Nem lepte meg Hankó Faragó Miklóst, Czeglédy Csaba ügyvédjét, hogy védencét képviselőjelöltsége ellenére visszavitték az előzetes letartóztatásba. Az viszont annál inkább, hogy milyen gyorsan lefolytatták az eljárást. Szerinte törvénysértő módon került vissza Czeglédy a börtönbe, és számos jel utal arra, hogy politikai okok állnak az egész ügy mögött.
Meglepetésként érte, hogy kiengedték ügyfelét a börtönből?
Nem, mert a két alapvető feltételnek megfelelt. Az egyik az volt, hogy összegyűljön az országgyűlési képviselő-jelöltté váláshoz szükséges ajánlás, és miután Czeglédy Csaba régi közszereplője a szombathelyi politikának, volt már alpolgármester is, így nem volt kétségem afelől, hogy ez sikerül neki – két nap alatt gyűlt össze több, mint nyolcszáz aláírás -, a másik feltétel pedig az volt, hogy a mentelmi jog alapján, őt szabadlábra kell helyezni. És bár az ügyészség ezt szerette volna megakadályozni, minden törekvése megvolt rá, de nem tudta meggátolni a törvény érvényesülését. Az egy nappal későbbi, a szabadulása utáni őrizetbevétel pedig szerintem törvénysértő volt.
Éppen azt akartam kérdezni, hogy meglepetésként érte-e önt, hogy Czeglédyt visszavitték a börtönbe?
Nem. Csak azt nem gondoltuk, hogy ezt ilyen rapid módon, egy napon belül meg fogják tenni. Arra számítottam, hogy egy ideig szabadlábon lesz, és majd csak néhány nap után találnak ki valamit, de ez mindössze huszonnégy óra lett.
Nem hibázott az ügyfele azzal, hogy az első útja a Hír TV-be vezetett, abba a hitbe ringatva magát, hogy a nyilvánosság védelmet jelent a számára?
A nyilvános szereplés sem büntetőjogi, sem egyéb szempontból nem értékelhető.
De politikailag igen…
Politikailag igen. Ebből is látszik, hogy ez az ügy politikai jellegű, ebben a tekintetben mindenképpen. Hosszú elzártság után élt azzal a lehetőséggel, hogy a nyilvánossághoz fordul, képviselőjelöltként szinte kötelessége is volt megszólalni. Ne feledje, hogy Szombathely jónéhányezer polgára elvárta tőle. Azt meg egészen nevetségesnek tartjuk, ő is, én is, hogy amikor őrizetbe vették, az őrieztbevétel indoklásakor újra előadták a szökés, elrejtőzés veszélyét. Miközben megadta az pontos elérhetőségét, visszakapcsoltatta a mobiltelefonját azonnal, ahogy szabadon engedték, és megadta a számát a nyomozónak. Jellemző, hogy amikor újra őrizetbe vették, ezen a számon hívták fel. Ennyire elrejtőzött.
Az hogyan lehetséges, hogy egy másik, gyilkossági ügyben előzetesben lévő személynél a bíróság nem találta kifogásolhatónak, hogy az illető, aki szintén képviselőjelöltté vált, szabadlábon kampányolhasson?
Hogy miként lehetséges, nem tudom, csak azt, hogy az eset több, mint furcsa. Már, ha összehasonlítom Czeglédy Csaba ügyével. A gyilkosság ugyanis olyan súlyos bűncselekmény, amelynél az előzetes letartóztatásnak a törvényben rögzített különös feltételei jó eséllyel fennállhatnak. A mi esetünkben sosem álltak fenn ezek a különös feltételek, azaz nem volt szökési kísérlete, sosem állt fenn a szökés elrejtőzés veszélye, a bűnismétlés veszélye, illetve a másokkal való összebeszélés, a bizonyítékok elrejtése, megsemmisítése nem jöhet szóba, mert a bizonyítékokat a nyomozók elvitték. A cég megszűnt létezni, fogalmilag kizárt megismételni a bűncselekményt, és más bűncselekményt meg egyébként sem akart elkövetni.
Magyarul egyetlen ok sem állt fenn, ami az újbóli letartóztatást indokolta volna.
A másik ügyet nem ismerem, de ha jól emlékszem valamilyen minősített emberölés gyanúja áll fenn, ott azért ezek a dolgok felmerülhetnek. Nézzük az ügyet más szempontból: jelenthetett-e veszélyt a büntetőeljárásra nézve, ha Czeglédy szabadlábon van? Az eljárás ugyanis április 8-át követően minden további nélkül folytatható. A nyomozás már 2015 júliusában megindult, a hatóságoknak pedig, érdekes módon majd két évvel később, már a kampányhoz közeledve jutott eszükbe, hogy Czeglédyt őrizetbe vegyék. Vajon miért ez a néhány hét hiányzott a nyomozó hatóságoknak? Egyszerűen nem értem.
Szerintem pedig érti.
Hát persze.
Lehet, hogy túl sokat tud a védence… Amúgy, jut is eszembe, most is volt, aki összekapcsolta Czeglédy Csaba nevét a Magyar Nemzet által feltárt üggyel. Arra gondolok, amely szerint hatalmas összegeket menekítettek ki az országból készpénz, vagy gyémánt formájában, hogy aztán a pénz visszatérjen, szállodákat és egyebeket vásárolva belőle tisztává váljon. Szóval azt hallottam, hogy ebben az ügyben is lehettek információ Czeglédynek. Lehettek?
Én ilyenről nem tudok, de hozzá kell tennem, hogy nem is ismerem Czeglédy Csaba közéleti, vagy magánéleti tevékenységét. Kollégák vagyunk, mindketten ügyvédek, jó viszonyban egymással, de természetesen nem ismerem a körülötte lévő viszonyok mindegyikét. Ezt sem, ha van egyáltalán alapja a híresztelésnek.
Térjünk vissza a fő ügyhöz. Követett el valamilyen bűncselekményt Czeglédy?
Védőügyvédként más szerepet töltök be, mint mikor a közélet részese voltam. Ezt csak azért mondom, hogy közéleti szereplőként azt gondoltam, hogy semmilyen kérdés elől nem szabad kitérni. De nem akarok a védői szerepemből kilépni, így a válaszom az: Csaba a leghatározottabban állítja, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. Azt objektív tényként tudom mondani, hogy jogerős, adóhatósági határozat, amely ebben a témában születhetett volna, nem volt. Tehát nincs ilyen, sőt olyan példákat tudok mondani, amelyek a mi álláspontunkat erősítik meg. 2014-15-ben folyt nyomozás, azt egy másik hatóság végezte, mégpedig ugyanabban a témában, ami ennek a bűncselekménynek is a tárgya, és megállapították, hogy a Humán Operátor valós gazdasági tevékenységet végez, ennek megfelelően megszüntették a nyomozást. Tehát, megismétlem, nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Vagy tudok mondani olyan nemleges adóhatósági határozatot, amely arra az időszakra vonatkozik, amely ennek a mostani eljárásnak az időszakát fedi le, és amely az áfára vonatkozóan nem tett megállapítást. Márpedig, ha nem tesz megállapítást egy adóhatósági vizsgálat, az azt jelenti, hogy nincs mit megállapítani, nincs marasztalásra ok, mert rendben van minden. Ez egy jogerős vizsgálati eredmény. Ezen felül van egy ügy Veszprémben, amelyet még Vida Ildikó döntése alapján telepítettek a veszprémi adóhatósághoz, ott pedig a 2011-es évet vizsgálják, és 2012 júniusa óta folyik az eljárás; lassan elévül. Sőt a vizsgált időszak háromnegyede már elévült, nem is tudnak megállapítást tenni, ott a meghozott határozatokat többször is hatályon kívül helyezték, ott most egy harmadszor megismételt eljárás folyik.
Ön politikus volt, méghozzá két évtizeden keresztül, nyilván más volt az akkori politikai élet, mint a mai…
Ég és föld…
Azt akartam kérdezni, hogy az ön számára egyértelmű-e, hogy Czeglédy Csaba esetében a háttérben politikai okok húzódnak meg?
Nem emlékeszem olyanra a 2010 előtti időkben, vagyis akkoriban, amikor még politizáltam, hogy egy internetes portálról, vagy kormányközeli lapból előbb értesül a védelem arról, hogy a nyomozóhatóság milyen tevékenységet végez, vagy milyen döntést hoz az adott ügyben. Márpedig ez most sokadszor történt meg. Tehát én
az ügyészség álláspontját gyakrabban ismerhetem meg a Pesti Srácokból, minthogy arról okirati anyagot kapnék,
azaz, mint védő tudomást szerezné. Ez régebben egyáltalán nem volt jellemző. Rendkívül aggályosnak tartom a jogállam szempontjából.
Azért, ha visszaemlékszünk a Kulcsár-ügyre, ott is előfordultak ilyenek…
Igen, bár a politikai szereplők akkor is ugyanazok voltak. Az mindig káros, hogy ha egy büntetőügyben a politika megjelenik valahol az eljárásban. Jogállamban nem szabadna megtörténnie. Eljárásjogi szempontból pedig olyan súlyos hibák, mulasztások, szándékosnak tetsző törvénysértő dolgok történtek, amelyek számomra egyértelművé teszik, hogy itt kell lennie egyéb megfontolásnak is.
Ez azt is jelenti, hogy a védőügyvéd eszközei elfogynak, ha a politika belelép ebbe a mezőbe?
A védőügyvéd eszközei egyébként is hamar elfogynak sajnos. Fegyveregyenlőségről ma már nem beszélhetünk. Erről jut eszemben, hogy a mai magyar jogszabályi környezetben egyre inkább visszaszorulnak a védőügyvédi lehetőségek, azok az eszközök, amelyeket az állampolgárok védelmében igénybe vehetünk. Azt meg kell szoknunk, hogy a politika részéről beleszólnak, hogy egy ügyvéd ellássa-e valakinek a védelmét, hogy valamit megtegyen, vagy éppenséggel ne tegye meg. Azt kell mondanunk:
el a kezekkel a védőügyvédi tevékenységtől, mert az állampolgárok jogbiztonsága az első.
Czeglédy Csaba képviselő-jelöltsége most hol tart?
Még képviselőjelölt.
Tehát nem lépett vissza.
Nem. Ugyanúgy lehet rá szavazni, mint a többiekre.
De nincs olyan helyzetben, hogy kampányoljon, vagy bárkivel egyeztessen.
Ez így van, de vannak munkatársai, akik segítenek neki ebben. De a lényeg az, hogy az ő képviselő-jelöltsége megkérdőjelezhetetlen.
Tettem kísérletet rá, hogy készítsek vele interjút, a büntetés végrehajtás továbbította is a kérésemet, Czeglédy Csaba hozzájárult a beszélgetéshez, ám az ügyészség elutasította az interjú elkészítését. Ez azt jelenti számomra, hogy hermetikusan el akarják zárni őt a nyilvánosság elől.
Ez történik. Nem csak a nyilvánosság elől zárják el hermetikusan és a választók elől, hanem magán a büntetés-végrehajtási intézeten belül is lényegében el van zárva. Egy nagyjából tíz négyzetméteres zárkában vannak ketten, és tavaly június 13-a óta folyamatosan kamerás megfigyelés alatt tartják, senkivel nem találkozhat személyesen az intézményben, ami lehetősége van az, a telefonálás.
Az teljesen törvényes, hogy az ügyészség eltiltja attól, hogy nyilatkozzon? Császy Zsolt esetében simán megkaptam az engedélyt…
Sajnos a jogszabályok megengedik, hogy az ügyészség megvonja az engedélyt. Az intézmény maga is tilthat, mondván a lehetőség sérti a rendet, az ügyészség pedig a nyomozás érdekeire tud hivatkozni. Formális értelemben tehát jogszerű, az már egy másik kérdés, hogy más esetekben megadják az engedélyt. Most sem nagyon értem a hivatkozást, mert nem hinném, hogy a lassan három éve tartó nyomozást egy ilyen interjú akadályozni tudná. Vagyis a valódi, az igazi ok nem feltétlenül az, mint amire a törvény alapján hivatkoznak.
Azt tudjuk, hogy Czeglédy Csaba rálépett néhány fideszes sarkára, többek között ott Szombathelyen, például azzal, amikor azt mutatta be, hogy az egyik kormánypárti potentát drogozik. Ez lehet az alapvető ok, amiért, úgymond a Fidesz számára nem kívánatos személy az ügyfele?
Hát nem hiszem, hogy ezt bárki meg tudná mondani, azokon kívül persze, akik a háttérből irányítják a folyamatokat. Azt azonban tudom, hogy amikor Czeglédy Csaba őrizetbe került tavaly június 13-án, az köztudott volt, hogy néhány napon belül esedékes a városi közgyűlésen a stadionépítéssel kapcsolatosan, hogy több mint egymilliárd forint értékű visszaélést bizonyító okiratokat bemutasson, és a letartóztatással ezt megakadályozták. Azt is lehet különben mondani, a tények legalább is erre utalnak, hogy
az őrizetbe vétellel azt is meg akarták előzni, hogy az akkor esedékes fizetéseket a diákmunkások számára kiutalhassa.
Csak hát elszámította magát a hatóság, mert Csaba az előző hét pénteken a többségnek átutalta a járandóságát. Ezért aztán alig maradt diák, aki nem kapta meg a fizetését, mert egyébként szerintem az volt a terv, hogy sok-sok tanuló maradjon hoppon. Így azonban csak pártucat diák maradt, aki nem kapta meg a bérét.
Arról is beszélt Czeglédy a Hír TV-ben, hogy kiszabadulása után kapott egy dossziét, ami a Elios-ügyről szólt, de még nem volt ideje elolvasni. Azóta vajon sikerült?
Ha lehet, inkább megőrizném azokat az információkat, amelyek a rendelkezésre állnak. Legyen elég annyi, hogy a hatóság több tekintetben is téved. Ennél bővebben nem szeretnék erről beszélni.
De a választásokig várható bármiféle új információ?
Ezt nem tudom megmondani, mert ilyen jellegű egyeztetés nincs közöttünk.
Arra azért hajlandó válaszolni, hogy ez is közrejátszhatott abban – tudniillik az, hogy Orbán Viktor vejével kapcsolatos dokumentumok kerültek a kezébe -, hogy ilyen gyorsan utánanyúltak Czeglédynek?
Erre csak azt tudom válaszolni, hogy az ügyészség képviseletében eljáró ügyész, amikor az újbóli őrizetbe vételéről döntöttek, kifejezetten hangot adott annak, hogy milyen rossz néven vette Csaba Hír TV-beli szereplését. Egyértelmű szemrehányást tett, hogy miért ment el a stúdióba, és miért adott interjút. Ami azért is szereptévesztés, mert ennek aztán végképp semmi köze nincs a büntetőeljáráshoz, nem lehet az előzetes letartozatás okaként megjelölni.
Ön igazságügyi államtitkár volt. Mennyire van most szétrombolva a magyar igazságszolgáltatás?
Meglehetősen rossz helyzetben van. Még egy-két évvel ezelőtt lehetett azt mondani, hogy legalább a bírói kar intakt maradt, nem befolyásolja a döntéseket kívülről semmilyen nemkívánatos körülmény, ma már sajnos ezt nem lehet elmondani. Az igazságügyi tárcának az egyik legnagyobb értéke az volt évtizedeken keresztül, hogy abban olyan szakmai testület működött, amelynél a jogszabályalkotás erős szakmai alapokon nyugodott. És mindegy, hogy ki volt hatalom, ezt az értéket őrizte a minisztérium. Ma a jogszabályok többsége úgy születik, hogy egy képviselő egyszercsak arra ébred, hogy fantasztikus törvényt talált ki, vagy éppen repülőgépen ülve, laptopjába írva alkot meghatározó jogszabályt. Ezek aztán nem mennek át a közigazgatási egyeztetésen, a szakma nem tud róla véleményt nyilvánítani. Ebből adódóan a színvonaluk olyan is, amilyen.
