İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Derisking

Címke: derisking

USA-Kína chip háború 

Az elsők között került feketelistára az Egyesült Államokban a Huawei, amely leleményesen próbálja meg kijátszani a szankciókat, melyek lehetetlenné teszik számára chipek vásárlását nemcsak az USA-ban, de a szövetséges országokban is hiszen Washington erre is figyel. Hamarosan Pekingbe érkezik az USA kereskedelmi minisztere.

Hogy játssza ki a Huawei az amerikai szankciókat? Közvetítőkön keresztül már két chipgyártó céget is felvásárolt a kínai óriás – írta meg külön külön a Bloomberg New Yorkban és a Nikkei Tokióban.

A kínai állam jüan milliárdokkal támogatja a Huaweit, amely titkos chip gyárak hálózatát hozza létre, hogy legyőzze az amerikai konkurenciát. A Bloomberg értesülései szerint 30 milliárd dolláros támogatást kap a Huawei, amely még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. A Huawei, amely kezdetben a kínai hadsereg kutató laboratóriuma volt, már korábban jelezte: az USA szankciók 30 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a cégnek. A 30 milliárd dollár még csak a kezdet, Pekingben állítólag 100 sőt egyes értesülések szerint 200 milliárdot irányoztak elő egy chip fejlesztési programra, amelynek zászlós hajója a Huawei.

A cél: utolérni majd megelőzni az Egyesült Államokat.

Számítások szerint az évtized végére Kína állítja majd elő a hagyományos chipek több mint ötven százalékát. Amerikai szakértők szerint a hagyományos chipek gyártásának fokozása során a kínaiak olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, hogy önállóan is ki tudnak majd fejleszteni olyan korszerű chipeket, melyeket ma jórészt Tajvanon és az USA-ban gyártanak, és amelyek szerepelnek a szankciós listán. A Huawei az okostelefonok piacán minden estre javította pozícióját: 76%-kal növelte eladásait a második negyedévben. Richard Yu, az eladási igazgató büszkén kiemelte, hogy különösen jól teljesítettek a magas kategóriában, amely a legkorszerűbb chipeket használja fel. Az 5G okostelefon piacon kőkemény verseny folyik, és a Huawei itt is piacvezető pozícióra törekedhet. A kínai cég egyelőre a hazai piacon nyomul, de egyáltalán nem mondott le a globális terjeszkedésről.

Biden elnök egy éve 50 milliárd dolláros chip programot hirdetett

a hazai gyártás fejlesztésére, és egyidejűleg korlátozta a kínaiak beszerzési lehetőségeit külföldön. Az USA a világ chip gyártásának alig a 10%-át adja, és egyáltalán nem gyártja a legkorszerűbb félvezetőket, melyeket jórészt egy tajvani cég állít elő. A TMSC gyárakat épít az Egyesült Államokban és Németországban is. A berlini kormány jelentős összeggel támogatja a 10 milliárd eurós beruházást Németországban.

Hank Paulson, az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere, aki jelenleg Kína fő lobbistája Washingtonban, azt írta a Washington Postban, hogy

“fel kellene hagyni az állami iparpolitikával, mert ezt a kínaiak jobban csinálják. Az Egyesült Államoknak a magán szektorra kellene támaszkodnia.”

Lakmusz teszt az USA kereskedelmi miniszterének pekingi útja

Hamarosan a kínai fővárosba érkezik Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki Yellen pénzügyminiszter után tesz látogatást Pekingben. Ebből az alkalomból a hatalom véleményét kifejező Global Times lakmusz tesztről ír. Az angol nyelvű kínai lap emlékeztet arra, hogy Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csendben búcsút vett a decoupling szétválás elképzeléstől. A CIA igazgatója átvette az Európai Uniótól a derisking kifejezést, amely a kockázat csökkentését jelenti Kínával kapcsolatban.

Raimondo asszony indulása előtt megvitatta a két nagyhatalom gazdasági kapcsolatait Kína új washingtoni nagykövetével. Hszie Feng nagykövet “produktívnak és konstruktívnak” nevezte a tanácskozást, ahol

“mélyrehatóan elemezték a két állam gazdasági kapcsolatait.”

Raimondo az amerikai üzleti körök érdekeit képviseli – állapítja meg a pekingi lap, amely abban bízik, hogy az érdekek háttérbe szorítják a nemzetbiztonsági szempontokat, melyekre hivatkozva már Trump elnök megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden elnök még erre is rátett egy lapáttal.

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!