Kezdőlap Címkék Diplomata

Címke: diplomata

Kulcspozícióban a kínai diplomácia

Moszkvában tárgyal Kína első számú diplomatája, aki ezt megelőzően Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával folytatott eszmecserét Máltán. Kína G2  rendszert akar, és békét Ukrajnában.

Vang Ji államtanácsos, Kína régi-új külügyminisztere a legmagasabb rangú pekingi vezető, aki rendszeresen tárgyal a washingtoni diplomácia meghatározó figurájával: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval. A többi között arról állapodtak meg, hogy helyreállítják a forró drótot a két nagyhatalom hadseregei között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Tajvan körül mind az amerikai mind pedig a kínai légierő és flotta igen aktív, és mindkét fél szeretné elkerülni a hidegháborús feszültség fokozódását. Hszi Csin ping elnököt augusztusban alapos bírálat érte a kommunista párt vezetőségének kötetlen nyári tanácskozásán Pejtaho üdülőhelyen: felrótták neki a rossz viszonyt az Egyesült Államokkal. Ezt követően eltűnt Kína külügy és hadügyminisztere, akik mindketten az új keményebb vonal képviselői voltak az USA-val szemben. A mérsékelt Vang Ji immár a hagyományos vonalat követheti: diplomáciai úton visszaállítani az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez most a prioritás Pekingben. Biden elnök mosolyogva nyugtázta, hogy “Hszi Csin ping elnöknek nehéz nyara volt”. Mind a külügy mind a hadügyminisztert ő nevezte ki nemrég.

Putyin pária szerepben

Vang Ji Moszkvában Patrusevvel, a nemzetbiztonsági tanács titkárával tárgyal. Ez körülbelül olyan tisztség mint Jake Sullivané Washingtonban. Csakhogy az USA és Kína számára Oroszország immár nem világhatalom. Amikor távol-keleti együttműködési értekezletet tartottak nemrég Vlagyivosztokban, akkor Putyin partnere nem Hszi Csin ping volt, sőt nem is a miniszterelnök hanem annak egyik helyettese. Világos utalás ez arra, hogy Putyinnak a regionális politikában a helye, és a világpolitikai immár nem neki való. Az orosz elnököt ettől függetlenül meghívták Pekingbe, ahol a jövő hónapban tartják meg az Új Selyemút konferenciát. Hszi Csin ping elképzelése nem épp sikeres: a fejlett államokban egyre nagyobb az ellenállás a kínaiak nyomulásával szemben. Meloni olasz kormányfő nemrég mondta le a részvételt az Új Selyemút programban miután washingtoni útja során Biden elnök ezt “javasolta” neki.

Orbán kitart Kína mellett

A magyar miniszterelnök részt vesz az Új Selyemút konferencián Pekingben noha jól tudja, hogy Washingtonban nem örülnek ennek igazán. Mire számít a magyar miniszterelnök? Arra, hogy Németország mint Kína legfontosabb európai partnere mind kevésbé képes ellenállni az amerikai nyomásnak, melynek célja a német-kínai kapcsolatok szisztematikus gyengítése. Magyarországon viszont vígan folytatódhat ez az együttműködés: az egyik ilyen ígéretes példa a BMW és a CATL együttműködése Debrecenben. A német autógyár és a világ legnagyobb akkumulátor gyártó cége egyaránt Debrecen környékén építkezik, és a hírek szerint már megállapodtak abban, hogy a BMW elektromos járműveiben kínai akkumulátorok lesznek. A pekingi Global Times nemrég vezércikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy nyugati autógyárak nem tudják megtenni a nagy ugrást az elektromos autók gyártására kínai akkumulátorok nélkül.

Ursula von der Leyen asszony az unió helyzetéről szóló beszédében ugyan azt ígérte, hogy kivizsgálják a kínai elektromos járművek és akkumulátorok piaci nyomulását, de ezt mind Németország mind pedig Magyarország ellenzi.

Berlin arra hivatkozik, hogy manapság mind nehezebb megállapítani egy autó nemzetiségét hiszen a benne rejlő chipek sokfelől érkezhetnek. Ráadásul a németeknek sok autógyáruk működik Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek óta jelen van. Jelenleg az Európába érkező elektromos autók zöme Kínából jön ugyan, de német gyárak terméke.

Mindez persze nem akadályozza majd Orbán Viktort abban, hogyha kigördül az első BMW kínai akkumulátorral a debreceni gyárból, akkor ne beszéljen majd “magyar BMW”-ről.

Való igaz: az olcsó munkaerő magyar, de kérdés, hogy meddig hiszen mind nagyobb a vendégmunkás import. A környezetszennyezés is “magyar”, de ezzel a miniszterelnök hivatalból nem foglalkozik. Filozófiája ugyanaz e tekintetben mint a kínaiaké: a gyengén fejlett országoknak be kell áldozniuk a környezetet a növekedés érdekében. Kérdés, hogy Debrecen lakói is ugyanezen a véleményen lesznek-e akkor, ha az ivóvíz elszennyeződik. Kínában a lakosság ilyenkor fegyelmezetten tűr, de Magyarországon ez nem vehető biztosra hiszen a választópolgárok megkérdezhetik:

Miniszterelnök úr, mit kapunk cserébe az ihatatlan vízért?

Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

Orbán kirúgta az energiaügyekért felelős magyar diplomatát a csúcs kellős közepén

Másfél órát kapott arra Baranyai Gábor, aki nagyköveti rangban szolgált Brüsszelben a magyar képviseleten, hogy összepakoljon és végképp távozzon. A hírt a jól értesült brüsszeli Politico azzal kommentálta, hogy rendkívüli szokatlan az uniós gyakorlatban hasonló gesztus magasrangú diplomatákkal kapcsolatban.

Nemrég a brüsszeli uniós képviselet vezetője, Stelbaczky Tibor hagyta el posztját “önként”. Ez a nagykövet később sem kívánta elmondani távozásának okát, de diplomáciai források szerint Kirill moszkvai pátriárka ügye tette be nála a kaput. A pátriárkát, aki Putyin háborús propagandájának elszánt támogatója – korábban maga is a KGB-ban szolgált éppúgy mint az orosz elnök – az Európai Unió feketelistára akarta tenni. Ez egy szankciós csomag része volt, de Orbán Viktor, aki rábólintott először erre, később mégiscsak vétózott. Mint kiderült azért, mert Kirill pátriárka személyesen kérte, hogy vegyék le a listáról. Putyin barátja megígérte, hogy “nem lesz hálátlan”. Orbán ezért vétózott. Kirill pátriárka lekerült a fekete listáról, így több millió eurós külföldi befektetései is megmenekültek. Az oroszok hálája?

“Csicskáztatnak minket gáz ügyben”

Ezt mondta egy magát megnevezni nemkívánó kormánypárti forrás a Direkt36 portálnak. Semmi sem lett abból amit Putyin eredetileg ígért: Magyarország olcsóbban kap földgázt Moszkvától. Orbán és a magyar diplomácia is erre hivatkozott amikor felrótták a nyugati szövetségesek, hogy fenntartják jó kapcsolataikat Moszkvával azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország tőzsdei áron kap földgázt Oroszországtól. Minthogy Szijjártó Péter augusztusban írta alá az erről szóló szerződést, ezért

magasabb az áron mint jelenleg amikor a piacon jóval olcsóbban lehet földgázhoz jutni.

Magyar mentesség

Orbán elégedetten nyilatkozott a csúcstalálkozóról mondván Magyarország mentességet kapott a gázársapka alól. Ezt a magyar kormány semmiképp sem akarta elfogadni, mert Putyin közölte: aki gázár sapkát alkalmaz az nem kap orosz gázt. Magyarország az olajembargó alól is mentesül, ezért tudja Orbán olcsón adni a benzint a magyar autósoknak.

A téli gázellátás nem azért látszik biztosnak, mert a magyar diplomácia szervilisen szolgálja Putyin érdekeit hanem, mert a török vezeték Szerbián keresztül érkezik Magyarországra. Putyin nemrég állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy gázcsomópontot hoznak létre Törökországban.

Az uniós tagságra várakozó Szerbia elnöke, Vucsics jó kapcsolatokat ápol Putyinnal. A szankciók elől menekülő orosz cégek jelentős része Szerbiába települt. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszország ellen, a Szerbiába áttelepült orosz cégeket sem érintik a nyugati szankciók, melyeket Putyin agressziója váltott ki Ukrajna ellen.

Diplomata kémkedett Kínának

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna Angela Merkel kancellárnak és a kínaiaknak a hír, hogy német diplomata kémkedett Kínának az Európai Unióban. Eközben a kínaiak amellett lobbiznak Európában, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját vegyék meg az EU tagállamai.

Németország az Európai Unió legerősebb állama, ezért döntése túlmutat az országhatárokon. Amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten győzködte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vesse el a kínaiak technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor azt a választ kapta: Magyarország Németországra és Franciaországra figyel ebben a kérdésben. Aztán persze kiderült, hogy Orbán Viktor már réges régen megígérte a kínaiaknak, hogy a Huawei vezetheti be az ötödik generációs rendszert Magyarországon. Németországnak mostanában kell dönteni. Merkel kancellár azon a véleményen van, hogy nem szabad kizárni a kínaiakat a tenderből nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A kancellár asszony a Financial Times-nak elmondta: ebben a kérdésben megosztott nemcsak a német vezetés, de maga a CDU is.

A kémkedő diplomata is CDU tag

Legalábbis ezt állítja a német sajtó – prágai forrásokra hivatkozva. A cseh Hospodárske Noviny (HN) szerint Gerhard Sabathilról, a konzervatív CDU tagjáról van szó, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik. A diplomata az EU fontos testületeiben dolgozott: például versenyjogi területen is volt befolyása. Épp ott, ahol a kínaiak érdekei összeütköztek az uniós szabályokkal. A német diplomata a hírek szerint két lobbistát is beszervezett, akik a kínaiak érdekében cselekedtek Brüsszelben. Nem kizárt persze, hogy a német diplomata kettős ügynök volt, aki menetközben tájékoztatta ténykedéséről a német kémelhárítást,

A Huawei ügy politikai döntés

Sarkára áll-e Európa vagy sem az Egyesült Államokkal szemben? Ezt kérdezte lényegében Vang Ji külügyminiszter Brüsszelben. Mi partneri kapcsolatot ajánlunk – fűzte hozzá, de nem titkolta: ha az EU vagy bármelyik tagállam kizárja a Huaweit a tenderből, akkor ennek negatív következménye lesz a Kínához fűződő viszonyra. Aki minket diszkriminál, azt mi is diszkrimináljuk – ezt üzenik a kínaiak. Ezért oly óvatos Angela Merkel kancellár. A német hírszerzés főnöke viszont egyértelműen fogalmazott: „nem bízhatunk meg egy olyan külföldi cégben, mely szoros kapcsolatban áll a kommunista párttal illetve a kínai hírszerzéssel!”

Mit keres Szijjártó Stockholmban?

0

Egy Svédországban megjelent és Orbán Viktor Magyarországáról szóló könyv bemutatóján történtek kapcsán kerestük a rendezvényen résztvevő magyar diplomatát, a nagykövet első helyettesét, aki közölte: nem tud most munkatársunk rendelkezésére állni, mert Szijjártó Péter külügyminiszter Stockholmban van, őt kíséri a különböző programokra.

Nem tudtunk Szijjártó Péter svédországi látogatásáról, de ez önmagában nem jelent semmit. Elkerülhette a figyelmünket az esemény, van ilyen. De azért érdekelni kezdett bennünket, hogy mások tudnak-e arról, hogy a magyar külügyminiszter Svédországban van. Az interneten sehol sem találtunk hírt arról, hogy Szijjártó Stockholmban lenne, az MTI utoljára tegnap, azaz június 18-án adott ki a külügyminiszterrel kapcsolatba hozható információt. Szijjártó akkor a Velencei bizottságnak arra a közleményére reagált, amelyben felkérik a magyar parlamentet, hogy egyelőre ne tárgyalják a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomagot. A távirati iroda Szijjártó Péter: a migránsok ne legyenek fontosabbak, mint az itteni kisebbségek! című beszámolójában még azt is megjegyzi, hogy „a miniszter erről telefonon beszélt az MTI-nek.”

Elképzelhető tehát, hogy az MTI-nél tudtak arról, hogy Szijjártó Stockholmban tárgyal, de nem kizárt, hogy őket sem tájékoztatták erről a látogatásról.

Kerestük az információt a Külügyminisztérium honlapján, de Szijjártó svédországi utazásáról ott sem találtunk erről semmit.

Lehet, bennünk van a hiba, és nagyon naivak vagyunk, de nem gondolnánk, hogy a svéd-magyar kapcsolatokban olyan titkos megállapodásokra kellene gondolnunk, amelyekről a magyar közvéleményt az illetékesek nem kívánják tájékoztatni. Sokkal inkább azt gondoljuk, hogy miután a két országnak eddig semmilyen általunk ismert problémája nem volt egymással, Szijjártó Péter mosolyogni ment Stockholmba, hogy vidáman és barátságosan együtt fotóztassa magát az ottani kollégákkal.

Persze, az is lehet, hogy mindez múltidő, és a napsütést némileg beárnyékolja egy kisebb, újonnan feltűnt felhő. Jelesül az a botrány, amiről a Független Hírügynökség is beszámolt. És mellyel kapcsolatban Győri Pétert, a nagykövet helyettesét kerestük Stockholmban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!