Kezdőlap Címkék Civil szervezetek

Címke: civil szervezetek

Ki(be-)tiltják a civil szervezeteket?

A nem kívánatos civil szervezetek lehetetlenné tétele látszik körvonalazódni. A kormány kutatóintézete „megmérte”, hogy a lakosság 61 százaléka kitiltaná a külföldről finanszírozott NGO-kat, most pedig ugyanez már „nemzetbiztonsági kockázatról” értekezik.

A „börtönbiznisz” és a szegregáció miatti kárpótlás „munka nélkül szerzett jövedelemmé” nyilvánításának, illetve jogvédő szervezetek ebben játszott szerepének folytatása sejlik fel a a legutóbbi napok fejleményeiből. Vagyis a kormánytól anyagilag is független civil szervezetek működésének lehetetlenné tétele. Az angol betűszóval NGO-k – különösen néhány kiemelt szerepű: például Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International – régóta tüske a köröm alatt, ami „megoldásért kiált”.

Először pár napja tudhattuk meg a kormánymédia egyik fontos megmondóembere, Kiszelly Zoltán blogjából, hogy a Századvég

„friss kutatása szerint a magyarok többsége (61%) betiltaná a külföldről pénzelt, politizáló ’civil’ szervezeteket”.

Ennyi. Se bővebb tudnivaló, se nagyobb publicitás. Kedden azonban már az állami hírügynökséghez juttatta el „elemzését” a Századvég Alapítvány arról, hogy

nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek

a „külföldről finanszírozott” nem kormányzati szervezetek Magyarországon.

Az írják, hogy az NGO-k – kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat – képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni. Kiemelten foglalkoznak az írásban az érintett szervezetek által kezdeményezett

adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai” peres eljárásokkal.

Számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését – írták.

Majd ismertetik azt az „elemzési” eredményt, hogy a globalizált világban a biztonság nem a határoknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek a határokon belülre. A nemzetállamok elsődleges biztonsági érdeke a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelme. Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján – áll a szövegben.

Ez a megállapítás abban nyer értelmet, hogy „egyértelmű bizonyítékok vannak” arra, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki. Innen már csak egy lépés az, hogy

„a magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető NGO-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő”.

Ilyen nagy munkát igénylő közvéleménykutatás (illetve a kérdések pontos leírásának nem ismertetése), majd egy egész „elemzés” célirányos végkövetkeztetése, és ezek adagolt nyilvánosságra hozatala aligha lehet véletlen. Az eddigi kísérletek kudarca után tovább kell lépni. A Lex Soros besült (nem sikerült egyetlen fillér különadót se bevasalni az „illegális migrációt támogató” jogvédő szervezetektől) és ezek

az NGO-k változatlan vehemenciával perelik ki az eltitkolni kívánt közadatokat, illetve folytatják a különféle társadalmi kisebbségi csoportok érdekképviseletét.

Ráadásul az EU nyomására elállni kényszerültek attól, hogy az efféle kényes ügyeket a rendes bíróságokból kiszakított közigazgatási felsőbíróság vizsgálja felül.

A nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítás nem eredeti ötlet. Putyin Oroszországában csaknem nyolc éve nyilvánították „külföldi ügynöknek” azokat az NGO-kat, amelyek külföldről kapnak támogatást és „politizálóak”. A „külföldi ügynök” skarlát bélyegét pedig minden nyilvános iratukon fel kellett tüntetniük. Mindennek logikus folytatása lett a nem kívánatos külföldi szervezetek listázása, amelyek az előbbi NGO-knak nyújtanak támogatást, és amelyek ezzel „nemzetbiztonsági kockázatot” hordoznak.

Ha nem puszta erőfelméréssel van dolgunk, akkor valami készül. Orosz mintájú betiltás talán nem, de a külföldi pénzügyi hátterű NGO-k működésének de facto lehetetlenné tétele lehetséges. Ez azonban nemzetközi erőfelmérés is lenne, mert ezen civil szervezetek legjelentősebb financiális háttere nem Soros György, hanem az EU.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 22. – Tudósítás a másik valóságból

Járóka Lívia leleplezte, hogy a luxus civil szervezetek lenyúlják a pénzeket, Soros is ezért hozza létre azokat. A Századvég kiderítette, hogy a magyarok 81 százaléka szerint változásokra lenne szükség az Európai Unió működésében. A Magyar Hírlap pedig elmagyarázza nekünk, hogy nincs nyoma az ellenzék által állított orbáni diktatúrának.

A luxus civil szervezetek lenyúlják a pénzeket

A baloldali és liberális elit csak szavakban támogatja a romák felzárkóztatását és a bevándorlók integrációját, valójában egyikért sem tesz érdemben semmit — összegezte eddigi tapasztalatait a Fidesz roma származású európai parlamenti képviselőjét, az Európai Parlament alelnöke. Járóka Lívia beszélt Soros György és más gazdasági szereplők befolyásáról is, amelyek komoly üzletet látnak a migránsok integrációs programjaiban, ezért luxus-NGO-k hálózatát hozták létre Euró­pában.

Arról is beszélt, hogy a tömeges bevándorlás lehetetlenné teszi a roma felzárkózás uniós támogatását. – Láttam, ahogy pénzeket csoportosítanak át a romastratégiától a menekültek integráció­jára, majd azt rosszul használják fel. Több tagországból kerestek meg migránsok, ilyen jellegű panasszal – fogalmazott. (Magyar Nemzet: Járóka Lívia: Luxus-NGO-k fölözik le az uniós pénzeket)

A magyarok 81 százaléka szerint változásokra lenne szükség az Európai Unió működésében

A magyarok döntő része elégedetlen az Unió migrációs válságkezelésével és változást akar az Európai Unióban. A pártpreferencia adatok alapján magabiztos Fidesz-KDNP győzelem várható a vasárnapi európai parlamenti választásokon – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.

A válaszadók 81 százaléka szerint változásokra lenne szükség az Európai Unió működésében, tehát a jelenlegi brüsszeli elit tevékenységéről igen lesújtó a magyarok véleménye. Ezzel szorosan összefüggő kérdés, hogy a magyar választók rendkívül elégedetlenek azzal, ahogy Brüsszel az elmúlt években a legmeghatározóbb európai kérdésben, a migrációs krízis kezelésében eljárt: 70 százalékuk szerint a jelenlegi uniós vezetés rosszul kezeli a tömeges illegális bevándorlás problémáját, és pusztán 26 százalékuk elégedett az Unióval e téren. (Magyar Nemzet: Századvég: A magyarok elsöprő többsége változást szeretne az Európai Unióban)

Hiába kiáltanak a baloldalon szörnyű orbáni diktatúrát, annak nincs nyoma

Az egyszeri ellenzéki szavazó, amikor kilép a való életbe, azzal szembesül, hiába kiáltanak a baloldalon szörnyű orbáni diktatúrát, annak nincs nyoma, hiába hangzanak el balkáni képet festő nagymonológok éhkoppon tartott orvosokról, az országból elüldözött rezidensekről, tanárokról, kisemmizett óvónőkről. A hétköznapokban ők köszönik szépen, jól vannak, több fizetésből, jobb munkakörülmények között.

Ebbe a sorba tartozik a szocialista Ujhelyi István vagy a DK-s Gyurcsányné Dobrev Klára EP-kampányszövege is, akik szerint (többek között) Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, így aki bent szeretné tartani hazánkat, szavazzon rájuk! S ahogy Kunhalmi Ágnest meglepetésként érte, hogy május elsején nem az Európai Unió megalakulásának, hanem Magyarország csatlakozásának ünnepeltük a tizenötödik évfordulóját, az ellenzéki szavazók is hátrahőkölhettek, feltéve a kérdést: Ki és mikor tett akár csak utalást arra a kormány részéről, hogy kilátásban van a Huxit?

Az ellenzéknek hasonlóan nagy aljassága azzal fenyegetőzni, hogy mostanra már tényleg csak az utolsó, hatvan év feletti orvosok dolgoznak a kórházakban, és annyi ápolónő távozik a nyugati országokba, hogy lassan már általános iskolában fogják oktatni az infúzióbekötést, hogy mindenki meg tudja oldani akár magának is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatsora szerint 1960 óta nem volt olyan magas az itthon dolgozó orvosok száma, mint 2017-ben. (Magyar Hírlap: Szemtelen hazugságok)

Megkezdte a Fidesz vizsgálatát az Európai Néppárt

1

Tegnap megtartotta első ülését az Európai Néppárt (EPP) által a Fidesz minősítésére felállított vizsgálóbizottság, az úgynevezett Bölcsek Tanácsa. Az egyelőre nem szivárgott ki, hogy mi hangzott el, az viszont kiderült, hogy a testület tagja lett volna Mikulas Dzurinda, ám őt a Fidesz megfúrta, azzal az “indokkal”, hogy szlovák.

A Néppárt március 25-i gyűlésén függesztette fel a Fidesz tagságát határozatlan időre. A Fidesz azóta nem vehet részt a Néppárt ülésein, nem szavazhat, és jelölteket sem állíthat a pozíciókra.

Arról is döntöttek, hogy felállítják a Bölcsek Tanácsát a Fidesz ügyének kivizsgálására. Vezetője Herman Van Rompuy lett, a tagjai pedig Wolfgang Schüssel és Gert Pöttering.

A Fidesz erre a rá jellemző módon reagált

Először is felállította a saját háromtagú “bölcsek” tanácsát, amelynek tagjai: Novák Katalin, Varga Judit és Szájer József. Gyorsan össze is dobtak egy 130 oldalas dokumentumot, amit már el is küldtek a néppárti bölcseknek. Azt persze egyelőre nem tudni, hogy ez is téma volt-e a vizsgálóbizottság első találkozóján.

Azt sem tudhatjuk, hogyan reagáltak a néppárti bölcsek a fideszes propagandamédia folytatódó, sőt újabb mélységeket elérő Brüsszel, Néppárt és Weber ellenes kampányára.

Az viszont kiderült, hogy a Fidesz kifúrta a vizsgálóbizottságból Dzurindát

Ezt ugyanis maga a volt szlovák kormányfő árulta el a Dennik’N-nek adott interjúban – vette észre a 444. Mikulas Dzurinda lett volna a testület negyedik tagja, de a magyar kormánypárt kitúrta, méghozzá azzal az indokkal, hogy a Bölcsek Tanácsában nem akarnak szlovákot. Nem konkrétan a személyét nem látták megfelelőnek, hanem bárkiét, aki Szlovákia állampolgára.

Dzurinda azt is elmondta, hogy egyetért a Fidesz felfüggesztésével, maga is így szavazott volna. Egy ennél erősebb szankcióval azonban csak végleg elvesztették volna a magyar kormánypártot.

A Fidesz szerinte hatalomra jutva kisajátította a médiát és a politikai teret. A mai Magyarországot a Meciar idejében átélt Szlovákiához hasonlította, mint mondta, nagyon lesújtó beszámolókat hallott.

Weber megint megcáfolta Orbán hazugságát

Manfred Weber, a Európai Néppárt csúcsjelöltje a Népszavának adott interjúban elmondta, hogy ő sem tudja, hogy alakul a Fidesz és a Néppárt viszonya a következő hetekben. Ha Orbán Viktor provokál, folytatva az EU-ellenes, Juncker-ellenes vagy Timmermans-ellenes kampányt, akkor a néppárti Bölcsek Tanácsának elnöke, Herman van Rompuy ennek megfelelően fogja elkészíteni az ajánlásait. A Fidesz kizárásának a lehetősége az asztalon van, efelől senkinek ne legyen kétsége.

Azt is megismételte, a Néppárt függesztette fel a Fidesz tagságát. Vagyis azt nem Orbán kérte.

Weber hangsúlyozta, hogy nem Orbán Viktor határozza meg az EPP irányvonalát, jövőjét, hanem azok a hangadó személyiségei, akik közé – Angela Merkel mellett – önmagát is sorolta.

Közben civil jogvédő szervezetek követelik a magyarországi helyzet érdemi vizsgálatát

Nyílt levelet írt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (FIDH), az Amnesty International, a Human Rights Watch, a Riporterek Határok Nélkül és a Nyílt Társadalom Alapítvány. Azt követelik, hogy tartsanak hivatalos meghallgatásokat a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban mert aggodalomra ad okot, hogy bár már ötödszörre lesz téma az uniós miniszterek között a Sargentini-jelentés, az abban leírt konkrét problémákkal eddig nem foglalkoztak.

A jogvédő szervezetek szerint a parttalan viták helyett hivatalos meghallgatásokat kell tartani a témában a magyar hatóságok részvételével, és nem szabad hagyni, hogy elhúzódjon az eljárás.

„Itt az ideje, hogy a magyar kormányt a társai előtt felelősségre vonják a tettei miatt, amelyek veszélyeztetik az Európai Unió alapértékeit”

– írták.

A jogvédők szerint erre azért van szükség, mert a magyar hatóságok az elmúlt két évben számos olyan törvényt fogadtak el, amelyek sértik a jogállamiságot. Ilyen például a CEU ellehetetlenítése és a civil szervezetek munkájának akadályozása.

Azt nem nehéz megjósolni, hogy a Fidesz erre sorosozással fog reagálni, a kérdés az, mit szól ehhez a Néppárt és persze az Európai Parlament többi frakciója.

A „Stop Soros” és az alaptörvény

Hát hogy vagyunk, hogy vagyunk ebben a kis honvédő háborúban? Mert ez nem a Nagy Honvédő, ez a kicsi, mi nem oroszok vagyunk, hanem magyarok és nem a Harmadik Birodalommal hadakozunk, meg a szövetségeseivel, hanem elvben a janicsárok özönével, mely déli határainknál sereglik, de mivel nem sereglenek az Istennek sem, a civil szervezetekkel, jobb híján.

Ugye, a civil szervezetek elleni küzdelem leghathatósabb fegyvere a „Stop Soros” nevű törvény, de miről is szól ez a paragrafus? Érdekes módon nem Soros Györgyről, hanem a civil szervezetek működését szabályozza, mégpedig igen lehetetlen módon. Lényegében véve arról van szó, hogy amennyiben egy civil szervezet „támogatja a bevándorlást” és ez a fogalom a legtágabban értelmezhető, valamint a legcsekélyebb anyagi támogatást is elfogadja külföldről, akkor a támogatás összegének 25%-a erejéig különadóval sújtják. Ugyancsak köteles bevallani, hogy támogatták, ha be nem vallja, de mégis támogat, úgy magára a megsegített személyre szabják ki az adót.

Mármost bevándorlást támogatni a törvény szerint nem csak direkt módon lehet, hanem közvetve is, médiakampányok, szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel; hálózatépítés és működtetés, valamint bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység útján. Ebbe, ha jobban belegondolunk majdnem minden belefér, de még a turisztikai prospektus is hiszen ha én azt írom egy reklámba, hogy a Mecsek tavasszal gyönyörű, a Balaton vize nyáron csodálatos, az is pozitív színben tünteti fel az országot, így meghozza a potenciális bevándorlók kedvét az ideköltözéshez.

A civil szervezetek helyzetét akarják ellehetetleníteni

Van még sok más képtelenség is a törvényben, csak a vak nem látja, hogy a civil szervezetek helyzetét akarják vele ellehetetleníteni: nos, erről a paragrafusról már sokan mondtak sok mindent, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság is kijelentette állásfoglalásában, miszerint ez annyira sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot, hogy hatályon kívül kell helyezni. A magyar állam nem helyezte hatályon kívül, mert mit neki Velencei Bizottság, ellenben Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy reagált: a Velencei Bizottság a jogi tanácsadó profilját „politikai nyomásgyakorló karakterre” cserélte ezzel az állásfoglalással.

No, ha határon kívül nincs orvosság ez ellen a rémség ellen, határon belül még akadhat: ezért fordult az Amnesty International Magyarország az Alkotmánybírósághoz beadványában, jogértelmezést kérve, mert szerintük az abban foglaltak sértik az alaptörvényt, „mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot”.

Ki tetszik találni az eredményt?

Ma reggel született meg, már nyilvános is.

Az Alkotmánybíróság természetesen nem találta megalapozottnak az indítványt. Éspedig azért nem, mert „az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének”.

Az Alkotmánybíróság szerint:

– az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és célzatos, vagyis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott.

– Tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében.

– E tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

– A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.

– A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

– A tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre.

– Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben.

És ezen az alapon sikerült is elutasítani az Amnesty indítványát.

Ők nyilatkozatban reagáltak, mely szerint:

„Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A STOP Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg.

Az Amnesty Magyarország 2018. október 12-én nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Érvelésünk szerint a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami a kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban.”

Hát kérem, itt tartunk most. Bűn az, amit a kormány annak nevez, és ha holnaptól valami mást fog bűnnek nevezni, akkor az is bűn lesz: az mondjuk érthető, hogy az Alkotmánybíróság miért emelte ki az önzetlen segítség büntethetetlenségét: ha ugyanis ezt ki nem hangsúlyozza, be kéne tiltani az összes egyházi karitatív szervezetet is, és akkor kicsit morcosak lennének.

Nem lenne egyszerűbb bevezetni a nyílt parancsuralmat? Nem kéne annyit kínlódni ezekkel a jogértelmezésekkel.

Sebaj, legkésőbb őszre az is meglesz.

Sorosistákkal is találkozik Pompeo

0

A magyar kormány számára is kellemetlen kérdések kerülnek szóba Mike Pompeo budapesti vizitjén, amiket Pozsonyban és Varsóban nem tervez megbeszélni. Ráadásul „sorosista” civil szervezeteket is meghívtak az amerikaiak.

Hétfőn indul európai körútra Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, első állomásként Budapestre, onnan Pozsonyba, Varsóba, Brüsszelbe, végül Rejkjavíkba megy. Az amerikai külügyminisztérium előzetes programja a szlovákokkal kifejezetten protokolláris témákat jelöl meg, a lengyelek esetében is csak általános témaköröket (biztonság, energia).

Ezzel szemben Budapesten Orbán Viktorral, Szijjartó Péter külügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel csupa olyan kérdésről tervez tárgyalni Pompeo, amelyek

egyre nagyobb feszültséget okoznak a kétoldalú viszonyban.

Fontos téma lesz Ukrajna támogatása. Ebben Magyarország lényegében a teljes nyugati világ törekvéseinek blokkolója. Se a NATO-, se az EU-tagságot nem támogatja, megvétóz minden ezirányú kezdeményezést az ukrajnai kisebbségekre vonatkozó oktatási módosítás miatt, amivel lassan magára marad Orbán. Mindez felveti az orosz elkötelezettség gyanúját a szövetségesekben.

Ezért se lesznek könnyű percek a kínai és főleg

az orosz befolyásolás elleni küzdelemről

szóló témakörben se, ahogyan talán az energiaügyekben se. A nyugati szövetségben  Magyarország az egyetlen, amely teljes kormányzati támogatással enged teret az orosz hamishír-propagandának, sőt, használja is azt. Az energetikában szóba kerülhet az amerikaiak által kifogásolt orosz függőség ügye. Bár ebben erős üzleti érdek is szerepet kap diplomáciájukban.

Szóba kerül a védelmi együttműködés, amelynek sorában a magyar kormány eddig nem akarta aláírni azt a sztenderd amerikai szerződést, amely alapján szabadon léphetik át a amerikai csapatok a partnerországok határait, és katonáik büntetőügyeinek elbírálását magukhoz vonják.

De ami a legfájóbb lehet Orbánéknak, az az, hogy egyedüliként Budapesten fog találkozni civil szervezetek, így például a Soros-szervezetnek titulált Helsinki Bizottság és a TASZ képviselőivel.

Jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek küldését

0

Magyarország lemondhat az eddig ömlő uniós támogatások nagy részéről a következő költségvetési ciklusban, ha nem állítja helyre a jogállamot. Az Európai Parlament ugyanis nagy többséggel megszavazta, hogy lehetőleg kössék jogállamisági feltételekhez a pénzosztást. Arról is döntöttek, hogy jelentősen megemelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

Elfogadható a tagállami integráció eltérő mértéke

Az Európai Parlament (EP) megvizsgálta az európai uniós tagállamok integrációjának eltéréseit, és állásfoglalást fogadott el, amely szerint megengedhetetlen egy úgynevezett “a la carte Európa”, amelyben minden tagállam csak a közös szabályok egy részét tekinti magára kötelezőnek, valamint egy másodosztályú tagság kialakulása – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint az EP strasbourgi plenáris ülésén 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai kezdeményezések elindításakor csak a rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat.

Elutasították ugyanakkor, hogy az eltérő mértékű integráció az unió jövőjére nézve lehetőséggé vagy stratégiai prioritássá váljon.

Az uniós parlament a tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának céljából az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolta.

A felülvizsgálat során véleményük szerint erősíteni kell, hogy a “kívülmaradási” modell helyett a “részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás, amelynek hiányát Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) példázza leginkább.

A képviselők aláhúzták, hogy az integráció érdekében a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot. E téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el, ugyanakkor valamiféle partnerségi formát biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak – rögzítették.

A meglévő különbségeket az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót – figyelmeztettek a képviselők.

Háromszorosára emelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását

A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott határozat értelmében.

A 426:152 arányban megszavazott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek támogatására a demokratikus párbeszéd előmozdítása céljából.

Mint írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Kiemelték, hogy a demokrácia és a jogállamiság előfeltétele az alapjogok védelmének, valamint a tagállamok egymás közötti és az európaiak EU iránti bizalmának.

Ezen program létrehozása és finanszírozása kapcsán még a másik uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

FH/MTI

Bréking nyúz, 2018. november 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Soros és a hozzá köthető civilek mindent megtesznek, hogy minél több migráns jöjjön Európába. A jogvédő civil szervezetek a határ illegális átlépését is tanítják, Soros emberei új voksolásért sírnak az Európai Parlamentben a migránsvízumok bevezetéséhez és persze a Soros-bérenc sajtó véletlenül lebuktatta Sorost a migránskártyák ügyében.

A jogvédő civil szervezetek a határ illegális átlépését is tanítják

A hatóságok megtévesztésére tanítják be egyes jogvédő civil szervezetek munkatársai a határokra érkező migránsokat – erről beszélt Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Az unió határaihoz érkezők elenyésző kisebbsége jogosult nemzetközi védelemre, ezért tanítják be őket egyesek arra, hogy mit kell hazudni a menekült státusz elnyeréséhez. Ez pedig feltehetően bűncselekmény, a hatóság megtévesztése – mondta.

Nem egyszer még a határ illegális átlépését is tanítják – tette hozzá.

A jelenlegi szabályok megalkotásakor nem volt tömeges migráció, többségében valódi menekültek érkeztek a határokhoz, akik együttműködtek a hatóságokkal, mára ez a helyzet megváltozott – magyarázta az Alapjogokért Központ vezetője. (MTI: A hatóságok megtévesztésére tanítják a migránsokat a civilek )

Soros emberei új voksolásért sírnak az Európai Parlamentben

Nem lett meg az abszolút többség a humanitárius célú vízumok bevezetését kezdeményező határozatról szóló szerdai európai parlamenti (EP-) szavazáson. A strasbourgi plenáris ülésen 349 képviselő voksolt igennel, 199 nemmel, 47 pedig tartózkodott, miközben a dokumentum elfogadásához 376 szavazatra lett volna szükség.

Soros emberei nem akarják elfogadni az eredményt. Sajtótájékoztatóján a jelentéstevő arról számolt be, hogy a végszavazás előtt egy perccel még 655 képviselő adta le a voksát egy másik kérdésben, s közben senki nem hagyta el az üléstermet, így szerinte az történhetett, hogy sokan, mintegy hatvanan túl hamar vették ki a szavazókártyájukat, és így a gép nem számolta a voksukat. (888: Leszavazták a migránsvízumot az EP-ben, de Soros emberei új voksolásért sírnak)

Soros pénzeli a mesterséges népvándoroltatást

Mivel félő volt, hogy megtorpan a mesterséges népvándoroltatás lendülete, az azt irányító nemzetközi bűnszervezet magasabb sebességi fokozatba kapcsolta a programot. Az Európába áttelepített migránsok immár anonim bankkártyákat kapnak, amikre Junckerék havonta töltik föl az ingyeneurót. Az emberkereskedő-hálózat sajtósai közben kétségbeesetten próbálják megmagyarázni, miért épeszű dolog az európai adófizetők pénzéből „öröküdültetni” a migránsokat, és hogy Sorosnak nincs is köze az egészhez. Végül a nagy szövegelésben ők maguk buktatták le a vén emberkereskedő-filantrópot, akinek egyik kitartott szervezete nagyon is segíti a pénzosztást.

Az emberkereskedőknek és nemzetközi maffiózóknak dollármilliárdos hasznot, Európának viszont a végállomást jelentő lakosságcsere eddig alapvetően úgy működött, hogy néhány kedves vezető kedves szavakkal meghívta Európába Afrika és Ázsia népességfeleslegét. A hivatalos szöveg az volt, hogy sok köztük az agysebész, ráadásul egész Afrikában és Ázsiában háború dúl, így mindenki menekült, szolidárisnak kell lennünk velük, meg tudjuk csinálni, építsünk nekik házakat, városokat, ők majd integrálódnak és átveszik csodás fogyasztói kultúránkat, egyébként is vérfrissítésre van szükségünk, különben elfajzunk.

Az Index komoly energiákat fektetett abba, hogy az ingyenpénzes kártyák és Soros György kapcsolatát letagadja. A nagy okoskodás közepette sikerült kikotyogni a Mercy Corps nevét, amely egy közismert, Soros által támogatott szervezet. (PestiSrácok.hu: Addig mentegették Sorost a migránskártyák ügyében, míg sikerült őt lebuktatni)

Hajléktalanság vs. utcán élés

0

Érdekes pontra hívta fel a figyelmet Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a parlament által nemrég elfogadott „hajléktalan” törvénnyel kapcsolatban. Véleménye szerint különbséget kell tenni a hajléktalanság és az utcán élés között. Szerinte a törvény kizárólag az utcán élést tiltja. Utána néztem, vajon más országokban (tőlünk Nyugatra) hogyan állnak (állami szinten) ehhez a kérdéshez.

Ami szembetűnő: a nyugati törvények nem tiltanak! A német, az amerikai (USA), vagy a brit jogszabályok, inkább előírások, és nem állami szinten foglalkoznak ezzel a témával, ami valóban az utcán hever. Németországban például nem a parlament szabályozza (bünteti) a hajléktalanságot, az utcán élést. Viszont van “szociális törvénykönyv” (Das Sozialgesetzbuch), mely szerint – elsősorban – az egyházak, szeretetszolgálatok feladata a segítés! A hajléktalanságnak kezelésének történelmi múltja van Németországban. Már  Bismarck idejében, az állam nagy szociális átszervezése idején, téma volt ez. Akkoriban a problémát a vándormunkások okozták, akiknek nem volt hol megszállniuk. Ekkor alapították a „Herberge zur Heimat” (kb. munkásszálló), mely a munka- és szállás nélküliek elhelyezésére szolgált.

Manapság is a „különösen nehézhelyzetűek elhelyezésére szolgál”, például a frissen szabadultak visszavezetése a hétköznapi életbe, a gyerekét egyedül nevelő anyák megsegítése, gyerek és városi (ingyen) konyha, a szenvedélybetegséggel küzdők megsegítése, valamint az utcai szociális munka. A finanszírozás a tartomány (szövetségi köztársaság) és a helyi (városi) szervek feladata, a gyerekélelmezés (Kinderküche) nagy részét adományokból biztosítják.

A német diakónus web-oldala szerint: hajléktalan az, akinek nincs állandó lakhelye és szálláslehetősége, és éjszakáit közterületen, mint pl. parkokban vagy metró- és vasútállomáson tölti.
A hajlék- vagy lakástalanság okai lehetnek:

  • munkahely elvesztése
  • -adósság vagy más finanszírozási probléma
  • különélés vagy válás
  • családi belüli erőszak
  • bűnözői múlttal terheltség, pl. szabadlábra helyezés
  • akut vagy krónikus betegség
  • lelki, pszichikai probléma, mint pl. depresszió, skizofrénia vagy káros szenvedély
  • lakbéremelés és az ezzel járó környezeti minőségváltozás

A hajléktalanok és lakásnélküliek problémái:

Az élettani szükségletek, mint éhség és szomjúság, nagyon megnehezítik a kevés anyagi háttérrel és saját lakással nem rendelkezők helyzetét. A hiányos higiénikus feltételek, körülmények, és az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzájutás különösen megnehezíti ezen emberek életét. Mint a múltban, úgy napjainkban is nagy a társadalmi előítélet, a megvetés, az ellenszenv. A társadalom egy részében ma is él az a bürokratikus gyakorlat, hogy csak annak adnak ki lakást, akinek rendszeres bevétele van, ill. munkahelyet is csak az kaphat, akinek állandó lakhelye van.

A hajléktalanok másik problémája a lopás: az utcán éjszakázáskor, de a szükségszállásokon sincs lehetőségük vagyontárgyaik megvédésére.

Az utcán vagy a szabad ég alatt éjszakázók rendszeresen ki vannak téve erőszakos cselekedeteknek, támadásoknak.

Ez a társadalmi probléma Németországban is ismert, aminek megsegítése, megoldása, felszámolása elsősorban az egyházak és a civil szervezetek feladata.

A hajléktalanság, az utcán élés problémája a a korlátlan lehetőségek hazájában, az Egyesült Államokban is fennáll. Erről szól az amerikai (US) hajléktalan törvény (The Homeless Bill of Rights (also Homeless Person’s Bill of Rights and Acts of Living bill)). Pontosabban a hajléktalanok *jogai*-ról szóló törvény, ami (még) nem egységes, hanem szövetségi államokként változó…..és amin még dolgoznak a jogalkotók…

A lényeg itt is a jogokon van és nem a tiltáson.

  • joguk van a közterületek (public spaces) félelem nélküli használatára, anélkül, hogy a jog és képviselői (pl. rendőrség) zaklatással diszkriminálná őket.
  • joguk van szavazni
  • joguk van szabadon menedékhelyet, szociális segélyt, jogi tanácsot és tanulást, oktatást igénybe venni.
  • közterületen (is) joguk van a magánéletre
  • joguk van, hogy biztonságba érezzék magukat

Ugyanakkor Amerikában a hajléktalanság bűncselekménynek minősíthető egy törvényparagrafussal vagy egy rendelettel, mely megtiltja a közterületen való ülést, alvást, koldulást, evést vagy vallásgyakorlást.

Ez ellen küzd a Hajléktalanság és Szegénység elleni Nemzeti (országos) Törvény Központ (The National Law Center on Homelessness and Poverty), mely szerint a látható hajléktalanság bűncselekménynek nyilvánítása erkölcstelen és támadás az alapvető emberi életösztön ellen, és ugyancsak ellenkezik az amerikai nép alapvető vallási és politikai elveivel.

A német és amerikai példa is jól mutatja, hogy a hajléktalanság mindenütt (társadalmi) probléma, amiről nyíltan kell beszélni, és a bajokra orvoslást kell találni, amibe be kell vonni az érintetteket is! Vajon, erről miért nem tartott konzultációt a jelenlegi kormány és pártja? Miért nem vonták be a törvényalkotási munkába a szakembereket. Egyáltalán kikérték azok véleményét? Hol vannak, voltak az egyházak, melyeknek világviszonylatban is elsőszámú feladata a szegények, az elesettek, a kivetettek megsegítése, támogatása, lásd Németország vagy egész Dél-Amerika. Ez valójában nem állami feladat, ez a közösség feladata. A parlamentben ülők mit tudnak ezeknek a szerencsétlenek a sorsáról? Ugyanazt mondhatnánk, mint, amit (nagyon) sokan a migránsokra mondanak: fogadj be az otthonodba egyet! A törvényalkotók kikérték például (a jezsuita) Mustó Péter véleményét és tapasztalatát?

Igen, köztudott, hogy a hajléktalanok nem igazán szimpatikus emberek, legalábbis megjelenésük, viselkedésük sok kivetnivalót hagy maga után. Eltávolításuk a közterületről, főleg a turisták által rendszeresen látogatott helyekről, inkább megértést, mint ellenszenvet vált ki sokunkban. A módszer, ahogy ezt csinálják azonban embertelen! Nem egy átgondolt terv része, mely a kényszerből utcán élőknek jobb, „kulturáltabb” és biztonságosabb környezetet, „életteret” biztosít. Különösen a közelgő hideg, a tél elleni védelemre.

Szemtanúja voltam Los Angelesben olyan széles járdájú utcáknak, ahol a karácsonyi, szilveszteri időben egymás mellett feküdtek hálózsákos csövesek. Senki sem bántotta őket (a hatóság sem!) és, mint vendéglátóm mondta, az ott „táborozók” a sokkal hidegebb keleti partról (pl. New York környékéről) érkeztek, hogy itt vészeljék át a relatív enyhe telet. És, ha már hálózsák. Münchenben (és az Alpok vidékén) ilyenkor a helyi (ingyen) újságokban állandó hirdetés olvasható, hogy „akinek van felesleges, vagy már használaton kívüli hálózsákja, azt adományozza a parkokban, szabad ég alatt telelő hajléktalanoknak.” Az Alpokban kiránduló, hegymászó turisták nagyon jó minőségű hálózsákokban szokták átvészelni a hűvös nyári és őszi éjszakákat. Ott ilyenre is gondolnak! Sokan tudják, hogy a menhely nem a legjobb megoldás a tél átvészelésére. Igen, sok a lopás, a bezártságból, az összezártságból eredő frusztráció.

Végül egy vallomás. (még) Nem voltam hajléktalan, csak beleképzelem magam: biztos nem mennék (magyar) (állami?) menhelyre. Hol van a “privacy” – a privátszféra? Hol csukhatom magamra az ajtót, hogy a világ zajától távol nem csak testileg, de lelkileg is kipihenhessem magam? A katonaságnál volt módom ebbe belekóstolni. Az volt igazán jó, amikor hanyatt feküdhettem a mezőn és csukott szemmel álmodoztam, hogy milyen jó is lesz ismét otthon lenni. Igen, abban a 11 hónapban tanultuk meg értékelni a (családi) otthont. Vajon a börtön miért is büntetés? Ott is az összezártság a borzalom (a rend, a fegyelem). Szóval, a “menedékhely” NEM megoldás!

Erre mikor fognak rájönni a hajléktalanokon valóban segíteni akarók???

Stephen Elekes

Külföldi kutatók féltik a magyar civil társadalmat a Stop Sorostól

0

28 ország 77 egyetemi oktatója és kutatója nyilatkozatban állt ki a magyar civil társadalom függetlensége és a Magyar Helsinki Bizottság mellett.

Az aláírók a május 9-én közzétett, több nyelven elérhető nyilatkozatukat azzal kezdik, hogy a magyar civil társadalom jelenleg a puszta létezését is érintő fenyegetéssel néz szembe. Azt követelik, hogy a magyar kormány azonnal szüntesse be a magyar civil társadalom zaklatását, és ne lehetetlenítsék el a civil szervezetek munkáját Magyarországon.

A szövegben kiemelik a Stop Soros névvel illetett törvénycsomagot, amelyet a tervek szerint még májusban elfogadhat az Országgyűlés, és amely a professzorok szerint rendkívül káros hatással lehet a civil társadalomra, és azoknak a menedékkérőknek a helyzetére is, akiket ezek a szervezetek megsegítenének.

Külön írnak a Magyar Helsinki Bizottságról, amely az aláírók szerint egy kiemelkedő emberi jogi szervezet, és “az ilyen civil szervezetekre minden államnak büszkének kellene lennie, ahelyett, hogy az elhallgattatásukra törekszik”, hiszen a demokrácia és a jogállamiság nem képzelhető el erős és független civilek nélkül.

“A Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezeteket érő fenyegetések magát a demokráciát is fenyegetik”

– írják.

Az oktatók saját kormányaikat és egyetemeiket is arra kérik, hogy álljanak ki a civil társadalom ellehetetlenítését célzó magyar jogszabályok ellen, és nyilvánítsák ki szolidaritásukat a magyar civil szektorral szemben.

Lapszem – 2018. május 4.

0

Pénteken is megmarad a napsütéses, nyárias idő, de záporok és zivatarok is lehetnek többfelé az országban. Ma a Mónikák és Flóriánok ünnepelnek, illetve a Star Wars rajongók. Lássuk a lapszemlét:

Népszava: Eltikolt GRECO-jelentés

Magyarország azon kevés tagállam közé tartozik, amely nem járult hozzá, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes testülete közzétegye az útmutatásainak végrehajtásáról készült országértékelést. Gianluca Esposito főtitkár a Népszavának ezt “nagyon sajnálatosnak” nevezte a 2017-es jelentés csütörtöki brüsszeli bemutatóján. A Korrupció Ellenes Államok Csoportja (angol rövidítése: GRECO) azt vizsgálta, hogy az ET tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A tavaly lezárult vizsgálat során megállapították, hogy Magyarország nem hajtotta végre a visszaélések, megvesztegetések megelőzésére vonatkozó GRECO ajánlásokat.

Magyar Hírlap: Nincs eljárás alatt egyetlen civil szervezet sem

Nem zajlik a Fővárosi Főügyészségen olyan, külföldről támogatott civil szervezet elleni eljárás, amelyik nem teljesítette regisztrációs kötelességét – írja a Magyar Hírlap. Eddig összesen száz olyan civil szervezet teljesítette regisztrációs kötelességét, amelynek tárgyévi külföldi támogatása meghaladja a 7,2 millió forintot, de azok ellen sem indult eljárás, akik nem tettek eleget a törvényi kötelezettségnek.

Magyar Idők: Gyárfásék megismernék az összes bizonyítékot

Meggyorsíttatná a bizonyítékok megismerhetőségét Gyárfás Tamás védője, Bánáti János, aki indítványozta, hogy tárják a védelem elé azokat a hangfelvételeket, amelyekből több száz készülhetett 2000 és 2004 között. A Magyar Idők úgy tudja, hogy várhatóan jövő hét csütörtökön reagál az indítványra a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Fenyő-gyilkosság miatt felbujtóként meggyanúsított sportvezető elé második kihallgatásán nem tártak új bizonyítékot, csak korábbi vallomását pontosították – írja a lap.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK