Kezdőlap Címkék Díj

Címke: díj

Bojár Gábor kapta a Kovalik Márta-díjat

0

A magyar rádiózás meghatározó alakjáról elnevezett díjat most először adták át.

A Rádió Bézs, annak főszerkesztője Fodor János, valamint a Szaday-család vándordíjat hozta létre a vándordíjat, azért, hogy így őrizzék meg Kovalik Márta aranytollas újságíró, az egykori Húszas stúdió szerkesztője, a magyar rádiózás meghatározó személyisége emlékét.

Az emlékdíj nem szakmai díj, az kapja minden évben, aki

szabad, független, tisztességes

és tesz azért, hogy a következő generáció minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessen úgy, hogy a tényeket megismerhessék, és azokat tiszteletben tartsák.

Az első díjazott Bojár Gábor fizikus, vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója lett.

A magyar kormányt és az MTI-t sem érdekelte a magyar filozófus nemzetközi díja

2

Heller Ágnes filozófus Manès Sperber-díjat vehetett át Bécsben, a kancellári palota dísztermében. A magyar állam részéről senki nem volt ott, az MTI sem tudósított az eseményről.

Az Osztrák Köztársaság 1985 óta két- vagy ötévenként adományozza a díjat azoknak, akiket az irodalom, a pszichológia vagy a társadalomtudomány területén kiemelkedőnek értékelnek. A névadó Manès Sperber osztrák-francia író, szociálpszichológus és filozófus volt a múlt század elején.

Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémiarendes tagja. Kutatási területei az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia köré szerveződnek. A Budapesti Iskola nevű szellemi csoportosulás egyik jelentős személyisége.

Ezt az elismerést korábban két magyar szerző, Konrád György (1990-ben) és Esterházy Péter (2009-ben) kapta meg.

A 2018. június 14-i díjátadón Ausztria kancelláriaminisztere és a német nagykövet is jelen volt, ám a magyar állam részéről senki nem jött el, az MTI sem adott hírt a rendkívüli eseményről.

A június 14-i díjátadón Radnóti Sándor mondta a laudációt.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 20. Elmaradt kézfogások a parlamentben

Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.

Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.

A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt

A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.

Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.

Fotó: Független Hírügynökség

Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.

Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.

A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről

Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.

Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.

Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.

Óriásplakátok takarják el a tüntetőket

Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.

Fotó: Független Hírügynökség.

A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.

Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.

Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.

Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével

Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.

Fotó: Független Hírügynökség.

Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.

A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.

A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.

Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.

A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.

Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.

A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

A macskák alakjáért és krokodilölelgetésért is járt az anti-Nobel díj

0

Folyékonyak vagy szilárdak a macskák, egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra és gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu? Ez a három kutatás is díjazott lett csütörtökön a Harvard Egyetemen, az idei anti-Nobel-díjak átadásán.

Az „anti-Nobelként” emlegetett IgNobel-díj fizikai kategóriáját idén a francia Marc-Antoine Fardin nyerte, aki Folyékonyak, vagy szilárdak a macskák? című, befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt macskák fotói megihlette kutatásában

matematikai módszerekkel bizonyította be, hogy a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.

Ebben a mezőnyben tavaly egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként magyar tudósokat is díjaztak a lóbögölyök színpreferenciájának vizsgálatáért.

A tíz trófea közül

az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki azt igazolta, hogy az idős embereknek tényleg megnő a fülük.

Megállapította, hogy a férfiak füle – 30 éves kor fölött – évente két milliméterrel növekszik. A kémiai díjazott olyan kutatás lett, amely annak járt utána, egyesek miért utálják a sajtot.

A közgazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik azt vizsgálták, hogy

a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és nem függőket.

A kutatók 2010-ben Queenslandben 103 ember részvételével végezték a kísérletet, amelynek során a két csoport tagjai egyméteres, bekötött állkapcsú krokodilokat vettek a karjukba, és kiderült, hogy a szerencsejáték-függők merészebbek lettek a hüllős kaland után.

A békedíjat hat kutatóból álló nemzetközi csoport nyerte, akik arra az eredményre jutottak, hogy

az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás alternatív gyógymódja lehet az alvási apnoénak

– egy súlyos, alvásfüggő légzészavarnak – mivel a hangszeren való játék erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.

Az IgNobel ötletadója Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztője volt. Az elismerésnek

nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza,

hanem hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokott-tól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyerekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk.

A 27. harvardi díjátadó ceremóniát papírrepülőzés, opera-ősbemutató és olyan valódi Nobel-díjasok részvétele színesítette, mint a közgazdasági Nobel-díjas Eric Maskin és Oliver Hart, valamint a fizikai Nobel-díjas Roy Glauber. A díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 ezer milliárdos pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában.

MTI/FüHü

Fontos díjra jelölték a Magyar Helsinki Bizottságot

0

A Magyar Helsinki Bizottság is bekerült a Vaclav Havelről elnevezett emberi jogi díj három jelöltje közé – közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a cseh kormány támogatásával 2013-ban alapított emberi jogi díjával olyan embereket vagy szervezeteket jutalmaz, akik kiemelkedő erőfeszítést tettek az emberi jogok védelmében.

Az MTI által idézett tájékoztatás szerint a díj magyar jelöltje,

a Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogok területén széles körű tevékenységet folytat,

különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint a menedékkérők, a menekültek és a hontalanok jogaira.

A bizottság szóvivője, Zádori Zsolt azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy hatalmas megtiszteltetésnek tartják, hogy felkerültek a legtekintélyesebb európai emberi jogi díj jelöltjeinek szűkített listájára.

Magyarországról eddig még senki nem került be a három végső jelölt közé.

Azt is mondta, hogy nyáron már megkaptak egy rangos kitüntetést, a Gulbenkian-díjat, de ezt most legalább akkora megtiszteltetésnek, a munkájuk “nem várt elismerésének” tartják. Főleg azért, mert – ahogy fogalmazott –

Magyarországon a politika nem partnernek tekinti az ilyen szervezeteket, hanem ellenségnek.

A másik két jelölt az osztrák jezsuita, Georg Sporschill, aki a gyerekek gondozásának szentelte életét; valamint Murat Arslan 2016-tól fogva tartott török bíró, aki minden körülmények között kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.

A díjat a parlamenti közgyűlés soron következő plenáris ülésén, október 9-én adják át.

Múzsák mindhalálig

A 42 évesen a gyilkos kórban meghalt Krisztina, a férje, Gyémánt László által készített festményen, rejtélyesen mosolyog a laudációt mondók feje fölött a falon.

A Károlyi Étterem és Kávéházban, a róla elnevezett Krisztina-díj átadásán vagyunk, amit azok kaphatnak, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy remekművek, kiváló művészi teljesítmények születhettek.

Idén Esterházy Péterné Gitta, Esterházy Péter író özvegye kapta az elismerést, azaz Benedek György szobászművész plakettjét.

Nem nyilatkozott senkinek, tartja magát ehhez, a fuhu.hu-nak annyit mondott, hogy jobban szeret otthon, a háttérben sírni. Gyémántot, mivel könyvet írtam róla, ezért elég jól ismerem, Krisztina halála után többször láttam sírni. Amikor ott állt a temetőben, a ravatalozóban a nyitott koporsó felett, és nem nézett se jobbra, se balra, föl nem pillantott senkire a szertartás megkezdéséig, csak halott felesége szemébe nézve megrendülten simogatta és simogatta, azt hittem nem éli túl, ami történt.

Egyfolytában járt a temetőbe.

Soha nem láttam két embert úgy összenőni, mint őt és Krisztinát,

aki 32 esztendővel volt fiatalabb nála, ezért senki nem hitt a hosszútávú kapcsolatukban. De 22 éven keresztül nem volt nap, és óra sem nagyon, amit ne együtt töltöttek volna, a postára, a közértbe, a patikába is együtt indultak neki, baráti meghívásoknak szintén együtt tettek eleget. Olyanok voltak, mint a szétválaszthatatlan, végletesen egymásba habarodottnak tűnő diákszerelmesek.

Ahogy Hernádi Judit, Krisztina egyik barátnője, el is mondta a díjátadón, tudta mikor kell háttérbe vonulni, és mikor van szüksége Lacinak halaszthatatlanul a támogatására. Ő intézett mindent, dokumentátor volt, levelező, titkár, villámhárító, és aki evett a főztjéből, tudja, hogy akár a nagyokkal is vetekedő szakács. Számára a főzés volt az igazi alkotás, fantáziadúsan, nagy szakértelemmel csinálta, és a végeredmény nem csak finom volt, hanem festői látvány is.

Halála előtt még több hónapig barangoltak Laci kedvenc országában, ugyancsak múzsájában, megihletőjében, Amerikában. Bár az út előtt is voltak már rossz előjelek, de egy neves orvos, ráadásul barát, megnyugtatta őket, hogy nincs semmi vész, bátran utazhatnak. Mikor hazaértek, kiderült, hogy már igen nagy a baj. Krisztina soha nem hordott testre simuló, feltűnő, nagyon színes, „nőcis” ruhákat, de Amerikában vagányul vett ilyeneket. Kérdezgette, hogy most már ki fogja hordani ezeket? Nem ámította magát, ahogy Esterházy Péter sem, megírta betegségéről a drabálisan, fájdalmasan őszinte, szarkasztikus humorral teli Hasnyálmirigynaplót. Kigúnyolta a gyilkos kórt, de az sajnos nem rettent meg, nem hátrált.

Az írás mellett Esterházy is fenemód szeretett enni, a jó szakács munkáját a művészekével egyenrangúnak tartotta. Gittával mohón végigettek számtalan országot, miközben persze a hazai ínyencségeket sem vetették meg. Azt hiszem, a munka, a kötelesség, a gyerekek mellett, élethabzsolók voltak. És szintén szétválaszthatatlanok. Nyilvánvalóan inspirálták egymást, így Gitta feltétlen múzsa volt, akiket valahogy mindig a keresztnevükön emlegetnek. Otthon ezek szerint sír, a díjátadón, ha nem interjúról van szó, kedvesen, már-már könnyedén beszélget, fogadja a dicsérő, biztató szavakat.

Közben belül tán zokog, de láthatóan örül is a díjnak, meg annak, hogy ezen keresztül sokan gondolnak éppen most Péterre is. És abban a teljesítményben, ami miatt évtizedek múlva is sokan fognak gondolni rá, feltétlen benne van ő is, aki mindenben a társa volt, múzsája mindhalálig.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!