Kezdőlap Címkék Brazília

Címke: Brazília

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy  országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.

Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.

Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.

Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.

Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.

A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.

A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:

“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”

Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.

Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.

A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.

Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.

Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff  vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.

A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.

Orbán és Bolsonaro

A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.

A populizmus által irányított országok szenvednek a legjobban a járványtól

Egy éve még úgy tűnt, hogy a populisták vezetése alatt álló országok különösen jól teljesítenek a pandémia elleni harcban, mostanra kiderült: minél tovább húzódik a járvány, annál világosabban látható, hogy a kormányzás minőségének igenis van jelentősége. A populisták vezette országokban különösen sok a fertőzött, a halálos áldozat, és a gazdasági kár – erről Jascha Mounk ismert német-amerikai politológus írt cikket,  a Folha de S.Paolo című újságban, amelyet a CFR amerikai intézet is közölt honlapján.

Az emberek egy évvel ezelőtti jóslatainak többsége hamisnak bizonyult. A demokráciák nem működtek szisztematikusan jobban, mint a diktatúrák. Az állam sem bizonyult alkalmasabbnak a világjárvány megszakításainak kezelésére, mint a globális gazdaság.

De végül is igazolható egy egyszerű ellentét: minél tovább húzódott a járvány, annál inkább kiderült, hogy a kormányzás minősége számít. Ha ma körülnézünk a világban világossá válik, hogy azok az országok, amelyeken a populisták uralkodnak, különösen súlyos károkat szenvedtek. Az egészségügy fejletlensége, túlterhelése és a halálozás miatt. A gazdasági károk valójában egyelőre felmérhetetlenek.

Jair Bolsonaro rendhagyó vezetése alatt Brazília a világ egyik legsúlyosabban sújtott nemzete lett. Az országban naponta több ezer halálesetet regisztrálnak a Covid-19 miatt. A kórházak országszerte reménytelenül túl vannak terhelve.

Északabbra Mexikó hasonló nyomás alatt van. Andres Manuel Lopez Obrador a pandémia kezelése hasonlóan felelőtlen volt. Mexikóban az elmúlt tizenkét hónapban több mint 300 000 halálesetet regisztráltak. Az ország túlzsúfolt kórházai még azokat a betegeket is elutasítják, akiket könnyen meg lehetne menteni, ha orvosi ellátáshoz jutnának.

A populista vezetők által vezetett főbb demokráciák triumvirátusát a világ legsúlyosabban sújtott országa: Narendra Modi India tölti be.

Annak ellenére, hogy az ország lakosságának nagy része továbbra sem fér hozzá a vírus teszteléséhez, az országban több százezer ember naponta pozitív tesztet mutat a vírusra vonatkozóan.

Az esetek száma kevesebb mint egy hónap alatt megduplázódott, és a kormánynak még mindig nincs koherens terve a katasztrófa kezelésére.

Bolívia, Ecuador és a Fülöp-szigetek is a világ legsúlyosabban érintett nemzetei közé tartoznak, azezk az országok is a populista politika áldozatai.

Ugyanakkor Amerikában Trump távozása és Biden hivatalba lépése nyomán látható, hogy mit tud tenni a helyzet javítására egy kompetens kormány, még akkor is, ha a járvány késői szakaszában kerül hatalomra.

Nekünk, azoknak akiket elrettent, ahogyan az elmúlt évtizedben felemelkedőben van a populizmus, mindezt a legsúlyosabb félelmeink tragikus megerősítésének kell tekintenünk.

Az derült ki, hogy a népek jóléte szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a politikusok törődnek-e állampolgáraikkal, hisznek-e a tudományban, és korlátozzák-e őket a fékek és ellensúlyok arra az esetre, ha kisiklanának.

„A populizmus még halálosabbnak bizonyult, mint amit el tudtunk képzelni, mielőtt a pandémia végigsöpört volna a világon”

– írta Mounk.

Akiknek van választásuk és akiknek nincsen

Hiába minden hatékonysági vizsgálat a kínai oltóanyagra váró mintegy száz szegény ország polgárai kevéssé bíznak a kínai oltóanyag hatékonyságában és nagyon enyhének nevezett mellékhatásaiban – olvasható a Bloomberg platformján.

A kínai Covid-19 oltásokat tesztelő fejlődő ország közül kevesen közelállóbbak Peking számára, mint Pakisztán. A világjárvány előtti években Kína közel 70 milliárd dollárt fordított a dél-ázsiai országban utakra, vasutakra és erőművekre.

Pakisztánban két kínai vakcina klinikai teszt vizsgálata folyik, olyannyira, hogy még a magas rangú kormánytisztviselőket is beoltották. Mégis az ország legnagyobb városában, Karacsiban – valamint Indonéziától Brazíliáig terjedő más fejlődő országokban – készült felmérések és hivatalos észrevételek mellett készült interjúk azt mutatják, hogy Kína nem tudta elnyerni az emberek millióinak bizalmát, nem bíznak a kínai oltóanyagban.

Ez a bizalmatlanság még a legszegényebb országok lakóiban is megmutatkozik.

A Sinovac Biotech CoronaVac SARS-CoV-2 vakcinájának injekciós üvegei. A milliárdnyi adag előállításának, forgalmazásának és kezelésének kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak alig lehet más választása, mint a kínai oltások alkalmazása. Fotó: Bloomberg

Kína oltóanyagai egyértelmű diplomáciai győzelmet arattak Peking számára, mellyel szorosabbra fűzte a kapcsolatait több tucat szegényebb nemzettel a nyugati fejlesztések várható hiánya közepette.

Eközben egyes amerikai és európai vállalatok közzétették a vakcinájuk biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló adataikat, majd megkezdték az oltóanyag terjesztését.

Ez újabb akadályt jelent Kína erőfeszítéseiben, hogy politikai befolyását Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában növelje. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.

Peking milliárdokat költött kölcsönökre és projektekre, és kiművelte a helyi elitet, annak reményében, hogy megerősítse politikai és gazdasági erejét. Ezek az erőfeszítések gyakran sikertelennek bizonyultak a rossz irányítás és a nehézkes végrehajtás miatt.

„Kínának nagyszerű lehetősége van oltási diplomáciára és életmentő termékek forgalmazására”

– mondta Jorge Guajardo, a McLarty Associates vezető igazgatója, aki hat évig volt Mexikó kínai nagykövete. „De tapasztalatom szerint, valahányszor diplomáciai offenzívába kezdenek, azt mindig elcseszik valahol.”

A félrelépések alááshatják Xi Jinping elnök azon állításait, miszerint Kína kormányzó kommunista pártja jobban kezelte a vírust, mint a nyugati demokráciák.

Kína, amely egy évvel ezelőtt felfedezte az első ismert Covid-19 eseteket. Autoriter rendszere segítségével gyakorlatilag kiirtotta a vírust. Emberek millióit tömegesen tesztelte az esetek megjelenésekor, lezárta határait és bezárta az ország egyes részeit a fertőzések terjedésének elfojtása érdekében.

Ezzel a megközelítéssel Kína gazdasága helyreállni kezdett, már akkor is, amikor olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még küzdenek a járványok terjedése ellen.

Kína globális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyugtassa a kormányokat és a lakosságot oltóanyagainak hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Októberben nagykövetek és diplomaták, kíséretében 50 afrikai országot járt végig szakembereik. Sinopharm Group Co. felajánlotta, hogy oltóanyagokat szállít Afrikába.

„Amikor a koronavírus elleni vakcina kutatást befejezzük hajlandóak vagyunk előtérbe helyezni az afrikai országokat”

– mondta Liu Jingzhen, a Sinopharm elnöke.

A Bloomberg kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy az oltásokat fejlesztő kínai vállalatok szigorúan betartják a törvényeket, és az első két szakaszban végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak voltak.

A kínai kormány július óta több mint egymillió sürgősségi vakcinadózist adott be, és közölte

„nem találtunk súlyos mellékhatásokat”.

Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője hétfői tweetjében kijelentette, hogy a kínai gyártású oltóanyagok lehetnek az „egyetlen választás” azoknak a kormányok számára,  mivel a „gazdag országok” a gyártásra szánt  12 milliárdnyi oltóanyag háromnegyedét már lefoglalták.

Külön kiemelte egy tájékoztatón, hogy az inaktív kínai vakcinák szélesebb körben terjeszthetők, mint mások, a meglévő hűtőlánc-rendszereket alkalmazva, és Kína „elsőbbségi alapon, ideértve adományokat és ingyenes segélyt is” biztosítaná őket a fejlődő országoknak.

Csaknem 100 országnak van oltási kapcsolata eddig az ázsiai óriással

Kína oldalán a matematika áll. A milliárdnyi adag előállításának, elosztásának és beadásának kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak nincs más választása, mint hogy kínai vakcinákat használjon lakosságának legalább egy részére. Sokaknak nincs elég lehetőségük a Pfizer Inc. termékének tárolására, amelyet -70 Celsius fokon kell tárolni.

Kína megállapodott, hogy oltóanyagát az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-nak szállítja, amely koronavírus elleni oltást biztosít a fejlődő nemzetek számára.

A másik szerződött partnernek az AstraZenecanak az Egyesült Királyságban csak a tegnapi nap törzskönyvezték COVID-19 vakcináját vészhelyzeti felhasználás céljára.

A kínai oltóanyaggyártók kezdetben élen jártak a kutatásban de, hogy helyet találjanak a létfontosságú harmadik szakaszban végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséhez több nehézségbe ütköztek, miközben az amerikai riválisok előreugrottak.

Immár legalább 16 országban tartanak harmadik fázisú kísérleteket, az állam által támogatott China National Biotec Group Co. Argentínától Marokkóig folytat tesztelést; a Sinovac Biotech Ltd. bevonja többek között Brazíliát, Törökországot és a Fülöp-szigeteket; és a CanSino Biologics Inc. tesztelése Pakisztánban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában folyik.

A Sinovac oltóanyag klinikai vizsgálatainak elvégzésében segítséget nyújtó brazil Butantan Intézet hatóságai december 23-án azt mondták, hogy a oltás több mint 50% -ban hatékony volt, és megfelelt az USA szabályozóinak a Covid vakcinák sürgősségi engedélyezésére vonatkozó minimumkövetelményeinek.

A Sinovac részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy még folyik adatok végleges összesítése. Nagyon kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.

A brazil tárgyalás Sinovac eddigi legnagyobb, mintegy 13 000 résztvevővel. Egy törökországi kísérlet azt mutatta, hogy a vakcina több mint 91 százalékban hatékony, bár nem tekinthető meggyőzőnek, mivel csak 29 esetből számították ki, szemben a Brazíliában talált 170 esettel.

A Pfizer és a Moderna Inc. vakcinái jóval több mint 90% -os eredményt hoztak.

„Egy olyan országban, ahol csak a kínai oltóanyag áll rendelkezésre, vagy elfogadják azt, vagy sem” – mondta Yanzhong Huang, a New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.

„Amikor választási lehetőség van a különböző oltások között, az emberek ésszerűen gondolkodnak. Minden bizonnyal a nyugati gyártású oltásokat választják, mert azokról az adatok már rendelkezésre állnak. Kína oltóanyagról eddig nem áll rendelkezésre szisztematikus adat. ”

A CNBG és a CanSino nem válaszolt a Bloomberg észrevételeire.

A Sinovac szóvivője utalt a legutóbbi pekingi sajtótájékoztatókra, ahol az egészségügyi tisztviselők szerint a III. Fázisú vizsgálatokon átesett és sürgősségi használatra jóváhagyott inaktivált oltóanyagot biztonságosnak találták, csak enyhe mellékhatásokkal jár.

A Sinovac szóvivője külön közölte, hogy a vállalat csak azután hozhatja nyilvánosságra a hatékonysági adatokat, hogy azokat a kínai hatóságok felülvizsgálják.

Kevés helyen politizálódott a kérdés úgy, mint Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságában és az Egyesült Államok és India után a harmadik legjobban fertőzött országban. Jair Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” ismert brazil elnök többször megtámadta a „Made in China” oltásokat, még akkor is, amikor politikai ellenfél, Joao Doria, Sao Paulo kormányzója támogatta Sinovac és a Butantan Intézet brazil-kínai erőfeszítéseit.

„Nem vásároljuk meg Kínától, ez az én döntésem”

– mondta Bolsonaro egy októberi rádióinterjúban. „Ez hitelesség kérdése – vannak más oltások, amelyek megbízhatóbbak.”

A kormány később visszavonta kijelentését. December 21-én Doria szerint Sao Paulo napokon belül 5,5 millió adag Sinovac-vakcinát kap.

Ennek ellenére a Datafolha közvélemény-kutató intézet felmérése a hónap elején azt mutatta, hogy a brazilok fele nem oltatná be magát a Sinovac-Butantan oltással. Elutasítottsága a legmagasabb elutasítási arány az összes oltás között. A válaszadók mintegy 36% -a azt mondta, hogy elutasítaná az orosz oltást is, míg 23% azt mondta, hogy nem oltatná be magát amerikai vakcinával.

A populista elnök az oltásellenes kampány vezére

Jair Bolsonaro, brazil elnök a vírus szkeptikusok első számú szószólója lett a világban miután Donald Trump a választások elvesztése után már nemigen foglalkozik a Covid-19 vírussal. Az USA viszont Nagy Britannia után elsőként fogott bele a Pfizer-BioNtech oltási kampányba.

Brazília elnöke folyamatosan a Covid-19 védőoltás ellen kampányol.

„Krokodilus is lehet belőled a Covid oltás után!”

– ilyesmivel áll elő a populista államfő miközben az USA-ban és Európában gőzerővel kezdődött meg az oltási kampány.

Az Egyesült Államokban és Brazíliában volt a legtöbb halottja a Covid-19 járványnak, és ebben nagy szerep jutott annak, hogy mindkét állam elnöke erősen vírus szkeptikus húrokat pengetett. Sok szakértő úgy véli, hogy Donald Trump ezért is veszítette el a választásokat az Egyesült Államokban.

Jair Bolsonaro ennek ellenére nem állt le: azzal szórakoztatja honfitársait, hogy szidalmazza a Pfizer-BioNtech oltást, mely 95%-os védettséget biztosít. A brazil elnök azon a rutin figyelmeztetésen élcelődik, hogy a védőoltás feliratán ott a jelzés: a mellékhatásokért a gyógyszer előállítója nem vállalja a felelősséget.

„Ne csodálkozzatok tehát, ha nőknek szakálla nő az oltás után! A férfiak pedig női hangon kezdenek el majd beszélni! Vagy épp valaki krokodilussá válik!”

Kínos párhuzam

Az Epoca című brazil lap felidézi egy népszerű képregény sorozat polgármester hősét, aki azért nem küzd a járvány ellen, mert így megtelnek a temetők! Neki ebben van üzlet. Hozzá hasonlítja Brazília vírus szkeptikus elnökét a helyi lap mondván több mint 7 millió a vírusfertőzött és csaknem kétszázezer a halottak száma – illene kissé komolyabban venni a Covid-19 járványt!

Mindeközben az oltási kampány körül teljes a káosz – jelenti a Reuters Brazíliából. Meg is kérdezték Bolsonaro elnököt: mégiscsak annyi vírushalott után nem izgatja ez egy kissé? „Fütyülök rá!” – válaszolta a legnépesebb latin-amerikai állam elnöke.

Brazíliában nem lesz kötelező a Covid-19 védőoltás

Második a világon a vírus halálozások terén a legnépesebb latin-amerikai ország, ahol eddig több mint 121 ezer ember vált a korona vírus áldozatává. Maga Jair Bolsonaro elnök is, aki sokáig elviccelte a járványt, majd megkapta a vírusfertőzést. 

Brazília 346 millió dollárt szán arra, hogy oltóanyagot vásároljon a Covid-19 vírus ellen. Jair Bolsonaro elnök sietett megnyugtatni a közvéleményt: nem lesz kötelező a védőoltás!

Ausztráliában ingyenes lesz és kötelező

Ezt közölte az ország miniszterelnöke. Ausztráliát jóval kevésbé érintette a koronavírus járvány mint Brazíliát, de a konzervatív kormányfő mégiscsak azt szeretné, ha hazája lenne az első, ahol a lakosság 95%-a védőoltást kap a Covid-19 ellen.

A vita világszerte zajlik

Az oltás ellenfelei azzal érvelnek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a lóhalálában kikísérletezett vakcinák biztonságosak. Másrészt arra hivatkoznak, hogy a lakosságnak csak kis százalékát fertőzi meg a Covid-19 vírus. Ha pedig kevés a fertőzött, azzal elbír az egészségügy – legalábbis a fejlett országokban. Európában az utóbbi hetekben már csak nagyon kevesen halnak bele a koronavírus járványba.

Kínos utóhatások

A vírus fertőzés szövődményei nagyon meggyengíthetik az emberi szervezetet, ezért a túlélők munkaképességét is csökkentik. Jó példa erre Boris Johnson brit miniszterelnök, aki csak félgőzzel kormányoz azóta, hogy felépült a Covid-19 fertőzésből. Hasonló a helyzet Jair Bolsonaro brazil elnök esetében is. Egyes hírszerzői jelentések szerint Kim Dzsong un is átesett a Covid-19 fertőzésen, és azért fogja vissza jelentősen munkatempóját. Észak Koreában hivatalosan nincs Covid-19 járvány, de intenzív küzdelmet folytatnak vele szemben…

Beiktatták Jair Bolsonarót, Brazília szélsőjobboldali elnökét

Miután hivatalosan átvette a megbízatást elődjétől, az új brazil elnök azt mondta rövid beszédében, hogy „a nép ma elkezd megszabadulni a szocializmustól és a politikai korrektségtől”. Hozzátette, hogy a brazil zászló „soha nem lesz vörös”.

A Brazíliavárosban, a Planalto palotában Jair Bolsonaro átvette a jelképes elnöki szalagot elődjétől, Michel Temertől és ezzel formálisan is ő lett Brazília 38. elnöke. Ezt követően tartott beszédében bejelentette, összehívja a parlamenti képviselőket, hogy „strukturális reformokat” hagyjanak jóvá.

Hozzátette, hogy végrehajtja a szavazó urnákban kért változtatásokat és azon fog dolgozni, hogy Brazíliát a megérdemelt kiemelt pozícióba juttassa a világban. Megígérte, hogy harcot folytat majd a politikai alkuk és egyeztetések kormányzati modellje ellen és megszabadítja a nemzetet „az értékek kifordításától, az óriási államtól és a politikai korrektségtől”.

Szakít azzal az ideológiával, amely szerinte „védelmezi a banditákat és kriminalizálja a rendőröket”.

A gazdaságról Bolsonaro azt mondta, hogy szembeszáll a világválság hatásaival, javasolni fogja és bevezeti a „szükséges reformokat”. Más gazdag nemzetek mintájára az alapképzést helyezi majd előtérbe.

Beszéde végén Jair Bolsonaro utalt az ellene elkövetett szeptemberi merényletre és megismételte kampányának egyik szlogenjét: „A mi zászlónk soha nem lesz vörös. Csak akkor, ha szükség lesz a vérünkre ahhoz, hogy megtartsuk zöldnek és sárgának”.

Orbán Viktor gratulált

A magyar kormányfő, aki egyike volt a kevés megjelent külföldi vezetőnek, gratulált Jair Bolsonarónak. Valószínűleg tetszett neki a beszéd is – bár erről nem nyilatkozott facebook oldalán.

Forrás: Facebook

Orbán Benjamin Netanjahuval is tárgyalt

A 2019 elején Jeruzsálemben tartandó V4-Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu Brazíliavárosban.

A két miniszterelnök áttekintette a magyar-izraeli kapcsolatok aktuális kérdéseit. Egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szorosabbra fűzik a magyar-izraeli biztonságpolitikai és védelmi együttműködést.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Trump gratulált a brazil elnöknek beiktatási beszédéhez

Az amerikai elnök gratulált Jair Bolsonarónak a beiktatási ünnepségén elmondott beszédéhez. „Gratulálok Jair Bolsonaro elnöknek, aki nagyszerű beiktatási beszédet mondott. Az Egyesült Államok önökkel van” – írta Twitter-bejegyzésében Donald Trump.

Bolsonaro szintén Twitter-bejegyzésben köszönte meg az amerikai elnöknek „a bátorító szavakat”. „Együttes erővel, Isten segedelmével, felvirágzást és haladást teremtünk népeinknek” – hangoztatta.

A fasiszta Jair Bolsonaro nézeteiről, a győzelmét lehetővé tevő válságról itt olvashat részleteket >>>

Ma iktatják be Brazília fasiszta elnökét

A magyar embereket általában egyáltalán nem izgatja, hogy mi történik a távoli Brazíliában, erről az országról csak a foci, a kávé és a tangában szambázó csinos lányok szoktak eszükbe jutni. A valóság azonban az, hogy ami ott zajlik, az hatással van az egész világra, így Magyarországra is.

Brazília ugyanis – bármilyen meglepő – világhatalom. Azt talán könnyű belátni, hogy egy egész kontinens – Dél-Amerika – vezető gazdasági és politikai hatalma, de az sem lehet kérdéses, hogy az egész bolygóra hatással van. Ez ugyanis az ötödik legnépesebb ország a maga 208 millió lakosával, és része a világ gazdasági elitjének is, mivel hosszú ideje ott van a 10 legnagyobb gazdaság között, most éppen a 8. vagy a 9. a GDP, vagyis a bruttó hazai termék adatok szerint. (Magyarország a GDP szerint az 58., pont Kazahsztán mögött, a 2016-os adatok szerint…)

Ráadásul a brazil politikai helyzet drasztikus változása része egy az egész világon érzékelhető tendenciának, a szélsőjobboldal és a populizmus erősödésének, aminek Donald Trump a jelképe. Az új brazil elnököt, Jair Bolsonarót éppen ezért szokták a „Trópusi Trump”-nak „becézni”. Ez azonban szerintem tévedés. Trump ugyanis csak egy demagóg populista, akit azért az amerikai szélsőjobb is támogat, míg

Bolsonaro egy igazi fasiszta.

Ez egy kemény jelző, de ha megnézzük, miket mond, teljesen indokoltnak érezhetjük. Kezdjük azzal, hogy az új brazil elnök dicsőíti a 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát, a legszívesebben visszaállítaná az akkori rendszert. Ennek érdekében politikai tisztogatást is ígért és a mostani – demokratikus – rendszer átalakításáról szokott szónokolni. A brazil katonai diktatúra persze nem volt olyan kemény, mint a chilei, de azért ott is bőven voltak gyilkosságok, letartóztatások, miközben nem működtek a demokratikus intézmények. Bolsonaro ezért elégedetlen is az egykori katonai katonai diktatúrával, szerinte azt jól tette, hogy megkínozta és megölte az ellenfelei egy részét, de legalább 30 ezerrel több embert kellett volna akkor megölni.

Bolsonaro a választási kampányban konkrétan azt ígérte, hogy támogatja az emberek kínzását, az pedig szerinte nem is igazi rendőr, aki nem öl. Azt is mondta már, hogy a vörös semmirekellőket el fogja takarítani az országból, olyan tisztogatás lesz, amilyet még nem látott Brazília. A diktatúra dicsőítésére nem mentség, csak részbeni magyarázat, hogy annak idején Bolsonaro katonai vezető volt…

Azt is megígérte, hogy elnöki rendelettel fogja megkönnyíteni a fegyverek vásárlását és a fegyvertartást a büntetlen előéletű állampolgároknak. Ennek hatására a Taurus Armas brazil fegyvergyár részvényeinek árfolyama 88 százalékkal nőtt egy év alatt.

Persze utálja a melegeket is,

azt mondja, jól el kellene verni őket. Sőt, inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy az meleg legyen. A 63 éves Bolsonaro régóta, 27 éve parlamenti képviselő, és először akkor vált széles körben ismertté, amikor megakadályozta azoknak a tankönyveknek a terjesztését az iskolákban, amelyek a homofób előítéletek ellen is nevelni akarták a fiatalokat. Na és persze házasság is csak egy férfi és egy nő között lehetséges.

Egyébként a nőkkel is baja van, hiszen „beismerte” egyszer, hogy van egy gyengesége is, négy fia mellett ugyanis egy lányt is nemzett. Egy képviselőnőről pedig négy éve azt mondta, hogy még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják.

Na és ha már „Trópusi Trump”,

akkor természetesen kiléptetné Brazíliát a párizsi klímaegyezményből, a világ legnagyobb és legfontosabb zöld övezetét, az Amazonas-medencét pedig tönkretenné bányászattal, erdőirtással és az őslakosok elűzésével. A kampányban egy bárányhimlős gyerekhez hasonlította az Amazonas-medencét, amin a himlőfoltok az őslakosok felszámolandó rezervátumai. Az őserdő tönkretételének katasztrofális klimatikus következményei lesznek az egész Földön. Nálunk is.

Latin-Amerikában még soha nem választottak meg elnöknek ilyen szélsőséges politikust, a hozzá hasonlók eddig csak puccsal kerülhettek hatalomba.

Hogyan győzhetett egy fasiszta abban az országban, ahol régóta baloldali kormány volt?

Ráadásul a legnépszerűbb politikus talán még ma is Lula, a korábbi baloldali elnök. Csakhogy a bíróság nem engedte, hogy Luiz Inácio Lula da Silva – akit a nép csak Lulaként emleget – induljon a választáson, mert korrupció miatt éppen börtönbüntetését tölti. Hiába volt 2003 és 2011 között elnök, hiába befolyásos és népszerű politikus, a kormányzat sok más tagjával együtt őt is elítélték, amiért kenőpénzt fogadott el a megemelt áron megbízásokat kapó cégektől. Brazília – még – nem illiberális állam, ott még börtönbe lehet jutni az ilyen – nekünk igazán ismerős – „alkotmányos költség” miatt.

Lula szakszervezeti vezető volt mielőtt politikus lett, ő és a pártja, a Munkáspárt azért lett igazán népszerű, mert a gazdaság szárnyalt és ezt egyebek között arra használták fel, hogy jelentősen csökkentsék a társadalmi feszültségeket, milliókat vezessenek ki a nyomorból. Csak aztán később, amikor már Lula két elnöki periódus után nem indulhatott újra és párttársai lettek az utódai, összeomlott a brazil gazdaság, amiben a nagyon ráfizetéses riói olimpiának is szerepe volt. A korábban a nyomorból kimentettek közül milliók csúsztak vissza a szegénységbe, már csaknem 13 millió brazilnak nincs is munkája.

A visszatérő nyomor és a korrupció miatt pedig zuhant a baloldal népszerűsége

Ezt használta ki Bolsonaro, aki a Trump és más a populista politikusok által is használt demagógiával harcot hirdetett az elit és az establishment ellen – „megfeledkezve” arról, hogy 27 éve ő maga is része volt ennek az elitnek.

Azt is kihasználta, hogy a gazdasági válság miatt drasztikusan megnőtt a bűncselekmények – köztük a gyilkosságok – száma. Azt harsogta, hogy majd ő keményen elbánik a bűnözőkkel, a rendőrségnek megengedné, hogy szinte bármikor fegyvert emelhessen a bűnözőkre, a büntethetőség korhatárát pedig leszállítaná 16 évre.

A szavazóknak (főleg a képzetleneknek, a fiataloknak meg a fehér férfiaknak – ez is olyan „Trumpos”) szimpatikus volt a durva kampány, a keménykedés és az elit pocskondiázása. Bolsonaro népszerűségét még az is növelte, hogy szeptemberben egy kampányrendezvényen megkéselte egy elmeháborodott, aki azt hitte, ezzel Isten parancsát teljesíti. Sokan ezt úgy fogták fel, hogy Isten valójában Bolsonarót segítette, hiszen életben maradt.

Orbánnak tetszik a fasiszta Bolsonaro, el is megy a beiktatására

Orbán Viktor egyike annak a mindössze tizenkét állam- és kormányfőnek, aki jelen lesz Jair Bolsonaro beiktatásán. Latin-Amerikán kívülről Orbán Viktor mellett csak Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök és Marcelo Souza portugál elnök vesz részt az eseményen.

Feltűnően kevés vezető lesz tehát személyesen jelen, de ez nem annyira Bolsonaro nézeteinek szól, hanem inkább a január elsejei dátum következménye. A magyar kormányfő amúgy már megválasztásakor lelkesen gratulált az új brazil elnöknek.

Frissítés: Orbán megérkezett Brazíliába

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Orbán Brazíliavárosból üzent a Facebookon: Itt három óra híján 2019. Boldog új évet, Magyarország.

Az új brazil elnök bizonyára örül Orbán látogatásának, hiszen Trump és Pinochet (!) mellett Orbán Viktort is a példaképei közzé sorolja, Bolsonaro is sokat kampányolt a migráció megfékezésével.

Gyors változások jönnek majd rendeleti úton

Az Estadão brazil portál szerint Bolsonaro, miután hivatalba lép Brazília elnökeként, rendeletekkel akar gyors változásokat keresztül vinni. Ezek közé tartozik a fegyvertartás új szabályozása és az Erdő törvény módosítása is. Hamilton Mourão alelnök pedig azt mondta, ki kell használni az első hat hónapot. Persze azért a szövetségi parlament két háza ellenállhat és lassíthatja az ország átalakítását, a kongresszusban nincs is többsége az elnöknek.

A brazil elnök szobája (elég gyatra Orbán várbeli szobájához képest…):

Fotó: Estadão

Mi van? Börtönt neveztek el Magyarországról? Hát nem, de azért érdekes…

Brazília egyik leghíresebb börtönét úgy hívják, hogy Nélson Hungria. És ugye Hungria azt jelenti portugálul (és más nyelveken is), hogy Magyarország.

Persze ha kicsit utána nézünk, kiderül, hogy nem Magyarország nevét viseli a börtön, hanem egy Nélson Hungria nevű férfiét, aki az ország egyik legbefolyásosabb büntetés végrehajtási szakértője volt, számos szakkönyvet írt, karrierje csúcsán a szövetségi legfelsőbb bíróság tagja volt, még 1951 és 1961 között, tehát a katonai diktatúra előtt. Azért pont Magyarország, azaz Hungria a vezetékneve, mert az egyik őse egy magyar jezsuita szerzetes volt, aki a 19. század első felében érkezett Brazíliába. Ő vette fel annak idején az Hungria nevet.

A róla elnevezett börtön Minas Gerais szövetségi államban, Belo Horizonte közelében található és az utóbbi időben sokat szerepelt a hírekben. Ma éppen azért, mert a Minas Gerais-i legfelsőbb bíróság megtiltotta további elítéltek bezárását a borzalmasan túlzsúfolt Nélson Hungria börtönbe. A fegyintézet kapacitása 1640 fő, de már mintegy kétezren raboskodnak benne. Nem véletlen, hogy korábban többször, idén áprilisban is azzal szerepelt a hírekben, hogy többen szökni próbáltak, néhányuknak ez sikerült is. Aztán karácsony előtt az egész világ megnézhette a videót arról, hogy a női foglyok ünnepi díszbe öltöztették a Nélson Hungria börtönt.

Az már csak nekem jutott eszembe, hogy ha így folytatjuk, és gőzerővel tovább építjük a NER rendszert – aminek az alapjait már rég leraktuk – akkor lehet, hogy világszerte tényleg Magyarországról neveznek majd el börtönöket. Az én újévi kívánságom, hogy ne így legyen.

Van megoldás az orvoshiányra!

Kubai orvosokat kellene befogadni, akár százával a rengeteg gondot okozó orvoshiány megoldására. És nem, ők nem migránsok lennének, hanem ideiglenesen hazánkban állomásozó külszolgálatosok. Mint most megtudtam, Kuba egyik legfontosabb bevételi forrása az orvosok exportja: mintegy 50 000 egészségügyi dolgozójuk vállal munkát a világ 60 országában.

A megdöbbentő friss hír, ami erre felhívta a figyelmet, az az, hogy az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro miatt most 8500 kubai orvos elhagyta Brazíliát és ezért több millió (!) brazil maradt orvosi ellátás nélkül.

A nemrég megválasztott brazil elnök ugyanis közölte, hogy a kubai orvosok csak akkor maradhatnak, ha a kubai kormány beleegyezik, hogy megkapják teljes bérüket és magukkal vigyék a családjukat is Brazíliába. Ha elmennek és ezért rengeteg brazil – főleg a szegénynegyedekben – orvos nélkül marad, ezek szerint nem zavarja Bolsonarot. Meg Donald Trump kormányát sem, hiszen az Egyesül Államok üdvözölte és megdicsérte a kubai orvosok hazazavarását.

Kubai orvos a reptéren – Forrás: YouTube

Az persze igaz, hogy a kubai állam elveszi a külföldön dolgozó orvosok fizetésének 75 százalékát, családjaik pedig nem hagyhatják el Kubát. A kubai rendszer ezzel akadályozza meg, hogy az orvosok kivándoroljanak, vagy talán pontosabb azt írni, hogy disszidáljanak. Még így is van rá legalább egy példa, hogy valaki inkább Brazíliában marad.

A külföldi munkát vállaló kubai orvosok azonban még így is jól járnak, hiszen bérük nagyobb részének elvonása ellenére is messze a kubai átlag fölött keresnek, világot látnak és átérezhetik, hogy fontos feladatot látnak el olyan emberek kezelésével, akik nélkülük nem is látnának orvost.

Na és mi a helyzet nálunk?

Ami meg minket illet, ne higgyük, hogy mondjuk egy szabolcsi falú végén jobb a helyzet, mint egy brazil favelában (nyomornegyedben). Más kérdés, hogy Pártunk és Kormányunk nyilván nem lesz hajlandó befogadni kubai orvosokat, hiszen bizonyára komcsik, nem a tízparancsolat segítségével akarnak gyógyítani, meg különben is, ha a szegények meg a nyugdíjasok tovább élnek, arra csak ráfizet a NER, és kevesebb közpénz jut Orbán haverjainak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!