Kezdőlap Címkék CBA

Címke: CBA

Gyenge forint – Mikor lép a kiskereskedelem?

Habár a forint gyengülése az elmúlt hét második felében megállt, sőt, némi visszaerősödés is elkezdődött, szakértők egyetértenek abban, hogy búcsút mondhatunk a 220 alatti euróárfolyamnak. Ez óhatatlanul az importárak emelkedését, s az idén az eleve 3 százalék körülire tervezett infláció növekedését eredményezi majd.

A magyar jövedelmének jelentős hányadát költi élelmiszerre: a háztartások egy főre jutó havi kiadása – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján – 82 900 forint volt 2017-ben. Ezen belül a legtöbbet, fejenként havonta 22 500 ezer forintot élelmiszerekre és alkohol-mentes italokra költöttünk.

Forrás: KSH

Ez az összeg, amelynek egy részét a nagy – hazai és külföldi tulajdonú – bolthálózatokban költjük el. Megkérdeztük tehát, ők hogyan látják a helyzetet, s mit lépnek, ha lépnek?

“Amennyiben a forint mostani gyengülése tartós marad, az óhatatlanul begyűrűzik majd az élelmiszerek árába”

– válaszolta megkeresésünkre Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója hozzátéve: egyelőre még túl rövid idő telt el ahhoz, hogy érződjenek a negatív hatások, pár napon belül a piac még nem reagálja le a változást. Már csak azért sem, mert a beszállítókkal kötött szerződések túlnyomó többsége az árváltozásoknak hosszabb határidőt szab; bár – természetesen – vannak termékek, amelyeknél sűrűbben módosulnak az árak.

Ugyanakkor abban biztos, hogy ha hetekig-hónapokig ilyen árfolyamszinten marad a forint, akkor annak már lesznek hatásai. Ebben az esetben arra lehet számítani, hogy

első körben az importtermékek, majd utána a hazai termékek árai is emelkedhetnek.

Ezen belül először az alapvető termékek drágulhatnak, mondta, hozzátéve: ezek ára akár nagyobb mértékben is emelkedhet. A magasabb feldolgozottságúak ára azért kevésbé, mert azok alapanyag igénye kisebb.

Elvben a határmenti üzletek forgalma erősödhet az olcsóbb forint hatására,

ám az elmúlt időszakok tapasztalatából kiindulva ő úgy látja, hogy a forgalomnövekedés ilyen esetekben a határmenti egységekben ugyan jelen van, de a kereslet megtöbbszöröződésére nem lehet számítani.

„A Spar pont nem az a kereskedelmi lánc, amelynek kínálatában túlnyomó többségében import termékek vannak, nálunk a kínálat 85 százalékát is meghaladja a magyarországi beszerzés részaránya” – mondta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A rendszerben amúgy is van egy puffer, egy-két hónapig kitart a „toleranciája”,

s így a jelenlegi helyzetben még nem áll úgy a helyzet, hogy valamilyen forgatókönyvet kellene készíteniük – magyarázta.

Emlékeztetett arra, hogy a forint gyengülésének hatásai többfélék. Egyrészt idővel, ha tartós marad, valóban eredményezheti az árak emelkedését, ugyanakkor van egy vásárlói oldal is, nevezetesen, hogy

megnő a bevásárlóturizmus azokon a szakaszokon (osztrák, szlovák), amelyeken az árfolyamingadozásoknak korábban is volt már érzékelhető – forgalomnövelő – hatása.

De egyelőre túl rövid az idő berminemű következtetés levonására –  tette hozzá.

Baldauf, a kétlelkű végleg kiszáll

Minden részesedésétől megválik a CBA-ban az alapító. Baldauf László eddig már eladta több üzletét. A Fideszt mindenben támogató üzletember a politikai szándékkal szemben a piaci logika szerint cselekszik. A legfrissebb adatok is őt igazolják.

Már több üzletét adta el Baldauf László: előbb decemberben a Lidlnek, bár először tagadta ezt („Részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”), majd áprilisban a Sparral állapodott meg.

Most pedig a jelek szerint végleg visszavonul a CBA-t megalapító, az utóbbi években már csak tiszteletbeli elnök. A Népszava írt arról kedden, hogy a cégcsoportban meglévő részesedését is eladja. A 300 milliós névértékű részvénycsomagot hat tulajdonostársa veszi meg egyenlő részben. A vevők a Gyelán Zsolt érdekeltségébe tartozó Capital Food Holding Kft., a Dienes Zoltán vezette Di-wa Kereskedelmi Kft., a Krupp Józsefhez tartozó Kruda-Invest Kft., a Lázár Holding Kft., a V. A. Investment Kft., valamint a Breier László tulajdonában lévő Vörösvár Invest Kft. (Dienest korábban hírbe hozták mint aki szintén az Auchannak adja bérbe egy boltját.)

A tranzakciót még jóvá kell hagynia a keddi taggyűlésnek is, amelyen várhatóan elfogadják a cég tavalyi beszámolóját is. Ebből kiderül, hogy a CBA valamelyest rosszabbul teljesített, mint egy évvel korábban: a vállalat nettó árbevétele ugyanis csaknem kétszáz millió forinttal 6,62 milliárd forintról 6,46 milliárd forintra csökkent.

(A CBA hálózata úgynevezett beszerzési társulás, boltjainak túlnyomó része franchise rendszerben működik, igen szórt tulajdonosi szerkezettel. A központi cég a saját üzleteken kívül a franchise-díjból jut bevételhez, ezért viszonylag szerény a bevételi adat.)

Baldaufról köztudott, hogy régóta mindenben támogatója a Fidesznek, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.

Baldauf kivonulásának irányát

egyenesen árulásnak tekintik kormányoldalon,

a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos, Szatmáry Kristóf egy korábbi nyilatkozatban arról beszélt, hogy ez finoman szólva sem fair, sőt, sokan hátbatámadásnak élik meg, mert aláássa az évek óta tartó kormányzati küzdelmet, amely megpróbálja pozícióban tartani a hazai boltokat a nemzetközi láncok nyomulásával szemben.

A realitás pedig (az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján) az, közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.

A Szatmáry által említett „visszaszorítás” különösen a diszkontokat érintette (volna) – és talán kerül elő ismét -, de Baldauf ebben is a valóság talaján áll. Egy régebbi nyilatkozatban azt fejtegette, hogy több ezer bolt tűnhet el Magyarországon, mert

átalakultak a vásárlási szokások és a diszkontok váltak legnépszerűbbé

a középosztály körében.

Nos, a legfrissebb számok mindenben alátámasztják a CBA-vezér szavait. Öt év alatt (2012-17 között) megállíthatatlanul fogytak a boltok az országban: csaknem 156 ezerről 132,5 ezerre, ezen belül egyedül tavaly közel 4 ezerrel – derül ki a Blokkk.com összeállításából. Ezen belül ötezer az olyan egység, amelyben élelmiszert (is) árusítottak. Ezzel párhuzamosan tovább gyarapodott az olyan települések száma, amelyeken már semmilyen üzlet sincs: 2012-ben (a 3155-ből) még 156 volt, tavaly már 228.

Az üzletek fogyása elsősorban a rosszabb jövedelmű lakosságot magukba foglaló településeket érinti, ez pedig a láncok közül elsősorban a hazai tulajdonúakat (CBA, Reál, Coop) sújtja.

Az alapterület változása is egyértelműen azt bizonyítja, hogy

a kicsik szenvedik el a Baldauf által szóba hozott átalakuló vásárlási szokásokat.

Az össz-alapterület egymillió négyzetméterrel kevesebb, 17,4 millió lett tavalyra, ezen közben az átlag viszont 121-ről 132 négyzetméterre növekedett. Vagyis kicsik bezártak, nagyok (elsősorban multik) nyitottak.

Baldauf üzletemberi gondolkodását támasztja alá az a (szintén 216-os) számsor, amelynek legbrutálisabb része az, hogy az egy boltra jutó árbevétel a hazai láncok (tehát nem is falusi apró üzletek) esetében 157 millió forint, a multiknál ennek tízszerese (!).

A vásárók diszkontok iránti vonzalmát kétség kívüli bizonyítéka az egy főre jutó bevétel alakulása. A piacvezető a Lidl 80 millió feletti összeggel, az Aldi és a Penny Market több, mint 60 millióval követi. Az Auchan-Tesco-Spar hármasa jóval leszakadva a 35-50 milliós sávban. A magyar láncok a sor végén állnak a 20 millió körüli értékkel.

Vagyis a boltok átadásakor (azok jövője, jövedelmezősége szempontjából) logikusan járt el Baldauf, amikor üzletemberi énje felülkerekedett politikai vonzalmán.

A CBA tündöklése és bukása

0

Úgy hullanak a CBA üzletek, mint az őszi legyek. Egymás után zárják be ezeket; most éppen a hűvösvölgyi, néhány éve felépített üzletük ment csődbe, és hatalmas plakátokon olvashatjuk, hogy “itt hamarosan Lidl üzlet nyílik”.

Hát ennyit ér a hatalmi erőszakoskodással kikényszerített, protekcionista gazdaságpolitika, amely – a nemzeti kormányzás örve alatt – adminisztratív eszközökkel próbál versenyelőnybe hozni rosszul teljesítő magyar piaci szereplőket.

Ám hiába a tisztességes verseny kiiktatása, a mindenféle állam által biztosított, indokolhatatlan kedvezmények, hiába a külföldi üzletláncok állami sanyargatása és üldözése, a #magyaremberek sem hülyék. Ha a gonosz multiknál olcsóbb és finomabb a kenyér, nagyobb a választék, jobb minőségű a tej és nem büdös a hús, akkor nemzetibüszkeség ide, nemzetielkötelezettség oda, ott fognak vásárolni. Így van ez a lepukkant külvárosokban éppen úgy, mint a legjobb módú kerületekben. A pénzéért mindenki a legjobbat akarja kapni, és ez felülírja a álhazaffyasság szempontjait.

Kiváltképp, mivel aki egy kicsit is odafigyel, az pontosan láthatja, hogy ez a nemzeti maszlaggal leöntött protekcionista gazdaságpolitika nem szolgál más célt, mint a haverok, a hatalom által kinevezett új burzsoázia érdemtelen helyzetbehozását, a teljesítmény helyett a lojalitási szempontok szerinti szelekciót a piacon. De a CBA sorozatos bukásai azt is jelzik, hogy hosszú távon ez a gazdaságpolitika kudarcra van ítélve. És ez nemcsak a kereskedelemre vagy az üzletláncokra vonatkozik, hanem az egész magyar gazdaságra.

A kormány politikai, lojalitási szempontok szerinti, a teljesítményelvet és a tisztességes versenyt kiiktató gazdaságpolitikája hosszabb távon összeomlásba vezeti a magyar gazdaságot. Ezt modellezi a CBA üzletek kudarca.

Forrás: Vásárhelyi Mária blogja, Facebook

Újabb CBA-k kerülnek multik kezébe

A CBA alapítója, Baldauf László a Lidllel kötött tavalyi ügylet után újabb három üzletét adta át, ezúttal a Sparnak. A külföldi láncok térnyerése elkerülhetetlennek tűnik, kivéve, ha a kormány megpróbál beavatkozni.

Három CBA-üzlet kerül multikézbe: a cégcsoport alapítója, visszavonulása óta tiszteletbeli elnöke, Baldauf László a Spar javára megválik erdőkertesi, budapesti Andrássy úti és egy ugyancsak pesti egységétől – írta ma a Portfólió.

A Fideszhez igen közel álló, annak gazdasági felfogását támogató CBA és annak alapítója, Baldauf másodjára hoz nyilvánosan hirdetett nézetével ellentétes üzleti döntést. Tavaly decemberben hét boltját adta el a Lidlnek. Azt is sajátos körítésben tette, mert első reakciójaként a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy „részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”

Olyannyira közel áll egymáshoz a CBA és személy szerint Baldauf, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.

Forrás: feherenfeketen.blog.hu

Üzletileg persze érthető a döntés. Minden adat arra vall, hogy

a hazai tulajdonú láncok és a külföldi nagy cégek közti eredményességben szakadéknyi különbség van.

Amint arról októberben írtunk az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján: közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.

A kormány és személyesen Orbán Viktor többször helyezett kilátásba intézkedéseket a multik megállítására, pár éve a plázastopnak nevezett jogszabállyal egyenesen megakadályozni igyekezett elsősorban a két nagy német diszkont új boltjainak megnyitását az építési engedélyek megvonásával (amit a cégek meglévő épületek megvásárlásával és átalakításával játszottak ki).

Pár napja írtunk arról, hogy a következő kormány ismét előveheti a multiellenes kártyát, amit Lázár János alig két hónapja már meglengetett.

Újból a multiláncok a célkeresztben

A hipermarket- és diszkontláncok „megtöréséről” beszélt Lázár János. A multik kipasszírozása sokadszor kerül elő a kormány részéről. Az adatok azt mutatják, hogy gyorsulva nyílik az olló a hazai kisboltok és a multiláncok helyzete között. Több, mint ötször annyi kistelepülés van bolt nélkül, mint másfél évtizede.

A kisboltokat elsősorban a szegénység sújtja.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Talán csak a választási kampány hevülete, talán tényleges szándékot tükröz: Lázár János a hétvégén ismét elővette a „multikártyát”. Egy vidéki rendezvényen azt fejtegette, hogy mivel az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntően a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el, ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek.

„Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”

– mondta a kancelláriaminiszter.

Legutóbb októberben került elő a téma, és mérsékelt hevességgel cáfolták hivatalos körökben a kiszorítás megvalósítását. Több helyről származó, sehol meg nem erősített hírek szerint részben megváltozott a koncepció: eredetileg kifejezetten a két német diszkontóriás, a Lidl és az Aldi volt kijelölve a kiszorításra, időközben azonban a megváltozott külpolitikai helyzetben a német cégek „érinthetetlenekké” váltak.

Egyelőre nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni a kormány, ebben alighanem döntő lesz a választások végeredménye. Akkor kiderül, hogy marad-e a jelenlegi, lopakodva terjeszkedés, amelynek jegyében legutóbb pár napja jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Appeninn befektetési cég 18 olyan ingatlant vesz meg 4,5 milliárd forintért az osztrák Erste befektetési alapjaitól, amelyeket a Spar bérel üzletei számára.

Kérdés azonban, hogy járható út-e a külföldi láncok további szorongatása, netán kizavarása az országból. Eltekintve a várható diplomáciai vihartól, a multinacionális cégek versenyelőnye minden adat szerint szinte behozhatatlan a hazai boltok számára.

Más kisker-ingatlanok is gazdát cserélnek. Múlt heti bejelentés szerint kivonul Magyarországról az egyik legnagyobb kereskedelmiingatlan-tulajdonos, az Atrium, amelynek egyik legismertebb érdekeltsége az óbudai EuroCenter. A mintegy 22 milliárd forint értékű ügylet keretében a vevő Wing Zrt. kezébe kerül mások mellett vidéki Penny Marketeknek (bérleményként) helyet adó tucatnyi épület.

Már októberben írtunk arról, hogy a 2016-os eredmények szerint a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.

A külföldi tulajdonú láncok élmezőnye és a hazai hálózatok (javarészt szórt tulajdoni szerkezetű, úgynevezett beszerzési társulások) közt óriási a különbség az egy alkalmazottra jutó éves bevételben. A CBA, a Reál és a Coop esetében ez jelenleg – piaci becslések szerint – 20 és 30 millió forint között mozog,

a mezőnyt toronymagasan a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny Market) vezetik

60-80 millióval. A középmezőnybe a „hagyományos” hiper- és szupermarketek (Auchan, Tesco, Spar) tartoznak 35-50 milliós értékkel.

Aligha véletlen, hogy az elmúlt évek egyre erősödő bérversenyében is ez a sorrend. Az év első hónapjának egyik vezető híre volt, hogy húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. (A német cég saját adata szerint a mostanival együtt 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre.) A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalékos növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint. A Tesco a tavaly őszi megállapodás értelmében bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, de ezt csak a hetedik hónaptól, viszont emellé még a cafeteria érkezik havonta.

Látható tehát, hogy már egyes külföldi cégek fizetőképessége (és talán üzleti stratégiája) között is szakadék tátong, a sor végén kullogó hazai láncokról (és a hozzájuk nem tartozó független kisboltokról) nem is beszélve. Ezek körében vált gyakorlattá az év elejének szintén slágerhíre, amely szerint akár a hét több napján zárva tartanak, vagy osztott nyitvatartással üzemelnek.

Nem is csoda ez, ha azt is megnézzük, hogy a KSH adatai alapján úgy becsülhető, hogy egy üzletre átlagosan mennyi bevétel jut. A hazai tulajdonúaknál éppen tizedannyi, mint a multiknál: körülbelül 160 millió forint.

Az jól ismert tény, hogy egyre kevesebb a kis bolt az országban: míg öt éve még több, mint 150 ezer volt, a számuk 2017 végére valószínűleg 130 ezerre esett. Tizenöt éve ez a szám még 165 ezer volt, vagyis mostanra a boltok egyharmada bezárt,

és ennek nagyobb része, körülbelül 60 százaléka a kisebb településeken.

Így nem is csoda, hogy ezek nagyjából tizedében (220-ban) ma már semmilyen bolt sincs. Másfél évtizede ez még csak mintegy negyven volt, vagyis öt és félszeresére növekedett azon községek száma, amelyek már egy pici vegyesboltot se tudnak eltartani. Az átlagértékek alapján impozáns jövedelemnövekedés az ország egyes vidékein tehát szinte egyáltalán nem mutatkozik meg az élet olyan alapformájában se, mint a legelemibb mindennapi bevásárlás.

És ebben rövid távon nem is várható előrelépés, mert

ezekben a térségekben a közmunka szinte az egyetlen jövedelemforrás.

Márpedig a kormány idén 266,1-ről 225 milliárdra csökkenti az erre szánt pénzt (és a hírek szerint 2019-től tovább folytatná ezt). A Policy Agenda friss munkaerőpiaci elemzése arra is rámutat, hogy eközben a foglalkoztatási alap bevétele 240,8-ről 264,3 milliárdra nő.

A bérnyomás pedig alig mérséklődik: két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel és ellehetetlenít – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek nemrég Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének főtitkára. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét – kérdezte Dávid.

Tehát ezek a térségek várhatóan tovább szakadnak le az országos átlagtól, nem beszélve a kiemelkedő térségekről. Mindez a kiskereskedelem legalsó szintjének folytatódó elsorvadását vetíti előre, amin nem segít a multik fojtogatása.

A lovak közé csapta a gyeplőt a Lidl

Húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.

A Lidl Magyarország márciusban újabb béremelést hajt végre – tudatta a német diszkontlánc. Eszerint átlagosan 20 százalékkal toldja meg a fizetéseket a cég a teljes időben foglalkoztatottaknál. A boltban dolgozó beosztottak javadalmazása 290 és 320 ezer lesz, az üzletvezetőké viszont 720 ezer. (Ehhez még teljes bérlettérítés és csaknem százezres egészségügyi csomag járul, a boltvezetők pedig korlátlan használatra autót kapnak.)

Eddig is a diszkontok vezették a bérlistát átlagosan 250-300 ezres fizetésekkel – már ahol közölnek nyilvánosan információt -, de a Lidl az üzletekben adandó 365 ezres átlaggal alaposan a konkurrensek elé lép.

A kiskereskedelem

nyomasztó munkaerőhiánya folyamatos béremeléseket kényszerít ki,

a Lidl saját adata szerint a mostanival együtt 2016. januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre. A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalék növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint.

Nagy mozgásokat indíthat el ez a változás, hiszen a Lidl ezzel nem csak a másik nagy német hard diszkontnak, az Aldinak dobott kesztyűt, hanem leginkább a mintegy 18 ezer embert alkalmazó Tescónak, amely a tavaly őszi belső megállapodás értelmében a bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, és ezt is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

Nem beszélve a laza láncba szerveződő CBA-ról, Realról és Coopról, valamint a független kisboltokról, amelyek már eddig is egyre nehezebben bírták a versenyt. Ezzel az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelmi üzletek száma 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körülire csökken(t).

Baldauf: Semmit nem adok el

0

Cáfolta a Független Hírügynökségnek Baldauf László, a CBA alapítója, hogy eladna több üzletet.

Baldauf László
MTI Fotó: Kovács Attila

A Portfolio írta meg, hogy forrásaik szerint a CBA-alapító Baldauf László, az üzlet volt elnöke, mostani tiszteletbeli elnöke már el is adta budapesti, Blaha Lujza téri boltját a Lidlnek, és más boltokról is tárgyal.

Baldauf a Portfoliónak nem nyilatkozott, a Független Hírügynökségnek azonban most azt mondta: „Semmit nem adok el!” Úgy fogalmazott:

„Részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”

A Lidllel folytatott tárgyalásokról mindössze annyit volt hajlandó elárulni: folynak tárgyalások, de egyelőre semmilyen konkrétumot nem tud és nem is akar említeni. Azt mondta: mihelyst van valami megállapodás, közleményt fog megjelentetni.

Lapszem – 2017. december 5.

0

Kedd van, december 5-e, Vilma napja, nézzük, miről írnak a mai újságok.

Leváltaná Polt Pétert az LMP

Interjút adott Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a Magyar Nemzetnek. Ebben többek között arról beszél, hogy mindenki észre fogja venni, amikor Ron Werber érdemben segíti majd az LMP-t. Azt is mondta, hogy kampánylehetőségeik szűkösek, de

így is felveszik a harcot a Fidesz „agyatlan sorosozásával” szemben.

Nem zárta ki, hogy jelöltjeik adott esetben visszalépjenek majd a „korszakváltást megtestesítő” indulók javára, de szerinte most nem ezekről kell beszélni. Azt is mondta: a Jobbikkal a jelenlegi formájában nem alkotnának koalíciót.

Nyomozás indult a sürgősségi centrum miatt

A Népszava úgy értesült, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség, annyi szabálytalanság volt a fővárosi Korányi-projekt körül. Ez

a 2007-2013-as uniós finanszírozási időszak egyik legnagyobb egészségügyi beruházásaként indult

egy 2011-ben elnyert, 100 százalékos, mintegy 8,1 milliárd forintos EU-támogatással. Az Üllői úti klinikai tömbben lévő sürgősségi centrum építését már 2013-ban be kellett volna fejezni, ám az épületet csak 2017 januárjában adták át, és az eredetileg tervezett költségek is megduplázódtak. A lap szerint uniós pénzek kerülhetnek veszélybe.

Újabb nyomozás a Kairos-ügyben

A Magyar Idők arról ír, hogy ügyészségi vizsgálatot kért a Kairos nevű pilótajáték nyomozásával kapcsolatban két károsult, akiknek augusztusi feljelentésével állításuk szerint eddig semmi sem történt. A BRFK-n folyó nyomozás határidejét két hónappal meghosszabbították. A piramisjáték működtetése mellett már személyes adattal való visszaélés miatt is vizsgálódnak.

Kiszállhat a magyar milliárdos a CBA-ból

Eladja üzleteinek legalább egy részét a milliárdos magyar üzletember, a CBA-alapító Baldauf László – értesült a Portfolio két forrásból. Az üzletlánc korábbi elnöke, most tiszteletbeli elnöke már túl is adott egyik központi boltján, és további tárgyalások zajlanak. A lap szerint

a Blaha Lujza téri bolt a Lidlhöz kerül,

és a Ferenciek terén lévő üzlet a másik, amelyről tárgyalnak.

Sokba lenne a kiskerláncok „magyarosítása”

A választások után a kormány ismét megpróbálja kitessékelni a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat – írta a Magyar Nemzet. Orbán Viktor 2010-ben hozta szóba először ezt a célját, most állítólag a két diszkont, a Lidl és az Aldi lesz elsősorban célkeresztben. Nem lesz könnyű menet: a három hazai lánc közel nyolcszor annyi bolttal a hat multi bevételének hatvan százalékát érte el.

Ismét felröppent a hír, hogy a kormány szeretné „magyar kézben” tudni az élelmiszer-kereskedelem zömét bonyolító áruházláncokat, most a Magyar Nemzet idéz olyan forrást, amely szerint érkeztek olyan „jelzések”, hogy „gondolkodjanak el: jobb időben eladni az érdekeltségeiket, ha megkeresik őket”.

„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor 2016. szeptemberében Lengyelországban.

Most tehát a 2018-as választások után a Fidesz ismét megkísérli a hazai tulajdon részarányát növelni a multik rovására. A lap úgy tudja, hogy a két német diszkont, a Lidl és az Aldi lesz a célpont. (A napokban – szintén sokadjára – a Tesco kapcsán a kormánysajtóban is hír keletkezett a kivonulásról, de ezt a cég azonnal tagadta.)

Ez logikus próbálkozás lenne abból a szempontból, hogy Orbán évekkel ezelőtt lényegében kiegyezett a hazai élelmiszer-ipar egyik legnagyobb szereplőjével, Csányi Sándorral, aki azóta újabb jelentős földterületeket szerzett (és hozzá az uniós területalapú támogatást), a korábbi üzlettárs, Simicska István kiszorításával párhuzamosan pedig a felívelő pályára állt Mészáros Lőrinc nagyágyúvá kezdi kinőni magát az agráriumban is. Az ő termékeik eladása során nyilván

jól jönne, ha a kiskereskedelemben is ezen érdekcsoport növelné bevételét.

A szándék azonban nem egyenlő a lehetőséggel. Az országban legnagyobb területen és legnagyobb számban megtalálható három lánc (Coop, CBA és Reál), valamint a külföldi tulajdonú szerveződések (Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Aldi, Penny Market) adatait összevetve szembetűnő, hogy utóbbiak nyereségtermelő képessége lényegesen meghaladja a nagy hazaiakét.

A 2016-os rangsor alapján elmondható, hogy a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. (Az egy üzletre jutó bevétel nem lenne reális adat, mert a CBA – a Príma nevű hálózattal együtt -, a Coop és a Reál rengeteg kis alapterületű egységet üzemeltet kistelepüléseken. Az összehasonlításra alkalmas mérőszám az egy hasznos négyzetméterre, illetve az egy alkalmazottra jutó árbevétel volna, de erről nincsenek hiteles adatok.) Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.

Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a Coopok, Reálok jellemző méretéhez.

Ekkora külföldi láncok kiszorítása (akár csak részlegesen is)

sokezer-milliárd forintba kerülne, aminek kifizetése és a működtetés finanszírozása szinte megoldhatatlan lenne „nemzeti” magántőkéből

(és akkor a negatív külföldi visszhangról még nem is beszéltünk).

Ennél talán reálisabb lenne, ha csak a két – állítólagosan – célba vett német diszkonttal próbálkoznának. (Valószínű, hogy inkább érzelmi indokai vannak annak, hogy csak a Lidlre és az Aldira utaznának, az ugyanilyen modellt követő, szintén német Penny Market kimarad a szórásból; a hazai piac védelme kapcsán rendre az első kettőt szokás támadni.) Az Aldi és a Lidl 2016-ban 550 milliárd forint árbevételt ért el. Ez után kellene kifizetni – valószínűleg több évi forgalomra vetítve – a tetemes vételárat, majd a 284 üzletet átalakítani és átfesteni az új tulaj színeire.

Bréking nyúz – Tudósítás a másik valóságból

0

Derék emberek. Nagy mellény. Kasszás Erzsi. MLM-ügynök.

A Pesti Srácok az őcsényi rasszista tiltakozásról

„Senki nem hozhat létre zagytározót a közösség hozzájárulása nélkül, nem építhet szeméttelepet a helybéliek engedélye nélkül, nem tárolhat birtokán veszélyes hulladékot a környezet kontrollját megkerülve, de tulajdonképpen semmit nem tehet, amihez a lakosság, amelyet tette közvetlenül érintene, ne járulna hozzá ahhoz. Ha mégis megteszi, ha azt képzeli, hogy ő, mint vállalkozó, a maga pénzén, a maga kockázatára működtetett vállalkozással, vállalkozásban azt csinál, amit akar, nos, akkor számolnia kell a következményekkel. Az ilyen vállalkozókat a normális közösség erőteljesen és hathatósan megrendszabályozza.

Mint az őcsényi derék emberek.”

Az Origo Gulyás Mártonról

„Jó lenne tudni, hogy mégis mire fel, mindenesetre Gulyás Márton pénz nélkül élő aktivista meglehetősen nagy mellényű interjút adott egy blognak. Soros egykori kitartottja vagy egy tucatszor elismételte, hogy természetesen “békés és erőszakmentes” őszre készülnek, de azért pontosan tudja, hogyan kell a kormányra nyomást gyakorolni, hogy az végül úgy táncoljon, ahogy a senki által meg nem választott Gulyás, meg az ötven fős sleppje fütyül. (Mondjuk első körben meg lehetne nyerni a választásokat, nem?) Az ország Marcija azt is megemlítette, hogy neki bizony a Jobbik a szavát adta, hogy ha úgy van, beállnak majd a baloldal mellé. Nyilván még a szövődő Botka-Jobbik kapcsolat idején.”

A 888 Kasszás Erzsiről

„A liberális siserahad és Gyurcsány Ferenc nővére által kiröhögött Kasszás Erzsi-reklám letarolta a piacot.

A Kreatív összeállítása szerint a CBA és az Umbrella együttműködéséből született Kasszás Erzsit hiába gyűlöli a teljes liberális médiapiac, mert a neten mémmé váló, a köztudatot meghódító, szerethető Kasszás Erzsi belopta magát a vásárlók szívébe. A legutóbbi adatok szerint a CBA forgalma nagyot nőtt az első fél évben, és a kiskereskedelmi lánc illetékesei szerint ebben Kasszás Erzsinek is szerepe van.

Szerencsére a CBA marketingesei nem hallgattak a károgókra, és az üzletlánc kitartott a figurája mellett, folyamatosan frissülő tartalmakat készítettek, sőt vidéki roadshow-kat is leszerveztek Erzsinek.”

A Magyar Idők a Jobbikról

„A lélekváltásban jeleskedő, egykori MLM-ügynök pártja csak sunnyogott, nem volt hajlandó együttműködni az ellenőrzésben. Kedden, miután a számvevőszék az ügyészséghez fordult segítségért, a Jobbik előbb cáfolni próbálta a történteket, majd délután kétségbeesett lépésre szánta el magát a frakcióvezető és a gazdasági igazgató: az ÁSZ épülete előtt tartott sajtótájékoztató keretében próbált utólag iratokat átadni, amelyeket a törvényi előírások értelmében a hivatal nem vehetett át.

(…)

A lélek és az erkölcs összefügg: a Jobbik morálisan is egy szintre került a gazdájával, aki tegnap hajnalban, zilált külsővel, obszcén feliratokat festett saját hirdetőoszlopaira.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK