„Joghallgatóként elegem lett az Orbán-kormány jogtiprásaiból”

0
3238

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, koncepciós eljárásnak tartja a Czeglédy Csaba ellen indított hadjáratot Donáth Ferenc. A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke a közelmúltban felkereste a jogi végzettségű Czeglédy Csabát a börtönben, aki letartóztatása előtt ellenzéki közös képviselőjelölt is volt, de nagy értékű adócsalás miatt – vád nélkül – közel egy éve előzetesben tartják. Donáth a közelmúltban arról beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy sok hasonlóság van az ’50-es évek eljárásai és a mai koncepciós perek között. A börtönlátogatáson és a Czeglédyvel készített interjún részt vett a 27 éves Veres Dávid, aki korábban jogot is tanult.

 

Ifjú jogászként, vagy a történelem iránt érdeklődő emberként ment be a szegedi börtönbe, hogy Donáth Ferenc társaságában interjút készítsen Czeglédy Csabával?

Inkább egykori joghallgatóként annyira elegem lett az Orbán-rendszer jogtiprásaiból, hogy értelmetlennek tartom a jogi egyetem elvégzését; ma a tágabb összefüggéseket kutatva szociológiát hallgatok. De érdekel a történelem, egyébként pedig független önkormányzati képviselő vagyok, ilyen módon szakmai kollegialitás miatt is szolidaritást vállalok Czeglédy Csabával.

Talán volt egy munkamegosztás is, hogy Donáth Ferenc a történelmi aspektusaira, ön pedig a jogi vonatkozásaira kérdez rá?

Mindketten profik, nekem ifjoncként elsősorban egyeztetnem kellett a büntetés- végrehajtással, utána pedig a szövegegyeztetés maradt a feladatom, de személyesen is ott voltam az interjún.

Joghallgatóként is úgy látja, hogy koncepciós per készül Czeglédy Csaba ellen?

Igen, úgy gondolom, hiszen láttuk a folyamatot, amelyben Gyurcsány Ferencet próbálták meg ellehetetleníteni a hozzá kötődő politikai- és közigazgatási garnitúra megzsarolásával. Hisz Szilvásy György, Laborc Sándor, Császy és Tátrai, sorolhatnám még a korábbi miniszterelnök munkatársait, akik egyértelműen azt nyilatkozták, hogy könnyebben elengedték volna őket, ha valami terhelőt mondtak volna az ex-kormányfőre. Ez azonban sikertelen maradt, s hiába tudja az ügyészséget közvetlenül befolyásolni a politika, a vádhatóság birtoklása önmagában nem elég, a bíróságok nem hozták meg azokat az ítéleteket, amelyeket a hatalom igényelt volna. Nem egy esetben felmentették a vádlottakat. Ezért hozza létre a Fidesz a közigazgatási bíróságot, amely talán jobban kiszolgálja majd a politikai igényeket.

Czeglédy esetében pedig nem hogy ítélet, de még vád sincs. Holott az évszázados jogelvek szerint ítélet nélkül semmiképp nem lehet valakit fogva tartani.

Viszont az érintett Czeglédy Csaba is elismeri, hogy ha egy bűnügyben súlyos ítélet várható, akkor az előzetes fogva tartás is hosszabb lehet.

Igen, de a vádat az ügyészség fogalmazza meg, s a hatóság az ügyet a ténylegesnél súlyosabbnak próbálja feltüntetni, csak azért, hogy Czeglédy korlátlan ideig börtönben maradjon. Kifogásolható továbbá, hogy Handó Tünde, a Fideszes Szájer József felesége a vizsgálatot Szombathelyről Szegedre helyezte át, ezzel a vádlottat megfosztotta saját bírájától. Ugyanis a szülőföldjén, ahol ismerik, egészen másként ítélték volna meg a cselekedeteit.

A vád viszont különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, biztos benne, hogy ezt nem követte el Czeglédy?

A kormány hosszú hónapokig felhívásban kereste a károsultakat, ehhez képest a kormányközeli sajtóban beharangozott több ezer helyett 11 embert találtak, aki érintettnek mondja magát. A több milliárdos kár helyett mára csupán néhány százezresről van szó. Tehát kormányzati segítséggel felfújták az ügyet, amit a helyreigazítási perek sokasága bizonyít. Úgy gondolom, hogy a már meglévő információ birtokában a bíróság már el tudná dönteni, hogy történt-e bűncselekmény, tehát hozhatna ítéletet, de ehhez vád kéne, ami nincs. Pedig ezzel véget vethetnének a spekulációnak, s a találgatásoknak, s persze az egész koncepciós ügynek, de ez valamiért mégsem történik meg.

Amikor a jogi karra beiratkozott, akkor gondolta, hogy Magyarországon ilyesmi előfordulhat?

Meg sem fordult bennem. Amikor joghallgató lettem, akkor szomorúan vettem tudomásul, hogy a kétszer 600 oldalas jogtörténet könyvünkben elég kevés szó esett az ’56-os kirakatperekről. Pedig azokra az ismeretekre ma szükség lenne. Emlékszem arra is, hogy az alkotmánytan egyértelműen rögzíti, hogy a jogelveknek egy országban mindenképp érvényesülni kell. Fel sem merülhet, hogy valaki kapja magát, és a jogelvek helyett az alkotmányba önkényesen beírja, hogy holnaptól mi a helyes. Ez legfeljebb a szovjet kommunista diktatúra idején lehetett gyakorlat.

Azt mondja, hogy kiábrándult a jogból. Nem lett volna jobb, ha inkább elvégzi az egyetemet, hisz jogászként felléphetett volna a jog védelme érdekében?

Czeglédy Csaba a bizonyíték arra, hogy egy jogász sokat segíthet a társadalomnak, hiszen ő harcolta ki a trafik-akták nyilvánosságát, neki köszönhető, hogy a TAO pénzekről kimondták, hogy közpénz, tehát átláthatóan kell kezelni. De ő képviselte az ellenzéket a választási irodánál kialakult „kopasz-botrányban” is. Viszont, ha nem a jog érvényesül, mert azt aljas módszerekkel ellehetetleníti a hatalom, akkor a legjobb jogászok szerepe, tudása is feleslegessé válik. Ez bizonytalanságot szül.

Fiatalemberként nem tart-e attól, hogy ha kiáll Czeglédy Csaba mellett, ha ügyét Donáth Ferenccel együtt koncepciós eljárásnak tartja, s ha a hatalommal szembemegy, akkor abból baja lehet?

De tartok tőle, mondhatnám azt is, hogy jogosan félhetnék is. Mégis úgy érzem, kötelességem a hatalom által meghurcolt ügyvéd mellé állni. Úgy gondolom, mindenkinek feladata a környezetében tapasztalt igazságtalanságokat, törvénytelenséget szóvá tenni. Ez elsősorban az ország érdeke, az pedig nem vezet sehova, ha az ember széttárja a karját, vagy elfordítja a fejét. Ha ezt tesszük, akkor holnap velünk is megeshet ugyanez.

A Nagy Imre Társaság vezetése némileg bírálta Donáth Ferencet, hogy a börtönben készített interjúval Czeglédy mellé állt, mert a történelmet is felhasználva a napi politikát szolgálta. Ön magára veszi a kritikát?

Lehet a történelmet a múltban megtörtént események sorozataként, muzeális jelleggel bemutatni, vagy ha jobban tetszik, lehet vitrinbe tenni. De lehet a múltbeli tanulságokat levonva figyelmeztetéseket megfogalmazni a jelen számára, hogy ugyanazokat a hibákat, bűnöket a jövőben ne ismételjük meg. Ez utóbbit én is nagyon fontosnak tartom.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..