Kezdőlap Címkék Bulinegyed

Címke: bulinegyed

Dílervilág a bulinegyedben

Komoly dilemmával kerül szembe az ember, ha a bulinegyed legutóbbi botrányáról szeretne írni – van is benne bűn meg nincs is, de hogy nem a vétkesek kapják a büntetést, hanem az ártatlanok, az is bizonyos. Hogy ha a törvény betűjét nézzük, akkor bizony büntethető a járda graffitizése, de ha a törvény szellemét, akkor esetünkben tán még jutalmazni is kéne.

Jutalmazni bizony, mert a bűnmegelőzést szolgálja. Arról van szó, hogy a pesti bulinegyedben bizony akad kábítószer, nem is kevés, nem is egyfajta. Európai főváros vagyunk, kérem, ez elkerülhetetlen: és még akkor járunk viszonylag jól, ha a dílerek nem a pokoli bioherbált vagy a dizájnerdrogokat terítik a klienseiknek, ami dühöngő őrültet is csinálhat a fogyasztóból, ha valamit rosszul adagolnak, hanem valódi, hagyományos kábítószereket, abba csak a kliens pusztul bele előbb vagy utóbb.

No, de mi van, ha sem nem ezt árulják, sem nem azt, hanem mondjuk sütőport?

Akkor a kedves vevő megjárta és mehet panaszra Sztálinhoz, mert a kábítószernek még a vásárlása is büntetendő, tehát saját magát is feljelentené az, aki panaszt tenne a rendőrségen egy csaló terjesztőre. Márpedig nem kis pénzekbe kerülnek ezek a szerek: egy adag kokain már öt évvel ezelőtt is húszezer forintokba került, legalábbis a Nagymező utcában és a 24.hu információi szerint, mert én sem akkor, sem később, sem korábban nem foglalkoztam ezzel a kemikáliával, így tapasztalatból nem is ismerhetem az árakat. És ha nem kokaint, hanem sütőport adnak el ennyiért, akkor elég magas az üzlet haszonkulcsa, ráadásul kicsi a lebukás esélye – a vevő is kerüli a feltűnést, az eladó is, mindenki sietne a tranzakcióval, mi több, a dörzsöltebb csibészek egy kis lidokaint is kevernek a sütőporba, így ha valaki belekóstol, ugyanúgy lezsibbasztja az ínyt, mint a valódi kokain.

És bizony ez az üzletág a bulinegyedben virul mostanság a leginkább

Hemzsegnek a turisták, a zsebük sem üres, az angol legénybúcsúk többségét nálunk tartják, hiszen más országokhoz képest mifelénk hihetetlenül olcsó az alkohol (csak a mi keresetünkhöz képest nem kerül olyan potom pénzbe), és hát aki otthon, valahol Nyugat-Európában vagy Amerikában, Kelet-Ázsiában, bárhol drogokat is használ az ünnepléshez vagy csak a mindennapi élethez, az egy itteni út kedvéért nem fog leszokni.

Át is verik a nálunk forgó idegeneket, napi rendszerességgel.

A dílerek úgy szólítják le őket, hogy:

„Hello! Hey, Sir! Want something? Cocaine, weed?”

és a kokain sütőpor, a marihuána majoranna náluk. (Ha magyarul válaszolunk nekik, elfordulnak tőlünk). A becsapottak rendőrt nem hívnak – annyi eszük még van – de a helyi kocsmárosoknak elpanaszolják a bajukat, meg leginkább elmaradnak a környékről is. Ez viszont a teljesen legálisan működő, adózó kocsmárosnak rossz.

Ezt unták meg páran a bulinegyedben, többek között a Szimpla két alkalmazottja, Molnár Bence, a hely kommunikációs vezetője, és a bulinegyed éjszakai életének rendbetételéről szóló Night Embassy of Budapest projekt vezetője, Német G. Dániel. Megunták és tettek is ellene: a két férfi krétaalapú festékszóróval a bulinegyed több részén is olyan angol nyelvű üzeneteket fújt fel, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a környéket ellepték a kamudrog-árusítók.

Szóltak pedig ezek az üzenetek emígyen:

„All drugs are fake here”.

Nem is először jelzik ők ezt a járdákon

Magam is láttam már ilyen feliratokat, ha arra akadt dolgom – nézetem szerint, mivel krétaalapú, tehát lemosható festékkel van dolgunk, nagyon még büntetni se kéne az ilyesmit, ráadásul meglehetősen közhasznú a tevékenység. Aki kábítószerfogyasztó, megtudja belőle, hogy arrafelé ne vásároljon, aki meg nem az, azt tudja meg, hogy errefelé drogüzlet is folyik, legyen óvatos.

Ehhez képest a térfigyelő kamerák képei alapján kiszálltak előbb a közterület-felügyelők, majd a rendőrség, és a két „tetten ért” elkövetővel előbb másfél órán keresztül tisztázták a helyzetet, aztán biztos, ami biztos, letartóztatták őket. Hét órát töltöttek magánzárkában. A graffitizés miatt komoly pénzbírság néz ki nekik – és azt már a tapasztalat mondatja velem, hogy a magyar bíróságok egészen különösen kezelik ezt a cselekményt.

Én magam ezért még nem álltam bíróság előtt, de mivel a Szabadság téri tüntetéssorozatot végigtudósítottam, tanúsíthatom, hogy ott még az építkezési ponyvára festés miatt is büntetni akartak, sőt, nagy per lett belőle, sok vádlottal, akiket végül azért mentettek fel, mert az akkori bírói gyakorlat szerint a falfestéshez fal kell, ott pedig ponyváról volt szó – habár nem mindenkit mentettek fel, két ügy is elhúzódott, más bíróhoz került, őket bizony megbüntették ötvenezer forint körüli összegre. Az okozott kár mértékét azonban négyezer forintban állapították meg.

Pár évvel később, vagyis tavaly Gulyás Mártont a Sándor-palotához vágott vízfesték-alapú anyagot tartalmazó palack elhajításáért háromszáz óra közmunkára büntették, nála a becsült kár huszonháromezer forint volt, a cselekedete garázdaságnak minősült, mivel kihívóan közösségellenes, erőszakos volt és alkalmas volt a köznyugalom megzavarására is a bíró szerint. Mondjuk az első eső lemosta volna, de az kormányépületeknél nem játszik – egy másik esetben az Állami Számvevőszék képes volt azt állítani, hogy a narancssárga festékkel az épületükre került felirat hatmillió forint kárt okozott. Hát hígul a forint, hígul, de nem ennyire…

Az ügy különben is aggályos

Ugyanis ha az áldílereket valahogy mégis előállítja a rendőr, lévén, hogy nincs náluk tiltott anyag, legkésőbb tizenkét óra után el kell őket engedni és a rendőrök arcába nevetve kezdhetik elölről az üzletet. Ellenben azokat, akik a csalásra felhívják a figyelmet, komoly összegre büntetik. Az „okozott kár” értékét ötszázezer forintra becsülik, ha arányosan gondolkodunk, és tekintetbe vesszük, hogy a négyezer forintos kárért a Szabadság téren ötvenezres bírság járt, itt a félmilliósért járhat több, mint öt-hatmillió is.

Ritka eset, hogy a rendőrség drogdílerek, ráadásul csaló dílerek malmára hajtsa a vizet, nekik segítsen, de most megtörtént, méghozzá jogszerűnek tűnő alapon: ugyanis utcán sütőport vagy majorannát árulni nem tilos (bár szigorúan véve szabálysértés, ha nincs az árusnak területfoglalási engedélye, de az lenne csak a cifra, ha a dílerek megpróbálnák kiváltani… a még cifrább meg az, ha meg is kapnák). Azonban graffitizni mindenképpen tilos, van is rá törvény, a Btk. 371. paragrafusa vonatkozik rá, ugyanis rongálásnak minősül. Vagy, mint Gulyás Márton esetében láthattuk, garázdaságnak.

Tehát előáll az az abszurd helyzet, hogy a törvény és a jog szellemében a rendőrség csaló szélhámosok érdekeit kell megvédje egyszerű, adófizető állampolgárokkal szemben, akik társadalmilag veszélyesnek találják a csalók tevékenységét.

Furcsa egy világ ez, én mondom.

Csak nekem van egy olyan érzésem, hogy valami nincs rendben?

Német autóipari topmenedzsert vertek meg biztonsági őrök Budapesten

Lehet, hogy a NER-alergiám szövődménye, de nekem szinte mindenről a politika jut eszembe. Arról is, hogy a bulinegyedben a biztonsági őrök most éppen az egyik legnagyobb német autógyár vezető menedzserét verték agyba-főbe.

Mi történt már megint a bulinegyedben?

Az eset felkavaró részleteiről a menedzser ügyvédje számolt be a Blikknek. Az 57 éves német férfi két, Magyarországon élő fiával vacsorázott egy most divatos helyen a VII. kerületben péntek este, és bár a vacsora végeztével fizettek, majd távoztak az étteremből, később vissza akartak menni. Ekkor azonban már nem engedték be őket.

„Az ajtónál a biztonsági szolgálat emberei a két gyerekre támadtak, azonnal lefújták őket gázspray-vel, majd ütni kezdték a nagyobbik fiút. A kisebbik, 17 éves gyerek próbált a testvére védelmére kelni, ám ő is kapott a maró spray-ből, majd ütötték, rugdosták.

Az édesapjuk mobillal próbálta felvenni az esetet, mire őt is megtámadták, s nagyon súlyosan helybenhagyták. Legjobban a feje sérült meg, az arccsontja és a járomcsontja is eltört” – mondta az ügyvéd.

A sérült menedzser egy budapesti kórházba került, ám – feltehetően látva a magyar egészségügy állapotát – a saját felelősségére azonnal Németországba utazott, ahol az orvosok megállapították: sürgős műtétre van szüksége. Az ügyvéd szerint nem értik, miért támadtak rájuk. Az esetet a biztonsági kamera rögzítette, ők feljelentést tettek, a rendőrök négy férfit hallgattak ki.

Mi köze ennek a politikához?

Sajnos lehet az esetnek akár gazdaságpolitikai következménye is, mert kérdéses, hogy a német autóipar hogyan reagál. Nem zárható ki, hogy ez is befolyásolja majd azt, ennyire tekinti biztonságos helynek, befektetésre javasolt országnak a mai Magyarországot.

Nekem azonban nem is ez jutott először az eszembe, hanem az, hogy a politikának komoly felelőssége lehet abban, hogy biztonsági őrök egyre vadabbak és meggondolatlanabbak a NER hazájában. Végül is ők nem az agyukra, hanem az izmaikra gyúrnak és ezért abból amit eddig láttak, azt a hibás következtetést vonhatták le, hogy nekik mindent szabad. Azt tapasztalhatták, hogy a Városligetben minden következmény nélkül lehet verni a ligetvédőket, a királyi televízió épületében meg még az országgyűlési képviselőket is. Emiatt is hihetik azt, hogy a szórakozó fiatalokat, meg a felszólításokat nem is értő átkozott turistákat nyugodtan el lehet verni.

Ez volt ma – 2018. február 19.

0

Újabb gyanús üzlethez lehet köze Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének, miközben folyamatosan derülnek ki az újabb részletek az Elios-ügyről is. A lakók töredéke vett csak részt a bulinegyedről szóló népszavazáson, álhír terjed Sylvester Stallone haláláról – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit

Tiborcz István újabb sötét üzlete?

Tiborcz István
MTI Fotó: Burger Barna

A vérből kinyerhető plazma felajánlói csak filléreket, a cégek viszont milliárdokat nyernek, azóta különösen, hogy Orbán Viktor veje is feltűnt a vérbizniszben. Ugyanis

egyetlen rendelettel növelték a vállalkozók profitját, miközben a véradóknak járó juttatás tovább csökkent.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő orvos szerint a vérüzlet Magyarországon igen fontos, de nagyon sötét.

Ellopott fények Kalocsán

Kalocsán is akadtak érdekes momentumok az Elios ottani tevékenysége körül – ezek részleteiről tudott meg információkat a Független Hírügynökség Angeli Gabriella kalocsai önkormányzati képviselőtől.

Érdektelenségbe fulladt a népszavazás a bulinegyedről

Az arra jogosultak mindössze 15,9 százaléka vett részt az erzsébetvárosi népszavazáson. Közülük 66 százalék szavazott igennel, 34 százalék nemmel. A népszavazás így érvénytelen. Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy

az itt lakók túlnyomó többsége nem támogatja a szórakozóhelyek kötelező éjféli bezárását.

Berlusconit emlegette Orbán az évértékelőn

MTI Fotó: Miniszterelnökség/Burger Barna

„Várva várjuk” az olasz választást, többek között ezt mondta Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében. Azt szeretné, ha újra Silvio Berlusconi, a már többször megbukott, bíróságon is elítélt volt miniszterelnök kerülne újra hatalomra. Legalábbis áttételesen, mert a bírósági ítélet miatt Berlusconi nem indulat a választáson. Arról, hogy Orbán miért szeretné ezt, milyen hasonlóságok vannak a két politikus között, ebben a cikkünkben olvashat.

Sylvester Stallone nem halt meg

Egyre többen osztják meg a magyar Facebook- és Twitter-felhasználók között is, általában sírós emojikkal kísérve, hogy prosztatarákban meghalt Sylvester Stallone.

De ez csak álhír.

Ráadásul egy már másfél éve elterjedt kamu hírt sikerül újra terjeszteni.

Őrizetbe vették a lett jegybank elnökét

Razziát tartott a korrupcióellenes hivatal Lettország Nemzeti Bankjában és a jegybankelnök házában, Ilmars Rimsevicsot pedig őrizetbe is vették. A miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, de közölte: nincs nemzetbiztonsági kockázat Lettország pénzügyi rendszere szilárd. Este szabadlábra helyezték a bankelnököt.

Érdektelenségbe fulladt a népszavazás a bulinegyedről

0

Az arra jogosultak mindössze 15,9 százaléka vett részt az erzsébetvárosi népszavazáson. Közülük 66 százalék szavazott igennel, 34 százalék nemmel. A népszavazás így érvénytelen.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A népszavazáson arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy az itt lakók támogatják-e, hogy a Belső-Erzsébetvárosban éjfél és reggel hat óra között minden szórakozóhelynek zárva kelljen tartania.

Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy

az itt lakók túlnyomó többsége nem támogatja a kötelező zárva tartást.

A 43 520 szavazásra jogosultból csak 6918-an mentek el szavazni, 4572-en szavaztak igennel, 2316-an nemmel, 30 szavazat pedig érvénytelen volt. Még a leginkább érintett belső-erzsébetvárosi részen is csak alig néhány százalékkal volt magasabb a részvételi arány.

A szavazás akkor lett volna érvényes, ha a jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és valamelyik válasz az érvényes szavazatok több mint felét kapja.

Az igen mellett a lakók egy kis csoportja kampányolt (élükön Vajnai Attilával, a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt egykori alelnökével), mondván, túl nagy a zaj és a szemét, emiatt ők élhetetlennek tartják a környéket. A kötelező zárást ellenzők szerint viszont a probléma sokkal komplexebb megoldást igényel, a tiltás pedig csak rontana a helyzeten.

Az önkormányzat az MTI-vel azt közölte: az eredménytől függetlenül a városvezetés olyan törvényt kezdeményez, amely

„az ott lakók életkörülményeinek további javulását, védelmét és biztonságát segíti elő”.

Azt is mondták, hogy számítanak valamennyi párt és a helyi lakóközösségek képviselőinek konstruktív együttműködésére a további döntések előkészítése és meghozatala során.

A népszavazás után az Élő Erzsébetvárosért nevű egyesület bejelentette: 50 ezren írták alá petíciójukat, amely a bulinegyed fennmaradása mellett párbeszédes megoldást sürget, és a népszavazás eredménye azt mutatja, hogy ezt az itt lakók is így gondolják. Arról is beszéltek, hogy kész javaslataik vannak, amelyről bármikor leülnének tárgyalni. Azt mondták, a céljuk az, hogy „tisztaság, csend és rend legyen a bulinegyedben, és élhető maradjon a kerület”.

Népszavazás a bulinegyedről: a tiltás csak rontana a helyzeten

Népszavazást tartanak vasárnap a VII. kerületben, arról, hogy a bulinegyedben be kelljen-e zárni éjfélkor minden bárnak, szórakozóhelynek. A szavazás pont azt akadályozza meg, hogy értelmes párbeszéd legyen az ügyben, a létező problémákat nem oldja meg, de veszélybe sodorja Budapest legizgalmasabb kerületét.

A népszavazást a kerületi önkormányzat írta ki. Az igen válaszokért erőteljes kampány is indult, szórólapokkal, plakátokkal árasztotta el a kerületet egy Facebookon szerveződő, több médiumban komoly hátszelet is kapó, néhány száz fős csoport. Ők magukat gyakran „lakókként” emlegetik, holott ez a kerület 56 ezres lakosságát tekintve durva általánosítás. Ugyanis

egyáltalán nem igaz, hogy minden itt lakó meg akarja szüntetni a bulinegyedet.

Itt kell megjegyezni: én is a Belső-Erzsébetvárosban, a bulinegyed közepén lakom, vagyis én is naponta találkozom a problémákkal: hogy reggelente szeméttel vannak tele az utcák, sok kapualjat összevizeltek vagy -hánytak, és elismerem azt is, hogy van, akit zavar az éjszakai zaj.

Ezekre azonban a szórakozóhelyek éjféli kötelező zárása nem csak, hogy nem nyújtana megoldást, hanem egyenesen

rendkívül káros hatása lenne a kerületre.

Ennek megértéséhez először is azzal kell tisztában lennünk, hogy a Belső-Erzsébetváros, a régi zsidónegyed jelenleg az ország egyik első számú turisztikai célpontja, a Kazinczy utcában működő Szimpla Kert a különböző turisztikai magazinoknál, szaklapoknál rendszeresen bekerül a világ legjobb bárjai közé. A környék jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Budapest újra „cool” helynek számít: a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a külföldi turisták a vendégéjszakák közel kétharmadát Budapesten töltik el.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

És egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy „csak brit bulituristák jönnek ide”, akiknek egyetlen céljuk van: hogy olcsón leigyák magukat. Persze, jönnek ők is szép számmal, mint ahogy rengeteg magyar is bulizik hétvégente a környéken, ugyanazzal a céllal. De legalább annyian vannak azok, akik az esti szórakozás mellett megnézik a műemlékeket, elmennek a múzeumokba, vásárolnak, költenek az éttermekben – vagyis

rengeteg pénzt hagynak itt.

2016-ban például egymilliárd dollárnyi összeget, vagyis körülbelül 300 milliárd forintot költöttek itt a turisták. Ezzel pedig nem csak a vállalkozások járnak jól, hanem mindenki: a nyáron kiderült, hogy a környék 6,6 milliárd forintnyi adóbevételt hoz a költségvetésnek. Fontos, hogy nem a kerületnek, hanem az állami büdzsének – hogy ez miért gond, arra még később visszatérünk. De az idegenforgalmi adóból így is több száz milliós az önkormányzat bevétele, 2015-ben az V. kerület után Erzsébetváros országosan is a második helyen állt az ebből az adónemből származó bevétel szempontjából.

Emellett a szórakozóhelyeket működtető vállalkozások több ezer embernek adnak munkát, akiknek egy része a környéken is lakik, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kerületben a budapesti átlagnál jóval alacsonyabb a munkanélküliség.

Ingatlanpiaci elemzések szerint a budapesti átlagot jóval meghaladva

a lakásárak a duplájára nőttek a kerületben,

amivel pont az itt lakók jártak jól. A néhány évvel ezelőtt lepusztult, kutyaszarral teli utcák megújultak, újjáépült a Gozsdu udvar, a romos házakat felújították, éttermek, designer boltok nyíltak bennük.

Az itt működő szórakozóhelyeknek köszönhetően működnek olyan kezdeményezések, mint a Szimpla Piac, vagy a Heti Betevő, pedig utóbbit még az önkormányzat is megpróbálta ellehetetleníteni. Egyre népszerűbbek a városrész történelmét bemutató séták is, amelyek szintén a bulinegyed kialakulása után futottak igazán fel.

Ami a népszavazással kapcsolatban a legnagyobb probléma:

senki nem mérte fel, milyen következményekkel járna a kötelező éjféli zárás.

Annyi biztos, hogy, ahogy azt több más város példája is mutatja, ebben az esetben a több ezer, esetenként több tízezer bulizó egyszerre tódulna ki az utcára – el lehet képzelni, hogy ez mekkora zajjal, felfordulással járna.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kötelező zárás komoly hatással lenne a szórakozóhelyekre is: sok helyen a bevétel nagy része éjfél után termelődik, vagyis előbb-utóbb be kellene zárniuk, ezzel pedig

sokan elveszítenék a munkájukat is.

A tiltás pártján lévők azzal érvelnek, hogy nem baj, mert majd nyílnak helyettük kis üzletek. Ez viszont egyszerűen nem igaz. Az elmúlt években ugyanis nem nagyon nyíltak ilyen boltok a negyedben, hiába van sok üresen álló üzlethelyiség. Ahogy Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető tanácsadója egy, a bulinegyedben bevált megoldásokat bemutató blognak fogalmazott: „Ahhoz, hogy egy vásárló utca versenyezni tudjon a plázákkal,

ugyanazokat a feltételeket kell nyújtani, mint amit a bevásárló központok biztosítanak:

kellemes környezet, biztonság, egységes marketing, jó megközelíthetőség, stb.”

Márpedig ezen a környéken leginkább az utóbbi hiányzik: eddig se nagyon lehetett hol parkolni, ráadásul az elmúlt hónapokban sorra zártak be a foghíjtelkeken lévő parkolóudvarok. Ráadásul azzal is lehet számolni, hogy a már meglévő designerboltok közül is bezár majd több, ha elmaradoznak a turisták a környékről, nem lesz ugyanis elég vásárlójuk.

Emellett

az ingatlanárak jelentős csökkenése is várható.

Egyrészt valószínűleg sok olyan lakás kerülne piacra, amelyet most Airbnb-ként hasznosítanak, másrészt a környék vonzerejének csökkenésével a kereslet is csökkenni fog.

Arról nem is beszélve, hogy rengeteg egyéb dolgot fel lehetne sorolni, amelyek sok embert zavarnak, mégsem indult a szórakozóhelyek ellenihez hasonló hadjárat ellenük: sokan nem takarítanak fel a kutyájuk után, hangosak a templomok harangjai, az iskolába menő gyerekek, vagy az, ahogy hajnalban ürítik a kukákat…

Annak ugyanis ára van, ha valaki a belváros közepén akar lakni. Itt soha nem lesz akkora csend, mint a zöldövezetben, viszont közel van minden, jó a tömegközlekedés, és nem kell este negyedórát autózni, ha valaki rájön, hogy kell valami a boltból.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Mindezek mellett az is tény, hogy a bulinegyed a jelenlegi formájában sok kellemetlenséggel jár az itt lakóknak, és ezzel valóban foglalkozni kell. Első lépésként mondjuk érdemes lenne külföldi példákat megnézni, hiszen bulinegyed természetesen nem csak Budapesten működik.

Az önkormányzat hosszas semmittevés ugyan az utóbbi időben végre próbálkozott, például több közterületfelügyelő és rendőr járőrözik az utcákon, vagy emelték a takarításra fordított összeget, de ez kevés, az utcákat például nem mossák minden reggel. Lehetne például több nyilvános WC-t nyitni, nagyobb utcai szemeteseket kitenni, vagy támogatni, hogy hangszigetelőre cseréljék az ablakokat, de

ehhez mind pénz kellene.

Például annak az összegnek az egy része, amely a bulinegyedből folyik be a költségvetésbe. Elvileg a kerület vezetése jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal, talán sikeresen tudnának ezért lobbizni.

Sokat segítene az is, ha sikerülne betartatni az érvényes törvényeket: sokakat zavar, hogy drogot árulnak az utcán, vagy prostituáltak szólítják le a potenciális ügyfeleket – a járőröző rendőrök ez ellen is tudnának tenni, mint ahogy lehetne büntetni az utcán vizelőket is. Kriminalisztikai tanulmányokból lehet ugyanis tudni: igazi visszatartó erő, ha megnő a lebukás, a büntetés esélye.

Emellett az érkező bulituristákat lehetne tájékoztatni arról, akár már a repülőkön vagy a reptéren, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni. És ami a legfontosabb:

együtt kellene működni a szórakozóhelyekkel.

A többségnek ugyanis éppúgy a békés együttélés az érdeke, mint a lakóknak. A biztonsági emberek például segíthetnek abban, hogy a vendégeik ne zajongjanak az utcán – erre egyébként több szórakozóhely esetében már évek óta van példa.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a környék nem mostanában vált szórakozónegyeddé. Évtizedekkel ezelőtt híresek voltak már a környékbeli kávézók, a Király utca szórakozóhelyei, amelyekről már Krúdy is sokat írt, vagy például a Fészek klub.

Novemberben az alapvető jogok biztosa egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozva azt írta állásfoglalásában, hogy a vállalkozáshoz való jogot ki kell békíteni más jogokkal, például a pihenéshez való joggal. Itt a kibékíteni szón van a lényeg, a tiltást ugyanis nehezen lehetne ennek nevezni.

A népszavazás ugyan demokratikus döntés, csakhogy

indulatból, a következmények felmérése nélkül nehéz jól dönteni,

és ahogy a brexit népszavazás is mutatta, könnyen születhet olyan döntés, amelyet később sokan megbánnak. Mellesleg a népszavazás eredménye nem is kötelezi majd semmire az önkormányzatot.

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán

Bulinegyed – ahogy a Momentum látja

1

A Független Hírügynökség az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a budapesti Erzsébetváros bulinegyedének problémáival. A környéken lakókat ugyanis zavarja zaj, a kosz és a romló közbiztonság, másfelől viszont a bulinegyed a főváros egyik turistacsalogató látványosságává vált, és milliárdokat hoz az államkasszának.

A tiltakozások hatására az erzsébetvárosi önkormányzat február 18-ra helyi népszavazást írt ki, amelyben a hetedik kerületi lakosok dönthetnek arról, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva.

A Momentum arra buzdítja a VII. kerületi lakosokat, hogy szavazzanak nemmel a februári népszavazáson.

Mint írják, „mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk, hogy részt vesz-e a népszavazáson, de aki részt vesz, azt arra buzdítjuk, hogy szavazzon nemmel. 21. századi pártként nem hisszük, hogy a tiltásra és korlátozásra épülő 20. századi megoldásokkal hosszú távú és mindenki számára előnyös eredményt lehet elérni.”

A Momentum nem vitatja, hogy vannak megoldásra váró problémák, de szerintük inkább közelíteni kéne az álláspontokat, és olyan megoldásra törekedni, amely minden fél számára elfogadható, nem pedig egy sarkos döntéssel ellehetetleníteni az egyik oldalt. Jó példaként említik az ilyen egyeztetésekre a bécsi, vagy a holland helyzetet, ahol szintén volt konfliktus a szórakozó fiatalok és a helyi lakosok között, de sikerült olyan kompromisszumos megoldást találni, amit mindkét fél elfogadott.

Fotó: FüHü

A Momentumnak az az álláspontja, hogy a bulinegyed elfogadhatóbb körülmények közti tovább üzemelése az egész ország érdeke. A bulinegyed mostanra Magyarország egyik fő turistacsalogatója lett, a turizmusból pedig mindenki profitál a szállásadóktól kezdve, a közlekedési társaságokon át a kisboltokig. A bulinegyed által befizetett helyi iparűzési adó pedig hatalmas bevételt termel Erzsébetvárosnak, így a kerület összes lakója közvetetten is profitálnak a turistákból.

A Momentum javaslata, hogy a bulinegyed által érintett lakók körülményeinek javítása érdekében az önkormányzat és az állam a helyi szórakozóhelyek által termelt bevételből létesítsen nyílászárócsere programot, növelve ezzel a lakások hangszigetelését. Szerintük helyben keletkező több mint 6 milliárd forintos éves állami adóbevételekből akár azonnal fedezhető lenne az összes Belső-Erzsébetvárosban élő nyugalmának biztosítása.

Február 18-án lesz a népszavazás a bulinegyedről

0

Az erzsébetvárosi önkormányzat kitűzte a bulinegyedről szóló népszavazás időpontját.

A VII. kerületi képviselő-testület december 12-ei döntése nyomán a Helyi Választási Bizottság december 28-án tűzte ki a népszavazást, amelynek a kérdése a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút – Király utca- Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén

úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Az utóbbi években rengeteg vendéglátóhely, étterem és bár nyílt Belső-Erzsébetvárosban, ennek köszönhetően a bulinegyed Európa-szerte híres lett, így rengeteg turista érkezik ide. Emiatt a lakók egy része viszont úgy érzi, hogy „élhetetlenné” vált a környék, ők a nagy zajra, szemétre panaszkodnak, ezért kezdtek tiltakozni.

Mások szerint viszont a bulinegyed sok pénzt hoz (csak adóbevételekből 6,6 milliárd forintot), ráadásul

a környéken a lakásárak is rengeteg emelkedtek,

ami veszélybe kerül, ha a környék elveszti vonzerejét. A vendéglátóhelyek szerint ugyanis nagy részüknek ellehetetlenül a működése, ha éjfélkor be kell zárniuk. Szerintük korai zárás helyett inkább arra lenne szükség, hogy az önkormányzat biztosítsa az utcai rendfenntartást és a takarítást.

Buli, prostik, drogosok

Nyilván az egész országban vannak olyan híres, hírhedt helyek, ahol sokkal nehezebb a rendet fenntartani, mint máshol, nyugodt, kiegyensúlyozott területeken. A nagyobb városok, üdülőhelyek sajátossága, hogy kialakulnak vigalmi negyedek, szórakozást nyújtó központok, amelyek népszerűségük növekedésével a bűncselekmények és egyéb törvény által tiltott tevékenységek központjává válnak.

 

Két ilyen emblematikusan izgalmas, vitatott, de mégis népszerű település polgármesterével beszélgettünk, miként tudták, tudják egyszerre konszolidálni a viszonyokat, ugyanakkor megtartani a turisztikai szempontból fontos városrészeket, azok vonzását. Vattamány Zsolt a VII. kerület fideszes polgármestere, Lengyel Róbert pedig Siófok független polgármestere sok hasonló problémával küzd, vagy küzdött, s persze miközben nagyon sok a hasonlóság, jelentősek az eltérések is.

Erzsébetváros számára a bulinegyed egész éves kihívást jelent, Siófok ilyen jellegű gondjai a nyári két két és félhónapos időszakra szorítkoznak. Minkét polgármester hangsúlyozza: a bulinegyedre szükség van. Fontos a turistáknak, fontos a helyi lakosoknak, fontos a munkavállalóknak és fontos a munkavállalóknak. Itt azonban rögtön kell tenni egy kis megszorítást is: a helyi lakosok körében sokkal vitatottabb a kérdés, mint ahogy azt a távolabb élők kezelik. A helyieknek kell ugyanis megbirkózni a sokszor nem a legfegyelmezettebb tömeggel, a szeméttel és a bevezetőben említett gondokkal. Mind Vattamány, mind Lengyel egybehangzóan állítja: szinte lehetetlen kizárni annak lehetőségét, hogy felbukkanjanak a kurvák, a drogárusok, és ahol ezek felbukkannak ott megjelennek a kliensek is.

Lengyel Róbert arról beszélt, hogy amikor 2014-ben átvette a város irányítását, már annyira szörnyűek voltak a közállapotok a Petőfi sétányon és környékén, hogy a családos emberek nem is nagyon mertek megjelenni a sétányon. A legsürgetőbb feladatának tekintette, hogy itt rendet teremtsen, ami abból a szempontból nem könnyű feladat, hogy a bulinegyed fontos, nélkülözhetetlen része Siófoknak. Nyáron a Plázson egymást érik a koncertek, fiatalok, külföldiek töltik ott estéjüket, vagyis nem lehet csak úgy a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket. „Nagyjából tudtam, hogy mit kell csinálni, de azt is tudtam, hogy pusztán rendőrségi közbeavatkozással nem megoldható a probléma” – mondja Lengyel, aki különben maga is rendőr volt. Hozzáteszi: ez sokkal komplexebb kérdés annál, mintsem így kezelni lehessen. Az előző városvezetés nem is tudott mit tenni, a képviselők széttárták a kezüket, mondván: tehetetlenek. „Én letettem a képviselők asztalára egy koncepciót, abban a reményben, hogy bár fideszes többségű a testület, ebben az ügyben nem a párthovatartozás fog dönteni. Mindenki tudta, hogy nagy a kockázat: a buliturizmus szép lassan felemészti Siófokot; időnként elképesztő látvány fogadta a turistákat, volt olyan is, hogy a zenész saját hányadékában fetrengett.” Ott állt tehát a város azzal a gonddal, hogy egyre romlik a híre, és a rossz hírének megfelelően szaporodott a bűncselekmények száma is, felbukkantak a drogosok és a kurvák mellett a zsebesek is.

Lengyel az első lépésben a közterületi italfogyasztásnak szabott gátat. „Nem állítom, hogy megszűnt, de jelentősen csökkent a tiltás után a közterületen való italozás. És nem csak azért, mert a rendőrség ebben partner volt, hanem a lakosság és a testület is.” A polgármester kezdeményezésére áteresztő pontokat hoztak létre a második lépésben, itt – ahogy a volt rendőr fogalmaz – élőerős szűrés fogadta vendégeket, és óriási összegeket fektettek a közterületi kamerák telepítésébe. Márpedig a kamerák jelenléte nem pusztán arra jó, hogy utólag segítsenek a felderítésben, a jelenlétükkel megelőző erejük is van. „Most ott tartunk az intézkedéseknek köszönhetően, hogy a néhány évvel ezelőtti ezres nagyságrendű bűnesettel szemben, ami egy nyár alatt megtörtént, ez a szám száz alá esett. Így most már tényleg, és ezt tartom a legnagyobb eredménynek, hogy ma már este kilenckor is vígan szaladgálhatnak a gyerekek a Petőfi sétányon. Vagyis újra itt vannak azok a családok, amelyek néhány éve már nem mertek bemerészkedni a bulinegyed területére. Eltüntettük a zsebeseket, ki vannak tiltva a drogosok…A következő évben az a feladat százszázalékos legyen a kamerák által lefedett terület, valamint a személyzet kulturáltabban kezelje a helyzeteket, mert ebből azért voltak konfliktusaink.”

Vattamány Zsoltnak egy kicsit nagyobb területről kell gondoskodnia, mint a siófoki Petőfi-sétány. Bár maga Erzsébetváros nem nagy területen fekszik, a bulinegyed azért, Siófokhoz képest, nagy kiterjedésű. Itt civil szervezet is alakult annak érdekében, hogy a városrészből kitiltsák a korlátlan ideig tartó bulizást, a zajt és mindannak hordalékát, ami együtt jár az ilyen szórakozó negyedekkel. A polgármester ezért is szorgalmazta: határozzon népszavazás arról, meddig is hogyan legyenek nyitva a szórakozóhelyek. És bár úgy tűnt, hogy a kerület nem írhat ki népszavazást, mivel a világörökségi részekkel ölelkezik, most mégis megjött az engedély: azokra az utcákra is kiírhatják a helyi referendumot. Persze a tiltakozók még így is elégedetlenek, mivel a szavazásban egész Erzsébetváros részt vehet – másként nem lehet kiírni a népszavazást -, emiatt pedig, a civilek szerint feltehetően, érvénytelen lesz a voksolás, mivel a lakók többsége érdektelen.

Ezzel együtt a bulinegyed problémája megoldásra vár. „Ha valaki azt a kérdést tenné fel nekem – mondja a polgármester -, hogy szükség van-e a bulinegyedre egyáltalán, nehezen tudnék rá egyértelmű választ adni. Nem véletlen, hogy a testület tagjai is órákig vitatkoztak, mi és hogyan legyen, így jutottunk el a népszavazás kiírásáig, mint megoldás. Döntsenek maguk az emberek. Az önkormányzat, amit megtehet, azt megteszi: takarítás, rendfenntartás terén intézkedünk, a nyitva tartást illetően pedig határozzon a lakosság.”

A helyzet és az eldöntendő kérdés most az, hogy éjfélkor bezárjanak-e a szórakozó helyek, ebben az esetben ugyanis a bulinegyed sem lesz már az, ami volt. A polgármester ugyanis minden érintettel tárgyalt a nyáron, de a végső döntéshez nem jutott közelebb, mivel mindenki a saját érdekei alapján adott választ a kérdésre. Más az érdeke azoknak, akik kiadják a lakásaikat, hirtelen például 2000-re nőtt airbnb lakások száma. Ez robbanásszerű növekedés az elmúlt évekhez képest, ezért nekik egyértelműen az az érdekük, hogy a bulinegyed éljen úgy, ahogy eddig. Van közel hatszáz vendéglátóhely, az ő érdekük, a munkavállalókkal együtt, ugyanez. A konfliktus tehát a lakosságnak ama része között, amely elszenvedi a zajt és a koszt, és ama része között húzódik, amely meg ebből él.

A civilek, a tiltakozó csoportok elsősorban azt szeretnék elérni , hogy éjfél után egy hely se tarthasson nyitva, a képviselő testület előtt négy variáció szerepelt a nyitva tartásra vonatkozóan, de mert egyik sem kapott többséget – a polgármester tartózkodott -, ezért határoztak a népszavazás mellett.

A romkocsmák kultúrája egyébként 2003-2004-ben indult el a VII. kerületben, és nagyon rövid idő alatt vált egyfajta kocsmaturizmus központjává Erzsébetváros. Amikorra a megnőtt forgalmat megszokta volna a kerület lakossága, akkor jött egy újabb ugrás, már ami a tömeget és az őket kiszolgáló helyeket illeti, majd az airbnb megjelenése újabb ugrást hozott. Ma az önkormányzat nagyjából egymillió vendégéjszakáról tud, ennyi van bejelentve az adócsoporthoz, ami azt jelenti Vattamány szerint, hogy ekkora tömeg mellett óhatatlanul megjelenik a prostitúció, a drogárúsítás, hiszen az ide érkezők nyolcvan százaléka szórakozni jön. „Ez alapvetően rendészeti kérdés, éppen ezért a budapesti rendőrkapitány úrral folyamatos kapcsolatban vagyunk. Ennek megfelelően a rendőrök száma is folyamatosan nő; van olyan péntek, szombati nap, amikor 140-160 rendőr van kivezényelve a helyszínre. Mi is háromszorosára növeltük a közterületfelügyelők létszámát, 120 kamerát állítottunk fel. Tehát mindent elkövetünk a rend fenntartása érdekében, azt azonban tudomásul kell venni, hogy az ilyen helyet mindig is célpontnak fogják tartani, akik ebben érdekeltek.”

A polgármester egyelőre nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy mikor lesz pontosan a népszavazás, a várható időpontja nagyjából március táján várható.

Új helyszínt keres a bulinegyednek az Élhető Erzsébetváros csoport

0

Néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy felgyorsulnak az események az erzsébetvárosi bulinegyeddel kapcsolatban. A budapesti Erzsébetvárosnak arról a részéről van szó, ahol egymást érik a szórakozóhelyek és a vendéglátóipari létesítmények.

A hely kedvelt célpontja külföldi turistáknak, évi hatmilliárd forintnál több adóbevételt hoz a költségvetésnek. Az érem másik oldala, hogy az ott lakó emberek egy része nem tud a zajtól pihenni, sokakat zavar a rengeteg szemét, valamint úgy érzik, hogy romlik a közbiztonság.

A szeptemberi demonstrációk után úgy tűnt, hogy lesz előrelépés az ügyben,

az erzsébetvárosi önkormányzat  október elején úgy döntött, hogy helyi népszavazást ír ki az ügyben.

Ennek időpontjáról, valamint a feltett kérdésről azonban nem határoztak, s jelenleg úgy néz ki, hogy az ügy nyugvópontra jutott, anélkül, hogy bármiféle megoldás született volna

Az Élhető Erzsébetváros civil csoport most nyílt levéllel fordult Budapest főpolgármesteréhez, Tarlós Istvánhoz.

A levélben azt kérik, hogy a főpolgármester segítsen a VII. kerületi önkormányzat képviselő testületének megoldani a bulinegyeddel kapcsolatban kialakult, szerintük mára tarthatatlanná vált állapotokat, méghozzá úgy, hogy a város egy erre alkalmasabb pontján jelöli ki az új bulinegyed helyszínét.

Francia diákokat raboltak ki álrendőrök a bulinegyedben

0

A támadók rendőrnek adták ki magukat, és valamilyen igazolványfélét is felmutattak a külföldieknek a Dob utcában, akiket meg is vertek.

A 22 és 24 éves férfi január 17-én éjjel, a Dob utcában autózott, amikor meglátott egy francia diákokból álló ötfős társaságot. Megbeszélték, hogy tőlük akár erőszakkal is, de megszerzik az értékeiket – írja a police.hu.

Kiszálltak az autóból és

„Big problem, police, police!” felkiáltással megállították őket,

miközben valami igazolványfélét mutogattak. Egyikük előbb az egyik lány válláról próbálta meg lerántani a táskát, majd egy fiú kabátjának zsebeit kutatta át. Egy irattartót és egy mobiltelefont zsákmányolt. Az ellenkezni próbáló francia diákot combon rúgta.

Közben a másik rabló a társaság harmadik tagját belökte egy kapualjba, és megpróbálta a zsebeit kiforgatni, közben ököllel orron ütötte. A támadók távozás előtt még többször megrúgták és megütötték a diákokat, majd visszaültek az autóba és elhajtottak.

A vádiratban szerepel egy másik bűncselekmény is: eszerint a vádlottak a fenti esethez képest három nappal korábban, szintén a VII. kerületben egy vita közben úgy megvertek egy férfit, hogy többszörös arccsonttörést szenvedett.

Az álrendőrök ellen vádat emeltek, hamarosan bíróság elé állítják őket. A rendőrség videót is készített a tettesek elfogásáról:

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!