenti képviselőként pedig úgy, hogy felszólal és nemmel szavaz.

Persze, könnyebb a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások konfiskálása vagy a rabszolgatörvény ellen tiltakozni és szavazni, hiszen az ilyen esetekben középosztályhoz sorolt „rendes” emberek jogainak elvételéről van szó, mint cigánygyerekek vagy különösen fogvatartottak jogfosztása ellen. A jogállam azonban őket is védi. Mégis, például egy MSZP-s képviselő felszólalását azzal kezdte az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy „megértjük az emberek felháborodását” a fogvatartottaknak szóló kártérítések miatt. Ez a kulcs képviselőink viselkedéséhez: úgy gondolják, hogy a kártérítések kifizetésének felfüggesztése népszerű, nem hozna szavazatokat, ha ellene szavaznának, ezért inkább nem szavaznak sehogy. Ezt nevezzük a magyar nyelvben politikai gyávaságnak. Az MSZP-től ezt megszoktuk, a DK-nál azonban új jelenség. A Fidesszel nincs alku, hirdetik büszkén a DK politikusai. És megfutamodás a Fidesz elől van? Merthogy ez a szavazás, pontosabban nem szavazás megfutamodás.
Még jó, hogy a nemmel szavazó Szabó Szabolcs és Szél Bernadett megmentette a demokraták becsületét.
*
A Jobbik legalább hű maradt önmagához: igennel szavazott, vagyis együtt szavazott a Fidesszel. Elvégre a Jobbik számára ugyanúgy nem jelentenek semmit az emberi jogok, mint a Fidesz számára. Ifjú elnöke az ATV-ben ugyanazt mondta, mint a Fidesz a parlamenti vitában: a bűnözőknek börtön jár, nem jutalom. Más szóval: a fogvatartottaknak nincsenek jogaik. A Jobbik a Fidesz mellett áll ebben is, mint a menekültügyben, a hajléktalan-ügyben, ezért is szavazta meg 2018 nyarán a hetedik alaptörvény-módosítást, együtt a Fidesszel.
Tényleg választási szövetséget kell kötni a Jobbikkal?

EMMI: nem „koronás” a kínai pilóta

Már láztalan és panaszmentes az a kínai pilóta, akit Ferihegyről vittek kórházba előző este. Akkor is lázas volt ugyan, de járóképes maradt. Az EMMI szerint „hangulatkeltés” zajlik.

Nincs koronavírus-fertőzésre utaló jel a kínai pilótánál – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMi). Amint arról írtunk, kedd esete a Shanghai Airlines budapesti járatának első tisztjét magas lázzal a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről a László Kórházba szállították, ahol a szigorú protokollnak megfelelően azonnal elkülönítették őt.

Az EMMI közlése szerint bár már az első vizsgálat is arra utalt, hogy a jó általános állapotban lévő kínai férfi nem az új koronavírustól betegedett meg, megfigyelésre és további vizsgálatok elvégzésére felvették őt a László Kórházba.

Szerda reggelre már láztalan és panaszmentes lett

– közölték.

A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a beteg nem volt eszméletlen a repülőtéren, lázas volt ugyan, de mindvégig járóképes maradt – hangsúlyozták. Az EMMI szerint ez az eset is igazolja, hogy jól működik a magyar járványügyi rendszer. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kijelölt intézményben azonnal izolálták a beteget, és megkezdték vizsgálatát. A mintát szerdán már az NNK laborjában vizsgálták, várhatóan délután lesz meg az eredmény, amiről azonnal tájékoztatást adnak.

A minisztérium egyúttal felszólította az ellenzéki pártokat, hogy

ne használják fel pártpolitikai céljaikra a Kínában zajló koronavírus-járványt, és fejezzék be a hangulatkeltést.

Előzőleg a Demokratikus Koalíció arra szólította fel Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét és Müller Cecília országos tisztifőorvost, hogy tájékoztassák az Országgyűlés népjóléti bizottságát a koronavírus-járvány elleni hazai felkészülésről.

Arató Gergely frakcióvezető-helyettes szerint a járvány már bizonyítottan megjelent Európában, de a magyar kormány

nem siette el az intézkedéseket

és arról se adott megfelelő tájékoztatást, hogyan akarja felkészíteni az országot és az embereket a védekezésre. Egy ilyen súlyos vírus esetében

nem elég a tízparancsolat,

hanem megfelelő megelőző intézkedésekre és kimerítő tájékoztatásra van szükség – mondta.

A DK választ vár arra, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez bevezetni a Budapest Liszt Ferenc repülőtéren, és arra is kíváncsi, hogy vannak-e gyorstesztek, megfelelően informálták-e a háziorvosokat, illetve, hogy üzemképes-e a madárinfluenza idején kiépített virológiai labor. Szerinte a kormány korábbi, „meglehetősen általános” tájékoztatása jól láthatóan nem nyugtatta meg a közvélemény nagy részét.

Molnár Csaba: “Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!”

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az EP strasbourgi ülésén kemény szavakkal igyekezett rávilágítani, hogy szerinte a magyar miniszterelnök „szétlopja az országot”, ezért tetteket vár az EP-től nem csak hasztalan vitákat.

Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!

Ahogy megígértem Nektek, nem fogtam vissza ma magamat az Európai Parlamentben. Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot! Ezért végre tettek kellenek: a miniszterelnököt és kormányát meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket!Nézd meg a felszólalásomat, és oszd meg, hogy végre világos legyen mindenkinek, hogy mit művel Orbán Viktor!

Közzétette: Dr. Molnár Csaba – 2020. január 15., szerda

Éljen az adócsökkentés? – 2019. június

Kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés a „szociális hozzájárulási adó” két százalékos csökkentését. A pénzügyminiszter előterjesztését egy kivétellel minden ellenzéki felszólaló támogatta. Igaz, előadták sokféle kifogásukat, de ugyanakkor frakcióik tagjai igennel szavaztak.

Én nem tettem volna. Először is azért nem, mert hogyan lehet egy adómódosítást, amelyet régóta tudni lehetett, kivételes eljárásban tárgyalni. A kivételes eljárás arra való, hogy váratlanul előállt helyzetben az Országgyűlés gyorsabban dönthessen. Volt itt váratlanul előállt helyzet? Dehogy volt, a törvényjavaslat egy régen történt,több évre szóló elhatározás érvényesítése. Minden további nélkül benyújthatták volna a törvényjavaslatot hónapokkal ezelőtt, és akkor rendes eljárásban is időben megszülethetett volna a törvény, amit a kormánytöbbség meg akart alkotni. Már csak azért sem helyes erre igennel szavazni, mert azzal a parlamentarizmus ilyen megcsúfolását is tudomásul veszik.

Másodszor azért nem, mert a társadalombiztosítási járuléknak szociális hozzájárulási adóvá történő átalakítása annak velejárója, hogy az Orbán-rendszer felszámolta Magyarországon a társadalombiztosítást. Amikor a 2018-as választás előtt az ellenzéki pártok megállapodtak egyfajta egészségpolitikai minimumban, ennek talán legfontosabb pontja az egészségügy társadalombiztosítási alapra való visszahelyezése volt. Ha ezt komolyan veszik, akkor nem mondhatnak igent olyan előterjesztésre, amely az orbáni társadalompolitikával, a társadalombiztosítás megszüntetésével van összhangban. Az orbáni logika szerint a kormány mindenkori akaratától, és nem a munkavállalók és munkáltatók befizetésével függ össze, hogy mennyi jut egészségügyre és nyugdíjra. Ezt a logikát hagyják jóvá igenlő szavazatukkal az ellenzéki pártok.

Ha ugyanis a társadalombiztosítási járulékból finanszírozzák az egészségügyet és a nyugdíjakat, akkor a járulékot nem lehet tetszőlegesen csökkenteni, figyelmen kívül hagyva a két biztosítási ág finanszírozási szükségletét.

Most ugyanis ez történik, és erre mondanak többségükben igent az ellenzéki pártok.

Ez az az eset, amikor az ellenzéki képviselőknek, akik a vállalatok terheinek csökkentését helyeslik, tartózkodniuk kellett volna a szavazástól.

A kivétellel, a Párbeszéd álláspontjával, melyet Tordai Bence fejtett ki, s amelyből szerintem nem tartózkodás, hanem nemleges szavazat következett volna, sem tudok sajnos egyetérteni. Ők rendes szocialistaként nem hívei az adók csökkentésének, szerintük az államnak különféle célokra sokat kell költenie és sok adót is kell beszednie, mint Észak-Európa szociális államaiban. Nekem is rokonszenvesek Észak-Európa szociális államai, de az észak-európai modell nem ültethető át az egészen más történelmi utat bejárt kelet-közép-európai országokra, kiváltképp Magyarországra.

Ezen túlmenően Tordai Bence felszólalásának vezérmotívuma – mellesleg sajnos a DK részéről felszólaló Arató Gergely felszólalásához hasonlóan – a nagyvállalat- illetve multiellenesség volt.

Ők ugyanúgy ellenségesen beszélnek a nagyvállalatok, a multik profitjáról, mint egykor a vulgármarxista brosúrák szerzői. Azok a vulgármarxista brosúrák azt próbálták elhitetni az olvasókkal, hogy a profit a szivarozó, pocakos tőkés luxuséletmódjának forrása. A politikai gazdaságtan komoly művelői tudják, hogy a profit Marxnál is elsősorban a gazdaság rohamos fejlődését szolgáló beruházások, valamint a foglalkoztatás bővítésének forrása, és ehhez képest a tőkés magánfogyasztása elhanyagolható nagyság. Aki a profitot utálja, az a fejlődést utálja.

Én tudom, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése népszerű az üzleti életben. Csakhogy ellenzéki pártoknak nem kell mindenre igennel szavazni, ami népszerű. Erre sem kellett volna.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK