Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

Népszavazás, mint a politika eszköze

Rónai Sándor európai parlamenti képviselőt arról kérdezték hétfő reggel az ATV Startban, hogy a DK megszavaztatta tagjait, szimpatizánsait arról, hogy miként szavazzanak európai képviselői Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről. Elmondta, hogy a szavazás eredménye, hogy a DK-sok megosztottak, körülbelül ugyanannyian vannak az igen, mint a nem mellett. Majd megjegyezte, hogy boldogabb országokban sokkal többször szavazhatnak az emberek fontos dolgokról, például Svájcban, ahol gyakori a népszavazás.
Hogy Svájc boldogabb ország, az nem vitás. De boldogabb ország Németország is, ahol országos népszavazásra egyáltalán nincs lehetőség. Svájcban a népszavazásokat többnyire választói kezdeményezésre tartják, ahogy elvileg nálunk is kezdeményezhetnek a választók népszavazást, ellenzékből a Fidesz is élt ezzel a lehetőséggel, de amióta kormányon van, valamilyen módon mindig megakadályozza. Ebből sokan arra következtetnek – a jelek szerint Rónai Sándor is – hogy a népszavazások minél tágabb lehetősége a demokrácia fokmérője.

Szerintem egyáltalán nem az, sőt.

Maradjunk az annyiszor dicsért svájci példánál. Jó dolognak tartjuk, hogy Svájcban, ahol európai összehasonlításban különösen magas a bevándorlók aránya, népszavazással tiltották meg a minaret-építést? Hiába ellentétes ez az alkotmánynak a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó rendelkezésével, Svájcban a népszavazás eredménye automatikusan módosítja az alkotmányt.
Jó dolog volt, hogy egy olyan rendkívül bonyolult kérdést, mint az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, népszavazással döntöttek el? De felhozhatnék hazai példát is, a vizitdíjról, kórházi napidíjról és felsőoktatási szóló, a Fidesz által a második Gyurcsány-kormány megbuktatására szervezett népszavazást. Nem tartom ilyenkor jó dolognak a népszavazást.
Ha valaki arra emlékeztet, hogy három évtizeddel ezelőtt milyen büszke voltam az SZDSZ által kezdeményezett négy igenes népszavazás sikerére, amelynek kampányában is aktívan részt vettem, akkor ehhez hozzátehetem: három évvel ezelőtt aláírásokat gyűjtöttem az Új Magyar Köztársaság egyesület négy kérdésről szóló népszavazási kezdeményezéséhez, majd a Momentum Nolimpia-kezdeményezéséhez és a civil szervezetekről szóló törvény elleni népszavazási kezdeményezéséhez is.

Vajon következetes-e az álláspontom?

1989-ben még nem volt demokratikus jogállam Magyarországon, kilenc éve pedig már nincs demokratikus jogállam. Ilyen helyzetekben a demokrácia hívei népszavazási kezdeményezésekkel is próbálhatnak rést ütni az önkényuralom, a pártállam épületén. Ez történt 1989-ben is és az elmúlt években is.
Működő demokráciában azonban – és 1990 és 2010 között Magyarországon minden gyengesége ellenére működő demokráciában éltünk – a választók által kezdeményezett (ami a valóságban általában ellenzék általi kezdeményezést jelent) népszavazás többnyire a demokratikus intézmények elleni támadást jelent. Erre volt példa mind a 2004-es, mind a 2008-as hazai népszavazás. A másik példa erre a melegházasság elleni szlovákiai vagy romániai népszavazási kezdeményezés, amelyek nem jártak ugyan eredménnyel, de alkalmasak voltak a mássággal szembeni többségi előítéletek politikai mozgósítására. (Erről szólt az említett svájci példa is.)
Egyben biztos vagyok: hogy boldogabb-e egy ország, az biztosan nem a népszavazások gyakoriságán múlik. Érdemes lenne alaposan végiggondolni, hogy mire lehet jó a népszavazás intézménye, és mire nem.

Három levél a magyar demokráciából

Három levél a sajátos árokásott, sőt jó mély szakadékokkal körülbástyázott magyar demokráciából. Kommentár nélkül.

Levél 1.

„Elnök Úr!

Ezúton tájékoztatom Önt, hogy a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról, hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire.

A döntés oka egyszerű: a Fidesz szélsőjobboldali, Európa-ellenes párt és jelöltjeit ennek megfelelően kezeljük. Európai polgárként és magyar hazafiként is ez a kötelességünk, ezt vállaltuk a magyar emberek felé.

A Fidesz EP-képviselői nem Magyarországot, hanem csak Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják, ezért is alkalmatlanok az Európai Parlament szakbizottságaiban való vezető tisztségekre.”

DK Sajtóiroda

Levél 2.

Levél Molnár Csaba DK-s európai parlamenti képviselő részére

Tisztelt képviselő úr!

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökéhez címzett modortalan levelére, melyben július 10-én tájékoztatja Orbán Viktor urat, hogy “a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról, hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire”, kérem, fogadja tőlem az alább megfogalmazottakat válaszul.

Nem őriz a politikai emlékezet az elmúlt évtizedekből példát arra – sem a magyar, sem az európai parlament történetében -, hogy a megszerzett mandátumok arányában betölthető parlamenti tisztségek elosztásánál a képviselőcsoportok egymás ellen szavaztak volna. Nem a politikusok egymás iránti udvariassága miatt van ez így, hanem azért, mert a mandátumok és a hozzájuk kötődő parlamenti tisztségek aránya a választók döntésén nyugszik. Önök tehát semmi mást nem tettek, csak szembefordultak a választók akaratával, arcul csapták a magyarok demokratikus döntését, melyet az európai parlamenti választáson meghoztak. Ez elfogadhatatlan és vérlázító.

Ki kell mondanunk: az első pillanatban megkezdték Brüsszelben az áskálódást saját hazájuk ellen. Ismét bebizonyosodott, Önök számára a bevándorláspártiság jóval előbbre való, mint a magyar érdek. A magyar érdek ugyanis az lenne, hogy minél több szakbizottsági tisztséget magyarok tölthessenek be.

Mi ezért is támogatjuk a magyar jelölteket bármely európai tisztségre, míg Gyurcsány Ferenc neje és Ön minden követ megmozgat, hogy hazánkat megfosszák ezektől a lehetőségektől.

Mindeközben a Demokratikus Koalíció veszélyes vizekre evezett, hiszen ha elfogadottá válik, hogy a politikai nézetkülönbségek miatt a frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe kerülhetünk. A Fidesz-frakció vezetőjeként ugyanis nehezen tudok majd azon képviselői javaslatokkal szemben érvelni, melyek szerint bevándorláspárti politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót. Ez esetben viszont Varju László nem lenne a költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot.

Tisztelt képviselő úr!

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja mindent meg fog tenni a bevándorlás megállításáért, a nemzetek Európájáért, a keresztény kultúra és a határok védelméért.

Akkor is így lesz ez, ha Önök tovább folytatják áskálódó, Magyarország érdekeit sértő politikájukat.

Üdvözlettel: Kocsis Máté, frakcióvezető

Levél 3.

“Orbán Viktor
A Fidesz elnöke részére

Elnök Úr!

Ugyan Ön nyilván az Önre jellemző politikai gyávaságból nem közvetlenül reagált a levelemre, én mégis Önnek válaszolnék. Hiszen az Ön nevében válaszoló Kocsis Máté nem önálló politikai szereplő, csak az Ön egyik kiskatonája a magyar emberek elleni háborújában.

Amit korábban írtam, fenntartom.

Nincs helye az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésében Európa ellenségeinek. A fideszes képviselők az EP-ben nem a magyar embereket, hanem kizárólag Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják.

Ezért magyar hazafiként és büszke európaiként az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk az ellen, hogy az Önök tolvaj, magyar- és európaellenes, illiberális politikája Európában is teret nyerjen.

A félreértések elkerülése végett tehát megerősítem: büszkék vagyunk arra, hogy az ötből három esetben el tudtuk érni a fideszes képviselők megválasztásának elhalasztását és a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy ne lehessenek az EP-ben szakbizottsági alelnökök.

Ami az Önök – a DK magyar parlamenti tisztségeinek megvonásával való – fenyegetését illeti, engedje meg, hogy meglepődjek: Önök ennyire nem ismernek minket?! Nem tanulták meg rólunk, hogy ennél durvább fenyegetésre sem változtatnánk a politikánkon? Ugye nem gondolják komolyan, hogy az Ön rendszerének legádázabb ellenfeleiként megrettenünk néhány parlamenti pozíció elvesztésétől az Önök látszatparlamentjében? Ennyire nem ismernek minket? Fenyegetőzzenek amennyit csak akarnak! Ez minket eddig sem érdekelt és ezután sem fog. A DK addig folytatja az Önök elleni harcot, amíg az Önök politikája a történelem szemétdombjára, Önök pedig az újra független igazságszolgáltatás elé nem kerülnek. Ez a feladatunk, ettől nem térít el minket semmilyen maffiastílusú fenyegetőzés.

Végül egy apró megjegyzés, csak az igazság kedvéért: álságos Kocsis Máté szövege azért is, mert

a Fidesz képviselőit is magában foglaló Néppárti frakció is részt vett abban a többpárti megállapodásban, amelynek alapján például Le Pen, vagy Salvini pártjának Európa-ellenes képviselőit közösen szavaztuk ki a bizottságok vezetéséből.

Ez ellen Önöknek egy szava sem volt, akkor Önök nem hivatkoztak a “választók” döntésére, vagy “arcul csapására”. Kocsis hazudik tehát amikor azt írja, hogy nem volt erre példa az Európai Parlament történetében, hiszen így volt ez öt évvel ezelőtt, 2,5 évvel ezelőtt és így történt most is.

Brüsszel, 2019. július 12.

Molnár Csaba
EP-képviselő
A magyar baloldali-demokrata delegáció vezetője az Európai Parlamentben”

(Folyt. köv.)

Kedves Máté Bence!

Itt az oldalamon írok Önnek, mivel több hozzászólásából arra következtetek, hogy olvasni szokta jegyzeteimet. Hallottam ma (kedden) délután beszélgetését Bolgár Györggyel a Klubrádióban, melyben felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a magyar ellenzéki pártok, a DK, a Momentum és az MSZP európai parlamenti képviselői nem támogatják fideszes képviselők megválasztását parlamenti tisztségekre.
Tudjuk, Járóka Lívia alelnökké választását sem szavazták meg. Ön szerint ez egy több évtizedes jogszokás felrúgása, ami elfogadhatatlan. Mi lenne, tette hozzá, ha a 2022-es magyar országgyűlési választás után a Fidesz mondana nemet ellenzéki képviselők megválasztására parlamenti tisztségekbe?

Igaza van: a magyar ellenzéki EP-képviselők, sőt a velük egyetértő baloldali, zöld és liberális EP-képviselők eljárása ellentétes a sok évtizedes szokásjoggal. Én mégis helyeslem.

A helyzet más, mint több évtizeden keresztül volt. Magyarországon a Fidesz teljhatalmat szerzett magának, felszámolta a kormány illetve a parlamenti többség hatalmának minden korlátját. Mielőtt Ön arra hivatkozna, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséget kapott a magyar választóktól, hadd emlékeztessem rá: első dolga volt a 2010-es választás után, hogy kétharmados többségével visszaélve módosítsa az alkotmánybíró-jelölés szabályát, és így az ellenzéki frakciók egyetértése nélkül lehet alkotmánybírókat jelölni. Nyomban jelöltek és választottak is csak fideszes alkotmánybírókat. Ugyanígy csak a Fidesz jelöltjeiből jött létre az új médiahatóság. A dolog lényege: a Fidesz kiterjesztette hatalmát azon túl is, amit a kétharmados parlamenti többség biztosított számára. Egyedül csinált új alaptörvényt, negligálva a többi párt álláspontját és azt az 1990 óta érvényes jogszokást, hogy a mindenkori kormánytöbbség legalább az ellenzék egy részének egyetértése nélkül nem alkothat alkotmányt. Korábban a Tavares-jelentés, most pedig a Sargentini-jelentés mutatta ki, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ellentétes az Európai Unió normáival. Ilyesmi a megelőző évtizedekben nem fordult elő. Ezért adekvát a három pártcsalád eljárása.
Arra a fenyegetésre, hogy akkor majd a Fidesz sem biztosít parlamenti tisztségeket az ellenzéki pártok számára itthon (mely megfontolást Orbán Balázs államtitkártól is hallottam az ATV-n, az Egyenes Beszédben), a következőt tudom mondani. Többször elmondtam már, hogy azt tartanám helyesnek, ha a demokratikus ellenzéki pártok semmiféle parlamenti tisztséget nem vállalnának a Fidesz által uralt Országgyűlésben. Ha ugyanis vállalnak, azzal azt a benyomást keltik a közvéleményben, hogy Magyarországon ma is demokrácia van, s a parlament kormánypártiak és ellenzékiek közös parlamentje. Ezzel félrevezetik a választókat. Súlyos hibának tartom ezért, hogy a demokratikus pártok országgyűlési képviselői továbbra is betöltenek parlamenti tisztségeket.
Másképpen fogalmazva:

a demokratikus jogállam magyarországi felszámolásából egyfelől az következik, hogy a demokratikus pártok képviselőinek nem lenne szabad tisztségeket betölteni az itthoni parlamentben, másfelől pedig az, hogy szabad a fideszes képviselők ellen szavazni a tisztségek betöltésénél az Európai Parlamentben.

Azért hadd emlékeztessem még valamire. A Fidesz nem egyszerűen a magyar demokrácia jogszokásait rúgja fel, de az írott szabályokat is. Alkotmányos joga a mindenkori ellenzéknek, hogy vizsgálóbizottságokat kezdeményezzen, és azokat az Országgyűlés felállítja. A kormányon levő Fidesz ezt rendre megakadályozza. Hasonlóképpen alkotmányos jog rendkívüli ülések összehívása az Országgyűlésben. Ha az ellenzék ilyet kezdeményez, a házelnök összehívja az ülést, de a fideszes képviselők nem jelennek meg, nem vesznek részt a napirendi szavazásban, és az ülést nem lehet megtartani. Magyarul: a Fidesz szisztematikusan korlátozza az ellenzék alkotmányos jogait. Semmi erkölcsi alapja nincs tehát, hogy rossz néven vegye a baloldali, liberális és zöld EP-képviselők eljárását.
Szívélyes üdvözlettel,
Bauer Tamás

A EP baloldali demokrata frakciója is nemet mond a Fidesz jelöltekre

0

A Zöldek és a Renew Europe frakció után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója sem szavazza meg a Fideszes jelölteket a parlamenti bizottságok vezető posztjaira – áll Molnár Csaba EP-képviselő, delegációvezető közleményében.

Az EP baloldali-demokrata frakciója (S&D) ma reggel tartott ülésén a Demokratikus Koalíció EP-képviselőinek javaslatára úgy döntött, hogy nem szavazza meg a Fidesz által jelölt politikusokat a Parlament szakbizottságainak vezető tisztségeire. Az ok egyszerű: az európai politika irányításában nem vehetnek részt a közös Európa ellenségei, az európai integráció rombolói.

Putyin emberére nemet mondanak

Az S&D frakció egyértelmű jelzést küld Orbán Viktornak:

aki a jogállamiság lebontásával putyini diktatúrát épít Európa közepén,

annak nincs helye az EP meghatározó posztjain sem. Európa ellenségeiek mi nem osztunk lapot – ezt pedig Ujhelyi István tudatta a Facebookon.

A képviselő közölte, hogy az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) csoportja ma reggeli frakcióülésén – Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnökaspiráns meghallgatása előtt – rendkívüli napirendi pontként szavazott arról, hogy a frakció milyen álláspontot képviseljen az Európai Néppárt (EPP) fideszes bizottsági jelöltjeivel kapcsolatban.

A liberálisok és a Zöldek is

Mint ismeretes, a Fidesz öt képviselőjét jelölték különböző európai parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjaira, melyek közül Deutsch Tamás költségvetési ellenőrző bizottságban betöltött alelnöki posztja önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel Ujhelyi szerint. Felháborító és megengedhetetlen, hogy az Európai Unió ellen hazug hadjáratot folytató Orbán-rezsim katonáit ültessék fontos pozíciókba az Európai Parlamentben.

Tegnap este az EP liberális frakciója (Renew Europe – RE) nevében a Momentum tudatta, hogy se a Fidesz, se a PiS (a lengyel Jog és Igazságosság) jelöltjeit nem szavazza meg a bizottsági elnöki illetve alelnöki posztokra. A képviselőcsoport egyhangú döntést hozott, amit Dacian Cioloş frakcióvezető azzal indokolt, hogy a frakció a jogállamiságot és a demokráciát támogatja, ezért a 7-es cikkely szerinti eljárás alá tartozó országok kormányzó pártjainak jelöltjeit nem szavazzák meg.

Azt javasolják, hogy az EPP és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja (amelynek tagjai a PiS képviselői) állítson olyan jelölteket, akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.

Ugyanilyen egységes nemről határozott a Zöldek frakciója is.

Öten indultak a helyekért

A Fidesz öt EP-képviselőjét jelölte parlamenti szakbizottság alelnöki tisztségére. Trócsányi László az alkotmányügyi, Bocskor Andrea a kulturális, Deutsch Tamás a költségvetési ellenőrzési, Hidvéghi Balázs az állampolgári jogi bizottság, Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikai albizottság elnökségében kerülne a vezetésbe. Arról már korábban döntöttek az EP-ben, hogy a fideszeseket a négy alelnöki posztok közül általában az utolsóra sorolták be, elnöki helyet pedig egyáltalán nem kaphatnak. Az EP 22 bizottságának, és albizottságának elnökségeit szerdán választják meg.

Az egyszerű többséget igénylő javaslatok elfogadásához az EPP-nek szüksége van a szocialisták és a liberálisok támogatására, egységes igen hiánya esetén a Zöldekére is. Jelen helyzetben a néppárt – ha tagjainak zöme megszavaznák a fideszesek posztjait – a tőle jobbra álló euroszkeptikus, sőt, EU-ellenes frakcióktól kaphat segítséget. Ez azonban rendkívül kellemetlen lenne, és veszélyeztetné például Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére.

Hírek szerint a Fidesz ebbéli helyzete megosztja az EPP-t is. Ezért az a valószínű, hogy a magyar politikusok nem kapnak bizottsági vezetői helyeket ma délután.

Az Európai Parlament alelnökének jelöli az EP baloldali-demokrata frakciója Dobrev Klárát

Egy hónappal az Európa-párti erők győzelmét hozó EP-választás után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója az EP alelnökének jelöli Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét. – áll a DK közleményében.

A frakció erről hétfő este egyhangúlag döntött. Magyar baloldali politikus még soha nem töltött be ilyen magas közjogi tisztséget az Európai Parlamentben. Ez nem csak a magyar demokratikus ellenzék, hanem egész Magyarország számára is hatalmas siker.

Dobrev Klára az EP alelnökeként tagja lesz az Európai Parlament Elnökségének is. Az alelnökök megválasztására az EP elnökének megválasztását követően kerül sor.
Minden választás után vannak vesztesek és győztesek. Míg Orbán és populista barátai megalázó vereségen vannak túl és semmilyen fontos pozícióra nem számíthatnak, a legeurópaibb magyar párt alelnököt adhat az Európai Parlamentnek – ez mindent elmond arról, hogy kik fogják alakítani Európa jövőjét a következő 5 évben.

Czeglédy nélkül folytatták

Tagadták bűnösségüket a Human Operator Zrt. kedden meghallgatott vezető munkatársai a cég ügyében indult per előkészítő ülésén a Szegedi Törvényszéken.

Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat.

A hétfőn ismertetett vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint az egyéb közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Az ügyben kitűzött előkészítő ülés második napján meghallgatott vádlottak egyike sem akart most vallomást tenni, de egy kivételével jelezték, hogy az előreláthatólag az év végén kezdődő tárgyaláson ezt megteszik majd.

A vádlottak védői közül többen is indítványozták, hogy a bíróság a tárgyaláson hallgassa meg tanúként a céget vezető Czeglédy Csabát, aki eljárásjogi okok miatt nincs a vádlottak között.

Czeglédy Csabát a DK európai parlamenti képviselőjelöltjeként mentelmi jog illette meg, ezt a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság megszüntette az ellene indult büntetőeljárást.

A választás eredményének jogerős megállapítása után az ügyészség az eljárás folytatását indítványozta, amit azonban a bíróság elutasított. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, de a Szegedi Ítélőtábla erről még nem döntött.

A politikus – azért, mert később tanúként szerepelhet az ügyben – hallgatóként sem lehetett jelen a tárgyalóteremben, a bíróság folyosóján azonban nyomon követte az eljárást, és az ülés szüneteiben konzultált az ügyvédekkel és vádlottakkal.

Az ügyvédek több tanú – így a Human Operator Zrt.-vel partneri kapcsolatban álló cégek képviselői, valamint munkát vállaló diákok – meghallgatására is indítványt tettek. Kezdeményezték a nyomozás alatt eljáró könyvszakértő és írásszakértő megidézését is. Ezt utóbbinak a bíróság helyt adott, a tanúk többségének meghallgatásáról később határoz.

A bíróság döntött arról is, hogy elkülöníti egymástól a bűnösségüket tagadó, valamint az ügyészséggel egyezséget kötő, és ennek tényét az előkészítő ülésen megerősítő vádlottak ügyét, így utóbbiak ügyében jogerős ítélet születhet. A bíróság szintén ítéletet hozhat annak a vádlottnak az ügyében, aki az előkészítő ülésen jelezte, hogy beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

Az elkülönítést ellenezték a bűnösségüket tagadó vádlottak védői, akik azzal érveltek, hogy az ügy összetettsége és a bűnszervezet vádja miatt csak egységesen bírálhatja el a történteket a törvényszék.

Érveikre reagálva Tóth Tibor tanácsvezető bíró kifejtette, az egyezségek megkötése a beismerő vallomást nem tevő vádlottak ügyében semmilyen jelentőséggel nem bír, mivel az ügyészséggel megállapodó terheltek csak saját bűnösségük kérdésében nyilatkoznak, a tárgyaláson pedig tanúként igazmondási kötelezettség vonatkozik rájuk.

Az előkészítő ülés szerdán az egyezséget kötő vádlottak meghallgatásával folytatódik.

(MTI)

Valaki hekkeli Kálmán Olga kampányát

Telefonon hívnak embereket a DK nevében arról, hogy jelöltjük Karácsony Gergely a főpolgármester-jelölti előválasztásban. A párt bejelentést tett az előválasztást szervező Civil Választási Bizottságnál.

A Demokratikus Koalícióhoz az elmúlt órákban tömegesen érkeznek állampolgári bejelentések egy félrevezető tartalmú automata hívásról, amelyet a +36 21 345 6107 számról indítottak. A hívás úgy állítja be Karácsony Gergelyt, mintha Gyurcsány Ferenc és a DK által hivatalosan támogatott jelölt lenne, ehhez pedig Gyurcsány Ferenc egy korábbi tévészereplésének hangját is felhasználták – tudatta közleményben a DK.

A DK az ügyben hivatalos bejelentést tesz a Civil Választási Bizottságnál választási csalás miatt. A párt jelöltje Kálmán Olga.

A DK áll minden versenyhelyzet elé, azonban mi a tisztességes verseny hívei vagyunk, ahol egyetlen fél sem nyúl tisztességtelen és a választókat megtévesztő eszközökhöz – írták.

Kerestük az érintetteket, egyelőre nem értül el őket. Jelenleg nem világos, kik szervezik a telefonhívásokat.

Gréczi Zsolt: Szóvivőként a DK hivatalos álláspontját rögzítem

0

1. A Párbeszéd és Karácsony Gergely akart mindig előválasztást. A Demokratikus Koalíció komoly fenntartásokkal viseltetik az előválasztással kapcsolatban, mert pontosan tudjuk, amerikai, olasz, francia tapasztalatokból, hogy eredménye szerintünk nem mindig szolgálja a közjót.

2. A hazai választások történetében első előválasztás előzményeként a Horváth Csaba-Karácsony Gergely viadalban a DK volt az egyetlen párt, amely Karácsony Gergely támogatása mellett állt ki nyilvánosan. Érveinket akkor elmondtuk, most nem ismételjük meg.

3. Karácsony Gergely igazat mond, amikor egy levélváltásra hivatkozva DK-Karácsony Gergely megállapodásról beszél. De, ahogyan nem tudjuk megmondani, hogy kit támogatnánk a labdarúgó-világbajnokság döntőjében, amikor még csak a selejtezők mennek, úgy Karácsony Gergely és az MSZP hivatkozása, hogy mi megszegtük a megállapodást, értelem nélküli. Hiszen nyilván nem vonatkozhatott a megállapodásunk másra, mint hogy abban az előválasztási körben mi Karácsony Gergelyt támogatjuk. Mert akkor még az sem volt biztos, hogy lesz-e második választási forduló, az pedig végképp nem, hogy annak kik lesznek a résztvevői.

4. A DK tehát semmilyen megállapodást nem rúgott fel. Ha valaki magyarázattal tartozik, az nem a DK, hanem Karácsony Gergely. A DK január 25-én kötött egy megállapodást Karácsony Gergellyel. A megállapodás szövege így hangzott:

„1) Az MSZP-Párbeszéd formálódó európai parlamenti listáján szerepet nem vállalok. 2) Az európai parlamenti választási kampányban pártsemlegesen, kizárólag mint reménybeli új főpolgármester, csak várospolitikai ügyekben nyilvánulok meg 3) Főpolgármester-jelöltként és majdani főpolgármesterként valamennyi budapesti polgár főpolgármestere akarok lenni. Ennek érdekében főpolgármester-jelöltté választásomat követően felfüggesztem társelnöki tisztségemet a Párbeszédben.”

Karácsony Gergely az elmúlt hónapokban ígérete ellenére nem pártsemlegesen, nem kizárólag várospolitikai ügyekben szólalt meg, hiába emlékeztettük erre számtalan alkalommal. Ahogy nem tartotta be azon ígéretét sem, hogy győzelme esetén a Párbeszéd társelnöki tisztségéről haladéktalanul lemond, ezzel is mutatva, hogy ő nem egy párt, hanem valamennyi budapesti ember jelöltje.

5. Ezek elhanyagolható tények lennének amellett, hogy a mi legfőbb kötelességünk, hogy az előválasztásból a lehetséges legjobb jelöltek versenye legyen, és ezzel szolgáljuk hazánknak, Budapestnek tett eskünket. De mert szószegőnek mondanak bennünket, e tények mostantól fontosak. Megjegyezzük: a Demokratikus Koalíció elnöke volt az utolsó, aki kitartott Karácsony támogatása mellett, az új jelölt állításáról a párt Elnöksége döntött 1 tartózkodással.

6. A párt elnöke a lehetséges legkorábbi időpontban, a döntést megelőzően 6 nappal tájékoztatta Karácsony Gergelyt, majd valamivel később Szabó Tímea pártelnököt, hogy álláspontjával egyre inkább kisebbségben marad, és egyre valószínűbb, hogy a DK a második fordulóban nem fogja tudni támogatni Karácsony Gergelyt. Karácsony Gergely jelölt, tehát nem a bejelentés előtt 8 perccel, hanem előtte 6 nappal tudta meg, hogy a DK álláspontjában változás várható.

7. A budapestiek és személyesen Karácsony Gergely jól jár, hogy valóságos verseny alakult ki. Amíg az első forduló valójában arról szólt, hogy az MSZP belső konfliktusok nélkül hogyan tudja Horváth Csaba helyett Karácsony Gergelyt támogatni, a második fordulóban valóban alkalmas és tehetséges kihívók közül kell választania a budapestieknek. Ha Karácsony ebben a körben is győz, bizton számíthat a DK támogatására, ha veszít, akkor saját szándékával is egyezően egy nálánál alkalmasabbnak tartott jelölt lesz Tarlós kihívója. Szerintünk Karácsony Gergely is ezt akarta, amikor kiállt az előválasztás intézménye mellett.

8. Nem akarjuk elhallgatni valóságban meglévő kételyeinket sem. A civil világból érkezett, LMP-t, Párbeszéd Magyarországot, Együttet, Párbeszéd-MSZP szövetséget megjáró Karácsony Gergely személyét és politikai alapállását alapvetően szimpatikusnak tartjuk. Kompromisszumra kész karaktere a legtöbb esetben hiánypótló a magyar politikában. Konkrét ügyek és történések emlegetése nélkül a DK Elnöksége mégis azt gondolja, hogy esélyt kell adni olyan jelöltnek is, aki tudja, hogy időnként nem a megállapodás, hanem a küzdelem hozza a legjobb megoldást. Ezért javasoltunk új jelöltet Kálmán Olga személyében.

9. Örüljünk, hogy van verseny, ne a versengőket vagy az őket jelölőket bántsuk, hanem készüljünk június 26-ára, hogy közös akaratunkból és közös támogatásunkkal ki lesz Tarlós István kihívója és reményeink szerint Budapest új főpolgármestere, mert független, szabad Fővárost kívánunk a budapestieknek!

Mikor jó döntés Kálmán Olga?

Láttam ma Vágó Istvánt A nap híre című ATV-műsorban, majd Kunhalmi Ágnest az Egyenes Beszédben. Mindketten felidézték, ahogy az EP-választást követően Gyurcsány Ferenc még úgy nyilatkozott, hogy az EP-választáson elért siker nem befolyásolja sem a kerületi polgármester-jelöltek elosztásáról négy párt között létrejött megállapodást, sem pedig azt, hogy az előválasztás második fordulójában a DK Karácsony Gergelyt támogatja, majd néhány nap elteltével Dobrev Klára előállt azzal, hogy a DK az első fordulóban a független polgármester-jelöltként elinduló Kálmán Olgát támogatja.

Gyurcsány pár napja az Egyenes Beszédben ezt azzal indokolta, hogy Karácsony nem elég jó jelölt, nem elég harcos ellenfele a Fidesz jelöltjének, Tarlósnak, Kálmán Olga viszont igen, vele le lehet a Fideszt győzni. Nem volt kétségem, hogy az MSZP-ben ezt sokan szószegésnek tekintik. Ez derült ki Kunhalmi Ágnes mai interjújából is az Egyenes Beszédben. Ági őszinte felháborodással beszélt a történtekről és arról, hogy egy Momentum-aktivista azt kérdezte tőle, amikor kiderült a dolog: ezt akkor mindenkivel meg lehet csinálni?

Noha nagyon izgat minden politikai ügy, és ami izgat, arról írni szoktam ezen az oldalon, erről nem írtam. Pedig foglalkoztat, miként alighanem nagyon sokakat. Amikor egy járművön utazva megkaptam az e-mailt, amelynek csatolmányában nyomban megnézhettem Dobrev Klára és Kálmán Olga sajtótájékoztatóját, sőt, már amikor megláttam a képet, ahol egymás mellett megjelentek, és ebből azonnal megértettem, hogy miről lehet szó, én is megdöbbentem, mint annyian mások. Hosszan gondolkoztam a dolgon.

Én magam hosszú ideje azt gondolom, sokszor le is írtam, hogy önkényuralmi rendszerben élünk, ahol az ellenzék nem nyerhet választást.

Tudjuk, hogy a Fidesz úgy alakította át a választójogi törvényt, a választási eljárási törvényt, úgy alakítja a médiaviszonyokat, hogy ez ne fordulhasson elő. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy egy-egy időközi választást, egy-egy várost, kerületet az önkormányzati választásokon megnyerhet az ellenzék, mert ez az országos hatalmi viszonyokat nem érinti. Az EP-választással kapcsolatban sem hittem, amit számos ellenzéki politikus célként megfogalmazott, hogy elérhető volna, hogy a Fidesz kevesebb mandátumhoz jusson, mint az ellenzék. Azt sem hittem, hogy a fővárosban Tarlós legyőzhető lenne, vagy, hogy az ellenzék megszerezhetné azokat a kerületi polgármesteri posztokat, ahol az országgyűlési választáson nyert a Fidesz. Ez ugyanis már nem azt jelentené, hogy egy-egy helyen ugyan veszít, de egészében nyer a Fidesz, a főpolgármesteri poszt és a fővárosi közgyűlési többség elvesztése már olyan változás lenne, amely megingatná Orbán országos hatalmát. Ezt pedig mindenképpen meg fogják akadályozni. Ahogy öt éve úgy akadályozták meg, hogy a fővárosi közgyűlés listás választása helyett a kerületi polgármestereket emelték be a közgyűlésbe, vagyis többségi elvűvé tették a fővárosi közgyűlés választását is. Valamit most is találnának, ha a közvélemény-kutatások aggasztóak lennének.

Egyelőre ugyanis nem azok. Igaz, hogy mind az egyes budapesti kerületekben, mind a főváros egészében a Fidesszel szemben többsége van az ellenzéknek, akár még a Jobbik nélküli ellenzéknek is. Csakhogy

nem a Fidesz indul a főpolgármester-választáson, hanem Tarlós, aki jóval népszerűbb, mint a Fidesz.

Az eddigi kutatások szerint ugyan Karácsonynak vannak a legjobb esélyei Tarlóssal szemben a korábban felmerült ellenzéki jelöltek közül, de még neki is kisebbek az esélyei, mint Tarlósnak. A fideszes kerületi polgármesterek is többnyire jóval népszerűbbek az adott kerületben, mint a Fidesz. Mindeddig úgy látszott, hogy Karácsony is és az ellenzéki kerületi polgármester-jelöltek is akkor nyerhetnének, ha az általános politikai közhangulatban történne fordulat. Az EP-választás pedig azt mutatta, hogy ilyen fordulat nem történt, a Fidesz támogatottsága továbbra is nagyobb, mint az ellenzék egészéé, a Jobbikot is beleértve.

Kálmán Olga DK-s támogatásának az a nyilvánvaló alapgondolata, hogy az ő mint új szereplő fellépése ahhoz hasonló változást idézhet elő Budapesten az önkormányzati választáson, mint amit Dobrev Kláráé és a Momentum két lányáé az EP-választáson. Ahogy nekik mint új szereplőknek sikerült a DK illetve a Momentum mellett mozgósítani az ellenzéki választók százezreit, úgy sikerülhet Kálmán Olgának mint új politikai szereplőnek mozgósítania Tarlóssal szemben Budapest választóinak még szélesebb körét, és ennek hatása akár a kerületi polgármester- és képviselőválasztásokra is átterjedhet. Erre mondja Kálmán Olga, hogy a helyzet változott. Elvégre, aki elmegy, hogy Tarlóssal szemben Kálmán Olgára szavazzon, az könnyebben szavazhat Csepelen Borbély Lénárd Lászlóval, Óbudán Bús Balázzsal, a Terézvárosban Hassay Zsófiával, az Erzsébetvárosban Vattamányi András Zsolttal, Újpesten Wintermantel Zsolttal szemben az ellenzéki polgármester-jelöltre. (Öt olyan kerületet soroltam fel, ahol ma fideszes a polgármester, viszont az országgyűlési választáson a DK, az Együtt vagy a Párbeszéd „koordinált” jelöltje biztosan nyert. Még ennek az öt kerületi polgármesteri posztnak a megszerzése sem elég a fővárosi közgyűlési többséghez, ehhez további három-négy kerületet is meg kellene nyerni.) Azt tételezik fel tehát, hogy Kálmán Olgának az ilyen mozgósításra jóval nagyobb az esélye, mint Karácsonynak lenne.

Amit eddig leírtam, azok köztudott dolgok. Csak azért foglaltam így össze mindezt, mert végighallgattam az ATV két említett ma esti műsorát. Kunhalmi Ágnestől megint, minden korábbinál meggyőzőbben hallottam, hogy mekkora bizalmi válságot okozott az MSZP-ben és a Párbeszédben a DK váratlan döntése. Vágó István pedig azzal zárta érvelését, hogy ha Karácsony Gergő nyeri az előválasztást, akkor mindenki mögé áll, és ő indul Tarlós ellen, ha viszont Kálmán Olga nyeri, akkor ő indul októberben Tarlós ellen, és akkor helyes volt a DK döntése. Ez így szerintem nem pontos.

A DK döntése csak akkor igazolódik, ha Kálmán Olga nemcsak az előválasztást nyeri meg júniusban, hanem a főpolgármester-választást és a közgyűlési többséget is októberben.

Gondoljuk csak végig: a Dobrev–Cseh–Donáth-hatás arra volt elegendő, hogy az ellenzéken belül rendeződjenek át az erőviszonyok a DK és a Momentum javára, az MSZP–Párbeszéd, a Jobbik és az LMP rovására. Arra nem, hogy az ellenzék a Fidesszel szemben is erősebbnek bizonyuljon. Ha Kálmán Olga fellépése csak arra elég – és az előválasztás megnyerése ezt jelentené –, hogy az önkormányzati választáson megismétlődjön az ellenzéken belüli átrendeződés, de arra nem, hogy a Fidesszel szemben is győzni lehessen, az nem biztos, hogy megéri a DK iránt a többi demokratikus pártban fennálló bizalom megingását. Merthogy ott, ahol több párt együttműködésén múlik minden, a politikai sikernek nemcsak az erő, de a bizalom is feltétele.

Azonnali kérdésesdi a „Nemzeti összetartozásról”


Vannak olyan műfajok a parlamentben, amelyeknek elvileg az a funkciója, hogy a képviselők (főleg ellenzékiek, de nem feltétlenül csak azok) faggassák a kormánytagokat, és ezáltal ellenőrizzék a kormányt.
Ilyen műfaj a kérdés, az interpelláció, az azonnali kérdés. A magyar gyakorlatban a kormánypártok sokszor (a Fidesz mindig, az egykori MSZP és SZDSZ olykor-olykor, amit én saját párttársaimnál is hevesen elleneztem) a maguk álláspontjának nyomatékos ismertetésére használják ezeket a műfajokat, amivel csúfot űznek a parlamentből. Ezért írok a címben azonnali kérdésesdit. A legvisszataszítóbb, amikor az ellenzékiek támadására használják fel a kormánypárti képviselő és a kormánytag „felelgetősét”, hiszen a támadott ellenzékiek ilyenkor nem kaphatnak szót. Most azonban nem ilyen esetet hozok szóba, hanem olyat, amikor a kormánypárti képviselő és kormánytag „felelgetőse” csak érintőlegesen szólt az ellenzékről, a fő cél a kormány tevékenységének magasztalása volt.
A tegnapi azonnali kérdések órájában – alighanem a másnapi évfordulóhoz, a „nemzeti összetartozás napjához” időzítve – Seszták Miklós fideszes (névleg KDNP-s) képviselő, korábbi miniszter „faggatta” a külügyminisztert a székelyföldi gazdáknak nyújtott magyar állami támogatásokról, ami azután a felelgetősben kibővült mindenféle, a határon túlra küldött vállalkozóknak, gazdáknak, építkezőknek nyújtott támogatásra a Vajdaságba, Erdélybe és Dél-Szlovákiába. (Kárpátalja valamiért nem került szóba.) A külügyminiszter helyett Magyar Levente államtitkár válaszolgatott, aki az ellenzékiekkel szemben rendszeresen minősíthetetlen hangot enged meg magának. Most azonban nem ellenzékieknek válaszolt, hanem kormánypárti képviselőnek, kettőjük között éteri harmónia honolt. Együtt lelkesedtek azért, hogy 2010-ben paradigmaváltás következett be a magyar kisebbségekkel kapcsolatos politikában: immár nemcsak a nyelvhasználattal, oktatással és kultúrával kapcsolatban folyósít támogatásokat a magyar állam a kisebbségi közösségeknek, hanem a „nemzeti összetartozás” jegyében vállalkozásaikat, parasztgazdaságaikat és lakásépítkezésüket is tízmilliárdokkal segíti. Azért az államtitkár nem hagyta ki, hogy hangsúlyozza: a „nemzeti összetartozás” ügyében konszenzus van a magyar politikában, az egyedüli DK kivételével.

 

Erre a kivételre én büszke vagyok, mint ahogy annak idején arra is büszke voltam, hogy az SZDSZ egyedüliként nem szavazta meg a státustörvényt.

Azt helytelenítem, azt ítélem el, amit az államtitkár büszkén paradigmaváltásnak nevezett. A fideszes paradigmaváltásnak két iránya volt ahhoz képest, amiben a magyar politikában 1990 és 2001, a státustörvény megszületése között valóban konszenzus volt: adjon a magyar állam támogatást ahhoz, hogy a kisebbségi magyar közösségek kiterjedten használhassák a magyar nyelvet, működjön szülőföldjükön a magyar nyelvű oktatás az óvodától az egyetemig, jussanak hozzá magyar nyelvű sajtóhoz, médiához, működjenek a magyar nyelvű színházak, együttesek, könyvtárak. A paradigmaváltás egyik iránya a kisebbségi magyarok és a magyar állam közötti közjogi kapcsolat megteremtése volt előbb a státustörvénnyel, majd a letelepedés nélküli állampolgársággal, amihez a választójogot is felkínálták a kisebbségi magyaroknak.

Ezt közjogi, alkotmányos illetve nemzetközi megfontolásból ellenzem 2001 óta: ez ellentétes a világháborúkat követően kialakult békerenddel. Amikor azzal dicsekednek, hogy egymillióval növelték a magyar állampolgárok számát, azt üzenik, hogy a határon túli magyarok közjogilag hozzánk tartoznak, reparálták a békeszerződések következményeit. Én ezt lakossági revíziónak nevezem, ami a területi revíziót hivatott pótolni. A paradigmaváltás másik, 2010-től kibontakozó iránya az, hogy a magyar állam gazdasági támogatásokat nyújt a szomszéd országokban élő magyar vállalkozásoknak, gazdáknak, háztartásoknak, ezzel is kifejezésre juttatva: ők gazdaságilag és szociálisan is hozzánk tartoznak, ennyiben is reparálják a békeszerződés következményeit. Erről

azt gondolom, hogy az elvárható a magyarországi adófizetőktől, hogy ahhoz járuljanak befizetéseikkel hozzá, hogy a szomszéd országokban élő magyarok magyarként élhessék életüket a határon túl, és ehhez támogassuk magyar nyelvű oktatásukat és kultúrájukat.

Az viszont, hogy a kilenc és félmilliós magyar társadalom adófizetői további mintegy kétmillió határon túli magyar gazdasági és szociális helyzetének javítását is „társfinanszírozzák”, szerintem nem várható el tőlük. Ha a DK politikusai ezt a paradigmaváltást vitatják, akkor ez nem tekinthető a határon túli magyarság elleni uszításnak, mint azt az államtitkár állította. Arról van csupán szó, hogy ezt a paradigmaváltást, a „nemzeti összetartozás” ilyen kiterjesztett értelmezését nem helyeseljük. Ahogy a magyarországi magyarok számottevő része sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK