dk Archives » Oldal 3 a 43-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Dk

SZÜLETÉSNAP

2021-10-25

Tízéves lett a DK. Tíz éve, hogy egy kölcsönvett kőbányai pártirodán összegyűltünk néhány tucatnyian, többségükben addigi MSZP-sek, az egykor MDF-es Debreczeni József, a pártonkívüli baloldali Niedermüller Péter és az egykor SZDSZ-es én, és megalapítottuk az új pártot azon a néven, amelyet korábban az MSZP-n belüli, Gyurcsány Ferenc, Vitányi Iván és Molnár Csaba nevével fémjelzett platform viselt.

Azután elmentünk egy újlipótvárosi kávéházba, és megtartottuk az új párt első sajtótájékoztatóját. Az alakuló összejövetelen elfogadtunk egy alapító nyilatkozatot, megválasztottuk az elnökséget, benne Gyurcsányt elnöknek, Vitányit örökös tiszteletbeli elnöknek, Molnárt ügyvezető alelnöknek választottuk, mi hárman pedig Debreczeni Jóskával és Niedermüller Péterrel alelnökök lettünk, annak kifejezésére, hogy az új párt nem egyszerűen az MSZP-ből kivált szocialistáké, hanem olyan liberálisoké és konzervatívoké is, akik együtt kívánnak fellépni az épülő orbáni önkényuralommal szemben, a demokratikus jogállam újjáépítéséért, a magyar progresszió tradícióit folytatva.

A születésnapi rendezvényen – mint minden évben – Gyurcsány mondott okos, kedves, élvezetes beszédet, amely – noha az elején az ellenkezőjével fenyegette a hallgatóságot – kifejezetten szellemes volt. Helyes dolgokat mondott a mai politikai helyzetről, a remélt majdani demokrata kormányról, a hatpárti szövetségről, melyet mint demokrata hazafias koalíciót emlegetett.

Egyetlen dolog nem stimmelt a hangulatos beszédben.

„Az, ami most történik, itt a tizedik születésnapunk környékén, amikor létrejön az Orbánnal szembenálló demokraták hazafias koalíciója, az valójában az, amiről 2010-ben és 11-ben beszéltünk. Hölgyeim és uraim, megérkeztünk” – mondta elégedetten Gyurcsány.

Hát nem. Amiről 2011-ben beszéltünk, az más volt, mint a mostani hatpárti szövetség. Amiről 2011-ben beszéltünk, az szocialisták, liberálisok és konzervatívok szövetsége volt egy pártban, a progresszív magyar hagyományok, az egyértelmű nyugati orientáció jegyében. Ehhez képest a mai helyzet két dologban különbözik.

A mai DK egyértelműen szocialista párt, amelynek immár nem alelnöke sem Debreczeni, sem Niedermüller, sem én. Vannak ugyan egykori SZDSZ-esek a vezető testületekben, de nincs liberalizmus a párt politikájában.

A gazdaságpolitikát, a társadalompolitikát, a jogpolitikát tekintve eltűntek a párt dokumentumaiból és mindennapi üzenetiből azok az elemek, amelyeket nem az egykori MSZP-ből hoztak magukkal az onnan jöttek.

De vajon baj-e az, ha a széles összefogás nem egy pártban, hanem a hat párt szövetségeként valósul meg?

Ez annyiban jelent mást, mint amiről tíz éve beszéltünk, hogy a hatpárti szövetségbe – leginkább a Jobbikkal és az LMP-vel – bekerült a magyar jobboldal nacionalizmusa, bekerült egyfajta harmadikutas kapitalizmus-ellenesség, ami a tíz évvel ezelőtti DK-ban elképzelhetetlen volt.

A Fidesz alternatívájaként nem a magyar progresszió tradícióit folytató párt lép fel, hanem egy sokkal inkább vegyes profilú szövetség. Hogy ez előnyös-e, azt most félreteszem. Kétségtelen, hogy úgy tűnik: a Fidesszel csak ez a vegyes profilú szövetség képes a győzelem reményével felvenni a harcot.

De az mindenképpen megállapítható: ez nem az, amiről tíz éve beszéltünk.

AZ ELŐVÁLASZTÁS VISSZÁJA

Bauer Tamás

2021-10-19

Amikor ezt írom, szorgalmas önkéntesek számlálják a szavazatokat. Amit írok, az már senkit sem befolyásolhat a szavazásban, ha eljut hozzá, viszont az eredményt még nem tudjuk, legfeljebb feltételezhetjük.

Sose voltam híve az előválasztásnak, évekkel ezelőtt még a Népszabadságban nyilvánosan is megírtam ezt. Az első fordulóban úgy tűnhetett, hogy tévedtem, hiszen az előválasztás megmozgatta az ellenzéki választókat, és a ma az Orbán ellen szavazni készülőknek nagyjából egynegyede el is ment szavazni. Az első fordulóban még úgy tűnt, hogy ha számos egyéni jelölt veszített is, ugyanazoknak a pártoknak más jelöltjei nyertek, és így az első fordulónak legfeljebb egyének voltak vesztesei, de nem egész szavazótáborokl.

A második forduló után más a helyzet. Még ha nem is tudjuk még az eredményt, máris vesztesnek érzik magukat azok, akik Karácsonyt támogatták és benne látták az egyetlen olyan jelöltet, aki az egész ellenzéket egyesíteni tudja. Vesztesek persze valamennyire a Momentum és a Jobbik hívei, hiszen miniszterelnök-jelöltjük már az első fordulóban kiesett. A második forduló azonban vesztessé teszi vagy Dobrev támogatóit, a DK-sokat és más baloldaliakat, vagy azokat, akik nagyon nem akarták, hogy a DK adja a közös miniszterelnök-jelöltet, és ezért álltak vagy már az első fordulóban, vagy saját jelöltjük veresége vagy visszalépése után a másodikban Márki-Zay Péter mögé. Ez a vesztesség pedig súlyosnak ígérkezik, és nem ellensúlyozza a közel álló egyéni jelöltek sikere sem. A második fordulóban olyan két jelölt között kellett választani, akik sokaknak voltak elfogadhatatlanok. Dobrev Klára mint Gyurcsány Ferenc pártjának jelöltje sok ellenzéki választónak eleve elfogadhatatlan volt, Márki-Zay pedig, akit korábban – Karácsonnyal együtt – a legkevesebben utasítottak el, az első forduló utáni napokban vált elfogadhatatlanná. Ha „füstös szobákban” egyeztek volna meg a pártok arról, hogy ki legyen a közös miniszterelnök-jelölt, kiköthettek volna olyan jelöltnél, aki jobban tudja egyesíteni az ellenzéki tábort, mint akár Dobrev, akár – most már – Márki-Zay.

Ezen a ponton az előválasztás visszájára fordult.

Ami Márki-Zay Pétert illeti, ő az elmúlt két hétben szerintem bebizonyította, hogy nem alkalmas országos politikai vezetőnek.

Aki naponta kényszerül bocsánatkérésre előző napi állításai miatt, aki reménybeli szövetségeseit vádolja zsarolással, hazugságokkal, az nem alkalmas erre.

Nem tud együttműködni.

Hódmezővásárhely, ahol ő polgármester, de csak a saját híveivel kell a testületben együttműködnie, akiket mind ő vitt be az önkormányzatba, ennek megtanulására nem alkalmas. Márki-Zay viselkedését figyelve eszembe jut a szlovák Igor Matovič példája, aki ellenzékben a legsikeresebben bírálta Fico & Co. korrupt rendszerét, és ennek révén ő nyerte meg a legutóbbi parlamenti választást. Ő lett a miniszterelnök, de azután teljesen alkalmatlannak bizonyult a miniszterelnöki feladatra, és a koalíciós partnerek megvonták tőle a bizalmat. Ha ma lenne választás Szlovákiában, azt megint a Smer utolsó miniszterelnöke, Peter Pellegrini és maga Fico (akik ma két külön pártot vezetnek) nyerné meg. Pedig Matovič – Márki-Zaytól eltérően – még pártot is szervezett, amelynek igazi „civil” pártként „Egyszerű emberek és független személyiségek” a neve (ennek rövidítése az Ol’ano). Abban megtanulhatta volna az együttműködő politizálást, de szemlátomást nem tanulta meg. Márki-Zay még ezt az iskolát sem járta ki.

Fölöttébb kockázatosnak tartom, hogy Márki-Zay legyen az ellenzék közös listavezetője.

Ugyanakkor egy nagyon fontos dologban igazat kell adnom Márki-Zaynak. A hat szövetkezett párt az elmúlt hosszabb időszakban egyaránt jóléti populizmusban jeleskedik, nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéreteket tesz, amikor olyan béremelési, nyugdíjemelési, adócsökkentési ígéreteket tesz, amelyek szétvernék az államháztartást, és úgy ígéri az egészségügy teljesítménynek javítását, hogy ennek mikéntjéről az ágazati bérek emelésén és az ágazatra való költés növelésén kívül semmi érdemit nem mond. Az utolsó, két személyes tévévitában Dobrev a kórházak esetleges megszüntetésére vonatkozó műsorvezetői kérdésre még azt is mondta, hogy az egészségügyi ellátást a lehető legközelebb kell vinni az emberekhez, ami összhangban van ugyan azzal, hogy a DK politikusai az újpesti kórház újranyitását követelik a kampányban, de minden egészségügyi szakértő – köztük a DK orvospolitikusai – évtizedek óta képviselt álláspontjával is szembe megy.

Ez csak egy eleme annak a jóléti populizmusnak, ami – a szövetkező többi pártéhoz hasonlóan – Dobrev kampányán végigvonul.

(Ilyennek tekintem a nettó 200 ezer forintos minimálbért Karácsonynál, a négy napos munkahetet a Momentumnál, és általában azt a retorikát, amely a különféle jóléti intézkedéseket a gazdaság teljesítményétől függetlenül ígéri meg.

Márki-Zay a tévévitákban ezt bírálja, és ebben teljesen igaza van.

(A hvg.hu-n megjelent interjújában még azt is kilátásba helyezte, hogy miniszterelnökként blokkolná a költségvetés stabilitását veszélyeztető törekvéseket.) Ez azonban nem változtat azon, hogy a miniszterelnöki feladatra, egy kormánytöbbség vezetésére alkalmatlannak tűnik (amiben Dobrevnek van igaza), miközben vetélytársainak, köztük Dobrevnek ígéretei számomra vállalhatatlanok.

Dobrev Klárára azért sem tudtam szavazni,

mert egy 2019. októberi európai parlamenti szavazáson a DK másik három képviselőjével együtt, szembe menve a baloldaliak túlnyomó többségével, nemet mondott egy határozati javaslatra, amely a Földközi-tengerben hánykolódó menekültek kimentéséről szólt, és nem is kapott többséget. (Emlékezetem szerint a négy DK-szavazattal meglett volna a többség.)

Márki-Zay esetében is van tartalmi oka is annak, hogy nem tudtam rá szavazni.

Hosszú ideje az orbáni politika alapvető jellemzői között tartom számon a nacionalizmust (kettős állampolgárság, határokon átívelő nemzetegyesítés) és a szociális kirekesztést (munkaalapú gazdaság, családtámogatás). A menekültügyben folytatott orbáni politikát e két elem – etnikai alapú illetve szociális kirekesztés – „ideális” kombinációjaként írom le.

Márki-Zay ezekben az alapügyekben folytatná Orbán politikáját: az orbáni családtámogatás és adópolitika fenntartását szorgalmazza, a menekültkérdésben pedig – a Jobbikhoz hasonlóan – csak azért tesz szemrehányást a Fidesznek, hogy a letelepedési kötvényekkel hoz be az országba idegeneket.

Márki-Zaynak Orbánnal csak az a baja, hogy nem demokrata és korrupt. Ezek persze az Orbán-rendszer fontos elemei, de fontos az orbáni politika többi összetevője is, melyeket viszont elfogad és folytatni kíván.

Én azokat sem fogadom el. Mielőtt valaki azt vetné ellenem, hogy persze, hiszen Márki-Zay jobboldali, leszögezem, hogy a Márki-Zay számára megtartandó orbáni adórendszer, családtámogatás és menekültellenesség megtalálható a nyugati jobbközépen is, viszont Orbán nacionalizmusa szélsőjobboldali, az ilyesmivel a nyugati jobbközép szemben áll. Márki-Zay viszont nyilatkozatai szerint ezt is megtartaná.

Ezek az okai annak, hogy a második fordulóban, ahol Dobrev és Márki-Zay közül kellett választani, nem mentem el szavazni. Nem tudtam Márki-Zayjal szemben Dobrevre szavazni, miként Márki-Zayra sem Dobrevvel szemben.

Az ellenzéki együttműködés rendszeréről

FüHü

2021-10-03

Újhelyi István az Mszp Európai Parlamenti képviselője rendszeresen nyílt levélben ír az Orbán rezsim bűneiről. Kivételesen az ellenzékről szól levele. Épp a NER elvárt leváltása és szükséges meghaladása érdekében.

Nem lesz ez így jó! Súlyos történelmi tévedésnek minősíti, szerinte egyesek úgy akarnak győzni Orbán felett, ha orbánabbak lesznek nála.

Súlyos és történelmi tévedés – nem először – azt hinni, hogy az már korszakváltás, ha a fideszes véleményszekta által leuralt nyilvánosságot egy másik véleményszekta uralma alá hajtjuk.

Ha a narancsországot átfestjük egy másik színre, az ugyanúgy egyszínű marad. ugyanolyan igazságtalan, elvtelen és bukásra ítélt lesz.

„Mi azért fogtunk össze, hogy újra sokszínű legyen ez az ország, ahol a vélemény szabad, a cél pedig közös. Ahol végre nem aszerint kategorizálja az embereket senki, hogy melyik (kormány)pártra szavaz, mert ha nem ugyanazt a sorvezetőt követi, akkor már hazaáruló.”

Szerinte az összefogással épp ezt a rendszert akarják meghaladni és hogyan másként is lehetne, mint egy sokszínű együttműködéssel. Ahol olyan rendkívül távoli közösségek is megférnek egy szavazólapon, mint mondjuk a Jobbik és a DK, amelyek most egymás javára léptek vissza az első fordulóban számtalan körzetben; legyőzve ezzel számos, egyébként kiváló ellenzéki indulót. Ez egy olyan sokszínű együttműködés, ahol tisztelik egymás véleményét, nézeteit, a közös ügyért való elkötelezettségét és szükséges versengésünk pedig elsősorban abban áll, hogy

magunkról bizonyítják be „mi jobbak vagyunk”, nem pedig azt, hogy a „másik rosszabb”.

Ez utóbbiban valami kezd félremenni és kötelességének érzi az ellenzéki közösség tagjaként, hogy szóljak: ez így valóban nem lesz jó! Saját felületeimen is látom, hogy milyen hevesen és láthatóan szervezetten támadják most egyesek az előválasztás második fordulóját és az esetleges visszalépéseket, visszalépőket. Most azt felejtsük is el, hogy az előválasztás intézménye nem is létezne, ha annak idején Karácsony Gergely és az MSZP-Párbeszéd szövetség nem szorgalmazza, hiszen a legtöbb ellenzéki párt nagyon jól érezte magát a füstös szobák melegében. (Ez is legitim álláspont egyébként, hiszen volt olyan politikai közösség, amely épp hasonló pártalkuknak köszönheti, hogy átjutott annak idején a parlamenti küszöbön)

A második forduló azonban épp azért lett a közösen kialakított szabályok része, mert ez a legdemokratikusabb formája a közös nevező megtalálásának – nem véletlen, hogy a Fidesz épp ezt törölte ki a hatályos választási rendszerből és többek között épp emiatt kényszerülünk előválasztást tartani.

A második fordulóban az fog nyerni, aki a legtöbb voksot be tudja gyűjteni, vagyis aki a legtöbb támogatást maga mögött tudhatja; akit nem akarnak majd az ellenzéki választók, arra nem voksolnak, ilyen egyszerű. Vagyis, aki most a második fordulót támadja, az épp a demokratikus előválasztás és a korszakváltás egyik fundamentumát támadja. A Fidesz zsigeri törvénye, hogy mindig az van, amit ő akar; csak az a demokratikus, ami őt igazolja vissza; aki nem vele van, az ellene. Az előválasztásban résztvevők mindannyian ennek meghaladására, ennek az aljas maffiavilágnak a lebontására szövetkeztek. Most mégis az látszik, hogy mindenkit elsöprő, narancsos-troll stílusban támadó kommentcunami öntik rájuk ugyanezt a zsigeriséget, csak más színben. Mert valakinek más véleménye van. Mert valaki másképp akarja ugyanazt. Ez a Fidesz zsigerisége, ami sehova nem vezet. Korszakváltáshoz szerintem semmiképp.

Túl az első fordulón, az előválasztás egyértelmű és világos siker az ellenzéki közösség számára. Nem véletlen, hogy a Karmelita fura ura miért feszeng egyre jobban a trónján. A közös miniszterelnök-jelölt kiválasztása most következik, a demokratikus választás második fordulója ki fogja adni végül a közös nevezőt. Azt a személyt, aki mögé mindenki fel fog sorakozni, aki valódi korszakváltást akar.

Újhelyi – bármelyikük is nyer -, bizonyosan ott lesz mellette és gőzerővel beleáll a közös ellenzéki kampányba.

„Klára, Gergő, Péter, nyomjuk le ezt a két hetet békességben! Legyünk méltók a leendő feladathoz!” – figyelmezteti a jeölteket a képviselő.

KOMÁROMI UDVARIAS

Bauer Tamás

2021-09-22

Néhány napja Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, egyben képviselőjelölt-jelöltje a biztosan nyerhető rákospalotai választókerületben, volt az ATV reggeli műsorában a kétszereplős első blokk egyik szereplője. (A másik a jobbikos Rig Lajos, ami külön érdekessé teszi a továbbiakat.)

Az ATV műsorvezetői ebben a blokkban rendszeresen arra kérdeznek rá, amiről a meghívottak maguk is szívesen beszélnek, például mert a megelőző napokban maguk is sajtótájékoztatót tartottak. Így történt ezúttal is, Barkóczi pedig készségesen beszélt:

„A saját választókerületemben, XV. kerületben és Újpesten 14-ben bezárták az Árpád-kórházat, 15-ben megszüntették a Károlyi-kórházban, Újpesten az aktív betegellátást. Most Déri Tibor polgármester úr javaslatára és a körzet országgyűlési képviselőinek és polgármestereinek támogatásával van egy megvalósíthatósági előtanulmány egy új újpesti kórházra, 15 milliárd forintba kerülne. Most a héten Varju László kollégámmal és szintén Klárával tartottunk egy sajtótájékoztatót. Lesz új kórháza, aktív ellátást biztosító kórháza Újpestnek. 15 milliárd forint, ezt szeretném hangsúlyozni. Miközben a hazug közmédiára évente 100 milliárd forintot költünk, miközben a Pénzügyminisztérium költöztetése 22 milliárd forintba kerül, itt 180 ezer ember a két kerületben és másfélmillió ember az agglomerációban nem jut normális aktív ellátáshoz.”

A műsorvezető közbekérdezett: „Ez egy centrumkórház lenne, vagy kis kórház? Ez a nagy kérdés.

Tegnap is elhangzott itt Komáromi Zoltánnal, hogy egyetértenek abban, hogy centrumkórházakra van szükség. Ennek viszont ára az, hogy kisebb területeken kénytelenek megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat.”

A válasz: „Nincs megszervezve ott az egészségügyi ellátás. Ez az aktív betegállomány, ez a másfélmillió ember két kórház között oszlik el, az Uzsoki és Honvéd kórház között. Ebből a Honvéd kórház a végtelenségig leterhelt Honvéd kórházra jut nagyobb rész, úgy, hogy nyáron már láttuk, hogy ott is bizonyos osztályoknak hónapokra be kellett zárnia.”

A műsorvezetőt ez nem elégíti ki, és megismétli a kérdést: „Centrumkórháznak szánják vagy kisebb kórháznak?’’

Mire a szóvivő:

„Centrumkórháznak mindenféleképpen. Egymillió-nyolcszázezer ember egészségéről van szó.”

Az ember kíváncsi lesz, hogy vajon mit mondott az előző napi adásban Komáromi Zoltán, a neves háziorvos, aki jelenleg a DK szakpolitikusa, az előválasztáson képviselőjelölt-jelöltje, akit ugyanerről kérdezett a műsorvezető:

„Egy tegnapi bejelentésre szeretném, hogyha reagálna. Azt jelentették be a DK képviseletében, hogy Észak-Pestnek is lehet végre saját kórháza. Ez a DK terve. Milyen kórházi struktúraváltást képzelnek el? Centrumkórházakat, kisebb kórházakat? Mert ez egy picit egymással szembe megy.”

Íme a válasz: „Az a helyzet, hogy ha nézzük az orvosokat, abból talán van egy garnitúrányi orvosunk, szakorvosunk, hogy ellássuk a betegeket. Szakdolgozókból már sokkal nagyobb a hiány. Ott majdnem nyolc-kilencezer szakképzett, tehát nem az utcáról fölvett segédnővér, hanem szakképesített nővér, ápoló, mentőápoló hiányzik a rendszerből.

Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ha egy kis centralizációt csinálunk, tehát azokban a kórházakban, ahova oda tudom tenni a sürgős ellátást igényló betegségekből a nagyobb műtétet igénylő beavatkozásokat…”

Mire a műsorvezető: „Ezt mondja a kormány is.”

„Igen, de ezt csinálni kéne, nem beszélni róla, Hány kapavágás történt Rogán Antal bejelentése óta a dél-budai kórházban … egyetlen egy se. És ezzel párhuzamosan gondolkodni kéne, hogy ha építünk egy nagy kórházat, honnan lesz ott szakember. Ez azt jelenti, hogy a többi kórházból oda kell átvezényelni szakembereket, hogy ez a konstrukció működjön. Akkor mi lesz azokkal a kórházakkal?”

Hozzá kell tenni:

Komáromi a Partizán által szervezett választókerületi jelöltvitában elmondta: a dél-pesti centrumkórházat nem a kormány által elképzelt zöldmezős beruházásként, hanem a Szent Imre-kórház bővítésével kellene létrehozni, ahogy azt a kórházat korábban vezető jelenlegi újbudai DK-s polgármester, László Imre is javasolta.

A DK orvos-politikusai tehát egyetértenek. A nem orvosból lett DK-s politikusok, az egymással szomszédos észak-pesti kerületekben induló Barkóczi és Varju azonban az ellenkezőjével kampányol: szerintük újra kórházat kellene nyitni Újpesten. Itt kerülhet szóba a jobbikos Rig Lajos, aki Barkóczi mellett ült az ATV stúdiójában, és aki 2015-ben mentőtiszti múlttal egy időközi választást nyert meg a tapolcai központú választókerületben, és kampányának középpontjában az állt, hogy újra nyissák meg a tapolcai kórházban a bezárt szülészetet.

Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallom az egészségügyi szakemberektől, hogy Magyarországon túl sok a kórház, ésszerűen körülbelül feleennyit lenne szabad fenntartani. Nemcsak azért, hogy kevesebbe kerüljön a fekvőbeteg-ellátás – bár ez sem ördögtől való szempont –, hanem azért is, és talán ez a fontosabb, mert

ha kevesebb, de nagyobb, több kezelést, több műtétet végző kórházban látják el a betegeket, az orvosok és szakdolgozók nagyobb rutint szereznek a műtétek elvégzésében, az egyéb kezelésekben, és több beteget fognak sikeresen meggyógyítani.

Ezt mutatja minden összehasonlító statisztika a kórházak működéséről szerte a világon. A felelős egészségpolitikusok ezért mindenütt erre törekednek. Magyarországon a Horn-kormány, Kökény Mihály minisztersége idején is erre törekedtek, ezt próbálta folytatni a második Gyurcsány-kormány idején Molnár Lajos, az ellenzék pedig tiltakozott, hiszen az emberek jobban szeretik, ha lakóhelyük közelében látják el őket illetve családtagjukat, akit meglátogatnának a kórházban. Érthető szempont ez, csakhogy fontosabb ennél az, hogy kevesebbe kerüljön az ellátás, és még inkább az, hogy nagy rutint szerzett orvosok és szakszemélyzet lássa el a betegeket.

Tudják ezt az Orbán-kormányt szolgáló egészségügyi vezetők is, ezért szép csendben ők is arra törekednek, amit az MSZP–SZDSZ kormányok szakemberei nyíltan megmondtak az embereknek. Így zárhatták be Tapolcán a szülészetet, így zárták be a rossz állapotban levő kicsiny újpesti kórházakat (illetve szüntették meg bennük az aktív ellátást).

Nincs a mindenkori ellenzékiek számára hálásabb téma a kórházak „védelménél”, így védték annak idején a fővárosi önkormányzat döntésével szemben a csepeli kórházat (hogy ne kelljen a csepelieknek a szomszédos pesti kerületekbe menni kórházba), így szervezett Dávid Ibolya az MDF-ben élőláncot a pincehelyi kórház védelmében a Horn-kormány idején, ezt a logikát követte 2015-ös tapolcai kampányában a jobbikos Rig Lajos, és ezt követi most Barkóczi és Varju is Újpesten és Rákospalotán, követve Déri Tibor momentumos polgármester kezdeményezését. Komáromi Zoltán pedig udvariasan nem mondja ki, hogy az ilyen kampány felelőtlen demagógia, csak szelíden mondja azokat az érveket, amelyeket felelős egészségpolitikusként mondania kell.

ELLENZÉKI EGYSÉG

Bauer Tamás

2021-09-08

Az ATV műsorvezetője: „Dobrev Klára tegnap egy sajtótájékoztatón bejelentett egy törvényjavaslat-csomagot, és tulajdonképpen, amit az előbb mondott az elsétálási jogról meg az újraszámolásról, nagyjából ugyanezt tartalmazza, ha én jól vettem ki. Ez hasonló, ez a törvénycsomag? A Jobbik ezt tudja támogatni, vagy az ellenzék ezt tudja en bloc közösen támogatni?”

Z. Kárpát Dániel: „Nagyon örülök annak, hogy ami elhangzott, az abszolút szinkronban van a mi 2013-ban megtett javaslatunkkal. … Nagyon sokáig egyedül éreztük magunkat a csatatéren ezzel, de az ellenzéki összefogás egyik pozitív hozadéka, hogy nem is tudnék olyan ellenzéki pártot mondani a hat közül, amely ne szeretné ezt a kérdést megnyugtató módon rendezni…”

Valóban. A Jobbik kezdettől fogva azt képviseli, hogy a bankok a devizaalapú hitelek nyújtásakor nem tájékoztatták, sőt becsapták a hitelfelvevőket. A hiteladósok ennek áldozatai. Az igazságos megoldás, hogy a hiteleket a felvételkori árfolyamon kelljen visszafizetni, tehát minden adósságot e szerint újra kell számolni. Biztosítani kell az „elsétálási jogot” és le kell állítani a kilakoltatásokat.

Mit hirdetett meg Dobrev Klára? Az „elsétálási jogot”, minden egyes devizahitel-adósság újraszámolását, a devizaadósok esetében a kilakoltatások leállítását és az eszközkezelő újbóli felállítását a fizetni nem tudók ingatlanjainak megvásárlására bentlakásuk biztosításával.

Mi is történt a valóságban? A történet valóban ott indul, hogy az első Orbán-kormány rendkívül kedvezményes lakáshitelezést indított be, ahol a törlesztés jelentős részét átvállalja az állam, vagyis nem az fizet, aki új lakásba költözik a hitelfelvétellel, hanem a költségvetés, vagyis a többi adófizető.

Medgyessy Péter ugyan azt ígérte, hogy fenntartják ezt a lakásvásárlási támogatást, de kiderült: a költségvetés nem bírja, és a Medgyessy-kormány második évében megszüntették, ami miatt azóta is szidalmazza a Fidesz az MSZP–SZDSZ-t. Miután a forintban történő lakáshitelezés megdrágult, a bankok elkezdtek devizában – többnyire svájci frankban – nyújtani lakáshiteleket, pontosabban: a pénzt forintba adták, de svájci frank alapon, vagyis svájci kamatokkal, de azzal, hogy ha a svájci frank árfolyama változik, a törlesztés is ahhoz igazodik.

Ezt a hitelfelvevők természetesen tudták, csak éppen sem a hitelfelvevők, sem a banki alkalmazottak nem számoltak azzal, hogy a 2009-es pénzügyi válságban a svájci frank menedékvalutává válik, és az árfolyama az egekbe ugrik.

Emiatt a devizahitel-adósok törlesztési terhe is ugrásszerűen megemelkedett. Nem volt ebben sem csalás, sem ámítás, ugyanez történt azokkal a vállalatokkal, önkormányzatokkal is, amelyek – az utóbbiak Orbán Viktor kifejezett ösztönzésére – szintén devizaalapú hiteleket vettek fel.

A magyar bankok a nyújtott hiteleket részben nyugatról refinanszírozták, tehát semmi tisztességtelenség nem volt abban, hogy amiért nekik hirtelen többet kellett fizetniük, azért ők is többet követeltek a maguk adósaitól. A törlesztések radikális emelkedése nem csalás, hanem egy, az országot, annak vállalkozásait és háztartásait érő váratlan külső behatás, csapás, amely súlyos többletterhet jelent az érintetteknek, és amivel valamit kezdeni kell. Természeti csapás vagy ipari katasztrófa estén az effajta terheket az érintett, a biztosító és a közösség egésze között osztják meg, ahol a közösség egészét az állam képviseli.

A devizaadósságok megsokszorozódása esetén is meg kell osztani a váratlan többletterhet, mégpedig az érintett adós, a hitelező bank és a közösség egésze, vagyis az állam (a költségvetés) között.

Milyen megoldást talált a helyzetre az Orbán-kormány? Minden megoldása (az árfolyamgát, az ócsai kormányegyezséget, lakópark, az egyszeri visszafizetés kedvezményes árfolyamon) arra irányult, hogy a terheken az adósok (a háztartások) és a bankok osztozzanak, de az állam, vagyis a költségvetés kimaradjon a dologból.

Az adósok különféle szerveződései azt követelték, hogy rájuk ne háruljon semmi az árfolyamváltozás miatti többletteherből, minden többletterhet a hitelező bankok viseljenek, és ezt támasztotta alá az a retorika, hogy a bankok becsapták az embereket, mindenért ők a felelősek.

E követelés mellé állt oda kezdettől fogva a Jobbik, majd valamivel később az MSZP is. (Ott ezt a felfogást éveken át az a Szakács László képviselte, aki a jelöltállítási konfliktus nyomán átment a DK-ba. A Jobbikos Z. Kárpáthoz hasonlóan éveken át ő támadta azt az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött kormányegyezséget, hogy nem fogják úgy korlátozni a kilakoltatásokat, hogy a már kormánydöntések nyomán elszenvedett veszteségek után további terheket okozzon a bankrendszernek.)

Most Dobrev Klára javaslataival a DK is csatlakozott ehhez az állásponthoz: megígérte a devizaadósságtól sújtott háztartások törvényi úton történő kisegítését újra a hitelnyújtó bankok terhére. Minden egyes devizaadósság újraszámolása, elsétálási jog, kilakoltatási tilalom.

A Fidesznél kezdettől fogva az az alapelv: mástól venni el a pénzt arra, hogy a megnyerni kívánt társadalmi csoportoknak segítsen. Ez a más lehet a multinacionális cég (például a rezsicsökkentésnél), lehetnek az önkormányzatok (az iparűzési adó csökkentésénél) és lehetnek a bankok (a hitelmoratóriumnál, a devizaadósoknak ajánlott kedvezményes megoldásoknál).

Csak állami pénzt ne kelljen áldozni a dologra. Dobrev javaslata ugyanezt az elvet követi. Joggal állapítja meg Z. Kárpát, hogy az egész ellenzék egységes abban, amit a Jobbik kezdettől fogva képvisel.

Íme, az ellenzéki egység.

Ne legyen félreértés: a rászoruló devizaadósoknak, akik számára egzisztenciális ellehetetlenülést okoz a törlesztési teher megsokszorozódása, valamilyen segítséget kell kapniuk.

Ennek alapelve azonban csak a többlettehernek az adós, a bank és a költségvetés közötti méltányos elosztása lehet,

nem pedig a terheknek egyoldalúan a bankokra hárítása.

Azt kellene figyelembe venni, hogy sem az államnak, sem a banknak nincs saját pénze: az állami költségvetés az adófizetőktől elvett, a bank a betétesek által elhelyezett pénzekkel gazdálkodik. Amit a költségvetésből fordítanak a devizaadósok megsegítésére, azt az adófizetők adják, amit pedig a hitelnyújtó bankokra hárítanak, azt a betétesek és a többi hitelfelvevő. Erről hallgatnak a Jobbik, az MSZP és most már a DK politikusai.

A sánta kutya esete Karácsony Gergely főpolgármesterrel

FüHü

2021-08-26

A sánta kutya esete Karácsony Gergely főpolgármesterrel

A DK benyújtotta javaslatát miszerint a Főváros álljon el a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől.
Gy. Németh Erzsébet, a DK főpolgármester-helyettese ezt követően tegnap este tájékoztatta erről Karácsony Gergely főpolgármestert.
Gy. Németh reggel DK-s online sajtótájékoztatót tartott a javaslatról.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltje Facebook oldalán az alábbi plakátot tette közzé.

Sehol egy utalás a DK javaslatra! Önmagát saját kútfőből keménykezű, határozott főpolgármesterként feltűntetve közli velünk, hogy „uff, én megmondtam”!

Ahhoz azért volt kommunikációs felkészültsége, hogy hagyja minden orgánum neki tulajdonítsa a határozati javaslatot. A DK úriemberként csak annyit jegyzett meg, örülhogy csatlakozott a javaslatukhoz!

Téved Főpolgármester úr, aki egyben történetesen a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltje Ön csatlakozott a Demokratikus Koalíció által benyújtott javaslathoz!

Jobb, ha tudja: sem Főpolgármesterként, sem a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltjeként nem járt el úriemberként.

AMIT A BALOLDALIAK FÉLREÉRTENEK

Bauer Tamás

2021-08-05

Csengett a mobilom, a Magyar Nemzettől hívtak. Arról kérdezett volna a Fidesz első számú napilapjának újságírója, hogy mit gondolok arról, hogy Gyurcsány Ferenc a jobbikos Tóth Péter mellett kampányolt Szegeden, aki néhány éve még durvább antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tett, mint a hasonlókról hírhedt, időközi választáson közös jelöltként elindított Bíró László. A Magyar Nemzetnek ezúttal sem nyilatkoztam, ahogy hosszú ideje nem vagyok rá hajlandó. Nem is írnék a dologról, ha nem hallottam volna, ahogy DK-s politikusok egymás után próbálják magyarázni a dolgot. De sajnos hallottam.

Néhány hónapja MSZP-s politikustól hallottam, hogy a szerencsi-tiszaújvárosi választókerületben most ellenjelölteket indítanak a jobbikos Bíró Lászlóval szemben. Majd a választók az előválasztáson eldöntik, hogy ki legyen a fideszes képviselő kihívója a borsodi választókerületben. Csakhogy a hatpárti összefogás szabályai szerint ha az előválasztást a jobbikos nyeri, akkor mind a hat párt őt fogja támogatni a Fidesz jelöltjével szemben.

Most a DK politikusai (Sebián-Petrovszki László pártigazgató, országgyűlési képviselő és Barkóczí Balász szóvivő, képviselőjelölt, tehát mindketten a szűk pártvezetés legközvetlenebb munkatársai) menekült az Egyenes Beszédben elhangzott interjúban végül oda: majd a választók az előválasztáson eldöntik, hogy ki legyen a Fidesz kihívója a Csongrád 2. választókerületben. A DK-sok helyzete azonban kínosabb, mint az MSZP-é: Borsodban a szocialisták és több más párt az MSZP-s jelöltet támogatja az antiszemita kijelentéseiről elhíresült jobbikossal szemben, míg a DK Szegeden az antiszemita és cigányellenes kijelentéseiről elhíresült jobbikost támogatja az MSZP által is támogatott momentumos jelölttel szemben.

E különbség mellett is valami közös a két esetben.

Ha az MSZP-s és DK-s politikusok az előválsztáson szavazóktól várják a megoldást, akkor totálisan félreértik a helyzetet.

Aki magát baloldalinak, urambocsá antifasisztának tekinti, az antiszemita, cigányellenes kijelentésekről hírhedt jelöltet akkor sem fogadhat el közös jelöltnek, ha az illető megnyeri az előválasztást.

Aki néhány éve ilyen kijelentéseket tett, az akkor sem lehet baloldali, demokrata pártok által is támogatott közös jelölt, ha e kijelentések miatt bocsánatot kér.

Bocsánatot kérni nem akkor kell, amikor valakit éppen valamilyen pozícióra jelölnek, hanem akkor, amikor az illető már ezt megelőzően felülvizsgálta korábbi nézeteit.

Amikor nem azért kér bocsánatot, hogy egy pozícióhoz támogatást kapjon, hanem azért, mert minden érdek nélkül belátja a hibát. Ha ezt akkor teszi, amikor már pozícióra jelölik, akkor a bocsánatkérésnek nincs semmi hitele. Ha komolyan kell venni a szövetkező pártok megállapodását, hogy nem indítanak olyan személyt jelöltnek, aki kirekesztő nézeteket képvisel, akkor ilyen jobbikos jelölteket a baloldali pártok nem foghadhatnak el közös jelöltnek. Akkor sem, ha megnyerik az előválasztást. Ilyen jelöltek támogatása akkor is kérdésessé teszi az MSZP vagy a DK baloldali, demokratikus identitását, ha ez az előválasztás eredménye alapján történik.

Hazai forrásból sem

FüHü

2021-07-27

Döntött az EU: hazai forrásból sem előlegezheti meg az Orbán-kormány az elmaradó brüsszeli támogatásokat.

A múlt héten már kiderült, hogy az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a magyar kormány helyreállítási tervét, mert hazánkban rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal. A kormány tehát nem csak nem tud, nem is akar garanciát vállalni arra, hogy ezek az uniós pénzek nem fognak szőrén szálán eltűnni valamelyik fideszes csókos zakózsebében, az Európai Unió pedig világossá tette: az Orbán-kormány nem előlegezheti meg hazai forrásból a támogatásokat.

A Demokratikus Koalíció szerint ez figyelmeztetés a miniszterelnök és elvtársai részére, hiába próbálják hazugságokkal elkendőzni:

Magyarország a kormány hibájából esik el tekintélyes pénzektől.

Nyilvánvaló, hogy az orbáni korrupció, valamint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, az Orbán-papa és a többi a milliárdossá vált sógor, koma, jóbarát miatt esik el Magyarország a támogatásoktól.

A DK szerint az egyesült ellenzéknek elsődleges feladata elérni, hogy 2022-ben a magyar miniszterelnököt ne Orbán Viktornak hívják. Szerintük erre a legnagyobb garancia, ha a következő miniszterelnököt Dobrev Kárának hívják.

Így lehetünk újra erős, teljes jogú, demokratikus európai ország és akkor jönnek majd újra az uniós források az országba.

Ciki

Bauer Tamás

2021-06-28

„Kezdjük a kényelmetlen témával” – indítottak a műsorvezetők néhány napja az ATV Startban, ahol az első beszélgetésben Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője volt a két vendég.

Mindjárt Vargához fordultak:

„Tényleg, miért maradtak ki ebből a konzultációból?”

„Szó sincsen arról, hogy mi kimaradtunk volna ebből. Szemmel látható különben az, hogy ha valami, akkor pont a Fudan Egyetem, sőt mi ki is bővíteném, az összes orbáni emblematikus nagy kínai beruházás, amivel szemmel láthatóan Magyarországot kínai gyarmattá próbálják tenni, az valami mérhetetlen elutasítottságot mutat az egész magyar társadalom részéről. Tehát az, hogy mi kimaradtunk volna ebből, az tévedés.” – válaszolja a DK-s képviselő.

„Esetleg csak az aláírásgyűjtések szervezésében vagy bonyolításában való segítséget”, próbálkozik a műsorvezető, mire Varga így folytatja:

„Szemmel látható, hogy például azok a közös levelek a DK-nak az álláspontja teljesen egyértelmű, és például az aláírásokban is megmutatkozik az, hogy rengeteg sok DK-s szimpatizáns, sőt politikus is ezt aláírta. Ez, azt hiszem, hogy teljesen természetes, Az, hogy a szervezésben magában részt vettünk-e, az teljesen részletkérdés.”

A műsorvezető erre Baranyihoz fordul, aki elmondja: „A budapesti konzultáción majdnem harmincegyezer ember vett részt, és nyilvánított elég egyértelmű véleményt a Fudan ügyében.

Négy kérdés volt, még a leginkább elfogadott is kilencvenhat százalékos elutasításnak örvendett, tehát eléggé egyértelműen elmondták a budapestiek erről a véleményüket. Budapest húsz pontján lehetett volna szavazni sátrakban. Több párt, erőn felül kis pártok is több sátrat vállaltak. Tíz napon keresztül a saját aktivistáikkal, egyébként a saját programjukat vagy előválasztási jelöltjeiket is népszerűsítve voltak kinn az utcán. Például a Magyar Kétfarkú Kutya Párt öt sátrat vitt, az LMP négy sátrat vitt, a Momentum négy sátrat vitt, a szocialista, Párbeszéd frakció két sátrat, a Jobbik is egy sátrat,

egyedül a Demokratikus Koalíció nem vállalta egyetlen ilyen sátornak a működtetését sem.

Én azt gondolom, hogy ha ők is a méretükhöz mérten legalább négy-öt ilyen sátrat meg tudnak csinálni, tíz nap alatt azért még ennél a harmincegyezernél is jóval több aláírás tudott volna összegyűlni.”

„Akkor most hol voltak azok a sátrak, vagy miért nem voltak ott?” – fordultak a műsorvezetők ismét Varga Zoltánhoz, akinek nem volt jobb ötlete: „Nézze, azt hiszem, ezzel kapcsolatban már mindent megbeszéltünk. Ennél lényegesen fontosabb dolgok vannak most. Mi támogattuk, végig és folyamatosan, nemcsak a Fudan Egyetemet, hanem bármilyen kínai óriásberuházással kapcsolatos társadalmi igényt. És amint hallottuk Baranyi Krisztinától is, hogy

a kisebb pártok ezt egyfajta előválasztási kampánynak fogták fel, mi nem gondoltunk ebbe beszállni, hiszen mi az előválasztási kampányunkat már hosszú-hosszú hetek óta folytatjuk.”

Nem az a baj, hogy Varga Zoltán nem jutott jobb kifogás az eszébe, hiszen csak a DK vezetői dönthettek úgy, hogy ismét nem vesznek részt pártként egy, valaki más által kitalált ellenzéki akcióban. Merthogy ugyanez történt egykor a Momentum Nolimpia-aláírásgyűjtésével is, amellyel meghátrálásra késztette Orbánt, ugyanez Hadházy Ákosnak az Európai Ügyészségért folytatott aláírásgyűjtésével, amelyben 680 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, és más alkalmakkor is. Ez történt most is. Rengeteg DK-s írt alá annak idején a Nolimpia ügyében a Momentumnak, az Európai Ügyészség ügyében Hadházyéknak, voltunk néhányan, akik a gyűjtésbe is bekapcsolódtunk, de a DK a maga szervezeti erejét nem mozgósította a siker érdekében, ahogy most sem. Nem jó ez így. Mondhatni, ciki

„Zárolni fogjuk az oligarchák vagyonát!

FüHü

2021-06-10

Dobrev Klára a DK miniszterelnök-jelölt aspiránsa közleményben reagált Orbán Viktornak a mai Kormányinfón elhangzott szavaira.

Ma már eseményszámba megy, ha a miniszterelnök egyszer-egyszer hajlandó újságírók előtt mutatkozni. Arról ugyanakkor láthatóan már nem akart beszélni, hogy hogyan lett a gázszerelő strómanja, Mészáros Lőrinc papíron a leggazdagabb magyar, és hogyan lett ezáltal valójában Orbán Viktor a leggazdagabb magyar – kezdi közleményét Dobrev, majd így folytatja:

Erre a kérdésre csak zavaros összevissza beszélést kaptunk, hogy az a kormány, amely neki adta a magyarok pénzét, “nem illetékes” Mészáros gazdagodását illetően. Hát persze, mi is lenne itt, ha illetékes lenne.

2022-ben véget fogunk vetni ennek a világnak, a törvények felett álló kiváltságos kevesek mértéktelen gazdagodásának.

Vagyonbiztosok kirendelésével fogjuk zárolni a közpénzekből milliárdossá hízott oligarchák vagyonát, a gazemberek pedig majd magyarázkodhatnak a bíróságon, amikor a törvények már rájuk is vonatkozni fognak.

Külön törvényben fogjuk megtiltani azt is, hogy miniszterek, állami vezetők vagy a családtagjaik közbeszerzéseken indulhassanak.

Vége lesz a milliárdos gázszerelők, vejek, rokonok világának, és akkor majd mondhatja a mindenkori miniszterelnök, hogy nem illetékes egyetlen vállalkozó gazdagosának tekintetében sem.

Az a Magyarország már rólunk, tisztességes sokakról, magyarokról fog szólni.”

1 234...43 3. oldal a 43-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: dk

A mai DK egyértelműen szocialista párt, amelynek immár nem alelnöke sem Debreczeni, sem Niedermüller, sem én. Vannak ugyan egykori SZDSZ-esek a vezető testületekben, de nincs liberalizmus a párt politikájában.

Amikor ezt írom, szorgalmas önkéntesek számlálják a szavazatokat. Amit írok, az már senkit sem befolyásolhat a szavazásban, ha eljut hozzá, viszont az eredményt még nem tudjuk, legfeljebb feltételezhetjük.

Ezen a ponton az előválasztás visszájára fordult.

Dobrev Klárára azért sem tudtam szavazni,

Márki-Zay esetében is van tartalmi oka is annak, hogy nem tudtam rá szavazni.

Újhelyi István az Mszp Európai Parlamenti képviselője rendszeresen nyílt levélben ír az Orbán rezsim bűneiről. Kivételesen az ellenzékről szól levele. Épp a NER elvárt leváltása és szükséges meghaladása érdekében.

Tegnap is elhangzott itt Komáromi Zoltánnal, hogy egyetértenek abban, hogy centrumkórházakra van szükség. Ennek viszont ára az, hogy kisebb területeken kénytelenek megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat.”

Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ha egy kis centralizációt csinálunk, tehát azokban a kórházakban, ahova oda tudom tenni a sürgős ellátást igényló betegségekből a nagyobb műtétet igénylő beavatkozásokat…”

Mire a műsorvezető: „Ezt mondja a kormány is.”

ha kevesebb, de nagyobb, több kezelést, több műtétet végző kórházban látják el a betegeket, az orvosok és szakdolgozók nagyobb rutint szereznek a műtétek elvégzésében, az egyéb kezelésekben, és több beteget fognak sikeresen meggyógyítani.

Ezt a hitelfelvevők természetesen tudták, csak éppen sem a hitelfelvevők, sem a banki alkalmazottak nem számoltak azzal, hogy a 2009-es pénzügyi válságban a svájci frank menedékvalutává válik, és az árfolyama az egekbe ugrik.

Az adósok különféle szerveződései azt követelték, hogy rájuk ne háruljon semmi az árfolyamváltozás miatti többletteherből, minden többletterhet a hitelező bankok viseljenek, és ezt támasztotta alá az a retorika, hogy a bankok becsapták az embereket, mindenért ők a felelősek.

Csak állami pénzt ne kelljen áldozni a dologra. Dobrev javaslata ugyanezt az elvet követi. Joggal állapítja meg Z. Kárpát, hogy az egész ellenzék egységes abban, amit a Jobbik kezdettől fogva képvisel.

E különbség mellett is valami közös a két esetben.

Aki magát baloldalinak, urambocsá antifasisztának tekinti, az antiszemita, cigányellenes kijelentésekről hírhedt jelöltet akkor sem fogadhat el közös jelöltnek, ha az illető megnyeri az előválasztást.

Döntött az EU: hazai forrásból sem előlegezheti meg az Orbán-kormány az elmaradó brüsszeli támogatásokat.

„Kezdjük a kényelmetlen témával” – indítottak a műsorvezetők néhány napja az ATV Startban, ahol az első beszélgetésben Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője volt a két vendég.

a kisebb pártok ezt egyfajta előválasztási kampánynak fogták fel, mi nem gondoltunk ebbe beszállni, hiszen mi az előválasztási kampányunkat már hosszú-hosszú hetek óta folytatjuk.”

Dobrev Klára a DK miniszterelnök-jelölt aspiránsa közleményben reagált Orbán Viktornak a mai Kormányinfón elhangzott szavaira.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA